A rekreáció fogalma, rendszertani felosztása
A fejezet a rekreáció fogalmának, célrendszerének és rendszertani felosztásának átfogó elemzését nyújtja. A rekreáció komplex, életminőséget javító tevékenységként jelenik meg, amely a testi, lelki és szellemi regenerációt szolgálja. A szerző részletesen tárgyalja a rekreáció és a sport közötti különbségeket, valamint a mozgásos és szellemi rekreáció fő kategóriáit. Kiemelt hangsúlyt kap a rekreációs edzés és az élsport edzés közötti eltérés, különös tekintettel az intenzitásra, célorientációra és egészségközpontúságra. A fejezet rámutat arra, hogy a rekreáció alapvető funkciója a regeneráció és a mentális tehermentesítés. A rekreáció multidiszciplináris hátterének bemutatása megerősíti annak szerepét az egészségfejlesztésben.
2004. évi I. törvény a sportról. (n. d.). Net Jogtár. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0400001.tv
András, K. (2002). Üzleti elemek a sportban, a labdarúgás példáján. Doktori (PhD-) értekezés. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Gazdálkodástani PhD Program. https://phd.lib.uni-corvinus.hu/150/1/andras_krisztina.pdf
András, K. (2003). A sport és az üzlet kapcsolata – elméleti alapok (34. sz. Műhelytanulmány). Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Vállalatgazdaságtan Tanszék.
Bánhidi, M. (2010). A rekreológia az életvitel kultúra tudománya. Rekreológia: Leisure Science, 1(1), 11–16.
Council of Europe. (1976). Resolution (76) 41 on the Principles for a Policy of Sport For All. https://rm.coe.int/09000016804de707
Council of Europe. (2022). Revised European Sports Charter – Enlarged Partial Agreement on Sport. https://rm.coe.int/revised-european-sports-charter-web-a6/1680a7534b
Dénes, F. (1998). A futball eladásának közgazdasági alapjai. Marketing és Menedzsment, 32(3), 9–17. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/2032/1864
Falussy, B. (1993). Társadalmi idő – szabadidő (Bevezető előadás). In Falussy B. (szerk.), Társadalmi Idő – Szabadidő – A Magyar Szabadidő Társaság által Társadalmi Idő – Szabadidő címen 1992. április 24–25-én rendezett konferencia tanulmányai. (pp. 1–3). Magyar Szabadidő Társaság – Központi Statisztikai Hivatal.
Fritz, P. (2011). A rekreáció fogalma, rendszertani felosztása. In Fritz P. (szerk.), Mozgásos rekreáció (Rekreáció mindenkinek I.) (pp. 28–35). Bába Kiadó.
Hoffmann, I. (2000). Sportmarketing. Bagolyvár Könyvkiadó.
Jakabházy, L. (1977). Fittkontroll I. Magyar Testnevelési Egyetem.
Kovács, T. A. (2004). A rekreáció elmélete és módszertana. Fitness Kft.
Kovács, T. A. (2007). A rekreáció kultúrája. A rekreáció főbb kulturális alrendszerei. Magyar Sporttudományi Szemle, 8(2), 13–24.
Neulinger, Á. (2007). A társas környezet és a sportfogyasztás viszonya – A folyamatos megerősítést igénylő tanult fogyasztás. PhD-értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástani Doktori Iskola. https://phd.lib.uni-corvinus.hu/264/1/neulinger_agnes.pdf
Selye, J. (1974). Stressz distressz nélkül. Akadémiai Kiadó.
Szabó, Á. (2004). Szabadidősport-fogyasztás egyetemista módra. Diplomamunka. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem.
Szabó, Á. (2009). A (szabadidő)sport alapfogalmai és kutatott területei (115. sz. műhelytanulmány). Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet. https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/201/2/Szabo115.pdf
World Health Organisation. (2020). WHO guidelines on physical activity and sedentary behaviour. World Health Organization. https://iris.who.int/bitstream/handle/10665/336656/ 9789240015128-eng.pdf
World Health Organization Health Education and Health Promotion Unit. (2003). Health and development through physical activity and sport. World Health Organization. https://iris.who.int/bitstream/handle/10665/67796/WHO_NMH_NPH_PAH_03.2.pdf
Fritz, P. (2026). „A rekreáció fogalma, rendszertani felosztása”. In: A rekreáció elmélete. Budapest: L'Harmattan Könyvkiadó. pp. 89-110. https://doi.org/10.56037/978-963-646-461-5-03