Előszó

Irodalom

Baader, M. S. (2007). A reformpedagógia környezetéhez: A vallás új formái 1900 körül, nietzscheanizmus, életreform In Biró, Zs. H. & Pap, K. T. (szerk.): Posztmodern kihívások a pedagógiatörténet-írásban (pp. 34–57). Gondolat Kiadó.

Beke, L., Németh, A. & Vincze, G. (2013, szerk.): Mozdulat – magyar mozdulatművészet a korabeli társadalom és művészet tükrében. Gondolat Kiadó.

Boreczky, Á. & Vincze, B. (2018, szerk.): Reformpedagógia és életreform – recepciós tendenciák, intézményesülési folyamatok. Gondolat Kiadó.

Buchholz, K. (2001): Begriffliche Leitmotive der Lebensreform. In: Buchholz, K. ua. (szerk.): Die Lebensreform Entwürfe zur Neugestaltung von Leben und Kunst um 1900 (pp. 41–42). Haeusser-Media.

Krabbe, W. R. (2001). Die Lebensreformbewegung. In Buchholz, K. at all (eds.): Die Lebensreform. Entwürfe zur Neugestaltung von Leben und Kunst um 1900 (pp. 25–29). Verlag Hässer.

Linse, U. (2001): Lebensreform und Reformreligionen In: Buchholz, K. ua. (szerk.): Die Lebensreform Entwürfe zur Neugestaltung von Leben und Kunst um 1900 (pp. 193–198). Haeusser-Media.

Németh, A., Mikonya, Gy. & Skiera, E. (2005. szerk.): Életreform és reformpedagógia – nemzetközi törekvések magyar pedagógiai recepciója. Gondolat Kiadó.

Németh, A. & Hopfner, J. (2008, eds.): Pädagogische Strömungen in der k. u. k. Monarchie. Lang Verlag.

Németh, A. & Pirka, V. (2013, szerk.): Az életreform és reformpedagógia – recepciós és intézményesülési folyamatok a 20. század első felében). Gondolat Kiadó.

Németh, A., Pirka, V. & Pukánszky, B. (2013, szerk.): Továbbélő utópiák I. Gondolat Kiadó.

Németh, A., Stöckl, C. & Vincze, B. (2017, eds.): Survival of Utopias – Weiterlebende Utopien. Life Reform and Progressive Education in Austria and Hungary – Lebensreform und Reformpädagogik in Österreich und Ungarn. Lang Verlag. https://doi.org/10.3726/b10669

Németh, A. & Skiera, E. (2018, szerk.): Rejtett történetek - az életreform mozgalmak és a művészetek. Műcsarnok.

Oelkers, J. (1992). Reformpädagogik. Eine kritische Dogmengeschichte. Juventa Verlag.

Skiera, E. (2002). A reformpedagógia hatása az NSZK iskolareformjainak alakulására. In Reformpedagógia-történeti tanulmányok. Európai kölcsönhatások, nemzeti sajátosságok (pp. 171–192). Osiris.

Skiera, E., Németh, A. & Mikonya, Gy. (2006, eds.): Reformpädagogik und Lebensreform in Mitteleuropa – Ursprünge, Auspragung und Richtungen, landerspezifische Entwicklungstendenzen. Gondolat Kiadó.

Vincze, B., Kempf, K. & Németh, A. (2020a, eds): Hidden Stories - Life Reform Movements and the Art. Peter Lang Publisher. https://doi.org/10.3726/b16794

Vincze, B., Kempf, K. & Németh, A. (2020b, szerk.): Az életreform és a művészetek. Gondolat Kiadó – Műcsarnok.

Arany Zsuzsanna: A „gnózisban a megváltás”? Spiritizmuskritika a Nyugatban

Irodalom

Arany, Zs. (2020). “Absinthe of necromancy”: Kosztolányi and the Life Reform Movements. In B. Vincze & K. Kempf & A. Németh (Eds.) Hidden Stories – the Life Reform Movements and Art (pp. 255–265). Peter Lang.

Arany, Zs. (2019). Újgnosztikus filozófiák hatása a századforduló magyar irodalmi életére. Életünk, 1, 45–59.

[Bíró-]Balogh, T. (2003). Tréfa a humorban. Karinthy Frigyes, a humorista (?). Bárka, 5, 76–86.

Guénon, R. (2004). The Spiritist Fallacy. Sophia Perennis et Universalis.

Halász, G. (1937). Magyar századvég. Nyugat, 11, 303–324.

Harsányi, Zs. (1925). Jack London bámulatos élete. Nyugat, 6(1), 548–564.

Juhász, Gy. (1969). Trockijjal egy asztalnál. In Gy. Juhász Összes művei 6. Prózai írások 1918–1922 (pp. 86–87). Akadémiai.

Karinthy, F. (1925). Csoda. Címszó az új enciklopédiához. Nyugat, 10(1), 59–65.

Karinthy, F. (1924). Libazsíros vatta. Nekrológ. Az Est, 1 (5), 4.

Karinthy, F. (2011). Mennyei Riport. Kossuth.

Karinthy, F. (1915). Titokzatosság. „Azoknak, akik hisznek a misztikumban”. Az Újság, 4(24), 3–5.

Karinthy, F. (1928). Van-e túlvilági élet? Nyugat, 9(1), 343–348.

Kőhegyi, G. (2004) Tudomány, babona és misztikum Karinthy Frigyes prózájában. Studia Caroliensia, 2, 142–160.

Laczkó, G. (1922). Csalók és próféták. Nyugat, 4(16), 553.

(MB.) [Mikos, J.] (1897). A spiritizmus feladata. Rejtelmes Világ, 12(3), 2.

Schöpflin, A. (1930). Don Juan estéje. Lenormand drámája a Nemzeti Színházban. Nyugat, 5(16), 817–818.

Szemlér, F. (1935). Román folyóiratszemle. Erdélyi Helikon, 10, 631.

Tarjányi, E. (2002). A szellem örvényében. A magyarországi mesmerizmus, szellemidézés, teozófia története és művészeti kapcsolatai. Universitas.

Tábori, K. (1924). Pesti spiritiszták. Tolnai Világlapja Kiadása.

Albrecht Zsófia: A lótusz lelke. Misztikus újvallásos irányzatok, az életreform és a képzőművészet kapcsolatáról

Irodalom

Baktay, E. (1981). India művészete I. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata.

Blavatsky, H. (1877). Isis Unveiled I-II.

Bogdan, H. (2016). Western Esotericism and New Religious Movements. In J. R. Lewis & I. Tøllefsen (Eds.), The Oxford Handbook of New Religious Movements: Volume II. Oxford University Press. 455–468. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780190466176.013.34

Breidbach, O. (2014). Goethe metamorfózistanáról. In D. Gurka (Szerk.), Egymásba tükröződő emberképek. Gondolat. 11–35.

Campbell, B. F. (1980). Ancient Wisdom Revived: A History of the Theosophical Movement. University of California Press.

Francastel, P. (1972). Művészet és társadalom. Gondolat.

Göring, H. (1894). Freier text zu Fidus' Bildern. Sphinx 19(101), 1–14.

Keserü, K. (2013). Conversio a modern képzőművészetben. Teozófus művészet. In B. Déri (Szerk.), Conversio. ΑΓΙΟΝ Könyvek 1. ELTE BTK Vallástudományi Központ. 39–58.

Lee, Ch. (2016). L'Âme de Lotus: Florale Animationen bei František Kupka. In I. Kranz; A Schwan & E. Wittrock (Eds.), Die Sprachen der Blumen. Medien floraler Kommunikation. Wilhelm Fink Verlag. 221–244. https://doi.org/10.30965/9783846759943_011

Mladek, M., & Rowell, M. (Eds.). (1975). František Kupka 1871-1957: A Retrospective. The Solomon R. Guggenheim Museum.

Mládková, M. (Ed.). (2001). František Kupka: ze sbírky Jana a Medy Mládkových ve Washingtonu. Egon Schiele Art Centrum - Galéria města Bratislavy.

Németh, A. (2010). Emberi idővilágok. Pedagógiai megközelítések. Gondolat.

Németh, A., & Skiera, E. (Szerk.). (2018). Rejtett történetek. Az életreform-mozgalmak és a művészetek. Műcsarnok.

Németh, A. (2023). Új Ember, Új Társadalom, Új Nevelés - a reformpedagógia és az újvallásos mozgalmak kapcsolata. In B. Pukánszky & P. Sárkány (Szerk.), Pedagógia és kereszténység: Teológiai, neveléstörténeti és nevelésfilozófiai metszetek. Szent István Társulat. 65–81.

Naumann, M. (2023). Discovering and Appropriating the Buddha: Scholarly Studies of the so-Called Southern Buddhism in Nineteenth Century Europe. In S.K. Licha & H. Krämer (Eds.), Learning from the West, Learning from the East: The Emergence of the Study of Buddhism in Japan and Europe before 1900. Brill. 284–308. https://doi.org/10.1163/9789004681071_010

Pravdová, A., & Theinhardt, M. (Eds.). (2018). František Kupka 1871 – 1957. Národní Galerie. 14.

Siegler, E. (2007). New Religious Movements. Pearson Prentice Hall.

Steiner, R. (1897). Goethe világszemlélete. http://ww.antropozofiai-tarsasag.hu/ga6 letöltés ideje: 2024.07.08.

Steiner, R. (1923). Die Geschichte und die Bedingungen der anthroposophischen Bewegung im Verhältnis zur Anthroposophischen Gesellschaft. Eine Anregung zur Selbstbesinnung. Acht Vorträge, gehalten in Dornach vom 10. bis 17. Juni 1923 (GA 258).http://anthroposophie.byu.edu/vortraege/258.pdfletöltés ideje: 2024.07.08.

Szabó. J. (2000). A mitikus és a történeti táj. Balassi Kiadó.

Szarka, E. (2014). Új vallási mozgalmak és az életreform-mozgalmak kapcsolata. In Németh, A., Pukánszky, B. & Pirka, V. (szerk.), Továbbélő utópiák – reformpedagógia és életreform a 20. század első felében. Gondolat. 82–99.

Tarjányi, E. (2002). A szellem örvényében. A magyarországi mesmerizmus, szellemidézés, teozófia története és művészeti kapcsolatai. Universitas.

Welsh, R. P. (1986). Sacred Geometry: French Symbolism and Early Abstraction. In M. Tuchman (Ed.), The Spiritual in Art: Abstract Painting, 1890–1985 Los Angeles County Museum of Art and Abbeville Press. 63–88.

Zimmermann, R. (1882). Anthroposophie im Umriss. Entwurf eines Systems idealer Weltansicht auf realistischer Grundlage. Wilhelm Braumüller K. K. Hof- und Universitätsbuchhändler. http://www.gutenberg.org/files/53962/53962-h/53962-h.htm#ch3.1 letöltés ideje: 2024.07.08.

Végvári Zsófia: Energia és művészet. Csontváry Kosztka Tivadar és Wilhelm Ostwald: az energetisták

Irodalom

A »Csontváry« Kosztka-kiállítás. (1905). In Az Ujság 3(251) 10.

Bishop, P. (2009). Analytical Psychology and German Classical Aesthetics: Goethe, Schiller, and Jung. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203960868

Broda, E. (1981). The interaction of Boltzmann with Mach, Ostwald and Planck, and his influence on Nernst and Einstein. https://inis.iaea.org/collection/NCLCollectionStore/_Public/48/103/48103564.pdf letöltés ideje: 2024. július 14.

Gerlóczy, G. & Németh, L. (1984). Csontváry-emlékkönyv. Válogatás Csontváry Kosztka Tivadar írásaiból és a Csontváry-irodalomból. Corvina

A kötetben olvasható, a tanulmányban felhasznált írások Csontvárytól (Gerlóczy Gedeon válogatása):

Csontváry levele a zseni tenyésztéséről, (1912), 60. old.

Energia és művészet. A kultúrember tévedése. (1912) 62. old.

A lángész. Ki lehet és ki nem lehet zseni? (1913) 68. old.

Csontváry kiadatlan önéletrajza (1912-1913 körül) 74. old.

Ki festhet csataképet, (é.n) 107. old.

Hárnik, J. (1911). Nagy emberek I. Huszadik Század, 12(1) 16-41.

Keserü, K. (2013). Conversio a modern képzőművészetben. Teozófus művészet. In Déri, B. (szerk.) Conversio. ELTE BTK Vallástudományi Központ, 39–57. https://vallastudomany.elte.hu/sites/default/files/CONVERSIO_teljes.pdf letöltés ideje: 2024. július 14.

Kézdi-Kovács, L. (1905). „Csontváry”. In Pesti Hírlap, 27(250) 6.

Koller, M. (1985). Klimt 1902-ben készült Beethoven - fríze és a falfestmények restaurálásának problémái a 19. században és a 20. század elején. In Múzeumi műtárgyvédelem 14. 247–260.

Lehel, F. (1998., szerk. Miltényi, T.). Csontváry. Szellemkép Bt.

Martinás, K. & Bognár, G. (2007) Az energetizmus Magyarországon. In: A természettudományok, a technika és az orvoslás, és a természetes és épített környezet. Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből Országos Műszaki Múzeum. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Budapest, 187-189. https://realeod.mtak.hu/4812/1/Tanulmanyok_2007_33_Matinas_Bognar_Az_energetizmus_Magyarorszagon.pdf letöltés ideje: 2024. július 14.

Ostwald Budapesten. In Budapesti Hírlap, 32(107) 5–6.

Ostwald, W. (1904). Malerbriefe. Beiträge zur Theorie und Praxis der Malerei, Verlag von S. Hirzel

Ostwald, W. (1911). Die Züchtung des Genies. In Ostwald, W. (1912): Der energetische Imperativ. Akademische Verlagsgesellschaft, 444–451.

Ostwald, W. (1912). Monumentales und decoratives Pastell, Akademische Verlagsgesellschaft, Leipzig

Ostwald. W. (1912). Der energetische Imperativ, Leipzig, Akademische Verlagsgesellschaft

Ostwald, W. (1917). Der Farbatlas, Verlag Unesma G.m.b.H., Leipzig

Ostwald, W. (1918). Die Farbenlehre. Verlag Unesma G. m. b. H. https://ia801900.us.archive.org/20/items/farbenlehrevonwi12ostw/farbenlehrevonwi12ostw.pdf letöltés ideje: 2024. július 14.

Ostwald, W. (1969., ed. Birren, F.). The color primer; a basic treatise on the color system of Wilhelm Ostwald. Van Nostrand Reinhold Co. https://doi.org/10.1515/9783112528082

Uj Technika a monumentális festészetben. In Pesti Hírlap, 31(274) 8.

Vas, B. (1912). A Zseni tenyésztése. Oswald terve. In. Világ 3(12) 36–37.

Pálkuti Anikó: Hamvas Béla és az életreform-mozgalmak

Irodalom

A Kőhegyen című dokumentumfilm. https://www.youtube.com/watch?v=4rIEc7O5Vrs (2022. 10.01.)

Bircsák, A. (2008). A Sziget és a Nyugat. A Sziget mint műhely.https://epika.web.elte.hu/doktor/BircsakAniko.pdf (2022.10.01.)

Czakó, G. (2001). Szótárkönyv.Hamvas szótár. Boldog Salamon. Kör. https://mek.oszk.hu/04000/04082/04082.pdf (2022.10.01.)

Bori, I. (1970). Hamvas Béla. http://adattar.vmmi.org/cikkek/9831/hid_1970_06_02_bori.pdf (2022.10. 01.)

Hamvas, B. (1936/s. d.). A magyar Hüperion. In.: A magyar Hüperión I. Medio Kiadó.

Hamvas, B. (1939). Poetica methaphysica. : Esztétikai Szemle 5.https://mtda.hu/ADATTAR/doktar/h_dok/hamvas_bela_poetica_metaphysica.pdf (2024. 07. 03.)

Hamvas, B. (1945/s. d.). A bor filozófiája. In.: A magyar Hüperión II. Medio Kiadó.

Hamvas, B. (1950/s. d.). Mágia szútra. In.: Tabula smaragdina (1947–1950)– Mágia szútra (1950). Medio Kiadó.

Hamvas, B. (1960). Eksztázis. https://hamvasbela.hu/olvasmany-hamvas-bela-eksztazis (2024.07.03.)

Hamvas, B. (2006). Silentium. Titkos jegyzőkönyv. Unicornis. Medio Kiadó.

Hamvas, B. (2008a). Az ágy. In.: Patmosz I. Medio Kiadó.

Hamvas, B. (2008b). Patmosz. In.: Patmosz II. Medio Kiadó.

Hamvas, B. (2008c). Levél V. J.-hez. In.: Patmosz III. Medio Kiadó.

Hamvas, B. (2015a). Bakony. In.: Öt géniusz – esszék. Válogatott esszék. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó.

Hamvas, B. (2015b). Bartók. In.: Öt géniusz – esszék. Válogatott esszék. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó.

Hamvas, B. (2015c). Csontváry nagy cédrusa. In.: Öt géniusz – esszék. Válogatott esszék. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó.

Hamvas, B. (2015d). Gyümölcsóra. In.: Öt géniusz – esszék. Válogatott esszék. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó.

Hamvas, B. (2015e). Interwiew. In.: Öt géniusz – esszék. Válogatott esszék. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó.

Hamvas, B. (2015f). Jázmin és olaj. In.: Öt géniusz – esszék. Válogatott esszék. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó.

Hamvas, B. (2015g). Paradoxon az igazságtalanságról. In.: Öt géniusz – esszék. Válogatott esszék. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó.

Hamvas, B. (2022). Óda a huszadik századhoz. In.: Speak easy. Medio Kiadó.

Hamvas, B. & Kemény, K. (1947). Forradalom a művészetben. Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon. Pannónia Könyvek.

Dúl, A. (2009). Éthosz anthropo daimon. Krízis és karnevál. Hamvas Béla emlékezete. Nap Kiadó.

Marafkó, L. (2007). Remete a világzajban. Hamvas Béla istenfogalmának megidézései.Budapest. 2007. 30. (27-28.) https://adt.arcanum.com/hu/view/Budapest_2007/?query=marafk%C3%B3%20l%C3%A1szl%C3%B3%20remete%20a%20vil%C3%A1gzajban%20hamvas%20b%C3%A9la%20megid%C3%A9z%C3%A9se&pg=292&layout (2024.03.10.)

Németh, A. (2020). A magyar életreform és a művészetek – nemzetközi recepció és nemzeti sajátságok. In.: Az életreform és a művészetek. Kempf, K.-Vincze, B.-Németh, A. (szerk.). Műcsarnok, Magyarországi Reformpedagógiai Egyesület.

Németh, A. & Skiera, E. (2018). Rejtett történetek. Az életreform múltja és jelene. Műcsarnok.

Palkovics, T. (szerk.) (2016). A valóságban felébredni. Hamvas Béla. Medio Kiadó.

Palkovics, T. (s. n.). Távlat és autonómiahttps://hamvasbela.hu/palkovics-tibor-tavlat-es-autonomia (2024.03.01.)

Perczel, I.(1990). Hagyomány, kereszténység és gnószticizmus. BUKSZ. Budapesti Könyvszemle. https://adt.arcanum.com/hu/search/results/?list=eyJxdWVyeSI6ICJwZXJjemVsIGhhbXZhcyJ9 (2024.03.10.)

Szántó, F. I. (2007). A hüperióni hang. Hamvas Béla és a Sziget-mozgalom. Kortárs Kiadó.

Szepesi, A. (1999). Kettős portré Hamvas Bélárólhttps://terebess.hu/keletkultinfo/hamvasbela2.html (2024.01.08.)

Szilágyi, J. Gy. (1998). Egy halálhír. Beszélő. 1998. április-június. 3. folyam, 4-6. szám. https://adt.arcanum.com/hu/view/Beszelo_1998_2/?query=%20ker%C3%A9nyi%20k%C3%A1roly&pg=99&layout=s (2024.03.28.)

Thiel, K. (2018). Krízis és katarzis. Hamvas Béla válságértelmezése.http://docplayer.hu/20189089-1994-360-1-hamvas-bela-oda-a-xx-szazadhoz-in-hamvas-bela-muvei-a-tovabbiakban-hbm-7-szentendre-medio.html (2024.03.01.)

Végvári, Zs. (2020). Csontváry Kosztka Tivadar dekódolt múzsája. Az életreform és a művészetek Kempf, K., Vincze, B. & Németh, A. (2020 szerk.): Az életreform és a művészetek. (pp. 157-183.) Műcsarnok. Magyarországi Reformpedagógiai Egyesület.

Földiné Irtl Melinda – Komár Lajos: Protestáns hittérítők nyomdokain Indiában? Hermann Hesse távol-keleti utazása

Irodalom

Ball, H. (2002). Hermann Hesse: sein Leben und sein Werk. Wallstein Verlag.

Baumann, Gündert (2002). Hermann Hesse and India. In: Hesse Journal, 30/2. University of California, Santa Barbara.1–10.

Bond, G. (1992). The Buddhist Revival in Sri Lanka. Religious Tradition, Reinterpretation and Response. Motilal Banarsidass.

Boreczky, Á. & Vincze, B. (Eds. 2018). Reforpedagógia és életreform – recepciós tendenciák, intézményesülési folyamatok. Gondolat.

Choné, A. (2009). Rudolf Steiner, Carl Gustav Jung, Hermann Hesse, passeurs entre Orient et Occident. Intégration et transformation des savoirs sur l’Orient dans l’espace germanophone (1890–1940). Presses Universitaires de Strasbourg.

Deckler, G. (2018). Hesse: The Wanderer and his Shadow (trans. Peter Lewis). Harward University Press. https://doi.org/10.4159/9780674916388

Freedman, R. (1979). Pilgrim of Crisis: a Biography. Jonathan Cape, London.

Green, Martin (1986). Mountain of Truth: The Counterculture Begins: Ascona, 1900-1920. University Press of New England, Hanover NH.

Hesse, H. (1907). Legende vom indischen König. In: Die neue Rundschau, 18/3-4. 1128–1130.

Hesse, H. (1913). Aus Indien. Aufzeichnungen von einer indischen Reise. Samuel Fischer Verlag.

Hesse, H. (1923). Sziddhártha (ford. Turóczi József). Genius Kiadó.

Hesse, H. (1956). The Journey to the East. Owen.

Hesse, H. (1972). Autobiographical Writings (ed. Theodore Ziolkowski; transl. Denver Lindley) Farrar, Straus and Giroux.

Hesse, H. (1978). Hermann Hesse & Romain Rolland: Correspondence, Diary Entries, and Reflections, 1915 to 1940. Oswald Wolff Books.

Hesse, H. (1992). Sziddhártha (ford. Kászonyi Ágota). Európa Könyvkiadó.

Hesse, H (1994). Demian. Emil Sinclair ifjúságának története. (ford. Toldy Csilla) Tercium Kiadó.

Hesse, H. (1996). Az üveggyöngyjáték. Josef Knecht Magister Ludi életrajzának kísérlete, valamint Knecht hátrahagyott írásai. (ford. Szabó Ede, versford. Vajda Endre) Tercium Kiadó, Budapest.

Hesse, H. (1998). Napkeleti utazás.Elbeszélés. (ford. Halasi Zoltán) Európa Könyvkiadó.

Horváth, G. (2021). A szövegvilág szerkezete Hermann Hesse A pusztai farkas című művében. Filológiai Közlöny, 67 (1). pp. 82–97.

Földiné, Irtl M. & Komár, L. (2017). Az indo-tibeti hatások és a két világháború közötti magyar életreform. In: Németh, A. & Vincze, B. (Eds.): Továbbélő utópiák – magyar életreform-törekvések és nemzetközi recepciós hatások. Gondolat Kiadó, 190–214.

Földiné, Irtl M. & Komár, L. (2020a). Oriental influences in the Endeavour of Hungarian Life Reform: Hindu, Buddhist and Theosophical Aspects. In: Vincze, B., Kempf, K. & Németh, A. (Eds.): Hidden Stories – the Life Reform Movements and Art. Peter Lang. 232–252.

Földiné, Irtl M. & Komár, L. (2020b). Távol-keleti hatások a magyar életreform törekvésekben. Hindu, buddhista és teozófiai vonatkozások. In: Kempf K., Vincze B. & Németh, A. (Eds.): Az életreform és a művészetek. Műcsarnok, Magyarországi Reformpedagógiai Egyesület, Budapest. 133–146.

Freedman, R. (1978). Hermann Hesse. Pilgrim of Crisis: a Biography. Pantheon, New York.

Kelényi, B. (Ed. 2014.). Az indológus indián. Baktay Ervin emlékezete. Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest.

Kempf Katalin, Vincze, Beatrix és Németh, András (szerk. 2020). Az életreform és a művészetek. Műcsarnok, Magyarországi Reformpedagógiai Egyesület.

Kumar, A. (Ed. 1956). Romain Rolland–Kalidas Nag Correspondence. The Tower and the Sea. Papyrus.

Kumar, S. (2022). Works of Hermann Carl Hesse. A Quest for Spirituality. Journal of Positive School Psychology, 6/7. 1565–1568.

Kumari, A. (2020). A Quest for Enlightenment in Hermann Hesse’s Siddhartha. Research Journal of English Language and Literature, 8/3. 253–260.

Marchand, S. (2001). German Orientalism and the Decline of the West. Proceedings of the American Philosophical Society, 145/4. American Philosophical Society. 465–473.

Mileck, J. (1978). Hermann Hesse. Life and Art. University of California Press. https://doi.org/10.1525/9780520342620

Mileck, J. (2003). Hermann Hesse. Between the Perils of Politics and the Allure of the Orient. Peter Lang.

Németh, A. & Vincze, B. (Eds. 2017). Továbbélő utópiák – magyar életreform-törekvések és nemzetközi recepciós hatások. Gondolat Kiadó, Budapest.

Németh, A. & Skiera, E. (Eds. 2018). Rejtett történetek. Az életreform-mozgalmak és a művészetek. Műcsarnok.

Németh, A. & Skiera, E. (2018). Az életreform múltja és jelene. Elvágyódás az érzelmi ridegség elidegenedett világából – új irányok és helyszínek, világnézeti koncepciók, társadalmi hatások. In: Németh, A. & Skiera, E. (Eds. 2018):Rejtett történetek. Az életreform-mozgalmak és a művészetek. Műcsarnok, 19–68.

Ostermann E. (2012). Hermann Hesses Siddhartha. Einführung und Analyse. CreateSpace Independent Publishing Platform.

Schmidt, J. (2004). Bevezetés India örökléttanába. Farkas Lőrinc Imre Kiadó.

Szabó, L. (1941). Örök barátaink.Szabó Lőrinc kisebb műfordításai. Singer és Wolfner.

Tábori, K. (1914). Budapest rejtelmeiből. Exotikus alakok a fővárosban. In Vasárnapi Újság

59 (15), 294–295.

Tekel, R.M. (2006). The Pilgrim without a Map: The Religious Vision of Hermann Hesse. Doktori disszertáció, Concordia University (Canada)

Vincze, B., Kempf, K. & Németh, A. (Eds.). Hidden Stories – the Life Reform Movements and Art. Peter Lang.

Wilde, L. (1999). The Radical Appeal of Hermann Hesse's Alternative Community. Utopian Studies, Penn State University Press, 10/1. 86–97.

Zeller, B. (2005). Hermann Hesse. Rowohlt Taschenbuch Verlag.

Ziolkowski, T. (Ed. 1965). The Novels of Hermann Hesse: A Study in Theme and Structure. Princeton University Press.

Hársvölgyi Virág: A japán kultúra hatása a hazai életreform-mozgalomra

Irodalom

A japáni kimono-öltöny. (1908). Magyarország, 15(120), p. 12.

A lakásberendezésről. A gyermekszoba. (1909). Az Ujság, 7(198), p. 39.

A női viselet káros hatásáról. (1890). Pesti Hirlap, 12 (215), p. 7.

Agobián és Adorján. (1910). Pesti Hirlap, dec. 25. p. 44.

Bozóky, D. (1909a). Kagoshima és Beppu (Japáni fürdőlevél). Pesti Hirlap, 31(14), p. 36.

Bozóky, D. (1909b). A japáni tisztaság. Pesti Hirlap, 31(175), pp. 34–36.

Bozóky, D. (1911). Két év Keletázsiában. Útirajzok. Japán. A szerző saját kiadása.

Bozóky, D. (1932). Japán virágnaptár. Kincses Kalendáriom. A gyakorlati élet általános útmutatója. 36, pp. 224–228.

Bród, M. (1908). A gyermekszoba. Jó Egészség, 7(4), pp. 45–46.

Czakó, E. (1907). A magyar iparművészet szereplése a Milánói Nemzetközi Világkiállításon 1906-ban. Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum előadásai.

Felvinczi Takács, Z. (1936). A Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Különlenyomat, Budapest. Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Adattár, Felvinczi Takács Zoltán kézirat (ltsz.: A 982/3).

Fischer-Dückelmann, A. (1907). A nő mint háziorvos. ”Minerva” Könyvkereskedő- és Kiadó Részvénytársaság.

Gömbösné Galamb, M. (1907): Műhímzésekről. Az Ujság, 5(60), pp. 33–34.

Györgyi, K. (1906). Az iparművészet a milánói kiállításon. Magyar Iparművészet, 9(4–5), pp. 163–219.

Hársvölgyi, V. (2018). „Pillanatfelvételek egy világkörüli sétáról”. Adalékok Kertész K. Róbert japán tanulmányútjához. In Boreczky, Á., & Vincze, B. (Eds.), Reformpedagógia és életreform – recepciós tendenciák, intézményesülési folyamatok (135–157). Gondolat Kiadó.

Hársvölgyi, V. (2021). „Ébred-e már a kis gazdánk?”, avagy japán babák az Egészélet Szigetén – Pintyő játékai. In Őriné Nagy, C. & Dr. Czeglédi, N. (Eds.), Nagy Sándor 150. Gödöllői Múzeumi Füzetek 19, (pp.143–164). Gödöllői Városi Múzeum.

Hársvölgyi, V. (2023). Japán gyermek-és játékkultúrájának recepciótörténete Nyugaton – A japán baba fogadtatása nemzetközi és hazai példákon keresztül. [Doktori disszertáció. ELTE PPK, Neveléstudományi Doktori Iskola]. https://doi.org/10.15476/ELTE.2023.286

ifj. Weisz Jakab és Fia. (1905). Budapesti Hírlap, 25(341), p. 22.

Ismeretlen felvétele (é.n.): Japán ruhaüzlet. Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Kereskedelemtörténeti fotógyűjtemény (ltsz.: KF_7072). https://mkvm.hu/mdcb/?id=9585

Ismeretlen felvétele (1906): Kiállításfotó–Nagy Sándor tervezte dolgozószoba berendezése („Művészember otthona”) az 1906. évi Milánói Világkiállításon. Iparművészeti Múzeum Adattár – Fényképgyűjtemény (ltsz.: FLT 4787).

https://gyujtemeny.imm.hu/gyujtemeny/kiallitasfoto-dolgozoszoba-berendezese-muveszember-otthona-az-1906-evi-milanoi-vilagkiallitason/384

Japán életszabályok a nép számára. (1926). Kincses Kalendáriom. A gyakorlati élet általános útmutatója, 30, p. 172.

Jubileumi Album. (1895). Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Adattár (ltsz.: A4640).

Katona, G. (1840). Ember, és nemzet különböző égalj alatt, szellemi ’s testi jellemeiben Athenaeum, 1840/1 (34), 530.

Kátai, G. (1935). Testápolási üzenetek. Magyar Lányok – Lányok és anyák képes hetilapja, 41(30), p. 378.

Kirakatverseny Budapesten 1911. (1911). Az Ujság, 9(270), p. 41.

Kőhalmy, J. (1907). Egyetemi sport. Egyetemi Lapok, 20(3), p. 13.

Krizantémumok. (1936). Magyar Iparművészet, 39, p. 230.

Ludwig, K. (1929): Kiállításfotó–Varga Márton által tervezett japánkert az Iparművészeti Múzeumban rendezett „Virágos Budapest-Virágos Magyarország” című kertészeti kiállításon 1929 novemberében. Iparművészeti Múzeum, Adattár – Fotógyűjtemény (ltsz.: FLT 4914) http://gyujtemeny.imm.hu/gyujtemeny/kiallitasfoto-varga-marton-altal-tervezett-japankert-az-iparmuveszeti-muzeumban-rendezett-viragos-bu/1852?ds=eyJxIjoiamFww6Fua2VydCJ9&i=0

Morgó bácsi (1904). A japáni gyermekekről. Az Ujság, 2(17), p. 36.

Myrdacz, E. (1907). Der Kimono. Politisch-Anthropologische Revue6, 565. https://archive.org/stream/politischanthrop6190unse/politischanthrop6190unse_djvu.txt

Nádai, P. (1911). Könyv a gyermekről I. Franklin Társulat, Budapest.

Nádai, P. (1939). A lakásberendezés művészete. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.

Németh, A., & Skiera, E. (2018). Az életreform múltja és jelene. Elvágyódás az érzelmi ridegség elidegenitett világából – új irányok és helyszínek, világnézeti koncepciók, társadalmi hatások. In Németh, A., & Skiera, E. (Eds.), Rejtett történetek – Az életreform-mozgalom és a művészetek (pp.19–69). Műcsarnok.

Pethes, J. (1897). A japánok műveltségi viszonyairól. Magyar Tanítóképző, 12(1), pp. 62–69.

Radnai, D. Sz. (2022): A fürdőlevél poétikája és szociológiája a 18–19. századi magyar irodalomban. Replika, 126. 89–107. https://doi.org/10.32564/126.6

Radó Aladár üzlete. (1910). Budapesti Hírlap, 30(252), p. 21.

Räde, K., & Rerrich, B. (1929). „Virágos Budapest. Virágos Magyarország”. Útmutatás ablakaink és erkélyeink virágdíszítésére, virágaink ápolására. Kiadja a „Virágos Budapest. Virágos Magyarország” Előkészítő Bizottsága.

Relle, P. (1911). Nipponizmus. Aurora, 1, pp. 23–27.

Révay, M. J. (főszerk., 1912): Révai Nagy Lexikona. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, 1912. 6. köt. p. 88.

Stern József Kálvin téri Nagyáruháza. (1910). Az Ujság, 8(300), 21.

Szénásy, Hoffann és Tsa selyemáruháza. (1907). Az Ujság, 5(113), p. 25.

Szombathelyi, G. (1904). A fürdés befolyása az egészségre. Magyar Polgár, 27(51), p. 7.

Testgyakorlás a japánoknál. (1906). Kincses Kalendáriom. A gyakorlati élet általános útmutatója, 10, pp. 455–462.

Tészabó, J. (2020). Életreform elemek a gyermekszoba-tervezésben. In Kempf, K., Vincze, B. & Németh, A. (Eds.), Az életreform és aművészetek, (pp. 75–95). Műcsarnok, Magyar Reformpedagógiai Egyesület.

Titurel (1911). Fürdői levél. Sárga rózsa. Dunántúl, 1(102), p. 4.

Tobisch, I. (1935). Krizantémum. Tündérvásár, 11 (44), p. 12.

Undi, M. (1903): Mintalap – gyerekszoba berendezésének terve. Iparművészeti Múzeum. Könyvtár–Mintalapgyűjtemény (ltsz.: MLP-B 1903.1.3). http://gyujtemeny.imm.hu/gyujtemeny/mintalap-gyerekszoba-berendezesenek-terve/2888?ds=eyJxIjoidW5kaSAifQ%3D%3D&i=5

y.ö. (1911). A női divat. Az Ujság, 9 (56), p. 7.

Ruzsa Bence, Szabó Zoltán András, Németh András: A Hamvas Béla Kör sajtóreprezentációja a rendszerváltás körül, illetve 1990 után

Irodalom

Primer források:

Csontos, J., & Lukovich, T. (2008). Szellem az árokparton. Magyar Nemzet, 71(305), 36.

Hamvas Béla Kör. (1991). Nyugati Magyarság, 10(11), 13.

Hegedűs, K. (1985). Madách-kör Vácott. Népművelés, 32(6), 43.

Horváth, V. (2021). Gazdag kultúrprogram a Hamvas Béla Körtől. Napló – Veszprém megye napilapja, 77(164), 3.

Karizs, T. (1990). Feltámadt egy filozófus. A belső száműzetéstől a Kossuth-díjig. Mai Nap, 2(69), 13.

Kovács, N. (1988). Rendszeres romjain. Egyetemi Lapok – Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lapja, 30(2), 4.

Kürthy, S. (1998). Kürthy Sándor. Apolló Nyomda.

Szathmári, B. (1997a) (Ed.). Gyémántnál keményebb. 100 éve született Hamvas Béla. Mont Humán Menedzser Iroda Kft.

Társaskör alakult. (2015). Nógrád Megyei Hírlap, 26(120), 2.

Új utakon a TIT. (2013). Nógrád Megyei Hírlap, 24(226), 2.

Szekunder források:

Alvári, Cs. (1997). A sajtó mint technikatörténeti forrás, különös tekintettel a telefon magyarországi történetének kezdeteire. In É. Vámos, & L. Vámosné Vigyázó (Eds.), Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből (pp. 121–123). Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága. https://doi.org/10.23716/TTO.05.1998.25 (utolsó elérés: 2023. december 10.)

Ambrus, L. (2009). Krízis és karnevál. Hamvas Béla emlékezete. Nap Kiadó.

Andrási, G. (1991). A Zuglói Kör (1958–1968). Egy művészcsoport a hatvanas évekből. Ars Hungarica, 19(1), 47–64. https://epa.oszk.hu/01600/01615/00057/pdf/EPA01615_ars_hungarica_1991_01_047-064.pdf (utolsó elérés: 2023. december 20.)

Andorka, R. (2003). Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó.

Bódis, Z. (1997). Hamvas-írás. A hamvasi nyelvszemlélet megközelítése. Kossuth Egyetemi Kiadó.

Czakó, G. (2001). Hamvas Szótár. Szerzői kiadás. https://mek.oszk.hu/04000/04082/04082.pdf (utolsó elérés: 2023. december 15.)

Csizmadia, E. (1995). Hatalom, ellenzék, társadalom a Kádár-rendszerben. In T. Valuch (Ed.), Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben (pp. 331–337). Osiris Kiadó.

Darabos, P. (2002). Hamvas Béla. Egy életmű fiziognómiája (Vol. 1–3). Hamvas Intézet.

Darabos, P. (2011). Útikalauz Hamvas Béla világegyeteméhez. Életünk, 49(11–12), 88–106. https://library.hungaricana.hu/hu/view/Eletunk_2011 (utolsó elérés: 2024. január 27.)

Dúl, A. (é. n.). Bevezető. In D. Antal (Ed.), Az ősök nagy csarnoka. (Vol. 1, pp. 5–6). Medio.

Farkas, A. M. (2001). Ezoterikusok Haynau Baráti Köre. Élet és Irodalom,45(30), 5–6.

Farkas, A. M., & Mund, K. (2001). Rekviem egy elveszett mítoszért. A Hamvas-kultusz. Valóság, 44(8), 51–64.

Fedeles-Czeferner, D. (2023). Sajtóforrások. In R. Kerepeszki, & K. Schrek (Eds.), Bevezetés a történettudományba és a történelemkutatás módszereibe (pp. 135–142). Kronosz Kiadó.

Fenyvesi, K. (2012). „A Dél betörése”. (Kerényi Károly és a Sziget topológiája) Irodalomtörténeti Közlemények, 116(3), 243–280. https://epa.oszk.hu/00000/00001/00489/pdf/EPA00001_ItK_2012_3_243-280.pdf (utolsó elérés: 2023. december 30.)

Földiné Irtl, M., & Komár, L. (2017). Az indo-tibeti hatások és a két világháború közötti magyar életreform. In A. Németh, & B. Vincze (Eds.), Továbbélő utópiák – magyar életreform-törekvések és nemzetközi recepciós hatások (pp. 190–214). Gondolat Kiadó.

Hamvas, B. (é. n.). Az ősök nagy csarnoka (Vol. 1). Medio.

Hamvas, B. (2017). Álarc és koszorú. Medio.

Hornyik, S. (2018). Piaci viszonyok. A kulturális ellenállás narrativizálása és archiválása a magyarországi képzőművészetben 1949 után. In P. Apor, L. Bódi, S. Horváth, H. Huhák, & T. Scheibner (Eds.), Kulturális ellenállás a Kádár-korszakban. Gyűjtemények története (pp. 21–40). MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet.

Horváth, A. (2013). A cenzúra működési mechanizmusa Magyarországon a szovjet típusú diktatúra időszakában. In V. Paál (Ed.), Magyar sajtószabadság és -szabályozás 1914–1989 (pp. 80–98). Médiatudományi Intézet. http://real.mtak.hu/34850/7/cenzura_mukodesi_mechanizmusa.pdf (utolsó elérés: 2023. december 15.)

Horváth M., F., & Németh, P. M. (1994). A három váci Madách-kör története. In M. Zomborka, & Gy. Mándli (Eds.), Pest Megyei Krónikás (pp. 137–141). Pest Megyei Honismereti Egyesület.

Horváth M., F., & Pintér, T. (1996). „Késő maradékainknak tétessen jegyzésben”. Írásos emlékek Vác város múltjából 1074–1990. Vác Város Önkormányzata. https://library.hungaricana.hu/hu/view/VACV_Vtt_01_Keso (utolsó elérés: 2023. december 30.)

Kemenes, T. (2021). Hamvas Bélát se jobbról, se balról nem lehet kisajátítani. Mandiner. https://mandiner.hu/hirek/2021/05/hamvas-palkovics (utolsó elérés: 2023. december 30.)

Kéri, K. (2001). Bevezetés a neveléstörténeti kutatások módszertanába. Műszaki Könyvkiadó.

Komoróczy, G. (2018). Kerényi-kör, Stemma, Sziget, a társaság. In G. Komoróczy (Ed.), Örvények fölé épülő harmónia. Interjúk, dokumentumok, levelek (Vol. 1.) (pp. 20–33). Gondolat Kiadó. https://www.hebraisztika.hu/attachments/00000860.pdf (utolsó elérés: 2023. december 30.)

Kovács, G. (2017). Hamvas és a két világháború közötti tradicionalizmus. René Guénon és Julius Evola. Liget. 30(5). https://real.mtak.hu/65718/7/47_PDFsam_2017_05_LIGET_folyoirat_u.pdf (utolsó elérés: 2024. június 15.)

Kovács, G. (2019). A "nagyon rossz valóság", avagy a gondolat hatalma. Liget, 32(6), 63–106. http://real.mtak.hu/id/eprint/97036 (utolsó elérés: 2024. június 10.)

Kovács, G. (2022). A határátlépés bűvöletében. A kultúrkritikai értelmiség szerepmodelljei a két világháború között. In B. Mester, & A. Mészáros (Eds.), A magyar filozófia történetírása. Módszertan és kutatói gyakorlat (pp. 293–306). Gondolat Kiadó.

Krabbe, W. (2018), Az éltreform mozgalom. In. A. Németh, & E. Skiera (Eds.), Rejtett történetek – az életreform mozgalmak és a művészetek (pp. 87–97). Műcsarnok.

Krabbe, W. (1998). Lebensreform/Selbstreform. In D. Kerbs, & J. Reulecke (Eds.), Handbuch der deutschen Reformbewegungen 1880–1933 (pp. 74–86). Peter Hammer Verlag.

Krabbe, W. (1974). Gesellschaftsreform durch Lebensreform. Strukturmerkmale einer sozialreformerischen Bewegung im Deutschland der Industrialisierungsperiode. Vandenhoeck & Ruprecht.

Krippendorff, K. (1995). A tartalomelemzés módszertanának alapjai. Balassi Kiadó.

Mezey, K. (2018). Miklóssy Endre emlékezete. Magyar Napló, 30(3), 43–44. https://epa.oszk.hu/03500/03573/00142/pdf/EPA03573_mn_2018_03_43-44.pdf (utolsó elérés: 2024. január 8.)

Németh, A. (2005). A századelő magyar életreform törekvései. Iskolakultúra, 15(2), 38–51. http://real.mtak.hu/36284/7/Nemeth_tan2005-2.pdf (utolsó elérés: 2023. december 18.)

Németh, A., & Skiera, E. (2018). Az életreform múltja és jelene. In A. Németh & E. Skiera (Eds.), Rejtett történetek. Az életreform-mozgalmak és a művészetek (pp. 19–69). Műcsarnok.

Németh, A. (2020). A magyar életreform és a művészetek – nemzetközi recepció és nemzeti sajátosságok. In K. Kempf, B. Vincze, & A. Németh (Eds.), Az életreform és a művészetek (pp. 37–70). Műcsarnok.

Németh, A. (2023). Új Ember, Új Társadalom, Új Nevelés – a reformpedagógia és az újvallásos mozgalmak kapcsolata. In B. Pukánszky, & P. Sárkány (Eds.), Pedagógia és kereszténység. Teológiai, neveléstörténeti és nevelésfilozófiai metszetek (pp. 65–81). Szent István Társulat

Odorics, F. (2006). Hamvas Béla: posztmodern. Korunk, 17(7), 19–26.

Pálkuti, A. (2023). A magyar irodalom magányos cédrusa, Hamvas Béla. In K. Kempf, Zs. Polyák, B. Vincze, A. Pálkuti, & G. Patonai (Eds.), A művészetpedagógia múltja és jelene – reformpedagógia, életreform, gyermekkultúra. 5. ELTE Művészetpedagógia Konferencia (pp. 82–90). Magyarországi Reformpedagógiai Egyesület. http://mpk.elte.hu/download/mpk_2022_tanulmanykotet.pdf (utolsó elérés: 2024. április 7.)

Palkovics, T. (2017). Utószó. In A. Dúl (Ed.), Álarc és koszorú (pp. 401–408). Medio.

Romsics, I. (2017). Magyarország története. Kossuth Kiadó.

Rónay, L. (1990). Az esszéírás. In M. Béládi, & L. Rónay (Eds.), A magyar irodalom története 1945–1975 (Vol. 3, pp. 1282–1312). Akadémiai Kiadó.
http://vmek.niif.hu/02200/02227/html/03/1110.html (utolsó elérés: 2023. december 22.)

Sarlóska, E. (1999). Eszembe jut – Hamvas Béla. In P. Darabos, & B. Szathmári (Eds.), A nevezetes névtelen. 30 éve hunyt el Hamvas Béla (pp. 252–257). Osiris Kiadó.

Somogyvári L., Polyák Zs., & Németh A (2021). Új elméleti keretek a szocialista neveléstudomány vizsgálatára. A politikai vallás. Magyar Pedagógia, 121(1), 85–97. https://doi.org/10.17670/MPed.2021.1.85

Schrek, K. (2023). Elektronikus adatbázisok. In R. Kerepeszki, & K. Schrek (Eds.), Bevezetés a történettudományba és a történelemkutatás módszereibe (pp. 237–245). Kronosz Kiadó.

Sedgwick, M. J. (2004). Against the Modern World: Traditionalism and the Secret Intellectual History of the Twentieth Century. Oxford. https://doi.org/10.1093/0195152972.003.0002

Szabó, F. (2022). Az európai kultúra válsága. Hamvas Bélára emlékezve. Aracs, 22(2), 51–59. http://www.epa.uz.ua/03400/03482/00084/pdf/EPA03482_aracs_2022_2_051-059.pdf (utolsó elérés: 2023. december 30.)

Szathmári, B. (1997b). A Hamvas Béla Kör rövid története. In B. Szathmári (Ed.), Gyémántnál keményebb. 100 éve született Hamvas Béla (pp. 77–78). Mont Humán Menedzser Iroda Kft.

Szántó, F. I. (2003). Hamvas Béla „görög tárgyú” írásai és a Sziget-mozgalom. Kortárs, 47(8), 81–95.

Thiel, K. (2015). Krízis és katarzis – Hamvas Béla válságértelmezése In J. Kusper, & J. Loboczky (Eds.), Trauma és válság a századfordulón. Irodalom, művészet, filozófia (pp. 217–225). Eszterházy Károly Főiskola Líceum Kiadó.
http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/6356/1/217_225_Thiel.pdf (utolsó elérés: 2023. december 14.)

Thiel, K. (2018). „Az ember isten kertjében él.” Hamvas Béla természetfelfogása. In Á. H. Szilasi (Ed.), Örökségünk védelme és jövője. Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete. Dobó István Vármúzeum.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HEVE_StudiaAgriensia_037 (utolsó elérés: 2023. december 14.)

Thiel, K. (2022). Hamvas Béla művészetfelfogása az igazságkeresés jegyében. In J. Loboczky, A. Torma, & K. Vermes (Eds.), Tudomány és megértés. Schwendtner Tibor 60. születésnapjára. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum Kiadó. http://doi.org/10.46403/Tudomanyesmegertes.2022.125 (utolsó elérés: 2023. december 14.)

Valuch, T. (2011). Szigorúan ellenőrzött nyilvánosság. A sajtó és a (tömeg)kommunikáció működésének néhány sajátossága a szocialista korszakban. In J. Rainer M. (Ed.), A felügyelt (mozgás)tér. Tanulmányok a szovjet típusú rendszer hazai történetéből (pp. 27–41). Akadémiai Kiadó.

Várhegyi, M. (2021). Hamvas Béla ismeretlen írásai elé. Új Forrás, 53(4), 24–31. https://epa.oszk.hu/00000/00016/00261/pdf/EPA00016_uj_forras_2021_04_024-031.pdf (utolsó elérés: 2024. január 10.)

Weiner Sennyey, T. (2017). Hamvas kontra Lukács, avagy mi a művészet? DRÓT. https://adrot.hu/hamvas-kontra-lukacs-avagy-mi-muveszet/ (utolsó elérés: 2024. január 10.)

Polyák Zsuzsanna: John Curwen és Kodály Zoltán zenepedagógiai mozgalmai

Irodalom

Ádám, J. (1944). Módszeres énektanítás. Országos Közoktatási Tanács.

Bernarr, R. (1980). John Curwen: A Short Critical Biography. Novello.

Chiel, D. (1999). Solfa: A Critique of Its History and Analytical Use [PhD értekezés]. The University of Queensland, School of Music.

Cox, G. (1993). A History of Music Education in England, 1872–1928. Scolar Press.

Curwen, J. (1870, október 1). Manual signs. The Tonic Sol-fa Reporter, 488–489.

Curwen, J. (1892). The Standard Course of Lessons and Exercises in the Tonic Sol-fa Method (10th ed.). J. Curwen & Sons.

Curwen, J. (1985). Singing for Schools and Congregations (B. Rainbow, Szerk.; 26. ed., repr.). Boethius Press.

Curwen, J. (1986). The Teacher’s Manual of The Tonic Sol-Fa Method (1875) (B. Rainbow, Szerk.; 10. ed. repr.). Boethius Press.

Curwen, J. S. (1882). Memorials of John Curwen. J. Curwen & Sons.

Funkhauser, M. (2013). Fritz Jöde’s Tonika-Do Seminar in Budapest in 1938: Historical Background, Thematic Content, Method, Impact. Bulletin of the International Kodály Society, 38(2), 9–17.

Hein, M. A. (1992). The Legacy of Zoltán Kodály: An Oral History Perspective. International Kodály Society.

Hullah, F. (1886). Life of John Hullah, LL.D. Longmans, Green anc Co. https://doi.org/10.2307/3365138

Ittzés, M. (1999). Az angliai példa. Parlando, 41(1–2), 5–8.

Knevett, A. (2018). Folk Songs for Schools: Cecil Sharp, Patriotism, and „The National Song Book”. Folk Music Journal, 11(3), 47–71.

Kodály, Z. (2007a). Visszatekintés (F. Bónis, Szerk.; 3. bőv., Köt. 1). Argumentum.

Kodály, Z. (2007b). Visszatekintés (F. Bónis, Szerk.; 3. bőv., Köt. 3). Argumentum.

Kodály, Z. & Kerényi, Gy. (1943). Iskolai énekgyüjtemény. Országos Közoktatási Tanács.

Magyarország Kormánya. (2012). 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Magyar Közlöny, 2012(66), 10635–10847.

Péteri, L. (2007). Kodály az államszocializmusban (1949-1967): Kultúrpolitika- és társadalomtörténeti tanulmány. In M. Berlász (Szerk.), Kodály Zoltán és tanítványai: A hagyomány és a hagyományozódás vizsgálata két nemzedék életművében (p. 97–174). Rózsavölgyi és Társa.

Polyák, Zs. (2023). A Nemzetközi Kodály Társaság története 1975-től napjainkig [Doktori disszertáció, Eötvös Loránd Tudományegyetem].

Rainbow, B. (1979). Curwen, Kodály and the Future. Music Teacher, 58(12), 11–12.

Rainbow, B. (1990). The Kodály Concept and Its Pedigree. British Journal of Music Education, 7(3), 197–203. https://doi.org/10.1017/S0265051700007786

Sambeth, H. M. (1957). Die singende Hand und die offene Singstunde. In R. Stampelberg (Szerk.), Fritz Jöde: Leben und Werk: Eine Freudesgabe: Zum 70. Geburtstag (pp. 89–94). Hohner Verlag.

Simon, H. (1973). Song and Words: A History of the Curwen Press. D. R. Godine.

Szabó, H. (1989). A magyar énektanítás kálváriája. Szabó Helga.

Sztankó, B. (1909). Vezérkönyv a népiskolai énektanításhoz: A Tanítóképző Intézet énekiskola IV. része. Franklin-Társulat.

Tutweiler, J. S. (1879). The London Board Schools. New England Journal of Education, 9(22), 346–347.

Vajda, C. (1979). Back to Curwen or Forward with Kodály?: Comments on Mr Bernarr Rainbow’s article: Curwen, Kodály and the future [Kézirat]. (LFZE Kodály Intézete, Archívum, Vajda Cecília hagyatéka).

Pethő Villő: Orkesztika és misztérium. Test- és a léleknevelés az Új Iskolában

Irodalom

Áment, E. (2005a). A budai Új Iskola pedagógiája. OPKM.

Áment, E. (2005b). Emmi néni iskolája. OPKM.

Boreczky. Á. (2013). Mozdulatművészet, életreform és az avantgarde. In Németh, A. & Pirka, V. (Eds.). Az életreform és reformpedagógia – recepciós és intézményesülési folyamatok a 20. század első felében (pp. 68–84). Gondolat Kiadó.

Az „Uj Iskola” karácsonyi ünnepsége. (1924, december 20). Az Ujság, 22(272), 6.

Boreczky, Á. (2018). Az orkesztika tudományos rendszere és a pedagógia Dienes Valéria korai munkásságában. In Kellék, (60). 167–178.

Boreczky, Á. & Fenyves, M. (2017). Dienes Valéria bécsi évei és az Orkesztika Iskola. In Németh, A. & Vincze, B. (Eds.) Továbbélő utópiák – magyar életreform törekvések és nemzetközi recepciós hatások (pp. 122–140). Gondolat Kiadó.

Detre, K. (2013). Testkultúra, életreform, egészség, szépség, szabadidő. In Beke, L., Németh, A. & Vincze, G. (Eds.). Mozdulat (pp. 84–96). Gondolat Kiadó

Detre, K. (2022). A piac szerepe a magyar és a német mozdulatművészet professzionalizációjában. In Aetas,(37) 1. 74–92.

Dienes, V. (é. n.) A misztériumjátékok belső fejlődése. MOHA Mozdulatművészetek Háza – magángyűjtemény dvh-list-00060_1_05

Dienes, V. (é. n.) A mozdulatkórus. MOHA Mozdulatművészetek Háza – magángyűjtemény dvh-list00053_7-01

Dienes, V. (1983). Hajnalvárás. Belon Gellért (Ed.). Szent István Társulat

Dienes, V (2005). Az Orchesztikai Iskola 1917/18. tanévi értesítője. In Fenyves, M. (Ed.) Az Orkesztika Iskola története képekben (pp. 36–47). Orkesztika Alapítvány.

Dienes, V. (2005). Emigráció és migráció (1920-1929). In Fenyves, M. (Ed.) Az Orkesztika Iskola története képekben (pp. 53-103). Orkesztika Alapítvány.

Dienes, V. (2013). Rózsák szentje (1932). In: Tóvay-Nagy, P. (Ed.): Források a magyar színpadi táncművészet történetéhez I. (pp. 144–156), Magyar Táncművészeti Főiskola.

Dienes, V. (2016). „Mozdulatkultúra” (1930). In: Fenyves, M., Dienes, V. & Dienes, G. (Eds.): A Tánc reformja a mozdulatművészet vonzásában (pp. 311–328). Orkesztika Alapítvány.

Dienes Valéria orkesztikai iskolaelőadása. (1928, június 26). Magyarság, 9(142), 20.

Dienes Valéria dr. Orkesztikai iskolája. (1928, szeptember 27). Nemzeti Újság, 11.

Dienes Valéria mozdulatkórusának vizsgaelőadása. (1928, október 4), Nemzeti Újság, 10(225), 2.

Dolch, E. (1938). Az Uj nevelés eszméi, elméleti és gyakorlati megvalósulásai. Ablaka György Könyvnyomdája.

Domokos, L. (1912, június 8). Jacques Dalcroze ritmus-iskolája. A gyermek, 474–476.

Domokos, L. (1917, november 5–6). Az Uj Iskola első két éve. A gyermek, 297–300.

Domokos, L. (2005). Az alkottató tanítás. OPKM

Domokos, L., & Arató, F. (1930). Dr. Domokos Lászlóné nyilv. Jogú leánylíceumának értesítője az 1929-1930. Iskola tanévről. Sárkány Nyomda Rt. https://adt.arcanum.com/hu/view/Budapest_B2005_B2005_1929/?pg=13&layout=r

Domokos, L., & Arató, F. (1931). Dr. Domokos Lászlóné nyilv. Jogú leánylíceumának értesítője az 1930-1931. Iskola tanévről. Sárkány Nyomda Rt. https://adt.arcanum.com/hu/view/Budapest_B2005_B2006_1930/?pg=0&layout=r&query=torna

Domokos, L., & Dadayné Egán, I. (1932). Dr. Domokos Lászlóné nyilv. Jogú leánylíceumának értesítője az 1931-1932. Iskola tanévről. Sárkány Nyomda Rt. https://adt.arcanum.com/hu/view/Budapest_B2005_B2007_1931/?pg=14&layout=r&query=bemutat%C3%B3

Domokos, L., & Dadayné Egán, I. (1933). Dr. Domokos Lászlóné nyilv. Jogú leánylíceumának értesítője az 1932-1933. Iskola tanévről. Sárkány Nyomda Rt. https://adt.arcanum.com/hu/view/Budapest_B2005_B2008_1932/?pg=0&layout=r&query=orchesztika

Domokos, L., & Halász, L. (1936). Dr. Domokos Lászlóné nyilv. Jogú leánylíceumának értesítője az 1933-1934. Iskola tanévről. Sárkány Nyomda Rt. https://adt.arcanum.com/hu/view/Budapest_B2005_B2011_1935/?query=piufsich+lenke&pg=0&layout=r

Domokos, L., & Péch, A. (1934). Dr. Domokos Lászlóné nyilv. Jogú leánylíceumának értesítője az 1933-1934. Iskola tanévről. Sárkány Nyomda Rt. https://adt.arcanum.com/hu/view/Budapest_B2005_B2009_1933/?pg=38&layout=r&query=orchesztika

Fenyves, M. & Pethő,V. (2017). Dienes Valéria és Bárdos Lajos misztériumjátékai. orkesztika és kórusmozgalom, hatások, intézményesülési lehetőségek. In Németh, A. & Vincze, B. (Eds.) Továbbélő utópiák – magyar életreform törekvések és nemzetközi recepciós hatásol (pp. 81–121). Gondolat Kiadó

Harmadik esztendő az Uj Iskola életéből. (1918). A gyermek, 12(5–6), 280–284.

Növendékbemutató. (1928, június 24). Magyarság, 9(142), 11.

Romhányi, S. (1912, október 24). Dr. E. Jaques-Dalcroze. Néptanítók Lapja, 45(43), 6–7.

Sándorné Papp, E. (2011). Bárdos kísérőzenéi Dienes Valéria misztériumjátékaihoz és az Alexius szvit [Doktori értekezés]. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem.

Szabó, L., & Szikora, K. (2004). A magyar ifjúság testi nevelésének története. TFSE Birkózó Szakosztálya és a Testnevelési és Sportmúzeum. https://library.hungaricana.hu/en/view/SZAK_SPOR_Spmk_05/?pg=105&layout=s&query=sv%C3%A9d%20torna

Szent Imre ünnepségek. (1930, november 9). Pesti Hírlap, 52(255), 10.

Vitányi, I. (1975). Beszélgetés Dienes Valériával (tv interjú). Valóság, 18(8), 83–101.

Földesi Renáta – Balogh Brigittaí: Ritmus és életrend a konduktív pedagógiában

Irodalom

Balogh, B. (2018). Egész-volt a tökéletlenségben. Az egészség nem-mechanikus felfogása, a szellem fogalma és a konduktív pedagógia. Új Pedagógiai Szemle, 2018 (3–4), 32–46.

Bärnklau, K. O. [Pető, A.] (é. n.). Gibt es unheilbare Krankheiten? Nein! Rudolphische Verlagsbuchhandlung.

Bärnklau, K. O. [Pető, A.] (1965). Unfug der Krankheit – Triumph der Heilkunst. Verlag Karl Schustek.

Földesi, R. (2018). Pető András és a Heilkunst. In Boreczky, Á. & Vincze, B. (szerk.), Reformpedagógia és életreform – recepciós tendenciák, intézményesülési folyamatok. Gondolat Kiadó, 81–109.

Földesi, R. (2019a). Pető András életpályája: a konduktív pedagógiához vezető út (1911–1967). Doktori disszertáció. ELTE PPK, Neveléstudományi Doktori Iskola.

Földesi, R. (2019b). A konduktív nevelés kialakítását befolyásoló ideológiai és szakmapolitikai tényezők Pető András életpályájának 1947–1967 közötti szakaszában. In Feketéné Szabó, É., Zsebe, A. & Kollega Tarsoly, I. (szerk.), A konduktív pedagógia kézikönyve. Több mint gyakorlat. Semmelweis Egyetem, Pető András Kar, 41–78.

Földesi, R. (2020). The occurence of natural healing procedures in András Pető’s work. In Vincze, B., Kempf, K. & Németh, A. (eds.), Hidden Stories – the Life Reform Movements and Art. Peter Lang, 267–280.

Hári, M. (1980): „Mi szükséges a program felépítéséhez?” Konduktív Pedagógia, no. 2/2.

Hári, M. (1981). Az orthofunkció. Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete.

Hári, M. (1991). A konduktív pedagógiai rendszer. Nemzetközi Pető Intézet.

Hári, M. (1998/2008). Összehasonlító konduktív pedagógia. Budapest.

Hári, M. & Ákos, K. (1971). Konduktív pedagógia. Tankönyvkiadó.

Hári, M., Kozma, I. , Horváth, J. & Kőkúti, M. (1991). A konduktív pedagógiai rendszer hatékony működésének alapelvei és gyakorlata. Budapest.

Kállay, Zs. & Pásztorné Tass, I. (2023): A konduktív nevelési program és a napirend kapcsolata, azaz a konduktív nevelési folyamat tartalma és időkerete. In Földesi, R., Kollega Tarsoly, I. & Túri, I. (szerk.), A konduktív pedagógia alapelvei és módszertana. Semmelweis Egyetem Pető András Kar, 61–83.

Márai, S. (1998): Ami a naplóból kimaradt. Vörösváry Kiadó.

Németh, A., Mikonya, Gy. & Skiera, E. (eds.) (2005). Életreform és reformpedagógia – a nemzetközi törekvések magyar pedagógiai recepciója. Gondolat Kiadó.

Németh, A. & Skiera, E. (1999): Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Németh, A. & Vincze, B. (szerk.) (2017). Továbbélő utópiák. Magyar életreform-törekvések és nemzetközi recepciós hatások. Gondolat.

Pető, A. (2021). Filozófia. Semmelweis Kiadó.

Vincze, B., Kempf, K. & Németh, A. (eds.) (2019). Hidden Stories – the Life Reform Movements and Art. Peter Lang International Academic Publishers. https://doi.org/10.3726/b16794

Túri, I. (2023): A facilitáció. In Földesi, R. – Kollega Tarsoly, I. – Túri, I. (szerk.), A konduktív pedagógia alapelvei és módszertana. Semmelweis Egyetem Pető András Kar, 171–189.

Czabaji Horváth Attila: „A Jövő Utjain” folyóirat Freinet iskolájáról

Irodalom

Ackermanné Kelő K. (2013). A természetközeli oktatás megnyilvánulásai A Jövő Útjain című folyóiratban. In Németh, & Pirka,V. (eds) Az életreform és reformpedagógia – recepciós és intézményesülési folyamatok a 20. század első felében. Gondolat Kiadó.

Barré, M. (1990). Célestin Freinet és a Modern Nevelés. Magyar Eszperantó Szövetség.

Barré, M. (2008). Célestin Freinet, un éducateur pour notre. http://temoignage.barre.pagesperso-orange.fr/m3.html

Baranyai, M. & Keleti, A. (1937). A magyar nevelésügyi folyóiratok bibliográfiája 1841−1936. In Jáki László (Ed.): A magyar nevelésügyi folyóiratok bibliográfiája 1841−1958. OPKM, pp. 1−149.

Czabaji Horváth, A. (2021). A természetközeli pedagógia Freinet Máté mondásai című munkájában. Magyar Pedagógia, 121(4), 343–360. https://doi.org/10.17670/MPed.2021.4.343

Czabaji Horváth, A. (2023). Freinet-szótár. Gondolat Kiadó.

Dárdai Á. (1997). A tankönyv a reformpedagógiában. Iskolakultúra, 7(3), 41–47.

Freinet, C. (1927). Notes de pédagogie nouvelle révolutionnaire, L’École émancipée, no 10, 27 novembre, 152.

Freinet, C. (1982). A Modern Iskola technikája. Tankönyvkiadó.

Freinet, C. (é. n.). Máté mondásai. Kemény Gábor Iskolaszövetség.

Freinet, É. (1963). L’enfant artiste. Imprimerie Robaudy.

Galambos, R. & Horváth H., A. (1987). A madarak nem járnak lépcsőn, avagy néhány gondolat a Freinet-módszerről. Neveléselmélet és iskolakutatás, 6(4), 33-54.

Géczi, J. (2007). A magyar neveléstudományi sajtó a 19–20. század fordulóján. Magyar Pedagógia, 107(1) 57–66.

Go, H. L. (2020). Célestin Freinet (1896-1966). Un pédagogue révolutionnaire en marge de l’Éducation nouvelle. In. Hofstetter, R., Droux, J. & Christian, M. (eds.). Construire la paix par l’éducation: réseaux et mouvements internationaux au XXe siècle. Genève au cœur d’une utopie. Alphil-Presses. 77–92.

Horváth H. Attila (2011). Az informális tanulás. Gondolat Ki