L'Harmattan Open Access

Az udvar vonzásában. A magyar főnemesség bécsi integrációjának színterei (1711–1765)

Absztrakt
A Magyar Királyság a mohácsi csatát követően a Habsburg Monarchia része lett, amelynek kormányzati központja és uralkodói rezidenciavárosa Bécs volt. A császárváros fokozatosan egy közép-európai birodalom centrumává vált, ahova időről időre – művelődési, kapcsolatépítési, politikai vagy gazdasági szándékkal – a magyar rendi társadalom különböző pozícióban lévő tagjai is ellátogattak. Az integráció történetében az 1711. év alapvető mérföldkövet jelentett, a Rákóczi-szabadságharcot követően a Habsburg-magyar kapcsolatok új alapokra helyeződtek, ami jól megfigyelhető a magyarok bécsi jelenlétének és pozíciójának az erősödésében is. Ez a folyamat még látványosabb módon bontakozott ki Mária Terézia uralkodása alatt, amikor is az udvar és a magyar politikai elit között szoros együttműködés jött létre. Az 1711 és 1765 közötti időszak jelentős változásokat hozott a magyar nemesség császárvárosi térnyerésében, a magyar elit fokozatosan egyre inkább láthatóvá vált Bécs városi terében, udvari nyilvánosságában és kormányzati-politikai dimenziójában egyaránt. A kötetben részletgazdag képet kaphatunk a magyar főnemesség császárvárosi integrációjának különböző színtereiről az iskoláktól a Habsburg-udvartartáson és a központi kormányszerveken keresztül egészen a reprezentatív városi paloták világáig. A monográfiában a szerző egy évtizedes, kiterjedt levéltári alapkutatásainak az eredményeit adja közre, amely révén az olvasó egészen új szemszögből szemlélheti a 18. századi Habsburg-magyar kapcsolatokat.
Használati statisztika
Hivatkozások

1. Albert, 2013 Albert András: Bethlen Miklós kancellár Erdély önállóságáért tett politikai lépései az 1687-1704 között keletkezett röpiratai tükrében. In: Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére. Szerk. Szoboszlai Kiss Katalin - Deli Gergely. Győr, Universitas-Győr, 2013. 23-38.

2. Andorka, 1893 Andorka K. A magyar nemesi fölkelés harczbalépése II. Frigyes ellen 1744-ben. In: Hadtörténelmi Közlemények 6. (1893) 1. 111-121.; 230-240.


3. Antal, 2009 Antal Orsolya: Bessenyei György bécsi pártfogói. In: X. RODOSZ Konferenciakötet. Szerk. Kovács Csongor - Székely Ibolya - Székely Tünde. Kolozsvár, Clear Vision, 2009. 12-23.


4. Arneh, 1858-1864 Arneth, Alfred Ritter von: Prinz Eugen von Savoyen. Nach den handschriftlichen Quellen der kaiserlichen Archive. Wien, Braumüller, 1858-1864. Bd. I-III.


5. Arneth, 1863-1879 Arneth, Alfred Ritter von: Geschichte Maria Theresias. Wien, Braumüller, 1863-1879. Bd. I-X.


6. Aspaas-Kontler, 2019 Aspaas, Per Pippin- László Kontler: Maximilian Hell (1720-92) and the Ends of Jesuit Science in Enlightenment Europe. Leiden-Boston, Brill, 2019. (Jesuit Studies)
https://doi.org/10.1163/9789004416833


7. Asch, 2005 Asch, Ronald G.: Hof, Adel und Monarchie. Norbert Elias' Höfische Gesellschaft im Lichte der neueren Forschung. In: Höfische Gesellschaft und Zivilisationsprozeß. Norbert Elias' Werk in Kulturwissenschaftlicher Perspektive. Hrsg. Opitz, Claudia. Köln, Böhlau, 2005. 119-142


8. Bagossi, 2001 Bagossi Edit: A császár költője. Metastasio VI. Károly bécsi udvarában. In: Italianistica Debreceniensis 8. (2001) 162-194.


9. Bahlcke, 2013 Bahlcke, Joachim: A magyar püspöki kar és a Habsburg Monarchia. Együttműködéstől a konfrontációig (1686-1790). Ford. Fazekas István. Budapest, Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 2013. (METEM)


10. Ballagi, 1872 Ballagi Aladár: A magyar királyi testőrség története, különös tekintettel irodalmi működésére. Pest, Franklin-Társulat, 1872.


11. Baltazarek, 1971 Baltazarek, Franz: Das Steueramt der Stadt Wien 1526-1760. Wien, Notring, 1971. (Dissertationen der Universität Wiend Bd. 58.)


12. Baráth, 2015 Baráth Béla Levente: Az I. Carolina Resolutiotól a Türelmi Rendeletig. A királyi Magyarország protestáns egyházi életét meghatározó 18. századi uralkodói rendeletek áttekintése. In: Confessio 39. (2015) 3-4. 90-96.


13. Barcsay, 2002 Barcsay, Ákos: Herrschaftsantritt im Ungarn des 18. Jahrhunderts: Studien zum Verhältnis zwischen Krongewalt und Ständetum im Zeitalter des Absolutismus. St. Katharinen, Scripta Mercaturae, 2002. (Studien zur Neueren Geschichte Bd. 2.)


14. Bartha, 2017 Bartha Zoltán: Felekezetváltás az erdélyi nemesség körében a 18. század folyamán. Bánffy Ágnes esete. In Non videre, sed esse. Tanulmányok a 60 éves Buzogány Dezső tiszteletére. Szerk. Kolumbán Vilmos József. Kolozsvár, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, 2017. (Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek 22.) 136-144.


15. Bartha, 2018 Bartha Zoltán: A felekezetváltás aránya a 18. századi erdélyi nemesség körében. In: A reformáció öröksége. Egyháztörténeti tanulmányok. Szerk. Kolumbán Vilmos József. Kolozsvár, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, 2018. (Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek 24.) 116-135.


16. Barta, 1937 Barta, István: Ungarn und die Wiener Universität des Jesuitenzeitalters. In: Jahrbuch des Graf Klebersberg Kuno Instituts für ungarische Geschichtsforschung in Wien 7. (1937) 113-177.


17. Barta, 1988 Ifj. Barta János: Mária Terézia. Budapest, Gondolat, 1988. (Magyar História)


18. Barta, 2019 Barta M. János: "…valamely Istenét, vallását, Királlyát és hazáját igazán szerető nemes ember…" Egy 17. századi főnemes, gróf Csáky István országbíró pályaképe. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2021.


19. Bastl, 2000 Bastl, Beatrix: Tugend, Liebe, Ehre: die adelige Frau in der frühen Neuzeit. Wien, Böhlau, 2000.


20. Bauer, 1997-2005 Bauer, Volker: Repertorium territorialer Amtskalender und Amtshandbücher im Alten Reich. Adress-, Hof-, Staatskalender und Staatshandbücher des 18. Jahrhunderts. Frankfurt am Main, Klostermann, 1997-2005. Bd. I-IV. (Studien zur europäischen Rechtsgeschichte 103.; 123.; 147.; 196.)


21. Bauer, 2010 Bauer, Volker: Nachrichtenmedien und höfische Gesellschaft. Zum Verhältnis von Mediensystem und höfischer Öffentlichkeit im Alten Reich. In: Das Mediensystem im Alten Reich der Frühen Neuzeit (1600-1750). Hrsg. Arndt, Johannes Körber - Esther-Beate. Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 2010. (Veröffentlichungen des Instituts für Europäische Geschichte Mainz - Beihefte Bd. 75.) 173-194.
https://doi.org/10.13109/9783666100932.173


22. Bánkúti, 1981 Bánkúti Imre: A szatmári béke. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981. (Sorsdöntő történelmi napok 6.)


23. Beales, 1987 Beales, Derek: Joseph II. In the Shadow of Maria Theresa 1741-1780. Cambridge, Cambridge University Press, 1987. I.


24. Beales, 2007 Beales, Derek: Clergy at the Austrian Court in Eighteenth Century. In: Monarchy and Religion. The Transformation of Royal Culture in Eighteenth-Century Europe. Ed. Schaich, Michael. Oxford, Oxford University Press, 2007. 79-104.


25. Bedy, 1938 Bedy Vince: A győri székeskáptalan története. Győr, 1938. (Győr egyházmegye múltjából 3.)


26. Benna, 1967 Benna, Hedwig Anna: Der Kronprinzenunterricht Josef's II. in der inneren Verfassung der Erbländer und die Wiener Zentralstellen. In: Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 20. (1967) 115-179.


27. Berényi, 2000 Berényi László: Galánthai és fraknói Gróf Esterházy Ferenc kancellár. Egy magyar államférfi a 18. század utólján. In: Emlékkönyv galántai és fraknói gróf Eszterházy Károly egri püspök, Pápa város földesura, mecénása és építtetője halálának kétszázadik évfordulója tiszteletére. A pápai Kastélyban 1999. szeptember 11-én elhangzott előadások szerkesztett szövege. Szerk. Hermann István - Mezei Zsolt. Pápa, Pápai Művelődéstörténeti Társaság, 2000. 27-38.


28. Berényi, 2004 Berényi László: Galánthai és Fraknói Eszterházy Miklós (1711-1764). Egy 18. századi magyar diplomata a cárok udvarában. In: Turul 77. (2004) 1-2. 49-55.


29. Berger, 1953 Berger, Martha: "Wiennerisches Diarium" 1703-1780. Ein Beitrag zur Entwicklung des Verhältnisses zwischen Staat und Presse. Wien, 1953. (Dissertation)


30. Bernárd-Seidler, 2009 Bernárd Ágoston Zénó - Seidler, Andrea: Bécs, a feneketlen örvény". Kazinczy Bécs élményei. In: Sic Itur ad Astra 20. (2009) 61. 53-66.


31. Bessenyei, 2005 Bessenyei József: A Nádasdyak. Budapest, General Press, 2005.


32. Békés, 2001 Békés Vera: A kutatóegyetem prototípusa: a XVIII. századi göttingeni egyetem. In: Az európai egyetem funkcióváltozásai. Felsőoktatás-történeti tanulmányok. Szerk. Tóth Tamás. Budapest, Professzorok Háza, 2001. (Magyar Felsőoktatás Könyvek)


33. Bitskey, 1996 Bitskey István: Hungariából Rómába. A római Collegium Germanicum Hungaricum és a magyarországi barokk művelődés. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. (Italianistica Debreceniensis. Olasz Felvilágosodás és Romantika Kutatóközpont. Monográfiák 2.)


34. Binder, 1976 Binder, Sidonia: Carl Graf Batthyány, nachmals Fürst, Feldmarschall, Minister der Niederlande und Erzieher Joseph II. Wien, 1976. (Dissertation)


35. Birkás, 1948 Birkás Géza: Francia utazók Magyarországon. Szeged, 1948. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philologica)


36. Bíró, 1976 Bíró Ferenc: A fiatal Bessenyei és íróbarátai. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976. (Irodalomtörténeti könyvtár)


37. Bodnár, 2010 Bodnár Mónika: A kisserényi gróf Serényi család helye a gömöri népi történeti emlékezetben. Debrecen, 2010. (PhD-disszertáció)


38. Bozsik 1910 Bozsik Pál: Az egri papnevelés története a XVIII. században 1780-ig. Eger, 1910.


39. Bölöny, 1979 Bölöny, Josef: Maria Theresias vertrauter Ratgeber: Paul Festetics (1722-1782). In: Maria Theresia und ihre Zeit. Eine Darstellung der Epoche von 1740- 1780 aus Anlaß der 200. Wiederkehr des Todestages der Kaiserin. Hrsg. Koschatzky, Walter. Salzburg-Wien, Residenz Verlag, 1979. 105-112.


40. Braubach, 1952 Braubach, Max: Versailles und Wien von Ludwig XIV. bis Kaunitz. Die Vorstadien der diplomatischen Revolution im 18. Jahrhundert. Bonn, Röhrscheid, 1952.


41. Braubach, 1963-1965 Braubach, Max: Prinz Eugen von Savoyen: eine Biographie. Wien, Oldenbourg, 1963-1965. Bd. I-V.
https://doi.org/10.1515/9783486816907


42. Braun, 2018 Braun, Bettina: Eine Kaiserin und zwei Kaiser. Maria Theresia und ihre Mitregenten Franz Stephan und Joseph II. Bielefeld, Transcript, 2018. (Mainzer Historische Kulturwissenschaften Bd. 42.)
https://doi.org/10.14361/9783839445778


43. Braun-Kusber-Schnettger, 2020 Weibliche Herrschaft im 18. Jahrhundert. Maria Theresia und Katharina die Große. Hrsg. Braun, Bettina - Kusber, Jan - Schnettger, Matthias. Bielefeld, Transcript, 2020. (Mainzer Historische Kulturwissenschaften Bd. 40.)
https://doi.org/10.14361/9783839443552
 PMCid:PMC7534911


44. Breuner-Pawlik, 1973 Breuner-Pawlik, Maria: Die Aufzeichnungen des Sigmund Friedrich Grafen Khevenhüller 1690-1738. In: Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs 26. (1973) 235-253.


45. Brnardić, 2004 Brnardić, Teodora Shek: The Enlightened Officer at Work: The Educational Projects of the Bohemian Count Franz Joseph Kinsky (1739-1805). Budapest, 2004. (Dissertation)


46. Brnardić, 2009 Brnardić, Shek: Die Verbesserung der adeligen Privaterziehung in Prag. Patriotische Vorschläge des Grafen Franz Joseph Kinsky (1739-1805). In: Adel im "langen" 18. Jahrhundert. Hrsg. Haug-Moritz, Gabriele - Hye, Hans Peter - Raffler, Marlies. Wien, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 2009. 61-72.


47. Braudel, 2004 Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV-XVIII. század. Ford. Pődör László. Második kiadás. Budapest, Gutta Könyvkiadó, 2004. (Magistra vitae) I.


48. Braunbehrens, 2006 Braunbehrens, Volkmar: Mozart. A bécsi évek. Ford. Győri László. Budapest, Osiris, 2006.


49. Brendler, 1896 Brendler, Anton: Das Wirken der P. P. Piaristen seit ihrer Ansiedelung in Wien im Collegium in der Josefstadt, zu St. Thekla auf der Wieden und im Löwenburg'schen Convicte. Wien, Kirsch, 1896.


50. Brenner, 1990 Brenner, Peter J.: Der Reisebericht in der deutschen Literatur: ein Forschungsüberblick als Vorstudie zu einer Gattungsgeschichte. Tübingen, De Gruyter, 1990. (Internationales Archiv für Sozialgeschichte der Literatur Bd. 2.)
https://doi.org/10.1515/9783110911855


51. Brokmann-Nooren, 1994 Brokmann-Nooren, Christiane: Weibliche Bildung im 18. Jahrhundert. "gelehrtes Frauenzimmer" und "gefällige Gattin". Oldenbourg, 1994. (Beiträge zur Sozialgeschichte der Erziehung Bd. 2)


52. Brunner, 1944/1948 Brunner, Otto: Das Archiv der Niederösterreichischen Kammer und des Vizedoms in Österreich unter der Enns und seine Bedeutung für die Landesgeschichte. In: Jahrbuch für Landeskunde von Niederösterreich 29. (1944/1948) 144-166.


53. Bubryák, 2008 Bubryák Orsolya: Egy 18. századi ingatlanspekuláns befektetései. Adatok Johann Christian Neupauer (1676-1735) bécsi építőtevékenységéhez. In: Művészettörténeti Értesítő 57. (2008) 1. 11-46.
https://doi.org/10.1556/MuvErt.57.2008.1.2


54. Bubryák, 2013 Bubryák Orsolya: Családtörténet és reprezentáció. A galgóci Erdődy-várkastély gyűjteményei. Budapest, MTA BTK Művészettörténeti Intézet, 2013.


55. Buchinger, 2016 Buchinger, Günther: Neue Aspekte zum Oeuvre Johann Bernhard Fischer von Erlachs. Eine aktuelle Bauforschung im ehemaligen Palais Orsini-Rosenberg, später Palais Batthyány, Herrengasse 19, in Wien. In: Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege 70. (2016) Heft 1/2. 105-115.


56. Budak, 2015 Budak, Neven: Kroaten in Wien bis zum Ende des 18. Jahrhunderts. In: The Entangled Histories of Vienna, Zagreb and Budapest (18th-20th Century). Ed. Iveljić, Iskra. Zagreb, FF-Press, 2015. 435-456.


57. Buzási, 2010 Buzási Enikő: Nádasdy Ferenc országbíró rezidenciáinak festészeti berendezéséről. Számok és következtetések. In: Századok 144. (2010) 895-931.


58. Buzási, 2015 Buzási Enikő: Vonzások és választások a gyűjtő Esterházy Pál mecenatúrájában. In: Esterházy Pál, a műkedvelő mecénás. Egy 17. századi arisztokrata-életpálya a politika és a művészet határvidékén. Szerk. Ács Pál. Budapest, Reciti, 2015. 117-150.


59. Cat. gen. I-III. Lukács, Ladislaus: Catalogus generalis seu Nomenclator biographicus personarum Provinciae Austriae Societatis Iesu (1551-1773). Roma, Institutum Historicum, 1987-1988. I-III.


60. Cerman, 2004 Cerman, Ivo: Bildungsziele - Reiseziele. Die Kavalierstour im 18. Jahrhundert. In: Orte des Wissens. Hrsg. Scheutz, Martin - Schmale, Wolfgang - Štefanová, Dana. Wien, 2004. (Das Achtzehnte Jahrhundert und Österreich Bd. 18-19.) 49-78.


61. Cerman, 2010 Cerman, Ivo: Habsburgischer Adel und. Aufklärung. Bildungsverhalten des Wiener Hofadels im 18. Jahrhundert. Stuttgart, Steiner, 2010. (Contubernium. Tübinger Beiträge zur Universitäts- und Wissenschaftsgeschichte Bd. 72.)


62. Cicalek, 1872 Cicalek, Theodor: Beiträge zur Geschichte des Theresianums. Wien, 1872.


Így idézd:

Kökényesi, Z. (2021). Az udvar vonzásában. A magyar főnemesség bécsi integrációjának színterei (1711–1765). Budapest: L’Harmattan Publishing House. http://doi.org/10.56037/978-963-414-873-9

Sorozat
Humaniórák ISSN 2732-1959
ISBN
978-963-414-873-9
978-963-646-256-7
Hely, dátum
Budapest, 2021
Lektor
Fazekas István
Kulcsszavak
történettudomány
kora újkor történet
Habsburg kutatások
Publikáció típusa
monográfia
Tudományterület
Kora újkori történelem
Thema
Általános és világtörténelem
BISAC
HIS037050
Kiadó
L’Harmattan Publishing House
Társkiadó
ELTE Bölcsészettudományi Kar
Kiadás
Első kiadás
Terjedelem
537 oldal
Nyelv
Magyar
Copyright
Kökényesi Zsolt
L’Harmattan Publishing House
ELTE Bölcsészettudományi Kar