Laurioux

Christophe BADEL, « Les joies de la gula romaine », in Florent Quellier (dir.), Histoire de l'alimentation. De la Préhistoire à nos jours, Paris, Belin (Références), 2021, p. 331-352.

Roberto BELLINI, « Il vino nelle leggi della Chiesa », in G. Archetti (éd.), La Civiltà del vino. Fonti, temi e produzioni vitivinicole dal Medioevo al Novecento, Brescia: Centro Culturale Artistico di Franciatorta e del Sebino, 2003, p. 365-420.

Charles BURNETT, « Sapores sunt octo: The Medieval Latin Terminology for the Eight Flavours », Micrologus. Natura, scienze e società medievali, 10 (2002), p. 99-112.

Cécile CABY, « Abstinence, jeûnes et pitances dans le monachisme médiéval », in Jean Leclant et al. (éd), Pratiques et discours alimentaires en Méditerranée de l'Antiquité à la Renaissance, Paris: de Boccard (Cahiers de la Villa Kérylos, 19), 2008, p. 271-292.

Guy DE VALOUS, Le Monachisme clunisien des origines au XVe siècle. 2e édition, 2 vol. Paris: Picard (Archives de la France monastique 39-40), 1970.

Roger DION, Histoire de la vigne et du vin en France des origines au XIXe siècle, Paris, 1959 ; réimpr., Paris : Flammarion, 1977.

Georges ESPINAS et Henri PIRENNE, « Les coutumes de la gilde marchande de Saint-Omer », Le Moyen Âge, 14 (1900), p. 189-196.

Jean FAVIER, « Les vins que buvait François Villon et ceux qu'il aurait aimé boire », Bulletin de la Société Nationale des Antiquaires de France, 1984, pp. 105-106 ; https://www.persee.fr/doc/bsnaf_0081-1181_1984_num_1982_1_8924 ; consulté : 15 juillet 2024. https://doi.org/10.3406/bsnaf.1984.8924

Claude GAUVARD, « Cuisine et paix en France à la fin du Moyen Âge », in Martin Aurell et al., La Sociabilité à table. Commensalité et convivialité à travers les âges, Rouen : Publications de l'université de Rouen, 1992, p. 325-334.

J. J. E. GRACIA, « Rules and Regulations for drinking wine in Frances Eiximenis' Terç del Crestià », Traditio, 32 (1976), p. 369-385. https://doi.org/10.1017/S0362152900005602

Allen J. GRIECO, Food, Social Politics and the Order of Nature in Renaissance Italy, Florence: Villa I Tatti-The Harvard University Center for Italian Renaissance Studies, 2019.

Albert HENRY, Contribution à l'étude du langage œnologique en langue d'oïl (XIIe-XVe s.), Bruxelles: Académie royale de Belgique, classe des Lettres, 2 vol., 1996.

Azélina JABOULET-VERCHERRE, The Physician, the Drinker, and the Drunk. Wine's Uses and Abuses in Late Medieval Natural Philosophy, Turnhout: Brepols (Bibliothèque d'histoire culturelle du Moyen Âge), 2014.

Danielle JACQUART, « Le regard d'un médecin sur son temps : Jacques Despars (1380?-1458) », Bibliothèque de l'École des Chartes, 138 (1980), p. 35-86. https://doi.org/10.3406/bec.1980.450189

Bruno LAURIOUX, Manger au Moyen Âge. Pratiques et discours alimentaires en Europe aux XIVe et XVe siècles, 2e éd., Paris: Hachette (Pluriel), 2013.

Bruno LAURIOUX, Gastronomie, humanisme et société à Rome au milieu du XVe siècle. Autour du De honesta voluptate de Platina. Firenze: Sismel-Galluzzo (Micrologus' Library, 14), 2006.

Bruno LAURIOUX, « L'ordre ou la liste : la complexe articulation des vins et des mets dans les menus italiens du XVe siècleé, in Jean-Robert Pitte (éd.), Les Acords mets-vins. Un art français, nouv. éd. augmentée, Paris: CNRS Éditions, 2017, p. 49-63.

Bruno LAURIOUX, « Le vin et la gastronomie au Moyen Âge », in Josiane Pérard et Olivier Jacquet (éd.), Vin et gastronomie. Regards croisés, Dijon : Éditions Universitaires de Dijon, 2019, p. 27-35.

Bruno LAURIOUX, « Manger par le menu : fonctions et formes des listes de mets du XIVe au XVIe siècle », in Étienne Anheim et al., Polima 2. Listes d'objets/listes de personnes, Paris : Éditions de la Sorbonne, p. 177-194. https://doi.org/10.4000/books.psorbonne.88570

Bruno LAURIOUX, « À la recherche du moine gastronome au XIIe siècle », in Tiziana Lazzari et Francesca Pucci Donati (dir.) A banchetto con gli amici. Scritti per Massimo Montanari, Roma: Viella (I libri di Viella, 397), 2021, p. 575-585.

Daniele LOMBARDI, Dalla dogana alla taverna. Il vino a Roma alla fine del Medioevo e gli inedita Statuta communitatis artis tabernariorum Alme Urbis Rome (1481-1482). Roma: Roma nel Rinascimento, 2018.

Siméon LUCE, « Les menus du prieur de Saint-Martin-des-Champs en 1438 et 1439 », Comptes-rendus des séances de l'Académie des Inscriptions et Belles-Lettres, 26-2 (1882), p. 111-117. https://doi.org/10.3406/crai.1882.68781

Marilyn NICOUD, Les Régimes de santé au Moyen Âge. Naissance et diffusion d'une écriture médicale (XIIIe-XVe siècle). Rome: École française de Rome (Bibliothèque des Écoles françaises d'Athènes et de Rome, 333), 2 vol., Rome, 2007. https://doi.org/10.4000/books.efr.1448

Patrick RAMBOURG, Les Repas de la confrérie Saint-Jacques-aux-Pèlerins à Paris, de 1319 à 1407, mémoire de maîtrise université Paris VII, 1996.

Patrick RAMBOURG, « Les repas de confrérie à la fin du Moyen Âge : l'exemple de la confrérie parisienne Saint-Jacques-aux-Pèlerins au travers de sa comptabilité (XIVe siècle) », in Fabienne Ravoire & Anne Dietrich (dir.), La Cuisine et la table dans la France de la fin du Moyen Âge. Contenus et contenants du XIVe au XVIe siècle, Caen : Publications du CRAHM, 2009, p. 51-78.

Louis STOUFF, « L'approvisionnement des ménages et des maisons religieuses (Communautés religieuses, Écoles, Hôpitaux », in S. Cavaciocchi (éd.), Alimentazione e nutrizione secc. XIII-XVIII, Firenze: Le Monnier (Istituto internazionale di storia economica « F. Datini », Prato), 1997, p. 643-702.

André TCHERNIA, « Le cercle de L. Licinius Crassus et la naissance de la hiérarchie des vins à Rome », Comptes-rendus des séances de l'Académie des Inscriptions et Belles-Lettres, 141-4 (1997), p. 1247-1259 ; https://www.persee.fr/doc/crai_0065-0536_1997_num_141_4_15813 ; consulté le 18 Juliy 2024). https://doi.org/10.3406/crai.1997.15813

Raymond VAN UYTVEN, « Le combat des boissons en Europe du moyen âge au XVIIIe siècle », in Simonetta Cavaciocchi (éd.) Alimentazione e nutrizione secc. XIII-XVIII, Firenze: Le Monnier-Istituto internazionale di storia economica 'F. Datini' Prato, 1997, p. 53-89.

Geneviève XHAYET, « Une diététique liégeoise du XIVe siècle : le Régime de Santé du frère Léonard de Saint-Jacques », Bibliothèque de l'École des Chartes, 165 (2007), p. 373-414. https://doi.org/10.3406/bec.2007.463540

Orbán Áron

Augustinus Moravus, Catalogus epispocorum Olomucensium. Vienna, 1511.

Gastgeber, „Augustinus Moravus und seine Beziehungen zum Wiener Humanistenkreis,” in Augustinus Moravus Olomucensis. Proceedings of the International Symposium to Mark the 500th Anniversary of the Death of Augustinus Moravus Olomucensis (1467-1513), ed. P. Ekler, F. G. Kiss. Budapest: OSZK et al., 2015.

Celtis, Conrad. Fünf Bücher Epigramme von Konrad Celtis, ed. K. Hartfelder. Berlin: S. Calvary, 1881.

Celtis, Conrad. Oden, Epoden, Jahrhundertlied. Libri odarum quattuor, cum epodo et saeculari carmine, ed., tr. Eckart Schäfer. Tübingen: Narr, 2012.

Celtis, Conrad. Quatuor libri amorum secundum quatuor latera Germanie. Nuremberg: „Sodalitas Celtica,” 5 Apr. 1502.

De Caprio, V. “I cenacoli umanistici.” In Letteratura italiana, ed. A. A. Rosa, Vol. I, 799-822. Torino: Einaudi, 1982.

Entner, H. “Was steckt hinter dem Wort sodalitas litteraria? Ein Diskussionsbeitrag zu Konrad Celtis und seinen Freundeskreisen.” In Europäische Sozietätsbewegung und demokratische Tradition: die europäischen Akademien der Frühen Neuzeit zwischen Frührenaissance und Spätaufklärung, ed. Klaus Garber et al., 1069-1101. Tübingen: Niemeyer, 1996. https://doi.org/10.1515/9783110963243.1069

Hlobil, I. − Petrů, E. Humanism and the Early Renaissance in Moravia, Olomouc: Votobia, 1999.

Jankovits, László. Accessus ad Janum. A műértelmezés hagyományai Janus Pannonius költészetében [Accessus ad Janum. Traditions of Interpretations in the Poetry of Janus Pannonius]. Budapest: Balassi, 2002.

Klaniczay, Tibor. A magyarországi akadémiai mozgalom előtörténete [The prehistory of the Hungarian academic movement]. Budapest: Balassi, 1993.

Konečný, Lubomir. “Augustine Käsenbrot of Olomouc, His Golden Bowl in Dresden, and the Renaissance Revival of ’Poetic’ Bacchus.” Artibus et Historiae 24/48 (2003), 185-197. https://doi.org/10.2307/1483738

Marbode, Libellus de lapidibus preciosis. Vienna: Vietor, 1511.

Orbán, Áron. Born for Phoebus. Solar-astral Symbolism and Poetical Self-representation in Conrad Celtis and his Humanist Circles. Vienna: Praesens, 2018).

Panofsky, E. “The Subject of the Stockholm Painting: ‘Bacchus, Master, Lover of the Laurel,’” in id., A Mythological Painting by Poussin in the Nationalmuseum Stockholm, 36-44. Stockholm: Norstedt, 1960.

Spitz, L. W. Conrad Celtis. The German Arch-Humanist (Cambridge MA: Harvard University Press, 1957. https://doi.org/10.4159/harvard.9780674435957

Wiegand, Hermann. “Phoebea sodalitas nostra. Die Sodalitas Litteraria Rhenana.” In id., Der zweigipflige Musenberg. Studien zum Humanismus in Kurpfalz, 29-49. Ubstadt-Weiher: Regionalkultur, 2000.

Wuttke, D. “Drei Celtis-Funde.” In Horaz und Celtis, ed. U. Auhagen et al., 324-6. Tübingen: Narr, 2000.

Kiss Farkas Gábor

Die Matrikel der Universität Wien (Quellen zur Geschichte der Universität Wien 1. Abt.), Bd. 2. Text, bearbeitet von Willy Szaivert und Franz Gall, (Graz/Wien/Köln 1967).

Renate Kohn, "Weihekreuze und Narren. Zeugnisse von zwei sehr unterschiedlichen Zeremonien in der Valentinskapelle," Der Dom 2013/1, 2-7.

Renate Kohn, "Die Metamorphose vom Esel zum Menschen, vom Narren zum zukünftigen Gelehrten," in: "MIR Texte" (Online-Publikation des Timelab MIR, http://www.oeaw.ac.at/imafo/fileadmin/bilder/MIR/MIRtext4.pdf) 4 (2013).

Renate Kohn, "Momentaufnahme aus einem Studentenleben. Das Zeugnis einer Initiationszeremonie in der Valentinskapelle im Stephansdom," in: Wien 1365. Eine Universität entsteht, eds. Heidrun Rosenberg, Michael Viktor Schwarz, Vienna: 2015, 148-161.

Renate Kohn, "St. Stephan als Bühne für festliche Zeremonien der Universität Wien," in: Akademische Festkulturen vom Mittelalter bis zur Gegenwart - Zwischen Inaugurationsfeier und Fachschaftsparty, eds. Martin Kintzinger, Wolfgang Eric Wagner, Marian Füssel, (Basel: Schwabe, 2018), 99-122.

Gilles Ménage, Dictionnaire étymologique de la langue françoise, Paris: Briasson, 1750, vol. 1.

La Farce de maistre Pierre Pathelin, ed. C. E. Pickford, Paris, Bordas, 1967.

Du Cange, Glossarium mediae et infimae latinitatiatis, Niort: Favre, 1883.

Chartularium universitatis Parisiensis, eds. Henricus Denifle and Aemilius Chatelain, Paris 1891, vol. 2.

Lynn Thorndike, University Records and Life in the Middle Ages, New York: Columbia, 1944.

Wilhelm Fabricius, Die akademische Deposition (depositio cornuum), Frankfurt am Main: Völcker, 1895.

Rudolf Kink, Geschichte der kaiserlichen Universität zu Wien,Vol. 2. Statutenbuch der Universität, Vienna: Gerold, 1854.

Franz Joseph von Bianco, Die alte Universität Köln und die spätern Gelehrten-Schulen dieser Stadt, Part I, Cologne: Gehly, 1855.

E. H. J. Reusens, "Statuts primitifs de la Faculté des Arts de Louvain", Compte rendu des séances de la Commission royale de l'histoire 3rd ser. 9 (1867), 154 (1427), 171 (1429). https://doi.org/10.3406/bcrh.1867.2826

Universitas Studii Haffnensis: stiftelsesdokumenter og statutter 1479, ed. Jan Pinborg, Copenhagen: Københavns Universitet, 1979.

Marcel Fournier, Les statuts et privilèges des universités françaises depuis leur fondation jusqu'en 1789, vol. III/1., Paris: Larose et Forcel, 1892.

The Manuale scholarium. An original account of student life in the mediaeval university, transl., introd. Robert Francis Seybolt, Cambridge, Mass.: Harvard University Press, 1921.

Johann Gottfried Ludwig Kosegarten, Geschichte der Universität Greifswald mit urkundlichen Beilagen, Greifswald: Koch, 1856, vol. 2.

Urkundenbuch der Universität Heidelberg, ed. Eduard Winkelmann, Heidelberg: Winter, 1886, vol. 1.

Urkunden zur Geschichte der Universität Tübingen aus den Jahren 1476 bis 1550, Tübingen, Laupp, 1877.

Carl Prantl, Geschichte der Ludwig-Maximilians-Universität in Ingolstadt, Landshut, München, Munich: Kaiser, 1872.

Karel Beránek, "Beánie v Klementinu." In: Pocta Dr. Emmě Urbánkové. Spolupracovníci a přátelé k 70. narozeninám, ed. Pavel R. Pokorný, Prague: Státní knihovna ČSR, 1979, vol. 1., 25-34.

Rainer A. Müller, "Student Education, Student Life," in A History of the University in Europe, ed. Walter E. Rüegg, (Cambridge: Cambridge University Press, 1996), vol. 2, 349-350.

Hans-Werner Prahl, Die Universität: eine Kultur- und Sozialgeschichte, Munich, C. J. Bucher, 1981.

Pierre Riché, Manuale scholarium: Texte et traduction, Turnhout: Brepols, 2014. https://doi.org/10.1484/M.TH-EB.5.106392

Friedrich Zarncke, Die deutschen Universitäten im Mittelalter, Leipzig: Weigel, 1857

Konrad Celtis, Der Briefwechsel des Konrad Celtis, ed. Hans Rupprich, Munich: C. H. Beck, 1934.

Ulrike Denk, Alltag zwischen Studieren und Betteln: die Kodrei Goldberg, ein studentisches Armenhaus an der Universität Wien in der Frühen Neuzeit, Vienna, Vienna University Press, 2013. https://doi.org/10.14220/9783737000772

C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor, A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején, Budapest, MTA TKI, 2014.

Martin Luther, Pädagogische Schriften und Äußerungen, hrsg. von Horst Keferstein, Langensalza: Hermann Beyer, 1888.

Martin Luthers Werke: kritische Gesamtausgabe. Tischreden, vol. 4, Weimar: Böhlau, 1916 (= Graz 1967). Martin Luther, Table talk, (Luther's Works, vol. 54.), eds. Theodore G. Tappert, Philadelphia, Pa.: Fortress Press, 1967.

András Szabó, Natio Hungarica. Die Mitglieder der ungarischen Studentengemeinschaft in Wittenberg 1555-1613, transl. Albert Friedrich, Vandenhoeck & Ruprecht, 2021. https://doi.org/10.13109/9783666565540

Örs Dóczy, "Beavatás-történetek," A csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008, 99-114.

Károly P. Szathmáry, A gyulafehérvár-nagyenyedi Bethlen-főtanoda története, Nagy-Enyed: by the author, 1868.

Die allgemeinen Statuten der Universität Frankfurt a. O. (1510-1610), ed. Paul Reh, Breslau: Marcus, 1898.

"Statuta facultatis philosophicae in academia Francofurtana," ed. Paul Reh, in: Jahres-Bericht des Königlichen Gymnasiums zu Gross-Strehlitz f. d. Schuljahr 1898-99, Gross-Strehlitz, 1899, 1-20.

Gábor Kármán, "Gábor Bethlen's Diplomats at the Protestant Courts of Europe," Hungarian Historical Review 2 (2013), 790-823.

Hain Gáspár, Lőcsei krónikája, ed. Jeromos Bal, Jenő Förster, Aurél Kauffmann Aurél, (Lőcse: Reiss, 1910).

William Blades, An Account of the German Morality Play Entitled 'Depositio Cornuti Typographici, (London: Trübner and Co., 1885).

Karl Theodor Gaedertz, Gebrüder Stern und Ristens Depositionspiel, (Lüneburg: Stern, 1886).

Marian Füssel, "Rituale in der Krise? Zum Wandel akademischer Ritualkultur im Zeitalter der Aufklärung," Paideuma: Mitteilungen zur Kulturkunde 55 (2009), 137-153.

Marian Füssel, "Riten der Gewalt. Zur Geschichte der akademischen Deposition und des Pennalismus in der frühen Neuzeit," in: Zeitschrift für historische Forschung 32 (2005): 605-648.

Hannah Skoda, "Frying Pans, Limpets, Donkeys and Becs-Jaunes: Thinking about Violence in Late Medieval Universities," Global Intellectual History, 20 (2023, June), 1-20. https://doi.org/10.1080/23801883.2023.2201956

A.C.J. de Vrankrijker, Vier eeuwen Nederlandsch Studentenleven, (Voorburg: Boot, 1939).

W. B. S. Boeles, Frieslands Hoogeschool en het Rijks Atheneum te Franeker, (Leeuwarden: Kuipers, 1878).

Szentpétery Imre, A Bölcsészettudományi Kar története 1635-1935 (A Királyi Magyar Pázmány PéterTudományegyetem története 4), (Budapest: Egyetemi Nyomda, 1935)

Tusor Péter, "Az 1635-ös egyetemalapítás pápai elismertségének kérdéséhez," Gerundium 13/3-4 (2022): 89-125. https://doi.org/10.29116/gerundium/2022/3-4/5

Orsolya Báthory, "Dobronoki György S.I. latin nyelvű diáriuma," in: Pázmány Péter és kora (Pázmány Irodalmi Műhely. Tanulmányok 2), ed. Emil Hargittay, Piliscsaba: PPKE, 2001, 372-394.

István Mészáros, "Pázmány Péter, az egyetemalapító," in: Új Ember, 41/20 (1985), 6.

Jiří Fiala, "Beanismo exuti," Žurnál Univerzity Palackého v Olomouci, 31/1 (2021), 40.

Nejstarší matrika olomoucké univerzity. Die älteste Matrikel der Olmützer Universität (1576) 1590-1621, eds. Vladimír Spáčil, Libuše Spáčilová, (Olomouc: Univerzita Palackého v Olomouci, 2016).

Ferenc Kollányi, "Könyvek a XVI. és XVII. századbeli főpapi hagyatékokban," Magyar Könyvszemle, N. S. 3 (1895), 211.

Bernhard Duhr, Geschichte der Jesuiten in den Ländern deutscher Zunge, (Freiburg im Breisgau: Herder, 1907).

Franz von Krones, Geschichte des Karl-Franzens-Universität in Graz, (Graz: Karl-Franzens-Universität, 1886).

Carl Prantl, Geschichte der Ludwig-Maximilians-Universität in Ingolstadt, Landshut, Ingolstadt, München, (Munich: Kaiser, 1872).

Károly Széchy, Zrínyi Miklós, (Budapest: MTA, 1896).

Henryk Barycz, Historja Uniwersytetu Jagiellońskiego w epoce humanizmu, Cracow, Naklad Uniwersytetu Jagiellońskiego, 1935.

Małgorzata Wyrzykowska, "Vienna and its works of art in the eyes of Polish travellers in the second half of the 17th and first half of the 18th century," Quart 56/2 (2020), 50. https://doi.org/10.19195/quart.2020.2.74522

Zdzisław Pietrzyk, "Relacja z podróży jezuity Bartłomieja Nataniela Wąsowskiego," Staropolskie podróżowanie, eds. Bogdan Rok, Filip Wolański, (Cracow: Księgarnia Akademicka, 2016), 264-265.

Ősz Ferenc, "Comenius 'önéletrajza'," in: Comenius példája, eds. Ferenc Földy, Ferenc Kiss, Dániel Kováts (Sárospatak: 2004), 17-34.

Johann Amos Comenius, Die Schule als Spiel, transl. Wilhelm Bötticher, (Langensalza: Bayer und Söhne, 1888).

Comenius és a magyar iskola, ed. Csaba Csorba et al., (Sárospatak: Magyar Comenius Társaság, 1999).

Markéta Klosová, "Actors and Acting in the Schola ludus cycle by John Amos Comenius," in: Új eredmények a színház- és drámatörténeti kutatásban, eds.Anett Farkas, Gabriella Körömi, (Eger: Líceum, 2022), 181-196. https://doi.org/10.17048/Ujeredmenyekaszinhaz.2022.181

Jan Amos Komenský (Comenius), De studii pansophici impedimentis […] Schola ludus, (Veškerých spisů Jana Amosa Komenského IX), ed. Otakar Kádner, (Brno: Ústřední spolek jednot učitelských na Moravě, 1915).

Howard Hotson, Commonplace Learning: Ramism and Its German Ramifications, 1543-1630, (Oxford: Oxford University Press, 2007). https://doi.org/10.1093/oso/9780198174301.001.0001

Alfonso

Canfora, D., La controversia di Poggio Bracciolini e Guarino Veronese su Cesare e Scipione. Florence: Leo S. Olschki, 2001.

Charlet-Mesdjian, B., "Discours sur le mariage dans le livre II des Élégies de J. Pannonius ", in D. Sacré & J. Papy (eds.), Syntagmatia Essays on Neo-Latin Literature in Honour of Monique Mund-Dopchie and Gilbert Tournoy. Leuven: Leuven University Press 2009, pp. 61-71.

Diller, A. "The Greek Codices of Palla Strozzi and Guarino Veronese." Journal of the Warburg and Courtauld Institutes, vol. 24, no. 3-4, 1961, pp. 313-321. https://doi.org/10.2307/750800

Denk, Ulrike. Alltag zwischen Studieren und Betteln: Die Kodrei Goldberg, ein studentisches Armenhaus an der Universität Wien, in der Frühen Neuzeit. Göttingen: Vienna University Press, 2013, pp. 24-34. https://doi.org/10.14220/9783737000772

Grillone, A. La traduzione latina del "Nicocles" isocrateo di Guarino Veronese. Introduzione, edizione critica e commento. Berlin: De Gruyter, 2002.

Grendler, P.F. Schooling in Renaissance Italy: Literacy and Learning, 1300-1600. Baltimore: Johns Hopkins University Press, 1989. https://doi.org/10.56021/9780801837258

Guarini, B., and L. Piacente (ed.). La didattica del greco e del latino. De ordine docendi ac studendi e altri scritti. Bari: Edipuglia, 2002.

Guarino Veronese, Sabbadini, R. (ed.). Epistolario di Guarino Veronese: raccolto, ordinato, illustrato da Remigio Sabbadini. Venice: Deputazione Veneta di Storia Patria, 1915-1919.

Janus Pannonius. Iani Pannonii opera quae manserunt omnia I-III, edited by Gyula Mayer et al., Budapest: Balassi Kiado, 2006-2018.

Lombana Sánchez, A. "Dietrich von Pleningen's contribution to the manuscript legacy of Janus Pannonius: the ms. Stuttgart, Württembergische Landesbibliothek, Cod. poet. et phil. qt. 21." Humanistica Lovaniensia, vol. 73, 2024, pp. 99-114.

Lombana Sánchez, A. "Valores y espiritualidad renacentistas en la escuela de Guarino de Verona." Specula, vol. 10, September 2024, pp. 95-108. https://doi.org/10.46583/specula_2024.1.1137

Marcotte, D. "Éditer Strabon, de Guarino Veronese à François Lasserre. La tradition humaniste et le palimpseste." Bulletin de l'Association Guillaume Budé, vol. 1, no. 1, 2019, pp. 49-78. https://doi.org/10.3406/bude.2019.7276

Pio II, edited by M. Meserve and M. Simonetta. Commentaries. Vol. I. Books I-II. Cambridge, MA: Harvard University Press, 2003.

Römer, Franz. "Ein Freundschaftsbrief des Battista Guarini an Albrecht von Bonstetten." Humanistica Lovaniensia, vol. 36, 1987, pp. 138-146.

Rosmini, C. de. Vita e disciplina di Guarino Veronese e de' suoi discepoli: libri quattro. Milan: Nicolò Bettoni, 1805.

Sabbadini, R. Guarino Veronese e gli archetipi di Celso e Plauto. Livorno: Raffaello Giusti, 1886.

Sabbadini, R. Guarino Veronese: e la polemica sul Carmagnola. Cittadella: Tipo-litografico Fratelli Visentin, 1896.

Sabbadini, R. La scuola e gli studi di Guarino Guarini Veronese: (con 44 documenti). Milan: F. Galati, 1896.

Thomson, I. "Some Notes on the Contents of Guarino's Library." Renaissance Quarterly, vol. 29, no. 2, 1976, pp. 169-177. https://doi.org/10.2307/2860463

Thomson, I. Humanist pietas. The panegyric of Ianus Pannonius on Guarinus Veronensis. Bloomington: Research Institute for Inner Asian Studies, 1988.

Leturcq Samuel

Olivier Basselin. Les vaudevires, poésies du 15e siècle, par Olivier Basselin, avec un discours sur sa vie, et des notes pour l'explication de quelques anciens mots. Edition par Jean Le Houx. Vire, 1811, pp. 22-24.

Danièle Alexandre-Bidon. Le gosier en pente. L'ivresse au Moyen Âge, in Revue de la BNF, vol. 53, 2, 2016, pp. 28-36 (En ligne : https://doi.org/10.3917/rbnf.053.0028).

Lukas Clemens, Michael Matheus. Weinfälschung im Mittelalter und zu beginn der frühen Neuzeit, in Unrecht und recht. Kriminaltät und Gesellschaft 1500-2000. Koblenz, Verlag der Landesarchivverwaltung Rheinland-Pfalz, 2002, pp. 570-581.

Eustache Deschamps. Œuvres complètes, publiées d'après le manuscrit de la Bibliothèque nationale par le marquis de Queux de Saint-Hilaire et Gaston Raynaud. Paris, SATF, vol. 7, 1878-1903, pp. 86-87.

Armand Gasté. Olivier Basselin et le vau de Vire. Paris, 1887.

Yann Grappe. Sulle tracce del gusto. Storia e cultura del vino nel medioevo. Roma-Bari, Laterza, 2006.

Allen Grieco. Medieval and Renaissance wines. Taste, dietary theory, and how to choose the 'right' wine (14th-16th centuries), in Mediaevalia, 30, 1, 2009, pp. 15-42.

Albert Henry. Contribution à l'étude du langage œnologique en langue d'oïl (XIIe-XVe s.). Bruxelles, Académie royale de Belgique, 2 volumes, 1996.

Olivier Jacquet. Le goût des vins d'origine. Genèse, construction et triomphe des AOC au XXe siècle. Dijon, EUD, 2024.

Samuel Leturcq. Les bons vins de Loire de l'Orléanais à la Touraine à la fin du Moyen Age. Mémoire d'Habilitation à diriger les recherches en Histoire. Tours, Université de Tours, 2025.

Marie-Thérèse Lorcin, Les Recueils de proverbes français (1160-1490). Sagesse des nations et langue de bois. Paris, Champion, 2011.

Marie-Thérèse Lorcin. « Le vin est bon qui en prend par raison ». Le vin dans les recueils de proverbes français et les fabliaux, in L'Atelier du CRH, 12, 2014 (En ligne : http://journals.openedition.org/acrh/5967). https://doi.org/10.4000/acrh.5967

Benoît Musset. Entre salubrité, conservation et goût : définir le « bon vin » en France (1560-1820), in Revue Historique, 677, 2016, pp. 57-82. https://doi.org/10.3917/rhis.161.0057

François Villon. Œuvres complètes, suivies d'un choix des poésies de ses disciples, édité par Pierre Jannet. Paris, 1876, pp. 147-149.

Le recueil des repues franches de maistre François Villon et de ses compagnons, édition par Jelle Koopmans et Paul Verhuyck. Genève, Droz, 1995, pp. 33-39.

Javier

Alba, R., 1991, "Nota introductoria", in Jerónimo Münzer: Viaje por España y Portugal (1494-1495), pp. IX-XVII, Madrid, Ediciones Polifemo

Bibikov, М. V., 2024, Early Medieval Latin 'Itineraria' and Descriptions of the Holy Land. Drevneishie Gosudarstva Vostochnoi Evropy 45, pp. 336-344 https://doi.org/10.32608/1560-1382-2024-45-336-344

Dickens, Ch., 1913, American notes for general circulation and pictures from Italy, London, Chapman & Hall

Dodd, E. K., 2020, Roman and Late Antique Wine Production in the Eastern Mediterranean: A Comparative Archaeological Study at Antiochia ad Cragum (Turkey) and Delos (Greece), Oxford, Archaeopress. https://doi.org/10.2307/j.ctvwh8c1m

Fischer, S., 2024, "Latin orientalism: Travel and Pilgrimage Literature", in Stella, F. (chief ed.), Latin Literatures of Medieval and Early Modern Times in Europe and Beyond. A millennium heritage, series Comparative History of Literatures in European Languages, vol. 34, Amsterdam-Philadelphia, John Benjamins, pp. 296-307. https://doi.org/10.1075/chlel.xxxiv.18fis

García Mercadal, J. (compilation, translation and notes), 1952, "Jerónimo Münzer", in Viajes de extranjeros por España y Portugal. Desde los tiempos más remotos hasta fines del siglo XVI, Madrid, Ediciones Aguilar S. A.

Herbers, K. (ed.), Orth-Müller, T. B. (introd.) et al., 2020, Hieronymus Münzer Itinerarium, in Monumenta Germaniae Historica. Reiseberichte des Mittelalters, vol. 1, Wiesbaden, Harrassowitz Verlag

Khanmohamadi, S. A. (2019), "Bridge essay: "home" and "abroad" in medieval travel and trade narratives", in Seigneurie, K. (ed.), A Companion to World Literature, New Jersey, Wiley-Blackwell, vol. 2, 28. https://doi.org/10.1002/9781118635193.ctwl0079

Kunstmann, F. (ed.), 1854, Münzer. De inventione Africae maritimae et occidentalis videlicet Genee per infantem Heinricum Portugalliae

Lacarra, M. del C., 2023, "El viaje por España de Jerónimo Münzer (1494-1495), antecedentes y consecuencias", in Lacarra, M. del C., and Lozano, J. C. (dir.), Con otros ojos. El arte aragonés visto por los viajeros, Zaragoza, Institución Fernando el Católico, pp. 11-44

Lanciani, R. A., 1876, "Ara di Vermino", Bullettino della Commissione archeologica comunale di Roma 4, pp.165-210

Péricard-Méa, D., 2009, De Nuremberg à Grenade et Compostelle; itinéraire d'un médecin allemand (août 1494-avril 1495), Paris, Atlantica

Pfandl, L. (ed.), 1920, "Itinerarium Hispanicum", Revue Hispanique 48

Phillips, K. M., 2016, "Travel, writing, and the global Middle Ages", History Compass 14 (3), pp. 81-92 https://doi.org/10.1111/hic3.12301

Puyol, J. (trans.), 1924, "Viaje por España y Portugal en los años 1494 y 1495", Boletín de la Real Academia de la Historia 84, pp. 31-119 and 197-279

Rouxpetel, C., 2019, "Reductio Orientis? De l'étrange au familier dans les récits de pèlerinage occidentaux en Terre sainte (XIIe-XIVe siècle)", in Burkardt, A. (dir.), Médiateurs et instances de médiation dans l'histoire du voyage, Limoges, PUL, pp.303-320

Staunton, M., 2017, "Richard of Devizes, Walter Map, and Richard de Templo. History and Literature", in Staunton, M., The Historians of Angevin England, Oxford, Oxford University Press, pp. 128-150. https://doi.org/10.1093/oso/9780198769965.003.0008

Schädler, U., 2018, "Encore sur la 'marelle ronde': cent ans après Carl Blümlein", Kentron 34, pp. 87-98. https://doi.org/10.4000/kentron.2666

Tózsa Rigó

Baraczka, István. A hazai pénzrendszerek és pénzek történetéhez (1540-1560). In: Levéltári Közlemények 36. (1965) 2. 235-254.

Fraknói, Vilmos, (ed.): Magyar Országgyűlési Emlékek. Vol. I. Budapest, 1874.

Frankl, Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. Budapest, 1873.

Kenyeres, István. Számadáskönyvek mint a 16-17. századi gazdaságtörténet forrásai. In: Rüsz-Fogarasi, Enikő (ed.): A levéltár rejtett kincsei. Források és értelmezések a gazdaságtörténet köréből. Erdélyi Évszázadok. A Kolozsvári Magyar Történeti Intézet Évkönyve IV. Kolozsvár, 2019. 27-52.

Miller, Jaroslaw. Urban Societies in East Central Europe, 1500-1700. Aldershot-New York. 2008.

Ortvay, Tivadar: Pozsony város története. Vol. II. Part 4. Pozsony, 1903.

Pálffy, Géza. A Magyar Királyság új fővárosa: Pozsony a XVI. században. FONS Forráskutatás és Történeti Segédtudományok, 20. (2013) 1. 3-76.

Schilling, Heinz: Vergleichende Betrachtung zur Geschichte der bürgerlichen Eliten in Nordwestdeutschland und in den Niederlanden. In: Schilling-Diederiks (ed.): Bürgerliche Eliten in den Niederlanden und in Nordwestdeutschland. Städteforschung A/23 1985. 1-32.

Schilling, Heinz: Die Stadt in der frühen Neuzeit. Enzyklopädie Deutscher Geschichte 24. München, 2004. https://doi.org/10.1524/9783486701685

Schönvitzky, Bertalan: A Pozsonyi Királyi Katholikus Főgymnasium története. Pozsony, 1896.

Tózsa-Rigó, Attila. "Ausgeben - eingenomen … die Stat […] notturffigklich versehn". Rozpočet mesta Bratislavy v druhej štvrtine 16. storočia. In: Historický časopis 57. (2009) 1. 67-86.

Tózsa-Rigó, Attila. Udvar és (fő)város kapcsolata a pozsonyi számadáskönyvek és a kamarai források tükrében. In: URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv 7. (2012). 227−252.

Tózsa-Rigó, Attila. Pozsony érdekérvényesítési és kommunikációs stratégiája a városi ajándékok tükrében. In: URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv 15. (2020). 101-122.

Tózsa-Rigó, Attila. Város és folyó. A pozsonyi rév és a Duna-híd gazdaság- és környezettörténeti vizsgálata. Jégjelenségek és áradások a Duna pozsonyi szakaszán (1520-1610). In: Magyar Gazdaságtörténeti Évkönyv 5. (2021) 65-102.

Molnár Dávid

A magyar könyvkultúra múltjából: Iványi Béla cikkei és anyaggyűjtése (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 11), szerk. HERNER János, MONOK István (Szeged: JATE, 1983).

BOISSARD, Jean Jacques, Emblematum liber (Francofurti ad Moenum: s. t., 1593).

BORSA Gedeon, XVI. századi magyarországi nyomtatványok a bécsi Nationalbibliothekban, in Magyar Könyvszemle 80 (1964), 162-166.

COLUMNIS, Guido de, Historia destructionis Troiae (The Mediaeval Academy of America Publication, no. 26), ed. Nathaniel Edward GRIFFIN (Cambridge, Mass.: Mediaeval Academy of America, 1936).

CSEPREGI, Zoltán, Evangélikus lelkészek Magyarországon (ELEM). Proszopográfiai rész I, A reformáció kezdetétől a zsolnai zsinatig (1610) I/2: M-R (Budapest: MEDiT, 2015).

DIENES, Dénes - UGRAI, János, History of the Reformed Church College in Sárospatak, tr. Réka GOODSON, Petra DIENES (Sárospatak: Hernád Kiadó, 2013).

ERASMUS, De conscribendis epistolis, ed. Jean-Claude MARGOLIN, in Opera omnia Desiderii Erasmi Roterodami, I.2. (Amsterdam: North-Holland Publishing Company, 1971), 153-579.

ERASMUS, De pueris statim ac liberaliter instituendis, ed. Jean-Claude MARGOLIN, in Opera omnia Desiderii Erasmi Roterodami, I.2. (Amsterdam: North-Holland Publishing Company, 1971), 1-78.

HORVÁTH, Mónika, Adalék egy diáklázadás történetéhez: Kazinczy Péter ismeretlen levele Fáy Lászlóhoz 1667-ből, in Theologiai Szemle, új folyam 65 (2022), 21-25.

MADER, Valerian, Libellus exercitiorum poeseos scholasticorum, propter tyrones artis versificatoriae, ut quomodo ea comparanda, promovenda, amanda, et conservanda sit, exemplum capiant, in lucem editus (Galgóc: Typis Valentini Mantskovit, 1588).

MADER, Valerian, Libellus exercitiorum poeseos scholasticorum (1588), szerk. MOLNÁR Dávid (Budapest-Sárospatak: L'Harmattan Kiadó, Tokaj-Hegyalja Egyetem, 2024). https://doi.org/10.56037/978-963-646-082-2

MÉSZÁROS, István, XVI. századi városi iskoláink és a "studia humanitatis" (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981).

MOLNÁR, Dávid, In Hungaria vero dementis est quaerere Ficinum? Valerian Mader's poem about Marsilio Ficino, in Studi Finno-Ugrici: Annali dell Istituto Universitario Orientale di Napoli 1 (2021), 1-24.

MOLNÁR, Dávid, Valerian Mader igavonó ökröcskéje: a Libellus exercitiorum poeseos scholasticorum, in Valerian Mader, Libellus exercitiorum poeseos scholasticorum (1588), szerk. MOLNÁR Dávid (Budapest-Sárospatak: L'Harmattan Kiadó, Tokaj-Hegyalja Egyetem, 2024) 7-60.

MOLNAR Szenciensis, Albertus, Lexicon Latino-Graeco Ungaricum [...] (Heidelbergae: Typis viduae Joh. Georgii Geyderi, impensis heredum Wechelianorum, Danielis et Davidis Aubriorum, et Clementis Schleichii, 1621).

MONOK, István, Luthers und Melanchthons Werke in ungarländischen Bibliotheken des 16. und 17. Jahrhunderts. In: Luther und die Evangelisch-Lutherischen in Ungarn und Siebenbürgen. Augsburgisches Bekenntnis, Bildung, Sprache und Nation vom 16. Jahrhundert bis 1918 (Reformationsgeschichtliche Studien und Texte, Bd. 167), Hrsg. von Márta FATA, Anton SCHINDLING (Münster: Aschendorff Verlag, 2017), 201-221.

OKÁL, Miloslav, Život a dielo Valeriána Mádera, in Literárnomúzejný letopis 20 (1986), 144-176.

PÁLFY, Miklós, Katalog der Handschriftensammlung der Hallenser Ungarischen Bibliothek (Halle-Saale: Max Niemeyer, 1965).

SABINUS Brandeburgensis, Georg, Poemata (Leipzig: Ernst Vögelin, 1563).

STRAUSS, Gerald, The State of Pedagogical Theory c. 1530: What Protestant Reformers Knew About Education, in Enacting the Reformation in Germany: Essays on Institution and Reception, ed. Gerald Strauss (London: Routledge, 1993), 69-94. https://doi.org/10.4324/9781003556091-10

SZOMBATHI, János, A sárospataki főiskola tanárainak életrajza, szerk., ford. SOLTÉSZ János (többekkel), in Sárospataki Füzetek 8 (1864), 120-136, 223-238, 303-317, 404-420, 521-530, 616-626, 687-705, 804-818, 873-899.

WANDER, Karl Friedrich Wilhelm, Deutsches Sprichwörter-Lexikon. Ein Hausschatz für das deutsche Volk, Bd. I-V (Leipzig: Brockhaus, 1867-1880).

Horvath Mónika

Benczédi, László, Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon (1664-1685) [Feudalism, Absolutism and Centralization in the Late Eighteenth Century in Hungary (1664-1685)] (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980)

Brakensiek, Stefan, "Communication between Authorities and Subjects in Bohemia, Hungary and the Holy German Empire, 1650-1800: A Comparison" in Wim Blockmans, André Holenstein and Jon Mathieu (eds.), Empowering Interactions: Political Cultures and the Emergence of the State in Europe, 1300-1900 (Ashgate: Farnham, 2009), 149-162.

Dienes, Dénes, Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) [Pál Keresztúri Bíró (1594?-1655)] (Sárospatak, 2001)

--, A tokaji bor és a régi pataki diákok [Tokaj wine and the Students of Sárospatak] in István Nyikos (ed.), Tokaj szőlővesszein. Gondolatok a tokaji borról. Tokaji bor konferencia 2001, (Tokaj: Magyar Borok Háza, 2002), 39-43.

Dienes, Dénes and János Ugrai, A Sárospataki Református Kollégium története [History of the Reformed College of Sárospatak] (Sárospatak: Hernád Kiadó, 2013)

Duchaňová, Diana, ""Nur damit wir in unserem Ansehen und Werten nicht nachlassen…" Die Hofordnung als Disziplinierungsmittel an den Höfen der ungarischen Aristokraten im 17. Jahrhundert" in Anna Fundárková and István Fazekas (eds.), Die weltliche und kirchliche Elite aus dem Königreich Böhmen und Königreich Ungarn am Wiener Kaiserhof im 16.-17. Jahrhundert (Wien: Institut für Ungarische Geschichtsforschung in Wien, Ungarische Archivdelegation beim Haus-, Hof- und Staatsarchiv, 2013), 251-272.

Eckhart, Ferenc, Magyar alkotmány- és jogtörténet [Hungarian Constitutional and Legal History] (Budapest: Politzer Zsigmond és Fia kiadása, 1946)

Ember, Győző, Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig [History of the Hungarian Public Administration in the Early Modern Period from the Battle of Mohács to the Expulsion of the Ottomans] (Budapest: Budapest Irodalmi, Művészeti és Tudományos Intézet, 1946)

Evans, Robert John Weston, The Making of the Habsburg Monarchy, 1550-1700: An Interpretation (Oxford: Clarendon Press, 1979)

Herner, János, Kazinczy András naplója (Das Diarium von András Kazinczy) [The Diary of Andreas Kazinczy] in Lymbus, Művelődéstörténeti Tár II., ed. Monok István, Petneki Áron, (Szeged, 1990)

Horváth, Mónika, Egy Rákóczi-familiáris, Fáy (IV.) István levelezése 1633-1639 között [The correspondence of Stephen IV Fáy between 1633-1639] in Lymbus (2020), 181-214.

--, Adalékok egy diáklázadás történetéhez. Kazinczy Péter ismeretlen levele Fáy Lászlóhoz 1667-ből [Some observations to the History of a student uprising at the Reformed Church in Sárospatak. Unknown letter of Peter Kazinczy to Ladislaus Fáy from 1667] in Theologiai Szemle, 65/1 (2022), 21-25.

Hörcsik, Richárd, A Sárospataki Református Kollégium diákjai 1617-1777 [The Students of the Reformed College of Sárospatak between 1617-1777] (Sárospatak: Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei (Sárospatak), 1998)

Károlyi, Bálint, Hiding Patrons and Lords without Patronage? Additions to the Patronage Activity of the Presidents of the Hungarian Chamber with an Outlook on the Habsburg Monarchy in Pro&Contra, 5/2 (2021), 5-29. https://doi.org/10.33033/pc.2021.2.5

Künstlerné, Virág Éva, Közélet és privát szféra eseményei Kazinczy András naplójában [Events in public and private life in the diary of Andreas Kazinczy] in Turul 87/2 (2014), 48-54.

Makkai, László, I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631-1648) [The Economic Documents of the Properties of George I Rákóczi] (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1954)

Makkai, László - Szász, Zoltán, Erdély története. 2. kötet. 1606-tól 1830-ig [The History of Transylvania 1606-1830. Volume 2.] (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986)

Mészáros, István, Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között [The History of the Education in Hungary from 996 to 1777] (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981)

Murdock, Graeme, Beyond Calvin. The Intellectual, Political and Cultural World of Europe's Reformed Churches (Houndmills, Basingstoke, Hampshire; New York: Red Globe Press, 2004)

Murdock, Graeme, Calvinism in the frontier, 1600-1660. International Calvinism and the Reformed Church in Hungary and Transylvania (Clarendon Press, 2000). https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780198208594.001.0001

Nyakas, Miklós, Bakóczi János betűrendbe szedett mutatója Lampe-Ember Pál egyháztörténetéhez [Alphabetical index to the Church History of Paul Lampe-Ember by János Bakóczi] in ed. Nyakas, Miklós, Hajdósági Múzeum Évkönyve 8, Hajdúböszörmény, 1994, 104-205.

Oláh, Tamás, Evangélikusok a Rákóczi-szabadságharc idején (1703-1711) [The Lutherans during the period of the War of Independence of Rákóczi (1703-1711)], you can find it: https://reformacio.mnl.gov.hu/evangelikusok_a_rakoczi_szabadsagharc_idejen_1703_1711 (2024. november 27.)

Péter, Katalin, A református gyülekezet első száz éve Sárospatakon [The first hundrad years of the Calvinist assembly in Sárospatak] in Egyháztörténeti Szemle, 7. (2006) 2, 30-43.

Rüsz-Fogarasi, Enikő, Bocskay István, a Zemplén megyei főispán [Stephen Bocskay who was the supremus comes of Zemplén County] in Turul, (2009) 3, 65-69.

R. Várkonyi, Ágnes, Magyarország a változások idején [Hungary during the period of change] in ed. Szabó, Irén, Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon. Művelődéstörténeti konferencia a jezsuita rend sárospataki megtelepedésének 350. évfordulója alkalmából. Sárospatak, 2014, 15-39.

Szinyei, Gerzson, Sárospataki diáklázadások a XVII. században [The uprisings in Sárospatak in the 17th century] in ed. Horváth Cyrill, Sárospataki Füzetek, 1, Sárospatak, 1904

Váczy, János, Kazinczy Ferenc ősei [The origins of Ferenc Kazinczy] in Turul, III. (1912) 1-18.

Dóbék Ágnes

István BITSKEY, Il Collegio Germanico-Ungarico di Roma: Contributo alla storia della cultura ungherese in età barocca (Roma, Viella, 1996).

Maria Letizia CALDELLI, Giorgio FILIPPI, La collezione epigrafica del Cardinale De Zelada: (1717-1801), Inscriptiones Sanctae Sedis 5 (Città del Vaticano: Edizioni Musei Vaticani, 2021).

Anna Rita CAPOCCIA, "Modernità e ortodossia: strategie di conciliazione e dissidenza nell'insegnamento della filosofia nei collegi gesuitici del primo Settecento", Les Dossiers du Grihl 2 (2009). https://journals.openedition.org/dossiersgrihl/3678 (a letöltés ideje: 2022. 03. 21.) https://doi.org/10.4000/dossiersgrihl.3678

Claudia CERCHIAI, a cura di, Il Collegio Romano dalle origini al Ministero per i Beni e le Attività Culturali (Roma: Istituto Poligrafico dello Stato, 2003).

John DIAMOND, "A Catalogue of the Old Roman College Library and a Reference to Another", Gregorianum 32 (1951): 103-114.

Ágnes DÓBÉK, "La fortuna di Metastasio nella cultura teatrale ungherese del Settecento", in Norma e contestazione nel XVIII secolo, Domenico CECERE, Alessandra DI RICCO, Anna Maria RAO, 149-160 (Roma: Edizioni di Storia e Letteratura, 2023.

Ágnes DÓBÉK, "The Italian Influence on 18th-Century Hungarian Culture in the Light of the Activities of a Hungarian Prelate, Ferenc Barkóczy", Acta Philologica 60 (2023): 93-105. https://doi.org/10.7311/ACTA.60.2023.8

Ágnes DÓBÉK, Barkóczy Ferenc (1710-1765) egri püspök könyvtára [Biblioteca di Ferenc Barkóczy, vescovo di Eger], A Kárpár-medence kora újkori könyvtárai XI. (Budapest: MTA-KIK, 2021). https://doi.org/10.36820/karpatmed.2021.Barkoczy

Maria Pia DONATO, "Il vizio virtuoso. Collezionismo e mercato a Roma nella prima metà del Settecento" Quaderni storici 1 (2014): 139-160.

Maria Antonietta FUGAZZOLA DELPINO, Elisabetta MANGANI, "Il Museo Kircheriano" in Il Collegio Romano dalle origini..., 265-319.

Klára GARAS, "Maestri italiani e veneziani nell'Ungheria del secolo XVIII", in Venezia, Italia, Ungheria fra Arcadia e Illuminismo. Rapporti italo-ungheresi della presa di Buda alla rivoluzione francese, a cura di Béla KÖPECZ e Péter SÁRKÖZY, 265-274 (Budapest: Akadémiai, 1982).

Libro delle ordinazioni del Pontificio Collegio Germanico-Ungarico. Ordinazioni degli Alunni dai Paesi della Sacra Corona d'Ungheria (1599-1713), a cura di Péter TUSOR (Budapest-Roma: Gondolat Kiadó, Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Moravcsik Gyula Intézet, 2024).

Louis J. OLDANI, Victor R. YANITELLI, "Jesuit Theater in Italy: Its Entrances and Exit.". Italica 1 (1999):18-32. https://doi.org/10.2307/479800

Paolo PUDDU, "Le innovazioni del Settecento", in Conoscenza del cibo: dalla preistoria ai cibi di Frankenstein (Bologna: CLUEB, 2002), 1000-1004.

Sára SÁNTA, "Chronicle of The First Planned Excavation in Hungary: István Schönvisner and De Ruderibus", Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 55 (2019): 233-245. https://doi.org/10.22315/ACD/2019/14

Peter SCHMIDT, Das Collegium Germanicum in Roma und die Germaniker. Zur Funktion eines römischen Ausländerseminaris (1552-1914), Bibliothek des Deutschen Historischen Instituts in Rom 56 (Tübingen: M. Niemeyer, 1984).

Andrea STEINHUBER, Geschichte des Collegium Germanicum Hungaricum in Rom, I-II (Freiburg: Herder, 1895).

Orsolya SZÁRAZ, Catalogus librorum Bibliothecae Collegii Germanici et Hungarici Romae, Adattár XVI¬-XVIII. századi szellemi mozgalmak történetéhez, 17/3 [Archivio per la storia dei movimenti spirituali dei secc. XVI-XVIII] (Budapest-Eger: MTA Könyvtár és Információs Központ; Eszterházy Károly Főiskola, 2015).

László SZÖRÉNYI, "Arcadia latina nell Ungheria del diciottesimo secolo", in Venezia, Italia, Ungheria..., 293-304.

Maurizio TANI, La rinascita culturale del '700 ungherese. Le arti figurative della grande committenza ecclesiastica (Roma: Viella, 2005).

Tamás TÓTH, "A Collegium Germanicum et Hungaricum Levéltára [Archivio del Collegium Germanicum et Hungaricum]", in: Magyarország és a római Szentszék (Források és távlatok). Tanulmányok Erdő bíboros tiszteletére. szerk. TUSOR Péter, Collectanea Vaticana Hungariae I/8, 137-156 (Budapest-Róma: MTA-PPKE 'Lendület' Egyháztörténeti Kutatócsoport, 2012).

Tamás TÓTH, «Si nullus incipiat, nullus finiet». La rinascita della Chiesa d'Ungheria dopo la conquista turca nell'attivita di Gábor Patachich e di Ádám Patachich, Arcivescovi di Kalocsa-Bács (1733-1784), Collectanea Vaticana Hungariae 6 (Budapest- Roma-Szeged: PPKE Egyháztörténeti Kutatócsoportja-Gondolat 2011), 100-101.

Tamás VÉGHSEŐ, "La raccolta inedita di Endre Veress sulla storia del Collegio Germanico-Ungarico", in I collegi per stranieri a/e Roma nell'età moderna, vol. I: Cinque-Settecento, a cura di Alessandro BOCCOLINI, Matteo SANFILIPPO e Péter TUSOR, Studi di Storia delle Istituzioni Ecclesiastiche 10., 57-62 (Viterbo: Sette Città, 2023).

Endre VERESS, Matricula et acta alumnorum Collegii Germanici et Hungarici ex regno Hungariae oriundorum 1599-1917, Fontes Rerum Hungaricarum 2 (Budapest: Typis Societatis Stephaneum Typographicae, 1917).

Ricardo García VILLOSLADA, Storia del Collegio Romano dal suo inizio (1551) alla soppressione della Compagnia di Gesù (1773), Series facultatis historiae ecclesiasticae vol. 66 (Roma: Pontificiae universitatis Gregorianae, 1954), 204-262.

Kis Tímea

Márton Borsos, A' borjavításnak és vegyitésnek felfödezett titkai, Pest, Geibel Károly, 1846, 75-98.

James F. Bush, "By Hercules! The More Common the Wine, the More Wholesome!" Science and the Adulteration of Food and Other Natural Products in Ancient Rome, Food and Drug Law Journal 57(2002/3), 573-602.

Jean-Baptiste-Alphonse Chevallier, Dictionnaire des altérations et falsifications des substances alimentaires, médicamenteuses et commerciales, Tome premier, Paris, Béchet Jeune, 1850.

Jean-Baptiste-Alphonse Chevallier, Johann Friedrich Westrumb, Wörterbuch der Verunreinigungen und Verfälschungen der Nahrungsmittel, Arzneikörper und Handelswaren, Band I1856-1857II, Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 1856-1857.

Péter Csíky, 1836: Alimenta Respectu diaetetico considerata, Pest, Trattner, 1836.

James L. Denman, Wine and its adulterations, London, 1767.

János Dercsényi, Ueber Tokaj's Weinbau, Vienna, A. Blumauer, 1796.

János Dercsényi, A tokaji bornak termesztéséről, (translated by Gábor Őri Fülep, Kassa, Füskúti Landerer Ferenc, 1799.

Josef Eisinger, Lead and wine. Eberhard Gockel and the Colica Pinctonum, Medical History 26(1982), 279-302. https://doi.org/10.1017/S0025727300041508

Johann Henrik Engelhart, Dissertatio chemico-medica de vinis lithargyrio mangonisatis, Londini Gothorum, Typis Berlingianis, 1777.

Adamo Fabroni, Dell' arte di fare il vino, Firenze, Giuseppe Tofani, 1787.

Adamo Fabroni, Adam Fabbroni Kunst nach vernünftigen Grundsätzen Wein zu verfertigen…von Samuel Hahnemann, Leipzig, Johann Ambrosius Barth, 1790.

Hieronymus David Gaubius, Mengsel van loodstoffen in de wynen, in Verhandelingen uitgegeeven door de Hollandsche maatschappye der weetenschappen te Haarlem, Vol.1., Haarlem, J. Bosch, 1754, 112-126.

Eberhard Gockel, De Vini acidi per acetum Lithargyri cum maximo bibentium damno, dulcificatione, Observatio XXX, Miscellanea curiosa sive ephemeridum medico-physicarum Germanicarum Academiae Caesareo-Leopoldinae Naturae Curiosorum, Decuriae III, Annus quartus, 1697, 77-85.

Sámuel Domby, De vino Tokaiensi, Trajecti ad Rhenum, Joannes Broedelet, 1758.

Samuel Hahnemann, Ueber Hahnemanns Weinprobe, und den neuen Liquor probatorius fortior, Journal der Pharmazie für Aerzte, Apotheker und Chemisten von Johann Bartholomäus Trommsdorff, Vol. II., Leipzig, 1794, 39-48.

Friedrich Hoffmann, Opera Omnia physico-medica, Tomus V., Genevae, Samuel de Tournes, 1740.

Hoffmann 1740a, De vini Rhenani praestantia, in: Hoffmann 1740, 341-355.

Hoffmann 1740b De vini Hungarici excellente nature, virtute et usu, in Hoffmann 1740, 355-362.

Jean-Pierre Hureaux, Historie des falsifications de substances alimentaires et medicamenteuses, Paris, Germer Baillière, 1855.

Johann Valentin Kauppers, De natura et praestantia vini Rhenani in medicina, [Halae], Christoph Andreas Zeitler, 1703.

Paul Keler, Peter Jaenichen, De vineis Ungariae, praeside Petrus Iaen