Bólya Anna Mária: Tradíció újraszerkesztve – Etnikai művészet és/vagy globális művészet Györgyfalvay Katalin montázstechnikája nyomán

Akhnaten (2022). Metropolitan Opera House, előadás, 2022. június 10. https://archives.metopera.org/MetOperaSearch/record.jsp?dockey=0386978 (2024. 07. 03.)

Ashley, Tim (2014). Colin Currie Group/Steve Reich review – hypnotic, thrilling performances. The Guardian.https://www.theguardian.com/music/2014/oct/13/colin-currie-group-steve-reich-southbank-review (2024. 06. 17.)

Bányai Éva – Benczúr Lilla (2008). A hipnózis és hipnoterápia alapjai – Szöveggyűjtemény. ELTE Eötvös.

Bartha Elek (1984). Etnikai különbségek és a vallások integráló ereje. In Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon (97–101).

Bólya Anna Mária (2016). Дионис во Европа – Способности на обичаите со маски во Македонија, со посебен осврт на орото и музиката, паралели со европски обичаи. In Маринковић, Соња – Додик, Санда – Панић Кашански, Драгица (Szerk.), Владо С. Милошевић етномузиколог, композитор и педагог – Традиција као инспирација (406–416). Banja Luka, University of Banja Luka – Academy of Arts.

Bólya Anna Mária (2017a). Dionüszosz utazásai. Kereszténység előtti elemek a macedón és szlovák hagyomány téli alakoskodó ünnepeiben. In LISZKA József (Szerk.), Acta Ethnologica Danubiana – Az Etnológiai Központ Évkönyve (55–72). Komárom – Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet.

Bólya Anna Mária (2017b). Dionüszosz öröksége – A balkáni maszkos szokások és az angol masque műfaj elődjének tekinthető mummer’s play kapcsolatai. Tánctudományi Tanulmányok, 1., 11–24.

Bólya Anna Mária (2020). Táncnyelvi crossover és bartóki egység. A délszláv folklóranyag táncszínházi feldolgozási tipológiája Kricskovics Antal életművében. In WINDHAGER Ákos – BÓLYA Anna Mária (Szerk.), Az idő küszöbén (59–72). Budapest, MMA MMKI.

Bólya, Anna Mária (2021). A színpadi folklórfeldolgozás kérdései egy nyugat-macedón húsvéti szokáskör kapcsán. Ethnographia, 3. sz., 498–512.

BRÄUNINGER, Renate (2014). Structure as Process: Anne Teresa de Keersmaeker’s Fase (1982) and Steve Reich’s Music.Dance Chronicle, 1. sz., 47–62. https://doi.org/10.1080/01472526.2014.877273

CASSIRER, Ernst – MANHEIM, Ralph – HENDEL, Charles W. (1960). The philosophy of symbolic forms. New Haven, Yale University Press.

DALOS Anna (2013). Magyar zene a 20. században. A „Lendület” 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport honlapja, 1–17.

Discover Akhnaten. https://www.eno.org/whats-on/akhnaten/ (2024. 07. 03.)

DURKHEIM, Émile (2001). A társadalmi munkamegosztásról. Osiris.

EGYED Péter (1997). Mítosz és filozófia. Korunk, 8. sz., 65–70.

JUNG, Carl Gustav (1990). Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Európa.

GLASS, Philip – JONES, Robert T. (1987). Music by Philip Glass. New York, Harper & Row.

GOLDSTEIN, Jennifer Hasher (2010). Collaboration, Movement, Projection: The Interdisciplinary Structure of Lucinda Childs’s Dance, 1979. PhD disszertáció. Stony Brook, The Graduate School, Stony Brook University.

GYŐRFFY István (kézirat). Az európai többszólamú zenei funkciórendje, különös tekintettel Lendvai Ernő tengelyrendszerének történeti előzményeire.

HOPPÁL Mihály (2005). A sámánság újjászületése. Magyar Tudományos Akadémia.

JAKABNÉ ZÓRÁNDI Mária (2009). A Magyar Iskola. DLA-disszertáció. Színház- és Filmművészeti Egyetem.

JÁNOSI Zoltán (2013). Konténerek és katedrális. Feljegyzések a „bartóki modell” arcképe köré. Magyar Művészet, 1. sz., 78–85.

JONES, Arthur Morris (1954). African rhythm. Africa, 1. sz., 26–47. https://doi.org/10.2307/1156732

JONES, Arthur Morris – KOMBE, Leonard (1952). The Icila Dance, Old Style African Music: A Study in African Music and Dance of the Lala Tribe of Northern Rhodesia. London, Longmans, Green for African Music Society.

KARAP Zoltán (2016). A XX. századi zene kritikai fordulata eszmetörténeti kontextusban. Debrecen, Debreceni Egyetem.

KARAP Zoltán (2012). Reich és az aspektusváltás esztétikája. Nagyerdei Almanach, 2. sz., 3–5.

KAVECSÁNSZKI Máté (2015). Tánc és közösség: a társastáncok és a paraszti tánckultúra kapcsolatának elmélete bihari kutatások alapján. Debrecen, DU Press.

KELLER, Marcello Sorce (2009). The Music of The Other: New Challenges for Ethnomusicology in a Global Age. Current Musicology, 219–226.

KUBIK, Gerhard (1962). The phenomenon of inherent rhythms in East and Central African instrumental music.African Music: Journal of the International Library of African Music, 1. sz., 33–42. https://doi.org/10.21504/amj.v3i1.735

LAMOTHE, Kimerer (2016). Are Humans „Born to Move”? What can we learn from the Hadza hunter gatherers of Tanzania? Psychology Today.https://www.psychologytoday.com/blog/what-body-knows/201611/are-humans-born-move (2024. 06. 17.)

LÁZÁR Katalin (2005). Népi gyermekjátékok. Planétás.

LENDVAI Ernő (1975). Bartók és Kodály harmóniavilága. Zeneműkiadó.

NYMAN, Michael (2005). Experimentális zene – Cage és utókora. Magyar Műhely.

O’BRIEN, Kerry (2019). “Machine Fantasies into Human Events” – Reich and Technology in the 1970s. In Sumanth GOPINATH – Pwyll Ap SIÔN, Rethinking Reich (261), Oxford, Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/oso/9780190605285.003.0015

PALÁDI-KOVÁCS Attila (2013). Időrend, kronológia, periodizáció az európai etnológiában. Magyar Tudományos Akadémia.

PALÁDI-KOVÁCS Attila (2005). Merre tart az európai néprajztudomány? In Vizi E. Szilveszter, Székfoglalók 2001: Társadalomtudományok (119–143). Magyar Tudományos Akadémia.

PÉTER Petra (2018). Györgyfalvay Katalin: Bújócska (1983). https://www.academia.edu/37234904/Györgyfalvay_Katalin_Bújócska_1983_ (2024. 06. 17.)

POTTER, Keith (2002). Four Musical Minimalists: La Monte Young, Terry Riley, Steve Reich, Philip Glass. Vol. 11. Cambridge, Cambridge University Press.

PRIMUS, Pearl (1996). African dance. In African Dance: An Artistic, Historical, and Philosophical Inquiry (3–12). New Jersey, African World Press.

Reich, Steve. http://www.amadinda.com/html/AMADINDA.hu.steveReich.index.html (2024. 07. 03.)

RICE, Timoti (2007). Reflections on music and identity in ethnomusicology. Музикологија/Musicology, 7. sz., 17–38. https://doi.org/10.2298/MUZ0707017R

SCHERZINGER, Martin (Szerk.) (2019). Afro-Electric Counterpoint. In Sumanth GOPINATH – Pwyll Ap SIÔN, Rethinking Reich (259–302). Oxford, Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/oso/9780190605285.003.0013

STONE, Ruth M. (2015). Theory for ethnomusicology. London, Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315662442

STRICKLAND, Edward (2000). Minimalism: Origins. Bloomington, Indiana University Press.

SZEMES Péter (2002). Rítus és tragédia. Pro Philosophia Füzetek, 1. sz., 83–104.

SZENDI Gábor (2003). A hipnózis és az agyműködés (Hypnosis and brain processes). Psychiatria Hungarica, 2. sz., 99–109.

TONES, Daniel Mark (2007). Elements of Ewe music in the music of Steve Reich. PhD-disszertáció. Vancouver, University of British Columbia.

UJVÁRY Zoltán (1981). Agrárkultusz. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Néprajzi Tanszék.

VAN VUGT, Mark – SNYDER, Mark – TYLER, Tom R. – BIEL, Anders (2000). Cooperation in modern society. In Promoting the welfare of communities, states and organizations. London, Routledge.

VARGA Péter (2006). Ha nem jövök én, Glass vagy Pärt, akkor jön valaki más (Steve Reich).http://www.momus.hu/article.php?artid=3858,%202006 (2024. 08. 26.)

VERES Bálint (2006). Technikai és retorikai tempó. A hetvenéves Steve Reich művészetéről. Café Bábel, 15/12. sz., 43–50.

Kovács Örs: Magyar Elektra – néptánc a színpadon

ESZÉKI Erzsébet (1993). Tánc az élet. Egy társulat regénye. Zrínyi.

FARAGÓ József (1982). A néptánc hitelessége a színpadon.Művelődés, 10. sz., 24–25.

FAZEKAS Valéria (2008). A tánc az életem – Novák Ferenccel beszélget Fazekas Valéria. Kairosz.

FUCHS Lívia (2011). Mit nevezzünk fizikai színháznak? Színház, 4. sz., 38–41.

KÖNCZEI Csongor (2006a). Táncos (ellen)pontok II. Művelődés, 5. sz., 23–24.

KÖNCZEI Csongor (2006b). Táncos (ellen)pontok III.Művelődés, 10. sz., 16–18.

NOVÁK Ferenc Tata (2016). Tánc, élet, varázslat. Hagyományok Háza.

PAVIS, Patrice (2006). Színházi szótár. L’Harmattan.

PÓR Anna (1984). Változatok magyar Electra-témára.Színház, 7. sz., 24–27.

SZÉKELY Anna (é. n.). Az autentikusság és hitelesség kérdésének vizsgálata három magyarországi néptáncverseny kapcsán. (Kézirat.)

Tánc (é. n.). In Ortutay Gyula (Szerk.), A magyar folklór (477–540). Tankönyvkiadó.

Györffy Ágnes: Elektra drámája pszichoanalitikus szemszögből

AGÁRDINÉ MALEK Zsuzsanna (2000). „Oedipus és Élektra komplexusa.” A két alapkonfliktus múltja és jelene Szophoklész három drámája alapján. Thalassa, 2. sz., 2–3.

BAKOS Ferenc (2013). Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai.

BATESON, Gregory (2000). Steps to an ecology of mind: Collected essays in anthropology, psychiatry, evolution, and epistemology. University of Chicago Press. https://doi.org/10.7208/chicago/9780226924601.001.0001

BRETHERTON, Inge – MUNHOLLAND, Kristine A. (1999). Internal working models in attachment relationships: A construct revisited. In Jude C. CASSIDY — Philip R. SHAVER (Szerk.), Handbook of attachment: Theory, research, and clinical applications. Guilford Press.

CHESTER, David S. – DEWALL, C. Nathan (2016). The pleasure of revenge: retaliatory aggression arises from a neural imbalance toward reward.Social Cognitive and Affective Neuroscience, 7. sz., 1173–1182. https://doi.org/10.1093/scan/nsv082

DEGGES-WHITE, Suzanne (2014). Mothers and daughters: Living, loving and learning over a lifetime. Rowman & Littlefield Publishers.

DONORFRIO, Laura K. M. – Kellett, Kathy (2006). Filial responsibility and transitions involved: A qualitative exploration of caregiving daughters and frail mothers. Journal of Adult Development, 1. sz., 158–167. https://doi.org/10.1007/s10804-007-9025-4

ELBLINGER Csaba (2013). A családi rituálék szerepe a családi identitás-konstrukcióban. Doktori értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia Doktori Iskola. https://doi.org/10.1556/Pszicho.33.2013.1.4

FOSSION, Pierre – LEYS, Christophe – VANDELEUR, Caroline – KEMPENAERS, Chantal – BRAUN, Stéphanie – VERBANCK, Paul – LINKOWSKI, Paul (2015). Transgenerational transmission of trauma in families of Holocaust survivors: the consequences of extreme family functioning on resilience, sense of coherence, anxiety and depression.Journal of Affective Disorders, 1. sz., 48–53. https://doi.org/10.1016/j.jad.2014.08.054

JACKSON, Joshua Conrad – CHOI, Virginia K. – GELFAND, Michele J. (2019). Revenge: Multilevel review and synthesis.Annual Review of Psychology, 1. sz., 319–345. https://doi.org/10.1146/annurev-psych-010418-103305

KELLY, Anita E. (2002). Psychology of secrets. Springer Science & Business Media. https://doi.org/10.1007/978-1-4615-0683-6

KIRSCH, Joshua A. (2018). The loss of a parent changes children of all ages forever. Fatherly.com, 1. sz., 1–10.

LAKATOS Gábor (é. n.). Beavatási szertartások. Funkciói, története, régi és modern változatai.http://rubeus.hu/wp-content/uploads/2013/09/21770_beavatasi_szertartasok.pdf (2024. 07. 03.)

LEWIS, Michael (1997). Altering fate: Why the past does not predict the future. Guilford. https://doi.org/10.1207/s15327965pli0902_6

MCKEE, Ian R. – FEATHER, Norman T. (2008). Revenge, retribution, and values: Social attitudes and punitive sentencing.Social Justice Research, 2. sz., 138–163. https://doi.org/10.1007/s11211-008-0066-z

PENNEBAKER, James W. — BEALL, Sandra K. (1986). Confronting a traumatic event: Toward an understanding of inhibition and disease.Journal of Abnormal Psychology, 3. sz., 274–281. https://doi.org/10.1037/0021-843X.95.3.274

REGEHR, Cheryl – SUSSMAN, Tamara (2004). Intersections between grief and trauma: Toward an empirically based model for treating traumatic grief. Brief Treatment & Crisis Intervention, 3. sz., 289–309. https://doi.org/10.1093/brief-treatment/mhh025

ROTTER, Julian B. (1966). Generalized expectancies for internal versus external control of reinforcement. Psychological Monographs: General and Applied, 1. sz., 1–28. https://doi.org/10.1037/h0092976

SCOTT, Jill (2005). Electra after Freud: Myth and culture. Cornell University Press.

SHTEYNBERG, Gary (2005). The cultural psychology of revenge in the United States and South Korea. University of Maryland.

STREEP, Peg (2017). Daughter detox: Recovering from an unloving mother and reclaiming your life. Ile D’Espoir Press.

VARGA Katalin (2011). A transzgenerációs hatások az epigenetikai kutatások tükrében. Magyar Pszichológiai Szemle, 3. sz., 507–532. https://doi.org/10.1556/mpszle.66.2011.3.4

YAMAGATA, Bun – MURAYAMA, Kou – BLACK, Jessica M. – HANCOCK, Roeland – MIMURA, Masaru — YANG, Tony T. – REISS, Alan L. – HOEFT, Fumiko (2016). Female-specific intergenerational transmission patterns of the human corticolimbic circuitry. Journal of Neuroscience, 4. sz., 1254–1260. https://doi.org/10.1523/JNEUROSCI.4974-14.2016

Fehér Anikó: „Széles a Duna…” – A magyar népzene rendszerének strukturális kérdései. Járdányi Pál népzenei rendszere a Magyar Népzene Tára IV. (Párosítók) kötetében

ALMÁSI István (2009). A Bartók-rend. In Almási István, A népzene jegyében. Válogatott írások. Európai Tanulmányok Alapítvány.

A Kodály-Rend története és felépítése (é. n.). http://db.zti.hu/kr/kr_tortenete.htm (2024. 07. 03.)

A Magyar Népzene Tára IV. Párosítók (1959). S. a. r. KERÉNYI György, szerk. BARTÓK Béla – KODÁLY Zoltán. Akadémiai.

A Magyar Népzene Tára VIIIA–B. Népdaltípusok 3. (1992). Szerk. VARGYAS Lajos.
Balassi.

A Magyar Népzene Tára IX. Népdaltípusok 4. (1995). Szerk. DOMOKOS Mária. Balassi.

A Magyar Népzene Tára X. Népdaltípusok 5. (1997). Szerk. PAKSA Katalin. Balassi.

A Magyar Népzene Tára XI. Népdaltípusok 6. (2011). Szerk. DOMOKOS Mária. Balassi.

A Magyar Népzene Tára XII. Népdaltípusok 7. (2011). Szerk. PAKSA Katalin. Balassi.

BARTÓK Béla (1967): Die Melodien der madjarischen Soldatenlieder. In BARTÓK Béla: Összegyűjtött írásai I. (77–82). Zeneműkiadó Vállalat.

Bartók Béla (1967). Összegyűjtött írásai I. Zeneműkiadó Vállalat.

BARTÓK Béla (1991). Magyar népdalok. Egyetemes gyűjtemény. I. kötet. S. a. r. KOVÁCS Sándor – SEBŐ Ferenc. Akadémiai.

BARTÓK Béla – KODÁLY Zoltán (1923). Erdélyi magyarság. Népdalok. Népies Irodalmi Társaság.

Bartók-breviárium (1974). LAMPERT Vera (Szerk.), Zeneműkiadó.

BÁRDOS Lajos (1988). Írások népzenénkről. Tankönyvkiadó.

BERECZKY János (2013). A magyar népdal új stílusa I–IV. Akadémiai.

BERECZKY János (2002). Ilmari Krohn hatása a magyar népzenetudományra. In Zenetudományi Dolgozatok 2001–2002, 1. sz., 1–105.

BREUER János (2000). „Hazádnak rendületlenül…” Járdányi Pál születésének 80. évfordulójára. Muzsika, 1. sz., 4.

DOBSZAY László (1978). A típus fogalma a népzenekutatásban. Ethnographia, 1. sz., 497–509.

DOBSZAY László – SZENDREI Janka (1988). A magyar népdaltípusok katalógusa: stílusok szerint rendezve I–II. MTA Zenetudományi Intézet.

FEHÉR Anikó (2011). Muzsika a katedrán. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem.

FEHÉR Anikó (2018). „Kis Kidéből nékem el kell menni…” Járdányi Pál, a népzenekutató. MMA MMKI.

JÁRDÁNYI Pál (1943). A kidei magyarság világi zenéje. Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet.

JÁRDÁNYI Pál (1961). A magyar népdalok rendje.Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, 1–4. sz., 139–164.

JÁRDÁNYI Pál (1962). Die Ordnung der Ungarischen Volkslieder (A magyar népdalok rendje). Studia Musicologica, 1/4. sz., 3–32. https://doi.org/10.2307/901306

JÁRDÁNYI Pál – VARGYAS Lajos – UJFALUSSY József (1950). A magyar népdalkiadvány kérdései. In Új Zenei Szemle, 6. sz., 26–32.

KODÁLY Zoltán (1960). A magyar népzene. Harmadik kiadás. Zeneműkiadó.

KODÁLY Zoltán (1969). Utam a zenéhez. Öt beszélgetés Lutz Besch-sel. Ford. KERESZTÚRY Mária. Zeneműkiadó.

KODÁLY Zoltán (1982a). Előszó A Magyar Népzene Tára I. kötetéhez. In Szerk. BÓNIS Ferenc, KODÁLY Zoltán: Visszatekintés II. Zeneműkiadó, 184.

KODÁLY Zoltán (1982b). Magyar zenei folklór 110 év előtt. Mindszenty Dániel és Udvardy János (1943). In Szerk. BÓNIS Ferenc, KODÁLY Zoltán: Visszatekintés II. Zeneműkiadó, 155–183.

KOVÁCS Sándor (é. n.). A Bartók-rend kialakulásának története. https://db.zti.hu/nza/br_history.asp (2024. 07. 03.)

KRIZA János (1863). Vadrózsák. Székely népköltési gyűjtemény. [Kiadó nincs megadva.]

KROHN, Ilmari (1903). Welche ist die beste Methode, um Volks- und volksmäßige Lieder nach ihrer melodischen (nicht textlichen) Beschaffenheit lexikalisch zu ordnen? Sammelbände der Internationalen Musikgesellschaft, 4. sz., 655–656.

KODÁLY Zoltán levelei (1982). Szerk. LEGÁNY Dezső. Zeneműkiadó.

Magyar népdaltípusok I–II. (1961). JÁRDÁNYI Pál (Szerk.), előszó: KODÁLY Zoltán. Akadémiai. A 3. kötetet szerkesztette: KERÉNYI György.

OLSVAI Imre (1992). A dallamrendezés koncepciója. Magyar Zene, 1. sz., 23–41.

PAKSA Katalin (1988). Magyar népzenekutatás a XIX. században. MTA Zenetudományi Intézet.

RÁCZ Ilona (1961). Bartók Béla utolsó évei a Magyar Tudományos Akadémián.Magyar Tudomány, 6. sz., 383–387.

RICHTER Pál (2014). Analóg felvétel – digitális adat. A Zenetudományi Intézet Népzenei és Néptánc Archívuma. In Zenetudományi dolgozatok 1978–2012. MTA BTK ZTI.

SEBŐ Ferenc (é. n.). Előrelendülések, megtorpanások. https://btk.mta.hu/images/aktualis/MNA_SZ%C3%96VEG.pdf (2024. 07. 03.)

TALLIÁN Tibor (é. n.). A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének rövid története. http://zti.hu/files/zti/MTA_ZTI_Tortenete.pdf (2024. 07. 03.)

VARGYAS Lajos (2003). A magyar népzene összkiadása, a Corpus Musicae Popularis Hungaricae. In Zenetudományi dolgozatok 2003. I. kötet. Tanulmányok az MTA Népzenekutató Csoport megalakulásának 50. évfordulójára. MTA Zenetudományi Intézet.

Kavecsánszki Máté: Táncnyelvi reprezentációk a színpadi táncművészetben – a Magyar Csupajáték, Novák Ferenc Magyar Elektrája és Györgyfalvay Katalin művei nyomán

ÁBRAHÁM Nóra (2021). Szentpál Olga és a tánc – A tánc természete. Kultúra és Közösség, 4. sz., 39–50. https://doi.org/10.35402/kek.2020.3.4

ÁBRAHÁM Nóra (2021). Antropológia és tánc: Test, tudat, művészet, színház és politika(?) – a test gesztusrendszerei. Kultúra és Közösség, 1. sz., 83–96. https://doi.org/10.35402/kek.2021.1.8

BALOGH Balázs – FÜLEMILE Ágnes (2008). Cultural alternatives, youth and grassroots resistance in socialist Hungary – The folk dance and music revival. Hungarian Studies, 1–2. sz., 43–62. https://doi.org/10.1556/HStud.22.2008.1-2.4

BANNERMAN, Henrietta (2014). Is Dance a Language? Movement, Meaning and Communication. Dance Research, 2014, 1. sz., 65–80. https://doi.org/10.3366/drs.2014.0087

BARBARICS Zsófia (2012). Tánc és irodalom összjátéka: Kricskovics Antal és Silvije Strahimir Kranjčević. Tánctudományi Közlemények, 1. sz., 40–49.

BORECZKY Ágnes (2013). Más művészet – új közönség. A mozdulatművészet és a korabeli társadalom. In Beke László – Németh András – Vincze Gabriella (Szerk.), Mozdulat – magyar mozdulatművészet a korabeli társadalom és művészet tükrében (52–83). Gondolat.

BÓLYA Anna Mária (2018). Interdiszciplináris kitekintések a táncról. Magyar Táncművészeti Egyetem.

BÓLYA Anna Mária (2021). A Csupajáték ürügyén – Tradicionális táncanyag a színpadon. In BÓLYA Anna Mária – WINDHAGER Ákos (Szerk.), Magyar Csupajáték – A modern magyar összművészeti előadás (133–162). MMA MMKI.

BRANDSTETTER, Gabriele (2009). Enzyklopädie des Tanzes. Bewegung und Wissensordnungen des 18. Jahrhunderts bei de Cahusac und Diderot. In Sabine HUSCHKA (Szerk.), Wissenskultur Tanz. Historische und zeitgenössische Vermittlungsakte zwischen Praktiken und Diskursen (71–85). Transcript Verlag. https://doi.org/10.1515/9783839410530-004

BURGUIÈRE, André (2000). A történeti antropológia. Ford. BOZAY Zsuzsa. In Sebők Marcell (Szerk.), Történeti antropológia. Replika Kör, 49–72.

BURKE, Peter (2000). Mi a történeti antropológia. Ford. BOZAY Zsuzsa. In Sebők Marcell (Szerk.), Történeti antropológia. Replika Kör, 17–21.

EITLER Ágnes (2019). Egy örökségelem története és kontextualizációs lehetőségei. Az Ecseri lakodalmas. In Főszerk. Balogh Balázs, Örökség, globalizáció és lokalitás (51–80). Ethno-Lore XXXVI. MTA BTK Néprajztudományi Intézet.

ELBERFELD, Rolf (2007). Bewegungskulturen und multimoderne Tanzentwicklung In Gabriele BRANDSTETTER – Christoph WULF (Szerk.), Tanz als Anthropologie (218–229). Wilhelm Fink Verlag. https://doi.org/10.30965/9783846743447_015

ESZÉKI Erzsébet (1993). Tánc az élet. Egy társulat regénye. Zrínyi.

FELFÖLDI László (2001). Tánctörténet. In Főszerk. SZENTPÉTERI József, Magyar Kódex 6. Magyarok a 20. században. Magyarország művelődéstörténete 1918–2000 (242–250). Kossuth.

FIRTH, Raymond (1983). A „szimbólum” jelentése. In HOPPÁL Mihály – NIEDERMÜLLER Péter (Szerk.), Jelképek – kommunikáció – társadalmi gyakorlat. Válogatott tanulmányok a szimbolikus antropológia köréből (187–197). Tömegkommunikációs Kutatóközpont.

FOKIN, Mihail (2008). Nyílt levél a Times szerkesztőjéhez. Ford. B. LÁNYI Márta. In FUCHS Lívia (Szerk.), Táncpoétikák. Szöveggyűjtemény a reneszánsztól a posztmodernig (83–86). L’Harmattan.

FORGÁCS D. Péter (2009). A magyar táncok értelme az osztrák identitásban. In NÉMETH András – MAJOR Rita – MIZERÁK Katalin – TÓVAY NAGY Péter (Szerk.), Hagyomány és újítás a táncművészetben, a táncpedagógiában és a tánckutatásban (24–31). Planétás.

FUCHS Lívia (2007). Száz év tánc. Bevezetés a táncművészet XX. századi történetébe. L’Harmattan.

FUCHS Lívia (2012a). Egy pálya emlékezete I. Beszélgetéssorozat Györgyfalvay Katalinnal. Parallel, 25. sz., 24–35.

FUCHS Lívia (2012b). Egy pálya emlékezete II. Beszélgetéssorozat Györgyfalvay Katalinnal. Parallel, 26. sz., 26–42.

FUCHS Lívia (2013). Egy pálya emlékezete III. Beszélgetéssorozat Györgyfalvay Katalinnal.Parallel, 27. sz., 26–33.

FUCHS Lívia. Aszinkronban. Innovatív kezdeményezések a hatvanas–hetvenes évek magyar táncművészetében. https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/5837/fuchs.pdf?sequence=1&isAllowed=y (Letöltés dátuma: 2020. 05. 28.)

FÜGEDI János (2009). Lábán Rudolf – az új tánc útjainak látnoka. In LÁBÁN Rudolf, Táncnak szentelt élet (7–22). L’Harmattan.

FÜGEDI János (2013). A Lábán-kinetográfia a Szentpál-iskolában. In BEKE László – NÉMETH András – VINCZE Gabriella (Szerk.), Mozdulat – magyar mozdulatművészet a korabeli társadalom és művészet tükrében (142–163). Gondolat.

GÖNYEY Sándor (2011). A Gyöngyös-bokréta története. In DÓKA Krisztina – MOLNÁR Péter (Szerk.), A Gyöngyösbokréta. Írások és dokumentumok a mozgalom történetéből. Folkszemle,https://folkradio.hu/folkszemle/gyongyosbokreta02/index.php2011.

GYÖRFFY István (1993). A néphagyomány és a nemzeti művelődés. Györffy István Néprajzi Egyesület.

HAITZINGER, Nicole (2009). Auge. Seele. Herz. Zur Funktion der Geste im Tanzdiskurs des 18. Jahrhunderts. In Sabine HUSCHKA (Szerk.), Wissenskultur Tanz. Historische und zeitgenössische Vermittlungsakte zwischen Praktiken und Diskursen (87–103). Transcript Verlag. https://doi.org/10.1515/9783839410530-005

HOPPÁL Mihály (1972). Gesztus-kommunikáció. In TELEGDI Zsigmond – SZÉPE György (Szerk.), Általános Nyelvészeti Tanulmányok VIII. Nyelv és társadalom (185–206). Akadémiai.

HOPPÁL Mihály – NIEDERMÜLLER Péter (1983). Társadalmi értékrend és szimbolikus kommunikáció. In HOPPÁL Mihály – NIEDERMÜLLER Péter (Szerk.), Jelképek – kommunikáció – társadalmi gyakorlat. Válogatott tanulmányok a szimbolikus antropológia köréből (258–278). Tömegkommunikációs Kutatóközpont.

KAEPPLER, L. Adrienne (1991). American Approaches to the Study of Dance. Yearbook for Traditional Music. International Council for Traditional Music. https://doi.org/10.2307/768393

KAEPPLER, L. Adrienne (2000). Dance Ethnology and Anthropology of Dance. Dance Research Journal, 1. sz., 116–125. https://doi.org/10.2307/1478285

KAPITÁNY Ágnes – KAPITÁNY Gábor (2003). A kulturális-műveltségi blokk síkja. In VITÁL Attila (Szerk.), Művelődésszociológia (179–192).

KAPOSI Edit – MAÁCZ László (1958). Magyar népi táncok, táncos népszokások. Bibliotheca.

KARDOS D. László (1987). A magyarországi néptánc-folklorizmus kérdéséhez. In Folklór és Etnográfia 31, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék.

KAVECSÁNSZKI Máté (2013). A táncantropológiai módszer alkalmazásának lehetőségei a nemzeti-etnikai identitás vizsgálatában. In KARLOVITZ János Tibor (Szerk.), Tanulmányok az emberi gondolkodás tárgykörében (89–97). International Research Institute s.r.o.

KAVECSÁNSZKI Máté (2015). Tánc és közösség. A társastáncok és a paraszti tánckultúra kapcsolatának elmélete bihari kutatások alapján, Studia Folkloristica et Ethnographica 59. Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék.

KAVECSÁNSZKI Máté (2018). A köröstárkányi „porondtól” Rákosi szalonjáig. A népi tánckultúra antropológiai vizsgálatának módszertanához és elméleti hátteréhez. In KAVECSÁNSZKI Máté – MARINKA Melinda (Szerk.), Táj és kultúra 1 (46–72). Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék.

KAVECSÁNSZKI Máté (2019). A tánc és szokáskörnyezete a 16. századi reformáció morálteológiájában. In P. SZÁSZFALVI Márta – KAVECSÁNSZKI Máté (Szerk.), Pietas et Scientia. Tanulmányok P. Szalay Emőke tiszteletére,Studia Folkloristica et Ethnographica 76 (345–362). Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék – Tiszántúli Református Egyházkerület – MTA–DE Néprajzi Kutatócsoport.

KAVECSÁNSZKI Máté (2021). Színpadi néptánc és modern balettművészet a két világháború közötti Magyarországon – Háttérrajz Milloss Csupajátékához. In BÓLYA Anna Mária – WINDHAGER Ákos (Szerk.), Magyar Csupajáték – A modern magyar összművészeti előadás (163–178). MMA MMKI.

KEALIINOHOMOKU, Joann (1970). An Anthropologist Looks at Ballet as a Form of Ethnic Dance. In Marian VAN TUYL (Szerk.), Impulse: Annual of Contemporary Dance: 1951–1966 (33–43). https://www.oberlinlibstaff.com/acceleratedmotion/primary_sources/texts/ecologiesofbeauty/anthro_ballet.pdf (Letöltés dátuma: 2021. 04. 25.)

KERESZTES Nóra (2021). A Magyar Csupajáték 3. jelenetének zenéje – Pongrácz Zoltán: Vízdal. In BÓLYA Anna Mária – WINDHAGER Ákos (Szerk.), Magyar Csupajáték – A modern magyar összművészeti előadás (89–114). MMA MMKI.

KORNISS Péter – NOVÁK Ferenc (1997). Tiszta forrásból. Planétás.

KOVÁCS Örs (2021). A Magyar Csupajáték a rendezői színház aspektusából. In BÓLYA Anna Mária – WINDHAGER Ákos (Szerk.), Magyar Csupajáték – A modern magyar összművészeti előadás (179–190). MMA MMKI.

KOVÁCS Péter (2021). Művészettörténeti adalékok a Magyar Csupajáték történetéhez. In BÓLYA Anna Mária – WINDHAGER Ákos (Szerk.), Magyar Csupajáték – A modern magyar összművészeti előadás (65–70). MMA MMKI.

KÓSA László (2001). A magyar néprajz tudománytörténete. Osiris.

KÖNCZEI Csilla (1995). Táncos anyanyelv? In ZAKARIÁS Erzsébet (Szerk.), Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 3 (161–164). Kriza János Néprajzi Társaság.

KÖNCZEI Csilla (2009). Kulturális identitás, rítus és reprezentáció a Brassó megyei Háromfaluban. A borica. Kriterion – Kriza János Néprajzi Társaság.

KÖRTVÉLYES Géza (1960). A magyar néptáncművészet tizenöt éve. In DIENES Gedeon – MORVAY Péter (Szerk.), Tánctudományi Tanulmányok 1959–1960 (11–22).

KÖRTVÉLYES Géza (1962). A magyar balettművészet tizenöt éve. In DIENES Gedeon (Szerk.), Tánctudományi Tanulmányok 1961–1962 (11–24).

KÖRTVÉLYES Géza (1970a). Drámaiság, zene és tánc a balettszínpadon. In KÖRTVÉLYES Géza, A modern táncművészet útján (7–32). Zeneműkiadó.

KÖRTVÉLYES Géza (1970b). Modern festészet, zene és tánc Nyugaton. In KÖRTVÉLYES Géza, A modern táncművészet útján (33–50). Zeneműkiadó.

KÖRTVÉLYES Géza (1970c). A csodálatos mandarin az Operaházban. In KÖRTVÉLYES Géza, A modern táncművészet útján (114–176). Zeneműkiadó.

KÖRTVÉLYES Géza (1977). Györgyfalvay és Kricskovics.Táncművészet, 4. sz., 3–5.

KÖRTVÉLYES Géza (1981). Budapesti Balett. A Magyar Állami Operaház balettegyüttese. Corvina.

KÖRTVÉLYES Géza (1999). Művészet, tánc, táncművészet. Planétás.

KŐVÁGÓ Zsuzsa (Szerk.) (1987). Antológia a hazai táncirodalomból 1884–1914. Válogatás a korabeli sajtóból és a táncarchívum gyűjteményeiből II. Magyar Táncművészek Szövetsége.

KŐVÁGÓ Zsuzsa – KŐVÁGÓ Sarolta (2015). A magyar amatőr néptáncmozgalom története a kezdetektől 1948-ig. Magyar Táncművészeti Főiskola.

KŐVÁGÓ Zsuzsa – PROHÁSZKA Ágnes – CSEH Hajnalka (2021). Kísérlet egy összművészeti színházi produkció megidézésére. In BÓLYA Anna Mária – WINDHAGER Ákos (Szerk.), Magyar Csupajáték – A modern magyar összművészeti előadás (15–63). MMA MMKI.

KUNT Ernő (2003). Az antropológia keresése. Ford. URBÁN Mária. In BÁN András (Szerk.), Az antropológia keresése. Válogatott tanulmányok (209–229). L’Harmattan – MTA Néprajzi Kutatóintézet.

KURATH, PROKOSCH Gertrude (1986). Körkép a táncetnológiáról. In PESOVÁR Ernő (Szerk.), Táncetnológia (9–48). Magyar Táncművészek Szövetsége.

KÜRTI László (1995). Antropológiai gondolatok a táncról. In ZAKARIÁS Erzsébet (Szerk.), Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 3 (137–153). Kriza János Néprajzi Társaság.

KÜRTI László (2014). Táncantropológia és kritikai tánctudomány. Magyar Tudomány, 6. sz., 740–748.

KÜRTI László (2020). Gesztus és gusztus – A taps kultúrája. In PÁL-KOVÁCS Dóra – SZŐNYI Vivien (Szerk.), A mozgás misztériuma. Tanulmányok Fügedi János tiszteletére (93–120). L’Harmattan.

LELKES Zsófia (2010). Néptánc a magyar színházban 1945 után. Szigeti Károly és Györgyfalvay Katalin színházi munkái. Tánctudományi Közlemények, 1. sz., 45–54.

LENGYEL Zsanett (2021). Bordy Bella magyar balett-táncosnő és a Magyar Csupajáték. In BÓLYA Anna Mária – WINDHAGER Ákos (Szerk.), Magyar Csupajáték – A modern magyar összművészeti előadás (71–80). MMA MMKI. https://doi.org/10.1556/2065.183.2022.6.15

LIFAR, Serge (1975). Gyagilev. Ford. CSANAK Dóra. Gondolat.

LŐRINC Katalin (2013). Egy örökség birtokában: Lőrinc György és Merényi Zsuzsa. In BEKE László – NÉMETH András – VINCZE Gabriella (Szerk.), Mozdulat – magyar mozdulatművészet a korabeli társadalom és művészet tükrében (164–176). Gondolat.

MAÁCZ László. A Magyar Állami Népi Együttes tánckarának krónikája. In DIENES Gedeon (Szerk.), Tánctudományi Tanulmányok 1963–1964 (52–78).

MADZSARNÉ JÁSZI Alice (1929). A női testkultúra új útjai. Athenaeum.

MAJOR Rita (1987). Romantika és nemzeti tánctörténet (1833–1848). Tánctudományi Tanulmányok.

MARTIN György (1984). Népi tánchagyomány és nemzeti tánctípusok Kelet-Közép-Európában, a XVI–XIX. században. Ethnographia, 3. sz., 353–361.

MARTIN György (1995). Magyar tánctípusok és táncdialektusok. Planétás.

MARTIN György – PESOVÁR Ernő (1960). A magyar néptánc szerkezeti elemzése. In DIENES Gedeon – MORVAY Péter (Szerk.), Tánctudományi Tanulmányok 1959–1960 (211–248). Magyar Táncművészek Szövetsége.

MÉSZÁROS Tamás (1984). Markó táncszínháza. Múzsák Közművelődési.

NÉMETH András (2009). Az emberi test mint a kommunikáció médiuma. A testhasználat és a performativitás pedagógiai, történeti, antropológiai vázlata. In NÉMETH András – MAJOR Rita – MIZERÁK Katalin – TÓVAY NAGY Péter (Szerk.), Hagyomány és újítás a táncművészetben, a táncpedagógiában és a tánckutatásban (124–136). Planétás.

NIEDERMÜLLER Péter (1995). A „szimbolikus” és a kulturális elemzés: Megjegyzések a szimbolikus antropológiáról. In Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor (Szerk.), „Jelbeszéd az életünk.” A szimbolizáció története és kutatásának módszerei (198–210). Osiris–Századvég.

NOVÁK Ferenc (Tata) (2000). Elmondtam én… Novák Ferenc, Tata. Összeáll. Farkas László, Planétás.

NOVÁK Ferenc (Tata) (2008). A tánc az életem. Novák Ferenccel beszélget Fazekas Valéria. Kairosz.

NOVÁK Ferenc (Tata) (2016a). A néptáncmozgalom művészeti irányzatai. In HEGEDŰS Sándor (Szerk.), Novák Ferenc Tata. Tánc, élet, varázslat. Gondolatok, küzdelmek (14–24). Hagyományok Háza.

NOVÁK Ferenc (Tata) (2016b). Mozgásanyanyelvünk. In HEGEDŰS Sándor (Szerk.), Novák Ferenc Tata. Tánc, élet, varázslat. Gondolatok, küzdelmek (44–57). Hagyományok Háza.

NOVÁK Ferenc (Tata) (2016c). A „Bihari” életrajza. In HEGEDŰS Sándor (Szerk.), Novák Ferenc Tata. Tánc, élet, varázslat. Gondolatok, küzdelmek (136–142). Hagyományok Háza.

NOVÁK Ferenc (Tata) (2016d). Harmincéves a „Bihari”. In HEGEDŰS Sándor (Szerk.), Novák Ferenc Tata. Tánc, élet, varázslat. Gondolatok, küzdelmek (142–149). Hagyományok Háza.

NOVÁK Ferenc (Tata) (2016e). Csizma az asztalon. Hogyan építsünk új és modern kultúrát? In HEGEDŰS Sándor (Szerk.), Novák Ferenc Tata. Tánc, élet, varázslat. Gondolatok, küzdelmek (221–227). Hagyományok Háza.

PAULINI Béla (2011). A Gyöngyösbokréta története. In DÓKA Krisztina – MOLNÁR Péter (Szerk.), A Gyöngyösbokréta. Írások és dokumentumok a mozgalom történetéből, Folkszemle. https://folkradio.hu/folkszemle/cikk/28/a-gyongyosbokreta (Letöltés dátuma: 2021. 03. 14.)

PÁLFI Csaba (2011). A Gyöngyösbokréta története. In DÓKA Krisztina – MOLNÁR Péter (Szerk.), A Gyöngyösbokréta. Írások és dokumentumok a mozgalom történetéből, Folkszemle. https://folkradio.hu/folkszemle/cikk/28/a-gyongyosbokreta (Letöltés dátuma: 2021. 03. 14.)

PESOVÁR Ernő (1967). Európai tánckultúrák, nemzeti tánckultúrák. Táncművészeti Értesítő, 2. sz., 38–43.

PÉCZELI Barbara (2001). Györgyfalvay Katalin Bújócska c. koreográfiájának lejegyzés alapú elemzése. In Kővágó Zsuzsa (Szerk.), Tánctudományi Tanulmányok. 2000–2001 (101–124). Magyar Tánctudományi Társaság.

PÉTER Márta (2016). Fókuszban – Novák Ferenc. In HEGEDŰS Sándor (Szerk.), Novák Ferenc Tata. Tánc, élet, varázslat. Gondolatok, küzdelmek (7–10). Hagyományok Háza.

PINTÉR Mária (2001). Tánc és lélek. Pszicho-filológiai kísérlet az antik görög tánc megértésére. Akadémiai.

PÓR Anna (1984). Változatok Magyar Electra-témára. Színház, 7. sz., 24–27.

PÓR Anna (1986). Találkozások (Tánc és színház). Színháztudományi Szemle, 20. sz., 111–131.

RADNAI Miklós (1984). Ünnepi játékok Budapesten. In DÉS Mihály (Szerk.), A százéves Operaház válogatott iratai (288–241). Magyar Színházi Intézet.

RÁBAI Miklós (155). Tovább, a népi balett felé. (Az Állami Népi Együttes munkájáról). Táncművészet, 6. sz., 241–243.

SCHLESIER, Renate (2007). Kulturelle Artefakte in Bewegung. Zur Geschichte der Anthropologie des Tanzes. In Gabriele BRANDSTETTER – Christoph WULF (Szerk.), Tanz als Anthropologie (132–145). Wilhelm Fink Verlag. https://doi.org/10.30965/9783846743447_009

SZENTPÁL Olga (1954). A csárdás. A magyar nemzeti társastánc a 19. század első felében. Zeneműkiadó Vállalat.

SZENTPÁL Olga (1956). Keringő és polka a 19. században. Táncművészeti Értesítő, 1. sz., 73–89.

TÓVAY NAGY Péter (2021a). Magyar Csupajáték – Újságkivágatok a Paulini Béla hagyatékban IV. Tánctudományi Közlemények, 1. sz., 4–32.

TÓVAY NAGY Péter (2021b). Rábay Miklós emlékezete. Tánctudományi Közlemények, 2. sz., 10–115.

TURNER, Victor (1983). Szimbólumtanulmányok. In HOPPÁL Mihály – NIEDERMÜLLER Péter (Szerk.), Jelképek – kommunikáció – társadalmi gyakorlat. Válogatott tanulmányok a szimbolikus antropológia köréből (173–186). Tömegkommunikációs Kutatóközpont.

VÁLYI Rózsi (1969). A táncművészet története. Zeneműkiadó.

VITÁNYI Iván (1958). Gondolatok nemzeti tánckultúránk kialakulásáról. In MORVAY Péter (Szerk.), Tánctudományi tanulmányok (52–66).

VITÁNYI Iván (1963). A tánc. Gondolat.

VOIGT Vilmos (1995). E pluribus unum. Etnikus szimbólumok létrehozása a folklórban. In KAPITÁNY Ágnes – KAPITÁNY Gábor (Szerk.), „Jelbeszéd az életünk.” A szimbolizáció története és kutatásának módszerei (395–407). Osiris–Századvég.

VOIGT Vilmos (2019). A cselekvő mozdulat ereje. In VOIGT Vilmos, A jelek valóságáról – A valóság jeleiről. Válogatott tanulmányok (380–387). Gondolat.

VOLLY István (2011). A Gyöngyösbokréta indulása. (Adalékok). In DÓKA Krisztina – MOLNÁR Péter (Szerk.), A Gyöngyösbokréta. Írások és dokumentumok a mozgalom történetéből. Folkszemle, https://folkradio.hu/folkszemle/cikk/28/a-gyongyosbokreta (Letöltés dátuma: 2021. 03. 14.)

WINDHAGER Ákos (2021). A kodályi balettkoncepció Kodály nélkül. In BÓLYA Anna Mária – WINDHAGER Ákos (Szerk.), Magyar Csupajáték – A modern magyar összművészeti előadás (115–130). MMA MMKI.

WULF, Christoph (2007). Anthropologische Dimensionen des Tanzes. In Gabriele BRANDSTETTER – Christoph WULF (Szerk.), Tanz als Anthropologie (121–131). Wilhelm Fink Verlag. https://doi.org/10.30965/9783846743447_008

Kovács Péter: Táncnyelvi interakciók humán és nem humán kapcsolatára épülő táncművekben

AKERLY, Julie (2021). Post-humanism in post-modern dance. https://www.academia.edu/69256264/Post_Humanism_in_Post_Modern_Dance?from_sitemaps=true&version=2 (2024. 06. 28.)

BISSELL, Laura (2011). The posthuman body in performance. http://theses.gla.ac.uk/3412/ (2020. 04. 06.)

BRAIDOTTI, Rosi (2018). A poszthumán tudományok felé.Helikon, 4. sz., 435–451.

CHANG, I-Wen (2014): Are dancers robots? A theoretical consideration of the body between human and robot in performance.Taiwan Dance Research Journal, 9. sz., 109–123.

FERRANDO, Francesca (2018). Poszthumanizmus, transzhumanizmus, antihumanizmus, metahumanizmus és új materializmusok.Helikon, 4. sz., 394–404.

HARAWAY, Donna (2005). Kiborgkiáltvány: tudomány, technika és szocialista feminizmus az 1980-as években. Replika, 51–52, 107–139.

KOVÁCS, Péter (2017). Táncok Digitáliában. Táncművészet, 4. sz., 30–31.

KOVÁCS, Péter (2019a). A keleti szél ereje. Táncművészet, 3. sz., 18–19.

KOVÁCS, Péter (2019b). Az utolsó pillanatig az rezonált bennem, hogy ebből az alkotásból nem lesz semmi – beszélgetés Goda Gáborral. Táncművészet, 3. sz., 20–21.

KOVÁCS, Péter (2019c). A légiesség anatómiája. HVG. https://hvg.hu/pr_cikkek/20191021_A_legiesseg_anatomiaja__Artus_a_Szel_kapuja (2020. 04. 06.)

KOVÁCS, Péter (2020). Meg lehet-e tanítani egy számítógépet táncolni? Valencia James-interjú.Fidelio. https://fidelio.hu/tanc/meg-lehet-e-tanitani-egy-szamitogepet-tancolni-5047.html (2020. 03. 28.)

LATOUR, Bruno (1992). Where are the missing masses?http://www.bruno-latour.fr/sites/default/files/50-MISSING-MASSES-GB.pdf (2020. 04. 02.)

LIN, Ya-Tin (2016). Digital performance in twenty-first century Taiwan: Huang Yi & KUKA, a new form of Sino-corporeality. Art Review, 31. sz., 1–39.

MITCHELL, W. J. T. (2008): A képi fordulat. In W. J. T. Mitchell, A képek politikája (131–154). JATEPress.

MITCHELL, W. J. T. (2008). Mi a kép? In W. J. T. Mitchell, A képek politikája (15–50). JATEPress.

REMSHARDT, Ralf (2010). Posthumanism. In Sarah BAY-CHENG – Chiel KATTENBELT – Andy LAVENDER – Robin NELSON (Szerk.), Mapping intermediality in performance (135–140). Amsterdam University Press.

RORTY, Richard (1967): The linguistic turn. The University of Chicago Press.

SCHLEMMER, Oskar (1978). Ember és műfigura. In Oskar SCHLEMMER – MOHOLY-NAGY László – MOLNÁR Farkas, A Bauhaus színháza (7–21). Corvina. https://doi.org/10.5771/9783786175025-7

SHUSTERMAN, Richard (2017). A gondolkodó test. JATEPress.

Kővágó Zsuzsa: Milloss Mandarinja

BUCCI, Moreno – D’AMICO DE CARVALHO, Caterina (1987). Aurelio M. Milloss: 35 anni de balletto al Maggio Musicale Fiorentino, Teatro Comunale di Firenze.

BURDA Zita – KIS DOMOKOS Dániel (2006). Bartók a színpadon, Osiris.

KŐVÁGÓ Zsuzsa (1992). Milloss Aurél színházi koreográfiái II. Tánctudományi tanulmányok, 1990–91 (44–64). Magyar Táncművészek Szövetsége.

MILLOSS Aurél (1983): Bartók életművének jelentősége századunk balettesztétikájának kialakulásában. In KAPOSI Edit (Szerk.), Táncművészeti dokumentumok (3–16). Magyar Táncművészek Szövetsége.

VEROLI, Patrizia (1996). Milloss. Un maestro della coreografia tra espressionismo e classicità. Ford. GARAMI Szilvia. Libreria Musicale Italiana Editrice.

Bólya Anna Mária – Dani Erzsébet – Györffy Ágnes: Tudáskapszula 5.0

BÓLYA Anna Mária (Szerk.) (2020). Auróra 1–2. – A magyarországi balett születése. Campilli Frigyes 40 éve Magyarországon. Az első magyar prímabalerina és koreográfusnő – Aranyváry Emília. MMA MMKI.

BÓLYA Anna Mária (Szerk.) (2024). Auróra 3–4. – A magyarországi balett születése. A Magyar Királyi Operaház megnyitásától Guerra Miklós érkezéséig. Magyarországi balettművészet Nicola Guerra alkotói munkásságának idején. MMA MMKI.

BÓLYA Anna Mária – WINDHAGER Ákos (szerk.) (2021). Tánc és módszer – A táncosképzés és tánctanárképzés helyzete és fejlesztési lehetőségei. MMA MMKI.

BUJDOSÓNÉ DR. DANI Erzsébet (2013). E-létezés és hiperfigyelem.Könyv és Nevelés, 4. sz., 43.

HAYLES, Katherine N. (2007). Hyper and Deep Attention: The Generational Divide in Cognitive Modes.Profession, 13. sz., 195–198. https://doi.org/10.1632/prof.2007.2007.1.187

HOWE, Neil – STRAUSS, William (2000). Millennials Rising: The Next Great Generation. Vintage.

LANSZKI Anita – BÓLYA Anna Mária (2018). E-Dance History – Online eszközök tanulástámogató hatása az MTE tánctörténet tárgyának angol nyelvű oktatásában. In VI. Nemzetközi Tánctudományi Konferencia: Táncművészet és Intellektualitás – konferenciakötet (178–184). MTE.

MMA MMKI (é. n.). Tánctörténet-oktatási anyagot tett közzé az MMA MMKI. https://www.mma-mmki.hu/tanctortenet-oktatasi-anyagot-tett-kozze-az-mma-mmki/ (2024. 11. 15.)

RABINOWITZ, Peter (1987). Before Reading: Narrative Conventions and the Politics of Interpretation. Ohio State University Press.

A tananyaghoz felhasznált irodalom jegyzéke

BARTHA Elek (2006). Vallási terek szellemi öröksége. Bölcsész Konzorcium.

BÓLYA, Anna Mária (2019). Táncnyelvi crossover és bartóki egység – A délszláv folklóranyag táncszínházi feldolgozási tipológiája Kricsovics Antal életművében. In BÓLYA Anna Mária – WINDHAGER Ákos (Szerk.), Az idő küszöbén (59–72). MMA MMKI.

BÓLYA Anna Mária (2021). Interjú Mihályi Gáborral. Macedón Tudományos és Kulturális Közlemények, 1. sz., 2–8. https://doi.org/10.56309/mtkk.v4i1.9633

BÓLYA Anna Mária (é. n.). Bor, Bartók, Barbaro. Országút. HYPERLINK „https://orszagut.com/interju/bor-bartok-barbaro-653” https://orszagut.com/interju/bor-bartok-barbaro-653 (2024. 07. 04.)

BÓLYA Anna Mária – WINDHAGER Ákos (Szerk.) (2021). Magyar Csupajáték – A modern magyar összművészeti előadás. MMA MMKI.

DUSANHEGLI.COM (é. n.). HYPERLINK „https://www.dusanhegli.com/hu” https://www.dusanhegli.com/hu (2024. 07. 04.)

Ezeregyév – Újra látható az ExperiDance a RaM-ban. (é. n.). Szinhaz.hu. https://szinhaz.hu/2014/09/08/ezeregyev_ujra_lathato_az_experidance_a_ram-ban (2024. 07. 04.)

FUCHS Lívia (2007). Száz év tánc: bevezetés a táncművészet XX. századi történetébe. L’Harmattan.

GOMBOS András (é. n.). Hagyományőrző mozgalom és együttesek Magyarországon. Muharay.hu. https://www.muharay.hu/index.php?menu=133 (2024. 05. 08.)

Hégli Dusan társulatot alapít. (é. n.). Új Szó.https://ujszo.com/kultura/hegli-dusan-tarsulatot-alapit (2024. 07. 04.)

Ifjuszivek.sk (é. n.). https://ifjuszivek.sk/sk (2024. 07. 04.)

JAKABNÉ ZÓRÁNDI Mária (2009). A Magyar Iskola (DLA-disszertáció). Színház- és Filmművészeti Egyetem.

KAVECSÁNSZKI Máté (2015). A társastáncok kutatása a magyar táncfolklorisztika történetében. Ethnographia, 2. sz., 189–210.

KELLY, Anita E. (2002). Psychology of secrets. Springer Science & Business Media. https://doi.org/10.1007/978-1-4615-0683-6

KERÉNYI Imre (1984). Magyar Electra. Pesti Műsor, 18. sz., 14.

KOVÁCS Örs (2025). Magyar Elektra – néptánc a színpadon. Néptáncszínház – és ami mögötte van. MMA MMKI.

KÖRTVÉLYES Géza (1999). Művészet, tánc, táncművészet. Planétás.

KŐVÁGÓ Zsuzsa (1992). Milloss Aurél színházi koreográfiái II. In Tánctudományi Tanulmányok 1990–91 (44–64), Magyar Táncművészek Szövetsége.

LELKES Zsófia (2006). Párhuzamos színházi struktúra Magyarországon. Szigeti Károly koreográfus, főrendező és a huszonötödik színház. Symbolon, 10. sz., 88–96.

LISZKA József (2007): Kimerevített hagyomány. In PÓCS Éva (Szerk.), Maszk, átváltozás, beavatás. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben (262–272). Balassi.

MAÁCZ László (1989). Néptánc a színpadon. In DIENES Gedeon — FUCHS Lívia (Szerk.), A színpadi tánc története Magyarországon (263–352). Múzsák.

„Magyar Csupajáték”. (1938). Népszava, 116. sz., 8.

MILLOSS Aurél (1983). Bartók életművének jelentősége századunk balettesztétikájának kialakulásában. Táncművészeti dokumentumok 1983 (8). Magyar Táncművészek Szövetsége.

MITHEN, Steven (2006). The Singing Neanderthals: The Origins of Music, Language, Mind and Body. Harvard University Press.

Művész Színház: Magyar Csupajáték. (1938). Nemzeti Újság, 115. sz., 27.

NOVÁK Ferenc – FARKAS László (2000). Elmondtam én... Novák Ferenc, Tata. Planétás.

Ö. KOVÁCS József (2012). A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában: a vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete 1945–1965. Korall Társadalomtörténeti Egyesület.

Ö. KOVÁCS József (2013). A paraszti társadalom magyarországi felszámolása és az elfojtott emlékezet. Korunk, 10. sz., 31–37.

PAULINI Béla (1938). „Ha szükséges, a szélmalom kereke is beleperdül a ritmusba…”. Esti Kurír, 112. sz., 12.

PENNEBAKER, James W. – BEALL, Sandra K. (1986). Confronting a traumatic event: Toward an understanding of inhibition and disease. Journal of Abnormal Psychology, 3. sz., 274–281. https://doi.org/10.1037/0021-843X.95.3.274

PÓR Anna (1984). Változatok magyar Electra-témára. Színház, 7. sz., 24–27.

POVEDÁK István (é. n.). Andrásfalvy Bertalan néprajztudós. MMA Akadémia. https://www.mmakademia.hu/mobil-munkassag/-/record/MMA27872 (2024. 08. 27.)

SÉCHAN, Louis (1930). La danse Grècque antique (46–48). E. de Boccard.

„Színházat kell csinálni a táncból” – 90 éves Novák Tata. (é. n.). Szinhaz.online.https://szinhaz.online/szinhazat-kell-csinalni-a-tancbol-90-eves-novak-tata/ (2024. 07. 04.)

TRENCSÉNYI László (2009). Mi is az a „Bihari-iskola”? Iskolakultúra, 10. sz., 144–146.