Abu-Rish Blakeney, E., Pfeifle, A., Jones, M., Hall, L. W., & Zierler, B. K. (2016). Findings from a mixed-methods study of an interprofessional faculty development program. Journal of Interprofessional Care, 30(1), 83–89. https://doi.org/10.3109/13561820.2015.1051615

ACE & POD-Network. (2018). ACE-POD-Teaching-Center-Matrix. https://podnetwork.org/content/uploads/ACE-POD-Teaching-Center-Matrix-2018.pdf

Albon, S. P., Iqbal, I., & Pearson, M. L. (2016). Strategic Planning in an Educational Development Centre: Motivation, Management, and Messiness. Collected Essays on Learning and Teaching, 9, 207–226. https://doi.org/10.22329/celtv9i0.4427

Asztalos R., Bánhegyi M., Fajt B., Pál Á., & Szénich A. (2021). Hallgatói visszajelzéseka kényszertávoktatásra való átállásról és a digitális módszertani megújulásról az egyetemi szaknyelvoktatásban: Egy kérdőíves felmérés tanulságai. Iskolakultúra, 31(6), Article 6.

Bajnok, A., Barnucz, N., Korpics, M., & Paksi-Petró, C. (2021). Fogalomtár az oktatásszervezéshez. NKE, Budapest.

Balogh, A. (2017). Tudásmenedzsment rendszerek a magyar felsőoktatási intézményekben. 2017(1), 1–27.

Balogh, E., Chogyelkáné Babócsy, I., Krajcsovicz, Á., Nagy, M. T., & Racskó, R. (2023). Induljunk ki az eredményekbol—Oktatói segédanyag. Oktatási hivatal. https://www.magyarkepesites.hu/pub_bin/Induljunk_ki_az_eredmenyekbol_-_Oktatoi_segedanyag.pdf

Barnucz, N., Botos, V., Ceglédi, S., & Dominek, D. L. (2024). Digitális kihívások a felsőoktatásban: Az NKE oktatóinak digitális készségeinek kvantitatív vizsgálata. Acta Medicinae et Sociologica, 15(38), 5–21. https://doi.org/10.19055/ams.2024.05/28/1

Beach, A. L., Sorcinelli, M. D., Austin, A. E., & Rivard, J. K. (2016). Faculty development in the age of evidence: Current practices, future imperatives (First edition). Stylus Publishing, LLC. Sterling

Bencéné Fekete A., & Schlichter Takács A. (Szerk.). (2022). Módszertani eszköztár a felsőoktatásban tanító oktatók számára. MATE Press, Gödöllő. https://press.mater.uni-mate.hu/81/

Bencéné Fekete A., & Schlichter-Takács A. (Szerk.). (2024). Módszertani eszköztár a felsőoktatásban tanító oktatók számára 2. MATE Press, Gödöllő. https://doi.org/10.54597/mate.0108

Bilal, null, Guraya, S. Y., & Chen, S. (2019). The impact and effectiveness of faculty development program in fostering the faculty’s knowledge, skills, and professional competence: A systematic review and meta-analysis. Saudi Journal of Biological Sciences, 26(4), 688–697. https://doi.org/10.1016/j.sjbs.2017.10.024

Bishop, M., & Keehn, A. (2015). Leading Academic Change: An Early Market Scan of Leading-edge Postsecondary Academic Innovation Centers. Kirwan Center for Academic Innovation University System of Maryland, Adelphi

Bodnár, É. (2024). A módszertani központok szerepe a hazai felsőoktatásban: Igény vagy kényszer. Educatio, 33(2), 210–221. https://doi.org/10.1556/2063.33.2024.2.9

Bodnár, É., Csillik, O., Daruka, M., & Sass, J. (2017). Varázsszer-e a tükrözött osztályterem? https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/3068/

CADAD, U. council of australian directors of academic development. (2011). Benchmarking Performance of Academic Development Units in Australian Universities. https://www.caullt.edu.au/wp-content/uploads/2023/09/Benchmarking_Report.pdf

Camilleri, A. F., Delplace, S., Frankowicz, M., Hudak, R., & Tannhäuser, A.-C. (2014). Professional higher education in Europe. Characteristics, practice examples and national differences (109). Knowledge Innovation Centre: Malta. https://doi.org/10.25656/01:10873

Caulfield, J. (2023. április 24). University Policies on AI Writing Tools | Overview & List. Scribbr. https://www.scribbr.com/ai-tools/chatgpt-university-policies/

Chrappán, M. (2022). TÉR-figyelő rendszer. A teljesítményértékelés a felsőoktatási intézményekben. In Interdiszciplináris pedagógia a bizonytalanság korában – A XII. Kiss Árpád emlékkonferencia tanulmánykötete (55–70). Debreceni Egyetem, Debrecen.

Cilliers, F. J., & Tekian, A. (2016). Effective Faculty Development in an Institutional Context: Designing for Transfer. Journal of Graduate Medical Education, 8(2), 145–149. https://doi.org/10.4300/JGME-D-15-00117.1

Cruz, L., Dickens, E., Flaming, A. L. B., & Wheeler, L. B. (2022). Embracing complexity: An inclusive framework for the scholarship of educational development. International Journal for Academic Development, 27(1), 45–57. https://doi.org/10.1080/1360144X.2021.1901102

Cruz, L., Parker, M. A., Smentkowski, B., & Smitherman, M. (2020). Taking Flight: Making Your Center for Teaching and Learning Soar. Stylus Publishing. https://www.perlego.com/book/3031041/taking-flight-making-your-centerfor-teaching-and-learning-soar-pdf

Czerniewicz, L. (2021). Changing Centres for Teaching and Learning: An analytical review. Changing Centres for Teaching and Learning: an analytical review. https://www.academia.edu/51186101/Changing_Centres_for_Teaching_and_Learning_an_analytical_review

Csoba, J., Chrappán, M., & Kovács, J. K. (2024). Az oktatói eredményesség feltételeinek vizsgálata a felsőoktatásban. Educatio, 33(2), 234–243. https://doi.org/10.1556/2063.33.2024.2.11

Delgado-Kloos, C., Alario-Hoyos, C., Morales-Chan, M., Rocael, H., Jerez, O., Pérez-Sanagustín, M., Kotorov, I., Fernandez, S., Oliva Córdova, L., Solarte, M., Jaramillo, D., Teixeira, A., & Lopez, A. (2021). PROF-XXI: Teaching and Learning Centers to Support the 21st Century Professor (454). https://doi.org/10.1109/WEEF/GEDC53299.2021.9657301

Derényi, A., Kovács, Z., Magcs, É., & Sediviné Balassa, I. (2023). A tanulási eredményekre irányuló értékelési módszerek és eszközök az oktatásban. Oktatási Minisztérium, Budapest. Digitális Jólét Program. (2016). Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája (DOS). https://digitalisjoletprogram.hu/files/55/8c/558c2bb47626ccb966050debb69f600e.pdf

Dombi, J., Egervári, D., Fodorné Tóth, K., Simon, K., Sipos, N., & Vörös, Z. (2022). Fehér Könyv a digitális oktatás- és tanulástámogatásról. PTE, Digitális Oktatás- és Tanulástámogató Központ, Pécs.

Dombi J., Sipos N., Vörös Z., Egervári D., Simon K., Tóth K. F., & Ambrus A. J. (2021). Online vagy sem – mitől függhet a jövő? Hallgatói tapasztalatok és jövőbeni preferenciák összefüggései a Pécsi Tudományegyetemen. Iskolakultúra, 31(11–12), Article 11–12. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2021.11-12.130

Dorner, H., & Gorana, M. (2024). Az oktatói kiválóság elismerése a kutatóegyetemeken: Nemzetközi példák és tanulságok a szervezeti tanulás tükrében. Educatio, 33(2), 222–233. https://doi.org/10.1556/2063.33.2024.2.10

Dorner, H., & Martensson, K. (2021). Catalysing pedagogical change in the university ecosystem: Exploring ‘big ideas’ that drive faculty development. Hungarian Educational Research Journal, 11(3), 225–229. https://doi.org/10.1556/063.2021.00089

Dósa, K., Dringó-Horváth, I., & Papp-Danka, A. (2024, május 24). Felsőoktatási Módszertani és Oktatásinformatikai Fórum—MRK Munkacsoport alakuló ülése II. Felsőoktatás-fejlesztők fóruma, BCE, Budapest.

Dósa, K., Tóth, K., & Sebestyén, L. (2020a). Investing in our future: Preparing incoming faculty for today and tomorrow using education developer / faculty mentoring teams. ETH Learning and Teaching Journal, 2(2), Article 2. https://doi.org/10.16906/lt-eth.v2i2.152

Dósa K., Tóth K., & Sebestyén L. A. (2020b). „Üdv a fedélzeten” – a Budapesti Gazdasági Egyetem oktatói mentorprogramja. Pedagógusképzés, 19(1–2), Article 1–2. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2020.1-2.03

Dringó-Horváth, I. (2023, 0 13). Oktatás- és kutatásfejlesztő módszertani központok a hazai felsőoktatásban. Felsőoktatás-pedagógia Konferencia, ELTE PPK, Budapest. https://www.youtube.com/playlist?list=PLwpiBUNzRUe9f4jzzVZPSvXAIMO_94p-

Dringó-Horváth, I., Dombi, J., Hülber, L., Menyhei, Z., Pintér, T. M., & Papp-Danka, A. (2022). Educational Technology in Higher Education – Methodological Considerations. KRE, BTK - KRE IKT Kutatóközpont, Budapest.

Dringó-Horváth, I., Dósa, K., & Papp-Danka, A. (2024, május 24). Felsőoktatási Módszertani és Oktatásinformatikai Fórum—MRK Munkacsoport alakuló ülése I. Felsőoktatásfejlesztők fóruma, BCE, Budapest.

Dringó-Horváth, I., Papp-Danka, A., Hülber, L., & M. Pintér, T. (2020). A tanárképzés oktatási kultúrájának több szempontú jellemzése. In A. Varga, H. Andl & Zs. Molnár-Kovács (Szerk.), Új kutatások a neveléstudományokban 2019. Neveléstudomány: Horizontok és dialógusok. I. kötet (129–142). MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság – PTE, Pécs. BTK Neveléstudományi Intézet.

Dringó-Horváth, I., & T. Nagy, J. (2023. 10. 25). Oktatásinformatikai képzések a KRE-n – Trendek és összefüggések. Felsőoktatás-pedagógiai kutatások és fejlesztőmunka az új feltételek között, ELTE PPK, Budapest. https://fti.ppk.elte.hu/content/program-felsooktataspedagogiai-konferencia-2023.t.33543?m=8811

Dringó-Horváth, I., & T. Nagy, J. (2024). Oktatók digitális kompetenciafejlesztése a KRE-n – öt félév képzéseredményei tükrében. In J. Kaposi & I. Kerekesné Horváth (Szerk.), Új tantárgypedagógiai kutatások, innovációk és elemzések (146–159). MTA PTB Tantárgypedagógiai Albizottsága, Budapest.

Dringó-Horváth, I., T. Nagy, J., & Weber, A. (2021). Felsőoktatásban oktatók digitális kompetenciáinak fejlesztési lehetőségei. Educatio, 30(3), 496–507. https://doi.org/10.1556/2063.30.2021.3.9

Dringó-Horváth, I., T.Nagy, J., & Chogyelkáné Babócsy, I. (2023). A technostressz csökkentésének lehetőségei a felsőoktatás eredményes digitalizációjáért. Iskolakultúra, 23(4), 54–74.

Dringó-Horváth I. (2012). Oktatásinformatikai tartalmak a némettanárképzésben – intézményi körkép. In Modern Nyelvoktatás (2012. kiad., Köt. 4, 19–32). Tinta Kiadó, Budapest.

Dringó-Horváth Ida, Dombi Judit, Hülber László, Menyhei Zsófia, M Pintér Tibor, & Papp-Danka Adrienn. (2020). Az oktatásinformatika módszertana a felsőoktatásban. KRE IKT Kutatóközpont, Budapest Educator FAQ | OpenAI Help Center. (2023). https://help.openai.com/en/collections/5929286-educator-faq

EHEA (2020). Rome Ministerial Communiqué. EHEA. https://rm.coe.int/romeministerial-communique-19-11-20/1680a07857

European University Association – EUA (2021). Universities without walls a vision for 2030. https://www.eua.eu/downloads/publications/universities%20without%20walls%20%20a%20vision%20for%202030.pdf

Fajt B., Török J., & Kövér P. (2021). Egyetemi hallgatók digitális oktatással kapcsolatos véleményei: Egy feltáró kutatás eredményei. Iskolakultúra, 31(6), Article 6.

Favre, D. E., Bach, D., & Wheeler, L. B. (2021). Measuring institutional transformation: A multifaceted assessment of a new faculty development program. Journal of Research in Innovative Teaching & Learning, 14(3), 378–398. https://doi.org/10.1108/JRIT-04-2020-0023

Fokozatváltás a felsőoktatásban (2016). Fokozatvaltas a felsooktatasban—Középtávú szakpolitikai stratégia. kormany.hu. https://2015-2019.kormany.hu/download/c/9c/e0000/Fokozatvaltas_Felsooktatasban_HONLAPRA.PDF

Forgie, S. E., Yonge, O., & Luth, R. (2018). Centres for Teaching and Learning Across Canada: What’s Going On? The Canadian Journal for the Scholarship of Teaching and Learning, 9(1). https://doi.org/10.5206/cjsotl-rcacea.2018.1.9

Forray, K., & Kozma, T. (2021). Közösségi tanulás járvány idején. Educatio, 30(1), 36–49. https://doi.org/10.1556/2063.30.2021.1.3

Fraser, K., Gosling, D., & Sorcinelli, M. D. (2010). Conceptualizing Evolving Models of Educational Development. New Directions for Teaching and Learning. https://doi.org/10.1002/tl.397

Geertsema, J. (2021). Faculty development in the context of a research-intensive university. Hungarian Educational Research Journal, 11(3), 230–245. https://doi.org/10.1556/063.2021.00073

Gibbs, G. (2013). Reflections on the changing nature of educational development. International Journal for Academic Development, 18(1), 4–14. https://doi.org/10.1080/1360144X.2013.751691

Grajczjár, I., Schottner, K., & Szűts, Z. (2021). A digitális távoktatás felsőoktatási tapasztalatai: Milyen tényezők magyarázzák a blended learning támogatottságát? Opus et Educatio, 8(2). https://doi.org/10.3311/ope.433

Hajdú, J. (2020). A mesterséges intelligencia hatása a munkaerőpiacra, avagy elveszik-e a robotok az ember munkáját. Infokommunikáció és jog, 2020(2), Article 2.

Halász, G. (2021). A tanulás és tanítás minősége és eredményessége az egyetemeken. Magyar Tudomány. https://doi.org/10.1556/2065.182.2021.11.7

Hayward, D., Baumgarthuber, C., Wright, M. C., & Kim, J. J. (2024). Developing theories of change to advance center for teaching and learning work. To Improve the Academy: A Journal of Educational Development, 43(1), Article 1. https://doi.org/10.3998/tia.3442

Horváth, L. (2021). The landscape of higher education teachers’ performance—Final report on the results of the benchmarking exercise. Tempus Public Foundation, Budapest.

Horváth, L. (2023). Az oktatási szektor alkalmazkodása a digitális transzformáció kihívásaihoz. L’Harmattan Kiadó-ELTE PPK, Budapest. https://doi.org/10.56037/978-963-646-031-0

Horváth, L., Hülber, L., Misley, H., M. Pintér, T., Papp-Danka, A., & Dringó-Horváth, I. (2020). Tanárképzők digitális kompetenciájának mérése – a DigCompEdu adaptálása a hazai felsőoktatási környezetre. Neveléstudomány, 8(2), Article 1. https://doi.org/10.21549/NTNY.29.2020.2.1

Horváth, L., M. Pintér, T., Misley, H., & Dringó-Horváth, I. (2024). Validity evidence regarding the use of DigCompEdu as a self-reflection tool: The case of Hungarian teacher educators. Education and Information Technologies. https://doi.org/10.1007/s10639-024-12914-6

Hrubos, I. (2024). Új megközelítések a felsőoktatási tanulásban és tanításban. Educatio, 33(2), 118–128. https://doi.org/10.1556/2063.33.2024.2.2

Hülber, L., Papp-Danka, A., & Dringó-Horváth, I. (2020). A felsőoktatás digitális oktatási kultúrájának korrajza szakértői interjúk alapján. Opus et Educatio, 7(4), Article 4. https://doi.org/10.3311/ope.401

Kálmán O. (2018). Az oktatók szakmai fejlődésének és tanulásának megközelítései a felsőoktatásban = Approaches to Academics’ Professional Development and Learning in Higher Education (1–14). L’Harmattan, Budapest. https://real.mtak.hu/85780/

Kálmán, O. (2019a). A felsőoktatás oktatói: Elképzeléseik a tanításról és a saját szakmai tanulásukról. Magyar Pedagógia, 119(3), 173–197. https://doi.org/10.17670/ MPed.2019.3.173

Kálmán, O. (2019b). A felsőoktatás oktatóinak szakmai fejlődése: Az oktatói identitás alakulása és a tanulás módjai. Neveléstudomány, 7(1). https://doi.org/10.21549/NTNY.25.2019.1.6

Kálmán O. (2021). Tanulásközpontú felsőoktatás. Oktatók a tanításról, szakmai fejlődésről és tanulásról. ELTE PPK–L’Harmattan. https://openaccess.hu/relation/17967 https://doi.org/10.56037/978-963-414-790-9

Káplár-Kodácsy, K., & Dorner, H. (2024). Creating reflective space for teachers in higher education: The use of story completion. International Journal for Academic Development, 2024.01.15. https://doi.org/10.1080/1360144X.2024.2303035

Káplár-Kodácsy K., Rónay Z., & Dorner H. (2021). Adaptációs stratégiák a felsőoktatásban: Egy mentorrendszer tapasztalatai. Iskolakultúra, 31(11–12), 115–129. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2021.11-12.115

Katsampoxaki-Hodgetts, K. (2023a). Four Cycles of Faculty Development Activity. University of Crete Centre of Teaching and Learning/ TotT Training of the Trainers. https://tott.uoc.gr/wp-content/uploads/2023/09/About-TotT-UOC.pdf

Katsampoxaki-Hodgetts, K. (Szerk.). (2023b). Proceedings of 1st International Conference on Higher Education Pedagogy & Faculty Development. University of Crete, Rethymnon.

Kocsis Zs. (2023). Az egyetem munkaerőpiacra való felkészítő szerepének a vizsgálata hallgatói interjúk alapján. Iskolakultúra, 33(6), Article 5.

Korpics, M. K., & Bajnok, A. (2023). Változásmenedzsment a felsőoktatásban.: Pedagógiai célú változások a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Neveléstudomány, 11(2), 7–19. https://doi.org/10.21549/NTNY.41.2023.2.1

Korpics, M., Méhes, T., & Domokos, K. (Szerk.). (2023). Módszertani kézikönyv a kreatív tanuláshoz. NKE, Ludovika Kiadó, Budapest. https://webshop.ludovika.hu/wp-content/plugins/olvasoprobak/Olvasoproba_modszertani_kezikonyv-1.pdf

Kozma, T. (2024). Felsőoktatási pedagógiák. Educatio, 33(2), 111–117. https://doi.org/10.1556/2063.33.2024.2.1

Kövecses dr. Gősi, V. (2018). A digitális korszak oktatásmódszertani kihívásai. In J. Baranyiné, Kóczy & Á.; Fehér (Szerk.), XXI. Apáczai-napok konferencia. „Útkeresés és újratervezés” (189-201), Széchenyi István Egyetem, Győr.

Kövecsesné Gősi, V., Lőrincz, I., Makkos, A., & Bognár, A. (2023). Felsőoktatás – pedagógia a gyakorlatban: Módszertani kézikönyv. Széchenyi István Egyetem, Győr.

KSH (2023). Főbb felsőoktatási adatok az intézmény székhely vármegyéje és régiója szerint. https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0041.html

Lanszki A. (2022). Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban. L’Harmattan Kiadó, Budapest. https://doi.org/10.56037/9789634149156

Lukovics, M., & Zuti, B. (2015). A „negyedik generációs” egyetemek szerepe a tudáshasznosításban. In Tudásteremtés és -alkalmazás a modern társadalomban (188–197). SZTE, Interdiszciplináris Tudásmenedzsment Kutatóközpont.

M. Pintér T., Bodnár É., Dósa K., Dorner H., Lénárt K., Molnár T., Misic G., & Ollé J. (2021). Oktatásinformatikai helyzetkép a magyarországi felsőoktatásban. 71. évf., 3–4., 54–74.

Marshall, J. L. (2007). What Difference Does It Make? Teaching Theology & Religion, 10(3), 158–161. https://doi.org/10.1111/j.1467-9647.2007.00345.x

Mori, Y., Harland, T., & Wald, N. (2022). Academic developers’ professional identity: A thematic review of the literature. International Journal for Academic Development, 27(4), 358–371. https://doi.org/10.1080/1360144X.2021.2015690

Neisler, O. J. (Szerk.). (2023). The Palgrave Handbook of Academic Professional Development Centers. Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-030-80967-6

OECD (2010). Learning Our Lesson: Review of Quality Teaching in Higher Education. Organisation for Economic Co-operation and Development. https://www.oecdilibrary.org/education/learning-our-lesson_9789264079281-en

OECD (2021). Supporting the Digital Transformation of Higher Education in Hungary. Organisation for Economic Co-operation and Development. https://www.oecd-ilibrary.org/education/supporting-the-digital-transformation-of-highereducation-in-hungary_d30ab43f-en

OECD (2023). Ensuring Quality Digital Higher Education in Hungary. OECD. https://doi.org/10.1787/5f44fd6f-en

Oktatási Hivatal (2024). Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) [Dataset]. https://firstat.oh.gov.hu/

Papp-Danka, A. (2021). Oktatásmódszertani Kézikönyv. Tanárszakos hallgatóknak és gyakorló pedagógusoknak. Magyar Táncművészeti Egyetem, Budapest.

Papp-Danka, A., Csikós, Á., & Tóth, K. (2024). Kihívások az oktatói digitáliskompetencia-mérésben és -fejlesztésben a Budapesti Gazdasági Egyetemen. MellearN Konferencia, Óbudai Egyetem, Budapest. https://mellearn.hu/wp-content/uploads/2024/06/Papp-danka-adrienn.pdf

Papp-Danka, A., & Lanszki, A. (2020). A digitális munkarend tapasztalatai a Magyar Táncművészeti Egyetemen. Tánc és Nevelés, 1(1), 37–58. https://doi.org/10.46819/TN.1.1.37-58

Pleschová, G. (2024). Bringing educational development to Central and Eastern Europe: Reflections on twenty years of supporting teachers. International Journal for Academic Development, 29(2), 219–224. https://doi.org/10.1080/1360144X.2024.2352728

POD Network (2018). Defining what matters: Guidelines for comprehensive center for teaching and learning (CTL) evaluation. POD Network. https://podnetwork.org/content/uploads/POD_DWM_R3-singlepage-v2.pdf

PROFFORMANCE (2022). PROFFORMANCE – Assessment Tool and Incentive Systems for Developing Higher Education Teachers’ Performance, https://profformance.eu/. https://tool.profformance.eu/

Rajki, Z., T. Nagy, J., & Dringó-Horváth, I. (2024). A mesterséges intelligencia a felsőoktatásban—Hallgatói hozzáférés, attitűd és felhasználási gyakorlat. Iskolakultúra, 34(7), Article 1. https://doi.org/10.14232/iskkult.2024.7.3

Redecker, C. (2017, november 28). European Framework for the Digital Competence of Educators: DigCompEdu. JRC Publications Repository. https://doi.org/10.2760/178382

Sebestyén, L. A. (2023, 26-29). Hogyan segíthetik az oktatók kompetencia fejlesztését és rugalmasságát az oktatásmódszertani központok a felsőoktatási intézményekben? Országos Neveléstudományi Konferencia, ELTE PPK, Budapest.

Sebestyén, L. A., Szalai, A., Szulovszky, M., Kovács-Szöllősy, T., & Lénárt, K. I. (2024. 05. 15). Az egyetemi oktatásfejlesztési központok és szakemberek gyakorlatának változása a nemzetközi szakirodalom tükrében. MellearN konferencia, Óbudai Egyetem, Budapest. https://mellearn.hu/wp-content/uploads/2024/06/Sebestyen-Lilla.pdf

Seresi M., Eszenyi R., & Robin E. (Szerk.). (2020). Oktatásmódszertani tapasztalatok a Covid–19 idején. ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszék, Budapest.

Singer, S. R. (2002). Learning and teaching centers: Hubs of educational reform. New Directions for Higher Education, 2002(119), 59–64. https://doi.org/10.1002/he.71

Smith, D. B., & Gadbury-Amyot, C. C. (2014). Process evaluation of a teaching and learning centre at a research university. Assessment & Evaluation in Higher Education, 39(4), 427–442. https://doi.org/10.1080/02602938.2013.845646

Sorcinelli, M. D. (Szerk.) (2006). Creating the future of faculty development: Learning from the past, understanding the present. Anker Publishing Company, Bolton.

Steinert, Y., Mann, K., Anderson, B., Barnett, B. M., Centeno, A., Naismith, L., Prideaux, D., Spencer, J., Tullo, E., Viggiano, T., Ward, H., & Dolmans, D. (2016). A systematic review of faculty development initiatives designed to enhance teaching effectiveness: A 10-year update: BEME Guide No. 40. Medical Teacher, 38(8), 769–786. https://doi.org/10.1080/0142159X.2016.1181851

Stevens, M. L., Armstrong, E. A., & Arum, R. (2008). Sieve, incubator, temple, hub: Empirical and theoretical advances in the sociology of higher education. Annual Review of Sociology, 34 (127–151). https://doi.org/10.1146/annurev.soc.34.040507.134737

V. Nagy, J., & Dringó-Horváth, I. (2024). Factors Influencing University Teachers’ Technological Integration. Education Sciences, 14(1), 55. https://doi.org/10.3390/educsci14010055

van Dijk, E. E., van Tartwijk, J., van der Schaaf, M. F., & Kluijtmans, M. (2020). What makes an expert university teacher? A systematic review and synthesis of frameworks for teacher expertise in higher education. Educational Research Review, 31, 100365. https://doi.org/10.1016/j.edurev.2020.100365

Wright, M. C. (2023). Centers for Teaching and Learning. Johns Hopkins University Press, Baltimore. https://doi.org/10.56021/9781421447001

Zhu, X., & Li, J. (2019). Overview of Faculty Development Center at Chinese Context: An Example of BNU. Faculty Development in Chinese Higher Education: Concepts, Practices, and Strategies (43–50). Springer, Berlin. https://doi.org/10.1007/978-981-13-7767-9_5