1. A budapesti színigazgatók (színházak, varieték, orfeumok kabarék és egyéb látványosságok vezetői) szövetsége alapszabályai. Budapest, Thália Műintézet R.-T., 1919., 1.

2. A jogszolgáltatás területi szervei. Budapesti Népügyészség iratai. Büntető iratok Levéltári jelzet: HU BFL - XXV.2.b – 2938–1947.

3. Antalfia Antal: A Magyar Népművelő Társasága, in A népművelők munkaközössége felé: A Balatonkenesén 1943. május 19-21-én tartott országos népművelési értekezlet előadásai és vitaanyaga, Budapest, M. Kir. Orsz. Iskolánkívüli Népművelési Int., 1944, 102–106.

4. Antalfia Antal: Magyar népművelés, in Mártonffy Károly (szerk.): A mai magyar község: az 1937. évi közigazgatási továbbképző tanfolyam előadásai, Budapest, Állami Nyomda, 1938, 347-353.

Antalfia Antal: A népművelés története, feladata és szervezete, in Novágh Gyula (szerk.): Népművelés és szabadidő, Budapest, Budapest Népművelési Bizottsága, 1939, 9–14.;

5. Appadurai, Arjun (ed.): The Social Life of Things: Commodities in Cultural Perspective. Cambridge, Cambridge University Press, 1986, 15.
https://doi.org/10.1017/CBO9780511819582

6. Bakker, Gerben: How Motion Pictures Industrialized Entertainment. http://eprints.lse.ac.uk/27866/1/WP119.pdf (Utolsó letöltés: 2021. 03. 29.)

7. Balme, Christopher B.: Selling the Bird: Richard Walton Tully's The Bird of Paradise and the Dynamics of Theatrical Commodification. Theatre Journal, 2005/1. 1–20.
https://doi.org/10.1353/tj.2005.0002

8. Balme, Christopher B.: The globalization of theatre 1870-1930: the theatrical networks of Maurice E. Bandmann. Cambridge, New York, NY, Cambridge University Press, 2020.
https://doi.org/10.1017/9781108768252

9. Bárdos Artúr: Játék a függöny mögött. Budapest, Dr. Vajna és Boor, 1942, 110.

10. Baumol, William J. - Bowen, William G.: Performing Arts, The Economic Dilemma: a study of problems common to theater, opera, music, and dance. Cambridge, Mass.: M.I.T. Press, 1966.

11. Bender, Thomas - Schorske, Carl (szerk.): Budapest and New York, Studies in Metropolitan Transformation 1870-1930. New York, Russez Saga Foundation, 1994.
https://doi.org/10.2307/2082039

12. Bigsby, Wilmeth Don B.: The Cambridge History of American Theatre. Volume Two: 1870-1945. Cambridge, Cambridge University Press, 1999, 160.
https://doi.org/10.1017/CHOL9780521651790

13. Blumenthal, Ben: Europe is Imitating American Theatre Methods, Exhibitors Herald, X. évfolyam, 1925. január 31., 46–47.

14. Bordman, Gerald: American Operetta. From H. M. S. Pinafore to Sweeney Todd. New York, Oxford University Press, 1981.Linton, David - Len Platt - Tobias Becker (szerk.): Popular Musical Theatre in London and Berlin, 1890-1939. Cambridge, Cambridge University Press, 2014.

15. Boross Elemér: Velük voltam. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1969, 433–434.

16. Bourdieu, Pierre: Alapelvek a kulturális alkotások szociológiájához, in Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája, Budapest, Osiris Kiadó, 1998, 174–186.

17. Bródy István: Mindenki benne van. Egy színigazgató naplójából, Budapest, Sárik-Nyomda, 1937, 74.

18. Brown, John: Arts Diplomacy: The Neglected Aspect of Cultural Diplomacy in Nancy Snow - Philip M. Taylor (szerk.), Routledge Handbook of Public Diplomacy, New York - London, Routledge, 2009, 57–62.

19. Budapesti Közlöny, 184. szám. 1941. aug. 14. 3.

20. Castiglione Henrik - Székely Sándor (szerk.): Filmlexikon. Budapest, Merkantil Ny., 1941, 231.

21. Castiglione Henrik: A mozgóképszínházak viszonyai az új népszámlálás tükrében, Filmkultúra, 4. évfolyam, 1931/5. 2.

22. Corvin, Michel: Le théâtre de boulevard. Paris, Presses universitaires de France, 1989.

23. Elekes Dezső: Budapest szerepe Magyarország szellemi életében. Budapest, Budapest Székesfőváros statisztikai hivatala, Statisztikai Közlemények, 85., 1938, 183.

24. Espagne, Michel: A francia-német kulturális transzferek. Aetas, 19. évfolyam, 2004/3–4., 254.

25. Everett, William A: American and British Operetta in the 1920s: Romance, Nostalgia and Adventure, in Everett, William A. - Laird, Paul R. (eds.) The Cambridge companion to the musical, Cambridge; New York, NY, Cambridge University Press, 2017, 99–117.
https://doi.org/10.1017/9781316335468.006

26. F. I.: Vallomások. Ben Blumenthal, Magyarország, XXXI. évfolyam, 46. szám, 1924. február 24., vasárnap, 6.

27. F. I.: Vallomások. Ben Blumenthal, Magyarország, XXXI. évfolyam, 46. szám, 1924. február 24., vasárnap, 6.

28. F. J.: Színházi krónika, 8 Órai Újság, 9. évfolyam, 1923. július 8., vasárnap, 9.

29. Fóthy János: Lázadás a javítóintézetben. Miért mennek tönkre a pesti színházak?, Színészújság, 3. évfolyam, 1929/6. 9.

30. Fővárosi Közlöny 1930. 23. szám, 747.

31. Fővárosi Közlöny 1930. 23. szám. 745.

32. Fürstner, Gabriella: A Vígszínház háziszerzői. Bölcsészdoktori disszertáció, 1985. kézirat (OSZK SZT)

33. Gajdó Tamás - Varga Katalin (szerk.): …or not to be. Molnár Ferenc levelei Darvas Lilihez. Budapest, Argumentum: PIM, 2004, 40.

34. Galay Béla: A második zsidótörvény, Magyar Színészet, 1. évfolyam, 1939/5, 8-10.

35. Gerle: Vége a házmester-kisasszony legendának, Színházi Élet, 10. évfolyam, 11. szám, 1921. március 13., 19.

36. Goetschel, Pascale - Yon, Jean-Claude: Directeurs de théâtre XIXe-XXe siècles. Histoire d'une profession. Paris, Sorbonne, 2008.

37. Goetschel, Pascale and Yon, Jean-Claude : L'histoire du spectacle vivant : un nouveau champ pour l'histoire culturelle?, in: Laurent Martin - Sylvain Venayre (szerk.): L'Histoire culturelle du contemporain, Paris, Nouveau Monde Editions, 2005, 193–220.

38. Grazia, Victoria: Mass Culture and Sovereignty: The American Challenge to European Cinemas, 1920-1960, The Journal of Modern History, Volume 61, 1989/1, 53–87.
https://doi.org/10.1086/468191

39. Harsányi László: És (nem lehet) színész benne… A Színművészeti és Filmművészeti Kamara megalakulásához vezető út, Criticai lapok, 24. évfolyam, 2015/13. 9. https://www.criticailapok.hu/43-2016/39094-es-nem-lehet-szinesz-benne-3 (Utolsó letöltés: 2021. 04. 04.)

40. Harsányi Zsolt: Hallatlan vagyon és hallatlan világhír a budai kocsmában. Színházi Élet, 20. évfolyam, 20. szám, 1930. május 11., 31.

41. Hartog, François: A történetiség rendjei - Prezentizmus és időtapasztalat, L'Harmattan Kiadó, 2006.

42. Hegedűs Tibor: A színész, a színpad és a hangosfilm. Budapest, Hindy András Könyvkiadó, 1942, 147.

43. Heltai Gyöngyi: Bulvárszereposztás. Női szerep- és identitásmodellek a két világháború közötti operettben és színházi sajtóban, 1920-1938, SIC ITUR AD ASTRA, 19. évfolyam, 2008/58., 233-269.

44. Herczeg Ferenc: A kék róka, in Herczeg Ferenc művei VII. Budapest, Singer és Wolfner, 1939, 12.

45. Herczeg Ferenc: Ellesett párbeszédek, Új Idők, 28. évfolyam, 1922. július 9., 25.

46. Horak, Jan-Christopher: Rin-Tin-Tin in Berlin or American Cinema in Weimar, Film History, Volume 5, 1993/1., 53.

47. Incze Sándor: A Projectographtól a Paramountig, Színházi Élet, 20. évfolyam, 1930/24. június 8., 34-35.

48. Incze Sándor: A Projectographtól a Paramountig, Színházi Élet, 20. évfolyam, 1930/24. június 8., 34-35.

49. Incze Sándor: Zukor Adolf Budapesten szeretné megcsinálni az európai kis államok Hollywoodját, Színházi Élet, 20. évfolyam, 1930/21. május 18. 5.

50. Jákó Pál: Döntő fordulat a magyar színészetben, Színészek Lapja,1949. Augusztus-november, 3.

51. Jánossy Dániel: Közpénz a kultúrára. Elvi alap és a hazai színjátszás példája, 28. http://szinigazdasag.hu/images/TANULMNY_kultra_s_sznhz.pdf (Utolsó letöltés: 2021. 03. 31.)

52. Jób Dániel: A közönségről, Színészújság, 4. évfolyam, 1930/2. 9.

53. K. Horváth Zsolt: Mi a - neológ - zsidó? (Laczó Ferenc: Felvilágosult vallás és modern katasztrófa közt. Magyar zsidó gondolkodás a Horthy-korban), Jelenkor, 59. évfolyam, 2016/1, 120.

54. Kaiser, D.: The Evolution of Broadway Musical Entertainment, 1850-2009: Interlingual and Intermedial Interference, https://core.ac.uk/download/pdf/233205563.pdf. (utolsó letöltés: 2021. 03. 28.)

55. Károlyi Vilmos: Tervezet a vidéki színészet államosítására, Magyar Színészet, VI. évfolyam, 1944/5. 2.

56. Kiss Ferenc: Boldog és megelégedett Újesztendőt!, Magyar Színészet, II. évfolyam, 1940/1, 1-2.

57. Kiss Menyhért felszólalása a nemzetgyűlés ülésén 1923. január hó 11-én: "Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet, A nemzetgyűlés 82. Ülése, 1923. január 11, csütörtök, 190.

58. Laczó Ferenc: Felvilágosult vallás és modern katasztrófa között: A magyar zsidó gondolkodás a Horthy-korban. Budapest, Osiris Kiadó, 2014, 13.

59. Lajta Andor (szerk.): Filmművészeti évkönyv. Budapest, Szerző Kiadása (1929-1939).

60. Lajta Andor (szerk.): Filmművészeti évkönyv. Budapest, Szerző Kiadása, 1930, 117.

61. Lajta Andor: A magyar filmművészet reneszánsza. Színházi Élet, 8. évfolyam, 1919/15. 20.

62. Lajta Andor: A tízéves magyar hangosfilm 1931–1941. Budapest, Szerző Kiadása, 1942, 14.

63. Léner Péter: Volt egyszer egy színház. A József Attila Színház utolsó két évtizede. Budapest, Corvina Kiadó Kft, 2013, 84.

64. Lengyel Menyhért: Életem könyve. Budapest, Gondolat, 1987, 222.

65. Lenkei Zsigmond: Új veszedelem fenyeget, Mozivilág, 18. évfolyam, 1929/2. 1.

66. Leroy, Dominique: Economie des arts du spectacle vivant: Essais sur la relation entre l'economique et l'esthétique. Paris, Economica, 1980.