Veres róka, vörös bársony, piros rózsa. A piros/vörös a magyar nyelvben és kultúrában
Sorozat
Studia Ethnologica HungaricaISSN 1587-8899
ISBN978-963-414-706-0 (print), 978-963-646-274-1 (pdf)
Hely, dátumBudapest, 2020
Gyűjtemény:
Absztrakt
A címben szereplő két ’piros’ jelentésű színnév nemzetközi diskurzusban is megjelenő
témáját jelen kötet néprajzi/kulturális antropológiai (részben kultúrtörténeti), ill. nyelvészeti
(részben nyelvtörténeti) megközelítéssel vizsgálja. Azt a kérdést teszi fel, miért rendelkezik a
magyar nyelv két hasonló jelentésű és jelentőségű színnévvel a piros szín kifejezésére. Erre
egyrészt nyolc településen színmintás kísérleteket is magában foglaló, másrészt több digitális
szövegkorpuszban végzett kutatás alapján azt a választ adja, hogy ennek a két
színelnevezésnek a párhuzamos megléte elsősorban történeti perspektívában értelmezhető. Az
írott források tanúsága szerint ugyanis eredetileg a veres/vörös volt e színtartomány
egyeduralkodó („hivatalos”) elnevezése, ill. a piros szín gyűjtőfogalma maradt egészen addig,
míg a nyelvünkben a 19. századtól gyakorivá váló piros háttérbe nem szorította. Napjaink
élőnyelvében azonban már ez utóbbi színnév (a moldvai csángó dialektus) kivételével teljesen
kiszorította a veres/vöröst – legalábbis a piros színtartomány kifejezésében. Vagyis a
kutatásban egyértelmű igazolást nyer, hogy a piros a kognitív piros színkategória jelölésében
ma pontosan ugyanazt a („kategóriajelölő”) szerepet játssza, mint amit korábban a veres/vörös
töltött be. A kérdéses színneveknek – régi szövegeinkre jellemző – gyakoriságában és
kontextusaikban bekövetkező változásokat alaposabban nyomon követve az is kiderül, hogy a
piros színkategória szintén változott az elmúlt évszázadok során. Méghozzá apránként
összeszűkült, főleg miután kivált belőle a rózsaszín, melynek kifejezésére egykor azonban
nem csupán a rózsaszín (ill. a testszín, a barackvirágszín stb.) szolgált, hanem a piros szó is.
Jelen könyv ugyanis arra nézve is számos bizonyítékot vonultat fel, hogy a már a
kódexirodalomtól kezdve pozitív konnotációkkal rendelkező piros eredeti alkalmazását és
vizuális szemantikáját tekintve részben a rózsa, a hajnal, az arc és a bíbor szavakkal, ill. ezek
vonzónak vélt tónusával állhatott rokonságban, nem pedig általában a pirossal.
Használati statisztika
Így idézd:
Bálizs, B. (2020). Veres róka, vörös bársony, piros rózsa. A piros/vörös a magyar nyelvben és kultúrában. Budapest: L’Harmattan Publishing House. http://doi.org/10.56037/978-963-414-706-0
Sorozat
Studia Ethnologica Hungarica ISSN 1587-8899
ISBN
978-963-414-706-0
978-963-646-274-1
Hely, dátum
Budapest, 2020
Lektor
Kulcsszavak
kognitív antropológia
néprajz
társadalomtörténet
kognitív nyelvészet
korpusznyelvészet
Publikáció típusa
monográfia
Tudományterület
Antropológia, néprajz
Thema
Etnikai tanulmányok
BISAC
SOC008000
Kiadó
L’Harmattan Publishing House
Társkiadó
PTE BTK Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék
Kiadás
Első kiadás
Terjedelem
481 oldal
Nyelv
Magyar
Jogok
Copyright
Bálizs Beáta
L’Harmattan Publishing House
PTE BTK Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék
Nyomtatott verzió

