AI Act: Regulation (EU) 2024/1689 of the European Parliament and of the Council of 13 June 2024 laying down harmonised rules on artificial intelligence and amending Regulations (EC) No 300/2008, (EU) No 167/2013, (EU) No 168/2013, (EU) 2018/858, (EU) 2018/1139 and (EU) 2019/2144 and Directives 2014/90/EU, (EU) 2016/797 and (EU) 2020/1828 (Artificial Intelligence Act)

Allen, Ch. (2015). Marriages of convenience? Teachers and coursebooks in the digital age. ELT Journal, 69(3): 249-263.

Alyasin, A., Nasser, R., El Hajj, M. & Harb, H. (2023). Assessing Learning Outcomes in Higher Education: From Practice to Systematization, TEM Journal 12(3) 1593-1604, ISSN 2217-8309, DOI: 10.18421/TEM123-41

Anderson, L. W., & Kratwohl, D. R. (2001). A taxonomy for learning, teaching, and assessing: A revision of Bloom’s taxonomy of educational objectives. Wesley Longman.

Aronson, N., Arfstrom, L. M. & Tam, K. (2013). Flipped Learning in Higher Education. http://flippedlearning.org/wp-content/uploads/2016/07/HigherEdWhitePaper-FINAL.pdf

Astin, A. W. (2012). Assessment for excellence: The philosophy and practice of assessment and evaluation in higher education. Rowman & Littlefield Publishers.

Attard, A., Di Iorio, E., Geven, K., Santa, R. (2010a). Student Centered Learning. An Insight Into Theory And Practice, Bucharest. https://www.esu-online.org/wp-content/uploads/2016/07/2010-T4SCL-Stakeholders-Forum-Leuven-An-Insight-Into-Theory-And-Practice.pdf

Attard, A., Di Iorio, E., Geven, K. & Santa, R. (2010b). Student-Centred Learning. Toolkit for students, staff and higher education institutions, Brussels https://esu-online.org/publications/student-centred-learning-toolkit-students-staff-higher-education-institutions/

Attwell, G. (2007). Personal Learning Environments – the future e-Learning? eLearning Papers, 2(1). https://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.97.3011&rep=rep1&type=pdf

Attwell, G., Bimrose, J., Brown, A., & Barnes, S-A. (2008). Maturing Learning: Mashup Personal Learning Environments. http://ceur-ws.org/Vol-388/attwell.pdf

Ayele, A. D., Carson, Z., & Tameze, C. (2022). An Efficacy Study of ALEKS-Based Placement in Entry-Level College Math Courses. PRIMUS, 33(4), 414–430.

Az AI prompt-ok világa (2023). Pallas 70. Oktatási és Vizsgaközpont. https://pallas70.hu/kepzes-hirek/cikkek/az-ai-promptok-vilaga (2024. 04. 30.)

Bakó, B. & Simon, K. (2010). Kooperatív tanulás Segédlet a kompetencia alapú pedagógus-képzés módszertani megújulásához, Nyugat-Magyarországi Egyetem https://www.srpszkk.hu/tamop412b/kooperativ_tanulas/index.html

Balogh, E. (szerk.) (2023). Induljunk ki az eredményekből! A tervezés és értékelés hatékonyságának növelése a tanári munkában. Oktatói segédanyag kurzusvezetők részére. Budapest, Oktatási Hivatal ISBN 978-963-328-519-0 https://www.magyarkepesites.hu/pub_bin/Induljunk_ki_az_eredmenyekbol_-_Oktatoi_segedanyag.pdf

Bandura, A. (1977). Self-efficacy: Toward a unifying theory of behavioral change. Psychological Review. 84(2), 191–215.

Bekiaridis, G., & Attwell, G. (2024). Supplement to the DigCompEDU framework: Outlining the skills and competences of educators related to AI in education. University of Bremen: Institut Technik und Bildung (ITB). https://doi.org/10.26092/elib/2708

Bencéné Fekete, A. (2022). A csoportmunka Kis csoportok tanulása, a csoportmunka jellemzői, In: Bencéné Fekete, A. és Schlichter-Takács, A. (szerk.) (2022): Módszertani eszköztár a felsőoktatásban tanító oktatók számára. MATE Press, Gödöllő. 105-121. ISBN 978-963-623-017-3 https://press.mater.uni-mate.hu/81/

Benedek A. (2020a). New content development for and by VET teachers. In Nägele, Ch., Stalder, B. E., & Kersh, N. (Eds.) Trends in vocational education and training research, Vol. III. Proceedings of the European Conference on Educational Research (ECER) (pp. 43–51), Vocational Education and Training Network (VETNET)

Benedek A. (2020b) Digital Transformation in Collaborative Content Development. In Auer, M. ,& Tsiatsos T. (Eds), The Challenges of the Digital Transformation in Education. ICL 2018. Advances in Intelligent Systems and Computing, vol 916. Springer, Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-030-11932-4_6

Bergmann, J., & Sams, A. (2012). Flip your classroom: Reach every student in every class every day. ISTE.

Bishop, J. (Eds.). (2014). Gamification for Human Factors Integration: Social, Education, and Psychological Issues: Social, Education, and Psychological Issues. IGI Global.

Bognár, A. (2023). A generatív mesterséges intelligencia promptolása, egy új képesség fejlesztése az oktatásban. Pannon Digitális Pedagógia, 3(2), 17–26. https://doi.org/10.56665/PADIPE.2023.2.2

Bokor, T. (2023). A mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban – kihívások és következmények technológiainvariáns szempontból. In: Kovács, Z. (szerk.): A mesterséges intelligencia és egyéb felforgató technológiák hatásainak átfogó vizsgálata. Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, Budapest, 114–129. ISBN 978-615-6128-18-8

Buchanan, R. (2019). Digital Ethical Dilemmas in Teaching. In Peters, M. (Ed.), Encyclopedia of Teacher Education. Springer. https://doi.org/10.1007/978-981-13-1179-6_150-1

Bujdosó, Gy., Novac, O.C., & Szimkovics T. (2017). Developing cognitive processes for improving inventive thinking in system development using a collaborative virtual reality system. 20178th IEEE International Conference on Cognitive Infocommunications (CoglnfoCom).

Burden, K., & Kearney, M. (2018). Designing an Educator Toolkit for the Mobile Learning Age. International Journal of Mobile and Blended Learning (IJMBL), 10(2), 88–99. https://doi.org/10.4018/IJMBL.2018040108

Buzan, T., & Buzan, B. (2009). The mind map book. BBC Active.

Capdehourat, G., Amigo, I., Lorenzo, B., & Trigo, J. (2025). On the effectiveness of LLMs for automatic grading of open-ended questions in Spanish. arXiv preprint arXiv:2503.18072.

Carretero, S., Vuorikari, R., & Punie, Y. (2018). The Digital Competence Framework for Citizens. https://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/bitstream/JRC106281/web-digcomp2.1pdf_(online).pdf

Cazzaniga, M., Jaumotte, F., Li, L., Melina, G., Panton, A. J., Pizzinelli, C., Rockall, E., & Tavares, M. M. (2024). Gen-AI: Artificial intelligence and the future of work. Washington, DC: International Monetary Fund.

Chan, C. K. Y. (2023). A comprehensive AI policy education framework for university teaching and learning. International Journal of Educational Technology in Higher Education. 20(38), 1–25.

Conole, G. (2014). A new classification schema for MOOCs. International Journal for Innovation and Quality, 2(3). Special Issue on MOOC.

Council of the European Union (2017). Council Conclusions on a renewed EU agenda for higher education. Brussels: European Comission. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52017XG1214(01)&from=LT

Covington, M. V. (1992). Making the grade: A self-worth perspective on motivation and school reform. Cambridge: Cambridge University Press.

Csapó, B., Ainley, J., Bennett, R. E., Latour, T., & Law, N. (2012). Technological issues for computer-based assessment. In Care, E., Griffin, P., & McGaw, B. (2012). Assessment and teaching of twenty-first century skills. Springer.

Csapó, B., & Szendrei, M. (Eds.). (2011). Framework for diagnostic assessment of mathematics. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Csekei, L. (2010). Közös európai válasz a közös európai problémákra: a bolognai folyamat és az Európai Felsôoktatási Térség, Felsőoktatási Műhely, (1) 9-22.

Csimáné Pozsegovics, B. & Schlichter-Takács, A. (2024). A problémaalapú tanulás. In: Bencéné Fekete, A. & Schlichter-Takács, A (szerk.) Módszertani eszköztár a felsőoktatásban tanító oktatók számára 2. MATE Press, Gödöllő. 23–41. ISBN 978-963-623-091-3 https://press.mater.uni-mate.hu/186/

Csóka, E. (2017). Tudástranszfer, a csoportos tanulás élménye. Tudásmegosztó alkalmak a Cselekvő közösségek projektben, Szín 22(2) 34–38. https://matarka.hu/klikk.php?cikkmutat=2641787&mutat=http://epa.oszk.hu/01300/01306/00145/pdf/EPA01306_szin_2017_2_34-38.pdf

Dehue, F. (2013). Cyberbullying Research: New Perspectives and Alternative Methodologies. Introduction to the Special Issue. Journal ofCommunity& Applied Social Psychology, 23(1), 1–6.

Demeter, Zs. & Mező, K. (2023). A mesterséges intelligencia pedagógiai használatára vonatkozó hajlandóság vizsgálata gyógypedgógus hallgatók körében. Különleges Bánásmód, 9(2) 31–45. doi:10.18458/KB.2023.2.31

Dietz, F. (2020). A mesterséges intelligencia az oktatásban: kihívások és lehetőségek. Scientia et Securitas 1(1) 54–63. doi: 10.1556/112.2020.00009

Digital Education Council (2024) Global AI Student Survey 2024.

Digital Education Council Global AI Student Survey (2024).

Doble, C., Matayoshi, J., Cosyn, E., Uzun, H., & Karami, A. (2019). A data-based simulation study of reliability for an adaptive assessment based on knowledge space theory. International Journal of Artificial Intelligence in Education, 29(2), 258-282.

Donovan, D.A., Connell, G.L. & Grunspan, D.Z. (2018). Student Learning Outcomes and Attitudes Using Three Methods of Group Formation in a Nonmajors Biology Class. CBE Life Sciences Education 17(4) 1–14. https://doi.org/10.1187/cbe.17-12-0283

Dósa, K., Dorner, H., Dringó-Horváth, I., & Papp-Danka, A. (2026). Az előadáson túl: Interaktív műfajok a magyar felsőoktatási konferenciákon. Neveléstudomány | Oktatás – Kutatás – Innováció, 14(1), 54–69. https://doi.org/10.21549/NTNY.52.2026.1.5

Downes, S. (2008). An introduction to connective knowledge. In T. Hug (Ed.), Media, knowledge & education: Exploring new spaces, relations and dynamics in digital media ecologies (pp. 77–102). Innsbruck University Press.

Dringó-Horváth I. (2024). Mesterséges Intelligencia és oktatás. Konferenciaelőadás, 27. Keresztény Civil Fórum, 2024, Parlament, Budapest

Dringó-Horváth, I. (2024). Oktatásfejlesztési innováció és hálózatépítés a magyarországi felsőoktatásban. Trendek, irányadó eredmények, adaptálható jógyakorlatok. Budapest, L’Harmattan. ISBN 978-963-646-188-1 https://doi.org/10.56037/978-963-646-188-1

Dringó-Horváth, I (2024). Oktatásfejlesztési innováció és hálózatépítés a magyarországi felsőoktatásban: Trendek, irányadó eredmények, adaptálható jógyakorlatok. Budapest: L’Harmattan Kiadó. https://doi.org/10.56037/978-963-646-188-1

Dringo-Horvath, I., Hulber, L., M. Pinter, T., Papp-Danka, A. (2020). A tanárképzés oktatási kulturajanak tobb szempontu jellemzése, Pécs: MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, PTE BTK Neveléstudományi Intézet, 129–142. https://nevtud.btk.pte.hu/sites/nevtud.btk.pte.hu/files/files/ukn2019magyar.pdf

Dringó-Horváth, I., & Menyhei, Zs. (2021). Changes in coursebook publishing: Exploring the digital components of foreign language coursebook packages, Teaching English with Technology, 21(2), 18–41.

Drivas, I. C., Giannakopoulos, G. A., & Sakas, D. P. (2020). Learning analytics in big data era. Exploration, validation and predictive models development. In Kumar V., Troussas C. (Eds.) Intelligent Tutoring Systems. ITS 2020. Lecture Notes in Computer Science, vol 12149. Springer.

Durmics-Szabó, K., Jánosik, O., Kasza, G., Keresztes, A., Kirkósa, Á., Kovács, L., Lakatos, L., Mester-Takács, T., Simon, Á., Tweneboah, G. & Vörös, A. (2022). A felsőoktatás nemzetköziesítése. Kézikönyv a nemzetközi hallgatótoborzáshoz és az intézményi kapcsolatépítéshez a felsőoktatásban. Budapest, Tempus Közalapítvány. ISBN 978-615-5319-90-7 https://tka.hu/kiadvany/2538/a-felsooktatas-nemzetkoziesitese

ECTS (2015). ECTS Users’ Guide. Luxemborug, European Union. ISBN: 978-92-79-43559-1 https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/da7467e6-8450-11e5-b8b7-01aa75ed71a1

Ehlers, Ulf. -D., & Kellermann, Sarah A. (2019). Future Skills-The Future of Learning and Higher education. Results of the International Future Skills Delphi Survey. Karlsruhe. https://nextskills.files.wordpress.com/2019/03/2019-02-23-delphi-report-final.pdf

ELTE PPK (2023). A mesterségesintelligencia-alapú tartalomgenerálás használata a Karon. https://www.ppk.elte.hu/media/db/85/bcbaff38de2ac32cc0bc1bf203bd65503f3a83f2dc2fcd0ca90e89d980fc/MI%20kari%20iranymutatas%20HU.pdf

Engler, Á. (2014). Hallgatói metszetek: a felsőoktatás felnőtt tanulói. Debrecen, CHERD-H, ISBN 978-615-80077-0-2, http://mek.oszk.hu/14500/14513/14513.pdf

ESG (2015). Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area. Brussels, EURASHE. ISBN: 978-9-08-168672-3 https://www.enqa.eu/wp-content/uploads/2015/11/ESG_2015.pdf

European Commission (2018). Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions. Brussels: European Comission. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52018DC0022&from=HU

European Commission (2019). Key competences for lifelong learning

European Union (2011): Using Learning Outcomes. European Qualifications Framework. Series: Note 4. Publications Office of the European Union. https://www.cedefop.europa.eu/files/Using_learning_outcomes.pdf

Falloon, G. 2020. From Digital Literacy to Digital Competence: The Teacher Digital Competency (TDC) Framework. Educational Technology Research and Development, 68(5), 2449–72. https://doi.org/10.1007/s11423-020-09767-4

Falus I. (1998). Didaktika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Fekete, I. (2025). Artificial Intelligence Literacy in Higher Education: Theory and Practice from a European Perspective. Bristol: Multilingual Matters.

Fernández Cuevas, H. (2024). Personalized feedback in formative assessment: A case study in Mexican higher education in the era of AI. Journal of Educational Technology, 5(2), 1–15.

Festl, R., & Quandt, T. (2013). Social Relations and Cyberbullying: The Influence of Individual and Structural Attributes on Victimization and Perpetration via the Internet. Human Communication Research, 39(1), 101–126.

Fink, A., Spoden, C. & Frey, A. (2023). Determinants of higher education teachers’ intention to use technology-based exams. Education and Information Technologies 28(6), 6485–6513.

Foltynek, T., Bjelobaba, S., Glendinning, I., Khan, Z. R., Santos, R., Pavletic, P., & Kravjar, J. (2023). ENAI Recommendations on the ethical use of Artificial Intelligence in Education. International Journal for Educational Integrity, 19(1), 1-4.

Foster, N., & Schleicher, A. (2022). Assessing creative skills. Creative Education, 13, 1–29.

Frey, B. B. (2014). Modern classroom assessment. Sage Publications.

Gardner, H. (1983). Frames of mind: The theory of multiple intelligences. New York: Basic Books.

Gardner, H. (1999). Intelligence Reframed. New York: Basic Books.

Gelencsérné Bakó, M. (2024). Integrációs lehetőségek a felsőoktatásban – a kéttanáros modell. In: In: Bencéné Fekete, A. & Schlichter-Takács, A (szerk.) Módszertani eszköztár a felsőoktatásban tanító oktatók számára 2. MATE Press, Gödöllő. 101-108. ISBN 978-963-623-091-3 https://press.mater.uni-mate.hu/186/

Ghaye, T. (2011). Teaching and learning through reflective practice. London: Routledge.

Glaser, R. (1977). Adaptive education: Individual diversity and learning. New York: Holt, Rinehart and Winston.

Godwin-Jones, R. (2009). Emerging technologies: Personal learning environments. Language Learning & Technology, 13(2), 3–9. https://scholarspace.manoa.hawaii.edu/bitstream/10125/44175/13_02_emerging.pdf

Golnhofer, E. (2002). Az iskola belső világa. Budapest: OKI.

Gordon, D. G., & Wiltrout, M. E. (2021). A Framework for Applying the Learning Sciences to MOOC Design. Frontiers in Education, 5:500481. https://doi.org/10.3389/feduc.2020.500481

Gover, A., Loukkola, T. & Peterbauer, H. (2019). Student-centred learning: approaches to quality assurance, Brussels-Geneva, European University Association. https://www.eua.eu/publications/reports/the-quality-assurance-of-student-centred-learning-approaches-to-quality-assurance.html

Haladyna, T. M., & Rodriguez, M. C. (2013). Developing and validating test items. Routledge.

Halász, G. (2013). A felsőoktatás-pedagógiai trendjei (interjú, készítette: Kálmán Orsolya), Felsőoktatási Műhely (2), 7–14.

Halász, G. (2021). A tanulás és tanítás minősége és eredményessége az egyetemeken. Magyar Tudomány 182(11) 1477–1487. DOI: 10.1556/2065.182.2021.11.7

Heine, S., Krepf, M., & König, J. (2023). Digital resources as an aspect of teacher professional digital competence: One term, different definitions – a systematic review. Education and Information Technologies, 28, 3711–3738.

Héjja-Nagy, K. (2015). Tanulási stratégiák és a tanulói aktivitást befolyásoló egyéni feltételek online környezetben. In: Lévai, D., & Papp-Danka, A. (Eds.), Interaktív oktatásinformatika (pp. 33–49). Eger: ELTE Eötvös Kiadó.

Hmelo-Silver, C.E. (2004). Problem-Based Learning: What and How Do Students Learn? Educational Psychology Review, 16, 235–266. https://doi.org/10.1023/B:EDPR.0000034022.16470.f3

Honebein, P. C. (1996). Seven goals for the design of constructivist learning environments. In B. Wilson (Ed.), Constructivist learning environments (pp. 11-24). Educational Technology Publications.

Hortobágyi, K. (1985). Elméleti és gyakorlati szempontok a differenciált oktatás tervezéséhez és szervezéséhez. Belső műhelytanulmányok 16. Budapest: OPI IKFK.

Horváth Cz., J. (2016). Micro-content Generation Framework as a Learning Innovation. In Benedek, A., & Veszelszki, Á. (Eds.), In the Beginning was the Image: The Omnipresence of Pictures: Time, Truth, Tradition (pp. 171–181).Peter Lang GmbH, Internationaler Verlag der Wissenschaften.

Horváth, L. (2023). Feltáró szakirodalmi áttekintés a mesterséges intelligencia oktatási használatáról. Pannon Digitális Pedagógia, 3(1), 5–17. https://doi.org/10.56665/PADIPE.2023.1.1

Horváth, L., M. Pintér, T., Misley, H., & Dringó-Horváth, I. (2025). Validity evidence regarding the use of DigCompEdu as a self-reflection tool: The case of Hungarian teacher educators. Education and Information Technologies, 30, 1–34. https://doi.org/10.1007/s10639-024-12914-6

Howe, N., & Strauss, W. (2000). Millennials rising: the next great generation /by Neil Howe and Bill Strauss ; cartoons by R.J. Matson. New York: Vintage Books.

Hrabéczy, A. & Pusztai, G. (2020). Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi pályafutása a felsőoktatási adminisztratív adatok tükrében. Iskolakultúra, 30(11), 3–23. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.11.3

Hrubos, I. (2024). Új megközelítések a felsőoktatási tanulásban és tanításban, Educatio 33 (2), 118–128. DOI: 10.1556/2063.33.2024.2.2

Hülber L., Lévai D., & Ollé J. (2014). A digitális tankönyvek összehasonlítása és értékelése.

Hunt, G. H., Wiseman, D. G., & Touzel, T. J. (2009). Effective teaching: Preparation and implementation (4th ed.). Charles C Thomas.

ISTE Standards for Educators (2017).

ISTE Standards for Educators (2024).

ISTE Standards for Students (2024).

Jani, G. & Celaj, D. (2024). Exploring the Influence of Artificial Intelligence on Higher Education: Case study in University of Brighton. Journal of Educational and Social Research, 14(4), 75. https://doi.org/10.36941/jesr-2024-0086

Jármai, E. & Végh, Á. (2017). Motivációról a felsőoktatásban – az oktatói és tanulási motiváció kapcsolata, In: Bukor, J., Strédl, T., Nagy, M., Vass, V., Orsovics, Y. & Dobay, B. (szerk.): A Selye János Egyetem 2017-es „Érték, minőség és versenyképesség – a 21. század kihívásai” Nemzetközi Tudományos Konferenciájának tanulmánykötete: Pedagógiai szekciók, Komarno, Selye János Egyetem 63–83.

Jauhiainen, J. S., & Garagorry Guerra, A. (2024). Generative AI in education: ChatGPT-4 in evaluating students’ written responses. Innovations in Education and Teaching International, 1–18.

Johnson, L., Adams Becker, S., Cummins, M., Estrada, V., Freeman, A., Hall, C. (2016). NMC Horizon Report: 2016 Higher Education Edition. The New Media Consortium.

Kagan, S. (2000). Kooperatív tanulás. Budapest, Önkonet. ISBN: 963-216-659-0

Kagan, S. & Kagan, M. (2009). Kagan kooperatív tanulás. Önkonet. ISBN: 9789638662354

Kálmán, O. (2021). Tanulásközpontú felsőoktatás. Budapest, ELTE PPK–L’Harmattan. ISBN 978-963-414-790-9 http://doi.org/10.56037/978-963-414-790-9

Kalocsainé Sántha, H. & Varga, A. (2005). Az inklúzió mint társadalmi és oktatási idea. Educatio, 2005(1), 204–208.

Kang, S. P., Chen, Y., Svihla, V., Gallup, A., Ferris, K., & Datye, A. K. (2020). Guiding change in higher education: an emergent, iterative application of Kotter’s change model. Studies in Higher Education, 47(2), 270–289. https://doi.org/10.1080/03075079.2020.1741540

Kennedy, D., Hyland, Á. & Ryan, N. (2006). Writing and using Learning Outcomes. Bologna Handbook, Implementing Bologna in your Institution. Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities, C3.4–1: 1–30. https://www.academia.edu/62880219/Writing_and_using_learning_outcomes_a_practical_guide

Kereszty, Zs. & Lányi, M. (2017). Könyv a differenciálásról. Budapest: Műszaki Könyvkiadó.

Khameel B. M. (2025). From Feedback to Feedforward: Using AI-Powered Assessment Flywheel to Drive Student Competency. https://www.facultyfocus.com/articles/teaching-with-technology-articles/from-feedback-to-feedforward-using-ai-powered-assessment-flywheel-to-drive-student-competency/ (utolsó letöltés: 2025.05.24)

Khvilon, E., & Patru, M. (2002). Information and communication technologies in teacher education: a planning guide. Division of Higher Education, UNESCO. https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000129533.locale=en

Kop, R., & Hill, A. (2008). Connectivism: Learning theory of the future or vestige of the past? International Review of Research in Open and Distance Learning, 9(3), 1-13.

Korpics, M. K., & Bajnok, A. (2023). Változásmenedzsment a felsőoktatásban. Pedagógiai célú változások a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Neveléstudomány | Oktatás – Kutatás – Innováció, 11(2), 7–19. https://doi.org/10.21549/NTNY.41.2023.2.1

Kövecsesné Gősi, V. & Horváth, D. (2023). A kooperatív tanulás szerepe és jelentősége a felsőoktatásban. In: Kövecsesné Gősi V., Makkos, A., Lőrincz, I. & Bognár, A. (2023): Felsőoktatás-pedagógia a gyakorlatban, Győr, Széchenyi István Egyetem. 106-124. ISBN 978-615-6443-12-0 https://www.academia.edu/117091734/Fels%C5%91oktat%C3%A1s_pedag%C3%B3gia_a_gyakorlatban_M%C3%B3dszertani_k%C3%A9zik%C3%B6nyv

Kuzminykh, I., Nawaz, T., Shenzhang, S., Ghita, B., Raphael, J., & Xiao, H. (2024). Personalised feedback framework for online education programmes using generative AI. arXiv Preprint arXiv:2410.11904.

Larmer, J., Mergendoller, J., & Boss, S. (2015). Setting the standard for project-based learning. ASCD.

Lengyelné Molnár, T. Kis-Tóth, L., Antal, P., & Racsko, R. (2015). IKT innováció. Eger: EKE Nyomda.

Lestyán, E. & Szabóné Balogh, Á. (2017). A motiváció fejlesztése 10–14 éves korban differenciált foglalkoztatási programban résztvevő tanulóknál, Különleges bánásmód. 3(3), 67–78.

Li, H., Chu, Y., Yang, K., Copur-Gencturk, Y., & Tang, J. (2025). LLM-based Automated Grading with Human-in-the-Loop. arXiv preprint arXiv:2504.05239.

Liu, Y. & Baucham, M. (2023). AI Technology: Key to successful assessment. In: Handbook of Research on Redesigning Teaching, Learning, and Assessment in the Digital Era. IGI Global. pp. 304–325. https://doi.org/10.4018/978-1-6684-8292-6.ch016

Long, D., & Magerko, B. (2020). What is AI literacy? Competencies and design considerations. CHI ‘20: Proceedings of the 2020 CHI Conference on Human Factors in Computing Systems. 1–16.

Lu, J. J. & Harris, L. A. (2018). Artificial Intelligence (AI) and Education. Congressional Research Service, Washington. https://digital.library.unt.edu/ark:/67531/metadc1228526/m2/1/high_res_d/IF10937_2018Aug01.pdf

M. Nádasi, M. (2010). A projektoktatás elmélete és gyakorlata, Matehetsz.

M. Pintér, T. (2021). Oktatásinformatika a felsőoktatásban – Kooperáció és párbeszéd a jó gyakorlatok megteremtésében. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(2), 399–403. https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.2.399.403

McDermot, M. (2018). Digital footprints: Creation, implication, and higher education. FDLA Journal 3(11). https://nsuworks.nova.edu/fdla-journal/vol3/iss1/11

McQuarrie, L., McRae, P., & Stack-Cutler, H. (2008). Differentiated instruction provincial research review. Edmonton: Alberta Initiative for School Improvement.

Menyhei, Z., & Szoke, J. (2025). AI Literacy in the Language Classroom: Facilitating Critical, Ethical and Responsible Use. Stuttgart: Delta Publishing.

Miao, F., & Shiohira, K. (2024). AI competency framework for students. Párizs: UNESCO.

Mishra, P., & Koehler, M. J..(2006). ‘Technological Pedagogical Content Knowledge: A Framework for Teacher Knowledge’. Teachers College Record, 108(6), 1017–1054.

Mishra, P., Warr, M., & Islam, R. (2023). TPACK in the age of ChatGPT and Generative AI. Journal of Digital Learning in Teacher Education. 39(4), 1–17.

Moran, S., Kornhaber, M., & Gardner, H. (2006). Orchestrating Multiple Intelligence. Educational Leadership. 64(1), 22–27.

Muijs, D. (2010). Doing quantitative research in education with SPSS. Sage.

Nádori, G. & Prievara, T. (2025). AI receptkönyv. Kézirat.

Nahalka, I. (2002). Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben: Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Nahalka, I. (2002). Korreferátum a PISA-felmérések eredményeinek értékeléséről. Új Pedagógiai Szemle. 52(4), 48–51.

Naseer, F., Khan, M. N., Tahir, M., Addas, A., & Aejaz, S. H. (2024). Integrating deep learning techniques for personalized learning pathways in higher education. Heliyon, 10(11).

Ng, D. T. K., Leung, J. K. L., Chu, S. K. W. & Qiao, M. S. (2021). Conceptualizing AI literacy: An exploratory review. Computers and Education: Artificial Intelligence (2) doi: 10.1016/j.caeai.2021.100041

Niyazov, Y., Vogel, C., Price, R., Lund, B., Judd, D., Akil, A., Mortonson, M., Schwartzman, J., & Shron, M. (2016). Open Access Meets Discoverability: Citations to Articles Posted to Academia.edu. PLoS ONE, 11(2). http://dx.doi.org/10.1371/journal.pone.0148257

Nurhasanah,F., Nugraheni, A. S. C., Kusharjanta, B., Ardiansyah, R., Widono, S. & Saddhono, K. (2024). A Design of Virtual Classrooms Through AI, ML and DL to Improve the Level of Learning, 4th International Conference on Advance Computing and Innovative Technologies in Engineering (ICACITE), Greater Noida, India, 940-945, https://doi: 10.1109/ICACITE60783.2024.10616641.

O’Brien, J. (2020). Digital Ethics in Higher Education: 2020. EDUCAUSEREVIEW, 2 https://er.educause.edu/-/media/files/articles/2020/5/er20_2103.pdf

O’Brien, T. & Braham, A. (2021). Diversity and Inclusion in Higher Education: Two Case Examples. TR News (333), 22-25. https://onlinepubs.trb.org/onlinepubs/trnews/trnews333DiversityEducation.pdf

Obonya, J., & Kadlečík, M. (2020). Assessing the Intensity of the Usability of the Course Content within the Virtual Learning Environment. International Journal of Emerging Technologies in Learning, 15(17), 165–180, https://doi.org/10.3991/ijet.v15i17.13715

OECD CERI (2005). Formative Assessment: Improving Learning in Secondary Classrooms. OECD.

Ollé, J., Ruszkai, N., & Hülber, L. (2017). A tükrözött osztályterem módszertana és tanulásszervezése. In Hülber, L. (Ed.), A digitális oktatási kultúra módszertana (pp. 127–143). Eger: Eszterházy Károly Egyetem.

P. Márkus, K., & Dringó-Horváth, I. (2023). Developing Dictionary Skills through Monolingual and Bilingual English Dictionaries at Tertiary-level Education in Hungary, Lexikos, 33, 350–381.

P. Márkus, K., Fajt, B., & Dringó-Horváth, I. (2023). Dictionary Skills in Teaching English and German as a Foreign Language in Hungary: A Questionnaire Study. International Journal of Lexicography, 36(2), 173–194.

Pais, E. R. (2013). Alapvetések a Z generáció tudomány-kommunikációjához.

Pálvölgyi, L. (2015). Projektpedagógia projektmenedzser szemmel. Pedagógusképzés, 169–171. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2014-2015.13

Papp-Danka, A. (2013). Tanulás és tanulásmódszertan az információs társadalomban. In Sasvari, P., & Urbanovics, A. (2019). A tudományos publikálás alapjai. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar.

Papp-Danka, A. (2019). Digital lifestyle - digital citizenship - digital pedagogy. Opus et Educatio, 6(4), 445–457. http://opuseteducatio.hu/index.php/opusHU/article/view/344/606

Perjés, I. & Héjja-Nagy, K. (2015). Tanulás-támogatás a felsőoktatásban. Online mentorálási kézikönyv. Eger: Eszterházy Károly Egyetem.

Pintrich, P. R. (2004). A conceptual framework for assessing motivation and self-regulated learning in college students. Educational Psychology Review, 16(4), 385–407.

Priatna, T., Maylawati, D., Sugilar, H., & Ramdhani, M. (2020). Key Success Factors of e-Learning Implementation in Higher Education. International Journal Of Emerging Technologies In Learning, 15(17), 101–114. http://dx.doi.org/10.3991/ijet.v15i17.14293

Pribelszki, J. (2024). AI – Szerzői jogi kérdések. https://otpsecuritylab.inf.elte.hu/blog/ai-szerzoi-jogi-kerdesek

Pritchard, A., & Woollard, J. (2010). Psychology for the classroom: Constructivism and social learning. Routledge.

Purvis, A. & Winwood, B. (2023). A guide to writing learning outcomes in higher education. The National Teaching Repository. https://shura.shu.ac.uk/32056/1/A%20Guide%20to%20Writing%20Learning%20Outcomes%20in%20Higher%20Education%20-%20NTR%20.pdf

Rausch, A. (2024). Fenntartható-e a digitális oktatás a klímaváltozás árnyékában?. Iskolakultúra, 34(5), 15–24. https://doi.org/10.14232/iskkult.2024.5.15

Ravšelj D, Keržič D, Tomaževič N, Umek L, Brezovar N, et al. (2025). Higher education students’ perceptions of ChatGPT: A global study of early reactions. PLOS ONE. 20(2). https://doi.org/10.1371/journal.pone.0315011

Recker, M., Sellers, L., & Ye, L. (2013), Teacher Design Using Online Learning Resources: A Comparative Case Study of Science and Mathematics Teachers, Education Research International, 2013, 243248. https://doi.org/10.1155/2013/243248

Recommendation of the European Parliament and the Council of 18 December 2006 on key competences for lifelong learning (2006/962/EC)

Redecker, C. (2017). European framework for the digital competence of educators: DigCompEdu. Joint Research Centre.

Redecker, C. (2017). European framework for the digital competence of educators: DigCompEdu (JRC107466). Seville, Spain: Joint Research Centre.

Redecker, C., & Johannessen, Ø. (2013). Changing assessment–Towards a new assessment paradigm using ICT. European Journal of Education, 48(1), 79–96.

Ribble, M. (2011). Digital Citizenship in Schools. International Society for Technology in Education.

Richardson, V. (2008). Constructivist pedagogy. Teachers College Record, 105(9); 1623-1640. https://doi.org/10.1046/j.1467-9620.2003.00303.x

Robin, B.R. (2009). Digital Storytelling: A Powerful Technology Tool for the 21st Century Classroom. Theory into Practice, 47(3), 220−228. https://www.researchgate.net/publication/249901075_Digital_Storytelling_A_Powerful_Technology_Tool_for_the_21st_Century_Classroom

Robles, M. M. (2012). Executive perceptions of the top 10 soft skills needed in today’s workplace. Business communication quarterly, 75(4), 453–465.

Rock, M., Gregg, M., Ellis, M., & Gable, R. A. (2008). REACH: A framework for differentiating classroom instruction. Preventing School Failure. 52(2), 31–47.

Romero, C. & Ventura, S. (2010). Educational data mining: A review of the state of the art. IEEE transactions on systems, man and cybernetics. Part C, Aplications and reviews, 40(6), 601–618.

Sági, M. (szerk.) (2024). Eurograduate 2022 Magyarország. Kutatási zárókötet. Oktatási Hivatal, ISBN 978-963-436-536-5 https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/felsooktatasimuhely/eurograduate/Eurograduate_2022_zarokotet.pdf

Schleicher, A. (2020). How can teachers and school systems respond to the COVID-19 pandemic? Some lessons from TALIS. https://oecdedutoday.com/how-teachers-school-systems-respond-coronavirus-talis/

Scott, I. (2011). The Learning Outcome in Higher Education: Time to Think Again? Worcester Journal of Learning and Teaching (5). https://rteworcester.wp.worc.ac.uk/wp-content/uploads/2017/05/iscott.pdf

Secolsky, C., & Denison, D. B. (Eds.). (2017). Handbook on measurement, assessment, and evaluation in higher education. Routledge.

Sembey, R., Hoda, R., & Grundy, J. (2024). Emerging technologies in higher education assessment and feedback practices: A systematic literature review. Journal of Systems and Software, 211, 111988.

Sherwin, H., Sipos, J., Makkos, A., Németh, K., Kulcsár, N. & Bognár, A. (2023). Irányelvek a felsőoktatás-pedagógia sikerességéhez. In: Kövecsesné Gősi V., Makkos, A., Lőrincz, I. & Bognár, A. (2023): Felsőoktatás-pedagógia a gyakorlatban, Győr, Széchenyi István Egyetem. 9-28. ISBN 978-615-6443-12-0

Smith Budhai, S., & Brown Skipwith, K. (2017). Best practices in engaging online learners through active and experiential learning strategies. Routledge.

Smith, R. (2017). ISTE Releases New Standards for Educators to Maximize Learning for All Students Using Technology. https://www.iste.org/explore/Press-Releases/ISTE-Releases-New-Standards-for-Educators-to-Maximize-Learning-for-All-Students-Using-Technology

Song, Y., Du, J., & Zheng, Q. (2025). Automatic item generation for educational assessments: A systematic literature review. Interactive Learning Environments.

Spencer, C., Angra, A., Dósa, K., & Jones, A. (2025). Undergraduate Learning Gains and Learning Efficiency in a Focused Open Education Resource. The International Review of Research in Open and Distributed Learning, 26(2), 184–204. https://doi.org/10.19173/irrodl.v26i2.8117

Stocks, C., & Trevitt, C. (2008). Signifying authenticity: How valid is a portfolio approach to assessment?

Stoll, L., Bolam, R., McMahon, A., Wallace, M. & Thomas, S. (2006). Professional Learning Communities: A Review of the Literature. Journal of Educational Change, 7(4), 221–258.

Szabó, F., & Szoke, J. (2024). How does generative AI promote autonomy and inclusivity in language teaching? ELT Journal. 78(4), 478–488.

Szabó, P. (2022). A kooperatív egyetemi modell, egy lehetséges válasz a 21. századi felsőoktatás-pedagógiai kihívásokra – A felsőoktatás szerepvállalása az ezredfordulón: akadémiai szerepkörből gazdaságfejlesztő és kultúramegtartó szerepkörbe. Közösségi Kapcsolódások (1), 131–141. https://doi.org/10.14232/kapocs.2022.1.131-141

Szivák, J. (2014). Reflektív elméletek, reflektív gyakorlatok. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Szontagh, P. (2025). Teacher candidates’ fears and expectations about the use of artificial intelligence in education. Practice and Theory in Systems of Education 20(1), 34–44. https://doi.org/10.63145/ptse.v20i1.32

Szűts, Z. (2024). A mesterséges intelligencia hatásai: remények, félelmek, forgatókönyvek és megoldások. Educatio 33(1) 24–33. https://doi.org/10.1556/2063.33.2024.1.3

T. Nagy J., Rajki Z., & Dringó-Horváth I. (2025). Mesterséges intelligencia a felsőoktatásban – oktatói hozzáférés, attitűd és felhasználási gyakorlat. Iskolakultúra, 35(7), 3–20. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/46352

Taggart, G. L., & Wilson, A. P. (2005). Promoting Reflective Thinking in Teachers: 50 Action Strategies. SAGE Publications.

Tannock, S. (2017). No grades in higher education now! Revisiting the place of graded assessment in the reimagination of the public university, Studies in Higher Education, 42(8), 1345–1357.

Tari, A. (2011). Z generáció: Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalom-lélektani szempontok az információs korban. Budapest: Tericum.

Thorley, L. & Gregory, R. (2012). Using Group-based Learning in Higher Education. London: Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315041506

Tokunaga, R. S. (2010). Following we home from school: A critical review and synthesis of research on cyberbullying victimization. Computers in Human Behavior, 26, 277–287. https://doi.org/10.1016/j.chb.2009.11.014

Tót, É. (2017). Segédlet a tanulási eredmények írásához a felsőoktatási szektor számára. Budapest, Oktatási Hivatal. ISBN 978-615-80376-2-4 https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/LLL/ekkr/Tanulasieredmenyek_HE.pdf

Tóth-Mózer, Sz. & Misley, H. (2019). Digitális eszközök integrálása az oktatásba Jó gyakorlatokkal, tantárgyi példákkal, modern eszközlistával. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Tóth, R. (2014). Tükrözött osztályterem, az információs társadalom pedagógusának egyik innovatív tanulásszervezési módszere. Fluentum 1(3) http://www.fluentum.hu/fluentum_I_3_tothrenata.pdf

Touretzky, D., Gardner-McCune, C., Martin, F., & Seehorn, D. (2019). Envisioning AI for K-12: What should every child know about AI? Proceedings of the AAAI Conference on Artificial Intelligence. 33(1), 9795–9799.

Van Noorden, R. (2014). Online collaboration: scientists and the social network. Nature, 512(7513), 126–129. https://www.nature.com/news/online-collaboration-scientists-and-the-social-network-1.15711

Vass, V. (2010). Kompetencia alapú felsőoktatás: mentsvár vagy börtön? In: Dobó, I., Perjés, I. & Temesi, J. (szerk.): Korszerű felsőoktatási pedagógiai módszerek, törekvések, Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja, 9-20. ISBN 978-963-89082-0-9 https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/1231/1/NFKK_5_vegleges.pdf

Verderber, J., Szivák J., & Vámos Á. (2016). Understanding Professional and Pedagogical Problems and Reflections of Teachers by Professional Capital Model. Karlovitz, J. T., & Torgyik J. (Eds.), Some Issues in Pedagogy and Methodology (pp. 23–33). Komárno: International Research Institute. http://www.irisro.org/educonf2016may/

Veres G. (szerk.) (2009). Az integrált természetismeret tantárgy kereszttantervi tartalma, https://ofi.oh.gov.hu/problemaalapu-tanulas

Viberg, O., Mutimukwe, C., Hrastinski, S., Cerratto Pargman, T., Liliesköld, J (2024). Exploring teachers’ (future) digital assessment practices in higher education: instrument and model development. British Journal Educational Technology. 55(6), 2597-2616

Vuorikari, R., Punie, Y., Carretero Gomez S., & Van den Brande, G. (2016). DigComp 2.0: The Digital Competence Framework for Citizens. Update Phasel: The Conceptual Reference Model. Luxembourg Publication Office of the European Union. https://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/bitstream/JRC101254/jrc101254_digcomp%202.0%20the%20digital%20competence%20framework%20for%20citizens.%20update%20phase%201.pdf

Walter, Y. (2024). Embracing the future of Artificial Intelligence in the classroom: the relevance of AI literacy, prompt engineering, and critical thinking in modern education. International Journal of Educational Technology in Higher Education. 21(15), 1–29.

White, J., Fu, Q., Hays, S., Sandborn, M., Olea, C., Gilbert, H., Elnashar, A., Spencer-Smith, J., & Schmidt, D.C. (2023). A Prompt Pattern Catalog to Enhance Prompt Engineering with ChatGPT. ArXiv, https://doi.org/10.48550/arXiv.2302.11382.

Wood D. F. (2008). Problem based learning. BMJ (Clinical research ed.), 336(7651), 971. https://doi.org/10.1136/bmj.39546.716053.80

Wu, D., Chen, X., & Liu, Y. (2023). Integration of artificial intelligence performance prediction and learning analytics to improve student learning in online engineering course. International Journal of Educational Technology in Higher Education, 20(4).

Yew, E. H. J. & Goh, K. (2016). Problem-Based Learning: An Overview of its Process and Impact on Learning, Health Professions Education 2(2) https://doi.org/10.1016/j.hpe.2016.01.004

Zhu, Y. (2022). The Future School. Redefining Education. McGraw-Hill Education. ISBN: 978-981-3311-40-4

Zimmerman, B. J. (2002). Becoming a self-regulated learner: An overview. Theory into Practice, 41(2), 64–70.