1. Alabán Péter 2005. Kiskunhalas társadalma a dualizmus idején és a Horthy-korszakban. In Ö. Kovács József-Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története. 3. Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunhalas. 447–528.

2. Albrecht, Richard 1982. Soziologie und Alltag. Zeitschrift für Volkskunde, 1. 76–82.

3. Andorka Rudolf 1971. A társadalmi mobilitás Magyarországon a felszabadulás előtt. Statisztikai Szemle, 10. 1020–1034.

4. Andorka Rudolf 1991. A társadalmi mobilitás családi élettörténetek tükrében. Statisztikai Szemle, 12. 957–974.

5. Ankersmit, Frank 2000. Nyelv és történeti tapasztalat. In Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 4. A történelem poétikája. Kijárat, Budapest. 169–184.

6. Appadurai, Arjun 2001. A lokalitás teremtése. Regio, 3. 3–31.

7. Arany János 1962 (1860). Naiv eposzunk. In Keresztury Mária (s.a.r.): Arany János összes művei, X. Akadémiai, Budapest. 264–274.

8. Assmann, Jan 1999. A kulturális emlékezet. Atlantisz, Budapest.

9. Assmann, Aleida-Assmann, Jan 2001. Kánon és cenzúra. In Rohonyi Zoltán (szerk.): Irodalmi kánon és kanonizáció. Osiris, Budapest. 87–108.

10. Baddeley, Alan 2003. Az emberi emlékezet. Osiris, Budapest.

11. Baddeley, Alan-Eysenck, Michael-Anderson, Michael 2015. Emlékezet. Akadémiai, Budapest.

12. Bahtyin, Mihail 1985. A szó az életben és a költészetben. Európa, Budapest.

13. Bahtyin, Mihail 2002. Francois Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Osiris, Budapest.

14. Bakhtin, Mikhail 1981. Discourse in the novel. In Holquist, Michael (ed.): The Dialogic Imagination: Four Essays. University of Texas Press, Austin. 259–422.

15. Bakó Boglárka 2004. A terepmunka értelmezése, avagy az etikusság határán. Kisebbségkutatás, 3. 388–394.

16. Bakó Ferenc 1955. Felsőtárkány község lakodalmi szokásai. Ethnographia, 1–4. 345–408.

17. Bakó Ferenc 1992. Kézművesség egy alföldi faluban. Tiszaigar 1949–1950. Heves Megyei Múzeumi Szervezet, Eger.

18. Balassa Iván 1955. A "Tiszaigari Munkaközösség" munkája és eredményei. Ethnographia, 1–4. 501–513.

19. Balassa Iván 1955. Adatok a Békés és Csongrád megyei részesmunka és ledolgozás kérdéséhez (1850–1944). Ethnographia, 1. 187–224.

20. Balassa Iván 1960. A magyar kukorica. Akadémiai, Budapest.

21. Balassa Iván 1960. Két monda Karcsáról. Néprajzi Közlemények, V. 242–248.

22. Balassa Iván 1963. Karcsai mondák. Akadémiai, Budapest.

23. Balázs Kovács Sándor 1999. A házassághoz kapcsolódó szokások a Sárközben. A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve, 365–412.

24. Balázs Kovács Sándor 2000. A megesett lányok és a házasságon kívül született gyermekek helyzete a Sárközben. A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve, 253–276.

25. Balogh Balázs 2002. Gazdák és zsellérek. Gazdálkodási stratégiák Tápon. Akadémiai, Budapest.

26. Balogh István 1972. A paraszti gazdálkodás és termelési technika. In Szabó István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. I. Akadémiai, Budapest. 349–428.

27. Barabás Jenő 1957. A magyar Néprajzi Atlasz elvi és gyakorlati kérdései. Ethnographia, 4. 609–626.

28. Barabás Jenő 1961. A néprajzi kutatás és az írásos források. Ethnographia, 1. 135–146.

29. Bárdos Zsuzsa 2005. Eeszántogatva fődet és papírost: paraszti önéletírók Nagy Gyula mellett. Szántó Kovács János Múzeum, Orosháza.

30. Bárth János (szerk.) 1984. Kecel története és néprajza. Kecel Nagyközség, Kecel.

31. Barthes, Roland 1988. Bevezetés a történetek strukturális elemzésébe. In Kanyó Zoltán-Síklaki István (szerk.): Tanulmányok az irodalomtudomány köréből. Tankönyvkiadó, Budapest. 378–397.

32. Bartlett, Frederic 1923. Psychology and Primitive Culture. Cambridge University Press, Cambridge.

33. Bartlett, Frederic 1985. Az emlékezés. Gondolat, Budapest.

34. Bátky Zsigmond-Györffy István-Viski Károly 1933. A magyarság néprajza. I. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

35. Bausinger, Hermann 1982. A történeti néprajztudomány kérdésköréhez. In uő: Az újrarajzolt nép. ELTE Folklore Tanszék, Budapest. 143–168.

36. Bausinger, Hermann 1989. "Párhuzamos különidejűségek." (A néprajztól az empirikus kultúratudományig.) Ethnographia, 1–4. 24–37.

37. Belényesy Márta 1954, 1955. A földművelés fejlődésének alapvető kérdései a XIV. században. Ethnographia, 3–4. 387–415, 1–4. 57–98.

38. Bellah, Robert-Madsen, Richard-Sullivan, William-Swidler, Ann-Tipton, Steven 1985. Habits of the Heart. Individualism and Commitment in American Life. University of California Press, Berkeley.

39. Bellon Tibor 1973. Karcag város gazdálkodása (földművelés). Damjanich Múzeum, Szolnok.

40. Bellosics Bálint 1903. A hetési magyarság viselete. Néprajzi Értesítő, 273–279.

41. Benczik Vilmos 2001. Nyelv, írás, irodalom. Trezor, Budapest.

42. Benda Gyula 2008. Zsellérből polgár. Keszthely társadalma, 1740–1849. L'Harmattan, Budapest.

43. Benkő Éva 1986. Nagycsalád a Medvesalján. KLTE, Néprajzi Tanszék, Debrecen.

44. Berdahl, Robert 1980. Preußischer Adel. Paternalismus als Herrschaftssystem. Geschichte und Gesellschaft, 6. 122–145.

45. Bereczki Ibolya 2015. Gunda Béla néprajzi fotói - Miről beszél a debreceni Néprajzi Intézet fotóleltárkönyve? In Bartha Elek (szerk.): A néprajztudomány professzora. Gunda Béla (1911–1994). Debreceni Egyetem, Néprajzi Tanszék, Debrecen. 175–190.

46. Berger, Peter 1963. Invitation to Sociology. A Humanistic Perspective. Anchor Books, New York.

47. Berger, Peter-Luckmann, Thomas 1998. A valóság társadalmi felépítése. Tudásszociológiai értekezés. Jószöveg, Budapest.

48. Berghoff, Hartmut 2004. Die Zähmung des entfesselten Prometheus? Die Generierung von Vertrauenskapital und die Konstruktion des Marktes im Industrialisierungs- und Globalisierungsprozess. In Berghoff, Hartmut-Vogel, Jakob (Hg.): Wirtschaftsgeschichte als Kulturgeschichte. Dimensionen eines Perspektivenwechsels. Campus Verlag, Frankfurt/New York. 143–168.

49. Bergmann, Werner 1990. Az idő a szociológiában. Szakirodalmi áttekintés az "időszociológiai" elmélet és kutatás helyzetéről. In Gellériné Lázár Márta (vál.): Időben élni. Történeti-szociológiai tanulmányok. Akadémiai, Budapest. 117–174.

50. Berlanstein, Lenard 1993. Introduction. In uő (ed.): Rethinking Labor History. University of Illinois, Champaign. 1–14.

51. Bernstein, Basil 1972. Studien zur sprachlichen Sozialization. Pädagogischer Verlag Schwann, Düsseldorf.

52. Bertaux-Wiame, Isabelle-Thompson, Paul 1997. The Familial Meaning of Hausing in Social Rootedness and Mobility: Britain and France. In Bertaux, Daniel-Thompson, Paul (eds.): Pathways to Social Class. Oxford University Press, Oxford. 124–182.

53. Bloch, Marc 2002. A feudális társadalom. Osiris, Budapest.

54. Bloch, Marc 2011. Mémoire collective, tradition et coutume. Á propos d'un live recent. (Collective Memory, Custom, and Tradition. About a Recent Book.) In Olick, Jeffrey-Vinitzky-Seroussi, Vered-Levy, Daniel (eds.): Collective Memory Reader. Oxford University Press, Oxford. 150–155.

55. Bloch, Maurice 1998. How we think they think. Anthropological Approaches to Cognition, Memory, and Literacy. Westview Press, Boulder.

56. Bloch, Maurice 2002. Memory. In Barnard, Alan-Spencer, Jonathan (eds.): Encyclopedia of Social and Cultural Anthropology. Routledge, London-New York. 546–548.

57. Bodrogi Tibor 1954. "A néprajzi anyaggyűjtés módszere és jelentősége." (Megjegyzések Vajda László tanulmányához.) Ethnographia, 3–4. 581–592.

58. Boreczky Ágnes 2002. Családtörténeti mozaik. A mobilitás és a migráció elbeszélései. Századvég, 23. 33–64.

59. Bourdieu, Pierre 2009. A gyakorlat elméletének vázlata. Napvilág, Budapest.

60. Boym, Svetlana 2001. The Future of Nostalgia. Basic Books, New York.

61. Braun Róbert 1995. Holocaust, elbeszélés, történelem. Osiris, Budapest.

62. Bringéus, Nils-Arvid 1979. The Communicative Aspect in Ethnology and Folklore. Ethnologia Scandinavica, 9. 5–17.

63. Brubaker, Rogers-Cooper, Frederick 2000. Beyond "Identity." Theory and Society, 1. 1–47. https://doi.org/10.1023/A:1007068714468

64. Bruner, Jerome 2001. A gondolkodás két formája. In László János-Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 5. Narratív pszichológia. Kijárat, Budapest. 27–58.

65. Burke, Peter 1991. Népi kultúra a kora újkori Európában. Századvég, Budapest.

66. Burke, Peter 2001. A történelem mint társadalmi emlékezet. Regio, 1. 3–21.

67. Burke, Peter 2002. A nyelv társadalomtörténete. Aetas, 4. 108–131.

68. Calhoun, Craig 1997. Nationalism. University of Minnesota, Minneapolis.

69. Carr, David 1986. Time, Narrative, and History. Indiana University Press, Bloomington.

70. Castel, Robert 1993. A nélkülözéstől a kivetettségig – a "kiilleszkedés" pokoljárása. Esély, 3. 3–23.

71. Castel, Robert 1998. A szociális kérdés alakváltozásai. Max Weber Alapítvány-Kávé, Budapest.

72. Cerutti, Simona 2000. Norma és gyakorlat, avagy szembeállításuk jogosságáról. In Czoch Gábor-Sonkoly Gábor (szerk.): Társadalomtörténet másképp. A francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években. Csokonai, Debrecen. 151–168.

73. Chayanov, Alexander 1966. The Theory of Peasant Economy. Eds. Thorner, Daniel-Kerblay, Basile-Smith, R. E. F. The American Economic Association, Homewood.

74. Connerton, Paul 1989. How societies remember. Cambridge University Press, Cambridge. https://doi.org/10.1017/CBO9780511628061, PMid:2529044

75. Conway, Martin-Rubin, David 1993. The structure of autobiographical memory. In Collins, Alan-Gathercole, Susan-Conway, Martin-Morris, Peter (eds.): Theories of memory. Erlbaum, Hillsdale. 103–137. https://doi.org/10.4324/9781315782119-4, PMid:31345167 PMCid:PMC6657073

76. Czerzy Mihály 1906. Népviselet és népszokások Szeged vidékén. Néprajzi Értesítő, 205–215.

77. Czine Mihály 1972. Dózsa. Nagyvilág. 8. 1123–1131.

78. Csalogovits József 1936. A sárközi hálótanya. Ethnographia, 3. 142–143.

79. Cseh István 1975. A nagycsalád-rendszer emléke a szlavóniai magyaroknál. Néprajz és nyelvtudomány, 53–81.

80. Dala József-Erdélyi Tibor 1941. Matyóföld. A híres Mezőkövesd. Athenaeum, Budapest.

81. Dégh Linda 1947a. Vezérfonal az 1848-as szabadságharccal kapcsolatos néphagyományok összegyűjtéséhez. 1848-as Néprajzi Bizottság, Budapest.

82. Dégh Linda 1947b. Beszámoló az 1848-as néphagyománygyűjtés eddigi tapasztalatairól. Ethnographia, 3. 230–235.

83. Dégh Linda 1952. A szabadságharc népköltészete. Akadémia, Budapest.

84. Demeter Zayzon Mária 1994. Emlékezem, hogy rám is emlékezzenek. A Lakitelek Alapítvány 1991-es pályázatára beérkezett 310 paraszti önéletírás tartalomelemzése. Ethnographia, 1. 247–268.

85. Dobos Flórián 1993. Csillagrúgó. Képek, emlékek. Rakpart, Budapest.

86. Dobos Ilona 1964. Az "igaz" történetek műfajának kérdéséről. Ethnographia, 2. 198–216.

87. Dobos Ilona 1970. A történeti mondák rendszerezéséről. Ethnographia, 1. 97–112.

88. Dobos Ilona 1971. Tarcal története a szóhagyományban. Akadémiai, Budapest.

89. Dobos Ilona 1984. Egy folklórgyűjtő feljegyzései. Kozmosz, Budapest.

90. Dobos Ilona 1986. Paraszti szájhagyomány, városi szóbeliség. Gondolat, Budapest.

91. Douglas, Mary 1966. Purity and Danger. Routledge and Kegan Paul, London.

92. Dömötör Sándor 1961. Néprajzi kutatásunk alapkérdései. Ethnographia, 1. 86–99.

93. Dömötör Tekla 1979. Monda. In Ortutay Gyula (szerk.): A magyar folklór. Tankönyvkiadó, Budapest. 259–282.

94. Duby, Georges 1968. Rural Economy and Countty Life in the Medieval West. University of South Carolina Press, Columbia.

95. Duby, Georges-Lardreau, Guy 1993. Párbeszéd a történelemről. Akadémiai, Budapest.

96. Dülmen, Richard 1990. A történeti antropológia a német társadalomtörténet-írásban. In Vári András (szerk.): A német társadalomtörténet új útjai. Közép- és Kelet-Európai Akadémiai Kutatási Központ, Budapest. 80–101.

97. Eco, Umberto 1993. Értelmezés és történelem. Café Bábel, 9. 21–30.

98. Elek Péter (et al.) 1936. Elsüllyedt falu a Dunántúlon. Kemse község élete. Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet, Budapest.

99. Eley, Geoff 1989. Labor History, Social History, Alltagsgeschichte. Experience, Culture, and the Politics of the Everyday. - A New Direction for German Social History? The Journal of Modern History, 2. 297–343. https://doi.org/10.1086/468237

100. Eliade, Mircea 2006. Az örök visszatérés mítosza. Európa, Budapest.

101. Erdei Ferenc 1937. Futóhomok. Athenaeum, Budapest.

102. Erdei Ferenc 1942. A magyar paraszttársadalom. Franklin, Budapest.

103. Erixon, Sigurd 1944. Európai ethnológia. Ethnographia, 1. 1–17.

104. Erős Ferenc 1992. A kollektív emlékezetről. Café Bábel, 5-6. 97–102.

105. Evans-Pritchard, Edward 1940. The Nuer. A Description of the Modes of Livelihood and Political Institutions of a Nilotic People. Clarendon Press, Oxford.

106. Faragó Tamás 1999a. A házasságkötés kalendáriuma a 18. században. Adalékok a magyar társadalom időszemléletének változásához. In uő: Tér és idő – család és történelem. Bíbor, Miskolc. 34–62.

107. Faragó Tamás 1999b. Háztartás, család, rokonság. In uő: Tér és idő – család és történelem. Bíbor, Miskolc. 151–193.

108. Fehárváryné Nagy Magda 1988. Parasztgazdaság a XX. század első felében. A gútai példa. MTA Néprajzi Kutatócsoport, Budapest.

109. Féja Géza 1980 (1937). Viharsarok. Szépirodalmi, Budapest.

110. Fél Edit 1941. Kocs 1936-ban. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, Budapest.

111. Fél Edit 1948. A magyar népi társadalom életének kutatása. Néptudományi Intézet, Budapest.

112. Fél Edit 1962. Egy monografikus néprajzi kutatás történelmi tapasztalatai. Agrártörténeti Szemle, 4. 558–578.

113. Fél Edit 1991. Női ruházkodás a Sárközben. Ethnographia, 1–2. 9–49.

114. Fél Edit 2001 (1941). Egy palóc házasság előtti szokásról. In Hofer Tamás (szerk.): Régi falusi társadalmak. Fél Edit néprajzi tanulmányai. Kalligram, Pozsony. 127–135.

115. Fél Edit 2001 (1941). A társaságban végzett munkák Martoson. In Hofer Tamás (szerk.): Régi falusi társadalmak. Fél Edit néprajzi tanulmányai. Kalligram, Pozsony. 179–198.

116. Fél Edit 2001 (1944). A nagycsalád és jogszokásai a Komárom megyei Martoson. In Hofer Tamás (szerk.): Régi falusi társadalmak. Fél Edit néprajzi tanulmányai. Kalligram, Pozsony. 27–87.

117. Fél Edit 2001 (1944). Egy kisalföldi nagycsalád társadalom-gazdasági vázlata. In Hofer Tamás (szerk.): Régi falusi társadalmak. Fél Edit néprajzi tanulmányai. Kalligram, Pozsony. 88–108.

118. Fél Edit 2001 (1948). Családorganizációs problémák a magyar népnél. In Hofer Tamás (szerk.): Régi falusi társadalmak. Fél Edit néprajzi tanulmányai. Kalligram, Pozsony. 109–112.

119. Fél Edit 2001 (1958). Adatok a bukovinai székelyek rokonsági intézményeiről. In Hofer Tamás (szerk.): Régi falusi társadalmak. Fél Edit néprajzi tanulmányai. Kalligram, Pozsony. 113–123.

120. Fél Edit 2001 (1982). A saját kultúrájában kutató etnológus. In Hofer Tamás (szerk.): Régi falusi társadalmak. Fél Edit néprajzi tanulmányai. Kalligram, Pozsony. 370–377.

121. Fél Edit 2001 (1987). Összegző visszatekintés a paraszti társadalom kutatására. In Hofer Tamás (szerk.): Régi falusi társadalmak. Fél Edit néprajzi tanulmányai. Kalligram, Pozsony. 378–392.

122. Fél, Edit-Hofer, Tamás 1972. Autors' Précis of Proper Peasants. Current Anthropology, 3–4. 479–481.

123. Fél Edit-Hofer Tamás 1997. Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Balassi, Budapest.

124. Fél Edit-Hofer Tamás 2001 (1973). Tanyakertek, patrónus-kliens kapcsolatok és politikai frakciók Átányon. In Hofer Tamás (szerk.): Régi falusi társadalmak. Fél Edit néprajzi tanulmányai. Kalligram, Pozsony. 237–255.

125. Fél Edit-Hofer Tamás 2010. "Mi, korrekt parasztok…" Korall, Budapest.

126. Felföldi László 1974. A Békés és Csongrád megyei disznótori szokások dramatikus mozzanatairól. Ethnographia, 2–3. 469–478.

127. Ferenczi Imre 1960. Rákóczi alakja az abaúj-zempléni néphagyományban. Ethnographia, 3. 389–436.

128. Ferenczi Imre 1963. Huszita emlékek és a néphagyomány. In Gunda Béla (szerk.): Műveltség és hagyomány. V. Tankönyvkiadó, Budapest. 107–130.

129. Ferenczi Imre 1965. A török küzdelmek emléke Hajdú-Bihar mondahagyományában. A Déri Múzeum Évkönyve, 243–267.

130. Ferenczi Imre 1966. Történelem, szájhagyomány, mondahagyomány. Ethnographia, 1. 49–69.

131. Ferenczi Imre-Molnár Mátyás 1972. Fordulj kedves lovam… Rákóczi és kuruc néphagyományok Szabolcs-Szatmárban. Szabolcs-Szatmár Megyei Múzeum, Vaja.

132. Flórián Mária 1997. Öltözködés. In Füzes Endre-Kisbán Eszter (szerk.): Magyar Néprajz IV. Életmód. Akadémiai, Budapest. 585–768.

133. Fónagy Zoltán 1994. A mindennapok története. Antropológiai perspektívák a német társadalomtörténet-írásban. In Orosz István-Pölöskei Ferenc (szerk.): Nemzeti és társadalmi átalakulás a XIX. században Magyarországon. Korona, Budapest. 369–380.

134. Frye, Northrop 1998. A kritika anatómiája. Négy esszé. Helikon, Budapest.

135. Frykman Jonas 1979. Ritual as Communication. Ethnologia Scandinavica, 9. 54–63.

136. Frykman, Jonas 1989. A mindennapi élet, mint kutatás tárgya a svéd etnológiában. Ethnographia, 1–4. 68–79.

137. Fülemile Ágnes-Kiss Réka (szerk). 2008. Történeti forrás-néprajzi olvasat. Gazdaság-, tásadalom- és egyháztörténeti források néprajzi értelmezésének lehetőségei. L'Harmattan, Budapest.

138. Fülemile Ágnes-Stefány Judit 1989. A kazári női viselet változása a XIX-XX. században. ELTE BTK, Néprajzi Tanszék, Budapest.

139. Gadamer, Hans-Georg 2003. Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Osiris, Budapest.

140. Geertz, Clifford 1978. The Bazaar Economy. Information and Search in Peasant Marketing. American Economic Rewiew, 68. 28–32.

141. Geertz, Clifford 2001. Az értelmezés hatalma. Osiris, Budapest.

142. Geiger, Klaus-Jeggle, Utz (hsg.) 1970. Abschied vom Volksleben. Tübinger Vereinigung für Volkskunde, Tübingen.

143. Gelencsér József 1988. Ledolgozásos munkák a Káli-medencében. In Lackovits Emőke (szerk.): Kapcsolatok rendszere a Káli-medence falvaiban a 18. századtól a 20. századig. Progress, Veszprém. 165–187.

144. Gellner, Ernest 2009. A nemzetek és a nacionalizmus. Napvilág, Budapest.

145. Gémes Eszter 1979. Mindig magam. Magvető, Budapest.

146. Genette, Gérard 1996. Az elbeszélő diszkurzus. In Thomka Beáta (szerk.): Az irodalom elméletei. I. Jelenkor, Pécs. 61–98.

147. Gergely Katalin 1978. Változások Varsány népviseletében. In Bodrogi Tibor (szerk.): Varsány. Tanulmányok egy Észak-Magyarországi falu társadalomnéprajzához. Akadémiai, Budapest. 201–276.

148. Gergen, Kenneth-Gergen, Mary 2001. A narratívumok és az én mint viszonyrendszer. In László János-Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 5. Narratív pszichológia. Kijárat, Budapest. 77–120.

149. Giddens, Anthony 1994. Living in a Post-Traditional Society. In Beck, Ulrich-Giddens, Anthony-Lash, Scott: Reflexive Modernization. Politics, Tradition, and Aesthetics in the Modern Social Order. Stanford University Press, Stanford. 56–109.

150. Glatz Ferenc (szerk.) 1993. Hajnal István: Technikai, művelődés. Tanulmányok. MTA, Történettudományi Intézet, Budapest.

151. Goody, Jack 1976. Inheritance, property and women: some comparative considerations. In Goody, Jack-Thirsk, Joan-Thompson, E. P. (eds.): Family and inheritance. Rural Society in Western Europe, 1200-1800. Cambridge University Press, Cambridge.

152. Goody, Jack-Watt, Ian 1963. The Consequences of Literacy. Comparative Studies in Society and History. 3. 304–345. https://doi.org/10.1017/S0010417500001730

153. Gönczi Ferenc 1914. Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése. Szabó Ny., Kaposvár.

154. Groh, Dieter 1992. Strategien, Zeit und Ressourcen. Risikominimierung, Unterproduktivität und Mußepräferenz - die zentralen Kategorien von Subsistenzökonomien. In uő: Anthropologische Dimensionen der Geschichte. Suhrkamp, Frankfurt am Main. 54–115.

155. Gunda Béla 1934. Tárgyi néprajzi adatok Felső-Borsodból. Néprajzi Értesítő, 1. 1–16.

156. Gunda Béla 1935. Kutatómunka egy ormánsági faluban. Magyar Szemle, XXV. 46–52.

157. Gunda Béla 1937. Népi mezőgazdálkodás a Boldva-völgyében. Néprajzi Értesítő, 1. 45–70.

158. Gunda Béla 1939. A Néprajzi Múzeum országos gyűjtőhálózatának és kézirattárának munkája. Néprajzi Értesítő, 2–4. 421–422.

159. Gunda Béla 1946. Munka és kultusz a magyar parasztságnál. Társadalomtudomány, október. 1–18.

160. Gunda Béla 1971. Történetiség és funkcionalizmus a néprajzban. In Ortutay Gyula (szerk.): Népi kultúra-népi társadalom. V–VI. Budapest. 290–296.

161. Gunda Béla 1973. Sex and Semiotics. Journal of American Folklore. 86. 143–151. https://doi.org/10.2307/539747

162. Gunst Péter 1987. A paraszti társadalom Magyarországon a két világháború között. MTA Történettudományi Intézet, Budapest.

163. Gunst Péter 2000. Egy parasztgazdaság az 1930-as években (Györgyi Lajos visszaemlékezései). Agrártörténeti Szemle, 1–2. 201–268.

164. Gunst Péter 2001. Györgyi Lajos: Orosházi kisgazdák tanulmányi kirándulása a Dunántúlra (1936). Agrártörténeti Szemle, 1–2. 221–238.

165. Gurevics, Aron 1974. A középkori ember világképe. Kossuth, Budapest.

166. Gurevics, Aron 1987. A középkori népi kultúra. Gondolat, Budapest.

167. Gyáni Gábor 2000. Történetírás: a nemzeti emlékezet tudománya? In uő: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Napvilág, Budapest. 95–127.

168. Gyáni Gábor 2002. A nép a maga valójában. Buksz, 30–41.

169. Gyáni Gábor 2010. Az elbeszélt és az elbeszélhetetlen történelmi idő. In uő: Az elveszíthető múlt. Nyitott Könyvműhely, Budapest. 208–217.

170. Gyáni Gábor 2010b. A történelmi tapasztalat fogalmának historizálása. In uő: Az elveszíthető múlt. Nyitott Könyvműhely, Budapest. 152–193.

171. Gyáni Gábor 2010. A kollektív emlékezet két formája: hagyomány és történeti tudás. In uő: Az elveszíthető múlt. Nyitott Könyvműhely, Budapest. 85–102.

172. Gyáni Gábor 2010. Identitás, emlékezés, lokalitás. In uő: Az elveszíthető múlt. Nyitott Könyvműhely, 103–116.

173. Gyenizse Lajos 1977. 70, az az Hetven Esztendei vissza Emlékezései Bodoglári Gyenizse Lajosnak. Néprajzi Közlemények, 21. 7–75.

174. Györffy György 1938. A mai magyar község. Az 1937. évi közigazgatási továbbképző tanfolyam előadásai. Állami Ny., Budapest.

175. Györffy István 1926. Az alföldi kertes városok. Néprajzi Értesítő, 3. 105–136.

176. Györffy István 1928. Takarás és nyomtatás az Alföldön. Néprajzi Értesítő, 1. 1–46.

177. Györffy István 1984 (1922). Nagykunsági krónika. (Sajtó alá rendezte Bellon Tibor.) Karcagi Önkormányzat, Karcag.

178. Györffy István 1993 (1939). A néphagyomány és a nemzeti művelődés. Györffy István Néprajzi Egyesület, Debrecen.

179. Gumbrecht, Hans Ulrich 2013. Jelenlét a nyelvben (különös tekintettel a múlt jelenlétére). Aetas, 1. 178–186.

180. Habermas, Jürgen 1993. A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Századvég, Budapest.

181. Hála József 2003. Hogyan gyűjtöttek elődeink? Mentor, Marosvásárhely.

182. Halbwachs, Maurice 1971. Az emlékezet társadalmi keretei. In Ferge Zsuzsa (szerk.): Francia szociológia. (Válogatás.) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 124–131.

183. Halbwachs, Maurice 1992. On Collective Memory. The University of Chicago Press, Chicago and London.

184. Hareven, Tamara 1991. The History of the Family and the Complexity of Social Change. The American Historical Review, 1. 95–124. https://doi.org/10.2307/2164019

185. Hargitai György (szerk.) 1979. Emlékező falu. Emlékezések, anekdoták, elbeszélések a mai falu életéből. Kossuth, Budapest.

186. Harootunian, Harry 2000. History's Disquiet. Modernity, Cultural Practice and the Question of Everyday Life. Columbia University Press, New York.

187. Hartog, Francois 2000. Örökség és történelem: az örökség ideje. Regió, 4. 3–25.

188. Hofer Tamás 1983. Történeti fordulat az európai etnológiában. In Hofer Tamás (szerk.): Történeti antropológia. MTA, Néprajzi Intézet, Budapest. 61–72.

189. Hofer Tamás 1987. Előszó. In Hofer Tamás-Niedermüller Péter (szerk.): Hagyomány és hagyományalkotás. MTA Néprajzi Kutató Csoport, Budapest. 7–14.

190. Hofer Tamás 1991. Patrónus-kliens kapcsolatok a paraszti társadalomban. In Utasi Ágnes (szerk.): Társas kapcsolatok. Gondolat, Budapest. 148–158.

191. Hofer, Tamás 1991. Construction of the "Folk Cultural Heritage" in Hungary and Rival Versions of National Identity. Ethnologia Europaea, 21. 145–170. https://doi.org/10.16995/ee.1291

192. Hofer Tamás 1993. Fél Edit gyűjtőútjai. In Fülemile Ágnes-Stefány Judit (szerk.): Emlékezés Fél Editre. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest. 27–37.

193. Hofer Tamás 2009. Antropológia és/vagy néprajz. Tanulmányok két kutatási terület vitatott határvidékéről. L'Harmattan, Budapest.

194. Hoffmann Tamás 1956. Egy palóc falu földművelő technikájának néhány jellegzetessége a századforduló tájékán. Ethnographia, 3–4. 536–561.

195. Hoffmann Tamás 1963. A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában. Akadémiai, Budapest.

196. Hoppál Mihály 1970. Egy falu kommunikációs rendszere. MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest.

197. Hoppál Mihály-Küllős Imola-Manga János (szerk.) 1974. Emlékül hagyom. Gondolat, Budapest.

198. Husserl, Edmund 1972. Természettudományi és szellemtudományi beállítódás. Naturalizmus, dualizmus és pszichofizikai pszichológia. In uő: Válogatott tanulmányai. Gondolat, Budapest. 296–322.

199. Husz Ildikó 2000. Az angolszász családtörténeti kutatások és hatásuk a magyarországi történeti demográfiára. Szociológiai Szemle, 2. 81–104.

200. Hutton, Patrick 1993. History as an Art of Memory. University Press of New England, Hanover-London.

201. Ikvai Nándor 1985. A paraszti gazdálkodás és változásai a Tápió mentén a XVIII-XX. században. In uő (szerk.): Tápió mente néprajza. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre. 171–318.

202. Incze Miklós-Petőcz Pál 1954. A dolgozó parasztság helyzete az ellenforradalmi rendszerben. Művelt Nép, Budapest.

203. Iser, Wolfgang 2001. A fiktív és az imaginárius. Osiris, Budapest.

204. Istvánffy Gyula 1896. A borsodi matyó nép élete. Ethnographia, 1–4. 65–83, 165–174, 280–285, 364–373, 447–459.

205. Jávor Kata 1978. Kontinuitás és változás a társadalmi és tudati viszonyokban. In Bodrogi Tibor (szerk.): Varsány. Tanulmányok egy Észak-Magyarországi falu társadalomnéprajzához. Akadémiai, Budapest. 295–374.

206. Jávor Kata 2000. A magyar paraszti erkölcs és magatartás. In Sárkány Mihály-Szilágyi Miklós (szerk.): Magyar Néprajz VIII. Társadalom. Akadémiai, Budapest. 601–692.

207. Jeggle, Utz 1979. Folklorizmus és történelem. Ethnographia, 2. 242–248.

208. Jovchelovitch, Sandra 2001. Szociális reprezentáció és narrativitás: a közélet történetei Brazíliában. In László János-Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 5. Narratív pszichológia. Kijárat, Budapest. 175–188.

209. Joyce, Patrick 1987. The historical meanings of work: an introduction. In uő (ed.): The historical meanings of work. Cambridge University Press, Cambridge. 1–30.

210. Juhász Antal 1984. Iparosok és paraszti kézműves specialisták. In Bárth János (szerk.): Kecel története és néprajza. Kecel Nagyközség Tanácsa, Kecel. 667–694.

211. Jung Károly 2005. A teremtő és gyarapító nevetésről. Ethnographia, 3. 301-319.

212. Kálmány Lajos 1914. Hagyományok. Mesék és rokonneműek. I. Néphagyományokat-Gyűjtő Társaság, Budapest.

213. Kapitány Ágnes-Kapitány Gábor 1983. Értékrendszereink. Kossuth, Budapest.

214. Kapros Márta 1984. Megesett lányok az Ipoly menti falvak társadalmában. A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve. X. 319-341.

215. Kapros Márta 1986. A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén. KLTE, Néprajzi Tanszék, Debrecen.

216. Kapros Márta-Ujváry Zoltán 1984. Kérdőív a szerelmi élettől a keresztelőig témakör kutatásához. KLTE Néprajzi Tanszék, Debrecen.

217. Kardos László 1997. Tiszaigar: Egy tiszántúli falu életrajza 1744–1944. Mentor-Szanator, Budapest.

218. Kaschuba, Wolfgang 1988. Volkskultur zwischen feudaler und bürgerlicher Gesellschaft. Zur Geschichte eines Begriffs und seiner gesellschaftlichen Wirklichkeit. Campus Verlag, Frankfurt-New York.

219. Kaschuba, Wolfgang 1990. Az agrártársadalom útban a modernség felé: új kutatási távlatok. In Vári András (szerk.): A német társadalomtörténet új útjai. Közép- és Kelet-Európai Akadémiai Kutatási Központ, Budapest. 58–79.

220. Kaschuba, Wolfgang 1996. Historizing the Present? Construction and Deconstruction of the Past. Ethnologia Europaea, 25–26. 123–136. https://doi.org/10.16995/ee.855

221. Katona Imre 1950. A jobbágyok és cselédek büntetésének emléke a tiszaigari epikus hagyományokban. Ethnographia, 1. 75–80.

222. Katona Imre 1973. Dózsa alakja és a parasztmozgalmak emléke a magyar néphagyományban. Létünk, 4. 99–110.

223. Katona Imre 1977. Parasztságunk történelemszemlélete. In Ortutay Gyula (főszerk.): Népi Kultúra-Népi társadalom. X. Akadémiai, Budapest. 189–206.

224. Keményfi Róbert 2003. Társadalomtörténet és néprajz. In Bódy Zsombor-Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Osiris, Budapest. 573–595.

225. Kirk, Geoffrey 1993. A mítosz. Holnap, Budapest.

226. Kisbán Eszter 1975. Az étkezések napi rendjének újkori átalakulása és az ebéd. Magyar Nyelv, 2. 177–185.

227. Kisbán Eszter 1984. Ételek, étkezés. In Bárth János (szerk.): Kecel története és néprajza. Kecel Nagyközség Tanács, Kecel. 769–792.

228. Kiss József 1957. A robotvilág és az 1848-as szabadságharc a somogyi nép emlékezetében. Néprajzi Közlemények, 1–2. 21–92.

229. Klamár Zoltán 2005. Magyarkanizsa és vidéke parasztgazdaságainak struktúrái (1900-2000). Ethnographia, 2. 97–152.

230. Knézy Judit 1974. Települési és építkezési változások Belső-Somogyban a reformkor végétől a XX. század elejéig. Ethnographia, 1. 48–60.

231. Knézy Judit 1996. Paraszti viselet-, szemlélet- és ízlésváltozás Somogyban. Ethnographia, 1–2. 371–389.

232. Kocka, Jürgen 2001. Az európai történelem egyik problémája: a munka. Korall, 5–6. 5–17.

233. Kocsis Rózsi 2000. Nyitott könyv a lelkem. Egy anya vallomása. L'Harmattan, Budapest.

234. Kohli, Martin 1990. Társadalmi idő és egyéni idő. Az életút a modern társadalom szerkezetváltozásában. In Gellériné Lázár Márta (vál.): Időben élni. Történet-szociológiai tanulmányok. Akadémiai, Budapest. 175–212.

235. Kósa László 1967. Az Alföld és a hegyvidék gazdasági kapcsolata (Adatok a sarló-kasza eszközváltáshoz). Ethnographia, 1. 22–40.

236. Kósa László 1967. A gyulai zöldségtermelő körzet kialakulása. Agrártörténeti Szemle, 3–4. 495–511.

237. Kósa László 1968. A dél-somogyi burgonyatermelés. Adatok a parasztgazdaságok belterjességének vizsgálatához. Ethnographia, 3. 368–395.

238. Kósa László 1980. Egy tanyai gazdaság 1974-ben (Eszköztár és életmód). In Pölöskei Ferenc-Szabad György (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja. Akadémiai, Budapest. 399–424.

239. Kósa László 1980. A burgonya Magyarországon. Akadémiai, Budapest.

240. Kósa László 1980. Megjártam a hadak útját. A magyar nép történeti emlékezete. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest.

241. Kósa László 2001. A magyar néprajz tudománytörténete. Osiris, Budapest.

242. Koselleck, Reinhart 2003. Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája. Atlantisz, Budapest.

243. Kovách Imre 1988. Termelők és vállalkozók. (Mezőgazdasági kistermelők a magyar társadalomban.) Társadalomtudományi Intézet, Budapest.

244. Kovács Ágnes 1961. Benedek Elek és a magyar népmesekutatás. Ethnographia, 3. 430–444.

245. Kovács Emese 1978. A családi háztartásszervezés átalakulása. In Bodrogi Tibor (szerk.): Varsány. Tanulmányok egy Észak-Magyarországi falu társadalomnéprajzához. Akadémiai, Budapest. 173–200.

246. Kovács Éva (szerk.) 2008. Tükörszilánkok. Kádár-korszakok a személyes emlékezetben. MTA Szociológiai Kutatóintézet-1956-os Intézet, Budapest.

247. Kovács László 1939. A társadalom a magyar népi kultúra és magyar mivoltunk megismerése szolgálatában. Néprajzi Értesítő, 2–4. 419–420.

248. Kováts Valéria 1961–1962. Szigetvári történeti néphagyományok. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 129–137.

249. Köstlin, Konrad 1991. Der Alltag und das ethnografische Präsens. Ethnologia Europea, 21. 71–85. https://doi.org/10.16995/ee.1283

250. Kövér György 2003. Kulturális rétegződés és társadalmi értékrend a magyar középosztály történetében. In Vonyó József (szerk.): Társadalom és kultúra Magyarországon a 19-20. században. Pro Pannonia, Pécs. 35–44.

251. Kövér György 2011. A tiszaeszlári dráma. Osiris, Budapest.

252. Kresz Mária 1949. A hagyományokba való belenövődés egy parasztfaluban. In Néprajzi Tanulmányok. A Pázmány Péter Tudományegyetem Néprajzi Intézete, Budapest. 53–92.

253. Kuczi Tibor 2011. Munkásprés. L'Harmattan, Budapest.

254. Kuti, Klára 2005. Historicity in Hungarian Anthropology. In Hann, Chris-Sárkány, Mihály-Skalník, Peter (eds.): Studying Peoples in the People's Democracies. Lit, Münster. 273–285.

255. Küllős Imola (szerk.) 1982. Az életrajzi módszer. MTA Néprajzi Kutatócsoport, Budapest.

256. Laczkocits Emőke 1993. A család és a rokonság jellemzői a Káli-medence falvaiban a XVIII. század közepétől a XX. század közepéig. Ethnographia, 2. 569–579.

257. Ladurie, Emmanuel Le Roy 1997. Montaillou, egy okszitán falu életrajza. Osiris, Budapest.

258. Lajos Árpád 1974. Este a fonóban. Borsodi népszokások. Népművelési Propaganda Iroda, Budapest.

259. Lajos Árpád 1979. Nemesek és partiak Szuhafőn. Herman Ottó Múzeum, Miskolc.

260. Landgraf Ildikó (szerk.) 1998. "Beszéli a világ, hogy mi magyarok…" Magyar történeti mondák. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest.

261. Laslett, Peter 1956. The "Face to Face" Society. In uő (ed.): Philosophy, Politics and Society. Blackwell, Oxford. 157–184.

262. László János 1999. Társas tudás, elbeszélés, identitás. A társas tudás modern szociálpszichológiai elméletei. Kairosz, Budapest.

263. László János 2003. Történelem, elbeszélés, identitás. In Rákai Orsolya-Z. Kovács Zoltán (szerk.): A narratív identitás kérdései a társadalomtudományokban. Gondolat Kiadói Kör, Budapest-Szeged. 156–172.

264. Le Goff, Jacques 2007. A mentalitástörténet. In Benda Gyula-Szekeres András (szerk.): Az Annales. L'Harmattan, Budapest. 419–430.

265. Levi, Giovanni 2001. Egy falusi ördögűző és a hatalom. Osiris, Budapest.

266. Lévi-Strauss, Claude 2001. Strukturális antropológia. I–II. Osiris, Budapest.

267. Lipp, Carola 1993. Alltagskulturforschung im Grenzbereich von Volkskunde, Soziologie und Geschichte. Aufstieg und Niedergang eines interdisziplinären Forschungskonzepts. Zeitschrift für Volkskunde, 1. 1–30.

268. Löfgren, Orvar 1982. Szemléletmód-változások a skandináv etnológiában. Ethnographia, 1. 89–111.

269. Löfgren, Orvar 1984. Family and Household: Images and Realities: Cultural Change in Swedish Society. In Netting, Robert-Wilk, Richard-Arnould, Eric (eds.): Households: comparative and historical studies of the domestic group. University of California, London-Los Angeles. 446–470. https://doi.org/10.1525/9780520322943-020

270. Luby Margit. 1938. Népünk történeti tudásáról. Társadalomtudomány, XVIII. 169–176.

271. Luby Margit 1985. Népmondák Szabolcs-Szatmárból. KLTE, Néprajzi Tanszék, Debrecen.

272. Lukács László 1989. Szent István király a néphagyományban. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, 41-49.

273. Lukács László 1997. Szent István magyar király a néphagyományban. Ethnographia, 1–2. 99–110.

274. Macfarlane, Alan 1993. Az angol individualizmus eredete. Századvég, Budapest.

275. MacIntyre, Alasdair 1999. Az erény nyomában. Osiris, Budapest.

276. Magyar Zoltán 2000a. Szent István a néphagyományban. Osiris, Budapest.

277. Magyar Zoltán 2000b. Rákóczi a néphagyományban. Osiris, Budapest.

278. Malinowski, Bronislaw 1949. Supplement I. The problem of meaning in primitive languages. In Ogden, Charles-Richards, Ivor: The Meaning of meaning. Routledge, London. 296–336.

279. Manga János 1942. Adatok a nyugati palóc házassági szokásokhoz. Néprajzi Értesítő, XXXIV. 173–202.

280. Manga János 1955. Beszámoló a balassagyarmati Palóc Múzeum 10 éves néprajzi tevékenységéről. Ethnographia, 1–4. 587–591.

281. Medick, Hans 1980. Spinnstuben auf dem Dorf. Jugendliche Sexualkultur und Feierabendbrauch in der ländlichen Gesellschaft der frühen Neuzeit. In Huck, Gerhard (hrg.): Sozialgeschichte der Freizeit. Peter Hammer Verlag, Wuppertal. 19–50.

282. Medick, Hans-Sabean, David 1984. Einleitung. In uők (hrsg.): Emotionen und materielle Interessen: Sozialanthropologische und historische Beiträge zur Familienforschung. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen.

283. Mérei Ferenc 1989. Az együttes élmény. Társadalomlélektani kísérlet gyermekeken. In uő: Társ és csoport. Akadémiai, Budapest. 29–44.

284. Mészáros Borbála 2003. Zöldmulatság Kolozsvárott és Pécsett. Zöldterületek rekreációs szerepe két 19. századi kisvárosban. Ethnographia, 3–4. 187–205.

285. Mikos Éva 2007. Anonymus és a folklór, avagy esettanulmány arról, miképpen lett az ismeretlen mester műve mindenkié a 19. században. In Szemerkényi Ágnes (szerk.): Folklór és történelem. Akadémiai, Budapest. 102–122.

286. Mink András 1998. "De mit tud erről maga a nép?" Beszélő, 3. 30–36.

287. Mitterauer, Michael-Sieder, Reinhard 1977. Vom Patriarchat zur Partnerschaft. Beck, München.

288. Mitterauer, Michael 1983. Ledige Mütter: zu Geschichte unehelicher Geburten in Europa. Beck, München.

289. Mizser Lajos 1997. A tatárjárások emlékei Pesty Frigyes helynévtárában. Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv, XII. 77–84.

290. Mohay Tamás 2000. Egyének és életutak. In Sárkány Mihály-Szilágyi Miklós (szerk.): Magyar Néprajz. VIII. Társadalom. Akadémiai, Budapest. 760–790.

291. Molnár Mária 1965. A párválasztás és házasság néprajzi vizsgálatához. Néprajzi Közlemények, 1. 387–416.

292. Molnár Mária 1986. Egy Borsod megyei község társadalmi átrétegződése. Borsodgeszt 1945–1978. Herman Ottó Múzeum, Miskolc.

293. Molnár Mária 1989. A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában. Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest.

294. Molnár Mária 2000. Társadalmi tagozódás. In Sárkány Mihály-Szilágyi Miklós (szerk.): Magyar Néprajz VIII. Társadalom. Akadémiai, Budapest. 484–531.

295. Morvay Judit 1981. Asszonyok a nagycsaládban. Akadémiai, Budapest.

296. Morvay Péter 1953. Az 1952. évi Országos Néprajzi Gyűjtőpályázat. Ethnographia, 1–4. 395–398.

297. Moscovici, Serge 1973. Foreword. In Herzlich, Claudine: Health and Illness. A Social Psychological Analysis. Academic Press, London. IX–XIV.

298. Moscovici, Serge 1998. The history and actuality of social representations. In Flick, Uwe (ed.): The Psychology of the Social. Cambridge University Press, Cambridge. 209–247.

299. Moscovici, Serge 2002. Társadalom - lélektan. Válogatott tanulmányok. Osiris, Budapest.

300. N. Kovács Tímea 2007. Helyek, kultúrák, szövegek: a kulturális idegenség reprezentációjáról. Csokonai, Debrecen.

301. Nagy Gyula 1975. Parasztélet a vásárhelyi pusztán. Békés megyei Múzeumok, Békéscsaba.

302. Nagy Gyula 1977. Az orosházi múzeum önéletíró parasztjai irányításának praktikái. Honismeret, 4. 5–7.

303. Neisser, Ulrich 1993. Pillanatfelvételek vagy magaslati pontok? In Kónya Anikó (szerk.): Az emlékezet ökológiai megközelítése. Tankönyvkiadó, Budapest. 449–455.

304. Némedi Dénes 1985. A népi szociográfia, 1930–1938. Gondolat, Budapest.

305. Németh Béla 1903. Szigetvár története. Irodalmi Ny., Pécs.

306. Niedermüller Péter 1988. Élettörténet és életrajzi elbeszélés. Ethnographia, 3–4. 376–379.

307. Niedermüller Péter 1991. A magyar folklór szövegbázisának megkonstruálása a 19. században. In Hofer Tamás (szerk.): Népi kultúra és nemzettudat. Magyarságkutató Intézet, Budapest. 15–23.

308. Niedermüller Péter 1994. Paradigmák és esélyek avagy a kulturális antropológia lehetőségei Kelet-Európában? Replika, 13–14. 89–129.

309. Niedermüller Péter 2001. A régi kerékvágásban. Beszélő, 7–8. 53–59.

310. Niethammer, Lutz 1993. Die postmoderne Herausforderung. Geschichte als Gedächtnis im Zeitalter der Wissenschaft. In Küttler, Wolfgang (hrsg.): Geschichtsdiskurs. I. Grundlagen und Methoden der Historiographiegeschichte. Fischer, Frankfurt. 31–49.

311. Niethammer, Lutz 2004. A "floating gap" innenső oldalán. Kollektív emlékezet és identitáskonstrukció a tudományos diskurzusban. Századvég, 33. 29–47.

312. Nora, Pierre 2007. Emlékezetdömping. (Az emlékezés hasznáról és káráról.) Lettre, 66. 35–38.

313. Nora, Pierre 2010. Emlékezet és történelem között. Napvilág, Budapest.

314. Olick, Jeffrey-Robbins, Joyce 1999. A társadalmi emlékezet tanulmányozása: a "kollektív emlékezettől" a mnemonikus gyakorlat történeti szociológiai vizsgálatáig. Replika, 37. 19–43.

315. Olrik, Axel 1982. A népköltészet epikus törvényei. In Tálasi István (szerk.): Néprajzi szöveggyűjtemény. I. Tankönyvkiadó, Budapest. 453–462.

316. Ong, Walter 2010. Szóbeliség és írásbeliség. Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet-Gondolat, Budapest.

317. Orosz István 1972. A differenciálódás és kisajátítás. In Szabó István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848–1914. II. Akadémiai, Budapest. 9–145.

318. Orth-Peine, Hannelore 1990. Identitätsbildung im sozialgeschichtliche Wandel. Campus Verlag, Frankfurt am Main.

319. Ortutay Gyula 1935. A magyar parasztság szerelmi élete. Népünk és Nyelvünk, VII. 34–41.

320. Ortutay Gyula 1949. A magyar néprajztudomány elvi kérdései. Ethnographia, 1–4. 1–24.

321. Ortutay Gyula 1981 (1952). Kossuth Lajos a magyar nép hagyományaiban. In uő: A nép művészete. Gondolat, Budapest. 131–184.

322. Ossowski, Stanislaw 1973–1974. Az osztálystruktúra dichotomikus felfogása. In Ferge Zsuzsa (szerk.): A társadalmi struktúra és rétegződés. Tankönyvkiadó, Budapest. 30–39.

323. Osváth Pál 1996 (1875). Bihar vármegye sárréti járásának leírása. Ethnica, Debrecen.

324. Örsi Julianna 1990. Karcag társadalomszervezete a 18–20. században. Akadémiai, Budapest.

325. Őrszigethy Erzsébet-Szuhay Péter 1990. Besenyőtelki életutak. A századforduló szülöttei. Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest.

326. Pach Zsigmond Pál 1963. Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV–XVII. században. Kossuth, Budapest.

327. Paládi-Kovács Attila 1979. A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai, Budapest.

328. Paládi-Kovács Attila (szerk.) 1997. Magyar Néprajz. IV. Életmód. Akadémia, Budapest.

329. Paládi-Kovács Attila 2002. Tárgyunk az időben. Ethnica, Debrecen.

330. Paládi-Kovács Attila 2002a. Viták és változások az európai néprajztudományban a 20. század utolsó harmadában. In uő: Tárgyunk az időben. Ethnica, Debrecen. 109–127.

331. Paládi-Kovács Attila 2002b. A társadalomtudományok és a falukutatás. In uő: Tárgyunk az időben. Ethnica, Debrecen. 19–40.

332. Paládi-Kovács Attila 2010. Időrend, kronológia, periodizáció az európai etnológiában. Ethnographia, 2010. 3. 209–224.

333. Penavin Olga 1981. A nagycsaládszervezet Szlavóniában (Kórógyon). Forum, Budapest.

334. Petánovics Katalin 1971. A sármelléki női viselet a századfordulótól napjainkig. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 10. 315–345.

335. Péter László 2005 (1948). A népkultúra értéke. In uő: Néprajz, népműveltség. Két tanulmány. Bába, Szeged. 5–108.

336. Pléh Csaba 1979. Szövegekre emlékezés és hagyományozás. Ethnographia, 1. 106–111.

337. Pléh Csaba 1997. Maurice Halbwachs kollektív memóriájára emlékezve. Magyar Pszichológiai Szemle, 5–6. 437–446.

338. Pócs Éva 1974. Az alávetés. Adatok a vetéstechnikák fejlődéséhez Szolnok megyéből. Ethnographia, 1. 38–48.

339. Pócs Éva 1983. Tér és idő a néphitben. Ethnographia, 2. 177–206.

340. Popper, Karl 1989. A historicizmus nyomorúsága. Akadémiai, Budapest.

341. Portelli, Alessandro 1998. What makes oral history different. In Perks, Robert-Thomson, Alistair (eds.): The oral history reader. Routledge, London-New York. 63–74.

342. Reay, Barry 1996. Microhistories: demography, society and culture in rural England, 1800–1930. Cambridge University Press, Cambridge.

343. Révai József 1948. Marxizmus, népiesség, magyarság. Szikra, Budapest.

344. Ricoeur, Paul 1999a. Mi a szöveg? In uő: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Osiris, Budapest. 9-33.

345. Ricoeur, Paul 1999b. Az én és az elbeszélt azonosság. In uő: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Osiris, Budapest. 373–412.

346. Ricoeur, Paul 2000. Szövegmagyarázat és megértés. A szöveg-, cselekvés- és történetelmélet közti néhány jelentős összefüggésről. In Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 4. A történelem poétikája. Kijárat, Budapest. 185–202.

347. Ricoeur, Paul 2001. A narratív azonosság. In László János-Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 5. Narratív pszichológia. Kijárat, Budapest. 15–26.

348. Romsics Ignác (szerk.) 2009. Csonka Mihály élete és világképe. Osiris, Budapest.

349. Romsics Imre 1998. Kisújszállás népi táplálkozásának rendje. Kisújszállás Önkormányzata, Kisújszállás.

350. Rosental, Paul-André 1995. A "makro" felépítése a "mikroszinten" keresztül: Fredrik Barth és a microstoria. In Czoch Gábor-Sonkoly Gábor (szerk.): Társadalomtörténet másképp. A francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években. Csokonai, Debrecen. 71–88.

351. Ruitz Izabella 1965. A parasztifjúság társasélete a Bódva vidékén (1880-1950). I. Ethnographia, 1965. 572–601.

352. Sabean, David 1987. Power in the Blood. Popular Culture and Village Discourse in Early Modern Germany. Cambridge University Press, Cambridge.

353. Sabean, David 1988. Áldozás és közösség. Az úrvacsora-vétel megtagadása a 16. században. In Vári András (szerk.): Misszionáriusok a csónakban. Akadémiai, Budapest. 110–155.

354. Sabean, David 1988. Az egység szent köteléke. A közösség egy tizenhárom éves boszorkány szemében. In Vári András (szerk.): Misszionáriusok a csónakban. Akadémiai, Budapest. 156–191.

355. Sabean, David 1990. Property, production, and family in Neckarhausen, 1700-1870. Cambridge University Press, Cambridge-New York. https://doi.org/10.1017/CBO9780511572579

356. Sabean, David 2007. Kinship and Class Dynamics in Nineteenth-Century Europe. In Sabean, David-Teuscher, Simon-Mathieu, Jon (eds.): Kinship in Europe: approaches to long-term developments (1300–1900). Berghahn Books, Oxford.

357. Sándor István 1953. Világos és Arad a magyar néphagyományban. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei. MTA, Budapest. 106-186.

358. Sándor István 1972. Dózsa György a néphagyományban. Ethnographia, 4. 444–456.

359. Sarbin, Theodor 2001. Az elbeszélés mint a lélektan tő-metaforája. In László János-Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 5. Narratív pszichológia. Kijárat, Budapest. 59–76.

360. Sárkány Mihály 1972. A társadalomnéprajzi jelenkutatások. Magyar Filozófiai Szemle, 4. 526–530.

361. Sárkány Mihály 1978. A gazdaság átalakulása. In Bodrogi Tibor (szerk.): Varsány. Tanulmányok egy Észak-Magyarországi falu társadalomnéprajzához. Akadémiai, Budapest. 63–150.

362. Sárkány Mihály 1984. Gazdaság és kultúra: a parasztság mint kutatási dilemma. In Hofer Tamás (szerk.): Történeti antropológia. MTA Néprajzi Kutatócsoport, Budapest. 87–96.

363. Sárkány Mihály 2000. A társadalomnéprajzi kutatás hazai története. In Sárkány Mihály-Szilágyi Miklós (szerk.): Magyar Néprajz. VIII. Társadalom. Akadémiai, Budapest. 29–66.

364. Sárközi Zoltán 1972. A summások. In Szabó István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. II. Akadémiai, Budapest. 321–381.

365. Schacter, Daniel 1998. Emlékeink nyomában. Háttér, Budapest.

366. Schindler, Norbert 2000. Karnevál, egyház és fordított világ. A 16. századi nevetéskultúra funkciójáról. In Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Replika Kör, Budapest. 183–216.

367. Schlumbohm, Jürgen 2009. Myths and Flexible Practices: House and Stem Family in Germany. In Fauve-Chamoux, Antoinette-Ochiai, Emiko (eds.): The Stem Family in Eurasian Perspective. Revisiting House Societies, 17th–20th centuries. Peter Lang, Bern. 81–102.

368. Schulte, Regina 1992. Bevor das Gerede zum Tratsch wird. In Hausen, Karin-Wunder, Heide (Hg.): Frauengeschichte-Geschlechtergeschichte. Campus, Frankfurt am Main/New York. 67–73.

369. Schütz, Alfred-Luckmann, Thomas 2003. Strukturen der Lebenswelt. UVK, Konstanz.

370. Sorokin, Pitirim 1998. A vertikális mobilitás csatornái. In: Róbert Péter (szerk.): A társadalmi mobilitás. Hagyományos és új megközelítések. Új Mandátum, Budapest. 12–25.

371. Steege, Paul-Bergerson, Andrew-Healy, Maureen-Swett, Pamela 2008. The History of Everyday Life: A Second Chapter. The Journal of Modern History, 80. 358–378. https://doi.org/10.1086/588855

372. Szabadfalvi József 1970. Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. KLTE, Debrecen.

373. Szabó István 1972. Bevezetés. In uő (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. I. Akadémiai, Budapest. 7–30.

374. Szabó István 1994. Egy alföldi falu - Kecel - társadalmának rétegződése a XX. században a népi megítélések tükrében. In Novák László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. II. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre. 233–262.

375. Szabó István-Szabó László 1977. Az Ipoly-völgy népi társadalma. In Ikvai Nándor (szerk.): Börzsöny néprajza. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre. 443–486.

376. Szabó István-Szabó László 1978. Nagykőrös mezőváros kapitalizmus kori paraszttársadalma. In Novák László (szerk.): Tanulmányok Nagykőrös történetéből és néprajzából. Arany János Múzeum, Nagykőrös. 359–432.

377. Szabó István-Szabó László 1993. Mozsgó és társközségeinek társadalma. Tisicum, VIII. 325–371.

378. Szabó László 1965. A paraszti munkaszervezet és társasmunkák a Zempléni-hegyvidéken. Néprajzi Értesítő, 47. 133–158.

379. Szabó László 1968. Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX–XX. században. Damjanich Múzeum, Szolnok.

380. Szabó László 1973. A jászdózsai rokonsági rendszer. In uő (szerk.): Jászdózsa és a palócság. Damjanich János Múzeum, Eger-Szolnok. 197–244.

381. Szabó László 1981. Család és rokonság a Zempléni-hegyvidék középső részén. In Szabadfalvi József (szerk.): Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről. Herman Ottó Múzeum, Miskolc. 161–188.

382. Szabó László 1982. Csépa község társadalma. In Barna Gábor (szerk.): Csépa. Tanulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből. I. Damjanich János Múzeum, Eger-Szolnok. 227–278.

383. Szabó László 1985. Báránd társadalmának jellemző vonásai. In Balassa Iván (szerk.): Báránd története és néprajza. Új Élet Mgtsz, Báránd. 243–272.

384. Szabó László 1986. A népi társadalom változásai az Alsó-Garam mente magyar falvaiban (1900–1974). KLTE Néprajzi Tanszék, Debrecen.

385. Szabó László 1992. Tiszaörs társadalma. In Szabó István (szerk.): Tiszaörs. Tanulmányok a falu múltjából. Ethnica, Debrecen. 133–170.

386. Szabó László 1994. Család-, üzem- és munkaszervezet Kecelen a XIX. század végén és a XX. század elején. In Novák László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. II. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre. 201–231.

387. Szabó Piroska 1978. Az időgazdálkodás átalakulása. In Bodrogi Tibor (szerk.): Varsány. Tanulmányok egy Észak-Magyarországi falu társadalomnéprajzához. Akadémiai, Budapest. 277–294.

388. Szendrey Ákos 1937a. A népi társadalom tagozódása. Ethnographia, 2-3. 188–197.

389. Szendrey Ákos 1937b. A társadalom érintkezési formái. Ethnographia, 4. 272–285.

390. Szendrey Zsigmond 1920. Történelmi népmondák. Ethnographia, 1. 45–59.

391. Szendrey Zsigmond 1921. Történelmi népmondák. Ethnographia, 2. 130–133.

392. Szendrey Zsigmond 1922. Magyar népmonda-típusok és tipikus motívumok. Ethnographia, 1. 45–63.

393. Szilágyi Miklós 1984. Jankó János és Bátky Zsigmond gyűjtőútja Tolna megyében (1900, 1903). Ethnographia, 2. 272–286.

394. Szilágyi Miklós 1995. Mezővárosi társadalom - paraszti műveltség. (Történeti-néprajzi adatok és elemzési kísérletek.) KLTE, Néprajzi Tanszék, Debrecen.

395. Szilágyi Miklós 1998. A paraszti gazdálkodás Homokmégyen a XX. században. In Romsics Imre (szerk.): Homokmégy. Tanulmányok Homokmégy történetéből és néprajzából. Homokmégyért Alapítvány, Homokmégy. 297–370.

396. Szilágyi Miklós 2000. Hagyomány és újítás a népi gazdálkodásban. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 461–480.

397. Szilágyi Miklós 2005. Gyűjtői naplófeljegyzések Zemplén megyei faluközösségekről - 1961–1962. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 545–564.

398. Szilágyi Miklós 2006. A személyes paraszti tudás érvényessége. Akadémiai, Budapest.

399. Szinnyei József 1903. Magyar írók élete és munkái. IX. Hornyánszky, Budapest.

400. Szűcs Judit 1984/1985. A társadalmi rétegződés és a táplálkozás összefüggése Szentesen. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1. 167–178.

401. Takács Lajos 1964. A dohánytermesztés Magyarországon. Akadémiai, Budapest.

402. Tálasi István 1955. Az anyagi kultúra néprajzi vizsgálatának tíz éve (1945-1955). Ethnographia, 1–4. 5–56.

403. Tárkány Szücs Ernő 1944. Mártély népi jogélete. Kolozsvári Egyetem, Kolozsvár.

404. Tárkány Szücs Ernő 1981. Magyar jogi népszokások. Gondolat, Budapest.

405. Tátrai Zsuzsanna 1981. Nagylányok szerepe a családi munkaszervezetben. Ethnographia, 1. 74–89.

406. Tengelyi László 2007. Tapasztalat és kifejezés. Atlantisz, Budapest.

407. Thompson, Francis 1963. English Landed Society in the Nineteenth Century. Routledge, London.

408. Thompson, Paul 1984. The Edwardians. The Remaking of British Society. Weidenfeld and Nicolson, London.

409. Tomka Béla 2009. Európa társadalomtörténete a 20. században. Osiris, Budapest.

410. Tóth Zoltán 2002. "Korrekt parasztok" emigrációban. Fél Edit néprajzi tanulmányai. Korall, 10. 223–229.

411. Turner, Victor 1986. Dewey, Dilthey, and Drama. An Essay in the Anthropology of Experince. In Turner, Victor-Bruner, Edward (eds.): The Anthropology of Experince. University of Illinois Press, Urbana-Chicago.

412. Turner, Victor 2002. A rituális folyamat. Osiris, Budapest.

413. Udvardy János 1912. Mondák. Magyar Nyelvőr, 4. 198–199.

414. Újfalusi Szentkereszty Tivadar 1922. Békésből. Ethnographia, 1. 86.

415. Ujváry Zoltán 1997. Népi színjátékok és maszkos szokások. Multiplex Media-Debrecen University Press, Debrecen.

416. Vajda László 1954. A néprajzi anyaggyűjtés módszere és jelentősége. Ethnographia, 1–2. 1–18.

417. Vajda Mária 1988. Hol a világ közepe? Parasztvallomások a szerelemtől. Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét.

418. Vajda Mária 1999. "Komámasszony adjon nekem szállást…" Adalékok a koma és komaasszony közötti szexuális kapcsolathoz a magyar néphagyományban. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 207–224.

419. G. Vámos Mária 1979. Szakály női viseletének alakulása az 1880-as évektől a II. világháborúig. A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, 8–9. 234–246.

420. Vankóné Dudás Juli 1976. Falum, Galgamácsa. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre.

421. Vansina, Jan 1985. Oral Tradition as History. The University of Wisconsin Press, Madison-Wisconsin.

422. Varga Gyula 1973. Határhasználat egy szabad paraszt faluban a XX. század első felében. A Hajdúsági Múzeum Évkönyve, 139–154.

423. Varga Gyula 1981. Berettyóújfalu gazdaságnéprajza a két világháború között. In uő (szerk.): Berettyóújfalu története. Városi Tanács, Berettyóújfalu. 417–432.

424. Vargyas Lajos 1954. Vajda László cikkének néhány megállapításához. Ethnographia, 1–2. 240–244.

425. Vargyas Lajos 1961. Miért és hogyan történeti tudomány a néprajz? Néprajzi Értesítő, XLIII. 5–16.

426. Verebélyi Kincső 2005. Szokásvilág. Debreceni Egyetem, Néprajzi Tanszék, Debrecen.

427. Vértesi Lázár 2004. Oral history. A szemtanúként elbeszélt történelem lehetőségei. Aetas, 1. 158–172.

428. Veszelkáné Gémes Eszter 1981. Történetek Rúzsa Sándorról. RTV-Minerva, Budapest.

429. Vidacs Bea 1985. Komaság és kölcsönösség Szentpéterszegen. Ethnographia, 4. 509–530.

430. Viski Károly 1933. Tájékoztató. In Bátky Zsigmond-Györffy István-Viski Károly: A magyarság néprajza. I. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. 13–36.

431. Voigt Vilmos 1965. A mondák műfaji osztályozásának kérdéséhez. Ethnographia, 2. 200–220.

432. Voigt Vilmos 1998. Fél Edit-Hofer Tamás: Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. BUKSZ, 3. 303–328.

433. Voigt Vilmos 2006. Szent István alakja és a magyar folklór. In Bene Sándor (szerk.): "Hol vagy, István király?" A Szent István-hagyomány évszázadai. Gondolat, Budapest. 317–324.

434. Vörös Antal 1988. A mezőgazdaság. In Hanák Péter (főszerk.): Magyarország története. 1890–1918. Akadémiai, Budapest. 293–338.

435. Wellmann Imre 1961. Földművelési rendszerek Magyarországon a XVIII. században. Agrártörténeti Szemle, 3–4. 344–366.

436. Williams, Raymond 2003. A kultúra elemzése. In Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Osiris, Budapest.

437. Zerubavel, Eviatar 1996. Social Memories. Steps to a Sociology of the Past. Qualitative Sociology, 3. 283–299. https://doi.org/10.1007/BF02393273

438. Zólyomi József 1997. A leány hozománya a Nógrád megyei német falvakban. Ethnographia, 1-2. 419–458.

439. Zonabend, Francoise 1984. The enduring memory. Time and history in a French village. Manchester University Press, Manchester.

440. Zöldy Pál 1974. A kisgyermek nevelése a szegény családokban Topolyán 1900 körül. Ethnographia, 2–3. 513–519.

441. Zsigmond Gábor 1978. Az 1960-70-es évek fordulójának családtípusa. In Bodrogi Tibor (szerk.): Varsány. Tanulmányok egy Észak-Magyarországi falu társadalomnéprajzához. Akadémiai, Budapest. 151–172.