Ady Endre (1905). Ismeretlen Korvin-kódex margójára. 8. ISMERETLEN KORVIN-KÓDEX MARGÓJÁRA | Ady Endre összes prózai műve | Kézikönyvtár

Ady Endre (1908). A magyar Pimodán. https://mek.oszk.hu/00500/00583/html/ady75.htm (letöltés: 2025. november 25.).

Ady Endre (1910). Poéta és Publikum. Huszadik Század, 3. POÉTA ÉS PUBLIKUM. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/AdyProza-ady-prozaja-1/10-kotet-6E97/cikkek-tanulmanyok-1910-januar1912-december-6E98/3-poeta-es-publikum-6EC9/ Ady Endre összes prózai műve | Kézikönyvtár

Ady Endre összes versei I–II. (1954). Szépirodalmi Könyvkiadó. Budapest.

Ady Endre összes prózai műve (1999). Ady Endre összes prózai műve

Hegyi Katalin – Vitályos László (szerk.) (2001). Ady Endre levelezése II. (1908–1909). Akadémiai-Argumentum.

Ady Endre összes költeményei. OSZK, Magyar Elektronikus Könyvtár. https://mek.oszk.hu/00500/00588/html/index.htm (letöltés: 2025. november 25.)

Szent Ágoston vallomásai (é. n.). Fordította Dr. Vass József. OSZK. Magyar Elektronikus Könyvtár. http://mek.niif.hu/04100/04187/04187.htm (letöltés: 2025. november 25.); https://mek.oszk.hu/04100/04187/04187.pdf (letöltés: 2025. november 25.)

Antal Sándor (szerk.) (2004). Ady és Várad. Magyar Irodalmi Társaság.

Aquinas, St. Thomas (é. n.). The Summa Theologica. http://www.documentacatholicaomnia.eu/03d/1225-1274,_Thomas_Aquinas,_Summa_Theologiae_%5B1%5D,_EN.pdf (letöltés: 2025. november 25.).

Arisztotelész (1992). Metaphysica. Fordította Ferge Gábor. Logos Kiadó.

Arisztotelész (1997). Nikomakhoszi etika. Fordította Szabó Miklós. Európa Könyvkiadó.

Arisztotelész. Politika. Fordította Szabó Miklós. Az eredetivel egybevetette Horváth Henrik. OSZK. Magyar Elektronikus Könyvtár. https://mek.oszk.hu/04900/04966/04966.htm (letöltés: 2025. november 25.).

Austriaco, Nicanor Pier Giorgio (2015). „On the Evolution of the Imago Dei: Insights from St. Thomas Aquinas”. Biologos. https://biologos.org/blogs/archive/on-the-evolution-of-the-imago-dei-insights-from-st-thomas-aquinas (letöltés: 2025. november 25.).

Barthes, Roland (1967). „The Death of the Author.” Aspen, 5–6. http://www.ubu.com/aspen/aspen5and6/threeEssays.html#barthes (letöltés: 2025. november 25.).

Barthes, Roland (1968). „La mort de l’auteur.” Manteia, 5. https://monoskop.org/images/3/38/Barthes_Roland_1968_1984_La_mort_de_l_auteur.pdf (letöltés: 2025. november 25.)

Baldwin, James (1988). The Fire Next Time. Dell Publishing Company, New York. (Eredeti megjelenés: 1963.)

Bán Zoltán András (2016). „Aki gyűlölte az olimpiát.” Unikornis, 2016. 08. 06. http://www.unikornis.hu/kultura/20160802-szabo-dezso-berlini-olimpia-fajvedelem.html (letöltés: 2025. november 25.).

Belia György (szerk.) (1959). Babits – Juhász – Kosztolányi levelezése. Akadémiai Kiadó.

Bloom, Harold (1973). The Anxiety of Influence. Oxford University Press.

Boros János (1998). Pragmatikus filozófia. Jelenkor. https://mek.oszk.hu/10100/10151/10151.pdf (letöltés: 2025. november 25.).

Boros János (2000). A demokrácia filozófiája. Jelenkor. https://mek.oszk.hu/10100/10191/10191.pdf (letöltés: 2025. november 25.).

Boros János (2009). A demokrácia antropológiája. Jelenkor.

Boros János – Lendvai L. Ferenc (szerk.) (2009). Bevezetés a filozófia történetébe. Osiris Kiadó.

Filozófiatörténet általános bölcsészeknek. https://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/indexfd6d.html?option=com_tananyag&task=showElements&id_tananyag=33

Boros János (2013). Időszerű etika. Gondolat–Iskolakultúra, Budapest–Veszprém. https://mek.oszk.hu/13300/13398/13398.pdf (letöltés: 2025. november 25.).

Boros János (2018). Immanuel Kant. Magyar Tudományos Akadémia, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet. (Második kiadás: Akadémiai Kiadó, Budapest, 2022.)

Boros János (2020). Filozófiaművészet. Magyar Művészeti Akadémia, Művészeti és Módszertani Kutatóintézet. https://mek.oszk.hu/22800/22877/22877.pdf (letöltés: 2025. november 25.).

Bosetti, Giancarlo (1997). The Lesson of This Century. With Two Talks on Freedom and the Democratic State. Routledge.

Brandom, Robert (1994). Making it Explicit. Harvard University Press.

Burke, Edmund (1990). Töprengések a francia forradalomról. Fordította Kontler László, Atlantisz Kiadó.

Camus, Albert (1942). Le Mythe de Sisyphe. Essai sur l’absurde. https://www.anthropomada.com/bibliotheque/CAMUS-Le-mythe-de-sisyphe.pdf (letöltés: 2025. november 25.).

Christiano, Thomas. Democracy. In Stanford Encyclopedia of Philosophy. http://plato.stanford.edu/entries/democracy/ (letöltés: 2025. november 25.).

Claudel, Paul (1965). Réflexions et propositions sur le vers français. In Paul Claudel, OEuvres en prose. Positions et propositions. Pléiade.

Clifford, James (2000). „Said Orientalizmusáról”. Magyar Lettre Internationale, 39, 74–77.

Comte, August (1987). Discours sur l’Esprit Positif. Vrin. (Eredeti megjelenés: 1844.)

Crichton, Michael (2017). Dragon Teeth. HarperCollins.

Csanádi Imre (szerk.) (1953): Petőfi Sándor összes költeményei I–II. Szépirodalmi Könyv-kiadó.

Daniel, Stephen Hartley (1984). John Toland: His Methods, Manners, and Mind. McGill-Queen’s University Press. https://doi.org/10.1515/9780773564022

Davidson, Donald (1980). Essays on Actions and Events. Clarendon Press.

Dawkins, Richard (2005). Az önző gén. Fordította Síklaki István. 2., bővített kiadás. Kossuth Kiadó.

Demeter Tamás (2022). „A szociologizáló hagyomány körvonalai”. Országút, július 15. https://orszagut.com/tudomany/a-szociologizalo-hagyomany-korvonalai-3120 (letöltés: 2025. november 25.). https://doi.org/10.46499/1899.2294

Derrida, Jacques (1972). La différance. In Jacques Derrida, Marges de la philosophie.Minuit.

Derrida, Jacques (1982). Différance. In Jacques Derrida, Margins of Philosophy. English translation Alan Bass, Harvester. https://doi.org/10.7208/chicago/9780226541075.001.0001

Derrida, Jacqes (1993). Passions. Galilée.

Derrida, Jacques (2008). Séminaire. La bête et le souverain. Volume I (2001–2002). Galilée.

Derrida, Jacques (2010). Séminaire. La bête et le souverain. Volume II (2003–2004). Galilée.

Dewey, John (1977). Maeterlinck’s Philosophy of Life. In John Dewey – Jo Ann Boydston (szerk.): The Middle Works 6, Carbondale and Edwardsville, Southern Illionois University Press and London, Feffer and Simons, Inc. 123–135.

Dewey, John (1982). Philosophy and Democracy. In John Dewey, The Middle Works, 1899–1924. Volume 11. Carbondale and Edwardsville: Southern Illionois University Press and London, Feffer and Simons, Inc. 123–135.

Dummett, Michael (1992). Ursprünge der analytischen Philosophie. Angol nyelvről németre fordította Joachim Schulte. Suhrkamp. 1992.

Ekins, Richard. „The Bounds of Compassion and the Dissolution of Nations”. Politics & Poetics, Vol. II. 1–19. https://www.politicsandpoetics.co.uk/volume-ii (letöltés: 2025. november 25.).

Ekins, Richard (2017). The Bounds of Compassion and the Dissolution of Nations. Politics&Poetics, Vol. II, 1–19. Article ID: 839540, https://www.politicsandpoetics.co.uk/volume-ii (Letöltés: 2025. november 25.)

Emerson, Ralph Waldo (1837). The American Scholar. In Digital Emerson. A Collective Archive. http://digitalulibs.wsu.edu/exhibits/show/text/the-american-scholar (letöltés: 2025. november 25.).

Emerson, Ralph Waldo (1841). Self-Reliance. In Digital Emerson. A Collective Archive. http://digitalemerson.wsulibs.wsu.edu/exhibits/show/text/first-series/self-reliance (letöltés: 2025. november 25.).

Falusi Márton (2019). „Irányzék tőrdobálóknak.” Irodalmi Jelen, 19/1. https://www.irodalmijelen.hu/2019-jan-27-1443/iranyzek-tordobaloknak (letöltés: 2025. no-vember 25.).

Fedák Anita (2018). „Szabó Dezső, az ungvári gimnáziumi tanár”. Magyar Irodalmi Lap, 01. 13. http://www.irodalmilap.net/?q=cikk/szabo-dezso-az-ungvari-gimnaziumi-tanar-8 (letöltés: 2025. november 25.).

Fekete Richárd (2020). „Ady költészete ma”. Jelenkor, 63. évf., 1.

Flasch, Kurt (1986). Das philosophische Denken im Mittelalter. Von Augustin zu Machiavelli. Philipp Reclam.

Frege, Gottlob (1976). Wissenschaftlicher Briefwechsel. Gottfried Gabriel – Hans Hermes – Friedrich Kambartel – Chriestian Thiel – Albert Veraart (szerk.). Felix Meiner Verlag. https://doi.org/10.28937/978-3-7873-2549-8

Frege, Gottlob (1979). Posthumus Writings. Hans Hermes – Friedriech Kambartel – Friedrich Kaulbach (szerk.). University of Chicago Press.

Frege, Gottlob (1983). Nachgelassene Schriften. Hans Hermes – Friedrich Kambartel – Friedrich Kaulbach (szerk.). Felix Meiner Verlag. https://doi.org/10.28937/978-3-7873-3159-8

Fülep Lajos (1919). Szabó Dezső regénye. (Az elsodort falu. Regény két kötetben, Táltos Kiadó, 1919.) Nyugat, 16–17. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00271/08012.htm (letöltés: 2025. november 25.).

Gardiner, Stephen M. – Thompson, Allen (szerk.) (2017). The Oxford Handbook of Environmental Ethics. Oxford University Press.

Goethe, Johann Wolfgang (1964). Faust. Fordította Jékely Zoltán, Kálnoki László. Európa.

Goethe, Johann Wolfgang (1984). Faust I. Aufbau Verlag.

Goethe, Johann Wolfgang (2015). Faust. Fordította Márton László, Kalligram Kiadó.

Hacking, Ian (1995). Rewriting the Soul: Multiple Personality and the Sciences of Memory. Princeton, Princeton University Press. https://doi.org/10.1515/9781400821686

Hamilton, Alexander – Madison, James – Jay, John (1998). A föderalista. Európa Könyvkiadó.

Háy János (2019). Kik vagytok ti? Európa Könyvkiadó.

Heather, Peter (2023). Christendom: The Triumph of a Religion, AD 300–1300. Knopf Doubleday Publishing Group.

Hegedűs Géza (é. n.). A magyar irodalom arcképcsarnoka. Magyar Elektronikus Könyvtár, Országos Széchenyi Könyvtár. http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/szabodez.htm (letöltés: 2025. november 25.).

Heidegger, Martin (1994). Holzwege. Klostermann. (7. Auflage.)

Henk, Malte (2020). „Die Zeit is nah! Klima-Krise, Demokratie-Krise, Corona-Krise: Ständig wird der Weltuntergang ausgerufen.” Die Zeit, 40/24. September 2020, 15–17.

Jung, Carl Gustav (1990). Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Fordította Nagy Péter, Európa Könyvkiadó.

Horváth János (1997). Ady szimbolizmusa. In Horváth János, Tanulmányok II. (321–334). Kossuth Egyetemi Kiadó.

Kansteiner, Wulf (1993). „Hayden White’s Critique of the Writing of History.” History and Theory, 32/3. 273–295. https://doi.org/10.2307/2505526

Kant, Immanuel (1983). Beantwortung der Frage: Was ist Aufklärung? (1783). In Kant – Hamann – Herder – Lessing – Mendelssohn – Riem – Schiller – Wieland: Wast is Aufklärung? Stuttgart, Reclam, 9. https://homepage.univie.ac.at/henning.schluss/seminare/089-Bildung-Politik-%D6ffentlichkeit/TExte/Mendelssohn_aufklaerung.PDF (letöltés: 2025. november 25.).

Kant, Immanuel (1995–1997). Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás? In Immanuel Kant, Történetfilozófiai írások (13–22). Ictus Kiadó.

Kant, Immanuel (1997). Az ítélőerő kritikája. Fordította Papp Zoltán. Ictus Kiadó.

Kant, Immanuel (1998). A gyakorlati ész kritikája. Fordította Papp Zoltán. Ictus Kiadó.

Kant, Immanuel (2004). A tiszta ész kritikája. Fordította Kis János. Atlantisz Könyvkiadó.

Kenyeres Zoltán (2019). Ady. Hungarovox.

Kirk, Russell (1960). The Conservative Mind. Henry Regnery Company.

Kirk, Russell (2020). Amerika brit kultúrája. Fordította Pásztor Péter. Magyar Művészeti Akadémia Kiadó.

Kiss Noémi (2018). Rongyos ékszerdoboz. Utazások Kelet-Európában, Bukovina, Galícia, a Balkán, a Kárpátok és a Kaukázus tájain. Magvető Kiadó.

Kleist, Heinrich von (2013). Próza. Kalligram Kiadó.

Kosztolányi Dezső (1929). Az írástudatlanok árulása. Különvélemény Ady Endréről. http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/koszt.htm (letöltés: 2025. november 25.).

Kovács Dávid (2014). „Szabó Dezső nemzetszemlélete az 1910-es évek első felében”. Valóság, 57/5, 38. https://epa.oszk.hu/02900/02924/00017/pdf/EPA02924_valosag_2014_5_019-033.pdf (letöltés: 2025. november 25.).

Kulcsár Szabó Ernő (1987). Király István: Intés az őrzőkhöz. In Kulcsár-Szabó Ernő, Műalkotás – szöveg – hatás. Magvető Kiadó.

Lacan, Jacques (1966). Écrits. Seuil.

Lacan, Jacques (1955). Les structures freudiennes des psychoses. 16 novembre 1955. Association freudienne internationale.

Latour, Bruno (2005). Reassembling the Social: An Introduction to Actor-Network Theory. Oxford University Press. (Francia fordítás: Changer de société, refaire de la sociologie. Paris: Découverte, 2006.)

Livius, Titus (é. n.). A római nép története a város alapításától. Fordította Kis Ferencné és Muraközi Gyula. https://mek.oszk.hu/06200/06201/html/ (letöltés: 2025. november 25.).

Machiavelli, Niccolò (1924). A fejedelem. Fordította Lutter Éva. In Niccolò Machiavelli, Il Principe e altri scritti minori, Michele Scherillo (szerk.). 2. ed. Biblioteca Classica Hoepliana. https://mek.oszk.hu/00800/00867/00867.htm#bm16 (letöltés: 2025. november 25.).

MacIntyre, Alasdair (1966). A Short History of Ethics. A History of Moral Philosophy from the Homeric Age to the Twentieth Century. Macmillan. https://doi.org/10.4324/9780203267523

MacIntyre, Alasdair (1988). Whose Justice? Whose Rationality? Notre Dame, University of Notre Dame Press.

Magyar Katolikus Lexikon: „Személy” címszó. http://lexikon.katolikus.hu/S/szem%C3%A9ly.html (letöltés: 2025. november 25.).

Mannheim, Karl (1929). Ideologie und Utopie. Verlag Friedrich Cohen.

Markó Béla (2019). A költészet rendeltetésszerű használatáról. Bookart Kiadó.

Marrou, Henri-Irénée (1954). De la connaissance historique. Seuil.

Mekis D. János (é. n.). „Ady-kultusz és Ady-hatás.” Árkádia. http://arkadia.pte.hu/magyar/cikkek/mekis_ady_cikk (letöltés: 2025. november 25.).

Mekis D. János (2020). „»Az Élet marta fel, a Vágy«. A balladás Ady és a Harc a Nagyúrral”. Jelenkor, 63/1, 67–74.

Molnár Gusztáv (1982). A fiatal Szabó Dezső. In Szabó Dezső: Életeim I. Kriterion Könyvkiadó.

Nagel, Thomas (1986). The View from Nowhere. Oxford University Press.

Nagy Péter (1990). A pamflet Michelangelója. In Szabó Dezső: A magyar káosz. Pamfletek (5–17). Nagy Péter (szerk.). Szépirodalmi Könyvkiadó.

Newton, Isaac (1733). Observations upon the Prophecies of Daniel and the Apocalypse of Saint John. J. Darby and T. Browne. https://ia802503.us.archive.org/12/items/observationsupon16878gut/16878-h/16878-h.htm#JohII (letöltés: 2025. november 25.).

Nietzsche, Friedrich (1976). Unzeitgemässe Betrachtungen. Zweites Stück: Vom Nutzen und Nachteil der Historie für das Leben. (Sämtliche Werke, 6.) Auflage. Kröner.

O’Meara, John Joseph (1988). Eriugena. Clarendon Press. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780198266747.001.0001

Orbán Jolán (1994). Derrida írás-fordulata. Jelenkor Kiadó.

Orbán Jolán – Radvánszky Anikó (szerk.) (2019). Dons et résistances. Études sur Jacques Derrida. Éditions L’Harmattan.

Peeters, Benoit (2010). Derrida. Flammarion. https://doi.org/10.14375/NP.9782081214071

Peeters, Benoît (2010). Trois ans avec Derrida. Les carnets d’un biographe. Flammarion.

Pippin, Robert B. (2005). The Persistence of Subjectivity. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511614637, https://doi.org/10.1017/CBO9780511614637.001

Platón összes művei I–III. (1984). Fordította Szabó Miklós, Európa Könyvkiadó. http://mek.niif.hu/03600/03629/03629.htm (letöltés: 2025. november 25.).

Platón (é. n.). Lakoma [Magyar Elektronikus Könyvtár - MEK-06151].

Putnam, Hilary (1975). „Mind, Language and Reality.” Philosophical Papers, Volume 2. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511625251

Quine, William van Orman (1960). Word and Object. The MIT Press, Boston – John Wiley and Sons.

Raffay Ernő (2017). Ady Endre és a Nyugat. Kárpátia Stúdió.

Rawls, John (1997). Az igazságosság elmélete. Fordította Krokovay Zsolt. Osiris Kiadó.

Ricoeur, Paul (1985). Temps et récit III. Seuil.

Ricoeur, Paul (1990). Soi-même comme un autre. Seuil.

Rorty, Richard (1994). Esetlegesség, irónia és szolidaritás. Fordította Boros János és Csordás Gábor. Jelenkor Kiadó.

Rorty, Richard (1998). Achieving our Country. Cambridge, MA, Harvard University Press.

Rorty, Richard (1999). Religion as a Conversation Stopper. In Philosophy and Social Hope (168–174). Penguin.

Rowling, Joanne Kathleen (2003). Harry Potter and the Order Of The Phoenix Harry. Bloomsbury, Scholastic. (Magyarul: Harry Potter és a Főnix Rendje. Fordította Tóth Tamás Boldizsár. Animus Kiadó.)

Santayana, George (1977). The Genteel Tradition at Bay. Brooklyn, Haskell House.

Saussure, Ferdinand de (1985). Cours de linguistique générale. Tullio de Mauro (szerk.). Payot.

Scruton, Roger (2014). „Tragedy and the Citizen.” Politics & Poetry, 1, 2014/15. www.politicsandpoetics.com (letöltés: 2025. november 25.).

Sellars, Wilfrid (1962). „Philosophy and the Scientific Image of Man”. In Colodny, Robert G. (szerk.), Frontiers of Science and Philosophy (35–78). Pittsburgh, PA, University of Pittsburgh Press. (Újranyomva: Science, Perception and Reality, London, Routledge & Kegan Paul Ltd and New York, The Humanities Press, 1963; Ridgeview Publishing Co., Atascadero, CA, 1991. 1–40.)

Shklar, Judith (1984). Ordinary Vices. Harvard University Press.

Smith, Anthony D. (1998). Nationalism and Modernism. Routledge.

Smith, Tracy K. (2017). „Declaration.” The New Yorker, november 6. https://www.newyorker.com/magazine/2017/11/06 (letöltés: 2025. november 25.).

Smith, Tracy K. (2018). „Politics & Poetry.” The New York Times, december 10. https://www.nytimes.com/2018/12/10/books/review/political-poetry.html (letöltés: 2025. november 25.).

Songe-Møller, Vigdis (2017). Socrates’ Irony: A Voice from Nowhere? On Voice (Phônê), Topos and Atopos in Plato’s Protagoras. In Olof Pettersson – Vigdis Songe-Møller (szerk.), Plato’s Protagoras. Essays on the Confrontation of Philosophy and Sophistry (165–176). Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-319-45585-3_10

Sophokles (2016). Antigone. Fordította von K. Steinmann, Reclam. https://www.reclam.de/data/media/978-3-15-019244-3.pdf (letöltés: 2025. november 25. Szophoklész:Antigoné. Fordította Trencsényi-Waldapfel Imre.) http://mek.niif.hu/00500/00500/00500.htm (letöltés: 2025. november 25.).

Steinhart, Matthias (2008). „Paul Celans »Entwurf einer Landschaft« und die Bedeutung der Archäologie für seine Lyrik.” Anabases, 7, 91–115. https://journals.openedition.org/anabases/2473 (letöltés: 2025. november 25.). https://doi.org/10.4000/anabases.2473

Strauss, Leo (1959). What is Political Philosophy? The University of Chicago Press.

Strawson, Peter (1964). Individuals. Routledge.

Szabó Dezső (1990). A magyar káosz. Pamfletek. Szépirodalmi Könyvkiadó.

Szabó Dezső (1991). Az egész látóhatár I–II. Püski Kiadó.

Szabó Dezső (1982). Életeim I–II. Kriterion Könyvkiadó; (Újra kiadta: Püski Kiadó, 1996.)

Szabó Dezső (2002). Új magyar ideológia felé. Szabó Dezső Emléktársaság.

Szabó Dezső (2003). Egyenes úton. Püski Kiadó.

Szabó Dezső (2007). Tanulmányok, esszék. Kortárs Kiadó.

Szabó Dezső (é.n.). Az individualizmus csődje. https://mtda.hu/huszadik_szazad/text/1915/1915%2008.pdf (letöltés: 2025. november 25.).

Szécsi Gábor – Tóth I. János (szerk.) (2020). Természet és felelősség: A környezeti etika és nevelés filozófiai alapjai. Gondolat Kiadó.

Szegedy-Maszák Mihály (1998). Ady és a francia szimbolizmus. In Irodalmi kánonok. Csokonai. https://www.academia.edu/7370756/Szegedy-Masz%C3%A1k_Mih%C3%A1y_tanulm%C3%A1nya_Ady_%C3%A9s_a_szimbolizmus (letöltés: 2025. november 25.).

Szekfű Gyula (1935). Három nemzedék és ami utána következik. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.

Szerb Antal (1934). Ady Endre. http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/szerb.htm (letöltés: 2025. november 25.).

Térey János (2012). Teremtés vagy sem. Libri Könyvkiadó.

Térey János (2015). A Legkisebb Jégkorszak. Jelenkor Kiadó.

Tocqueville, Alexis de (1993). Az amerikai demokrácia. Európa Könyvkiadó.

Todd, Emmanuel (2017). Où en sommes-nous? Une esquisse de l’histoire humaine. Éditions du Seuil.

Todd, Emmanuel (2018). „Europa ist futsch.” Interview mit Roman Leick. Der Spiegel, 32. (augusztus 4.), 112–116. https://www.spiegel.de/kultur/soziologe-emmanuel-todd-europa-ist-futsch-a-00000000-0002-0001-0000-000158730601 (letöltés: 2025.november 25.).

Varga Károly (1934). „Szabó Dezső ideológiái”. Debreceni Szemle, 5–9. (különlenyomat), 30. http://mtdaportal.extra.hu/books/varga_karoly_szabo_dezso_ideologiaja.pdf (letöltés: 2025. november 25.).

Vlaisavljevic, Ugo (é. n.). Bosnien und Herzegowina. Die Fortsetzung der Ethnopolitik im Zeitalter europäischer Integration. Kézirat, Szarajevó.

Vlaisavljevic, Ugo (é. n.). Empires, Wars and Survival in Bosnia and Herzegovina. Kézirat, Szarajevó.

Vlaisavljevic, Ugo (2014). The South Slave Identity and the Ultimate War-Reality. In Bjelic D. I. – Savic, O. (szerk.), Balkan as Metaphor: Between Globalization and Fragmentation. The MIT Press, Boston. 191–208.

Vlaisavljevic, Ugo (2014). Du und dein Nachbar: vom Miteinander zum Gegeneinander? Über die Ziele und den Sinn der Bürgergesellschaft. In Helmut Kurth (Hrsg.), Bosnien und Herzegowina – 2014. Wo wollen wir hin? (207–214). Friedrich Ebert Stiftung.

White, Hayden (1987). Metahistory. The Historical Imagination in Nineteenth-Century Europe. Baltimore, The Johns Hopkins University Press (6. Printing. 1. Printing: 1973.) (A könyv bevezető fejezete magyarul is olvasható: „A történelem poétikája”. Aetas, 2001/1, 134–165. http://acta.bibl.u-szeged.hu/40991/1/aetas_2001_001_134-164.pdf [letöltés: 2025. november 25.].)

Wittgenstein, Ludwig (1984). Tractatus logico-philosopicus. Suhrkamp.