Az utolsó garabonciások. Tanulmányok és esszék a magyar ellenkultúra történetéből (1960-1996). In memoriam Kocsis Miklós

Szekfü András: Bódy Gábor – Az alkotó, a közeg és a démonok. Bódy Gábor – az alkotó, a közeg és a démonok

Bódy Gábor (2006). Egybegyűjtött filmművészeti írások 1. Akadémiai Kiadó.

Bódy Gábor (2006). Önéletrajz. In: Egybegyűjtött filmművészeti írások 1. Akadémiai Kiadó.

Szekfü András (2019). Így filmeztünk 2. MMA Kiadó.

Thompson, Kristin – Bordwell, David (2007). A film története. Új Palatinus Könyvesház.

Bólya Anna Mária: Vujicsics Tihamér és a tradíció

Baross Gábor visszaemlékezése (2007). In: Gracza Lajos (szerk.). „Nem biccentek igent a pusztulásnak”. Vujicsics Tihamér emlékére. Balassi Kiadó, 21‒22.

Bólya Anna Mária beszélget Eredics Gáborral (2021). Az MMKI Podcast adása.

Bólya Anna Mária: Tánc a macedón szakrális hagyományban. PhD disszertáció, 2015, 71, 104.

Broughton, Simon (2011). Plucked Strings-‘Söndörgő’and the Lost Music of the Balkans. The Hungarian Quarterly 204, 149‒152.

Eperjessy Ernő (2007). In memoriam – Vujicsics Tihamér. In: Gracza Lajos (szerk.). „Nem biccentek igent a pusztulásnak”. Vujicsics Tihamér emlékére. Balassi Kiadó, 86‒87.

Eredics Gábor (2007). Vujicsics Tihamér zenei hagyatéka. In: Gracza Lajos (szerk.). „Nem biccentek igent a pusztulásnak”. Vujicsics Tihamér emlékére. Balassi Kiadó, 89‒91.

Gracza Lajos (2007). Előbeszéd. In: Gracza Lajos (szerk.). „Nem biccentek igent a pusztulásnak”. Vujicsics Tihamér emlékére. Balassi Kiadó, 11.; 12.

Korniss Péter visszaemlékezése (2007). In: Gracza Lajos (szerk.). „Nem biccentek igent a pusztulásnak”. Vujicsics Tihamér emlékére. Balassi Kiadó, 47‒48.

Kricskovics Antal visszaemlékezése (2007). In: Gracza Lajos (szerk.). „Nem biccentek igent a pusztulásnak”. Vujicsics Tihamér emlékére. Balassi Kiadó, 49‒50.

Novák Ferenc visszaemlékezése (2007). In: Gracza Lajos (szerk.). „Nem biccentek igent a pusztulásnak”. Vujicsics Tihamér emlékére. Balassi Kiadó, 51‒52.

Pajtondzhiev, Gancho (1973). Macedón néptáncok – Malesevsko, Delchevsko, Kochansko, Svetinikolsko, Shtipsko, Radovisko, Strumicko és Valandovsko régiókból. „Marko Cepenkov” Néprajzi Intézet.

Petrovics Emil visszaemlékezése (2007). In: Gracza Lajos (szerk.). „Nem biccentek igent a pusztulásnak”. Vujicsics Tihamér emlékére. Balassi Kiadó, 55‒58.

Pomogács Béla visszaemlékezése (2007). In: Gracza Lajos (szerk.). „Nem biccentek igent a pusztulásnak”. Vujicsics Tihamér emlékére. Balassi Kiadó, 59‒62.

Réső Ensel, Sándor (1866). A szerbek kolo tánczáról. Magyarországi népszokások. Kugler Adolf.

Seregi Lászlóvisszaemlékezése (2007). In: Gracza Lajos (szerk.). „Nem biccentek igent a pusztulásnak”. Vujicsics Tihamér emlékére. Balassi Kiadó, 64.

Szabados György (2007). Emlékbeszéd. In: Gracza Lajos (szerk.). „Nem biccentek igent a pusztulásnak”. Vujicsics Tihamér emlékére. Balassi Kiadó, 96.

Szegő, Iván Miklós (2019). The “Serbian Connection” in the Age of the Beat Revolution in Hungary. Музикологија/Musicology 27/2. 187‒202.

Szokolay Sándor (2007). A kései utód. In: Gracza Lajos (szerk.). „Nem biccentek igent a pusztulásnak”. Vujicsics Tihamér emlékére. Balassi Kiadó, 98‒102.

Timár Zsófia (2014). Vujicsics Tihamér élete és munkássága. Muzikológia MA szakdolgozat. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 15.; 19.

Timár Zsófia (2014). Vujicsics Tihamér élete és munkássága. Muzikológia MA szakdolgozat. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 38‒40.

Timár, Mihály, & Bólya, Anna Mária (é. n.). Additions to the issues of European folklore processing in connection with the style of Sándor Timár and the Tanec Ensemble in Skopje. Macedón Tudományos és Kulturális Közlemények, 4/1.

Vargyas Lajos (2007). Vujicsics Tihamér búcsúcsúztatása. In: Gracza Lajos (szerk.). „Nem biccentek igent a pusztulásnak”. Vujicsics Tihamér emlékére. Balassi Kiadó, 103‒104.

Vitányi Iván visszaemlékezése (2007). In: Gracza Lajos (szerk.). „Nem biccentek igent a pusztulásnak”. Vujicsics Tihamér emlékére.Balassi Kiadó, 69‒70.

Vujicsics Marietta visszaemlékezése (2007). In: Gracza Lajos (szerk.). „Nem biccentek igent a pusztulásnak”. Vujicsics Tihamér emlékére. Balassi Kiadó, 71‒78.

Vujicsics Sztoján (1999). Eredetem töredékekben. Napút, 1/2.

Vujicsics Tihamér (é. n.). A magyarországi délszlávok zenei hagyományai – Музичке традиције у Јужних Словена у Мађарској. Tankönyvkiadó.

Weöres Sándor (1978). Repülőbaleset Szíriában (Vujicsics Tihamér emlékének). In: Weöres Sándor Harmincöt vers. Magvető Kiadó.

Csatári Bence: Kis gézengúzból nagy popdíva – Koncz Zsuzsa karrierjének néhány epizódja korabeli dokumentumok tükrében

Andrássy Mária – Vitányi Iván (1979). Ifjúság és kultúra. Kossuth Kiadó.

Bölöny József (1992) Magyarország kormányai 1848–1992. Akadémiai Kiadó.

Csatári Bence (2015) Az ész a fontos, nem a haj. Jaffa Kiadó.

Csatári Bence (2016) Jampecek a Pagodában – A Magyar Rádió könnyűzenei politikája a Kádár-rendszerben. Nemzeti Emlékezet Bizottsága.

Csatári Bence (2017) Nekem írod a dalt. Jaffa Kiadó.

Halász László (1973) Mit néznek a fiatalok?.Rádió és Televízió Szemle, 5/ 2, 97–103.

Jávorszky Béla Szilárd – SEBŐK János (2005) A magyarock története 1. Népszabadság Könyvek.

Koltay Gábor (1982) Benkó Dixieland Band story. Zeneműkiadó.

Könnyűműfaj ’81 – Popzene és környéke egy tanácskozás tükrében. (1981). Boros Lajos, Czippán György, Földes Péter, Sebők János (szerk.). KISZ Budapesti Bizottságának Politikai Képzési Központja.

Magyar Közlöny, 1971. december 17., 26. évf., 95. sz., 1054.

Magyar Közlöny, 1983. november 20., 38. évf., 52. sz., 863–866.

Rockévkönyv 1981. Sebők János (szerk., 1982). Zeneműkiadó.

Sándor György (1969). A tömegkommunikációs eszközök és az ifjúság.Rádió és Televízió Szemle, , 1/3, 3–13.

Sebők János (2002) Rock a vasfüggöny mögött. GM és Társai Kiadó.

Stumpf András (2015). Szörényi – Rohan az idő. Helikon Kiadó.

Szőnyei Tamás (2005) Nyilván tartottak. Magyar Narancs–Tihany Rév Kiadó.385–386.

Tardos Péter (1982). Rocklexikon. Zeneműkiadó.165. és 187.

Törvény a közművelődésről. Bíró Zoltán és Dr. Für Sándor (összeállította, 1976). Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Vágó Judit (1976). Milyen most a sláger, avagy mit kínál a Rádió?.Rádió és Televízió Szemle, ,8/2., 115–122.

Varjas Endre (1992). Koncz Zsuzsa. Ab ovo Kiadó. 92–99.

Vitányi Iván (1971). Művészet, szórakoztatás – és a televízió.Valóság, 14/9, 91–99.

Csörsz Rumen István: Nagy utak vőlegénye

Ablonczy (1982). Koboznak pöngetője.Film – Színház – Muzsika, 1982. július 24., 12–13.

B Balavány György (2005). Hazatérés. Kobzos Kiss Tamás a csácsogó regösökről, az idealizált Balassiról és a kottacsontvázakról.Magyar Nemzet, 2005. január 8.

Boros Zoltán(szerk., 1981). Énekben hallottam… Régi magyar világi énekek. Kriterion Könyvkiadó.

Csörsz Rumen István és Szerényi Béla(szerk., 2018). Dúdolj verset:Kobzos Kiss Tamás emlékezete. Magyar Hangszermíves Céh.

Dezső László (1981). Koboz és történelem. Beszélgetés Kiss Tamással.Komárom–Esztergom megyei Dolgozók Lapja, 1981. július 1.

Grozdits Károly (2014). Régizene és népzene mezsgyéjén. Beszélgetés Kobzos Kiss Tamással. FolkMagazin, 5. sz.

Gyárfás Endre (1996). Napok Kolozsváron. Szabadság, 1996. március 7.

Kecskés András (1977). Avatástól ballagásig. Diákdalok – diákszokások.Zeneműkiadó.

Kiss Tamás (1983). Hang és visszhang. Magvető Kiadó.

Köntös László (1985). Az énekmondó. Beszélgetés Kobzos Kiss Tamással.Reformátusok Lapja, 1985. december 22–29.

Németh Júlia (1996). Játék, tudomány, művészet. Reneszánsz.Szabadság, 1996. március 7.

Az „ellenkultúra” – tanulmányok a pártállami időszak művelődéséről

Máthé Áron: „Ellenkultúrák” a kommunista diktatúra időszakában

Babus Antal – Müller Gabriella – Seres Attila (szerk., 2019). Magyar irodalom és szovjet irodalompolitika a hruscsovi korszakban. Nemzeti Emlékezet Bizottsága.

Balogi Barbara – Gál Éva – Dúsa Ágnes Réka – Sőrös Anett (2009). Csoportok és kultúrák – Elméleti megalapozás. Kultúra és Közösség, 3–4. sz., 7–10.

Bergyajev, Nyikolaj (2003). A kommunizmus igazságai és hazugsága. Kairosz.

Beszélő, 1984, 10. sz.

Csikós Gábor – Kiss Réka – Ö. Kovács József (szerk., 2017). Váltóállítás. Diktatúrák a vidéki Magyarországon 1945-ben. MTA BTK–NEB.

Galambos István – Horváth Gergely Krisztián (szerk., 2019). Magyar dúlás – Tanulmányok a kényszerkollektivizálásról. Nemzeti Emlékezet Bizottsága.

Horváth Gergely Krisztián (szerk., 2019). Vakvágány. A „szocializmus alapjainak lerakása” vidéken a hosszú ötvenes években 2. Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala.

Horváth Gergely Krisztián (szerk., 2018). Vakvágány. A „szocializmus alapjainak lerakása” vidéken a hosszú ötvenes években 1. MTA BTK–NEB.

Kádár János (1972).Kádár János beszédeiből. Hatvanadik születésnapjára. Valóság, 6. sz., 32–39.

Klaniczay Gábor (1993). Gondolatok a népi kultúra, a szubkultúra és az ellenkultúra viszonyáról. Beszélő, 35. sz., 4–6.

Kósa László (1974). A népi kultúra új hulláma. Tiszatáj, 9. sz., 38–45.

Kovács Imre (1990). Magyarország megszállása[1945]. Katalizátor Iroda.

Kuhn, Thomas (2000). A tudományos forradalmak szerkezete. Osiris.

Markó György (2005). A Kalef – A Moszkva-téri galeri 1964–1965. H és T Kiadó.

Marosán György (1945). Tiétek a föld! Tiszántúli Népszava, 1945. március 18., 1–2.

Szőnyei Tamás (2004). Rohan az idő. A magyar beat hőskora. Rubicon, 8–9. sz., 109–118.

Tabajdi Gábor – Soós Viktor Attila – Kiss Réka (2012). Hogyan üldözzünk egyházakat? – Állambiztonsági tankönyv tartótiszteknek. L’Harmattan Kiadó.

Tiszay Andor (szerk., 1959). A Magyar Tanácsköztársaság röplapjai. Bibliográfia és dokumentumgyűjtemény. FSZEK–OSZK.

Zrufkó Réka (2017). „Virágok közt veled lenni...” Ifjúsági ellenkultúra a hatvanas években Magyarországon. In: Balogh-Ebner Márton – György Sándor – Hajnáczky Tamás (szerk.): Nem mindennapi történelem. Válogatás a Napi Történelmi Forrás szerzőinek írásaiból. Gondolat.249–274.

Csatári Bence: Cenzurális megfontolások a kádári–aczéli könnyűzenei politikában

A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1956‒1962. Ságvári Ágnes ‒ Vass Henrik (szerk., 1973). Kossuth Kiadó.

Csatári Bence (2015). Az ész a fontos, nem a haj. A Kádár-rendszer könnyűzenei politikája. Jaffa Kiadó.

Csatári Bence (2017). Nekem írod a dalt. A könnyűzenei cenzúra a Kádár-rendszerben. Jaffa Kiadó.

Csatári Bence (2021). A börtön és a szabad élet között libikókáztam. Országút., 2021. május 1., A börtön és a szabad élet között libikókáztam | Országút, https://orszagut.com/eloadomuveszet/a-borton-es-a-szabad-elet-kozott-libikokaztam-1302 (utolsó hozzáférés: 2026. 06. 23.).

Kiss Sándor ‒ Lerch István (2001). 30 év zene ‒ Lerch István feketén-fehéren. Brazil Bt.

Magyar Kódex 6. Magyarok a XX. században. Magyarország művelődéstörténete 1918‒2000. Szentpéteri József (főszerk., 2001). Kossuth Kiadó.

Magyar Közlöny, 1958. január 3., 13/1.

Farkas Attila: Pop- és eszmetörténet: a punkpélda

Csatári Bence (2015). Az ész a fontos, nem a haj. A Kádár-rendszer könnyűzenei politikája. Jaffa.

Csatári Bence (2017). Nekem írod a dalt. A könnyűzenei cenzúra a Kádár-rendszerben. Jaffa.

Cs. Szabó László (1987). A vonakodó vértanú – Morus Tamás. In: Cs. Szabó László. Shakespeare – Esszék.Gondolat.

Debord, Guy (2006). A spektákulum társadalma (M. Erhardt, Ford., 210. §). MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Balassi.

Eliot, Thomas Stearns (2003). A kultúra meghatározása (H. Lukácsi, Ford.). Szent István Társulat.

Farkas Attila (2014). A politikai manipuláció. Egy elmélet kifejtése és történetének jellemzői. Prema Consulting.

Farkas Attila (2022). Test és lélek, monológ és dialógus Tóth Eszter költészetében. In Kultúraláncolatok – Tóth Árpád kora és szellemi örökösei. MMA MMKI. 9–14.

Frith, Simon (1978). The Sociology of Rock. Communication and Society. Constable.

Kant, Immanuel (1979). Az ítélőerő kritikája. (I. Hermann, Ford.). Akadémiai. (Az eredeti mű 1790-ben jelent meg.).

Kis János (1987). Válságban cselekedni. Beszélő, 1987/2.

Kucsera Tamás Gergely (2019). Túl művészeten, túl emberen. L’Harmattan Kiadó.

Lydon, John (2014). Anger is an Energy. My Life Uncensored. Simon & Schuster.

Lyotard, Jean-François (1993). A posztmodern állapot. In Jürgen Habermas – Jean-François Lyotard – Richard Rorty. A posztmodern állapot. Századvég.

Najmányi László (2010). Spions. Balkon, 2010/1, 2.

Nem mi kaptuk a pofonokat – Peter Ogi zeneszerző a Spionsról. Magyar Narancs, 2019. január 2.

Pound, Ezra (1991). Hugh Selwyn Mauberley (Élete és működése) XII. A. Kappanyos (ford.). In: Ezra Pound versei. Európa. 32.

Tóth Eszter (2001). Hol töltjük az örökkévalóságot? Liget.

Vörös Miklós – Nagy Zsolt (1995). Kultúra és politika a mindennapi életben. Replika, 1995/17–18), 154.

Szekfü András: „...különben nem tudtuk volna filmre venni azokat” – A filmrendező Müller Péter Sziámi és az Ex-kódex (1983)

Báron György (1985). Kor-körképek – Jegyzetek a Balázs Béla Stúdió új filmjeiről. Filmvilág, 1985/5.

Erdélyi Z. Ágnes (1984). Játéktér csaták után. A Balázs Béla Stúdió filmjeiről. Filmkultúra, 1984/4, 33−56.

Koltai Ágnes (1985). Ex-kódex. Tükör, 1985. január 27.

Könyvvilág, 1989. október 1.

Lurija, Alekszandr R. (1975). Válogatott tanulmányok. Gondolat.

Tábor Ádám (1985). Egy fény-érzékeny film. Filmvilág, 1985/5. Egy fény-érzékeny film Filmvilag.hu, https://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6113 (utolsó hozzáférés: 2026. 06. 23.)

Varga Balázs (1999). Látomás és indulat. Beszélő, 1999/4, 99‒101.

Szepessy Péter Donát: Táncházmozgalom ‒ Táncház és mozgalom

Burke, Peter (1991). A népi kultúra a kora újkori Európában. Századvég.

Durkheim, Émile (2001). A társadalmi munkamegosztásról.Csákó Mihály (ford.). Osiris.

Durkheim, Émile (2003). Az öngyilkosság Józsa Péter (ford.). Osiris.

Simmel, Georg (1919). „Der Begriff und die Tragödie der Kultur”Philosophie Kultur. Kröner.

Felkai Gábor (2007). A német szociológia története a századfordulótól 1933-ig. Századvég.II. kötet

Halmos Béla (2006). A táncházmozgalomról. In: Sándor Ildikó (szerk.). A betonon is kinő a fű. Tanulmányok a táncházmozgalomról. Hagyományok Háza. 15.

Kodály Zoltán (1989). A cigányzenéről. In: Bónis Ferenc (szerk.). Visszatekintés. Hátrahagyott írások, beszédek, nyilatkozatok III. Zeneműkiadó. 96.

Lajtha László. (1954). Széki gyűjtés. Zeneműkiadó, 1954.

Martin György. (1995). Magyar tánctípusok és táncdialektusok. Planétás.

Novák Ferenc (1965). Szék táncai és táncélete a 20. század első felében. Egyetemi szakdolgozat. ELTE.

Tönnies, Ferdinand. (1983). Közösség és társadalom. Berényi Gábor – Tatár György (ford.). Gondolat.

Weber, Max. (1987). Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai I. Erdélyi Ágnes (ford.). KJK.

„Csöndes” erő – szerkesztett előadások

Hanák Gábor: A szűrt és szűk levegő ideje – Cseh Tamás a determinánsok vonzáskörében

Bódiss Tamás (2012/2013). Lajtha László, a református egyházzenész. Magyar Egyházzene, 157‒164.

Bodza Klára ‒ Paksa Katalin (1992). Magyar népi énekiskola I. Kazettamelléklettel, első kiadása. Magyar Művelődési Intézet.

Dúdolj verset. Kobzos Kiss Tamás emlékezete. (2018). Csörsz Rumen István és Szerényi Béla (szerk.). Magyar Hangszermíves Céh.

Solymosi-Tari Emőke (é. n.). Lajtha László. lajtha.hagyomanyokhaza.hu Lajtha László http://lajtha.hagyomanyokhaza.hu/(utolsó hozzáférés: 2026. 06. 11).

„Az igaz hitben végig megmaradjunk...” Népénekkutatás az 1950-es években. www.neprajz.hu

„Az igaz hitben végig megmaradjunk...” Népénekkutatás az 1950-es években. https://www.neprajz.hu/kiallitasok/idoszaki/2012/az_igaz_hitben_vegig_megmaradjunk_nepenekkutatas_az_1950_es_evekben.html(utolsó hozzáférés: 2026. 07. 24.)

Kiss Sándor (2011). „Bozótharcos” állami kitüntetéssel. Reformátusok Lapja, 2011. március 31. „Bozótharcos” állami kitüntetéssel - Reformatus.hu, https://reformatus.hu/egyhazunk/hirek/bozotharcos-allami-kituentetessel/

Kobzos Kiss Tamás (2000), A hiteles népzene és közoktatásügyünk reformja. Magyar Református Nevelés, 8‒12.

Régi magyar betlehemes. Közr. Kobzos Kiss Tamás. Református.

Bólya Anna Mária: Izzó planéták a hideg univerzumban ‒ Markó Iván táncszínháza

Baert, Xavier, Cohen, Germaine, Doat, Laetitia and Glon, Marie (2008). “Une culture populaire: les images de Béjart.” Repères, cahier de danse 2. 27‒31.

Béjart Maurice (1999). Rhythms of the Heart. Kyoto. YouTube. Message to the Future: Maurice Béjart, https://www.youtube.com/watch?v=2IsUmj6fTj4

Bergson, Henri (1911). “Of the Survival of Images. Memory and Mind” Matter and Memory. Allen, George (ed.). UNVIN, George. 170‒231.

Bloch, Maurice (1974). „Symbols, Song, Dance and Features of Articulation Is religion an extreme form of traditional authority?” European Journal of Sociology. 15. 54–81.

Bolvári-Takács Gábor (2011). A Magyar Táncművészeti Főiskola és a jogelőd Állami Balett Intézet oktatási rendszerének fejlődése (1950‒2010). ÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE, 61/11‒12, 248‒258.

Bolvári-Takács Gábor (2013). Adatok az operaházi balettiskola 1945 utáni történetéhez.In: Kultúra – érték – változás a táncművészetben, a táncpedagógiában és a tánckutatásban. Táncművészet és Tudomány. A Magyar Táncművészeti Főiskola kiadványsorozata. 2‒37.;

Bólya Anna Mária (2017). Dionüszosz öröksége – A balkáni maszkos szokások és az angol masque műfaj elődjének tekinthető mummer’s play kapcsolatai. Tánctudományi közlemények, 2017, 5–20.

Bólya Anna Maria (2022). Egy középkori divattánc megváltozása – Formai és funkcionális vonatkozások a tánc önálló művészetté válásának diskurzusához. In: Farkas Attila & Kovács Dávid (szerk.). Eszmetörténeti lehetőségek. Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet 89‒98.

Farkas Attila (2021). A tánc filozófiája. In: Windhager Ákos & Bólya Anna Mária (szerk.) Az idő küszöbén: A magyar balett története. Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet.

Fuchs Lívia (1997). A szabad tánctól a posztmodernig. Alföld, 48/12.

Györffy Ágnes (megjelenés előtt). “Les petits rats” – a művészettől a szórakoztatás felé, a balettpatkányok korszaka, mindezek kihatása a mai balettermek világára. Auróra ‒ a magyarországi balett születése SOROZAT 3. A Magyar Királyi Operaház megnyitásától Guerra Miklós érkezéséig. Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet.

Hanna, Judith Lynne (1987). To dance is human: A theory of nonverbal communication. University of Chicago Press.

Hood, Rebekah (2017). “The Shadow's Symphony: Archetypal Awakening in Igor Stravinsky's The Rite of Spring.” Criterion: A Journal of Literary Criticism 10/2., 4.

Kővágó Zsuzsa (1980).A Nap szerettei ‒ A Győri Balett első munkáiról. Mozgó Világ, 6/4.

Lommel, Andreas (1981). Masks: Their Meaning and Function. Ferndale Editions.

Major Rita (2019). Győri Balett 40. MMA Kiadó Nonprofit Kft.

Markó Iván (2014).A magány mosolya. Táncvilág Nonprofit Kft.

Mészáros Tamás (1984).Markó táncszínháza. Múzsák Közművelődési 29.; 30.; 32.

Molnár Márta (é. n.). Maurice Bejart rendezői (tánc) színháza. SYMBOLON,14/24, 51‒63.

Scruton, Roger (2018). Nietzsche on Wagner. www.roger-scruton.comNietzsche on Wagner - Sir Roger Scruton, https://www.roger-scruton.com/articles/31-understanding-music/181-nietzsche-on-wagner (utolsó hozzáférés: 2026. 07. 24.)

Sheets-Johnstone, Maxine (2011). The Primacy of Movement. Amsterdam, John Benjamins Publishing. 421.

Szentpál Olga, Rabinovszky Máriusz, Ortutay Zsuzsa és Lőrinc György (2013). Iratok a táncművészképzés történetéhez (1946‒1950). 185‒215.

Whitworth, Geoffrey Arundel (1914). The art of Nijinsky. McBride, Nast.