fejezet

A forrásvidék, avagy adatok és vázlat a kora újkori Sopron vármegye 16–17. századi nemesi társadalmához, a megyei nemesség felemelkedésének útjaihoz

Dominkovits Péter

Források

Magyar Nemzeti Levéltár Győr–Moson–Sopron Vármegye Győri Levéltára, Mosonmagyaróvári Levéltári Részleg (MNL GyMSVm Gy L MLR)

Cathalogus Dominorum Magnalium Comitatus Mosoniensis Anni 1668.

Magyar Nemzeti Levéltár Győr–Moson–Sopron Vármegye Soproni Levéltára (MNL GyMSVm S L)

A. 1. b. Sopron vármegye nemesi közgyűlésének iratai, 6. doboz, 1638.

XIV. 98. Házi Jenő, Sopron város főlevéltárosa irathagyatéka, 11. doboz, Hajnal István és Házi Jenő levelezése, 1913–1939.

Hivatkozott irodalom

Balogh Máté 2021: Batthyány I. Ádám kerületi főkapitány és helyettesei. Középnemesi karrierek a Dunántúlon. (PhD-disszertáció) Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest.

Balogh Máté 2022: A soproni születésű id. Káldy Ferenc vármegyei pályafutása. Soproni Szemle (63.) 3. 289–305.

Bariska István 2007: A Szent Koronáért elzálogosított Nyugat-Magyarország, 1447–1647. (Archivum Comitatus Castriferrei 2.) Szombathely.

Dominkovits Péter 1999: Sopron vármegye XVI. század végi birtokos társadalma. Soproni Szemle (53.) 2. 99–122.

Dominkovits Péter 2000a: Közigazgatástörténet–családtörténet. Egy 16–18. századi Sopron vármegyei hivatalviselő család, a petőházi Zekék. In: Horváth József (szerk.): Fejezetek Győr, Moson és Sopron vármegyék közigazgatásának történetéből. Győr, 39–67.

Dominkovits Péter 2000b: Tolnay Dániel levele Kőszeg 1705. december 8-i kuruc ostromáról. Kőszegi Lapok (2.) 2. 1–2.

Dominkovits Péter 2002a: Familiárisi szolgálat és vármegyei hivatalviselés. Egy Sopron vármegyei alispán, gálosházi Récsey Bálint. Korall (9.) 32–53.

Dominkovits Péter 2002b: Egy kora újkori ügyvéd pályaképe. Szepsy (Zepsy) János. Aetas (17.) 2–3. 5–35.

Dominkovits Péter 2008: A Kürtössy család a 17. századi Sopron vármegyében. Adalék a megyei nemesség összetételéhez, változásaihoz. In: Oborni Teréz – Á. Varga László (szerk.): Memoria rerum. Tanulmányok Bán Péter tiszteletére. Eger, 143–156.

Dominkovits Péter 2015: A három Bük története, 1526–1780. Vasi Szemle (69.) 4. 420–436.

Dominkovits Péter 2022: Soós Imre, Sopron vármegye elfeledett történetírója. Soproni Szemle (76.) 1. 101–104.

Fallenbüchl Zoltán 1988: Magyarország főméltóságai. Az udvari főméltóságok archontológiája. Összeállította és a bevezető tanulmányt írta Fallenbüchl Zoltán. Budapest.

Fazekas István 2021: A Magyar Udvari Kancellária és hivatalnokai 1527–1690 között. Budapest.

Gecsényi Lajos 2008: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből. Győr.

Hiller István 2000: Politikai környezetváltozás és alkalmazkodó képesség. Eörsy Zsigmond különös alispánsága Sopron vármegyében. Soproni Szemle (54.) 1. 5–19.

Horváth József (szerk.) 1996: Győri végrendeletek a 17. századból. II. kötet: 1631–1654. Győr.

Horváth József – Dominkovits Péter 2001: 17. századi Sopron vármegyei végrendeletek. Sopron.

Maksay Endre [recte: Ferenc] 1979: Sopron megye birtokos társadalma a 16. század közepén. Soproni Szemle (33.) 150–170.

Maksay Ferenc 1990: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén, I–II. kötet. Budapest.

Papp László 1942/1945: Esterházy Pál nádor kancelláriájának működése (1681–1713). Levéltári Közlemények (20/23.) 310–344.

fejezet

Felsőbüki Nagy István társadalmi mozgástere

Szemethy Tamás

Források:

Magyar Nemzeti Levéltár Győr–Moson–Sopron Megye Soproni Levéltára. (Sopron) (MNL

GyMSL SL)

Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltár. (MNL SML)

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL)

Magyar Kancelláriai Levéltár (MKL)

A 35 Conceptus Expeditionum.

A 57 Királyi Könyvek (LR).

Polgári kori kormányhatósági levéltárak (K szekció)

K 19 Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára

Királyi Könyvek (LR)

Családi levéltárak

P 1314 Batthyány család levéltára

P 1493 Luzsénszky család levéltára

Österreichisches Staatsarchiv (ÖStA)

Allgemeines Verwaltungsarchiv (AVA)

Adelsarchiv, Hofadelsakten.

Adelsarchiv, Reichsadelsakten.

Haus-, Hof und Staatsarchiv (HHStA)

Oberstkämmereramt Ahnenproben

Familienarchiv Csaky

Báróczy Sándor feljegyzései a Magyar Nemesi Testőrség Életéből 1760–1800-ig. Összeállította: Krudy Ferenc. Budapest, 1936.

Békásy Ferencz: Secura quies. Az az bátor nyugodalom, melyet felső-surányi Sigray János, szentelt vitéz az boldog nyugodalomra való sietésének alkalmatosságával megmagyarázott. Pozsonyban, 1736.

Pulszky Ferenc: Életem és korom. Franklin, Budapest, 1884.

Tóth István György (szerk.): Misszionáriusok levelei Magyarországról és Erdélyről. Budapest, 2004.

Hivatkozott irodalom

Acsády Ignác 1944: A magyar jobbágyság története. Budapest.

Áldásy Antal 1904–1942: A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címjegyzéke. I–VIII. Budapest.

Andretzky József 1909: Baranyavármegye nemesei. Pécs.

Barta János 1984: A kétfejű sas árnyékában. (Magyar história.) Budapest.

Barta János 2000: A tizennyolcadik század története. (Magyar századok.) Budapest.

Bognár Krisztina – Kiss József Mihály – Varga Júlia 2002: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói 1635–1777. (Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 25.) Budapest.

Borovszky Samu (főszerk.) 1896–1914: Magyarország vármegyéi és városai. Budapest. http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/ – utolsó letöltés: 2023. január 16.

Bunyitay Vince 1935: A váradi püspökség története az alapítástól a jelenkorig. IV. Nagyvárad.

Csekey István 1917: A magyar trónöröklési jog. Jogtörténelmi és közjogi tanulmány oklevélmellékletekkel. Budapest.

Dominkovits Péter 2005: Földesúri familiáris, vagy megyei hivatalviselő? Bezerédy György soproni alispánsága (1655–1662). Fons, Forráskutatás és Történeti Segédtudományok (12.) 2. 127–161.

Dominkovits Péter 2015: A három Bük története, 1526–1780. Vasi Szemle (69.) 4. 420–436.

Dominkovits Péter 2017: Megyei hivatalviselőkből a rendi diéták követei. Párhuzamos családi karrierek a kora újkori Sopron vármegyében. Korall (18.) 70. 23–35.

Droste, Heiko 2005: Briefe als Medium symbolischer Kommunikation. In: Füssel, Marian – Weller, Thomas (szerk.): Ordnung und Distinktion. Praktiken sozialer Repräsentation in der ständischen Gesellschaft. Münster, 239–256.

Éble Gábor 1903: A cserneki és tarkeői Dessewffy család. Budapest.

Fallenbüchl Zoltán 1988: Magyarország főméltóságai. Az udvari főméltóságok archontológiája. Összeállította és a bevezető tanulmányt írta Fallenbüchl Zoltán. Budapest.

Fallenbüchl Zoltán 1989: Mária Terézia magyar hivatalnokai. (Történeti statisztikai füzetek

10.) Budapest.

Fallenbüchl Zoltán 1994: Magyarország főispánjai 1526–1848. Budapest.

Farkas Sándor 1887: Csepreg mezőváros története, Budapest.

Fazakas Péter 1997: A volt Felsőbüki Nagy- (majd Jankovich-, Markovich- és Szapáry-) kastély építésének története. Vasi Szemle (51.) 2. 225–229.

Fazekas István 2014: A Magyar Udvari Kancellária és hivatalnokai a 16–18. században. Hivatalnoki karrierlehetőségek a kora újkori Magyarországon. Századok (148.) 1131–1156.

Fekete Nagy Antal 1933: A báró Rudnyánszky család levéltára. Levéltári Közlemények

(11.) 1–2. 20–21.

Felszeghy Ferenc 1943: A rendjelek és kitüntetések történelmünkben. Budapest.

Fónagy Zoltán 2013: A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. Adattár. I–II. Budapest.

Frank, Karl Friedrich von 1967–1974: Standeserhebungen und Gnadenakte für das Deutsche

Reich und die Erblande bis 1823. 1–5. Selbstverlag, Schloss Senftenegg.

Grünwald Béla 1910: A régi Magyarország 1711–1825. Budapest.

Gyalay Mihály 1997: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon II. Budapest.

Balázs Éva 1989: A felvilágosult abszolutizmus Habsburg variánsa. In: Ember Győző – Heckenast Gusztáv (főszerk.): Magyarország története, 1686–1790. Budapest, 831–929.

Hajnal István 1942: Az osztálytársadalom. In: Domanovszky Sándor (szerk.): Magyar művelődéstörténet V. Budapest, 1942. 163–200.

Heckenast Gusztáv 2005: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. Sajtó alá rendezte, kiegészítette és az előszót írta Mészáros Kálmán. Budapest.

Hirtenfeld, Jaromir 1857: Der Militär-Maria-Theresien-Orden und seine Mitglieder. I. Wien.

Horváth József – Dominkovits Péter 2001: 17. századi Sopron vármegyei végrendeletek. Sopron.

Iványi Emma 1975: Az alnádor és a nádori ítélőmester esküje. Levéltári Közlemények (46.) 1. 123–128.

Iványi Emma 1991: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet 10.) Budapest.

Kempelen Béla 1911–1932: Magyar nemes családok. 1–11. kötet. Budapest. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/ – utolsó letöltés: 2023. január 16.

Khavanova, Olga 2014: „Kitűnő tehetséggel ellátott, különböző nyelveket tudó, jogok tudásával rendelkező…” Hivatalnoki pályafutások a Magyar Kamaránál a felvilágosult abszolutizmus idejében. Századok (148.) 1208–1228.

Koltai András 2012: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén. Győr.

Kökényesi, Zsolt 2021: Az udvar vonzásában: A magyar főnemesség bécsi integrációjának színterei (1711–1765). Budapest. https://doi.org/10.56037/978-963-414-873-9

Málnási Ödön 1926: Gróf Csáky Imre bíbornok. Debrecen.

Málnási Ödön 1933: Gróf Csáky Imre bíbornok élete és kora (1672–1732). Kalocsa.

Mocsáry Lajos 1855: A magyar társasélet. Pest.

Nagy Iván 1987: Magyarország családai. Reprint. Budapest. https://www.arcanum.hu/

hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/ – utolsó letöltés:

január 16.

Nagy János 2019: Idősebb Brunszvik Antal (1709–1780) közéleti karrierjének

vázlata. Századok (153.) 1101–1122.

Ódor Imre 1997: A nemesség a XVIII. századi Európában. In: Ódor Imre – Pálmány Béla – Takács Péter (szerk.): Mágnások, birtokosok, címerlevelesek (Rendi társadalom – polgári társadalom 9.) Debrecen, 11–30.

Ódor Imre 2002: Bikal. Budapest.

Pál Judit 2007: Karrier a „tudatlanság földjén”. Századok (141.) 1407–1454.

Pál Judit 2009: Erdélyi főispánok a kiegyezés után. Aetas (24.) 4. 80–99.

Pál Judit 2010: Az állam és a patrónus szolgálatában. Korall (11.) 42. 179–205.

Poór János 2009: Megbékélés és újjáépítés, 1711–1790. (Magyarország története 12.) Budapest.

Várkonyi Ágnes 1989: A társadalom a 17–18. század fordulóján. In: Ember Győző – Heckenast Gusztáv (főszerk.): Magyarország története, 1686–1790. Budapest, 125–156.

Ruzsa Károly 1994: Zalavég története. (Zalai Kismonográfiák 1.) Zalaegerszeg.

Sebők Richárd 2012: Hivatali pályafutások a 18. századi Királyi Kúrián. In: Szijártó M. István – Szűcs Zoltán Gábor (szerk.): Politikai elit és politikai kultúra a 18. század végi Magyarországon. Budapest, 15–50.

Sebők Richárd 2016: Professzionalizáció az igazságszolgáltatásban a 18. században. A Királyi Kúria köznemes bíráinak példáján. Századok (150.) 945–965.

Szemethy Tamás 2020: Katonabárók és hivatalnok grófok. Új arisztokraták a 18. századi

Magyarországon. Budapest.

Szluha Márton 1995: Szvetics Jakab királyi személynök és családja – a szerző heraldikai rajzával. Turul (68.) 3–4. 99–105.

Szluha Márton 1998: Vas vármegye nemes családjai. Leszármazási táblák. Budapest.

Szluha Márton 2001: A Szluha család Salgótarjánban. Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve (25.) Salgótarján. 51–61.

Szluha Márton 2002: Bács–Bodrog vármegye nemes családjai. Budapest.

Szluha Márton 2003: Nyitra vármegye nemes családjai. I–II. kötet. Budapest.

Tóth Sándor 1912: Sáros vármegye monografiája. III. kötet. Budapest.

Ulrich Attila 2008: Egy nemesi karrier a XVIII. század elején. A birtokszerző „üzletember”, jóbaházi Dőry László. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve (50.) Nyíregyháza, 445–455.

Varga J. János 1996: A familiárisi – szervitori intézmény átalakulása a 15–16. században. In: Lengvári István (szerk.) In memoriam Barta Gábor. Pécs, 177–182.

Vári András 1990: A nagybirtok birtokigazgatási rendszerének bürokratizálódása a 17–19. században. Történelmi Szemle (32.) 1–28.

Vásárhelyi Miklós – Szluha Márton 2005–2013: Magyar császári és királyi kamarások ősfái 1740–1918. I–III. kötet. Budapest.

Vörös Károly 1989: A társadalmi fejlődés fő vonalai. In: Ember Győző – Heckenast Gusztáv (főszerk.): Magyarország története, 1686–1790. Budapest, 675–762.

Weis István 1930: A mai magyar társadalom. Budapest.

Wellmann Imre 1941: Az udvari ember. In: Domanovszky Sándor (szerk.): Magyar művelődéstörténet. IV. kötet. Budapest. https://mek.oszk.hu/09100/09175/html/63.html – utolsó letöltés: 2023. január 16.

Wellmann Imre 1999: Rendi állás és hivatali rang a XVIII. század eleji kormányhatóságokban. In: Csíki Tamás – Rémiás Tibor (szerk.): 18. századi agrártörténelem. Válogatás Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból. Miskolc. 422–457.

Adatbázisok és weblapok:

Magyar Életrajzi Lexikon. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ – utolsó letöltés: 2023. január 16.

Diaeta adatbázis. http://szijarto.web.elte.hu/diaeta-index.html – utolsó letöltés: 2023. január 16.

Schmidt-Brentano, Antonio 2006: Kaiserliche und k.k. Generale 1618–1815. Wien.

http://www.somogyitemetkezes.hu/elodeink/sirversek/57/261 – utolsó letöltés: 2023. január 16.

fejezet

A felsőbüki Nagyok és a Királyi Kúria a késő rendi korban

Sebők Richárd

Források

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL)

Magyar kancelláriai levéltár

A 1 Originales referadae, 1690–1770.

A 57 Királyi könyvek, 1526–1867.

A 79 Index individuorum Cancellariae, 1. kötet, 1690–1821.

Bírósági levéltárak, Kúriai levéltár

O 11 Index Rescriptorum ad Tabulam Septemviralem.

O 12 Index Rescriptorum ad Tabulam Judiciariam, 1. kötet.

O 56 Személyzeti és ügyviteli vegyes iratok, 1724–1861.

Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai.

P 980. Biró (gelsei) család, 1530–1862.

Naponként-való 1790–1791: Naponként-való jegyzései az 1790dik esztendőben Felséges IIdik Leopold tsászár, és Magyar országi király által, szabad királyi várossába Budára, Szent Jakab havának 6dik napjára rendelt, 's Szent András havának 3dik napjára Posony királyi várossába által-tétetett, 's ugyan ott, következő 1791dik esztendőben, böjt-más havának 13dik napján bé-fejeztetett Magyar ország gyűlésének. Buda.

Naponként-való 1792: Naponként-való jegyzései az 1792dik esztendőben felséges Ferentz Magyar, és Cseh országi király által, szabad királyi várossába Budára pünkösd havának 20dik napjára rendelt, 's ugyan ott azon esztendőben Szt. Iván havának 26dik napján bé-fejezett Magyar ország gyűlésének. Buda.

Naponként-való 1805: Naponkent-való jegyzései az 1805dik esztendőben Felséges Második Ferencz romai császár, Magyar és Cseh ország' koronás királlya által Po'sony szabad királyi várossában mindszent - havának 13-dik napjára rendeltt Magyar ország' gyülésének. Pozsony.

Jegyző-könyv 1825–1827: Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve. Pozsony.

Bors Sámuel 1826: Tiszti tár. Pozsony.

Decsy Sámuel 1794–1796: Magyar almanak. Béts.

Fényes Elek 1848: A magyar birodalom statisztikai, geográfiai és történeti tekintetben. Komárom vármegye. I. kötet. Pest.

Lonovics József 1860–1863: Emlékbeszéd idősb Székhelyi Majláth György M. Akad. Igazgató Tag felett. In: A Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei. 10 kötet. 9. darab. Pest, 1–19.

Pántzél Dániel 1819: Tiszti kalendáriom 1819. esztendőre. Béts.

[Somogy Lipót] 1802: Halotti beszéd mellyel méltóságos felső-büki Nagy Jósef urnak, a’ Szent István Rendje Commendátorának, a’ Törvényekben Királyi Személyes jelenlétel Helytartójának, Felséges Tsászár, és Apostoli Király Udvari Tanátssossának, Nemes Pest, Pilis, és Sólth törvényessen öszve kaptsolt Vármegyékben a’ Fő-Ispányi Hivatal Administratorának etc. etc. tzimmeres Igazságát, és feddhetetlen jámbor életét le rajzolta és, a’ midőn Nemes Soprony Vármegyében, Röjtökön, mint tulajdon Urodalmi Helységében, 1802ik esztendőben, Boldog Aszszony Havának 7dik nappán, temettetésének alkalmatosságával a’ gyászos Egyházi Tzeremoniák tartatnának élő nyelvel hirdette Somogy Leopold Györi Kánonok, és Plébánus. Bécs.

Thaisz András 1821: Székhelyi Majláth György, a’ Király Személyes Jelenléte a’ Tör-vényekben Képviselőjének Életírása. Tudományos Gyűjtemény (5.) 11. 76–87.

Almanach 1863: Magyar Tudom.[ányos] Akademiai [!] almanach csillagászati és közönséges naptárral. MDCCCLXIII-ra. Pest.

Közhasznú 1826–1836, 1851–1857: Legújabb Statsistikai, Gazdaságbeli, köz hasznú és mulattató Pesti Nemzeti vagy is: Hazai Kalendáriom […] Pesten, Ns. Trattner János Tamás’ betűivel ’s költségével. Pest, 1821–1857.

Schem. 1728: Calendarium Jaurinense. De Anno Ex Maria Virgine Incarnati Iesu Christi […] 1728.

Schem. 1730: Schematismus Inclyti Regni Hungariae pro anno 1730.

Schem. 1737–1743, 1745, 1747–1759: Magyar-Országi Statusok Titulusival Bövittetett, Uj Kalendariom, […] Neupart János […] által. Nyomtattatott Posonyban, találtatik Spaiser Ferencz Compactornál. 1737–1743, 1745, 1747–1759.

Schem. 1744, 1746: Calendarium Tyrnaviense […], Tyrnaviae, 1744 és 1746.

Schem. 1760–1785: Calendarium Jaurinense Titulare et Historicum […], Jaurini, […] Streibig, 1760–1785.

Schem. 1786–1804: Vetus et novum calendarium ad annum […], Tyrnaviae, 1786–1804.

Schem. 1805–1848: Annus a nativitate Salvatoris nostri Jesu Christi [...] Calendarium […], Budae, 1792–1848.

Tudományos Gyűjtemény 1830, 1834–1837: Tudományos Gyűjtemény. Pest, 1817–1841.

Hazai 's Külföldi Tudósítások 1829

Jelenkor 1848

Pesti Hírlap 1848

Vasárnapi Újság 1893

Hivatkozott irodalom

Almásy Dénes 1903: A zsadányi és törökszentmiklósi Almásy grófok. Kétegyháza.

Bagi Gábor 1995: A jászkun kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745 – 1848. (A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 52.) Szolnok.

Baják László 2013: Szilassy József élete és halotti címere. In: Szvitek Róbert József (szerk.) Folia Historica. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Évkönyve XXVIII. Budapest, 135–143.

Bán Péter (szerk.) 2011: Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000. (A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14.) Eger.

Bartal Aurél 1937: A Beleházi és Ethrekarchai Bartal család. Karcag.

Benda Kálmán (szerk.) 1952: A magyar jakobinusok iratai 2. Magyar jakobinusok elleni felségsértési és hűtlenségi per iratai 1794–1795. Budapest.

Bérenger, Jean – Kecskeméti Károly 2008: Országgyűlés és parlamenti élet Magyarországon, 1608–1918. Budapest.

Berényiné Kovács Gyöngyi 2012: A levelesládától a „leveles tárházig”. In: Kiss Anita – Rőczei Lívia (szerk.): Tanulmányok Pest megye múltjából IV. Budapest, 43–67.

Bodnár Krisztián 2022: Dókus László, Zemplén vármegye tiszti (fő)ügyésze. In: Kis József (szerk.): Levéltári évkönyv. (Új folyam IV.) Miskolc, 188–203.

Bónis György 1935: A bírósági szervezet megújítása III. Károly korában, Systematica Commissio. (Értekezések Eckhart Ferenc Jogtörténeti szemináriumából 5.) Budapest.

Borovszky Samu (szerk.) 1907: Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város. (Magyarország vármegyéi és városai.) Budapest.

Borovszky Samu (szerk.) 1910: Győr vármegye. (Magyarország vármegyéi és városai.) Budapest.

Borovszky Samu (szerk.) 1911: Nógrád vármegye. (Magyarország vármegyéi és városai.) Budapest.

Czeke Marianne 1935: Gróf Brunszvik Teréz ősei és oldalági rokonsága. Adatok a grófi Brunszvik-család történetéhez. Budapest.

Csizmadia Andor 1978: Igazgatástudomány a XIX. század elején, Reviczky József. Jogtudományi Közlöny (33.) 5. 267–273.

Dobszay Tamás 2019: A rendi országgyűlés utolsó évtizedei, 1790–1848. (A magyar országgyűlések története) Budapest.

Dominkovits Péter 2015: A három Bük története, 1526–1780. Vasi Szemle (69.) 4. 420–436.

Ember Győző 1940: A M. Kir. Helytartótanács ügyintézésének története, 1724–1848. Budapest.

Fallenbüchl Zoltán 1988: Magyarország főméltóságai. Az udvari főméltóságok archontológiája. Összeállította és a bevezető tanulmányt írta Fallenbüchl Zoltán. Budapest.

Fallenbüchl Zoltán 1994: Magyarország főispánjai, 1526–1848. Budapest.

Németh István 2018: Állam és városok – A szakszerűsödés felé vezető első lépések a városi igazgatásban, 1670–1733. Századok (152.) 771–808.

Németh István 2021: A rendi társadalom átjárhatósága: polgárok és nemesek a városok élén. Korall (22.) 86. 27–55. https://doi.org/10.52656/KORALL.2021.04.002

Heckenast Gusztáv 2005: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. Sajtó alá rendezte, kiegészítette és az előszót írta Mészáros Kálmán. Budapest.

Héjja Julianna Erika 2002: Békés vármegye archontológiája, 1699, 1715–1950. Főispánok és alispánok. (Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8.) Gyula.

Jónás Károly 2002a: Szögyény-Marich László. In: Jónás Károly – Villám Judit: A Magyar Országgyűlés elnökei, 1848–2002. Almanach. Budapest, 210–212.

Jónás Károly 2002b: Id. Majláth György. In: Jónás Károly – Villám Judit: A Magyar Országgyűlés elnökei, 1848–2002. Almanach. Budapest, 183–186.

Khavanova, Olga 2005: Az apai érdemeket a fiúkban jutalmazni… Az iskoláztatás privilégiuma Mária Terézia uralkodása idején. Századok (139.) 1105–1129.

Kiss Anita (szerk.) 2016: Pest megye archontológiája. A kezdetektől 2016-ig. [A Pest megye év-századai, hivataltörténeti áttekintés című kiadványhoz tartozó vármegyei archontológia, amely csak elektronikus formátumban létezik, http://mnl.gov.hu/mnl/pml/pest_megye_archontologiaja_a_kezdetektol_2016_ig ] utolsó letöltése: 2017. július 31.

Nagy Iván 1857–1868: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. I–XII. és pótkötet. Pest.

Nagy János 2019: Idősebb Brunszvik Antal (1709–1780) közéleti karrierjének vázlata. Századok (153.) 1101–1122.

Nagy János 2020: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen. (Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7.) Budapest.

Nedeczky Gáspár 1891: A Nedeczky család. Budapest.

Pálmány Béla 2011: A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja, 1825–1848. I–II. kötet. Budapest.

Pálmány Béla 2019: A magyar rendi országgyűlések történeti almanachja, 1790–1812. I–II. kötet. Budapest.

Prokopp Gyula 1976: Terstyánszky János alnádor (megh. 1754). Levéltári Szemle (26.) 2–3. 171–176.

Sebők Richárd 2017: Az 1722–1792 közötti országgyűléseken részt vevő és részt nem vevő ítélőmesterek prozopográfiai elemzése. Korall (18.) 70. 36–64.

Sebők Richárd 2022: A Királyi Kúria társadalomtörténete, 1724–1848. Köznemesi karrierek a késő rendi kori legfelső bíróságon, különös tekintettel az érseki ülnökökre a királyi ülnökökre és az ítélőmesterekre. (PhD disszertáció). Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.

Szentkláray Jenő 1879: Száz év Dél-Magyarország újabb történetéből, 1779-től napjainkig.
I. kötet. Temesvár.

Szijártó M. István 2005: A diéta. A magyar rendek és az országgyűlés, 1708–1792. Budapest.

Szinnyei József 1891–1914: Magyar írók élete és munkái. I–XIV. kötet. Budapest.

Vámos András 2016: A Magyar Királyi Udvari Kancellária hivatalnokainak létszáma, előmenetele és díjazása, 1690–1783. (Szakdolgozat.) Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.

Varga Endre 1974: A Királyi Curia, 1780–1850. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai III., Hatóság- és hivataltörténet 4.) Budapest.

Veres Miklós 1968: A tárnoki hatóság és a tárnoki szék, 1526–1849. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet 2.) Budapest.

Völgyesi Orsolya 2020: A Királyi Tábla tagjai az 1832–36. évi országgyűlésen. In: Dobszay Tamás et al. (szerk.): Rendi országgyűlés – polgári parlament. Érdekképviselet és törvényhozás Magyarországon a 15. századtól 1918-ig. Budapest–Eger, 345–364.

fejezet

A kancelláriai hivatalviselés mint a siker jele. Felsőbüki Nagy József és a köznemesi hivatali elit 18. századi felemelkedése

Vámos András

Források

Archiv der Metropolitan- und Domkirche zu St. Stephan in Wien. Trauungsbuch Bd. 02–56. (1752–1754)

https://data.matricula-online.eu/en/oesterreich/wien/01-st-stephan/02-056/?pg=125 - Utolsó letöltés: 2022.03.31.

Archiv der Metropolitan- und Domkirche zu St. Stephan in Wien. Trauungsbuch Bd. 02–72. (1777–1779)

https://data.matricula-online.eu/en/oesterreich/wien/01-st-stephan/02-072/?pg=457 - Utolsó letöltés: 2022.03.31.

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL)

A 57 Magyar kancelláriai levéltár, a Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája. Libri regii.

A 77 Magyar kancelláriai levéltár, a Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája. Instructiones

mintacsomó: 1690–1848

A 78 Magyar kancelláriai levéltár, a Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája. Status Cancellariae, 1690–1783

kötet: Status Cancellariae

A 79 Magyar kancelláriai levéltár, a Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája, Index individuorum Cancellariae, 1690–1821

kötet: Index individuorum Cancellariae

A 83 Magyar kancelláriai levéltár, a Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája. Acta solutionem et distributionem salarialem Cancellariae concernentia, 1701–1766

A 131 Magyar kancelláriai levéltár, Családtörténeti cédulagyűjtemény (Illésy-gyűjtemény)

O 78 Bírósági levéltárak, Személynöki levéltár, Királyi Személynök. Protocolla neo-censuratorum advocatorum

kötet: Prothocollum advocatorum examinatorum. 1769–1783

Hadi és Más Nevezetes Történetek (1789-ben Hadi Történetek címmel), 1789, 1791

Hazai ’s Külföldi Tudósítások - Nemzeti Újság, 1807, 1820, 1823.

Hof- und Staats-Schematismus der röm. kais. auch kais.-königlich und erzherzoglichen Haupt- und Residenz-Stadt Wien: derer daselbst befindlichen höchsten und hohen unmittelbaren Hofstellen, Chargen und Würden, niederen Kollegien Instanzen und Expeditionen, nebst vielen andern zum allerhöchsten Hof, der Stadt und den k. k. Erbländern gehbrigen geistlichen-weltlichen und militär-Bedienungen, Versammlungen, Stellen und Aemtern, mit einem dreyfachen Register versehen. auf das Jahr 1778. https://books.google.hu/books?id=r_VYa-xhjQoC&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false – Utolsó letöltés: 2023.03.31.

Hof- und Staats-schematismus des österreichischen Kaiserthumes 1808. Wien. https://alex.onb.ac.at/cgi-content/alex?aid=shb&datum=1808&page=313&size=45 – Utolsó letöltés: 2023.03.31.

Hof- und Staats-schematismus des österreichischen Kaiserthumes 1811. Wien.

https://alex.onb.ac.at/cgi-content/alex?aid=shb&datum=1811&page=332&size=45 – Utolsó letöltés: 2023.03.31.

Közönséges törvény a vétkekről és azoknak büntetésekről. Budán. A’Királyi Akadémiának Betűivel. M. Dcc Lxxxviii.

Magyar Hírmondó, 1792–1793, 1795, 1801

Magyar Kurir, 1796, 1805, 1808-1809, 1817, 1819, 1822–1823, 1827

[Somogy Lipót] 1802: Halotti beszéd mellyel méltóságos felső-büki Nagy Jósef urnak, a’ Szent István Rendje Commendátorának, a’ Törvényekben Királyi Személyes jelenlétel Helytartójának, Felséges Tsászár, és Apostoli Király Udvari Tanátssossának, Nemes Pest, Pilis, és Sólth törvényessen öszve kaptsolt Vármegyékben a’ Fő-Ispányi Hivatal Administratorának etc. etc. tzimmeres Igazságát, és feddhetetlen jámbor életét le rajzolta és, a’ midőn Nemes Soprony Vármegyében, Röjtökön, mint tulajdon Urodalmi Helységében, 1802ik esztendőben, Boldog Aszszony Havának 7dik nappán, temettetésének alkalmatosságával a’ gyászos Egyházi Tzeremoniák tartatnának élő nyelvel hirdette Somogy Leopold Györi Kánonok, és Plébánus. Bécs.

Hivatkozott irodalom

Benda Kálmán (szerk.) 1952: A magyar jakobinusok iratai 2. Magyar jakobinusok elleni felségsértési és hűtlenségi per iratai 1794–1795. Budapest.

Benda Kálmán 1980: Az udvar és az uralkodó osztály szövetsége a forradalom ellen (1795–1812) In: Mérei Gyula – Vörös Károly (szerk.): Magyarország története 1790–1848. Budapest, 1980. [Pach Zsigmond Pál (szerk.): Magyarország története V. kötet] 425–471.

Diaeta Adatbázis = A Diaeta Kutatócsoport Adatbázisa. http://szijarto.web.elte.hu/segitseg.htm – Utolsó letöltés: 2023.03.31.

Domanovszky Sándor (szerk.) 1925–1935: József nádor iratai. Kiadta és magyarázatokkal kísérte Domanovszky Sándor. I–III. kötet. Budapest.

Domanovszky Sándor 1944: József nádor élete. I–II. kötet. Budapest.

Ember Győző 1936: Az egységes monarchia gondolata Mária Terézia korában. Századok (70.) 7–8. 241–248.

Ember Győző 1940: A m. kir. Helytartótanács ügyintézésének története 1724–1848. Budapest.

Ember Győző 1946: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Budapest.

Ember Győző 1975: A Habsburg birodalom központi kormányszervei 1711–1765. Történelmi Szemle (18.) 2. 445–488.

Ember Győző 1983: Magyarország közigazgatása 1711–1765. Levéltári Közlemények (54.) 1–2. 3–100.

Fallenbüchl Zoltán 1967: A Szepesi Kamara tisztviselői a XVII–XVIII. században. Levéltári Közlemények (38.) 2. 193–236.

Fallenbüchl Zoltán 1968: A Magyar Kamara tisztviselői a XVII. században. Levéltári Közlemények (39.) 2. 233–268.

Fallenbüchl Zoltán 1970: A Magyar Kamara tisztviselői a XVIII. században. Levéltári Közlemények (41.) 2. 259–336.

Fallenbüchl Zoltán 1972: A Magyar Kamara tisztviselői II. Józseftől a polgári forradalomig, 1780-1848. Levéltári Közlemények (43.) 2. 327–395.

Fallenbüchl Zoltán 1988: Magyarország főméltóságai. Az udvari főméltóságok archontológiája. Összeállította és a bevezető tanulmányt írta Fallenbüchl Zoltán. Budapest.

Fallenbüchl Zoltán 1989: Mária Terézia magyar hivatalnokai. Budapest. (Történeti statisztikai füzetek 10.)

Fallenbüchl Zoltán 1994: Magyarország főispánjai, 1526–1848. Budapest.

Fazekas István 2014: A Magyar Udvari Kancellária és hivatalnokai a 16–18. században. Hivatalnoki karrierlehetőségek a kora újkori Magyarországon. Századok (148.) 5. 1131–1155.

Fazekas István 2021: A Magyar Udvari Kancellária és hivatalnokai 1527–1690 között. Budapest.

Felhő Ibolya – Vörös Antal 1961: A Helytartótanácsi Levéltár. Budapest.

Hajdu Lajos 1982: II. József igazgatási reformjai Magyarországon. Budapest.

Héjja Julianna Erika 2003: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848. (Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11.) Gyula.

Károly János 1904: Fejér vármegye története 5. Székesfejérvár [!].

Kökényesi Zsolt 2021: Az udvar vonzásában. A magyar főnemesség bécsi integrációjának színterei (1711–1765). Budapest. https://doi.org/10.56037/978-963-414-873-9

[Lehoczky András] 1796: Stemmatographia nobilium familiarum regni Hungariae; praemissa est series chronologica quatour statuum et ordinum e diplomatibus eruta. Posonii. Pars I. I. regni Hungariae et partium eidem adnexarum quator status et ordines, serie chronologica, e diplomatibus deducti, et historico-politicis notationibus illustrati. per ANDREAM LEHOTZKY, I. Tab. Distr. Cis. Dan. & I. CC. Poson. Thurotz. Comaro &c. jur. Assessorem. Pozsony.

Mályusz Elemér (szerk.) 1926: Sándor Lipót főherceg nádor iratai. Budapest.

Nagy Iván 1857–1868: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. I–XII. és pótkötet. Pest.

Nagy János 2020: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen. (Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7.) Budapest.

Papp Gábor 2006: A Helytartótanács köznemesi tanácsosai (1723–1783). Az első eredmények. Elhangzott a Diaeta munkacsoport 2006. április 12-i konferenciáján. https://szijarto.web.elte.hu/PG.html – Utolsó letöltés: 2023.03.31.

Sarlay Sámuel 1900: Wlassics család. In: Komáromy András – Petkó Béla (szerk.): Nagy Iván Családtörténeti Értesítő 2. 200–211.

Sebők Richárd 2012: Hivatali pályafutások a 18. századi Királyi Kúrián. In: Szijártó M. István – Szűcs Zoltán Gábor (szerk.): Politikai elit és politikai kultúra a 18. századi végi Magyarországon. Budapest, 15–50.

Sebők Richárd 2016: Professzionalizáció az igazságszolgáltatásban. A Királyi Kúria köznemes bíráinak példáján. Századok (150.) 4. 945–965.

Sebők Richárd 2022: A Királyi Kúria társadalomtörténete 1724–1848. Köznemesi karrierek a késő rendi kori legfelső bíróságon, különös tekintettel az érseki ülnökökre, a királyi ülnökökre és az ítélőmesterekre. (PhD disszertáció) Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest.

Szántay Antal 2014: II. József kerületi biztosai. Századok (148.) 5. 1170–1185.

Szemethy Tamás 2014: Rangemelésben részesült új főrendek a 18. században. In: Dobszay et al. (szerk.): Rendiség és parlamentarizmus Magyarországon. A kezdetektől 1918-ig. Budapest, 299–317.

Szijártó M. István 2021: A diéta II. A 18. századi politikai elit társadalom- és kultúrtörténeti megközelítésben. Budapest.

Vámos András 2014: A távollévők követeinek pályafutása két állítás tükrében In: Dobszay et al. (szerk.): Rendiség és parlamentarizmus Magyarországon. A kezdetektől 1918-ig. Budapest, 273–282.

Vay László 1806: A német hivség, avagy Bécs polgárjai a frantzhadban. Nagyvárad.

Wellmann Imre 1940–1941: Rendi állás és hivatali rang a XVIII. század-eleji kormányhatóságokban. Levéltári Közlemények (18–19.) 250–303.

fejezet

Az országgyűlési szereplés mint ugródeszka? Felsőbüki Nagy Pál (1704–1776) karrierje

Nagy János

Levéltári források

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL)

A 1 Originales referadae.

A 35: Magyar Kancelláriai Levéltár. Conceptus expeditionum.
A 95: Magyar Kancelláriai Levéltár. Acta Diaetalia.

E 584 Magyar Kamara Archivuma. Galánthai Fekete család levéltára.

N 114: Regnikoláris Levéltár. Kovachich Márton György gyűjteménye.

P 1058: Szent István-rend levéltára.

P 1997: A felsőbüki Nagy család levéltára

Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár Soproni Levéltára (MNL GyMSL SL)

IV.1.a Sopron Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Köz-, és kisgyűlési jegyzőkönyvek

XIII.11. A felsőbüki Nagy család levéltára

Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár (MTA Ktt.)

Országgyűlési Könyvtár (OK)

456. Inclyti Regni Hungariae Partiumque Eidem annexarum Anno 1764/5. Posonii celebratorum Comitiorum Acta Publica cum Diario pro Spectabili ac Magnifico d[omi]no Iosepho Kvassay de Eadem S[acrae] C[aesareae] R[egiae] et A[postolicae] M[aiestatis] ad Excelsum Consilium Regium Locumtenentiale Hungaricum Consiliario nec non per Inclytum Regnum Hungariae Tavernicorum Regalium Magistri vices-gerente per Joannem Durászy.

700.470: Diarium diaetae regni Hungáriae 1751.

Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (OSZK Ktt.)

Fol. Lat. 616. Diarium et acta diaetalia sub decursu generalium inclyti regni Hungáriáé comitiorum a die 18a mensis Aprilis, usque ad 23ium Augusti anni 1751 in Libera, Regiaque civitate Posoniensi continuative celebratorum.

Fol. Lat. 637. Diarium diaetae Posoniensis 1764.

Fol. Hung. 1109. Collectio pasquillorum.

Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv (ÖstA HHStA)

KA Nachlässe, Nachlass Neny.

Österreichisches Staatsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv (ÖStA FHKA KU)

KU Kamerale Ungarn

Hivatkozott irodalom

Bakács István 1970: A magyar nagybirtokos családok hitelügyletei a XVII–XVIII. században. Budapest.

Bártfai Szabó László 1913: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. II. 1733–1820. Budapest.

Chernel Kálmán 1877: Kőszeg sz. kir. város jelene és múltja. Szombathely.

Csatkai Endre 1940: A röjtöki kastély. Sopron. (A Soproni Szemle különnyomata).

Dominkovits Péter 1997: Egy középfokú oktatási intézmény a vármegyei elit képzésében. Adatok a soproni jezsuita gimnáziumnak a vármegyei tisztikar iskoláztatásában betöltött szerepéhez a XVIII. század első harmadából. In: Sasfi Csaba (szerk.): Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai. (Zalai Gyűjtemény 41.) Zalaegerszeg. 65–78.

Dominkovits Péter 2000: Közigazgatástörténet – családtörténet. Egy 16–18. századi Sopron vármegyei hivatalviselő család, a petőházi Zekék. In: Horváth József (szerk.): Fejezetek Győr, Moson és Sopron vármegyék közigazgatásának történetéből. Győr. 39–67.

Dominkovits Péter 2002: Sopron a 18. század egyik regionális oktatási központja. (Adatok és szempontok a nyugat-dunántúli vármegyei tisztikarok, nemesi elit társadalomtörténeti feldolgozásához.) In: A város térben és időben. (Sopron kapcsolatrendszerének változásai). Konferencia Sopron szabad királyi város 725 évéről. 2002. szeptember 25. Szerk. Turbuly Éva. Sopron, 123–170.

Dominkovits Péter 2003: Egy 18. századi Sopron vármegyei tisztviselő javairól (Kramarics László jegyző hagyatéka). In: Léptékváltó társadalomtörténet. Benda Gyula tiszteletére, szerk, K. Horváth Zsolt – Lugosi András – Sohajda Ferenc. Budapest. 246–267.

Dominkovits Péter 2015: A három Bük története, 1526–1780. Vasi Szemle (69.) 4. 429–436.

Dominkovits Péter 2017: Megyei hivatalviselőkből a rendi diéták követei. Párhuzamos családi karrierek a kora újkori Sopron vármegyében. Korall (70.) 70. 23–35.

Dominkovits Péter 2022: Tisztújítások az úrbérrendezés előtti, 18. századi Sopron vármegyében. Soproni Szemle (76.) 3. 306–309.

Fallenbüchl Zoltán 1992: Mária Terézia magyar dikaszteriális tanácsosai. In: Kovács Ilona (szerk.): Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1984–1985. Budapest. 283–334.

Fónagy Zoltán 2013: A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. Adattár. I–II. Budapest.

Forgó András 2021: Auf Ihrer Kaiserlichen Majestät allergnädigsten Befehl. Hofrat Johann Georg von Managettas Berichte über den ungarischen Landtag, 1722–1723 und 1728–1729. (Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wien XX.) Wien.

Fraknói Vilmos 2002: Gróf Széchényi Ferenc 1764-1820. Az utószót írta: Soós István. Budapest.

Hornig Károly 1903: Padányi Biró Márton veszprémi püspök naplója. Függelékül Birónak Rómába tett két jelentése 1752-ből és 1757-ből. (Adalékok a veszprémi püspökség történetéhez 2.) Veszprém.

Horváth Antal 2014: Cherneldamonyaháza a történelem szélárnyékában. Szombathely, 2014.

Horváth Gyula Csaba 2020: A 18. századi vármegyei követek rokoni kapcsolathálója. In: Dobszay Tamás et al. (szerk.): Rendi országgyűlés – polgári parlament. Érdekképviselet és törvényhozás Magyarországon a I8. századtól 1918-ig. Budapest–Eger, 137–156.

Horváth Mihály 1868: Az 1764-ki országgyűlés története. In: Horváth Mihály kisebb történelmi munkái. Pest, 1868. I. 377–422.

Horváth József-Dominkovits Péter 2001: A 17. századi Sopron vármegyei végrendeletek. Sopron.

Iványi Emma 1991: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet 10). Budapest.

Kalocsai 2022: Az ajándékozás szerepe és hatalmi dimenziói a 18. századi Habsburg Birodalomban. In: Molnár Dániel – Molnár Dóra – Dr. Nagy Adrián Szilárd (szerk.): XXV. Tavaszi Szél Konferencia. Tanulmányok. III. kötet. Budapest, 2022. 354–368.

Kmetty Adrienn – Szögi László – Varga Júlia 2021: A nagyszombati egyetem bölcsész és teológus növendékei. I. 1635-1735. Esztergom.

Kmetty Adrienn – Szögi László – Varga Júlia 2021: A nagyszombati egyetem bölcsész és teológus növendékei II. 1735–1777. Esztergom.

Koppány Tibor 2014: Kastélyok a végvárak mögött. Késő reneszánsz és kora barokk kastélyépítészet a 16–17. századi Dunántúlon. Budapest.

Kökényesi Zsolt 2021: Az udvar vonzásában. A magyar főnemesség bécsi integrációjának színterei (1711–1765). Budapest. https://doi.org/10.56037/978-963-414-873-9

Kökényesi Zsolt 2021a: Az érvényesülés útján. Az Udvari Kamara magyar tisztségviselői a 18. században. Századok 155. 2. sz. 395–436.

Lipthay Endre 2009: A verebi Végh család története. Vereb.

Lőkös István 1989: Külömb-külömb féle jó és rossz szagú virágokkal tellyes kert. Pasquillusok a XVII-XVIII. századból. Válogatta, szerkesztette, utószóval és jegyzetekkel ellátta Lőkös István, Budapest.

Melkovics Tamás 2013: Felsőbüki Nagy Pál. Élete, politikai pályafutása és közéleti szerepvállalásának jelentősége. (A Magyar Nyugat Történeti Kiskönyvtára 13.) Vasszilvágy.

Nagy Iván 1861: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 8. kötet. Pest.

Nagy János 2020: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen. (Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7.) Budapest.

Nagy János 2020a: A vármegyei követek „csendes forradalma”. Viták az 1751. évi országgyűlésen. In: Dobszay Tamás et al. (szerk.): Rendi országgyűlés – polgári parlament. Érdekképviselet és törvényhozás Magyarországon a I5. századtól 1918-ig. Budapest–Eger, 119–135.

Sashalmi Endre 2015: Az emberi testtől az óraműig. Az állam metaforái és formaváltozásai a nyugati keresztény kultúrkörben 1300–1800. Pécs.

Sebők Richárd 2012: Hivatali pályafutások a 18. századi Királyi Kúrián. In: Szijártó M. István – Szűcs Zoltán Gábor (szerk.): Politikai elit és politikai kultúra a 18. század végi Magyarországon. Budapest. 15–50.

Sebők Richárd 2016: Professzionalizáció az igazságszolgáltatásban. A Királyi Kúria köznemes bíráinak példáján. Századok (150). 4. 945–965.

Sebők Richárd 2017: Az 1722–1792 közötti országgyűléseken részt vevő és részt nem vevő ítélőmesterek prozopográfiai elemzése. Korall (18.) 70. 36–45.

Sebők Richárd 2020: Az 1722-1792 közötti országgyűléseken részt vevő és részt nem vevő érseki ülnökök és királyi ülnökök prozopográfiai elemzése. In: Dobszay Tamás et al. (szerk.): Rendi országgyűlés - polgári parlament. Érdekképviselet és törvényhozás Magyarországon a I5. századtól 1918-ig. Budapest–Eger, 157–194.

Stefancsik Benedek Konrád 1942: Az 1764/65. évi pozsonyi országgyűlés. Kassa.

Stollberg-Rilinger, Barbara 2019: Gunst als Ressource? Personalentscheidungen am Wiener Hof des 18, Jahrhunderts. In: Kulturen des Entscheidungen. Narrative-Praktiken- Ressourcen. Herausgeben von Ulrich Pfister. Göttingen. https://doi.org/10.13109/9783666356896.230

Sümeghy Dezső – Dominkovits Péter 2007: Sopron vármegye követei a rendi országgyűléseken (1580–1847). Arrabona (45.) 2. 7–32.

Szemethy Tamás 2020: Katonabárók és hivatalnok grófok. Új arisztokraták a 18. századi Magyarországon. Budapest.

Szluha Márton 2012: Vas vármegye nemes családjai II. kötet. L-Zs. Budapest.

Szijártó M. István 2005: A diéta. A magyar rendek és az országgyűlés 1708–1792. Budapest.

Szijártó M. István 2019: A professzionális hivatalnokok teréziánus nemzedéke és a bürokraták hatalomátvétele. Századok (153.) 6. 1189–1206.

Szijártó M. István 2021: A diéta II. A 18. századi politikai elit társadalom-, és kultúrtörténeti megközelítésben. Budapest.

Tóth Gergely 2022: Az Aranybulla recepciója a 18. századi politikai irodalomban, történetírásban és jogtudományban. Századok 156. (2022) 6. 1087–1118.

Varga Endre 1974: A Királyi Curia 1780–1850. Budapest.

Varga Júlia 2004: Magyarországi diákok a Habsburg Birodalom kisebb egyetemein és akadémiáin, 1560–1789. Budapest.

fejezet

Keresd a nőt! A felsőbüki Nagy család házasodási stratégiája

Szemethy Tamás

Források

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL)

Magyar Kancelláriai Levéltár

A 57 Királyi Könyvek

A 130 Illésy-gyűjtemény

A Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Vármegyei Levéltára (MNL SML)

35. Végrendeletek levéltári gyűjteménye (Acta testamentaria)

A magyar testőrségek névkönyve 1760–1918. 1939: Összeállította: Hellebronth Kálmán. Budapest.

Familysearch www.familysearch.org

Hof- und staats-handbuch der Österreichisch-ungarischen monarchie 1781. Bécs.

Somogyi Temetkezési Adatbázis http://www.somogyitemetkezes.hu/elodeink/nev-szerinti-lista/313

Hivatkozott irodalom

Áldásy Antal 1904–1942: A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címjegyzéke. I–VIII. kötet. Budapest.

Ballabás Dániel 2011: Főnemesi rangemelések Magyarországon a dualizmus korában. Századok. (145.) 1215–1244.

Balogh Gyula 1901: Vasvármegye nemes családjai. Szombathely.

Borovszky Samu (főszerk.) 1896–1914: Magyarország vármegyéi és városai. Budapest. http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/ – utolsó letöltés: 2023. január 16.

Cserpes Tünde – Szijártó M. István 2010: Nyitott elit? A magyar főméltóságok a 18. században. Századok (144.) 1225–1261.

Csóka J. Lajos 1936: Mária Terézia iskolareformja és Kollár Ádám. Pannonhalma.

Fallenbüchl Zoltán 1989: Mária Terézia magyar hivatalnokai. (Történeti statisztikai füzetek

10.) Budapest.

Fónagy Zoltán 2013: A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. I–II., Budapest.

Gyurácz Ferenc 2000: Bük. Száz magyar falu. Budapest.

Halmos Károly 1995: Rangemelések a Habsburg Monarchiában. In: Á. Varga László (szerk.): Vera (nem csak) a városban. Tanulmányok a 65 éves Bácskai Vera tiszteletére. (Rendi társadalom – polgári társadalom, Supplementum.) Debrecen, 445–481.

Heckenast Gusztáv 2005: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. Sajtó alá rendezte, kiegészítette és az előszót írta: Mészáros Kálmán. Budapest.

Katafai-Németh József 2005: Vas megye kastélyai és kúriái. II. Sárvár. 307–317.

Kempelen Béla 1907: Nemesség. Budapest.

Kempelen Béla 1911–1932: Magyar nemes családok. I–XI. kötet. Budapest. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/ – utolsó letöltés: 2023. január 16.

Körtvélyessy Gyula: felsőbüki Nagy.

https://familytrees.genopro.com/373407Kortvelyessy/Felsobuki-Nagy-csalad/default.htm és https://familytrees.genopro.com/373407Kortvelyessy/Felsobuki-Nagy-csalad/toc_individuals.htm – utolsó letöltés: 2023. január 16.

Málnási Ödön 1933: Gróf Csáky Imre bíbornok élete és kora (1672–1732). Kalocsa.

Nagy Iván 1987: Magyarország családai. Reprint. Budapest. https://www.arcanum.hu/

hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/ – utolsó letöltés: 2023. január 16.

Németh Ildikó 2008: Adalékok Felsőbüki Nagy Pál családi életéhez. Vasi Szemle (62.) 1. 29–35.

Pálffy Géza 1998: A veszprémi végvár fő- és vicekapitányainak életrajzi adattára (16–17. század). In: Tóth G. Péter (szerk.): Veszprém a török korban. Veszprém. 107–190.

Pálffy Géza 2009: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16–17. század fordulóján (Az Esterházy, a Pálffy és az Illésházy család felemelkedése). Századok (143.) 853–882.

Pausz Gabriella 1917: Nemes Artner Mária Terézia (1772–1829) és írói köre. Budapest.

Péter Katalin 1991: A barokk társadalom Magyarországon. In: A barokk kor műemlékei. Az Egri Nyári Egyetem előadásai. Eger. 73–79.

Ruzsa Károly 1994: Zalavég története. (Zalai Kismonográfiák 1.) Zalaegerszeg.

Stone, Lawrence 1993: Anglia és a nyitott nemesség (1540–1880). In: Kontler László (szerk.): Túlélők. Elitek és társadalmi változás az újkori Európában. Budapest, 77–116.

Szemethy Tamás 2020: Katonabárók és hivatalnok grófok. Új arisztokraták a 18. századi

Magyarországon. Budapest.

Szemethy, Tamás 2022: A horvát–szlavón elit határátlépési lehetőségei a 18. századi Habsburg Monarchiában. In: Kiss Zsuzsanna–Szilágyi Zsolt (szerk.): Határ, határhelyzet, határátlépés: A határok fizikai és mentális működése, változása és emlékezete. Eger, 231–246.

Szijártó M. István 1992: Rokonok és mérföldek. A Somogy megyei köznemesség társadalmi kapcsolatainak térbelisége a 18. században. In: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv (23.) 29–46.

Szluha Márton 1998: Vas vármegye nemes családjai. Leszármazási táblák. Budapest.

Szluha Márton 2001: A Szluha család Salgótarjánban. In: Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve (25.) Salgótarján, 51–61.

Szluha Márton 2003: Nyitra vármegye nemes családjai. I–II. kötet. Budapest.

Szluha Márton 2005: A Felsőbüki Nagy család eredete. Vasi Szemle (57.) 5. 577–581.

Tóth István György 1990: Nemesi könyvtárak Vas megyében a 18. század második felében. Történelmi Szemle (32.) 3–4. 222–258.

Vásárhelyi Miklós – Szluha Márton 2005–2013: Magyar császári és királyi kamarások ősfái 1740–1918. I–III. kötet. Budapest.

Weber, Max 1987: Gazdaság és társadalom. I. kötet. Budapest.

Witting, Johann 1909: Der Niederösterreichische Landständische Adel; II. kötet: S-Z Siebmacher's grosses und allgemeines Wappenbuch. Nürnberg.

fejezet

Konfliktusok a családon belül. Viharok felsőbüki Nagy István alnádor (1653–1737) végrendelete körül

Nagy János

Források

A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára (RL)

B/15 Magyar Johannita Levéltár. Daróczy Zoltán genealógiai gyűjteménye.

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL)

A 57 Magyar Kancelláriai Levéltár. Királyi Könyvek (Libri regii)

O 14 Repraesentationes (Felterjesztések)

O 112 Dunántúli Kerületi Tábla iratai. Polgári persorozat.

P 61 Bogyay család levéltára

P 643 Szőgyény-Marich család levéltára

P 1997 A felsőbüki Nagy család levéltára

Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár Soproni Levéltára (MNL GyMSL SL)

IV.1.a Sopron Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Köz-, és kisgyűlési jegyzőkönyvek

IV.1. p Sopron Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Nemességi iratok (Acta nobilitaria)

XIII.11. A felsőbüki Nagy család levéltára.

Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára (MNL SML)

35. Végrendeletek levéltári gyűjteménye (Acta testamentaria)

Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár (MTA Kt. Ktt.)

Hivatkozott irodalom

Balogh Gyula – Szluha Márton 1999: Vas vármegye nemes családjai. Budapest.

Baranyai Béla 1914: Somogy vármegye nemes családjai. In: Csánky Dezső (szerk.): Somogy vármegye. (Magyarország vármegyéi és városai). Budapest. 591–634.

Béli Gábor 2000: Zala vármegye Deák Ferenc által megfogalmazott észrevételei a jogügyi munkálatról. In: Molnár András (s. a. r. és szerk.): „Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. Zalaegerszeg. 285–305.

Borovszky Samu 1907: Magyarország vármegyéi és városai. Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város. Budapest.

Chernel Kálmán 1877: Kőszeg sz. kir. város jelene és múltja. Szombathely.

Dominkovits Péter 1993: Nemesi birtoklás — közigazgatási határok (Adatok a nyugat-dunántúli nemesség XVIII. századi társadalomtörténetéhez). In: Dominkovits Péter – Turbuly Éva (szerk.): Házi Jenő emlékkönyv. Emlékkönyv Házi Jenő Sopron város főlevéltárosa születésének 100. évfordulója tiszteletére. Sopron, 321–348.

Dominkovits Péter 1994: Chernel család tömördi birtokszerzése. In: Vasi honismereti és helytörténeti közlemények. Szombathely, 76-80.

Dominkovits Péter 2009: Ellentétek közepében: cigányok a felsőbüki közbirtokosok konfliktusában a 18. század derekán. In: Kosztics István (szerk.): Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene II. Pécs, 2009. 23–34.

Edelényi Szabó Dénes 1927: Komárom megye felekezeti és nemzetiségi viszonyai a mohácsi vésztől napjainkig II. Magyar Statisztikai Szemle (3. ) 294–322.

Erdélyi Gabriella 2020: Bevezetés. Özvegystratégiák és árvasorsok. In: Erdélyi Gabriella (szerk.): Özvegyek és árvák a régi Magyarországon, 1550–1940. Budapest. 7–34.

Farkas Gábor 2000: A nemesi Fejér vármegye alispánjai 1692–1849. Turul (73.) 3–4. 118–124.

Frank Ignác 1845: A közigazság törvénye Magyarhonban. I. rész. Buda.

Hellebronth Kálmán é.n.: A magyar testőrségek névkönyve 1760–1918. Budapest.

Homoki-Nagy Mária 2000: A törvényes öröklés jogi szabályozása Magyarországon 1861-ig. In. Acta Universitatis Szegediensis. Acta juridica et politica. (58.) 211–231.

Horváth József – Dominkovits Péter 2001: A 17. századi Sopron vármegyei végrendeletek. Sopron.

Kaposi Zoltán 1988: A Somlyay–Faiszy uradalom a 16–18. században. In: Szita László – Vonyó László (szerk.): Történeti tanulmányok Dél-Pannoniából I. (A dél-dunántúli történészek I. regionális konferenciájának válogatott előadásai, Pécs, 1987. május 9–10.) Pécs. 65–78.

Kaposi Zoltán 2000: Uradalmi gazdaság és társadalom a 18–19. században. A vrászlói uradalom átalakulásának folyamata. Budapest–Pécs.

Karácsonyi János 1896: Békésvármegye története. III. kötet. H. n.

Kállay István 1983: A nemesi közbirtokosság. Levéltári Közlemények, (54.) 1–2. 101–147.

Késmárky István – Simon István – Pálmány Béla 2020: Bars és Hont vármegyei nemes családok. Budapest.

Kocsis Gyula 2005: Abony gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténete a török kiűzésétől a jobbágyfelszabadításig. In: Gazdaság-, és társadalomtörténeti tanulmányok. Studia comitatensia 25. Szerk. Farkas Rozália. Szentendre. 395–443.

Kostyál László 1997: A templomfestő Dorffmaister István I. 1760–1780. In: Kostyál László – Zsámbéky Mónika (szerk.): „Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása. Zalaegerszeg. 17–31.

Kmetty Adrienn – Szögi László – Varga Júlia 2021: A nagyszombati egyetem bölcsész és teológus növendékei II. 1735–1777. Esztergom.

Komáromy András 1900: Magyarországi főurak összeírása 1764-ben. Nagy Iván családtörténeti Értesítő (2.) 231–241.

Madzsar Imre (szerk.) 1927: Farádi Vörös Ignác visszaemlékezései az 1778–1822. évekről. Bevezetést írta és jegyzetekkel ellátta és kiadta: Madzsar Imre. Budapest.

Mészáros Kálmán 2002: A kuruc kor szereplői Pápán. Adatok a város anyakönyveiből. In: Mészáros Kálmán (szerk.): Írott és tárgyi emlékeink kutatója. Emlékkönyv Bánkúti Imre 15. születésnapjára. 149–176.

Morvay Győző 1903: Galánthai Fekete János 1741–1803. Budapest.

Nagy János 2020: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen. (Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7.) Budapest.

Ortutay András 2003: Esztergom vármegye a török hódoltság alatt és a török kiűzése utáni évtizedekben. In: Ortutay András: Jó, ha a dolgokat írásba foglaljuk. Tatabánya. 13–34.

Ódor Imre 1995: A „hivatali elit” Baranya vármegyében 1711—1813. Levéltári Szemle (45.) 21–34.

Pákay Zsolt 1942: Veszprém vármegye története a török hódoltság korában a rovásadó összeírás alapján (1531–1696). Veszprém.

Petrovai R. Sándor 2002: Felvidéki kastélyok lexikona. I–II. köt. Nyitrai kerület. Szlovákia. Révkomárom.

Reiszig Ede 1914: Somogy vármegye története. In: Csánky Dezső (szerk.): Somogy vármegye. (Magyarország vármegyéi és városai). Budapest. 355–560.

Ruzsa Károly 1994: Zalavég története. (Zalai Kismonográfiák 1.) Zalaegerszeg.

Ruzsa Károly 1997: A kissitkei kastély. Vasi honismereti és helytörténeti közlemények.1. Szombathely. 43–50.

Szemethy Tamás 2020: Katonabárók és hivatalnok grófok. Új arisztokraták a 18. századi Magyarországon. Budapest.

Szijártó M. István 2006: Nemes nők és földtulajdon a 18-19. század fordulóján. In: Szijártó M. István: Nemesi társadalom és politika. Tanulmányok a 18. századi magyar rendiségről, Budapest.

Szijártó M. István 2009: A vallási kérdés az országgyűléseken a 18. század első évtizedeiben. In: Gőzsy Zoltán – Varga Szabolcs – Vértesi Lázár (szerk.): Katolikus megújulás és a barokk Magyarországon – különös tekintettel a Dél-Dunántúlra (1700–1740). Pécs, 2009. 87–102.

Szijártó M. István 2021: A diéta II. A 18. századi politikai elit társadalom-, és kultúrtörténeti megközelítésben. Budapest.

Szilágyi Adrienn 2018: Az uradalom elvesztése. Nemesi családok a 19. századi Békés megyében. Budapest.

Szluha Márton 2003: Nyitra vármegye nemes családjai I. kötet. Budapest.

Szluha Márton 2012: Vas vármegye nemes családjai II. kötet. L–Zs. Budapest.

Tóth István György 1990: Nemesi könyvtárak Vas megyében a 18. század második felében. Történelmi Szemle (32.) 3-4. sz. 221–258.

Tuza Csilla 2006: Egy elfeledett 18. századi karrier: Galánthai Fekete György életútja (Vázlat a készülő életrajzhoz). Századok 140. (2006) 1519–1529.

Virág Zsolt 2004: Magyar kastélylexikon. Vas megye kastélyai és kúriái. Budapest.

fejezet

Önfejűség vagy korszellem? Felsőbüki Nagy Pál szakítása az évszázados családi hagyománnyal

Melkovics Tamás

Források

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL)

I 50. Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok. Hungarica aus der Privatbibliothek S. M. Franz I. Karakteristische Skizze über die Mitglieder des ungarischen Landtags in den Jahren 1825–1827.

I 58. Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok. Kabineti iratok. Jelentések a magyar országgyűlések tárgyalásairól. 10. cs. Ungarischer Landtag vom Jahre 1825, 1826, 1827. Charakteristik seiner Mitglieder zu den Staats-Konferenz-Akten gehörig; Ungarischer Landtag vom Jahre 1830. Geschichtliche Da