L'Harmattan Open Access

Margitka, van még háború? Az első világháború érzelemtörténete

Margitka, Is There Still a War? The history of emotions in World War I

Abstract
What did it mean to be enthusiastic at the beginning of the First World War, and what did enthusiasm mean in the mobilization of the intelligentsia? What combination of factors led individual members of the community to identify with collective goals, to the point of voluntarily subordinating their own interests to the interests of war? The most important questions of the volume focus on the problem of mass enthusiasm and the commitment of the intelligentsia, its broader objective is to explore the experiences, experiences and states of mind of historical figures who experienced the war. The examination of the anti-war press of the July Crisis and the street demonstrations after the outbreak of the war with a focus on the history of emotions provides a deeper understanding of emotional involvement, while the diaries, letters and memoirs of Béla Balázs, Ervin Bauer, Géza Csáth, Margit Kaffka, Dezső Kosztolányi and Emma Ritoók help to understand the characteristic emotional states of the war. Personal sources illuminate the psychological background of commitment or abstention, and also reveal the driving forces behind participation in military or intellectual mobilization.
Usage metrics
References

Agora Zsuzsanna: Soldiers Fear during World War I – Continuity of an Emotion Culture. West Bohemian Historical Review, 2022/2. 159–175.

Arany Zsuzsanna: Kosztolányi Dezső élete. Osiris, Bp., 2017.

Atkinson, Richard C. – Hilgard, Ernest: Pszichológia. Osiris, Bp., 2005.

Audoin-Rouzeau, Stéphane – Becker, Annette: 1914–1918, az újraírt háború. Ford.: Fisli Éva. L’Harmattan – Atelier, Bp., 2006.

Bakó Endre: Élmény és világkép az első világháború magyar költészetében. Studia Litteraria, 2015/3–4. 157–166. https://doi.org/10.37415/studia/2015/54/4172

Balázs Eszter: „Az intellektualitás vezérei.” Viták az irodalmi autonómiáról a Nyugatban és a Nyugatról. Napvilág, Bp., 2009.

Balázs Eszter: Antimilitarizmus és avantgárd: A Tett. In: Jelzés a világba. Háború – Avantgárd – Kassák. Szerk.: Dobó Gábor – Szeredi Merse Pál. Kassák Alapítvány, Bp., 2016. 10–51.

Balázs Eszter: Értelmiségellenesség az első világháború első felében: „kávéházi stratégák” és „lógós” írók Budapesten. In: Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások 2. Szerk.: Biró Annamária – Boka László. Partium–reciti, Nagyvárad–Budapest, 2016. 153–180.

Balázs Eszter: Háborús gyűlölet andante és allegro: a hivatalos irodalom, a katolikus egyházhoz közeli irodalmi lapok és a háború Magyarországon (1914–1916). In: Sorsok, frontok, eszmék. Tanulmányok az első világháború 100. évfordulójára. Szerk.: Majoros István. ELTE BTK, Bp., 2015. 445–460.

Balázs Eszter: Káprázat és illúzióvesztés: A Nagy Háború első éve. A hátországi értelmiség áldozathozatalának morális diskurzusa egy kritikai és egy tudományos irodalmi lapban a háború első évében (a Magyar Figyelő és az Irodalomtörténet példái). 2015. https://core.ac.uk/download/pdf/42939143.pdf

Balázs Eszter: Káprázattól az illúzióvesztésig: a háború jelentései a Nyugatban (1914. augusztus – 1915. augusztus). Médiakutató, 2010/1. 85–91.

Balázs Eszter: Szó és cselekvés kettőssége, értelmiségellenesség, értelmiségi felelősség Magyarországon az első világháború elején. Múltunk, 2017/1. 4–53.

Bálint Ágnes: Pszichobiográfia és irodalom. Kronosz, Pécs, 2014.

Barta Róbert: Magyarország az I. világháborúban. In: Magyarország a XX. században. I. kötet. Szerk.: Kollega Tarsoly István. Babits, Szekszárd, 1996–2000. 24–76.

Bauer, M. E. – Golikov, Ju. P.: Bauer Ervin (Szimonovics) tragikus sorsa. In: Grandpierre Attila – Müller Miklós – Elek Gábor: Bauer Ervin élete és munkássága. L’Harmattan, Bp., 2022. 462–471. https://doi.org/10.1086/720764

Becker, Jean-Jacques: 1914, comment les Français sont entrés dans la guerre. Presses de Science Po, Paris, 1977.

Becker, Jean-Jacques: Willingly to War. Public response to the outbreak of war. 2015. In: International Encyclopedia of the First World War. https://encyclopedia.1914-1918-online.net/article/willingly_to_war_public_response_to_the_ou tbreak_of_war

Benda, Julien: La Trahison des clercs. Bernard Grasset, Paris, 1927.

Ifj. Bertényi Iván: Az I. világháborús magyarországi propaganda néhány jellegzetességéről. In: Propaganda az I. világháborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László. OSZK, Bp., 2016. 7–28.

Ifj. Bertényi Iván: „Hát végre!” Miért támogatta a háborút Apponyi Albert 1914-ben? Magyar Tudomány, 2014/11. 1283–1294.

Bihari Péter: 1914 – A nagy háború száz éve. Személyes történetek. Kalligram, Bp., 2014.

Bihari Péter: Lövészárkok a hátországban. Középosztály, zsidókérdés, antiszemitizmus az első világháború Magyarországán. Napvilág, Bp., 2008.

Bodnár György: Kaffka Margit. Balassi, Bp., 2001.

Boka László – Rózsafalvi Zsuzsanna: A szavak háborúja. In: Propaganda az I. világháborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László. OSZK, Bp., 2016. 75–96.

Botond Ágnes: Pszichohistória. In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk.: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József. Osiris, Bp., 2006. 389–430.

Bourdieu, Pierre: Az életrajzi illúzió. In: Bourdieu, Pierre: A gyakorlati észjárás. A társadalmi cselekvés elméletéről. Napvilág, Bp., 2002. 68–77.

Bölsche, Jochen: „Pörölycsapás a szívre és az észre”. In: Az első világháború. A XX. század őskatasztrófája. Szerk.: Burgdorff, Stephan – Wiegrefe, Klaus. Napvilág, Bp., 2010. 53–58.

Buzinkay Géza: Kis magyar sajtótörténet. Haza és Haladás Alapítvány, Bp., 1993.

Buzinkay Géza: Sajtó és/vagy propaganda az első világháború alatt. In: Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó. OSZK, Bp., 2016. 231–246.

Csejtei Dezső: Simmel halálfelfogása. 2001. http://epa.niif.hu/02000/02002/00012/pdf/2001-tavasz-nyar_csejtei-simmel.pdf

Csepeli György: Szociálpszichológia. Osiris, Bp., 2006.

Csontos László: Émile Durkheim: A társadalmi munkamegosztásról, 1986. In: Uő: Ismeretelmélet, társadalomelmélet, társadalomkutatás. Osiris, Bp., 1999.

Csunderlik Péter: „Figyeljetek és jól átkozzatok” – A Galilei Kör „antimilitarista” tevékenysége az első világháború alatt (1914–1918). In: Sorsok, frontok, eszmék. Tanulmányok az első világháború 100. évfordulójára. Szerk.: Majoros István. ELTE BTK, Bp., 2015. 501–513.

Csunderlik Péter: „Hát végre!” – Apponyi Albert és az első világháború. http://elsovh.hu/hat-vegre-apponyi-albert-es-az-elso-vilaghaboru/

Csunderlik Péter: „Opportunista félember”-ből a „világbéke mártírja” – Jean Jaurès Magyarországon II. http://elsovh.hu/opportunista-felember-bol-a-vilagbeke-martirja-jean-jaures-magyarorszagon-ii/

Csunderlik Péter: Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták. A Galilei Kör története (1908–1919). Napvilág, Bp., 2017.

Dévavári Zoltán: Az utolsó szemtanú. Megkésett nyomozás egy évforduló kapcsán. In: Dévavári Zoltán: Régi házak, régi történetek. Szabadegyetem, Szabadka, 2000. 65–71.

Eperjesi Zoltán: Jan Plamper: A történelem és az érzések – az érzelem története. Klió, 2013/4. 31–35.

Erikson, Erik H.: A fiatal Luther és más írások. Ford.: Erős Ferenc. Gondolat, Bp., 1991.

Erős Ferenc: Kínzás vagy gyógyítás? Pszichiátria és pszichoanalízis az első világháborúban. Kaleidoscope, 2014/5. 33–58. https://doi.org/10.17107/KH.2014.8.33-58

Fehér Ferenc: Balázs Béla és Lukács György szövetsége a forradalomig. Irodalomtörténet, 1969/2. 317–346.

Ferro, Marc: La Grande Guerre, 1914–1918. Gallimard, Paris, 1969.

Frevert, Ute: Wartime Emotions: Honour, Shame, and the Ecstasy of Sacrifice. In: 1914–1918 online. International Encyclopedia of the First World War. Berlin, 2014. https://encyclopedia.1914-1918-online.net/pdf/1914-1918-Online-wartime_emotions_honour_shame_and_the_ecstasy_of_sacrifice-2014-10-08.pdf

Galántai József: Magyarország az első világháborúban. Korona, Bp., 2001.

Geinitz, Christian: Kriegsfrucht und Kampfbereitschaft. Das Augusterlebnis in Freiburg. Eine Studie zum Kriegsbeginn 1914. Klartext Verlag, Essen, 1998.

Gentile, Emilio: La guerra come esame nazionale. Esperienze e riflessioni degli intellettuali italiani. In: Gli intellettuali e la Grande Guerra. Szerk.: Massimo Mori. Il Mulino, Torino, 2019. 133–169.

Géra Eleonóra: A spanyolnátha Budapesten. In: Budapesti Negyed, 2009/2. 208–232.

Gluck, Mary: Georg Lukács and his generation, 1900–1918. Harvard University Press, Cambridge–London, 1985.

Grandpierre Attila – Müller Miklós – Elek Gábor: Bauer Ervin élete és munkássága. L’Harmattan, Bp., 2022.

Gróh Gáspár: Volt egyszer egy háború. In: Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó. OSZK, Bp., 2016. 19–24.

Gyáni Gábor: Augusztus és október között félúton. In: 1916 – a fordulat éve? Tanulmányok a Nagy Háborúról. Szerk.: Egry Gábor – Kaba Eszter. Napvilág, Bp., 2017. 13–25.

Gyáni Gábor: Az ego-dokumentumok történetírói haszna. Bárka, 2019/2. http://barkaonline.hu/esszek-tanulmanyok/6719-az-ego-dokumentumok-tortenetiroi-haszna

Gyáni Gábor: Budapest túl jón és rosszon. Beszélő, 2005. március–április. http://beszelo.c3.hu/cikkek/budapest-tul-jon-es-rosszon

Gyáni Gábor: Modernitás, modernizmus és identitásválság: a fin de siècle Budapest. Aetas, 2004/1. 131–143.

Gyáni Gábor: Sajtótörténet a társadalomtörténész szempontjából. Médiakutató, 2006/1. 57–64.

Gyáni Gábor: Térbeli fordulat és várostörténet. In: Uő: Budapest – túl jón és rosszon. A nagyvárosi múlt mint tapasztalat. Napvilág, Bp., 2008. 9–22.

Hajdu Tibor: A hátország. In: Magyarország az első világháborúban. Szerk.: Romsics Ignác. Kossuth – Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Bp., 2010. 153–160.

Hajdu Tibor – Pollmann Ferenc: A régi Magyarország utolsó háborúja 1914–1918. Osiris, Bp., 2014.

Hanák Péter: Népi levelek az első világháborúból. In: Az első világháború. Szerk.: Szabó Dániel. Osiris, Bp., 2009. 634–666.

Hatos Pál: A nemzedék tapasztalata. A generációs feszültség történeti színeváltozásai az első világháborúig. Kommentár, 2010/2. 29–38.

Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság. Az 1918-as összeomlás és forradalom története. Jaffa, Bp., 2018.

Horváth J. András: A személyes irathagyaték mint mentális lenyomat. In: Lélek és történelem: Kezdet. ELTE BTK Történeti Kollégium, Bp., 2019. 29–48.

Jakusné Harnos Éva: A nyomtatott sajtó hírei a diskurzuselemzés szemszögéből. Magyar Nyelvőr, 2002/2. 143.

József István: Fejlődéspszichológia. Kaposvári Egyetem, Kaposvár, 2011.

Kádár Judit: Az Új Idők az első világháborúban (1914–1918). OSZK, Bp., 2018.

Karádi Éva – Vezér Erzsébet: A Vasárnapi Kör. In: A Vasárnapi Kör. Dokumentumok. Szerk.: Karádi Éva – Vezér Erzsébet. Gondolat, Bp., 1980. 7–41.

Karádi Éva: Formával a káosz ellen. A Vasárnapi Kör a nyilvánosság elé lép a Szellemi Tudományok Szabadiskolájával. In: A magyar irodalom történetei II. (1800-tól 1919-ig). Szerk.: Szegedy-Maszák Mihály – Veres András. Gondolat, Bp., 2007. 866–881.

Katona Anikó: Háborús plakát: hatásos fegyver vagy patrióta giccs? In: Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó. OSZK, Bp., 2016. 491–516.

Katona Anikó: Vizuális kultúra és háborús propaganda Magyarországon. In: Propaganda az I. világháborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László. OSZK, Bp., 2016. 53–62.

Kelevéz Ágnes: A háború vihara. Egy metafora sorsa Molnár Ferenctől Babits Mihályig. In: Kosztolányi nemzedékei és a háború (1914–1918). Szerk.: Bucsics Katalin. MTA – ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport, Bp., 2015. 288–315.

Keresztury Dorka: Elmélettörténeti áttekintés. In: Kenderesy Anna – Keresztury Dorka: A tömeg és metaforái. Tömegábrázolások az 1920-as évekbeli és a kortárs magyar irodalomban. ELTE BTK, Bp., 2025.

K. Horváth Zsolt: Naplók és memoárok mint „lehetséges történelmek”. Alföld, 2000/5. 81–99.

Kiss Gábor: A cs. kir., majd cs. és kir. hadsereg egészségügye a XVIII. századtól 1918-ig. In: A Hadtörténelmi Levéltár katona-egészségügyi iratainak repertóriuma 1740–1980. Hadtörténelmi Levéltár, Bp., 2003.

K. Nagy Magda: Balázs Béla világa. Kossuth, Bp., 1973.

Kőváry Zoltán: A pszichobiográfia mint módszer. Az élettörténet-elemzés reneszánsza: új perspektívák a személyiség- és kreativitáskutatásban. Alkalmazott pszichológia, 2011/4. 65–92.

Kövér György: Biográfia és társadalomtörténet. Osiris, Bp., 2014.

Kövér György: Én-azonosság az ego-dokumentumokban. Napló, önéletírás, levelezés. Soproni Szemle, 2011/3. 219–242.

Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól az első világháborúig. In: Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Osiris, Bp., 2006. 13–168.

Láng András – Papp Barbara: Pszichoterapeuta-jelöltek érzelemfelismerési képessége. Pszichoterápia, 21. 85–92.

Le Bon, Gustave: A tömegek lélektana. Ford.: Balla Antal. Franklin, Bp., 1920.

Lehmann Miklós: A dinamikus elme. Trezor, Bp., 2008.

Lejeune, Philippe: A napló mint „antifikció”. Ford.: Z. Varga Zoltán. In: Írott és olvasott identitás. Az önéletrajzi műfajok kontextusai. Szerk.: Mekis D. János – Z. Varga Zoltán. L’Harmattan – PTE, Bp., 2008. 13–24.

Lejeune, Philippe: Az önéletírói paktum. Ford.: Varga Róbert. In: Philippe Lejeune: Önéletírás, élettörténet, napló. Válogatott tanulmányok. Szerk.: Z. Varga Zoltán. L’Harmattan, Bp., 2003. 17–46.

Lengyel András: A „szörny” antropológiája. Kosztolányi Dezső emberfelfogásának kérdéséhez. Híd, 2009/7. 61–72.

Lengyel András: A Vasárnapi Kör „renegátja”. A gondolkodó Ritoók Emmáról. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991–1992/1. 243–289.

Litván György: A sajtó áthangolása 1914 őszén, Századok 2004/6. 1462–1467.

Lukacs, John: Közvélemény és néphangulat. Adalék a magyarság történetéhez. Kommentár, 2017/4. 5–9.

Matt, Susan J.: Current Emotion Research in History: Or, Doing History from the Inside Out. Emotion Review, 2011/1. 117–124. https://doi.org/10.1177/1754073910384416

McPhail, Clark: Blumer elmélete a tömegviselkedésről. In: Szociálpszichológia. Szerk.: Lengyel Zsuzsanna. Osiris, Bp., 2002. 69–87.

Merénylettől hadüzenetig. A béke utolsó hónapja a Monarchia Magyarországán [1914. június 28. – 1914. július 28.]. Szerk.: Gerő András. Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság – Habsburg Történeti Intézet, Bp., 2014.

Molnár Eszter Edina: Csáth Géza tragédiája. Psziché és történelem. Aetas, 2014/3. 78–96.

Mori, Massimo: Una guerra per la sopravvivenza della Germania. In: Gli intellettuali e la Grande Guerra. Szerk.: Massimo Mori. Il Mulino, Torino, 2019. 13–45.

Mucsi Ferenc: Sajtó, cenzúra Magyarországon az első világháború idején. Történelmi Szemle 1984/1–2. 192–202.

Müller Miklós – Elek Gábor: Bauer Ervin tragikus halála. In: Grandpierre Attila – Müller Miklós – Elek Gábor: Bauer Ervin élete és munkássága. L’Harmattan, Bp., 2022. 472–474.

Niedermüller Péter: Élettörténet és életrajzi elbeszélés. Ethnographia, 1988/3–4. 376–389.

Novák Zoltán: A Vasárnap Társaság: Lukács Györgynek és csoportosulásának eszmei válsága, kiútkeresésük az első világháború időszakában. Kossuth, Bp., 1979.

Oatley, Keith – Jenkins, Jennifer M.: Érzelmeink. Ford.: Lukács Ágnes. Osiris, Bp., 2001.

Orosz Magdolna: „Zuhanás a legboldogabb bensőségesből a felfoghatatlan fenyegető kintlétbe”. Rilke levelei az első világháború idejéből. Filológiai Közlöny, 2015/3. 340–355.

Paál Vince: Sajtóirányítás és -ellenőrzés Magyarországon a Nagy Háború éveiben. In: Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó. OSZK, Bp., 2016. 257–272.

Paál Vince: „Szabadság van…” – az 1880-as évek közepétől 1918-ig. In: Buzinkay Géza: A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig. Wolters Kluwer, Bp., 2016. 240–318.

Papp Barbara: Bevezető. In: Lélek és történelem: Kezdet. ELTE BTK Történeti Kollégium, Bp., 2019. 7.

Papp Barbara: „Szintén Doberdó?” Az első világháború és az őrültség. In: Háborús hétköznapok II. Szerk.: Török Róbert – Závodi Szilvia. MKVM, Bp., 2017. 27–34.

Plamper, Jan: Geschichte und Gefühl – Grundlagen der Emotionsgeschichte. Siedler Verlag, München, 2012.

Prochasson, Christophe: Az értelmiség és Európa a 19–20. században. Ford.: Balázs Eszter. Múltunk, 2005/1. 260–269.

Prochasson, Christophe: Intellectuals and Writers. In: A Companion to World War One. Szerk.: John Horne. Wiley-Blackwell, Oxford, 2010. 323–337. https://doi.org/10.1002/9781444323634.ch22

Pruzsinszky Sándor: Szólásszabadság és háborús pszichózis az első világháborúban. Katonai Jogi és Hadijogi Szemle, 2014/2. 137–164.

Rákai Orsolya: „Nem vagyok igazi apostoli jellem.” TNTeF, 2014/2. 1–17.

Reddy, William: The Navigation of Feeling: A Framework for the History of the Emotions. Cambridge University Press, Cambridge, 2001. https://doi.org/10.1017/CBO9780511512001

Rolla Margit: Kaffka Margit II. Út a révig. MTAK, Bp., 1983.

Romsics Gergely: Mítosz, kultusz, társadalom. Mozgó Világ, 2004/7. https://epa.oszk.hu/01300/01326/00053/06romsics.htm

Romsics Ignác: A Nagy Háború és az 1918–1919-es magyarországi forradalmak. Helikon, Bp., 2018.

Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris, Bp., 2005.

Rosenwein, Barbara: Problems and Methods in the History of Emotions, Passions in Context. Journal of the History and Philosophy of Emotions. 2010/1.

Rózsafalvi Zsuzsanna: Emőd Tamás háborús tematikájú művei a Modern Színpadon. In: Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó. OSZK, Bp., 2016. 377–398.

Röckelein, Hedwig: A pszichohistorikus módszer hozzájárulása az „új történelmi biográfiához”. Aetas, 2002/2–3. 231–244.

Runyan, William McKinley: Vita a pszichobiográfiáról. In: Történeti és politikai pszichológia. Szerk.: Hunyady György. Osiris, Bp., 1998. 305–340.

Rutherdale, Robert: Canada’s August Festival. Communitas, Liminality and Social Memory. Canadian Historical Review, 1996/2. 221–249. https://doi.org/10.3138/CHR-077-02-03

Schneider, Uwe – Schuman, Andreas: „Krieg der Geister”. Erster Weltkrieg und literarische Moderne. Königshausen & Neumann, Würzburg, 2000.

Schultz, William Todd: What is Psychobiography? http://williamtoddschultz.wordpress.com/what-is-psychobiography/

Sipos Balázs: Az első világháború médiahatásai. Médiakutató, 2010/1. https://mediakutato.hu/cikk/2010_01_tavasz/10_elso_vilaghaboru_mediahatasai

Stearns, Peter: American Cool: Constructing a Twentieth-Century Emotional Style. NYU Press, New York, 1994.

Stencinger Norbert: „Bizalommal és reménykedve fordulok hozzád.” In: Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó. OSZK, Bp., 2016. 129–142.

Szabó Dániel: A magyarországi sajtó a háború kitörésekor. In: Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó. OSZK, Bp., 2016. 247–256.

Szabó Dániel: A történetírás és a világháború. Magyar Tudomány, 2014/11. 1312–1317.

Szabó Dániel: Hogyan fogadták a magyarok az első világháborút? Tiszatáj, 2014/7. 3–14.

Szabó Dániel: Köztörténet. A magyarországi átalakulások. In: Osztrák–Magyar Monarchia – Magyarország művelődéstörténete 1867–1918. Szerk.: Szentpéteri József. Bp., Kossuth, 2001.

Szabolcsi Miklós: Balázs Béla: 1984–1949. In: Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, 13. 1964/1. 161–181.

Szajbély Mihály: Csáth Géza élete és munkái. Magvető, Bp., 2019. https://doi.org/10.1007/978-3-476-05728-0_9846-1

Szajbély Mihály: Könyv, sajtó, Kosztolányi. Üzenet, 2005/3. http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/103/szajbely.html

Szász Zoltán: Bánffy Miklós gróf Magyar Története. Kisebbségkutatás, 2014/4. 222–232.

Szegedy-Maszák Mihály: Az első világháború a prózairodalomban. In: Kosztolányi nemzedéki és a háború (1914–1918). Szerk.: Bucsics Katalin. MTA – ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport, Bp., 2015. 9–83.

Székely Tamás: A szövetséges uralkodók kultusza Magyarországon az első világháborúban. In: Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó. OSZK, Bp., 2016. 87–104.

Szoleczky Emese: „Boldog, békés lövészárok?” In: Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó. OSZK, Bp., 2016. 105–128.

Takács Róbert: Sajtó és propaganda a háború idején. In: Háborús mindennapok – mindennapok háborúja. Szerk.: Kaba Eszter. Napvilág, Bp., 2017. 9–35.

Tamás Gergely: A halállal való szembesülés mint „életközeli élmény”. 2012. http://kuk.btk.ppke.hu/hu/content/hal%C3%A1llal-val%C3%B3-szembes%C3%BCl%C3%A9s-mint-%E2%80%9E%C3%A9letk%C3%B6zeli-%C3%A9lm%C3%A9ny%E2%80%9D

Tarjányi Eszter: A szellem örvényében. A magyarországi mesmerizmus, szellemidézés, teozófia története és művészeti kapcsolatai. Universitas, Bp., 2002.

The Handbook of Psychobiography. Szerk. Schultz, William Todd. Oxford University Press, Oxford, New York, 2005.

Traub, Rainer: A szellemek háborúja. In: Az első világháború. A XX. század őskatasztrófája. Szerk.: Burgdorff, Stephan – Wiegrefe, Klaus. Napvilág, Bp., 2010. 44–52.

Turner, Victor: The Ritual Process. Structure and Anti-Structure. Aldine, Chicago, 1969.

Üveges Tamás: Az 1918-as spanyolnáthajárvány Miskolcon a korabeli sajtó tükrében. Spanyolnátha, 2010. nyár. https://arhiv.spanyolnatha.hu/archivum/2010-nyar/32/a-6-eves-es-a-92-eves-spanyolnatha/a-nbsp-jarvany-miskolcon-uveges-tamas/2454/

Varga Lajos: Háború, forradalom, szociáldemokrácia Magyarországon. Napvilág, Bp., 2010.

Varga Lajos: Utószó. Garami Ernőről és emlékiratáról. In: Garami Ernő: Forrongó Magyarország. Primusz, Bp., 1989.

Veres Miklós: A nagy háború gondolata a dualizmus kori utópisztikus és sci-fi-irodalomban. In: Sorsok, frontok, eszmék. Tanulmányok az első világháború 100. évfordulójára. Szerk.: Majoros István. ELTE BTK, Bp., 2015. 475–486.

Verhey, Jeffrey: The spirit of 1914: Militarism, Myth and Mobilization in Germany. Cambridge University Press, Cambridge, 2000. https://doi.org/10.1017/CBO9780511497155

Vörös Boldizsár: A szellem útkeresői: Lukács György, Thomas Mann, Szabó Ervin és Balázs Béla levelei Ritoók Emmának. Történelmi Szemle, 2000/1–2. 153–164.

Vörös Boldizsár: Eszmék, eszközök, hatások. Tanulmányok a magyarországi propagandáról, 1914–1919. MTA – Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Bp., 2018.

Vörös Boldizsár: „Ha az egészet még be is kellett vonni marxista mázzal.” Néhány sajátos eljárás a szakmai eredmények közreadásánál az 1949−1989 közötti magyar történettudományban. In: Tudomány és ideológia között. Tanulmányok az 1945 utáni magyar történetírásról. Szerk.: Erős Vilmos – Takács Ádám. Eötvös, 2012.

Vörös Boldizsár: Terek, tömegek, filmek. In: Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó. OSZK, Bp., 2016. 303–312.

Vörös László: Balázs Béla odisszeája. Tiszatáj, 1984/8. 26–34.

Wohl, Robert: The generation of 1914. Harvard University Press, Cambridge, 1979. https://doi.org/10.4159/9780674045309

Závodi Szilvia: Háborús propaganda a hétköznapi tárgyakon. In: Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó. OSZK, Bp., 2016. 167–188.

Z. Karvalics László: Nagy Háború és propaganda. In: Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó. OSZK, Bp., 2016. 43–58.

Z. Varga Zoltán: Autofikció és önéletírás-kutatások Franciaországban. Filológiai Közlöny, 2020/2. 5–25.

Zsuffa, Joseph: Béla Balázs, the Man and the Artist. University of California Press, Berkeley–Los Angeles–London. 1987.

Cite as:

Molnár, E. (2025). Margitka, van még háború? Az első világháború érzelemtörténete. Budapest: L’Harmattan Open Access. https://doi.org/10.56037/978-615-7145-30-6

Series
Humaniórák ISSN 2732-1959
ISBN
978-963-646-382-3
978-615-6822-02-4
978-615-7145-30-6
Miesto, dátum
Budapest, 2025
Keywords
World War I
history of emotions
history of intellectuals
press history
egodocuments
Type of publication
monograph
Field of science
Social, economic, cultural and political history
History of literature
Thema
Society and Social Sciences
Literature: history and criticism
BISAC
HIS054000
LIT000000
Publisher
L’Harmattan Open Access
Co-publisher
L'Harmattan Könyvkiadó
Konzervatív Értékrend Alapítvány
Edition
First edition
Extent
298 pages
Language
Maďarčina
Copyright
Molnár Eszter Edina
L’Harmattan Open Access
L’Harmattan Publishing House
Konzervatív Értékrend Alapítvány