Turbucz Péter: Őrségváltás?

A budapesti tudományegyetem filozófia tanárai 1945–1948 között

Levéltári források

Budapest Főváros Levéltára,

XXV.1 Budapesti Népbíróság iratai,

b Igazolásfellebbezési iratok (1945–1949)

XVII.1658 Pázmány Péter Tudományegyetemhez kiküldött budapesti Igazoló Bizottságok iratainak levéltári gyűjteménye (1945–1948),

c Bölcsészettudományi Kar iratai (1945–1946)

c Igazoló Bizottsági jegyzőkönyvek 1945–1946.

XVII. 1709 404a – Franklin igazolóbizottsági ügyek (1945)

Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Egyetemi Levéltár,

1/a Egyetemi Tanács jegyzőkönyvei

1/c Rektori Hivatal Iktatott iratok

8/a. Bölcsészettudományi Kar jegyzőkönyvei

8/b Dékáni Hivatal Iktatott iratai

Nyomtatott és sajtóforrások

A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja, 1936–1937. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1937.

A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem tanrendje, 1944–1945. tanév, 1. félév. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest 1944.

A Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen elhangzott beszédek, 1945–1946. tanév. Egyetemi Nyomda, Budapest 1945

A Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen elhangzott beszédek,1946–1947. tanév. Egyetemi Nyomda, Budapest 1946.

A Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja, 1943–1944, 1944–1945, 1945–1946. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1947.

Magyar Tudományos Akadémia Tagajánlások 1945-ben. Igazság Nyomda, Budapest, 1945.

Igazság, 1945 április.

Igaz Szó, 1947. július.

Kossuth Népe, 1945. június.

Népszava, 1945. április.

Szabad Szó, 1945. március.

Uj Magyarság, 1938. május.

Szakirodalom

Agárdi Péter: Nemzeti értékviták és kultúrafelfogások 1847–2014. Napvilág, Budapest, 2015.

Ambrus János: „Egy katedra sorsa.” Magyar Filozófiai Szemle, 29. évf., 1985/1–2, 272–277.

Argejó Éva: „»Itt London.« Szabó Zoltán a magyar állambiztonsági szervek célkeresztjében.” Holmi, 24. évf., 2012/6, 709–721.

Borbándi Gyula: „A páter. Emlékek Jánosi Józsefről,” Vigilia, 70. évf., 2005/10, 792–800.

Erdei Ferenc et al.:Demokrácia. Pázmány Péter Tudományegyetem, Budapest, 1945.

Erős Ferenc: Psziché és hatalom. Esszék és tanulmányok. Kalligram, Budapest, 2016, 85–89.

Frenyó Zoltán: Filozófiai kultúra. Válogatott írások. Tinta, Budapest, 2008.

Frenyó Zoltán: Fogalomharc. Filozófiai tanulmányok. Kairosz, Budapest, 2023.

Hanák Tibor: Az elfelejtett reneszánsz. A magyar filozófiai gondolkodás századunk első felében. Göncöl, Budapest, 1993.

Hell Judit – Lendvai L. Ferenc – Perecz László: Magyar filozófia a XX. században I–II. Áron, Budapest, 2001.

Huszár Tibor: „Hajnal István és a magyar szociológia intézményesülése.” Valóság, 36. évf., 1993/6, 39–47.

Kardos István: „Az élmény filozófusa: Mátrai László (1909–1983).” Ezredvég, 14. évf., 2004/10, 127–128.

Karikó Sándor: „Filozófus és pedagógus egy személyben. Somogyi Józsefről,” Iskolakultúra, 15. évf., 2005/1, 98–102.

Lukács György: Megélt gondolkodás/Életrajz magnószalagon. Magvető, Budapest, 1989.

Mariska Zoltán: A filozófia nevében. Mikes International, Hága, 2003.

Mátrai László: A kultúra történetisége. Válogatott tanulmányok és cikkek. Gondolat, Budapest, 1977.

Mátrai László: Műhelyeim története. Szépirodalmi, Budapest, 1982.

Mester Béla: A magyar filozófiatörténet-írás múltja és jövője = Past and Future of the Historiography of the Hungarian Philosophy. In Zsoldos Ildikó – Buhály Attila – Szoboszlay György Csaba (szerk.): Feltáruló jövőképek – Lezáratlan akták. Nyíregyházi Egyetem, Nyíregyháza, 2020, 73–93.

Mester Béla: Rejtett álláspontok és viták a filozófiai szaksajtóban, a szocializmus korában. In Veress Károly (szerk.): Filozófiai álláspontok és fordulatok. Filozófiai hatástörténet és kritika 1. Közelítések a szocializmus évtizedeinek filozófiai teljesítményéhez. Pro Philosophia – Egyetemi Műhely, Kolozsvár, 2024, 21–39.

Mezei Balázs: „A vallásról a 20. század magyar filozófiájában – Pauler Ákos, Brandenstein Béla, Gondos László.” Magyar Szemle, 27. évf., 2018/7–8, 49–58.

Molnár Márton – Veres Ildikó (szerk.): Szellem és élet – Emlékkötet Brandenstein Béla halálának 30. évfordulójára. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2021.

Szabó József: „Tisztogatások a magyar felsőoktatásban (1945-1946).” Magyar Tudomány, 44. köt. 1999/8, 977–989.

Nemeskürty István: Mi végre vagyok a világon. Akadémiai, Budapest, 2005.

Németh András: A magyar neveléstudomány fejlődéstörténete. Osiris, Budapest, 2002.

Németh András: A magyar pedagógia tudománytörténete. Nemzetközi tudományfejlődési és recepciós hatások, nemzeti sajátosságok. Gondolat, Budapest, 2005.

Ormos Mária: „Agyműtét, 1919. Magyar kérdőjelek a 20. század elején.” Múltunk, 55. évf., 2010/3, 46–71.

Palasik Mária: Félelembe zárt múlt. Gyilkosságok Gyömrőn és környékén 1945-ben. Napvilág, Budapest, 2010.

Papp Attila: „Volt egyszer egy népbíróság.” Jura, 22. évf., 2016/1, 268–289.

Perecz László: A pozitivizmustól a szellemtörténetig. Athenaeum, 1892–1947. Osiris, Budapest, 1998.

Perecz László: Nemzet, filozófia, „nemzeti filozófia”. Argumentum, Budapest, 2008.

Perecz László: Ki a filozófus? Magyar filozófiatörténeti tanulmányok. Pro Philosophia – SZTE Klebelsberg Könyvtár Társadalomelméleti Gyűjtemény, Kolozsvár – Szeged, 2017.

Perecz László: Reneszánsz – kezdet és vég. Magyar filozófiatörténeti írások. Osiris, Budapest, 2021.

Pléh Csaba: A megismerés vége. Újabb írások. Gondolat, Budapest, 2021.

Saád József: „Társadalomtan – szociológia helyett: A két világháború közötti katedra-szociológia és Dékány István társadalomelmélete.” Világosság, 26. évf., 1985/1, 34–41.

Schweitzer Gábor: „A »Pázmány«-tól az »Eötvös«-ig. Adalékok a budapesti jogi fakultás történetéhez (1945–1950).” Múltunk, 56. évf., 2011/4, 30–54.

Schwendtner Tibor: Prohászka Lajos vitája a reformpedagógiával – filozófiai megjegyzések. In Schaffhauser, Franz – Schwendtner Tibor (szerk.): A magyar neveléstudomány és filozófia. L’Harmattan, Budapest, 2020, 93–102. Nevelésfilozófiai paradigmák.

Somos Róbert: Magyar filozófusok politikai útkeresése Trianon előtt és után. Kairosz, Budapest, 2004.

Somos Róbert: Kornis Gyula. A filozófus és politikus. Kairosz, Budapest, 2019.

Szabadfalvi József: Moór Gyula. Egy XX. századi magyar jogfilozófus pályaképe. Osiris – Századvég, Budapest, 1994.

Szabadfalvi József: Jogbölcseleti hagyományok. Multiplex Media, Debrecen, 1999.

Szabados Bettina: „Elvtársi üdvözlettel: Lukács György” – Lukács György filozófusi szerepvállalása 1945–1955 között. In Veress Károly (szerk.): Filozófiai álláspontok és fordulatok. Filozófiai hatástörténet és kritika 1. Közelítések a szocializmus évtizedeinek filozófiai teljesítményéhez. Pro Philosophia – Egyetemi Műhely, Kolozsvár, 2024, 107–122.

Szabados György: „Gróf Révay József megértéséről (Gróf Révay József: Mások megértéséről - Kisnemesek Tajnán).” Hitel, 14. évf., 2001/8, 106–112.

Szabari Vera: „Szalai Sándor (1912–1983.” Szociológiai Szemle, 22. évf., 2021/3, 105–122.

Szabari Vera: „Az első budapesti társadalomtudományi tanszék születése és bukása (1942–1945).” Szociológiai Szemle, 24. évf., 2014/3, 61–83.

Szakolczai György: „Szekfű Gyula és Jánosi József 1945. áprilisi levelei a Magyar Katolikus Püspöki Karnak.” Múltunk, 53. évf., 2008/4, 110–133.

Ungváry Krisztián: Budapest ostroma. Corvina, Budapest, 2013.

Tóth Pál Péter: „Szalai Sándor és a szociológiai oktatás intézményesülése 1945 után magyarországon.” Kisebbségkutatás, 24. évf.,, 2015/3, 152–174.

Tőkéczki László: Prohászka Lajos. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 1989.

Turbucz Péter: „Filozófus a Szabad Európa Rádiónál. báró Brandenstein Béla vázlatos életútja 1945–1955 között.” Magyar Nemzeti Levéltár, 2022. 10. 13. Forrás: https://mnl.gov.hu/mnl/bazml/hirek/filozofus_a_szabad_europa_radional (Utolsó letöltés: 2024.11.12.).

Turbucz Péter: „Kezdés és újrakezdés: Brandenstein Béla kétszeres karrierépítése.” Élet és Irodalom, 66. évf., 2022/46, 6.

Varga Péter András: „Filozófusok hajójának magyar utasai. Margójegyzet a hazai filozófia historiográfiájához.” Magyar Szemle, 31. évf., 2022/11–12, 38–46.

Veres Ildikó: „Brandenstein Béla filozófiai antropológiája. Magyar Filozófiai Szemle, 50. évf., 2006/1–2, 17–38.

Veres Ildikó: Mikrokozmosz a makrokozmoszban. Brandenstein Béla bölcseletének szegmensei 1944-ig = Mikrokosmos im Makrokosmos: Segmente der Philosophie Béla Brandensteins bis 1944. Integratio, Wien, 2014.

Ropolyi László – Szegedi Péter: A filozófia fél évszázada az ELTE TTK-n

„A marxista természetfilozófia kidolgozásának lehetőségéről. Jegyzőkönyv az MSZMP Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem »Dialektikus materializmus« szemináriumának 1968. december 13-án és 1969. január 10-én tartott vitájáról.” Tájékoztató, 1969/2. melléklete. Stencilezett kézirat. 1969. április.

A matematika és a természettudományok filozófiai problémái. Az ELTE TTK Filozófia Tanszéke megalakulásának 10. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak kivonatai. Visegrád, 1979. október 24–25. ELTE, Budapest, 1979.

A Tudománytörténet és Tudományfilozófia TDK-szekció honlapja. Forrás: http://hps.elte.hu/tdk/tdk.htm (Utolsó letöltés: 2024.11.10.).

Budapest Semester in Cognitive Science. Forrás: https://www.bscs-us.org/ (Utolsó letöltés: 2024.11.10.).

Czifrik Balázs: „Levelek a rektornak.” Népszabadság, 2005. május 19., 63. évf., 115. szám, Pályakép, 4.

Előadások a természetfilozófia történetéből. Egyetemi jegyzet, ELTE TTK, Budapest, 1997. Forrás: http://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/handle/123456789/11990 (Utolsó letöltés: 2024.11.10.).

Erdélyi Lajos: „A filozófiai szakbizottság vitájáról.” Tájékoztató, 1969/2, 243–262.

Fehér Ferenc – Heller Ágnes – Márkus György – Vajda Mihály: „Feljegyzések Lukács elvtársnak az Ontológiáról 1968-1969.” Magyar Filozófiai Szemle, 22. évf., 1978/1, 88–115.

Fehér Márta – Kiss Olga – Ropolyi László (szerk.): Hermeneutics and Science. Proceedings of the First Conference of the International Society for Hermeneutics and Science. Boston Studies in the Philosophy of Science, vol. 206, Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, 1999. DOI: https://doi.org/10.1007/978-94-015-9293-2

Gulyás László – Kampis György – Kutrovátz Gábor – Ropolyi László – Soós Sándor – Szegedi Péter: Bevezetés a tudományfilozófiába. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. 2013. Forrás: https://dtk.tankonyvtar.hu/handle/123456789/12050 (Utolsó letöltés: 2024.11.10.).

Holderith József – Magyaródi Sándor: „A szerves molekulák minőségi meghatározottságának kérdéséhez.” Magyar Filozófiai Szemle, 7. évf., 1963/1, 51–65.

Horkheimer, Max – Adorno, Theodor W.: A felvilágosodás dialektikája. Filozófiai töredékek. Fordította Bayer József, Geréby György, Glavina Zsuzsa, Mesterházi Miklós, Vörös T. Károly, Atlantisz, Budapest, 2020

Horváth József: „Megalakult a budapesti dialektikus materializmus szeminárium.” Tájékoztató, 1968/5, 178–181.

Horváth József – Hronszky Imre – Magyaródi Sándor: „Mengyelejev munkásságának néhány filozófiai-tudományelméleti vonatkozása.” Kémiai Közlemények 32/1, 1969, 21–40. DOI: https://doi.org/10.19090/hk.2020.1.50-61

Horváth József (szerk.): Filozófia és szaktudományok.Tanulmányok. Kossuth, Budapest, 1981.

International Society for Hermeneutics and Science. Forrás: http://ishs.hu/ (Utolsó letöltés: 2024.11.10.).

International Union of History and Philosophy of Science and Technology (IUHPST). Forrás: http://iuhpst.org/ (Utolsó letöltés: 2024.11.10.).

Kampis György – Ropolyi László (szerk.): Evolúció és megismerés. Typotex, Budapest, 2001.

Kampis, George – Kvasz, Ladislav – Stöltzner, Michael (szerk.): Appraising Lakatos. Mathematics, Methodology and the Man. Vienna Circle Institute Library. Kluwer, Dordrecht, 2002. DOI: https://doi.org/10.1007/978-94-017-0769-5

Kultúrpolitikai Munkaközösség: „Az MSZMP mellett működő Kultúrpolitikai Munkaközösség Állásfoglalása néhány társadalomkutató antimarxista nézeteiről.” Magyar Filozófiai Szemle. 17/1–2, 1973, 160.

Kupcov, V. I. – Horváth, József (szerk.): Na putyi k jegyinsztvu nauki. Izd. Moszkovszkaja Univ., Moszkva, 1983.

Kutrovátz Gábor – Láng Benedek – Zemplén Gábor: A tudomány határai. Typotex, Budapest, 2008

Ladányi Andor: „A felsőoktatási politika négy évtizede (II).” Felsőoktatási Szemle, 34. évf., 1985/2, 73–85.

Lukács György: Történelem és osztálytudat. Szerkesztette: Vajda Mihály. Magvető, Budapest, 1971.

Magyar Kognitív Tudományi Alapítvány. Hungarian Foundation of Cognitive Science. Forrás: http://www.makog.hu/ (Utolsó letöltés: 2024.11.10.).

Martinás, Katalin – Ropolyi, László – Szegedi, Péter (szerk.): Thermodynamics: History and Philosophy. Facts, Trends, Debates, World Scientific, Singapore, 1991. DOI: https://doi.org/10.1142/9789814539616

Márkus György: „Viták és irányzatok a marxista filozófiában.” Kortárs, 12.évf., 1968/7, 1109–1128.

Műveltség, természettudomány, technika c. konferencia előadásainak kivonatai. ELTE TTK Filozófia Tanszék. Visegrád, 1988. október 14–15. ELTE, Budapest, 1988.

Pléh Csaba – Gurova Lilia – Ropolyi László (szerk.): New perspectives on the history of cognitive science. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2013.

Principia Philosophiae Naturalis (A természetfilozófia alapelvei) könyvsorozat. Forrás: https://www.typotex.hu/series/22/Principia_Philosophiae_Naturalis (Utolsó letöltés: 2024.11.10.).

Priszter Szaniszló (szerk.): Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának története. 1635–1985. ELTE, Budapest, 1991.

Rédei Miklós – Stöltzner Michael (szerk.): John von Neumann and the Foundations of Quantum Physics. Vienna Circle Institute Yearbook 8, Kluwer, Dordrecht, 2001. DOI: https://doi.org/10.1007/978-94-017-2012-0

Ropolyi László: „Regional maps of HOPOS activity and infrastructure. Hungary (No. 6). Report on HOPOS-related resources in Hungary.” Newsletter of The History of Philosophy of Science (HOPOS) Working Group, VI/2, 7–15, 2001.

Ropolyi László: Az International Society for Hermeneutics and Science tevékenysége. Kézirat, megjelenés alatt.

Ropolyi László – Szegedi Péter (szerk.): A tudományos gondolkodás története. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000 (Második, bővített kiadás, 2000) Forrás: http://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/handle/123456789/11982 (Utolsó letöltés: 2024.11.10.).

Szegedi Péter: Fizikatörténeti szöveggyűjtemény. Forrás: http://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/handle/123456789/12154 (Utolsó letöltés: 2024.11.10.).

Tematikai tájékoztató. Az 1990/91-es tanévtől az 1994/95-ös tanévig meghirdetett tudománytörténeti és filozófiai kurzusok. ELTE TTK Társadalomtudományi Kabinet, Budapest, 1990.

Természettudomány – világnézet – kultúra. Az ELTE TTK Filozófia Tanszék szervezésében rendezendő Tudományos Konferencia előadásainak kivonatai. Visegrád, 1984. október 26–27. ELTE, Budapest, 1984.

The International Society for the History of Philosophy of Science, HOPOS. Forrás: https://hopos.org/ (Utolsó letöltés: 2024.11.10.).

The Middle European interdisciplinary master’s programme in Cognitive Science (MEi:CogSci). Forrás: https://www.meicogsci.eu/mei-cogsci.html (Utolsó letöltés: 2024.11.10.).

Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék. Forrás: http://hps.elte.hu/index_hu.html (Utolsó letörltés: 2024.11.10.).

Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék. Kurzusok. Forrás: http://hps.elte.hu/idei-targylista.html (Utolsó letöltés: 2024.11.10.).

Vajda Mihály: „Objektív természetkép és társadalmi praxis.” Magyar Filozófiai Szemle, 11. évf., 1967/2, 317–325.

Weibel, Peter (szerk.): A művészeten túl. Kortárs Művészeti Múzeum – Ludwig Múzeum Budapest, Soros Alapítvány C3 Kulturális és Kommunikációs Központ, Budapest, [1996] 2000.

XXIII. International Congress of History of Science and Technology. Ideas and Instruments in Social Context. 28 July – 2 August 2009. Budapest, Hungary. Forrás: http://www.conferences.hu/ichs09/index.htm (Utolsó letöltés: 2024.11.10.).

Perecz László: A „dialmattól” a tudományfilozófiáig.

A műegyetem filozófia tanszékének története, 1949–1990

Dokumentumok

[Beszámoló] A társadalomtudományi tanszékek munkája. Filozófia és Tudományos Szocializmus Tanszék. In Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve. 1962/63. tanév. Budapest, 1963, 36–37.

[Jegyzőkönyv] HU BMEL, 5/a, 5/b, Budapesti Műszaki Egyetem – Értekezletek, 1950–1951, 1950. december 11., „Jegyzőkönyv, készült a Budapesti Műszaki Egyetem tanárainak és a VK. minisztérium kiküldötteinek, valamint Ormos Tibor MDP titkár résztvételével 1950. évi december hó 11-en megtartott értekezletről.” Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/view/BME_EGYEB_1950-1951/?pg=8&layout=s

[Jegyzőkönyv] HU BMEL 6/a, 6/b, Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem jegyzőkönyvei (1952–1967), „Jegyzőkönyv az Építőipari Műszaki Egyetem 1954. május hó 21-én tartott Egyetemi tanácsüléséről.” Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/view/BME_EKME_1953-1954/?pg=176&layout=s

[Kutatási tématerület] Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége. Központi tanszékek. Marxizmus-leninizmus Tanszék. In A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve. 1962/63. Budapest, 1963, 164–165.

[Kutatási tématerület] Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége. Központi tanszékek. Filozófia Tanszék. In A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve. 1964/65. Tankönyvkiadó, Budapest, 1965, 168–169.

[Kutatási tématerület] Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége. Központi tanszékek. Filozófia Tanszék. In A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve. 1965/66. Tankönyvkiadó, Budapest, 1966, 190–192.

Rados Kornél: rektor beszéde az egyetem tanévnyitó ünnepségén. In Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve. 1958–59. tanév. Budapest, 1960. 3–10.

Irodalom

Alexander Bernát: Vallomás. In Uő: Tanulmányok. Filozófia. Pantheon, Budapest, 1924, 5–12.

Elek Tibor (szerk.): A természettudományos megismerés ismeretelméleti kérdései. Kossuth, Budapest, 1972.

Elek Tibor: Albert Einstein ismeretelméleti koncepciójáról és a relativitáselmélet filozófiai tartalmáról. KFKI, Budapest, 1961.

Elek Tibor: Marxizmus és relativitáselmélet. Megjegyzések Albert Einstein tudományos önéletrajzához. Akadémiai, Budapest, 1973.

Elek Tibor: Új haza, új hadsereg. In Oláh István et al.: Eredményes katonapolitikai lépések a népi jelleg erősítéséért. Zrínyi, Budapest, 1970, 190–198.

Fehér Márta: „A »Magyszoc újbeszéltől« a módszeres kételyig.” In Ludassy Mária (szerk): Az Ancilla Politicae-tól a philosophia perennis felé? Magyar Tudomány, XCVIII. évf., Új folyam XXXVI. évf., 1991/3, 314–315.

Fehér Márta: „Müller Antal professzor (1930–1997).” A Jövő Mérnöke, XLIV. évf., 1997/11, 7.

Gábor Éva: Alexander Bernát. Akadémiai, Budapest, 1986. A múlt magyar tudósai.

Hell Judit – Lendvai L. Ferenc – Perecz László: Magyar filozófia a XX. században.Második rész. Áron, Budapest, 2001.

Horváth Pál: Filozófiai Intézet. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2000. A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóintézetei.

Jánossy Lajos – Elek Tibor: A relativitáselmélet filozófiai problémái. Akadémiai, Budapest, 1963.

Kisbali László: „Filozófián innen, »dialmaton« túl. Beszélgetés [Bence Györggyel, Fehér Mártával, Papp Zsolttal és Vajda Mihállyal] az egyetemi filozófiaoktatásról.” Beszélő, Új folyam I. évf., 1990/36, 28–29.

Kiss Márton: A Magyar Királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara. 1934–1948. In Szécsényi András – Zsidi Vilmos (szerk.): A Budapesti Corvinus Egyetem és elődintézményei története a kezdetektől 2020-ig. Akadémiai, Budapest, 2021, 89–111.

Müller Antal: A kvantummechanika filozófiai kérdései. Gondolat, Budapest, 1974.

Müller Antal: A mai fizika és a marxista világkép. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978.

Müller Antal: Fizikai megismerés és dialektikus materialista természetfelfogás. Kossuth, Budapest, 1974.

Müller, Antal: Interaction and determination. Attempt at elaborating an up-to-date theory of determinacy in natural philosophy. Akadémiai, Budapest, 1991.

Müller Antal: Kölcsönhatás és meghatározottság. Kísérlet egy korszerű természetfilozófiai determinációelmélet kidolgozására. Akadémiai, Budapest, 1979.

Németh József: Mába érő tegnapok. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicumtól a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemig; Yesterdays leading to our Days. From Institutum Geometrico-Hydrotechnicum to the Budapest University of Technology and Economics. 2011. BME PR Iroda, Budapest, 2002.

Perecz László: „A filozófiai gondolat fényénél. Százötven éve született Alexander Bernát.” Magyar Tudomány, CVII. évf., Új folyam XLV. évf., 2000/4, 483–493.

Perecz László: A magyar filozófiai intézményrendszer kialakulása. In Mester Béla – Perecz László (szerk.): Közelítések a magyar filozófia történetéhez. Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás). Áron, Budapest, 2004, 40–74.

Perecz László: A „premarxizmustól” a „posztmarxizmusig”. A magyar filozófia intézményrendszere 1945 után. In Uő: Ki a filozófus? Magyar filozófiatörténeti tanulmányok (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, XV.). Pro Philosophia – SZTE Klebelsberg Könyvtár Társadalomelméleti Gyűjtemény, Kolozsvár – Szeged, 2017, 139–165.

Perecz László: Reneszánsz – kezdet és vég. A magyar filozófia elmúlt negyedszázada. In Uő: Reneszánsz – kezdet és vég. Magyar filozófiatörténeti írások. Osiris, Budapest, 2021, 207–220.

Perecz László: Százhúsz év. Magyar Filozófiai Társaság – múltban és jelenben. In Daróczi Enikő – Laczkó Sándor (szerk.): Lábjegyzetek Platónhoz 20. A felelősség. Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány – Magyar Filozófiai Társaság – Státus Kiadó, Szeged, 2023, 412–435.

Sipos Béla: Heller Farkas. Akadémiai, Budapest, 1990. A múlt magyar tudósai.

Turbucz Péter: Mozaikok Alexander Bernátról. Pro Philosophia, Kolozsvár, 2021. A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, XIX.

Golden Dániel: Matematikafilozófia és ideologikus tudomány az ötvenes években

A középiskolai matematikatanítás kérdései. Közoktatásügyi Kiadó Vállalat, Budapest, 1950.

Alexits György: Megnyitó. In A középiskolai matematikatanítás kérdései. Közoktatásügyi Kiadó Vállalat, Budapest, 1950, 5–10.

Alexits György – Császár Ákos – Fuchs László – Hajós György – Rényi Alfréd – Turán Pál (szerk.): Az Első Magyar Matematikai Kongresszus közleményei. 1950. augusztus 27. – szeptember 2. Akadémiai, Budapest, 1952.

Alexits György, Fenyő István: Matematika és dialektikus materializmus. Szikra, Budapest, 1948.

Alexits György – Hajós György – Rényi Alfréd: A matematika fejlődése hazánkban a felszabadulás óta. In Ligeti Lajos (szerk.): A magyar tudomány tíz éve. 1945–1955. Akadémiai, Budapest, 1955, 87–106.

Demeter Tamás: Ami A szociologizáló hagyományból kimaradt. In Rigán Lóránd – Ungvári Zrínyi Imre (szerk.): Az értelem anyanyelvén: Magyar filozófusok a 20. és 21. században. Komp-Press – Korunk, Kolozsvár, 2016, 35–54.

Demeter Tamás: A szociologizáló hagyomány. A magyar filozófia főárama a XX. században. Századvég, Budapest, 2011.

Fenyő István: „Az I. Magyar Matematikai Kongresszus.” Természet és Technika, 109. évf., 1950/10, 578–581.

Gordin, Michael D.: „The trials of Arnošt K.: the dark angel of dialectical materialism.” Historical Studies in the Natural Sciences, 47. évf., 2017/3, 320–348. DOI: https://doi.org/10.1525/hsns.2017.47.3.320

Hegedűs B. András – Rainer M. János (szerk.): A Petőfi Kör vitái II. Filozófusvita. ELTE – Kelenföld Kiadó, Budapest, 1989.

Kalmár László: Integrállevél. Matematikai írások. Gondolat, Budapest, 1986.

Kojevnikov, Alexei: „The phenomenon of Soviet science.” Osiris, 23. évf., 2008/1, 115–135. DOI: https://doi.org/10.1086/591871

Кольман, Эрнст: Предмет и метод современной математики. Госсоцэкономиздат, Mocквa, 1936.

Kolmogorov, A. N.: A valószínűségszámítás alapfogalmai. Fordította Zibolen Endre, Gondolat, Budapest, 1982.

Kovaly, Pavel: „Arnošt Kolman: portrait of a Marxist-Leninist philosopher.” Studies in Soviet Thought, 12. évf., 1972/4, 337–366. DOI: https://doi.org/10.1007/BF00831911

Levin, Aleksey E.: „Anatomy of a public campaign: ’academician Luzin’s case’ in Soviet political history.” Slavic Review, 49. évf., 1990/1, 90–108. DOI: https://doi.org/10.2307/2500418

Lorentz, George G.: „Mathematics and politics in the Soviet Union from 1928 to 1953.” Journal of Approximation Theory, 116. évf., 2002/2, 169–223. DOI: https://doi.org/10.1006/jath.2002.3670

Neretin, Yury A.: „Nikolay Luzin, his students, adversaries, and defenders (notes on the history of Moscow mathematics, 1914–1936).” arXiv:1710.10688, 2017.

Szabó József: „A természettudományi elit a fordulat éveiben (1946 ősze – 1948).” Magyar Tudomány, 178. évf., 2017/6, 701–707.

Szabó József: „Az oktatásügy irányítása a politikai átalakulások idején (1945–1948).” Valóság, 62. évf., 2019/4, 77–90.

Perecz László: A „premarxizmustól” a „posztmarxizmusig”: A magyar filozófia intézményrendszere 1945 után. In Perecz László: Ki a filozófus? Magyar filozófiatörténeti tanulmányok. Pro Philosophia – SZTE Klebelsberg Könyvtár Társadalomelméleti Gyűjtemény, Kolozsvár – Szeged, 2017, 139–165.

Phillips, Esther R.: „Nicolai Nicolaevich Luzin and the Moscow school of the theory of functions.” Historia Mathematica, 5. évf., 1978/3, 275–305. DOI: https://doi.org/10.1016/0315-0860(78)90114-3

Pótó János: „Harmadik nekifutásra. A Magyar Tudományos Akadémia ’átszervezése’, 1948–1949.” Történelmi Szemle, 36. évf., 1994/1–2, 79–110.

Rényi Alfréd: „Alexits–Fenyő: Matematika és dialektikus materializmus (Szikra 1948).” Filozófiai Évkönyv 1952, 525–534.

Rényi Alfréd: „Alexits György és Fenyő István: Matematika és dialektikus materializmus. (Tudomány és Haladás 9. Szikra, Budapest 1948.).” Társadalmi Szemle, 4. évf., 1949/3–4, 275–278.

Rényi Alfréd: „A Magyar Tudományos Akadémia Alkalmazott Matematikai Intézetének feladatairól.” Akadémiai Értesítő, 58. évf., 1951, 20–26.

Rényi Alfréd: „A Matematikai Kutató Intézet 10 éve.” Magyar Tudomány, 11. évf., 1966/2, 81–91.

Rényi Alfréd: A szerencsejátékok és a valószínűségszámítás; Gondolatok a valószínűségszámítás tanításáról. In Rényi Alfréd: Napló az információelméletről. Gondolat, Budapest, 1976, 95–122; 123–135.

Rényi Alfréd: „A szovjet matematika harminc éve.” Természet és Technika, 108. évf., 1949/4, 220–226.

Rényi Alfréd: „A szovjet matematika 30 éve. I. A valószínűségszámítás megalapozásáról.” Matematikai Lapok, 1. évf., 1949–1950/1, 27–64.

Rényi Alfréd: „A szovjet matematika 30 éve. II. A valószínűségszámítás új irányai. I. rész.” Matematikai Lapok, 1. évf., 1949–1950/2, 91–137.

Rényi Alfréd: „A valószínűségszámítás elvi kérdései a dialektikus materializmus megvilágításában.” Filozófiai Évkönyv 1952, 63–97.

Rényi Alfréd: „A valószínűségszámítás történetének rövid áttekintése.” A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Osztályának Közleményei, 4. évf., 1954/4, 447–466.

Rényi Alfréd: Harc a formalizmus ellen a matematika tanításában. In A középiskolai matematikatanítás kérdései. Közoktatásügyi Kiadó Vállalat, Budapest, 1950, 24–28.

Rényi Alfréd: Levelek a valószínűségről. Akadémiai, Budapest, 1967.

„Rényi Alfréd munkássága.” A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei, 20. évf., 1971/1–2, 1–12.

Rényi Alfréd: „Új eredmények a valószínűségszámítás terén.” A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Osztályának Közleményei, 2. évf., 1952/1, 125–139.

Rényi Alfréd: Valószínűségszámítás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1966.

Révész Pál – Vincze István: „Alfréd Rényi, 1921–1970.” The Annals of Mathematical Statistics, 43. évf., 1972/6, i–xvi. DOI: https://doi.org/10.1214/aoms/1177690849

Szabó Gábor: A valószínűség interpretációi. Typotex, Budapest, 2013.

Szecsődi László – Kiss Artur: „Filozófiai Évkönyv 1952.” Természet és Technika, 112. évf., 1953/11, 654–659.

Sztálin és a szovjet tudomány. Sajtó alá rendezte Székely Andorné, Szikra, Budapest, 1950.

Turán Pál: „A számelmélet újabb eredményei a Szovjetunióban.” Matematikai Lapok, 1. évf., 1949–1950/4, 243–266.

Vinogradov, I. M. – Muszhelisvili, N. I.: Szovjet matematika. In Sztálin és a szovjet tudomány. Sajtó alá rendezte Székely Andorné, Szikra, Budapest, 1950, 316–325.

Vörös Boldizsár: „Ha az egészet még be is kellett vonni marxista mázzal”. Néhány sajátos eljárás a szakmai eredmények közreadásánál az 1949–1989 közötti magyar történettudományban. In Erős Vilmos – Takács Ádám (szerk.): Tudomány és ideológia között. Tanulmányok az 1945 utáni magyar történetírásról. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2012, 62–74.

Zusmanovich, Pasha: „Mathematicians going east.” arXiv:1805.00242, 2018.

Loboczky János: Az egri filozófia tanszék vázlatos története –

kitekintéssel a közelebbi és a távolabbi múltra

Antal Éva: Jutalomjáték. In Loboczky János (szerk.): „Filozófiai diskurzusok” (Az Egerben 2002. június 6–7-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). EKF Líceum, Eger, 2003, 184–193.

Antal Éva: Az etikai fordulat traumája. In Loboczky János (szerk.): „Kortárs etikai irányok – gondolkodók (Az Egerben, 2008. november 13–14-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXVI. EKF Líceum, Eger, 2009, 121–128.

Antal Éva: Heidegger kék füzetei (Görögországi útinapló). In Loboczky János – Torma Anita – Vermes Katalin (szerk.): Tudomány és megértés – Schwendtner Tibor 60. születésnapjára. Líceum, Eger, 2022, 13–24. DOI: https://doi.org/10.46403/Tudomanyesmegertes.2022.13

Antal Éva: Női Bildungsroman, avagy a Bildung románca (Wollstonecraft fejlődésregényei). In Schaffhauser, Franz – Schwendtner Tibor (szerk.): Bildung – neveléstudományi és filozófiai megközelítések. L’Harmattan, Budapest, 2020, 41–60. Nevelésfilozófiai paradigmák.

Bacsó Béla: Az ártatlan gondolkodás kívánalma. In Törőcsik Miklós (szerk.): Tanulmányok a filozófia köréből. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXI. Eger, 1993, 59–64.

Békés Vera: Egyetemeszmék és tudományképek. In Loboczky János (szerk.): Az egyetem eszméje az európai eszmetörténeti tradícióban (Az Egerben, 2010. november 11–12-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXVIII. EKF Líceum, Eger, 2011, 56–64.

Boros Gábor: Testbeszéd. In Loboczky János (szerk.): „Filozófiai diskurzusok” (Az Egerben 2002. június 6–7-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). EKF Líceum, Eger, 2003, 65–71.

Despoix, Philippe: Vom Produktiven Mißverstaendnis (Bemerkungen zu Hauser, Lukácshoz und Leó Popper). In Loboczky János (szerk.): Tanulmányok a filozófia köréből. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXII. Eger, 1995, 123–138.

Egyed Péter: A túlélés filozófiája. In Loboczky János – Koncsos Ferenc (szerk.): Jelen – Lét – Filozófiai tanulmányok 2. EKTF, Eger, 1993, 7–11.

Egyed Péter: Poézis és létköltészet. In Loboczky János (szerk.): Költészet és gondolkodás (Az Egerben 2006. november 9–10-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXIV. EKF Líceum, Eger, 2007, 107–116.

Fehér M. István: Az egyetem humboldti eszméje és a német idealizmus. In Loboczky János (szerk.): Az egyetem eszméje az európai eszmetörténeti tradícióban (Az Egerben, 2010. november 11–12-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXVIII. EKF Líceum, Eger, 2011, 15–33.

Fehér M. István: A Bildung mint humanista vezérfogalom Hans-Georg Gadamer Igazság és módszerében. In Schaffhauser, Franz – Schwendtner Tibor (szerk.): Bildung – neveléstudományi és filozófiai megközelítések. L’Harmattan, Budapest, 2020, 185–202. Nevelésfilozófiai paradigmák.

Földi Pál: „Még egyszer a Lukács-kérdésről – adalékok a Blum-tézisek értékeléséhez”. Népújság (Eger), 1959, 153–156. sz.

Garaczi Imre: A művészi megértés, képi reprezentációk, időbeliség. In Loboczky János (szerk.): Költészet és gondolkodás (Az Egerben 2006. november 9–10-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXIV. EKF Líceum, Eger, 2007, 161–168.

Gerhardt, Volker: Az ember veleszületett méltósága – Biopolitikai tanulmányok. Fordította Jánosfalvi Péter, szerk. Rózsa Erzsébet – Loboczky János, Líceum, Eger, 2021.

Gyenge Zoltán: Az örökké élő egzisztencia (Sören Kierkegaard időértelmezése). In Loboczky János (szerk.): Tanulmányok a filozófia köréből. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXII. Eger, 1995, 47–80.

Hell Judit: Herdertől – Pascalig. In Törőcsik Miklós (szerk.): Tanulmányok a filozófia köréből. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXI. Eger, 1993, 85–98.

Heller Ágnes: Idő! Egy korunkbeli filozófiai obszesszió rövid (pszicho)analízise. In Loboczky János (szerk.): „Filozófiai diskurzusok” (Az Egerben 2002. június 6–7-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). EKF Líceum, Eger, 2003, 11–22.

Heller Ágnes: A harmadik Nietzsche. In Loboczky János (szerk.): Európa Nietzsche után (Az Egerben 2004. június 4–5-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXII. EKF Líceum, Eger, 2005, 17–28.

Hévizi Ottó: A káosz etikája. In Loboczky János (szerk.): Európa Nietzsche után (Az Egerben 2004. június 4–5-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXII. EKF Líceum, Eger, 2005, 28–46.

Hévizi Ottó: A filozófus-bogarakról. (Politroposz és palintroposz). In Loboczky János – Torma Anita – Vermes Katalin (szerk.): Tudomány és megértés – Schwendtner Tibor 60. születésnapjára. Líceum, Eger, 2022, 161–174. DOI: https://doi.org/10.46403/Tudomanyesmegertes.2022.161

Jakab András – Mester Béla (szerk.): Jelen – Lét – Filozófiai tanulmányok 1. Stúdium, Nyíregyháza, 1992.

Juhász Anikó – Csejtei Dezső: Spengler Európa-képének nietzschei gyökerei. In Loboczky János (szerk.): Európa Nietzsche után (Az Egerben 2004. június 4–5-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXII. EKF Líceum, Eger, 2005, 84–98.

Kamarás István: Hittan és/vagy erkölcstan? In Loboczky János (szerk.): Új kihívások az etika oktatásában – filozófiai tradíciók és alternatív módszerek (Az Egerben, 2017. november 23–24-én megtartott tudományos konferencia előadásai). Acta Universitatis De Carolo Eszterházy Nominatae. Tom. XLII. Sectio Philosophica. EKE Líceum, Eger, 2019, 107–120.

Karikó Sándor (szerk.): Jelen – Lét – Filozófiai tanulmányok 3. Szeged, 1994.

Kassa Gabriella: A tragédia halála. In Loboczky János (szerk.): Tanulmányok a filozófia köréből. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXII. Eger, 1995, 139–157.

Kicsák Lóránt: A tudattalan filozófiájától a filozófia tudattalanjáig. In Loboczky János (szerk.): Európa Nietzsche után (Az Egerben 2004. június 4-5-én megrendezett tudományos konferencia előadásai.) Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXII. EKF Líceum, Eger, 2005, 193–200.

Kicsák Lóránt: A dekonstrukció mint etikai gyakorlat. In Loboczky János (szerk.): „Kortárs etikai irányok – gondolkodók (Az Egerben, 2008. november 13–14-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXVI. EKF Líceum, Eger, 2009, 129–143.

Kiss Lajos András: Vlagyimir Szolovjov szerelem-filozófiája. In Jakab András – Mester Béla (szerk.): Jelen – Lét – Filozófiai tanulmányok 1. Stúdium, Nyíregyháza, 1992, 19–40.

Komlósi Csaba: Platón mítoszai. In Loboczky János (szerk.): Tanulmányok a filozófia köréből. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXIV. Eger, 1998, 39–68.

Koncsos Ferenc – Loboczky János (szerk.): Jelen – Lét – Filozófiai tanulmányok 2. EKTF, Eger, 1993.

Koncsos Ferenc: Az erkölcsi válság gróf Révai József felfogásában. In Karikó Sándor (szerk.): Jelen – Lét – Filozófiai tanulmányok 3. Szeged, 1994, 61–68.

Koncsos Ferenc: Megtanulni élni (Pánszófia és etika Komensky filozófiájában). In Loboczky János (szerk.): Tanulmányok a filozófia köréből. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXIII. EKTF Líceum, Eger, 1997, 79–104.

Lendvai L. Ferenc: Magyarország a nyugati és a keleti kultúra között – Karácsony Sándor példája. In Loboczky János (szerk.): Tanulmányok a filozófia köréből. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXIII. EKTF Líceum, Eger, 1997, 63–78.

Loboczky János – Lőrinczné Thiel Katalin: „Egy egri kísérlet: Lukács-olvasókör – főiskolásokkal.” Felsőoktatási Szemle, 1988/12, 734–742.

Loboczky János: A befogadói élmény Lukács György esztétikájában. In Törőcsik Miklós (szerk.): Tanulmányok a társadalomelmélet köréből. Egri TKF Tud. Közl. XIX:/I. Eger, 1989, 51–66.

Loboczky János: Adalékok az ünnep és a művészet gadameri értelmezéséhez. In Törőcsik Miklós (szerk.): Tanulmányok a filozófia köréből. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXI. Eger, 1993, 65–74.

Loboczky János (szerk.): Tanulmányok a filozófia köréből. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXII. Eger, 1995.

Loboczky János (szerk.): Tanulmányok a filozófia köréből. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXIII. EKTF Líceum, Eger, 1997.

Loboczky János (szerk.): Tanulmányok a filozófia köréből. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXIV. Eger, 1998.

Loboczky János (szerk.): Tanulmányok a filozófia köréből. (Az Egerben 1998. november 5–6-án megrendezett Filozófia és emberismeret című konferencia előadásai). Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXV. Eger, 1999.

Loboczky János (szerk.): „Párbeszédben a világ sorsával” – Filozófia a globalizálódó világban (Az Egerben 2000. szeptember 28–29-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). EKF Líceum, Eger, 2001.

Loboczky János (szerk.): „Filozófiai diskurzusok” (Az Egerben 2002. június 6–7-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). EKF Líceum, Eger, 2003.

Loboczky János (szerk.): Európa Nietzsche után (Az Egerben 2004. június 4–5-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXII. EKF Líceum, Eger, 2005.

Loboczky János (szerk.): Költészet és gondolkodás (Az Egerben 2006. november 9–10-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXIV. EKF Líceum, Eger, 2007.

Loboczky János (szerk.): „Kortárs etikai irányok – gondolkodók (Az Egerben, 2008. november 13–14-én megrendezett tudományos konferencia előadásai. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXVI. EKF Líceum, Eger, 2009.

Loboczky János (szerk.): Az egyetem eszméje az európai eszmetörténeti tradícióban (Az Egerben, 2010. november 11–12-én megrendezett tudományos konferencia előadásai. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXVIII. EKF Líceum, Eger, 2011.

Loboczky János (szerk.): Teória és praxis. (Az Egerben, 2013. november 14–15-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XLI. EKF Líceum, Eger, 2014.

Loboczky János (szerk.): Új kihívások az etika oktatásában – filozófiai tradíciók és alternatív módszerek (Az Egerben, 2017. november 23–24-én megtartott tudományos konferencia előadásai). Acta Universitatis De Carolo Eszterházy Nominatae. Tom. XLII. Sectio Philosophica. EKE Líceum, Eger, 2019.

Loboczky János – Torma Anita – Vermes Katalin (szerk.): Tudomány és megértés – Schwendtner Tibor 60. születésnapjára. Líceum, Eger, 2022.

Losoncz Alpár: Szükséges-e az etika gazdaságfilozófiai szemszögből? In Karikó Sándor (szerk.): Jelen – Lét – Filozófiai tanulmányok 3. Szeged, 1994, 9–28.

Ludassy Mária: Cassirer a felvilágosodás filozófiájáról. In Loboczky János (szerk.): „Kortárs etikai irányok – gondolkodók (Az Egerben, 2008. november 13–14-én megrendezett tudományos konferencia előadásai. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXVI. EKF Líceum, Eger, 2009, 63–82.

Mester Béla: A kultúra önreflexiója – Filozófia és irodalomkritika a hetvenes években Erdélyben. In Koncsos Ferenc – Loboczky János (szerk.): Jelen – Lét – Filozófiai tanulmányok 2. EKTF, Eger, 1993, 85–90.

Nemes László: Filozófiai diskurzusok a nem-emberi állatokról. In Loboczky János (szerk.): „Filozófiai diskurzusok” (Az Egerben 2002. június 6–7-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). EKF Líceum, Eger, 2003, 113–134.

Németh András: A német filozófiai pedagógia kialakulása és magyar recepciója. In Schaffhauser, Franz – Schwendtner Tibor (szerk.): A magyar neveléstudomány és a filozófia. L’Harmattan, Budapest, 2020, 7–32. Nevelésfilozófiai paradigmák.

Perecz László: Nemzet és filozófia: a német példa. In Loboczky János (szerk.): Európa Nietzsche után (Az Egerben 2004. június 4–5-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXII. EKF Líceum, Eger, 2005, 261–277.

Perecz László: A kulturfilozófia mint pedagógia. Megjegyzések Prohászka Lajos „A pedagógia mint kultúrfilozófia” című tanulmányához. In Schaffhauser, Franz – Schwendtner Tibor (szerk.): A magyar neveléstudomány és a filozófia. L’Harmattan, Budapest, 2020, 83–92. Nevelésfilozófiai paradigmák.

Pólik József: Nietzsche és Pascal. In Loboczky János (szerk.): „Filozófiai diskurzusok” (Az Egerben 2002. június 6–7-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). EKF Líceum, Eger, 2003, 160–176.

Pukánszky Béla: Gyermekkép, romantika, „romantikus gyermekkép”. In Sárkány Péter – Schwendtner Tibor (szerk.): A filozófia lehetséges szerepei a neveléstudományban. Líceum, Eger, 2018, 37–51.

Quante, Michael: Személy. Fordította Drimál István, szerk. Rózsa Erzsébet – Loboczky János, Líceum, Eger, 2010.

Quante, Michael: Személyes élet és emberi halál. Fordította Juhász Anikó, szerk. Rózsa Erzsébet – Loboczky János, Líceum, Eger, 2010.

Rátkai István – Gyimesi Alajos (összeáll.): Az egri Ho Si Minh Főiskola tanárainak publikációi –Bibliográfia 1948–1980. Eger, 1985, 229–239.

Rózsa Erzsébet: Heller Ágnes antropológiája A reneszánsz ember című monográfiájában. In Loboczky János (szerk.): Tanulmányok a filozófia köréből. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXIII. EKTF Líceum, Eger, 1997, 41-62.

Rózsa Erzsébet: Utak a személyes identitáshoz: Freud és Hegel. In Loboczky János (szerk.): „Filozófiai diskurzusok” (Az Egerben 2002. június 6–7-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). EKF Líceum, Eger, 2003, 46–64.

Rózsa Erzsébet: Az etika kiiktathatatlansága a modern medicinában – a hagyományos orvosi etikai, a biomedicinális etikai és bioetikai perspektívák metszéspontján. In Loboczky János (szerk.): Új kihívások az etika oktatásában – filozófiai tradíciók és alternatív módszerek (Az Egerben, 2017. november 23–24-én megtartott tudományos konferencia előadásai). Acta Universitatis De Carolo Eszterházy Nominatae. Tom. XLII. Sectio Philosophica. EKE Líceum, Eger, 2019, 89–106.

Szabó Tibor: Gramsci morálfilozófiai elvei. In Loboczky János (szerk.): Tanulmányok a filozófia köréből. (Az Egerben 1998. november 5–6-án megrendezett Filozófia és emberismeret című konferencia előadásai). Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXV. Eger, 1999, 147–152.

Sárkány Péter – Schwendtner Tibor (szerk.): A filozófia lehetséges szerepei a neveléstudományban. Líceum, Eger, 2018.

Sárkány Péter: A nevelésfilozófia útjai. In Schaffhauser Franz – Schwendtner Tibor (szerk.): A magyar neveléstudomány és a filozófia. L’Harmattan, Budapest, 2020, 187–197. Nevelésfilozófiai paradigmák.

Sárkány Péter: A gondolkodás önzetlen felelőssége. In Loboczky János – Torma Anita – Vermes Katalin (szerk.): Tudomány és megértés – Schwendtner Tibor 60. születésnapjára. Líceum, Eger, 2022, 73–86.

Schaffhauser, Franz – Schwendtner Tibor (szerk.): Bildung – neveléstudományi és filozófiai megközelítések. L’Harmattan, Budapest, 2020. Nevelésfilozófiai paradigmák.

Schwendtner Tibor: Humboldt közoktatási reformjai emberképének fényében. In Sárkány Péter – Schwendtner Tibor (szerk.): A filozófia lehetséges szerepei a neveléstudományban. Kiadó, Eger, 2018, 63–84.

Schwendtner Tibor: Önazonosság és praxis Heideggernél. In Loboczky János (szerk.): Teória és praxis. (Az Egerben, 2013. november 14–15-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XLI. EKF Líceum, Eger, 2014, 75–84.

Semperger Tibor: Az idealizáció mint sajátos önálló gondolati eljárás. In Az Egri HSM Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. Nova ser. 14. Eger, 1978, 7–29.

Sike Sándor: Módszertani megjegyzések a tartalom és forma dialektikájának biológiai mozgásformán belüli vizsgálathoz. In Budai László (szerk.): Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, XVIII/5. Marxizmus–Leninizmus. Eger, 1987, 19-32.

Somos Róbert: Az etika patrisztikus értelmezése.In Loboczky János (szerk.): Tanulmányok a filozófia köréből. (Az Egerben 1998. november 5–6-án megrendezett Filozófia és emberismeret című konferencia előadásai). Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXV. Eger, 1999, 9–16.

Széplaky Gerda: Első előadás a terápiáról. In Loboczky János (szerk.): Teória és praxis. (Az Egerben, 2013. november 14–15-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XLI. EKF Líceum, Eger, 2014, 219–236.

Szigeti Györgyné (szerk.): A marxizmus-leninizmus oktatók publikációinak jegyzéke 1981-1985. A Művelődési Minisztérium Társadalomtudományi és Kutatásszervezési Főosztály Marxizmus-Leninizmus Osztályának kiadványa, Budapest, 1987, 437–438.

Szilvási Lajos: „Zénon, Arisztotelész, Hegel felfogásának lényege a mozgásról.” Az Egri HSM Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. Nova ser. 15. Eger, 1979, 21–30.

Thiel Katalin: A kierkegaard-i hatás néhány vonatkozása Hamvas Bélánál. In Törőcsik Miklós (szerk.): Tanulmányok a társadalomelmélet köréből. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XX. Eger, 1991, 31–39.

Thiel Katalin: A „lakozás” lényegéről (Reflexiók Heidegger néhány kései írásához). In Loboczky János (szerk.): Tanulmányok a filozófia köréből. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXIII. EKTF Líceum, Eger, 1997, 15–28.

Thiel Katalin: Maszkjáték és a bor. In Loboczky János (szerk.): „Párbeszédben a világ sorsával” – Filozófia a globalizálódó világban (Az Egerben 2000. szeptember 28–29-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). EKF Líceum, Eger, 2001, 205–210.

Thiel Katalin: A személyiségetikák oktatásának jelentősége az etikatanár képzésben. In Loboczky János (szerk.): Új kihívások az etika oktatásában – filozófiai tradíciók és alternatív módszerek (Az Egerben, 2017. november 23–24-én megtartott tudományos konferencia előadásai). Acta Universitatis De Carolo Eszterházy Nominatae. Tom. XLII. Sectio Philosophica. EKE Líceum, Eger, 2019, 121-128.

Torma Anita: Percepció és figyelem Husserl gondolkodásában. In Loboczky János – Torma Anita – Vermes Katalin (szerk.): Tudomány és megértés – Schwendtner Tibor 60. születésnapjára. Líceum, Eger, 2022, 197–206. DOI: https://doi.org/10.46403/Tudomanyesmegertes.2022.197

Toronyai Gábor: A sarkalatos erények szerepéről a nevelésben. In Sárkány Péter – Schwendtner Tibor (szerk.): A filozófia lehetséges szerepei a neveléstudományban. Líceum, Eger, 2018, 213–240.

Tóth Balázsné: A Marxizmus-Leninizmus Tanszék. In Nagy József – Fekete Péter – Pelle Béla (szerk.): Negyven éves az egri főiskola. HSM TKF, Eger, 1988, 78–83.

Tóth Balázsné: Adalékok Böhm Károly Axiológiájának neveléstani alapjaihoz. In Loboczky János – Koncsos Ferenc (szerk.): Jelen – Lét – Filozófiai tanulmányok 2. EKTF, Eger, 1993, 91–95.

Tóth Vilmos: A köznapi tudat vizsgálatának fontosabb filozófiai előzményei.” Az Egri HSM Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. Nova ser.12. Eger, 1974, 7-17.

Tóth Vilmos: Tekintély és előítélet F. Bacon megközelítésében. In Karikó Sándor (szerk.): Jelen – Lét – Filozófiai tanulmányok 3. Szeged, 1994, 173–180.

Törőcsik Miklós: „Závery XIII. zjazdu MSRS a ich vyuzitie vo vyucbe marxizmu-leninizmu. XXVII.Zjazd KSC vo vychovnovyu-covacej Práci.” Zbornik Ustavu Marxzmu-Lenenizmu Pedagogickej Fakulty v Banskej Bystrici. 1987, 204–214.

Törőcsik Miklós: Milyen emancipációt? Egy 1843-as Marx-tanulmány időszerűsége. In Budai László (szerk.): Acta Academiae Paedagogicae Agriensis XVIII/5. Marxizmus–Leninizmus. Eger, 1987, 73–83.

Törőcsik Miklós (szerk.): Tanulmányok a társadalomelmélet köréből. Egri TKF Tud. Közl. XIX:/I. Eger, 1989.

Törőcsik Miklós: Valláselméleti kérdések a Gazdasági-filozófiai kéziratokban. In Törőcsik Miklós (szerk.): Tanulmányok a társadalomelmélet köréből. Egri TKF Tud. Közl. XIX:/I. Eger, 1989, 29–50.

Törőcsik Miklós (szerk.): Tanulmányok a társadalomelmélet köréből. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XX. Eger, 1991.

Törőcsik Miklós (szerk.): Tanulmányok a filozófia köréből. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXI. Eger, 1993.

Törőcsik Miklós: Joó Tibor. Gyökerek és elhatárolások. In Jakab András-Mester Béla (szerk.): Jelen – Lét – Filozófiai tanulmányok 1. Stúdium, Nyíregyháza, 1992, 75–86.

Tyelcsarova, R. A.: A rock-kultúra zenei esztétikuma (tézisek). In Törőcsik Miklós (szerk.): Tanulmányok a társadalomelmélet köréből. Egri TKF Tud. Közl. XIX:/I. Eger, 1989, 111–115.

Tyelcsarova, R. A.: A képi analógiák konszenzusának alkalmazása M. M. Bahtyin kutatási módszerében (tézisek). In Törőcsik Miklós (szerk.): Tanulmányok a társadalomelmélet köréből. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XX. Eger, 1991, 27–30.

Vajda Mihály: Miért a Nietzsche-reneszánsz? In Loboczky János (szerk.): Európa Nietzsche után (Az Egerben 2004. június 4–5-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXII. EKF Líceum, Eger, 2005, 5–16.

Vajda Mihály: Gondolkodók – mi végre? In Loboczky János (szerk.): Költészet és gondolkodás (Az Egerben 2006. november 9–10-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXIV. EKF Líceum, Eger, 2007, 5–13.

Vajda Mihály: Önformálás versus világalakítás. In Loboczky János (szerk.): Teória és praxis. (Az Egerben, 2013. november 14–15-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XLI. EKF Líceum, Eger, 2014, 7–12.

Vajda Mihály: Másság. In Loboczky János – Torma Anita – Vermes Katalin (szerk.): Tudomány és megértés – Schwendtner Tibor 60. születésnapjára. Líceum, Eger, 2022, 135–140. DOI: https://doi.org/10.46403/Tudomanyesmegertes.2022.135

Valastyán Tamás: Eredendő kiazmusok. A test mint a köztes világ fenoménje Borbély Szilárd költészetében. In Loboczky János (szerk.): Teória és praxis. (Az Egerben, 2013. november 14–15-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XLI. EKF Líceum, Eger, 2014, 237–246.

Veres Ildikó: Hiány és titok. In Loboczky János (szerk.): „Párbeszédben a világ sorsával” – Filozófia a globalizálódó világban (Az Egerben 2000. szeptember 28–29-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). EKF Líceum, Eger, 2001, 109–114.

Veress Károly: A hermeneutika mint alkalmazott filozófia. In Loboczky János (szerk.): „Párbeszédben a világ sorsával” – Filozófia a globalizálódó világban (Az Egerben 2000. szeptember 28–29-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). EKF Líceum, Eger, 2001, 125–132.

Vermes Katalin: A Másik genealógiai perspektívája. In Loboczky János – Torma Anita – Vermes Katalin (szerk.): Tudomány és megértés – Schwendtner Tibor 60. születésnapjára. Líceum, Eger, 2022, 101–112. DOI: https://doi.org/10.46403/Tudomanyesmegertes.2022.101

Weiss János: Társadalomszerveződési modellek a romantikában. In Loboczky János (szerk.): Tanulmányok a filozófia köréből. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXIV. Eger, 1998, 7–28.

Weiss János: A globalizáció aspektusai és a világtársadalom szükséglete. In Loboczky János (szerk.): „Párbeszédben a világ sorsával” – Filozófia a globalizálódó világban (Az Egerben 2000. szeptember 28–29-én megrendezett tudományos konferencia előadásai). EKF Líceum, Eger, 2001, 60–71.

Weiss János: Adorno pedagógiai-felvilágosító programja és a diákmozgalmak. In Loboczky János (szerk.): Az egyetem eszméje az európai eszmetörténeti tradícióban (Az Egerben, 2010. november 11–12-én megrendezett tudományos konferencia előadásai. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXVIII. EKF Líceum, Eger, 2011, 142–151.

Szabadfalvi József: Szembenézés vagy leszámolás a magyar polgári jogbölcseleti tradícióval?

„»A Horthy-fasizmus állam- és jogbölcselete.« Az ELTE ÁJK tanácsülésén 1955. január 29-én rendezett vita Szabó Imre készülő könyvének IX. fejezetéről.” (Sajtó alá rendezte: Varga Csaba) Jogelméleti Szemle, V. évf., 2004/3.

„Academy membership for Dr. Bolgar.” Law Quadrangle Notes, 1982. vol. 27, no. 3–4, 3–5.

Antalffy György - Halász Pál - Szabó Imre - Vas Tibor: Állam- és jogelmélet. I. füzet. [Írta: Vas Tibor] Budapest, 1961.

Conard, Alfred F.: „Vera Bolgar (1913-2003).” The American Journal of Comparative Law, 2004. vol. 52, no. 5, 5–7. DOI: https://doi.org/10.1093/ajcl/52.1.5

Cs. Kiss Lajos: Emlékezés Horváth Barnára (1896–1973). In A szegedi jogbölcseleti iskola. Horváth Barna emlékkönyv. (Szerk: Révész Béla) Iurisperitus Kiadó, Szeged, 2017, 11–33.

Fekete Balázs: „Erkölcs, etikum és jog összefüggései Peschka Vilmos munkásságában.” Állam- és Jogtudomány, LI. évf., 2010/1, 41–49.

J. [Halász József]: „Szabó Imre.” Jogtudományi Közlöny, XLVI. évf., 1991/3–4, 88-89.

Horváth Barna: „Az új magyar jogfilozófia.” Keresztény Politika, II. évf., 1923/3, 152–156.

Szilágyi István: Dráma és jogfilozófia Horváth Barna életművében. In Portrévázlatok a magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéből. Bíbor Kiadó, Miskolc, 1995, 211–266.

Szilágyi István: Etika, jog, politika. Bibó István (1911–1979). In Portrévázlatok a magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéből. Bíbor Kiadó, Miskolc, 1995, 267–310.

Szilágyi István: Etika, jog, politika. Bibó István (1911–1979). In Portrévázlatok a magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéből. Bíbor Kiadó, Miskolc, 1995, 267–310.

Jog és jogfilozófia. Tanulmányok Peschka Vilmos egyetemi tanár, akadémikus emlékére. In Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. LIII-LIV. Ann. 2016–2017. (Editio specialis in memoriam Vilmos Peschka) ELTE, Budapestini, 2019.

Kuminetz Géza: Egy tomista jog- és állambölcselet vázlata. I. Szent István Társulat, Budapest, 2013.

Lamm Vanda: „Peschka Vilmos (1929–2006), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.” MTA, [é.n.] Forrás: https://web.archive.org/web/20170414081115/http://mta.hu/ix-osztaly/jubileumi-megemlekezesek-106146 (Utolsó letöltés: 2024.10.15.)

Moór Gyula: A jogbölcselet problémái. Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1945.

Nagy J. Endre: „Szabó Imre – avagy: az absztrakt normatívizmus.” Tolle lege. Jog- és társadalomelméleti folyóirat, I. évf., 2011/1.

Paksy Máté – Varga Csaba: „Ideas of Natural Law is Hungary, Past and Present.” JURA. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos lapja, XVI. évf., 2010/2, 155–163.

Papp Ignác: Fejezetek a politikai és jogi gondolkodás történetéből (1924–1950). Acta Universitatis Szegedinensis de Attila József Nominatae. Acta Juridica et Politica. Tom. XXI. Fasc. 3. Szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Szeged, 1974.

Peschka Vilmos: „A magyar magánjogtudomány jogbölcseleti alapjai.” Az Állam- és Jogtudományi Intézet Értesítője, II. köt. 1959/1–2, 37–74.

Peschka Vilmos: „A jogelmélet fejlődése Magyarországon a második világháború után.” Gazdaság- és Jogtudomány, VI. évf., 1972/3–4, 267–273.

Peschka Vilmos: „Szabó Imre 1912–1991.” Magyar Tudomány, XCVIII. évf., 1991/12, 1521–1522.

Pokol Béla: „A magyar jogelmélet állapotáról.” Magyar Tudomány, XCIX. évf., 1992/11, 1325–1334.

Révész Béla (szerk.): „Most megint Európában vagyunk…” Szabó József emlékkönyv. Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2014.

Samu Mihály: „Vita a Horthy-fasizmus állam- és jogbölcseletéről.” Felsőoktatási Szemle, IV. évf., 1955/5, 228–232.

Sándor Pál: A magyar filozófia története 1900–1945. Magvető Kiadó, Budapest, 1973.

Szabadfalvi József: Moór Gyula. Egy XX. századi magyar jogfilozófus pályaképe. Osiris-Századvég, Budapest, 1994.

Szabadfalvi József: „»Coactus tamen volui!« – Bibó István jogbölcseleti munkássága.” Forrás, XXVII. évf., 1995/12, 13–21

Szabadfalvi József: „Egy derékba tört életmű margójára: Szabó József jogbölcseleti munkássága.” Jogtudományi Közlöny, LIII. évf., 1998/12, 493–504.

Szabadfalvi József: Bibó István és a szegedi iskola. In Dénes Iván Zoltán (szerk.): A szabadság kis körei. Tanulmányok Bibó István életművéről. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 166–187.

Szabadfalvi József: „Megújulás és tradíció. A magyar jogbölcseleti tradíció szerepe a jogi gondolkodás megújításában.” Világosság, XL. évf., 1999, 55–69. DOI: https://doi.org/10.59558/jesz.2000.1.20

Szabadfalvi József: „In memoriam Solt Kornél (1917–2002).” Jogtudományi Közlöny, LVII. évf., 2002/11–12, 506–507.

Szabadfalvi József: „Neoskolasztikus természetjog a két világháború közötti Magyarországon.” Vigilia, LXVII. évf., 2002/8, 586–594.

Szabadfalvi József: „Viszony az elődökhöz. A marxista jogelmélet reflexiói a két világháború közötti magyar jogbölcseleti gondolkodásról.” Világosság, XLV. évf., 2004/4, 5–21.

Szabadfalvi József: A természetjog rehabilitációja: Hegedüs József „szinthétikus” jogbölcselete. In H. Szilágyi István – Paksy Máté (szerk.): Ius unum, lex multiplex. Liber Amicorum Studia Z. Péteri Dedicata. Tanulmányok a jogösszehasonlítás, az államelmélet és a jogfilozófia köréből / Studies in Comparative Law, Theory of State and Legal Philosophy, [Jo