Életmód – szabadidő – rekreáció – egészségfejlesztés

Ábrahám, J. (2010). Rekreációs alapok. Önkormányzati Minisztérium Sport Szakállamtitkárság. https://atletikamagazin.files.wordpress.com/2014/12/rekreacios-alapok.pdf

Ábrahám, J. (2016). Rekreációs kultúra a fogyasztói társadalomban. Doktori értekezés. Testnevelési Egyetem Sporttudományok Doktori Iskola. https://doi.org/10.17624/TF.2017.4

Ahmed, M. M., Okesanya, O. J., Olaleke, N. O., Adigun, O. A., Adebayo, U. O., Oso, T. A., Eshun, G. & Lucero-Prisno, D. E., III. (2025). Integrating digital health innovations to achieve universal health coverage: Promoting health outcomes and quality through global public health equity. Healthcare, 13(9), 1060. https://doi.org/10.3390/healthcare13091060

Albeshry, A. M., Alshahrani IV, N. Z., Baklola, M., Terra, M. & Alshahrani, N. (2024). From style to wellness: How fashion influencers are affecting healthy behaviors in Saudi Arabia. Cureus, 16(4). https://doi.org/10.7759/cureus.57749

Alhammadi, H. A., Bani-Melhem, S., Mohd-Shamsudin, F. & Ramanathan, R. (2025). From overwhelm to quiet quitting: Exploring the impact of technological overload, technological work burnout, and poor work-life balance. International Journal of Human–Computer Interaction, 1–13. https://doi.org/10.1080/10447318.2025.2475994

Alyafei, A. & Daley, S. F. (2025). The role of dietary lifestyle modification in chronic disease prevention. StatPearls Publishing. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK587401

Alonso, A. (1993). AGPA and the village well. International Journal of Group Psychotherapy, 43(1), 1–9. https://doi.org/10.1080/00207284.1994.11491202

Andersen, F. B., Djugum, M. E. T., Sjåstad, V. S. & Pallesen, S. (2023). The prevalence of workaholism: A systematic review and meta analysis. Frontiers in Psychology, 14, Article 1252373. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2023.1252373

Anderson, S. & FitzGerald, G. A. (2020). Sexual dimorphism in body clocks. Science, 369(6508), 1164–1165. https://doi.org/10.1126/science.abd4964

Andorka, R. (2006). Bevezetés a szociológiába. Osiris.

Angelusz, R. (Szerk.). (2004). A társadalmi rétegződés komponensei. Új Mandátum.

Ángyán, L. (1993). Sportélettani alapismeretek. Duplex-Rota Kft.

Antonovsky, A. (1987). Unraveling the mystery of health: How people manage stress and stay well. Jossey-Bass.

Bábosik, I. & Mezei, Gy. (1994). Neveléstan. Telosz.

Bácsné Bába, É., Ráthonyi, G., Müller, A., Ráthonyi-Odor, K., Balogh, P., Ádány, R. & Bács, Z. (2020). Physical activity of the population of the most obese country in Europe, Hungary. Frontiers in Public Health, 8, 203. https://doi.org/10.3389/fpubh.2020.00203

Bandura, A. (1977). Self-efficacy: Toward a unifying theory of behavioral change. Psychological Review, 84(2), 191–215. https://doi.org/10.1037/0033-295X.84.2.191

Barcy, M. & S. Nagy, K. (1985). Pszichés egészség és egészségkultúra – Az egészségügyi felvilágosítás közönsége. TK Tanulmányok, 17(2).

Bartha, Cs. (2009). A rekreáció elmélete és módszertana, 5–6. óra. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar.

Bauman, Z. (2007). Liquid times: Living in an age of uncertainty. Polity Press.

Berend, T. I. (2023). A hosszú életről. Substack. https://ivanberend.substack.com/p/a-hosszu-eletrol

Bitomsky, S., Tinner, L. & Mielck, A. (2025). Digital health interventions and social inequalities: A systematic review. International Journal of Public Health, 70, 1607543. https://doi.org/10.3389/ijph.2025.1607543

Blasszauer, B. (1997). A medicina célja: új prioritások meghatározása. Szenvedélybetegségek, 5(4).

Bröder, J., Okan, O., Bauer, U., Bruland, D., Schlupp, S., Bollweg, T. M., Saboga-Nunes, L., Bond, E., Sørensen, K., Bitzer, E. M., Jordan, S., Domanska, O., Firnges, C., Carvalho, G. S., Bittlingmayer, U. H., Levin-Zamir, D., Pelikan, J., Sahrai, D., Lenz, A., Wahl, P., Pinheiro, P. (2017). Health literacy in childhood and youth: A systematic review of definitions and models. BMC Public Health, 17(1), 361. https://doi.org/10.1186/s12889-017-4267-y

Buda, B. (n. d.). Munkahely és lelki egészség. In Buda B. (szerk.), Mentálhigiéné (pp. 188–227). Animula. http://www.budabela.hu/dokumentumok/onallokotetek/mentalhigienetext.pdf

Buglyó-Nyakas, T. E. & Gál, T. (2024). A közösségi média hatása a magyar nők egészségtudatosságára. Régiókutatás Szemle, 8(2), 1–12. https://doi.org/10.30716/RSZ/23/2/1

Cancelliere, C., Cassidy, J. D., Ammendolia, C. & Côté, P. (2011). Are workplace health promotion programs effective? A systematic review. Journal of Occupational and Environmental Medicine, 53(5), 530–538. https://doi.org/10.1097/JOM.0b013e31821576d9

Champoux, J. E. (1978). Perceptions of work and nonwork: A reexamination of the compensatory and spillover models. Sociology of Work and Occupations, 5(4), 402–422. https://doi.org/10.1177/073088847800500402

Chidambaram, S., Knuth, K. & Figueroa, C. A. (2024). Digital determinants of health: A guide for public health practice. PLOS Digital Health, 3(2), e0000346. https://doi.org/10.1371/journal.pdig.0000346

Cleary, M., Kornhaber, R., Thapa, D. K. & West, S. (2020). Mobile health applications for mental health: A systematic review. Issues in Mental Health Nursing, 41(9), 808–820. https://doi.org/10.1080/01612840.2020.1732900

Cohen, A. (1997a). Non-work influences on withdrawal cognitions: An empirical examination of an overlooked issue. Human Relations, 50(12), 1511–1536. https://doi.org/10.1177/ 001872679705001203

Cohen, A. (1997b). Personal and organizational responses to work-non-work interface as related to organizational commitment. Journal of Applied Social Psychology, 27(12), 1085–1114. https://doi.org/10.1111/j.1559-1816.1997.tb00288.x

Cohen, S., Janicki-Deverts, D. & Miller, G. E. (2007). Psychological stress and disease. JAMA, 298(14), 1685–1687. https://doi.org/10.1001/jama.298.14.1685

Cole, D. C., Eyles, J., Gibson, B. L. & Ross, N. (1999). Links between humans and ecosystems: The implications of framing for health promotion strategies. Health Promotion International, 14(1), 65–72. https://doi.org/10.1093/heapro/14.1.65

Crouter, A. C. (1984). Spillover from family to work: The neglected side of the work–family interface. Human Relations, 37(6), 425–442. https://doi.org/10.1177/001872678403700601

Czeisler, C. A. & Gooley, J. J. (2007). Sleep and circadian rhythms in humans. Cold Spring Harbor Symposia on Quantitative Biology, 72, 579–597. https://doi.org/10.1101/sqb. 2007.72.064

Csíkszentmihályi, M. (1990). Flow: The psychology of optimal experience. Harper and Row.

Csíkszentmihályi, M. (1997a). Flow – Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája (Legéndyné Szabó E., ford.). Akadémiai Kiadó.

Csizmadia, P. (2017). Az egészség ökoszociális elmélete. Egészségfejlesztés, 58(3), 26–30. https://doi.org/10.24365/ef.v58i3.181

de Brito Sena, M. A., Damiano, R. F., Lucchetti, G. & Peres, M. F. P. (2021). Defining spirituality in healthcare: A systematic review and conceptual framework. Frontiers in Psychology, 12, 756080. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2021.756080

De Jans, S., Hudders, L., Naderer, B. & De Pauw, V. (2022). Impact of thin-ideals in influencer posts promoting healthy vs. unhealthy foods on tweens’ healthy food choice behavior. Frontiers in Psychology, 13, 789069. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2022.789069

de la Rosa, P. A., Cowden, R. G., Bulbulia, J. A., Sibley, C. G. & VanderWeele, T. J. (2024). Ef­fects of screen-based leisure time on 24 subsequent health and wellbeing outcomes:
A longitudinal outcome-wide analysis. International Journal of Behavioral Medicine, 1–20. https://doi.org/10.1007/s12529-024-10307-0

Deci, E. L. & Ryan, R. M. (2000). The “what” and “why” of goal pursuits: Human needs and the self-determination of behavior. Psychological Inquiry, 11(4), 227–268. https://doi.org/10.1207/S15327965PLI1104_01

Dubin, R. (1956). Industrial workers’ worlds: A study of the “central life interests” of industrial workers. Social Problems, 3(3), 131–142. https://doi.org/10.2307/799133

Dubin, R. (1969). Theory building. Free Press.

Dumazedier, J. (1959). Rélités du loisir et idéologies. Espirit.

Dumazedier, J. (1962). Vers une civilisation du loisir? Éditions du Seuil.

Egészségtudományi Fogalomtár. (n. d.). Egészségtudatos magatartás. http://fogalomtar.eski.hu/index.php/Egészségtudatos_magatartás

Elizabeth, L., Machado, P., Zinöcker, M., Baker, P. & Lawrence, M. (2020). Ultra-processed foods and health outcomes: A narrative review. Nutrients, 12(7), 1955. https://doi.org/10.3390/nu12071955

Elizur, D. & Shye, S. (1990). Quality of work life and its relation to quality of life. Applied Psychology, 39(3), 275–291. https://doi.org/10.1111/j.1464-0597.1990.tb01054.x

Engel, E., Gell, S. A., Heiss, R. & Karsay, K. (2024). Social media influencers and adolescents’ health: A scoping review of the research field. Social Science & Medicine, 340, Article 116387. https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2023.116387

Eurostat. (2004). How Europeans spend their time – Everyday life of women and men: Data 1998–2002. Office for Official Publications of the European Communities. https://ec.europa.eu/eurostat/documents/3930297/5953614/KS-58-04-998-EN.PDF/c789a2ce-ed5b-4a0c-bcbf-693e699db7d7?version=1.0

Eurostat. (2023). Annual activity report 2022. European Commission. https://commission.europa.eu/publications/annual-activity-report-2022-eurostat_en

Ewles, L. & Simnett, I. (2013). Egészségfejlesztés – Gyakorlati útmutató. Medicina.

Falussy, B. (1993). Bevezető gondolatok. In Falussy B. (szerk.), Társadalmi idő – szabadidő (pp. 1–3). Magyar Szabadidő Társaság – Központi Statisztikai Hivatal.

Ferge, Zs. (1969). Munkaidő és szabadidő, hétköznap és vasárnap. In Sas J. (szerk.), Éljünk jól szabadidőnkkel. Tanulmányok a szabadidőkutatások köréből (pp. 49–63). Népművelési Propaganda Iroda.

Fleary, S. A., Joseph, P. & Pappagianopoulos, J. E. (2018). Adolescent health literacy and health behaviors: A systematic review. Journal of Adolescence, 62, 116–127. https://doi.org/10.1016/j.adolescence.2017.11.010

Fredrickson, B. L. (2001). The role of positive emotions in positive psychology: The broaden-and-build theory. American Psychologist, 56(3), 218–226. https://doi.org/10.1037/0003-066X.56.3.218

Fritz, P. (2011). Mozgásos rekreáció (Rekreáció mindenkinek I.) Bába és Társa Kft.

Fritz, P. (2015). Szellemi rekreáció (Rekreáció mindenkinek II.) Dialóg Campus.

Fritz, P. (Szerk.). (2019). Alapfogalmak és jelentéseik a rekreáció területén (Rekreáció mindenkinek III.) Miskolci Egyetemi Kiadó.

Fritz, P. & Bősze, J. (2019). Az egészség és egészségfejlesztés értelmezése, fogalma. In Fritz P. (szerk.), Alapfogalmak és jelentéseik a rekreáció területén (Rekreáció mindenkinek III.) (pp. 47–60). Miskolci Egyetemi Kiadó.

Füzesi, Zs. & Tistyán, L. (2004). Egészségfejlesztés és közösségfejlesztés a színtereken. Egészségfejlesztési módszertani füzetek 4. Országos Egészségfejlesztési Intézet.

Gáldi, G. (2011). A rekreációelmélete és gyakorlata. In Rétsági E., Ekler J. H., Nádori L., Woth P., Gáspár M., Gáldi G. & Szegnerné Dancs H. (szerk.), Sportelméleti ismeretek (pp. 134–195). Dialóg Campus Kiadó. https://dtk.tankonyvtar.hu/bitstream/handle/123456789/ 7893/0025_Nadori-Dancs-Retsagi-Ekler-Gaspar-Sportelmeleti_ismeretek.pdf

GBD 2019 Risk Factors Collaborators. (2020). Global burden of 87 risk factors in 204 countries and territories, 1990–2019: A systematic analysis. The Lancet, 396(10258), 1223–1249. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(20)30752-2

Giddens, A. (2009). The politics of climate change. Polity Press.

Gritz, A. (2007). Az egészségfejlesztés kompetenciái a XXI. században. Egészségfejlesztés, 48(3), 3–9.

Gropper, S. S. (2023). The role of nutrition in chronic disease. Nutrients, 15(3), 664. https://doi.org/10.3390/nu15030664

Hankiss, E. (2016). Diagnózisok. Helikon Kiadó.

Hernádi, L. (2008. december 13). Azok a régi szép idők: A retró világa a sízésben. Sielők.hu. https://sielok.hu/rovat/tortenelem/cikk/retro/

Hidvégi, P., Kopkáné Plachy, J. & Müller, A. (2015). Az egészséges életmód. EKF Líceum Kiadó.

Hofmann, S. G. (2014). Interpersonal emotion regulation model of mood and anxiety disorders. Cognitive Therapy and Research, 38(5), 483–492. https://doi.org/10.1007/s10608-014-9620-1

Horkai, A., Nagy, É., Pálvölgyi, M. & Vingender, I. (Szerk.). (2021). Egészség és társadalom. Akadémiai Kiadó.

Hunyadi, Zs. (2005). Kulturálódási és szabadidő eltöltési szokások, életmód csoportok. Magyar Művelődési Intézet. https://mek.oszk.hu/15900/15918/

Hysing, M., Pallesen, S., Stormark, K. M., Jakobsen, R., Lundervold, A. J. & Sivertsen, B. (2015). Sleep and use of electronic devices in adolescence: Results from a large population-based study. BMJ Open, 5(1), e006748. https://doi.org/10.1136/bmjopen-2014-006748

Irwin, M. R. (2015). Why sleep is important for health: A psychoneuroimmunology perspective. Annual Review of Psychology, 66(1), 143–172. https://doi.org/10.1146/annurev-psych-010213-115205

Jacobs, J. (1961). The death and life of great American cities. Vintage Books.

Jacobson, B., Smith, A. & Whitehead, M. (Eds.). (1991). The nation’s health: A strategy for the 1990s. King Edward’s Hospital Fund for London.

JóAlvás Központ. (2024). Otthoni alvásvizsgálat. JóAlvás Központ. https://www.joalvaskozpont.hu/otthoni-alvasvizsgalat

Juhász, J., Szőke, I., O. Nagy, G. & Kovalovszky, M. (1989). Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó.

Kabanoff, B. (1980). Work and nonwork: A review of models, methods, and findings. Psychological Bulletin, 88(1), 60–77. https://doi.org/10.1037/0033-2909.88.1.60

Kals, E. & Montada, L. (2001). Health behavior: An interlocking personal and social task. Journal of Health Psychology, 6(2), 131–148. https://doi.org/10.1177/135910530100600204

Kenéz, Gy. (1993). Vázlatos gondolatok a szabadidő kérdéséről. In Falussy B. (szerk.), Társadalmi idő – szabadidő (p. 34). Magyar Szabadidő Társaság – Központi Statisztikai Hivatal.

Keyes, C. L. M. (2002). The mental health continuum: From languishing to flourishing. Journal of Health and Social Behavior, 43(2), 207–222.

Khalili Khouzani, R., et al. (2025). Spiritual health and well-being: A systematic review. Journal of Religion and Health. https://doi.org/10.1007/s10943-024-02000-0

Kickbusch, I. (2019). Health in the 21st century: New challenges and opportunities. BMJ, 364, l248. https://doi.org/10.1136/bmj.l248

Kickbusch, I., Allen, L. & Franz, C. (2016). The commercial determinants of health. The Lancet Global Health, 4(12), e895–e896. https://doi.org/10.1016/S2214-109X(16)30217-0

Kiss, E. Cs. (2007). Az önmegvalósítás és pozitív önértékelés szükségletei Maslow és Rogers pszichológiájában. In Gyöngyösiné Kiss E.& Oláh A. (szerk.), Vázlatok a személyiségről – a személyiség-lélektan alapvető irányzatainak tükrében (pp. 244–260). Új Mandátum Könyvkiadó.

Kohn, M. (1990). Unresolved issues in the study of work and personality. In K. Erikson & S. P. Vallas (Eds.), The nature of work. Yale University Press.

Kokovay, Á. (2005). Iskola, egészség, sport. In Jenei T.& Nagy É. (szerk.), A tanítóképzés múltja és jelene (pp. 139–143). Krúdy Könyvkiadó.

Kolbert, A. & Barakonyi, Sz. (2015. december 12.). Extrém sportok a Kádár-rendszerben. Index. https://index.hu/fortepan/2015/12/12/extremsportok_a_kadar-rendszerben/

Kopp, M. & Skrabski, Á. (1995). Alkalmazott magatartástudomány. Corvinus Könyvkiadó.

Kovács, T. A. (2004). A rekreáció elmélete és módszertana. Fitness Kft.

Kovács, T. A. (2007). A rekreáció kultúrája. A rekreáció főbb kulturális alrendszerei. Magyar Sporttudományi Szemle, 8(2), 13–24.

KSH. (2012). Időmérleg. 2009–2010. Összefoglaló adattár. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/idomerleg/idomerleg0910.pdf

KSH. (2022a). 27.8.1.2. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása szállástípusonként, július 31. (2001–2021). Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/stadat_files/tur/hu/tur0016.html

KSH. (2022b). 27.8.1.4. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma szállástípusonként (2001–2021). Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/stadat_files/tur/hu/tur0018.html

KSH. (2022c). 27.8.1.5. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák szállástípusonként (2001–2021). Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/stadat_files/tur/hu/tur0019.html

KSH. (2024a). Időmérleg adatfelvétel 2024–2025 – köszöntő. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/idomerleg

KSH. (2024c). 27.1.1.16. A többnapos, turisztikai célú belföldi utazások száma és időtartama az utazás célja és a tartózkodási idő szerint. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/stadat_files/tur/hu/tur0015.html

KSH. (2024d). 27.1.1.17. A turisztikai szálláshelyek kapacitása szállástípusonként, július 31. (2021–2023). Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/stadat_files/tur/hu/tur0083.html

KSH. (2024e). 27.1.1.18. A turisztikai szálláshelyek vendégforgalma és az eltöltött vendégéjszakák száma szállástípusonként (2021–2023). Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/stadat_files/tur/hu/tur0084.html

Kulcsár, Z. (1998). Egészségpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó.

Leitner, M. J. & Leitner, S. F. (2004). Leisure enhancement. Haworth Press.

Leyden, K. M. (2003). Social capital and the built environment: The importance of walkable neighborhoods. American Journal of Public Health, 93(9), 1546–1551. https://doi.org/10.2105/AJPH.93.9.1546

Losonczi, Á. (1977). Életmód az időben a tárgyakban és az értékekben. Gondolat Könyvkiadó.

Luger, M., Lafontan, M., Bes-Rastrollo, M., Winzer, E., Yumuk, V. & Farpour-Lambert, N. (2018). Sugar-sweetened beverages and weight gain in children and adults: A systematic review from 2013 to 2015 and a comparison with previous studies. Obesity Facts, 10(6), 674–693. https://doi.org/10.1159/000484566

Lupien, S. J., McEwen, B. S., Gunnar, M. R. & Heim, C. (2009). Effects of stress throughout the lifespan on the brain, behaviour and cognition. Nature Reviews Neuroscience, 10(6), 434–445. https://doi.org/10.1038/nrn2639

Magyar, M. (2016). A víz rekreációs és élményközvetítő szerepe. Recreation, 6(2), 39–43. https://doi.org/10.21486/recreation.2016.6.2.3

Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület. (2022). Szállodai kategorizálás 2021–2025. Hotelstars.eu. https://szallashelyminosites.hu/docs/szallodak_minositesenek_kriterium­rend­szere_2021_2025.pdf

Marafa, L. M. (2018). Leisure in nature: The advent of eco-leisure in academic discourse. World Leisure Journal, 60(3), 178–180. https://doi.org/10.1080/16078055.2018.1496526

Marteau, T. M., Ogilvie, D., Roland, M., Suhrcke, M. & Kelly, M. P. (2011). Judging nudging: Can nudging improve population health? BMJ, 342, d228. https://doi.org/10.1136/bmj.d228

Maslow, A. H. (1943). A theory of human motivation. Psychological Review, 50(4), 370–396. https://doi.org/10.1037/h0054346

Maslow, A. H. (1954). Motivation and personality. Harper and Row.

McNall, L. A., Nicklin, J. M. & Masuda, A. D. (2010). A meta-analytic review of the consequences associated with work–family enrichment. Journal of Business and Psychology, 25(3), 381–396. https://doi.org/10.1007/s10869-009-9141-1

Mechanic, D. (1979). The stability of health and illness behavior. Results from 16-year follow-up. American Journal of Public Health, 69(11), 1142–1145. https://doi.org/10.2105/AJPH.69.11.1142

Miller, T. Q., Smith, T. W., Turner, C. W., Guijarro, M. L. & Hallet, A. J. (1996). A meta-analytic review of research on hostility and physical health. Psychological Bulletin, 119(2), 322–348. https://doi.org/10.1037/0033-2909.119.2.322

Milz, H. (1992). “Healthy ill people”: Social cynicism or new perspectives? In A. Kaplan (Ed.), Health promotion and chronic illness: Discovering a new quality of health (pp. 32–39). WHO Regional Publications, European Series, 44.

Monostori, J. (2009). Munka, szabadidő, időallokáció. In Tóth I. Gy. (szerk.), TÁRKI európai társadalmi jelentés, 2009 (pp. 85–98). TÁRKI.

Mouratidis, K. (2018). Built environment and social well being: How does urban form affect social life and personal relationships? Cities, 74, 7–20. https://doi.org/10.1016/j.cities.2017.10.020

Murang, Z. R., Tuah, N. & Nainq, L. (2017). Knowledge, attitude and practice towards eating and physical activity among primary school children in Brunei: A cross-sectional study. International Journal of Adolescent Medicine and Health, 32(3), 20170118. https://doi.org/10.1515/ijamh-2017-0118

Murphy, J. F. (1981). Concepts of leisure (2nd ed.). Englewood Cliffs.

Nash, J. B. (1932). Character education through physical education. A. S. Barnes and Company.

Nash, J. B. (1960). Philosophy of recreation and leisure. William Brown.

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. (2024). A 13–16 éves korosztály közösségimédia-használati szokásait felmérő kutatás eredményei. MNHH. https://nmhh.hu/dokumentum/248474/ A_1316_eves_korosztaly_kozossegimedia_hasznalati_szokasait_felmero_kutatas_eredmenyei.pdf

O’Leary, A. (1985). Self-efficacy and health. Behaviour Research and Therapy, 23(4), 437–451. https://doi.org/10.1016/0005-7967(85)90172-X

Opaschowski, H. W. (2000). Xtrem: Der kalkulierte Wahnsinn – Extremsport als Zeitphänomen. Freizeit-Forschungsinstitut Hamburg.

Packard, V. (1966). Tékozlók (G. Vértes, ford.). Kossuth Kiadó.

Palazuelos-González, R., Oude Voshaar, R. C., la Bastide-van Gemert, S. & Smidt, N. (2025). Time spent in physical activities, TV watching and sleep and its association with executive functioning in middle age and older adults: An isotemporal substitution analysis. Mental Health and Physical Activity, 28, 100668. https://doi.org/10.1016/j.mhpa.2024.100668

Patakiné Bősze, J. (2014). Sportiskolai és nem sportiskolai mintatanterv szerint tanulók életmódja és egyes családi jellemzői, azok összefüggései. Doktori értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Patakiné Bősze, J. & Pápai, J. (2013). Nők, családanyák egyes életmódelemei és azok összefüggései középiskolás gyermekük életmódjával. Acta Sana, 8(1), 33–40. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/actasana/article/view/18453

Petőné Csima, M. (2012). Az egészségmagatartás és a koherencia-érzet szerepe az életminőség formálásában. Doktori értekezés. Pécsi Tudományegyetem.

Pikó, B. (2006). Lelki egészség a modern társadalomban. Akadémiai Kiadó.

Pikó, B. & Keresztes, N. (2007). Sport, lélek, egészség. Akadémiai Kiadó.

Pilgrim, K. & Bohnet-Joschko, S. (2019). Selling health and happiness: How influencers communicate on Instagram about dieting and exercise. BMC Public Health, 19(1), 1054. https://doi.org/10.1186/s12889-019-7387-8

Pindek, S., Shen, W. & Andel, S. (2023). Finally, some “me time”: A new theoretical perspective on the benefits of commuting. Organizational Psychology Review, 13(1), 44–66. https://doi.org/10.1177/20413866221133669

Pourhoseinzadeh, M., Gheibizadeh, M. & Moradikalboland, M. (2017). The relationship between health locus of control and health behaviors in emergency medicine personnel. International Journal of Community Based Nursing and Midwifery, 5(4), 397.

Princz, A. & Tessényi, J. (2016). Nyugdíjas korúak szabadidejének strukturális vizsgálata. Recreation, 6(4), 15–18. https://doi.org/10.21486/recreation.2016.6.4.1

Pronk, N. P. (2013). Integrated worker health protection and promotion programs. Journal of Occupational and Environmental Medicine, 55(12 Suppl), S30–S37. https://doi.org/10.1097/JOM.0000000000000037

Przybylski, A. K. & Weinstein, N. (2017). A large-scale test of the Goldilocks hypothesis: Quantifying the relations between digital-screen use and the mental well-being of adolescents. Psychological Science, 28(2), 204–215. https://doi.org/10.1177/0956797616678438

Public Health Ontario. (2024). Salutogenesis and health promotion. King’s Printer for Ontario. https://www.publichealthontario.ca/-/media/Documents/S/2023/salutogenesis-health-promotion.pdf

R. Nagy, J. (2015). Változásban: munka és szabadidő 1984–2014: Fogalmak, felfogások és gyakorlatok magyarországi munkások körében. Kultúra és Közösség, 6(1), 5–16.

Rain, J. S., Lane, I. M. & Steiner, D. D. (1991). A current look at the job satisfaction/life satisfaction relationship: Review and future considerations. Human Relations, 44(3), 287–307. https://doi.org/10.1177/001872679104400305

Rajgopal, T. (2010). Mental well-being at the workplace. Indian Journal of Occupational and Environmental Medicine, 14(3), 63–65. https://doi.org/10.4103/0019-5278.75691

Ray, B. (2023). Technological transformation of leisure: A new cultural scenario. Media Studies Group. https://www.mediastudiesgroup.org.in/technological-transformation-of-leisure-a-new-cultural-scenario/

Resnicow, K., Baranowski, T., Ahluwalia, J. S. & Braithwaite, R. L. (1999). Cultural sensitivity in public health: Defined and demystified. Ethnicity and Disease, 9(1), 10–21.

Reynolds, G. (2025. július 16.). What causes obesity? A major new study is upending common wisdom. Washington Post. https://www.washingtonpost.com/wellness/2025/07/16/obesity-cause-diet-exercise/

Rimal, R. N. (2001). Longitudinal influences of knowledge and self-efficacy on exercise behavior: Test of a mutual reinforcement model. Journal of Health Psychology, 6(1), 31–46. https://doi.org/10.1177/135910530100600103

Ryan, R. M. & Deci, E. L. (2000). Self-determination theory and the facilitation of intrinsic motivation, social development, and well-being. American Psychologist, 55(1), 68–78. https://doi.org/10.1037/0003-066X.55.1.68

Sallis, J. F., Owen, N. & Fotheringham, M. J. (2000). Behavioral epidemiology: A systematic framework to classify phases of research on health promotion and disease prevention. Annals of Behavioral Medicine, 22(4), 294–298. https://doi.org/10.1007/BF02895665

Sartorius, N. (2006). The meanings of health and its promotion. Croatian Medical Journal, 47(4), 662–664.

Sáska, G. (2013). A gyógyító és betegítő iskola. Educatio, 22(2), 147–158.

Sayegh, M. G. (2024). Workaholic lifestyle and its impact on mental health. International Journal of Contemporary Research in Multidisciplinary, 3(2), 205–208. https://doi.org/10.5281/zenodo.11115752

Schramme, T. (2023). Health as complete well-being: The critique of a concept. Theoretical Medicine and Bioethics, 44(1), 1–15.

Schwarzer, R. (1994). Optimism, vulnerability, and self-beliefs as health related cognitions: A systematic review. Psychology and Health, 9(3), 161–180. https://doi.org/10.1080/ 08870449408407475

Socialdepartementet. (2006). Folkhälsopolitik för jämlikhet i hälsa och hållbar tillväxt: Skr. 2005/06:205. Regeringskansliet. https://www.regeringen.se/rattsliga-dokument/skrivelse/2006/05/skr.-200506205/

SomnoCenter. (n. d.). Poliszomnográfiás vizsgálatok – Diagnosztikai eljárások. SomnoCenter. https://somnocenter.hu/szolgaltatasok/muszeres-alvasvizsgalatok/diagnosztikai-eljarasok/poliszomnografias-vizsgalatok/

Steger, B. (2013). Negotiating gendered space on Japanese commuter trains. EWC Working Papers in Japanese Studies, 13(3), Article 19. https://japanesestudies.org.uk/ejcjs/vol13/iss3/steger.html

Steger, M. B. (2020). Globalization: A very short introduction. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/actrade/9780198849452.001.0001

Stein, M., Nitschke, L., Trost, L., Dirschauer, A. & Deffner, J. (2022). Impacts of commuting practices on social sustainability and sustainable mobility. Sustainability, 14(8), 4469. https://doi.org/10.3390/su14084469

Stoetzel, J. (1954). Sociologie de la récréation. Faculté des Lettres de Bordeaux.

St-Onge, M. P. (2017). Sleep–obesity relation: Underlying mechanisms and consequences for treatment. Obesity Reviews, 18(Suppl 1), 34–39. https://doi.org/10.1111/obr.12499

Sturmberg, J. P. (2021). Health and disease as complex adaptive systems. Journal of Evaluation in Clinical Practice, 27(1), 1–4. https://doi.org/10.1111/jep.13435

Szabó, Á. (2009). A (szabadidő)sport alapfogalmai és kutatott területei (115. sz. műhelytanulmány). Budapesti Corvinus Egyetem. https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/201/2/Szabo115.pdf

Szabó, P. & Kósa, K. (2016). Egészségműveltség a magyar népesség körében. Orvostovábbképző Szemle, 23(2), 66–72. https://doi.org/10.1556/0016.2017.72.2.6

Szabó, T. (1996). Néhány megfigyelés a sportoló vagy sportolni kívánó fiatalok fizikai teljesítményének életkorfüggő alakulásáról. In Győri P. (szerk.), A gyermekek fizikai állapotának kritikus mutatói (pp. 24–27). OOK-Press.

Szakály, Z., Popp, J., Kontor, E., Kovács, S., Pető, K. & Jasák, H. (2017). Attitudes of the lifestyle of health and sustainability segment in Hungary. Sustainability, 9(10), 1763. https://doi.org/10.3390/su9101763

Szántó, M. (1967). Életmód, művelődés, szabadidő. Akadémiai Kiadó.

Székely, L. (2013). Magyar Ifjúság 2012 – Tanulmánykötet. Kutatópont – Szociális és Munkaügyi Minisztérium. https://ifjusagkutatointezet.hu/kiadvany/magyar-ifjusag-2012-tanulmanykotet

Székely, L., Simon, T. & Vergeer, F. (2007). Az „egészség” fogalmának újraértelmezése I. Egészségfejlesztés, 48(4–6), 37–47.

Szondi, L. (1963). Schicksalsanalytische Therapie (Fate analytic therapy). Huber.

Szűts, Z. (2022). A digitalizáció és különösen a social media a tanulási, tanítási, illetve a munka világában zajló folyamatokra gyakorolt hatása. Opus et Educatio, 9(1), 82–91. https://opuseteducatio.hu/index.php/opusHU/article/view/498

Tait, M., Padgett, M. Y. & Baldwin, T. T. (1989). Job and life satisfaction: A reevaluation of the strength of the relationship and gender effects as a function of the date of the study. Journal of Applied Psychology, 74(3), 502–507. https://doi.org/10.1037/0021-9010.74.3.502

Telama, R. (2009). Tracking of physical activity from childhood to adulthood. Medicine & Sci­ence in Sports & Exercise, 41(11), 1965–1971. https://doi.org/10.1249/MSS.0b013e3181a7dba3

Tessényi, J. (2024). Nyugdíjasok rekreációja és szabadidő felhasználásának időbeli összehasonlító elemzése. Recreation, 14(3), 31–34. https://doi.org/10.21486/recreation.2024.14.3.6

Thoits, P. A. (2010). Stress and health: Major findings and policy implications. Journal of Health and Social Behavior, 51(1 Suppl.), S41–S53. https://doi.org/10.1177/0022146510383499

Tibori, T. (2002). A szabadidő szociológiája. Budapesti Gazdasági Főiskola.

U.S. Department of Health and Human Services. (n. d.). Social determinants of health. Healthy People 2030. https://odphp.health.gov/healthypeople/priority-areas/social-determinants-health

Van Cauter, E., Leproult, R. & Plat, L. (2000). Age-related changes in slow wave sleep and REM sleep and relationship with growth hormone and cortisol levels in healthy men. JAMA, 284(7), 861–868. https://doi.org/10.1001/jama.284.7.861

Varga-Hatos, K. & Karner, C. (2008). A lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényezők. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 46(2), 25–33.

Vaterlaus, J. M., Patten, E. V., Roche, C. & Young, J. A. (2015). #Gettinghealthy: The perceived influence of social media on young adult health behaviors. Computers in Human Behavior, 45, 151–157. https://doi.org/10.1016/j.chb.2014.12.013

Vitányi, I. (1995). Szabadidő és társadalmi átalakulás. In Falussy B. (szerk.), Társadalmi idő – szabadidő (pp. 382–386). Magyar Szabadidő Társaság.

Vitányi, I. (2001). A szabadidő új paradigmája. Kézirat.

Voll, K., Gauger, F. & Pfnür, A. (2022). Work from anywhere: Traditional workation, coworkation and workation retreats: A conceptual review. World Leisure Journal, 65(2), 150–174. https://doi.org/10.1080/16078055.2022.2134199

Wickett, R., Muhlert, N. & Niven, K. (2023). The influence of personality on interpersonal emotion regulation in the context of psychosocial stress. International Journal of Environmental Research and Public Health, 20(4), 3073. https://doi.org/10.3390/ijerph20043073

Wilensky, H. L. (1960). Work, careers, and social integration. International Social Science Journal, 12(4), 543–560.

Wilkinson, R. G. & Marmot, M. (Eds.). (2003). Social determinants of health: The solid facts. WHO. https://iris.who.int/bitstream/handle/10665/326568/9789289013710-eng.pdf

Williams, D. M. & Rhodes, R. E. (2016). The role of self-efficacy in physical activity. Annals of Behavioral Medicine, 50(4), 495–507. https://doi.org/10.1007/s12160-016-9774-8

Wood, W. & Rünger, D. (2016). Psychology of habit. Annual Review of Psychology, 67(1), 289–314. https://doi.org/10.1146/annurev-psych-122414-033417

World Health Organization. (1948). Constitution of the World Health Organization. Geneva: WHO.

World Health Organization. (1985). Energy and protein requirements. WHO. https://www.fao.org/4/aa040e/aa040e00.htm

World Health Organization. (1986). Ottawa Charter for Health Promotion. Geneva: WHO.

World Health Organization. (2022). Global status report on physical activity 2022. Geneva: WHO.

World Health Organization. (2024). Determinants of health. WHO. https://www.who.int/news-room/questions-and-answers/item/determinants-of-health

World Health Organization. (2025). Obesity and overweight [Fact sheet]. WHO. https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/obesity-and-overweight

Worldometer. (2025). Life expectancy by country and in the world. https://www.worldometers.info/demographics/life-expectancy/

Wu, C. & Shaffer, D. R. (1987). Susceptibility to persuasive appeals as a function of source credibility and prior experience with the attitude object. Journal of Personality and Social Psychology, 52(4), 677–688. https://doi.org/10.1037/0022-3514.52.4.677

Zedeck, S. & Mosier, K. L. (1990). Work in the family and employing organization. American Psychologist, 45(2), 240–251. https://doi.org/10.1037/0003-066X.45.2.240

Zheng, C. (2025). Digital health and social equality [Master’s thesis, Savonia University of Applied Sciences]. https://www.theseus.fi/bitstream/handle/10024/888709/Zheng_Changkai%20.pdf