Horváth Zsuzsa: Herczeg Ferenc: Az élet kapuja. Történelmi regény – ﬁkciós regény az életmű és az irodalmi kánon tükrében

Barta János: Herczeg Ferenc mai szemmel, Alföld, VI. évf. 1955/4.

Császár Elemér: A magyar regény története, Budapest, Pantheon Irodalmi Részvénytársaság, 1922.

C. Tóth Norbert: Erdődi Bakóc Tamás érsek rokonsága. Rekonstrukciós kísérlet, Turul, MMXVIII. évf., 2018/1. http://real.mtak.hu/90155/1/CTothErdodiBakoc_Turul_2018_1.pdf.

Fenyő D. György: Kulturális kánon, tanítási kánon, avagy: miért ne tanítsuk az Eszméletet?, Irodalomismeret, XIV. évf., 2012/4.

Földesdy Gabriella: Herczeg Ferenc-kalauz, Budapest, Kairosz, 2016.

Fraknói Vilmos: Erdődi Bakócz Tamás élete 1442–1521, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia és Magyar Történelmi Társulat–Franklin Társulat, 1889. https://mek.oszk.hu/05700/05734/html/

Fráter Zoltán: A képíró arcképe – Herczeg Ferencről, Kritika, XIII. évf., 1984/5.

Gazdag László: Herczeg, a befutott író, mint politikai publicista Tisza István oldalán, Múltunk, LVII. évf., 2012/4.

Gazdag László: Herczeg Ferenc, a politikai publicista, PhD Doktori értekezés, 2013. https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/1381/gazdag-laszlo-phd-2014.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Gazdag László – P. Müller Péter (szerk.): „Fenn és lenn”, Pécs, Kronosz, 2014.

Hajdu Péter: Herczeg Ferenc érdekessége, Literatura, XXXV. évf., 2009/4.

Herczeg Ferenc: Az élet kapuja. https://mek.oszk.hu/02500/02523/02523.htm

Herczeg Ferenc: Tisza halála, Új Idők, XXV. évf., 1919/22.

Horváth János: Herczeg Ferenc, Irodalomtörténeti Közlemények, XXXV. évf., 1925/3–4.

Jéga-Szabó Krisztina: Modern korunk hőse, Herczeg Ferenc, Tiszatáj, LXXVI. évf., 2022/ 186, [Diákmelléklet], 1–14. http://tiszataj.bibl.u-szeged.hu/27181/1/tiszataj_diakmelleklet_ 2022_186.pdf

Kenyeres Zoltán: Az élet kapuja: dokumentumesszé Herczeg Ferenc kisregényéről, Lyukasóra, XXIX. évf., 2020/3–4.

Kollarits Krisztina: A Nobel-díj árnyékában. Herczeg Ferenc, Szabó Dezső, Tormay Cécile, Magyar Napló, XXIII. évf., 2011/12.

Kulcsár Szabó Ernő: Klasszikus modernség, avantgarde, posztmodern – Az irodalmi modernség és az „egész”-elvű gondolkodás válsága, Kortárs, XXXIV. évf., 1990/1.

Mekis D. János: Irodalmi szerepvállalás és poétikai alakítottság Herczeg Ferenc prózájában, in Gazdag László – P. Müller Péter (szerk.): „Fenn és lenn", Pécs, Kronosz, 2014.

Nagy Csilla: A megnevezés modora. Terminusok, koncepciók és stratégiák a ’20-30-as évek irodalmának meghatározására, Irodalmi Szemle, LXI. évf., 2018/9. https://irodalmiszemle.sk/2018/09/nagy-csilla-a-megnevezes-modora-tanulmany/

Németh G. Béla: A lektűr magyar mestere. Herczeg Ferencről, in Herczeg Ferenc: Történelmi regények, Budapest, Szépirodalmi, 1983.

Nyilasy Balázs: A Gyurkovics-lányok mint humoros-komikus romance, Kortárs, LII. évf., 2008/2.

Paár Ádám: Konzervatív nézetek Herczeg Ferenc történelmi regényeiben. http://kommentar.info.hu/cikk/2019/3/konzervativ-nezetek-herczeg-ferenc-tortenelmi-regenyeiben

Rákai Orsolya: Sokarcú modernség és irodalomtörténet-írás, Helikon, LXIII. évf., 2017/3.

Schranz Áron: „Heten, mint a gonoszok”. Keletkezéstörténet, narráció és műfajiság Herczeg Ferenc: A Gyurkovics-lányok, Irodalomtörténet, C. évf., 2019/2.

Szegedy-Maszák Mihály: Konzervativizmus, modernség és népi mozgalom a magyar irodalomban, in uő: „Minta a szőnyegen.” A műértelmezés esélyei, Budapest, Balassi, 1995.

Szegedy-Maszák Mihály: Történelem és/vagy regény, Korunk, III. évf., 2015/8.

Szénási Zoltán: Néma várostrom. Népnemzeti tradicionalizmus és konzervatív kritika a magyar irodalmi modernség kontextusában 1920 előtt, Budapest, Universitas, 2018.

Szolláth Dávid: Magyar irodalmi mező az 1920-as években, Literatura, XLI. évf., 2015/2.

Tarjányi Eszter: Hullámok hátán. Herczeg Ferenc és az Adria, Műhely, XXV. évf., 2002/4.

Új Idők, XLIII. évf., 1937/14, [1937. Magyar Könyvnap melléklet].

Voinovich Géza: Herczeg Ferenc új regénye. A nap fia, Új Idők, XXXVII. évf., 21. szám., 1931. május 17.

Sebők Melinda: Az én és a világ kapcsolatának változása Babits Mihály lírájában Trianonig

Babits Mihály: A könnytelenek könnyei, Nyugat, XIII. évf., 1920/7–8.

Babits Mihály: Az első pillanatban, in Téglás János (szerk.): A vádlott: Babits Mihály, Dokumentumok 1918-1919-ből, Budapest, Tótfalusi Tannyomda, 1996.

Babits Mihály: Az igazi haza. Cikk a Szózatról, in Téglás János (szerk.): A vádlott: Babits Mihály, Dokumentumok 1918–1919-ből, Budapest, Tótfalusi Tannyomda, 1996.

Babits Mihály: Bergson filozófiája, in Babits Mihály: Esszék, tanulmányok I., Budapest, Szépirodalmi, 1978.

Babits Mihály – Juhász Gyulának 1909. szeptember 23-a után írt levele, in Babits Mihály levelezése 1907–1909, Budapest, Akadémiai, 2005.

Babits Mihály: Kant és az örök béke, in Babits Mihály: Esszék, tanulmányok I., Szépirodalmi, 1978.

Babits Mihály – Kosztolányi Dezsőnek 1904. július 21–24. között írt levele, in Buda Attila (szerk.): Kosztolányi Dezső levelezése I. 1901–1907, Pozsony, Kalligram, 2013.

Babits Mihály – Kosztolányi Dezsőnek 1904. augusztus 20-án írt levele, in Buda Attila (szerk.): Kosztolányi Dezső levelezése I. 1901–1907, Pozsony, Kalligram, 2013.

Babits Mihály – Kosztolányi Dezsőnek Budapest, 1904. november 17., in Buda Attila (szerk.): Kosztolányi Dezső levelezése, I. 1901–1907, Pozsony, Kalligram, 2013.

Babits Mihály: Magyar költő kilencszáztizenkilencben, Nyugat, XII. évf., 1919/14–15.

Babits Mihály nyilatkozata, in Téglás János (szerk.): „Itt a halk és komoly beszéd ideje.” Interjúk, nyilatkozatok, vallomások, Celldömölk, Pauz–Westermann, 1997.

Babits Mihály: Swinburne, Nyugat, II. évf., 1909/3.

Babits Mihály: Tanulmány Adyról, Nyugat, XIII. évf., 1920/3–4.

Babits Mihály: Veszedelmes világnézet, Pesti Napló, LXIX. évf., 8. szám, 1918. január 9.

Bresztovszky Ernő: Új emberek új könyvei, Népszava, XXXVII. évf., 169. szám, 1909. jú-lius 18.

Bródy Miksa: A Nyugat két költőjéről, Magyar Hírlap, XVI. évf., 146. szám, 1909. május 28.

Gál István: Babits és az angol irodalom, in uő: Babits Mihály. Tanulmányok, szövegközlések, széljegyzetek, Budapest, Argumentum–Országos Széchényi Könyvtár, 2003.

Gál István: Babits egyes verseinek keletkezéséről, in uő: Babits Mihály. Tanulmányok, szövegközlések, széljegyzetek, Budapest, Argumentum–Országos Széchényi Könyvtár, 2003.

Gintli Tibor: A Babits-líra viszonya a modernséghez, in uő: Irodalmi kalandtúra, Budapest, Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 2013.

Ignotus Hugó: Babits – Levelek Iris koszorújából, Nyugat, II. évf., 1909/14.

Jankovics József: Babits Mihály fegyelmi büntetésének revíziós eljárása ismeretlen dokumentumok tükrében, Irodalomtörténeti közlemények, CV. évf., 2001/1–2.

Kelevéz Ágnes: A fiatal Babits költői menedéke: Az intertextualitás, in Angyalosi Gergely – E. Csorba Csilla – Gintli Tibor – Veres András (szerk.): Egy közép-európai értelmiségi napjainkban. Tverdota György 65. születésnapjára, Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, 2012.

Kelevéz Ágnes: Teremtő műfeldolgozás. Bergson időszemléletének hatása az Esti kérdésben, in Fűzfa Balázs (szerk.): Esti kérdés, Szombathely, Savaria, 2009.

Lippa Tímea: Babits Mihály egyetemi előadásai Ady Endréről, Szabó Lőrinc gyorsírásos lejegyzésében, in Nédli Balázs – Pienták Attila – Sipos Lajos (szerk.): Közelítések… Babits Mihály életművéről születésének 125. évfordulóján, Szombathely, Savaria University Press, 2008.

Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő, Budapest, Kairosz, 1998.

Rába György: Babits Mihály költészete, Budapest, Szépirodalmi, 1981.

Schöpflin Aladár: Babits Mihály új verseskönyve, Nyugat, IX. évf., 1916/11.

Schöpflin Aladár: Irodalom és művészet – Levelek Iris koszorújából, Vasárnapi Újság, LVI. évf., 26. szám,1909. június 27.

Sipos Lajos: Az új klasszicizmus felé, Budapest, Argumentum, 2002.

Szilágyi Géza: Versekről, Új Idők, XV. évf., 1909/28.

Zalai Béla: A metafizika mint perszeveráló szükségletek szimbolikus összefüggése in uő: A rendszerek általános elmélete, Budapest, Gondolat, 1984.

Papp Ágnes Klára: Elbeszélői hangnem és látásmód Kosztolányi Pacsirta című regényében

Bahtyin, Mihail: A tér és az idő a regényben, in uő: A szó esztétikája, Budapest, Gondolat, 1976.

Balassa Péter: Kosztolányi és a szegénység, in uő: A látvány és a szavak, Budapest, Magvető, 1987.

Bónus Tibor: A csúf másik – szégyen és részvét. Kosztolányi Dezső: Pacsirta, Tiszatáj, LX. évf., 2006/5. http://tiszataj.bibl.u-szeged.hu/19396/1/tiszataj_2006_005_051-072.pdf

Harvey, David: Paris, Capital of Modernity, New York–London, Routledge, 2003. https://doi.org/10.4324/9780203508619

Hima Gabriella: „Penetráns tekintet.” Kosztolányi Dezső: Pacsirta, 1923, Irodalomtörténet, LXXIX. évf., 1998/4.

Kosztolányi Dezső: Pacsirta / Esti Kornél, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014.

Kosztolányi Dezső: Színházi esték I., Budapest, Szépirodalmi, 1978.

Mohai V. Lajos: A sárszegi regények és környezetük, Szombathely, Savaria University Press, 2010.

Mohai V. Lajos: A vidék mélységes mítosza. Fejezetek egy Kosztolányi-monográfiából, Szombathely, Savaria University Press, 2016.

Szegedy-Maszák Mihály: Körkörösség és transzcendencia a Pacsirtában, in uő: Minta a szőnyegen, Budapest, Balassi, 1995.

Szitár Katalin: A prózanyelv Kosztolányinál, Budapest, ELTE BTK, 2000.

Zágoni Ervin: A Csehov-élmény nyomában, in uő (szerk.): Kosztolányi és az orosz irodalom, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990.

Tverdota György: Ki vagyok én? Az önértelmezés, önteremtés mozzanatai József Attila lírájában

József Attila Galamb Ödönnek, Budapest, 1923. dec. 8., in Nagy Zsejke – Domokos Mátyás (szerk.): József Attila levelezése, Budapest, Osiris, 2006.

Németh László levele Gulyás Pálhoz, 1938. június, idézi Lackó Miklós: Németh László és a Nyugat, Új Írás, XX. évf., 1980/7.

Vágó Márta: József Attila, Budapest, Szépirodalmi, 1975.

Gintli Tibor: Lélektani érdekeltség és anekdotikus elbeszélésmód Krúdy Utolsó szivar az Arabs szürkénél című novellájában

Dobos István: Anekdotikus novellahagyomány és epikai korszerűség. A századforduló öröksége, in Kabdebó Lóránt – Kulcsár Szabó Ernő (szerk.): Szintézis nélküli évek, Pécs, Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, 1993.

Gintli Tibor: Perújrafelvétel: Anekdotikus elbeszélésmód és modernség a 20. század első felének prózájában, Budapest, Kalligram, 2021.

Krúdy Gyula: Aranyidő, Budapest, Szépirodalmi, 1978.

Krúdy Gyula: Utolsó szivar az Arabs szürkénél, in uő: Delikátesz. Válogatott elbeszélések, 1926–1930, Budapest, Szépirodalmi, 1982.

Mérei Ferenc: Azonosítás és szerepcsere az Arabs szürkében. Implikált pszichológiai mechanizmusok az irodalmi műben, in Hankiss Elemér (szerk.): A novellaelemzés új módszerei, Budapest, Akadémiai, 1971.

Bertha Zoltán: Táj és ember harmóniája, hűség és megmaradás Kós Károly Varju nemzetség című krónikás regényében

Áprily Lajos: Álom egy könyvtárról, Budapest, Szépirodalmi, 1981.

Balotă, Nicolae: Romániai magyar írók (1920–1980), Marosvásárhely, Mentor, 2007.

Bényei Tamás: Apokrif iratok mágikus realista regényekről, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1997.

Biernaczky Szilárd: Kós Károly regényei és a néprajz – történelmi vetületben, Kortárs, XLV. évf., 2001/10.

Cseke Péter: Időrobbanás, Budapest, Széphalom Könyvműhely, 2003.

Czine Mihály: Kisebbség és irodalom, Pozsony, Madách, 1992.

Czine Mihály: Nép és irodalom, 2. köt., Budapest, Szépirodalmi, 1981.

Dobos István: Az elbeszélés elméleti kérdései. Narratológiai vázlat, in Juhász Béla (szerk.): Prózai művek elemzése és a verstan tanítása a középiskolában, Debrecen, Hajdú–Bihar Megyei Pedagógiai Intézet, 1997.

Eliade, Mircea: A szent és a profán, Budapest, Európa, 1987.

Féja Géza: Irodalmi szemle, in Dávid Gyula (szerk.): Kiáltó szó. Koós Károly emlékezete, Budapest, Nap, 2005.

Féja Géza: Nagy vállalkozások kora, Budapest, Magyar Élet, 1943.

Féja Géza: Törzsek, hajtások, Budapest, Szépirodalmi, 1978.

Görömbei András: A Varjú-nemzetség, Tiszatáj, XXVII. évf., 1973/12.

Jung, Carl Gustav: Föld és lélek, ford. Linczényi Adorján, Budapest, Kossuth, 1990.

Kovács László: Az irodalom útján, Budapest, Révai, 1941.

Kós Károly: Barbárok. Móricz Zsigmond novellás kötete, Erdélyi Helikon, V. évf., 1932/4.

Kós Károly: Életrajz, Budapest–Bukarest, Szépirodalmi–Kriterion, 1991.

Kós Károly: Előszó a Varju-nemzetséghez, in Dávid Gyula (szerk.): Kiáltó szó. Koós Károly emlékezete, Budapest, Nap, 2005.

Kós Károly: Erdély, Budapest, Szépirodalmi, 1988.

Kós Károly: Jelszó és mítosz? in Pomogáts Béla (szerk.): Jelszó és mítosz, Marosvásárhely, Mentor, 2003.

Kós Károly: „Kőből, fából házat… igékből várat.” In memoriam Kós Károly 1883–1983, Budapest, Magvető, 1983.

Kós Károly: Varju nemzetség, Budapest, Szépirodalmi, 1984.

Kuncz Aladár: Az erdélyi gondolat Erdély magyar irodalmában, in Pomogáts Béla (szerk.): Psalmus Hungaricus. Szépirodalmi művek és történelmi dokumentumok Erdély 1918–1920-as elszakításáról, Pomáz, Kráter, 2010.

Kuncz Aladár: Erdély az én hazám, in Pomogáts Béla (szerk.): Psalmus Hungaricus, Szépirodalmi művek és történelmi dokumentumok Erdély 1918–1920-as elszakításáról, Pomáz, Kráter.

Mikó Imre: A Varju nemzetség, in Kós Károly: Varju nemzetség, Kolozsvár, Dacia, 1977.

Páskándi Géza: Mesterek kortárs szemmel, Pomáz, Kráter, 2005.

Pomogáts Béla: A romániai magyar irodalom, Budapest, Bereményi, 1992.

Pomogáts Béla: A transzilvánizmus. Az Erdélyi Helikon ideológiája, Budapest, Akadémiai, 1983.

Pomogáts Béla: Kisebbség és humánum. Műértelmezések az erdélyi magyar irodalomból, Budapest, Tankönyvkiadó, 1989.

Pomogáts Béla: Magyar irodalom Erdélyben (1918–1944), 1–2. köt., Csíkszereda, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 2008.

Sas Péter: Kós Károly, Budapest, Magyar Művészeti Akadémia, 2017.

Sas Péter: Kós Károly, a hűség embere, Budapest, Lucidus, 2008.

Sas Péter: Magyar erőtér – Az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadó és az Erdélyi Helikon története, Köröstárkány–Balatonfőkajár, Kárpátia Stúdió, 2021.

Sík Sándor: Az országépítő, in Dávid Gyula (szerk.): Kiáltó szó. Kós Károly emlékezete, Budapest, Nap, 2005.

Sőni Pál: Művek vonzása, Bukarest, Irodalmi Könyvkiadó, 1967.

Szabédi László: Levél Szemlér Ferenchez, in Pomogáts Béla (szerk.): Jelszó és mítosz, Marosvásárhely, Mentor, 2003.

Tamási Áron: Gondolat és árvaság, Budapest, Palatinus, 2000.

Várkonyi Nándor: Az újabb magyar irodalom 1880–1940, Budapest, Széphalom Könyvműhely, 2021.

Varró János: Kós Károly, a szépíró, Kolozsvár, Dacia, 1973.

Sebők Melinda: Képek és jelképek Pilinszky János Szálkák című kötetében

Balassa Péter: A látvány és a szavak, in Hafner Zoltán (szerk.): Senkiföldjén. In memoriam Pilinszky János, Budapest, Nap Kiadó, 2000.

Pilinszky János: A kereszt szálkái, in Török Endre (szerk.): Beszélgetések Pilinszky Jánossal, Budapest, Magvető, 1983.

Pilinszky János: A magányról, in uő: Publicisztikai írások, Budapest, Osiris, 1999.

Pilinszky János – Baitz Máriának 1976. november 8. előtt írott levele, in Kovács Erika (szerk.): Pilinszky és a család, Budapest, Nap Kiadó, 2009.

Pilinszky János: Beszélgetések Sheryl Suttonnal. Egy párbeszéd regénye, in uő: Széppróza, Budapest, Osiris, 1998.

Pilinszky János-hagyaték, MTA Kézirattára, Ms 5932/9.

Pilinszky János, Holt próféta a hegyen, in uő: Publicisztikai írások, Budapest, Osiris, 1999.

Pilinszky János: József Attila emlékkönyvébe, in uő: Publicisztikai írások, Budapest, Osiris, 1999.

Pilinszky János: Látogatóban. Széles út – keskeny út, in Török Endre (szerk.): Beszélgetések Pilinszky Jánossal, Budapest, Magvető, 1983.

Pilinszky János: Lukács margójára, in uő: Publicisztikai írások, Budapest, Osiris, 1999.

Pilinszky János: Önéletrajzaim, Budapest, Magvető, 2021.

Pilinszky János: Pierre Emmanuel: A szó szeretete, Vigilia, IX. évf., 1996/9.

Pilinszky János: Szakrális színház?, in uő: Publicisztikai írások, Budapest, Osiris, 1999.

Pilinszky János: Tanulmányok, esszék, cikkek II., Budapest, Századvég, 1993.

Pilinszky János: Új színház született, in uő: Publicisztikai írások, Budapest, Osiris, 1999.

Rónay László: Isten nem halt meg. A huszadik századi magyar spirituális líra, Budapest, Szent István Társulat, 2002.

Schein Gábor: Poétikai kísérlet az Újhold költészetében, Budapest, Universitas, 1998.

Szabó Ferenc: Szavak forrása csend műfordításkötetének bevezetőjében, Róma, Ugo Detti nyomdája, 1985.

Tüskés Tibor: Pilinszky János alkotásai és vallomásai tükrében, Budapest, Szépirodalmi, 1986.

Vasadi Péter: Pilinszky, in Hafner Zoltán (szerk.): Senkiföldjén. In memorian Pilinszky János, Budapest, Nap, 2002.

Weil, Simone: Kegyelem és nehézkedés, ford. Pilinszky János, Budapest, Vigilia, 1994.

Weöres Sándor: Pilinszky János Szálkák című kötetéről, in Hafner Zoltán (szerk.): Senkiföldjén. In memoriam Pilinszky János, Budapest, Nap, 2002.

Papp Ágnes Klára: A tündéri realizmus. Valóság és irodalom kapcsolatának megjelenése Lázár Ervin Csillagmajor című elbeszélésciklusában

Alföldy Jenő: Rácpácegresi mirákulum. Lázár Ervin: Az asszony, Kortárs, XLVI. évf., 2002/5. https://epa.oszk.hu/00300/00381/00057/alfoldy.htm

Angyalosi Gergely: A hazatérés vágya, in uő: Kritikus határmezsgyén, Debrecen, Csokonai, 1999.

Bal, Mieke: Fokalizáció, ford. Ferencz Anna, in Füzi Izabella (szerk.): Verbális és vizuális narráció, Szeged, Pompeji, 2011.

Bényei Tamás: Apokrif iratok. Mágikus realista regényekről, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1997.

Cs. Nagy Ibolya: Asszony kisdeddel, Hitel, XIX. évf., 2006/5.

Eliade, Mircea: A szent és a profán, Budapest, Európa, 1987.

Fráter Zoltán: A csoda bennünk van, Kortárs, XLI. évf., 1997/4.

Görömbei András: A rácpácegresi Csillagmajorban, in uő: Létértelmezések, Miskolc, Felsőmagyarország Kiadó, 1999.

Hamvas Béla: Az öt géniusz, in uő: Az öt géniusz / A bor filozófiája, Szombathely, Életünk, 1988.

Illyés Gyula: Puszták népe, Budapest, Osiris, 2003.

Komáromi Gabriella: Lázár Ervin élete és munkássága, Budapest, Osiris, 2011.

Kosztolányi Dezső: Gelléri Andor Endre, Nyugat, XXVI. évf., 1933/8. https://epa.oszk.hu/00000/00022/00556/17366.htm

Lázár Ervin: Kisangyal, Budapest, Osiris, 2002.

Lázár Ervin: Csillagmajor, Budapest, Helikon, 2007.

Lázár Ervin: Napló, Budapest, Osiris, 2007.

Márkus Béla: Fővárosa: Rácpácegres. Lázár Ervin: Csillagmajor, Tiszatáj, LII. évf., 1998/6.

Németh Luca: A Csillagmajor mágikus realista olvasata, Hitel, XII. évf., 1999/8.

Papp Ágnes Klára: A mágikus realista anekdota – tíz év távlatából, in uő: A tér poétikája – a poétika tere, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, 2017.

Pécsi Györgyi: A mese folytatódik, Forrás, XXXVIII. évf., 2006/1, Kiáltó szó. Koós Károly emlékezete, Budapest, Nap, 2005. https://epa.oszk.hu/02900/02931/00084/pdf/EPA02931_forras_2006_01_100-105.pdf

Pompor Zoltán: A hétfejű szeretet. Lázár Ervin elbeszélő művészetéről, Budapest, Kiss József Könyvkiadó, 2008.

Szilágyi Zsófia: Csöndpuszta, Alföld, XLVIII. évf., 1997/3. https://epa.oszk.hu/00000/00002/00015/szilagyi.html

Todorov, Tzvetan: Bevezetés a fantasztikus irodalomba, ford. Gelléri Gábor, Budapest, Napvilág, 2002.

Mátyus Norbert: Dante Alighieri Isteni színjátéka első éneke (Pokol) szövegének jelentésrétegei, az allegorikus olvasat lehetőségei

Bán Imre: Az Isteni színjáték szerkezete, in uő: Dante-tanulmányok, Budapest, Szépirodalmi, 1988.

Dante Alighieri: Egyeduralom, ford. Sallay Géza, in Dante összes művei, Budapest, Magyar Helikon, 1962.

Dante Alighieri: Komédia. I. Pokol. Kommentár, szerk. Kelemen János, Budapest, ELTE Eötvös, 2019.

Dante Alighieri: Vendégség, ford. Szabó Mihály – Csorba Győző, in Dante összes művei, Budapest, Magyar Helikon, 1962.

Dante Alighieri, XIII. levél, ford. Mezey László, in Dante összes művei, Budapest, Magyar Helikon, 1962.

Fónagy Iván: A költői nyelvről, Budapest, Corvina, 1999.

Kelemen János: A Szentlélek poétája, Budapest, Kávé Kiadó, 1999.

Kelemen János: „Komédiámat hívom tanúmul”. Az önreflexió nyelve Danténál, Budapest, ELTE Eötvös, 2015.

Kocsány Piroska: Allegória, in Szathmáry István (szerk.): Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve, Budapest, Tinta, 1988. https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/8870/Alakzatlexikon.pdf

Mátyus Norbert: Dante-filológia, avagy Dante szövegeinek hagyománya és kiadásai, Helikon, VXI. évf., 2015.

Mátyus Norbert: Kik és hogyan fordították magyarra az Isteni színjátékot, 1749.hu, 2021. 12. 30. https://1749.hu/fuggo/essze/kik-es-hogyan-forditottak-magyarra-az-isteni-szinjatekot-dante-kisokos-9.html

Pál József: Dante. Szó, szimbólum, realizmus a középkorban, Budapest, Akadémiai, 2009.

Szász Károly: A költemény nyitánya, in Szász Károly (ford., jegyz., bev.): Dante Alighieri Isteni színjátéka. A pokol, Budapest, MTA, 1885.

Szepes Erika – Szerdahelyi István: Verstan, Budapest, Gondolat, 1981.

Kállay G. Katalin: Az elbeszélői hang többszólamúsága Emily Brontë Üvöltő szelek című regényében

Babits Mihály: Az európai irodalom története, Budapest, Nyugat, 1936.

Brontë, Emily: Üvöltő szelek, ford. Sőtér István, Budapest, Európa Könyvkiadó, 1940.

Brontë, Emily: Üvöltő szelek, ford. Sőtér István, Budapest, Európa Könyvkiadó, 1958.

Halász Gábor: Üvöltő szelek, Nyugat, XXXIV. évf., 1941/1. https://epa.oszk.hu/00000/00022/00660/21148.htm

Péter Ágnes: Üvöltő szelek, in Kada Júlia (szerk.): Huszonöt fontos angol regény. Műelemzések, Budapest, Lord–Maecenas, 1996.

Séllei Nóra: Ismétléskényszer? A második generáció elemzése, Árkádia folyóirat. http://arkadiafolyoirat.hu/images/000_irodalom/IRO004_TAN_sellei_ismetles.pdf

Taxner-Tóth Ernő: A Brontë nővérek világa, Budapest, Európa Könyvkiadó, 1984.

Török Lajos: Irodalom és film. Jókai Mór Az arany ember című regényének filmadaptációiról

Angyalné Volant Vivien: Irodalom tankönyv 10, Budapest, Oktatási Hivatal, 2021.

Beregi, a filmszínész, Színházi Élet, VI. évf. 1917/22.

Herczeg Kálmán: Játék a Senki szigetén. Gertler Viktor „Az aranyember” előkészületeiről, Hétfői Hírek, VI. évf., 19. szám, 1962. május 7.

Jókai Mór: Az arany ember. I. kötet, Budapest, Talentum, 2001.

Lukácsy Sándor: Az aranyember filmen, Élet és Irodalom, VI. évf., 51. szám, 1962. december 22.

Mándi Péter: Az olvasás térképe. A „verhetetlen” Jókai, Magyarország, II. évf., 1965/22.

Sas György: Újabb Jókai-film. Az aranyember, Film Színház Muzsika, VI. évf., 50. szám, 1962. december 14.

Stőhr Lóránt: Cselekmény a filmen és az irodalomban. Az aranyember 1918-as, 1936-os és 1962-es filmfeldolgozásai, Filmspirál, IV. évf., 1999/1. https://epa.oszk.hu/00300/00336/00001/cselek17.htm

Zay László: Az aranyember, Magyar Nemzet, XVIII. évf., 292. szám, 1962. december 14.

Zsigmond Ferenc: Jókai, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1924.

Az arany ember a legnagyobb magyar film, Színházi Élet, VIII. évf., 1919/4.

Világ, X. évf. 1919/18.

Boka László: „A ti énekléstek ordítás, a ti dalolástok üvöltés”? A Holnap antológiák kirobbantotta pennaháborúkról és hátterükről

Ady Endre: A Duk-duk-afférhoz. Válasz a Holnapnak, Független Magyarország, VII. évf., 1908. november 26.

Ady Endre – Ady Lajosnak, in Hegyi Katalin – Vitályos László (szerk.): Ady Endre levelezése II. 1908–1909.

Ady Endre: Összes versek III., Budapest, Akadémiai–Argumentum, 1995.

Antal Sándor: Ady és Várad, gépirat, OSZK Kézirattár, Emőd-hagyaték, Fond 395; illetve nyomtatásban, azonos címmel: Budapest, Madách Irodalmi Társaság, 2004.

Antal Sándor: [cím nélkül – Előszó]. in A Holnap, Nagyvárad, Holnap Irodalmi Társaság, 1908.

Babits Mihály: Ady. Analízis, Nyugat, II. évf., 1909/13.

Bán Jenő – Faragó József et al.: Heten vagyunk, Miskolc, Szelényi és Tsa könyvnyomdája, 1909.

Boka László: A Holnap ’kültagjai’ és a karrier, in Biró Annamária – Boka László (szerk.): Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, Írócsoportosulások, Nagyvárad–Budapest, Partium Kiadó–Reciti, 2014.

Boka László: „Az elsüllyedt utak”. Mindenség-keresés, belső vívódások és a kiúttalanság tapasztalata az Ady-életműben, in Boka László – Rózsafalvi Zsuzsanna (szerk.): „Valaki útravált…” – Az úton levő és kiútkereső Ady Endre, Budapest, OSZK – MMA Kiadó, 2019.

Boka László: „Sem rokona”? – egyediség, úttörőség és líratörténeti kölcsönhatások az Ady-életmű körül 1908 előtt, in Borbás Andrea – Nagy Réka (szerk.): Az én testamentumom. Tanulmányok Ady Endréről, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, PIM Studiolo, 2020.

Boka László: „Szellemi erupczió” – és hadi készülődések, Irodalomismeret, XV. évf., 2016/4.

Eötvös Károly: [cím nélkül, Írók az irodalomról fejezetcím alatt], in A Budapesti Ujságírók Egyesülete 1909-ik évi almanachja, Budapest, Korvin Testvérek Könyvnyomdája, 1909.

Fenyő Miksa: Hadi készülődések, Nyugat, II. évf., 1909/1.

Hatvany Lajos – Ady Endrének, in Hegyi Katalin – Vitályos László (szerk.): Ady Endre levelezése II. 1908–1909.

Hatvany Lajos: A holnap, Pesti Napló, LIX. évf., 228. szám, 1908. szeptember 23.

Hatvany Lajos: A nagyváradi holnaposok és a budapesti hírlaposok harca, Huszadik Század, XIX. évf., 1909/1.

Horkayné [Herczeg Ferenc], Ellesett párbeszédek Új Idők, XIV. évf., 44. szám, 1908. október 25.

Horváth János: Ady s a legújabb magyar lyra, Budapest, Benkő Gyula Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedése, 1910.

Ignotus: Író és közönség, in uő: Kísérletek, Budapest, Nyugat, 1910.

Ilia Mihály: A Nyugat és A Holnap programja, Tiszatáj, LXII. évf., 2008/11.

Juhász Gyula: A Duk-duk affér után, Független Magyarország, VII. évf., 1908. novem-ber 22.

Juhász Gyula: Irodalom és művészet, in: Juhász Gyula Összes művei V. Prózai írások 1898–1917, Budapest, Akadémiai, 1968.

Kemény Simon: A Holnap, Nyugat, I. évf., 1908/19.

Kenedi Géza: Fagyöngyök. A Petőfi Társaság január 6-iki nagygyűlésén elhangzott előadás, Az Újság, 1909. január 10.

Kenedi Géza: Kozmopolita irányzat veszedelme, in A Budapesti Ujságírók Egyesülete 1909-ik évi almanachja, Budapest, Korvin Testvérek Könyvnyomdája, 1909.

Krüger Aladár: A Holnap, Tiszántúl, 1908. szeptember 12.

Kovalovszky Miklós: Emlékezések Ady Endréről IV., Budapest, Akadémiai, 1990.

Mikes Lajos: Jegyzetek a legújabb irodalomhoz, in A Budapesti Ujságírók Egyesülete 1909-ik évi almanachja, Budapest, Korvin Testvérek Könyvnyomdája, 1909.

Mamusich József: A modern költők, Bácskai Napló, 1908. december 25.

Manojlovitcs Theodor: A Holnapról: lényege, céljai, Függetlenség, 1909. november 12.

Németh Ferenc: Ady vonzáskörében. Todor Manojlović Nagyvárad, Temesvár és Arad között 1907–1910, Zenta, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2012.

N. Pál József: Modernség, progresszió, Ady Endre és az Ady-Rákosi vita. Egy konfliktusos eszmetörténeti pozíció természete és következményei, Jyväskylä–Pécs, University of Jyväskylä, 2008.

Orbók Attila (szerk.): Közös úton, Kolozsvár, Fabritius Erik és Tsa, 1909.

Rákosi Jenő: Holnaposokról és modernekről, in A Budapesti Ujságírók Egyesülete 1909-ik évi almanachja, Budapest, Korvin Testvérek Könyvnyomdája, 1909.

Schöpflin Aladár: A magyar író, Nyugat, I. évf., 1908/21.

Schöpflin Aladár: Öregek és fiatalok, in A Budapesti Ujságírók Egyesülete 1909-ik évi almanachja, Budapest, Korvin Testvérek Könyvnyomdája, 1909.

Szabolcska Mihály: Ma, holnap és holnapután, in A Budapesti Ujságírók Egyesülete 1909-ik évi almanachja, Budapest, Korvin Testvérek Könyvnyomdája, 1909.

Szénási Zoltán: „Az irodalom hajdani bakói és koronaőrei”. A Nyugat és A Holnap fogadtatása, különös tekintettel a konzervatív kritikára, Literatura, XXXIX. évf., 2013/1.

Tóth Árpád: A Holnap új könyvéről, Nyugat, II. évf., 1909/12.

Vilcsek Béla: A Holnap dráma- és színházeszménye, Irodalomtörténet, LXXV. évf., 1994/1–2.

Zuboly [Bányai Elemér]: Előszó, in A Budapesti Ujságírók Egyesülete 1909-ik évi almanachja, Budapest, Korvin Testvérek Könyvnyomdája, 1909.