Ackerman, J. (2004). Co-governance for accountability: beyond „exit” and „voice”. World Dev. 32(3), 447–463. https://doi.org/10.1016/j.worlddev.2003.06.015

Ali, A. I., Seiford, L. M. (1993). The mathematical programming approach to efficiency analysis. In: Fried, H. O., Lovell, C. A. K., Schmidt, S. S. (szerk.), The measurement of productive efficiency: Techniques and applications. Oxford: Oxford University Press, 120–159. https://doi.org/10.1093/oso/9780195072181.003.0003

Allen, K., López, E. L. R., Banwart, S. A., Evans, B. (2023). A systematic review of the effects of fecal sludge derived amendments on crop growth and soil health. ACS ES&T Engineering 3(6), 746–761. https://doi.org/10.1021/acsestengg.2c00438

Allesina, S., Ulanowicz, R. (2004). Cycling in ecological networks: Finn’s index revisited. Computational Biology and Chemistry28(3), 227–233. https://doi.org/10.1016/j.compbiolchem.2004.04.002

Andrásfalvy, B. (2019). Az ember együttműködése a természettel. (Életgazdagság /biodiverzitás/ a magyar kultúrában). I–II. https://karpatmedence.net/targyineprajz/gazdalkodas/990-eletgazdagsag-biodiverzitas-a-magyar-kulturaban (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.); https://karpatmedence.net/targyineprajz/gazdalkodas/991-eletgazdagsag-biodiverzitas-a-magyar-kulturaban (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Andrásfalvy, B. (2007). A Duna mente népének ártéri gazdálkodása. Budapest: Ekvilibrium Kiadó.

Annarelli, A., Nonino, F. (2016). Strategic and operational management of organizational resilience: Current state of research and future directions. Omega62, 1–18. https://doi.org/10.1016/j.omega.2015.08.004

Aronson, E. (1980). A társas lény. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Artuso, A. (2002). Bioprospecting, Benefit Sharing, and Biotechnological Capacity Building. World Development 30(8), 1355–1368. https://doi.org/10.1016/S0305-750X(02)00040-2

Axelrod, R. (1984). The Evolution of Cooperation. New York: Basic Books.

Fewster, H. (szerk.) (2021). Az ökológia nagykönyve. Budapest:HVG Könyvek.

Badgley C, Moghtader J, Quintero E, et al. (2007). Organic agriculture and the global food supply.Renewable Agriculture and Food Systems 22(2), 86–108. https://doi.org/10.1017/S1742170507001640

Banerjee, S. B. (2012). Corporate Social Responsibility: The Good, the Bad and the Ugly. Critical Sociology 34(1), 51–79. https://doi.org/10.1177/0896920507084623

Bánhidi, Z., Dobos, I. (2024). Measuring digital development: ranking using data envelopment analysis (DEA) and network readiness index (NRI). Central European Journal of Operations Research 32(4), 1089–1108. https://doi.org/10.1007/s10100-024-00919-y

Banker, R. D., Charnes, A., Cooper, W. W. (1984). Some models for estimating technical and scale inefficiencies in data envelopment analysis.Management Science 30(9), 1078–1092. https://doi.org/10.1287/mnsc.30.9.1078

Barabási, A. L. (2003). Behálózva (A hálózatok új tudománya). Budapest: Magyar Könyvklub.

Barabási, A. L. (2016). A hálózatok tudománya. Budapest: Libri Kiadó.

Bartholy, J., Pongrácz, R., Gelybó, Gy. (2008). A Kárpát-medencére készült regionális klímaváltozási szcenáriók elemezése. In: Fodor, I., Suvák, A. (szerk.), A fenntartható fejlődés és a megújuló természeti erőforrások környezetvédelmi összefüggései a Kárpát-medencében. Konferenciakötet. Pécs: MTA Regionális Tudományok Központja, 93–101.

Bajzáth, A., Bereczkiné Záluszki, A., Darvay, S., Lehmann, M. (2021). LOGEION. Együttműködő megközelítés az interkulturális nevelés támogatásához. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar. https://www.eltereader.hu/media/2021/09/Logeion_tordelt_webes.pdf?utm_source=chatgpt.com (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Bélyácz, I., Berend, I., Kapitány, Zs., Kiss, T., Varga, J. (1999). Az emberi tőke felhalmozásának kritikus problémái gazdaságunkban. Pécs–Budapest: Pécsi Tudományegyetem – OMFB.

Benedek, Z., Csutora, M., Harangozó, G., Marjainé, S. Z., Szabó, Z., Tabi, A., Vetőné, M. Z. (2012). Az ökológiai lábnyom mint hivatalos mutató magyarországi bevezetése. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem.

Berezan, R. (2010). Edible Forest Gardens – A perennial agriculture alternative.The Canadian Organic Grower 2010/Fall. https://static1.squarespace.com/static/5680b6b80ab37790ca5d0cd8/t/56a024b922482e8e62f6e355/1453335738747/EdibleForestGardens1.pdf (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Bianchi, G., Pisiotis, U., Cabrera, M. (2022). GreenComp Az európai fenntarthatósági kompetenciakeret.Luxemburg: Európai Unió JRC Publications Repository. https://doi.org/10.2760/64645

Allesina, S. (2012). Cities as ecosystems: Growth, development and implications for sustainability.Ecologial Modelling 245, 185–198. https://doi.org/10.1016/j.ecolmodel.2012.02.022

Almárné Illés E. (szerk) (1994). Britannica Hungarica Világenciklopédia. Budapest: Magyar Világ Kiadó.

Bodnár, A., Sárvári A. (2006). Tájrehabilitáció a Dél-Borsodi Mezőségben, Kesztényen.www.creo.hu/~sattila/Fokgazdalkodas.Tajrehabilitacio.Del.Borsod.doc. (utolsó megtekintés: 2008. 11. 15.)

Borrett,S.R.,Lau,M.K.(2014). enaR:AnRpackageforEcosystemNetworkAnalysis.MethodsinEcologyandEvolution 5(11), 1206–1213. https://doi.org/10.1111/2041-210X.12282

Borrett, S. (2013). Throughflow centrality is a global indicator of the functional importance of species in ecosystems.Ecological Indicators 32, 182–196. https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2013.03.014

Borrett, J. (2001). Component Ecological Footprint: Developing sustainable scenarios. ImpactAssessment and Project Appraisal 19(2), 107–118. https://doi.org/10.3152/147154601781767069

Bos, L. (2003). Templomos lovagok régen és ma. Budapest: Új Manifest Kiadó.

Brozović, D. (2023). Societal collapse: A literature review. Futures 145, 103075. https://doi.org/10.1016/j.futures.2022.103075

Brown, G. (2021). Porból élet – Egy család útja a regeneratív mezőgazdálkodás felé.Törökbálint: T.Bálint Logisztikai és Nyomdaipari Bt.

Cannon, W. (1932). The Wisdom of the Body. New York: W. W. Norton & Company INC.

Carnoy, M. (2007). Cuba’s Academic Advantage. Center for Latin American Studies 2007/Fall. https://clacs.berkeley.edu/sites/default/files/publications/2007fall-brlas-carnoy-cuba.pdf (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Capra, F., Luisi, L. P. (2014). The Systems View of Life: A Unified Vision. Cambridge: Cambridge University Press.https://doi.org/10.1017/CBO9780511895555

Capra, F. (1996). The Web of Life: A New Scientific Understanding of Living Systems.New York: Anchor Books.

Chardin, P. T. (1955). Le phénomène humain. Paris: Editions du Seuil. https://archive.org/details/lephenomenehumai0000teil(utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Charnes, A., Cooper, W. W., Rhodes, E. (1978). Measuring the efficiency of decision making units. European Journal of Operational Research 2(6), 429–444. https://doi.org/10.1016/0377-2217(78)90138-8

Cheng, K., Yang, H., Chen, Y., Yang, Z., Ren, Y., Zhang, Y., … Guo, Q. (2025). How many trees are there in China? Science Bulletin 70(7), 1076–1079. https://doi.org/10.1016/j.scib.2025.02.001

Cherchye, L., Moesen, W., Rogge, N., Van Puyenbroeck, T., Saisana, M., Saltelli, A., Liska, R., Tarantola, S. (2008). Creating composite indicators with DEA and robustness analysis: the case of the Technology Achievement Index. Journal of the Operational ResearchSociety 59, 239–251. https://doi.org/10.1057/palgrave.jors.2602445

Cherni, J. A., Hill, Y. (2009). Energy and policy providing for sustainable rural livelihoods in remote locations – The case of Cuba. Geoforum 40(4), 645–654. https://doi.org/10.1016/j.geoforum.2009.04.001

Common, M., Stagl, S. (2005). Ecological Economics: An Introduction. Cambridge: Cambridge University Press.http://dx.doi.org/10.1017/CBO9780511805547

Constanza, R. (2020). Valuing natural capital and ecosystem services toward the goals of efficiency, fairness, and sustainability Ecosystem Services. Ecosystem Services 43, 101096. https://doi.org/10.1016/j.ecoser.2020.101096

Cooper, W. W., Seiford, L. M., Tone, K. (2006). Introduction to Data Envelopment Analysis and Its Uses. New York: Springer. https://doi.org/10.1007/0-387-29122-9

Cooper, W. W., Seiford, L. M., Zhu, J. (2011). Data Envelopment Analysis: History, Models, and Interpretations. In: Cooper, W., Seiford, L., Zhu, J. (szerk.), Handbook on Data Envelopment Analysis. New York: Springer, 1–39. https://doi.org/10.1007/978-1-4419-6151-8_1

Cover, T.  M., Thomas, J.  A. (1991). Elements of Information Theory. New York: Wiley‑Interscience.

Csermely, P. (2004). A gyenge kölcsönhatások ereje a stresszfehérjéktől a szociális hálózatokig. Magyar Tudomány 12, 1318–1325.

Csermely, P. (2005). A rejtett hálózatok ereje. Budapest: Vince Kiadó.

Csutora, M. (szerk.) (2011). Az ökológiai lábnyom ökonómiája.Budapest: Aula Kiadó.

Da Cunha, Í. G. F., Policarpo, R. V. S., de Oliveira, P. C. S., Abdala, E. C., Rebelatto, D. A. N. (2025). A systematic review of ESG indicators and corporate performance: Proposal for a conceptual framework. Future Business Journal 11, 106. https://doi.org/10.1186/s43093-025-00539-1

Daly, H. E. (2019). Growthism: Its ecological, economic, and ethical limits. Real‑World Economics Review 87, 9–22. https://www.paecon.net/PAEReview/issue87/Daly87.pdf(utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Daly, H. E. (2015). Essays Against Growthism. Bristol, UK: World Economics Association Books.

Dasgupta, P. (2021). A biodiverzitás gazdaságtana – A Dasgupta-jelentés (rövidített változat). Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem – L’Harmattan Kiadó. https://doi.org/10.56037/978-963-646-086-0

Dauncey, G. (2001). Összeomlás után – szivárványgazdaság. Budapest: Göncöl Kiadó.

Diamond, J. (2007). Összeomlás: Tanulságok a társadalmak továbbéléséhez. Budapest: Typotex Kiadó.

EASAC (2016a). Circular economy: indicators and priorities for critical materials.Asummary. https://easac.eu/publications/details/circular-economy-indicators-and-priorities-for-critical-materials (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

EASAC (2016b). Circular economy: priorities for critical materials for a circular economy.https://easac.eu/fileadmin/PDF_s/reports_statements/Circular_Economy/EASAC_Critical_Materials_web_complete.pdf(utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

EASAC (2016c). Circular Economy: Indicators for a Circular Economy. https://easac.eu/fileadmin/PDF_s/reports_statements/Circular_Economy/EASAC_Indicators_web_complete.pdf (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Enoch M., Warren, J. P., Rios, H. V., Menoyo, E. H. (2004). The effect of economic, restrictions on transport practices in Cuba. Transport Policy 11, 67–76. https://doi.org/10.1016/S0967-070X(03)00054-4

Ehrlich, P. R., Holdren, J. P. (1971). Impact of population growth. Science 171(3977), 1212–1217. https://doi.org/10.1126/science.171.3977.1212

Erdős, K. (2023). Sustainability for Business Students. Pécs: PTE KTK Kiadó.

Fang, Z. (2024). Application of linear regression in GDP forecasting. Advances in Economics,Management and Political Sciences 72(1), 92–104. https://doi.org/10.54254/2754-1169/72/20240659

Fann, S., Borrett, S. (2012). Environ centrality reveals the tendency of indirect effects to homogenize the functional importance of species in ecosystems. Journal of Theoretical Biology 294, 74–86. https://doi.org/10.1016/j.jtbi.2011.10.030

Faragó, T. (2021). Éghajlatváltozás - A nemzetközi és a magyarországi klímatudományi együttműködés és a klímapolitika. Budapest: Magyar Természetvédők Szövetsége. https://mtvsz.hu/uploads/files/A5_Eghajlatvaltozas.pdf (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05).

Farrell, M. J. (1957). The measurement of productive efficiency. Journal of the Royal Statistical Society: Series A (General) 120(3), 253–281. https://doi.org/10.2307/2343100

Farkas, J. (2023a). Vallás és ökológia. In Farkas, J. (szerk.), Környezeti Kérdések Közösségi Válaszok. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 63–81.

Farkas, J. (2023b). Bevezetés a humán környezettudományba. In Farkas, J. (szerk.), KörnyezetiKérdések Közösségi Válaszok. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 15–32.

Fath, B (2012). Analyzing Ecological Systems Using Network Analysis. Ecological Questions 16, 77–86. DOI: https://doi.org/10.2478/v10090-012-0008-0

Fath, B. D., Patten, B. C. (1999). Review of the foundations of networkenvironanalysis.Ecosystems2,167–179. https://doi.org/10.1007/s100219900067

Finn, J. T. (1976). Measures of ecosystem structure and function derived from analysis of flows. J. Theor. Biol. 56, 363–380. https://doi.org/10.1016/S0022-5193(76)80080-X

Fodor, S. (2024). Jólét vagy jóllét?A pszichés jóllét szerepe és mérése a fenntarthatóság és egy jól működő társadalom kialakításában. I. rész. Magyar Tudomány 185(4), 550–562. https://doi.org/10.1556/2065.185.2024.4.11

Fogarassy, Cs., Orosz, Sz., Ózsvári, L. (2016). Evaluating system development options in circular economies for the milk sector – Development options for production systems in the Netherlands and Hungary. Hungarian Agricultural Engineering 30, 62–74. https://doi.org/10.17676/HAE.2016.30.62

Fogarassy Cs. (2001). Energianövények a szántóföldön. Gödöllő: SZIE GTK Európai Tanulmányok Központja.

Foley, R. A. (2001). Evolutionary perspectives on the origins of human social institutions. Proceedings of the British Academy110, 171–195. https://www.thebritishacademy.ac.uk/documents/3765/110p171.pdf (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Folke, C. (2006). Resilience: The emergence of a perspective for social–ecological systems analyses.Global Environmental Change16(3), 253–267. https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2006.04.002

Forrester, J. (1969). Urban Dynamics. Portland, OR: Productivity Press.

Forrester, J. (1961). Industrial Dynamics. Cambridge: MIT Press.

Foster, J. B. (2002). Ecology Against Capitalism. New York: Monthly Review Press.

Frimer, J. A., Walker, L. J., Dunlop, W. L., Lee, B. H., Riches, A. (2011). The integration of agency and communion in moral personality: evidence of enlightened self-interest. Journal of Personality and Social Psychology 101(1), 149–163. https://doi.org/10.1037/a0023780

Frivaldszky, J. (2007). Klasszikus természetjog és jogfilozófia. Budapest: Szent István Társulat.

Gébert, J. (2012). A jólét mérésének elméleti alapjai és problémái. In: Bajmócy, Z., Lengyel, I., Málovics, Gy. (szerk.), Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. Szeged: JATE Press, 303–317.

Geissdoerfer, M., Savaget, P., Bocken, N., Hultink, E. (2017). The Circular Economy – A new sustainability paradigm?Journal of Cleaner Production 143, 757–768. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2016.12.048

Gelencsér, A. (2023). Ábrándok bűvöletében A fenntartható fejlődés korlátai. Budapest: Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548584

Gerzánics, A. (2019). MM_C – Mőcsényi Mihály centenárium. NKA Alkotói Pályázat, kézirat. https://nka.meszorg.hu/wp-content/uploads/2020/09/gerzanics_annamaria_mocsenyi_mihaly_professzor_eletmuvene_kutatasa_MMC.pdf(utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Gesell, S. (2004). A természetes gazdasági rend. Piliscsaba: Kétezeregy Kiadó.

Geyer, R., Jambeck, J. R., Law, K. L (2017). Production, use, and fate of all plastics ever made. Sci. Adv. 3(7). https://doi.org/10.1126/sciadv.1700782

Ghisellini, P., Cialanib, C., Ulgiatic, S., (2016). A review on circular economy: the expectedtransition to a balanced interplay of environmental and economic systems. J. Clean.Prod. 114, 11–32. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2015.09.007

Ghosh, A. (1958). Input-Output Approach in an Allocation System. Economica New Series 25(97), 58–64. https://doi.org/10.2307/2550694

Gladwell, M. (2000). The tipping point: How little things can make a big difference. Boston: MA: Little Brown.

Goerner, S. J., Lietaer, B., Ulanowicz, R. E. (2009). Quantifying economic sustainability: Implications for free-enterprise theory, policy and practice. Ecological Economics 69, 76–81. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2009.07.018

Greenspan, I., Cohen‐Blankshtain, G., Geva, Y. (2021). NGO roles and anticipated outcomes in environmental participatory processes: a typology. Nonprofit and Voluntary Sector Quarterly 51(3), 633–657. https://doi.org/10.1177/08997640211008989

Hajdu, G. (2014). Tanulmányok a szubjektív jóllét és a társas környezet kapcsolatáról: az összehasonlítás, a kultúra és a normák szerepe. Budapest: ELTE PhD értekezés.

Hajnal K., Bugya T. (2006). Vizsgálatok a magyarországi városhálózat 1949-2001 közötti népességváltozásairól. Földrajzi Értesítő 55(1–2. Füzet), 65–86.

Hajnal, K. (2008). A fenntartható városfejlesztés humánökológiai alapelvei. In: Nagy I. (szerk.), Városökológia. Budapest–Pécs: Dialóg Campus, 294–298.

Hall, C. A. S., Lambert, J. G., Balogh, S. (2014). EROI of different fuels and the implications for society. Energy Policy 64, 141–152. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2013.05.049

Hall, C. A. S., Balogh, S., Murphy, D. R. (2009). What is the Minimum EROI that a SustainableSociety Must Have?Energies 2(1), 25–47. https://doi.org/10.3390/en20100025

Hammer, M., Hubacek, K. (2002). Material Flows and Economic Development – Material Flow Analysis of the Hungarian Economy.IIASA Interim Report. https://pure.iiasa.ac.at/id/eprint/6729/7/IR-02-057.pdf (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Hannon, B. (1973). The structure of ecosystems. Journal of Theoretical Biology41(3), 535–546. https://doi.org/10.1016/0022-5193(73)90060-X

Harder, R., Wielemaker, R., Larsen, T.  A., Zeeman, G., Öberg, G. (2019).Recycling nutrients contained in human excreta to agriculture: Pathways, processes, and products.Critical Reviews in Environmental Science and Technology 49(8), 695–743. https://doi.org/10.1080/10643389.2018.1558889

Hardin, G. (1968). The tragedy of the commons. Science162(3859), 1243–1248. https://doi.org/10.1126/science.162.3859.1243

Hart, S. L. (1997). Beyond Greening: Strategies for a Sustainable World. Harward Business Review 75(1), 66–76.

Hawken, P. (szerk.) (2017). Drawdown. New York:Penguin Books.

Hawken, P., Lovins, A., Lovins, H. (1999). Natural Capitalism. The Next Industrial Revolution. London: Earthscan Publications Ltd.

Herrmann, E., Tomasello, M. (2006). Apes’ and children’s understanding of cooperative and competitive motives in a communicative situation. Developmental Science 9(5), 518–529. https://doi.org/10.1111/j.1467-7687.2006.00519.x

Henderson, H. (2010). The politics of money. In: Dawson, J., Norbert-Hodge, H., Jackson, R. (szerk.), Gaian Economics. Permanent Publications.

Hetesi, Zs., Kiss, T. (2018). Ember és Természet: Kiút a zsákutcából. Budapest: NKE Kiadó.

Hetesi, Zs. (2008). A felélt jövő. Budapest: Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoport. https://www.google.com/url?sa=t&source=web&rct=j&opi=89978449&url=https://tig.kgk.uni-obuda.hu/dl.php%3Ffileid%3D791&ved=2ahUKEwimlNbNkP6OAxWI9QIHHWg-KiMQFnoECBsQAQ&usg=AOvVaw2H2nL--A-DLK4sac2xdTJI (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Hirsch, F. (1977). Social Limits to Growth. London: Routledge& Kegan Paul. https://doi.org/10.1016/S0313-5926(77)50008-2

Hitaj, C., Suttles, S. (2016). Trends in U.S. Agriculture’s Consumption and Production of Energy: Renewable Power, Shale Energy, and Cellulosic Biomass. United States Department of Agriculture Economic Research Service Economic Information Bulletin 159. https://ers.usda.gov/sites/default/files/_laserfiche/publications/74658/60128_eib159.pdf?v=64735(utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Ho, I. S-S., McGill, K., Malden, S. et al.(2023). Examining the social networks of older adults receiving informal or formal care: a systematic review. BMC Geriatr 23(531). https://doi.org/10.1186/s12877-023-04190-9

Holling, C. S. (1973). Resilience and stability ofecological systems. Annual Review of EcologicalSystems 4, 1–24. https://doi.org/10.1146/annurev.es.04.110173.000245

Hot or Cool Institute| (2024). The 2024Happy Planet Index.Berlin: Quartiersweg 4, 10829. www.hotorcool.org

Hsu, K. J., Hsu, A. (1991). Self-similarity of the “1/f noise” called music. Proc. Natl. Acad. Sci. 88(8), 3507–3509. https://doi.org/10.1073/pnas.88.8.3507

Hubacek, K., Giljum, S. (2003). Applying physical input/output analysis to estimate land appropriation (ecological footprints) of international trade activities. Ecological Economics 44(1), 137–151. https://doi.org/10.1016/S0921-8009(02)00257-4

Janssen, M. A., Ö. Bodin, J. M. Anderies, T. Elmqvist, H. Ernstson, R. R. J. McAllister, P. Olsson, P. Ryan. (2006). Toward a network perspective on the resilience of social-ecological systems. Ecology and Society 11(1), 15. https://doi.org/10.5751/ES-01462-110115

Jebb, A. T., Tay, L., Diener, E. et al. (2018). Happiness, income satiation and turning points around the world. Nat Hum Behav.2, 33–38. https://doi.org/10.1038/s41562-017-0277-0

Jenkins, J. (2019).The Humanure Handbook: Shit in a Nutshell. Joseph Jenkins Inc. (4th ed.). https://humanurehandbook.com/(utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Kakazu, H. (1994). Sustainable Development of Small Island Economies. Westview Press.

Kant, I. (2003). Az ítélőerő kritikája. Sapientia Humana. Budapest: Osiris Kiadó.

Keith, H., Kun, Z., Hugh, S. et al. (2024). Carbon carrying capacity in primary forests shows potential for mitigation: Achieving the European Green Deal 2030 target. Communications Earth & Environment5(256). https://doi.org/10.1038/s43247-024-01416-5

Kellert, S. (2005). Building for Life: Designing and Understanding the Human-Nature Connection. Island Press.

Kerekes, S. (2018). A környezetgazdaságtan alapjai. Budapest: Akadémiai kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634542261

Kiss, T., Braun, E., Sebestyén, T. (2025). Production network structure, specialization and unemployment: Measuring the structural resilience of national economies. Structural Change and Economic Dynamics 72, 11–28. https://doi.org/10.1016/j.strueco.2024.11.009

Kiss, T., Hartung, K., Hetesi, Zs. (2019). Termelőüzem ökológiai szempontú tervezése. Közgazdasági Szemle 66(7–8), 863–886. https://doi.org/10.18414/KSZ.2019.7-8.863

Kiss, T., Kiss, V. (2018). Ecology-related resilience in urban planning – A complex approach for Pécs (Hungary). Ecological Economics 144, 160–170. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2017.08.004

Kiss, T., Kiss, V. (2021). Develop resilience – a System-Level dynamic indicator for testing the Long-Term impact of planned projects based on a Watershed and a city strategy example.Ecological Indicators 129, 107970. https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2021.107970

Kiss, T., Popovics, S. (2021). Evaluation on the effectiveness of energy policies – Evidence from thecarbon reductions in 25 countries.Renewable and Sustainable Energy Reviews 149, 111348. https://doi.org/10.1016/j.rser.2021.111348

Kiss, T., Hetesi, Zs., Kiss, V. (2024). Ecological design of a production plant.Ecological Economics 224, 108290. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2024.108290

Kiss, T., Szerb, L., Krabatné Fehér, Z., Rideg, A. (2023). A hatékonyság és a vállalati kompetenciák kapcsolatának vizsgálata a magyar kisvállalatoknál DEA módszer segítségével.Szigma 54(2), 83–103. https://doi.org/10.15170/SZIGMA.54.1185

Kiss, K. (2005). Zöld gazdaságpolitika, Budapest: Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Környezetgazdaságtani és technológiai tanszék, egyetemi jegyzet közgazdász hallgatóknak. https://numen.extra.hu/jegyzet/misc/KORNYPOL/zgazdpol.pdf (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Kochhar, R., Sechopoulos, S. (2022). How the American middle class has changed in the past five decades. Short reads April 20 Pew Research Center. https://www.pewresearch.org/short-reads/2022/04/20/how-the-american-middle-class-has-changed-in-the-past-five-decadesnagysddddd (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Kocsis, T. (2023). Közgazdasági válaszok a környezeti fenntarthatóság kihívásaira. In: Farkas J. (szerk.), Környezeti kérdések közösségi válaszok. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 47–62.

Koltai, T. (2023). Relatív hatékonyságvizsgálat (DEA). Budapest: Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548980

Koopmans, T. C. (1951). An Analysis of Production as an Efficient Combination of Activities. In: Koopmans, T. C. (szerk.), Activity Analysis of Production and Allocation, Cowles. Commission for Research in Economics, Monograph, 13. Wiley, 33–97.

Korhonen, J., Honkasalo, A., Seppälä, J. (2018). Circular economy: The concept and its limitations. Ecological Economics 143, 37–46. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2017.06.041

Korten, D. C. (1996). Tőkés társaságok világuralma. Budapest: Magyar Kapu Alapítvány.

Kost, W. E. (2004). Cuban Agriculture: to be or not to be organic? Cuba in Transition 14(560). ASCE. https://ascecubadatabase.org/publications/annual-proceedings/cuba-in-transition-volume-14/ (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Kovács, G. (1996). A bűnös város mítosza. Pannonhalmi Szemle 4(2), 85–96. https://phszemle.hu/wp-content/uploads/2024/03/1996_2_17_09_Kovacs.pdf(utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Kovács, G. (2021). A természet, a város, a technológia, a kölcsönös segítség elve: Lewis Mumford ökológiai kultúrkritikája. Magyar Filozófiai Szemle 65(3), 32–46. https://epa.oszk.hu/00100/00186/00070/pdf/EPA00186_magyar_filozofiai_szemle_2021_03.pdf (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Körner, A., Saborit-Sánchez, I. (2008). Proposal for the integration of decentralised composting of the organic faction of municipal solid waste into the waste management system of Cuba. Waste Management 28(1), 64–72. https://doi.org/10.1016/j.wasman.2006.12.009

Lansing, J. S., Kremer, J. K. (1993).Emergent properties of Balinase Water Templee Networks: Coadaptation on a Rugged Fitness Landscape. American AnthropologistNew Series 95(1), 97–114. http://www.jstor.org/stable/pdf/681181.pdf (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

László, E. (2002). Meg tudod változtatni a világot. Budapest: Magyar Könyvklub.

Layard, R. (2003). Has social science a clue? Lecture 1: what is happiness? Are we getting happier? In: Lionel Robbins memorial lecture series 03–05. Mar 2003, London, UK. http://eprints.lse.ac.uk/47425/(utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Lenzen, M. (2007). Structural path analysis of ecosystem networks.Ecological modelling 200, 334–342. https://doi.org/10.1016/j.ecolmodel.2006.07.041

Lenton, T. M., Vaughan, N. E. (2009). The radiative forcing potential of different climate geoengineering options. Atmospheric Chemistry and Physics Discussions 9(15), 5539–5561.https://doi.org/10.5194/acpd-9-2559-2009

Levit, S, G. (2000). The Biosphere and the Noosphere Theories of V. I. Vernadsky and P. Teilhard de Chardin: A Methodological Essay.Archives Internationales D'Histoire des Sciences 50(144), 160–176. https://www.academia.edu/3989329/The_Biosphere_and_the_Noosphere_Theories_of_V_I_Vernadsky_and_P_Teilhard_de_Chardin_A_Methodological_Essay?auto=download(utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Lewis, K. A., Christian, R. R., Martin, C. W., Allen, K. L., McDonald, A. M., Roberts, V. M., … Valentine, J. F. (2021). Complexities of disturbance response in a marine food web. Limnology and Oceanography 67(S1). https://doi.org/10.1002/lno.11790

Lietaer, B., Arnsperger, D., Goerner, S., Brunnhuber, S. (2012). Money and Sustainability: The Missing Link Triarchy Press.

Lipsey, R. G. (1979). An introduction to positive economics.Weidenfeld and Nicolson.

Lorenz, K. (2002). Ember voltunk hanyatlása. Budapest: Carthapilus Kiadó.

Louv, R. (2008). Last Child in the Woods: Saving Our Children From Nature-Deficit Disorder. Algonquin Books.

Lowman, M. D. (2023). A nyolcadik kontinens: Egy élet a fák lombkoronája fölött.Budapest: Park Könyvkiadó.

Lu, P., Stead, D. (2013). Understanding the notion of resilience in spatial planning: A case study of Rotterdam, The Netherlands Cities 35, 200–212. https://doi.org/10.1016/j.cities.2013.06.001

Lyubomirsky, S., Sheldon, K. M., Schkade, D. (2005). Pursuing Happiness: The Architecture of Sustainable Change. Review of General Psychology 9(2), 111–131. https://doi.org/10.1037/1089-2680.9.2.111

Maal-Bared, R. (2006). Comparing environmental issues in Cuba before and after the Sepcial Period: Balancing sustainable development and survival. Environment International 32, 349–358. https://doi.org/10.1016/j.envint.2005.08.002

Maani, K. E., Cavana, R. Y. (2007). Systems Thinking, System Dynamics Managing Change and Complexity. New Zealand: Pearson Education.

MacQueen, K., McLellan-Lemal, E., Metzger, D., Kegeles, S., Strauss, R., Scotti, R., …, Trotter, R. (2001). What is community? an evidence-based definition for participatory public health. American Journal of Public Health 91(12), 1929–1938. https://doi.org/10.2105/ajph.91.12.1929

Madarász, B., Járási, É.  Z., Jakab, G., Szalai, Z., Ladányi, M. (2025). Economic comparison of conventional and conservation tillage in a long‑term experiment: Is it worth shifting? International Soil and Water Conservation Research 13(6), 501–510. https://doi.org/10.1016/j.iswcr.2025.02.012

Madarász, Cs., Nizák, P. (2022). Innovatív társadalmi részvételi módszerek és gyakorlatok Európában és Magyarországon. Pólusok Folyóirat 3(2). https://doi.org/10.15170/PSK.2022.03.02.04

Makarieva, A. M., Gorshkov, V. G. (2007). Biotic pump of atmospheric moisture as driver of the hydrological cycle on land. Hydrology and Earth System Sciences 11(2), 1013–1033. https://doi.org/10.5194/hess-11-1013-2007

Málovics, Gy. (2020). Ökológiai közgazdaságtan, átalakulás, társadalmi részvétel. Szeged: JATE Press.

Mankiw, N. G. (2011). A közgazdaságtan alapjai. Budapest: Osiris Kiadó.

Manning, R. (2010). The Impact and Design of the MDGs: Some Reflections. IDS Bulletin 41(1), 7–14.https://doi.org/10.1111/j.1759-5436.2010.00098.x

Mao, X., Yuan, D., Wei, X., Chen, Q., Yan, C., He, L. (2015). Network analysis for a better water use configuration in the baiyangdian basin, China. Sustainability 7(2), 1730–1741. https://doi.org/10.3390/su7021730

Maslow, A. (1970). Motivation and personality. New York: Harper and Row.

Mathew, R. T. (2024). Plastic contamination in aquatic ecosystems: a fisheries perspective. Asian Journal of Water, Environment and Pollution 21(3), 1–7. https://doi.org/10.3233/AJW240028

Max-Neef, M. (1991). Human Scale Economics: Conception, Application and Further Refl ections. New York–London: The Apex Press.

Mazhar, W., Zilahy, Gy. (2025). Understanding Green Food Consumption Behavior: A Literature Review. Periodica Polytechnica Social and Management Sciences 33(1), 97–111. https://doi.org/10.3311/PPso.21002

Meadows, D. (2008). Thinking in Systems A Primer. Chelsea Green Publishing.

Meadows, D. H., Randers, J., Meadows, D. L. (2005). A növekedés határai. Budapest: Kossuth Kiadó.

Meadows, D. H., Meadows, D. L., Randers, J., Behrens, W. W. (1972). Limits to growth. Signet.

Meadows, D. H. (1999). Leverage points: Places to intervene in a system. The Sustainability Institute. https://donellameadows.org/archives/leverage-points-places-to-intervene-in-a-system/ (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

McLeay, M., Radia, A., Thomas, R. (2014). Money creation in the modern economy. Quarterly Bulletin 2014 Q1 Bank of England.

Mendonça, D., Wallace, W. A. (2015). Factors underlying organizational resilience: The case of electric power restoration in New York City after 11 September 2001. Reliability Engineering and System Safety 141, 83–91. https://doi.org/10.1016/j.ress.2015.03.017

Mérő, L. (1996). Mindenki másképp egyforma. Budapest: Tericum Kiadó.

Mesoudi, A., Chang, L., Murray, K., Lu, H. J. (2015). Higher frequency of social learning in China than in the West shows cultural variation in the dynamics of cultural evolution. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences 282(1798), 20142209. https://doi.org/10.1098/rspb.2014.2209

Mészáros, M. (1994). Physics of the 21st Century. In: Gidai, E. (szerk.), Proceedings of the Fourth Hungarian Future-Research Conference (titled ”Hungary is at the Threshold of 21st Century”). Budapest: Academic Press.

Miller, R. E., Blair, P. D. (2009). Input-Output Analysis – Foundations and Extensions. Second Edition. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511626982

Minx, J. C., Creutzig, F., Medinger, V., Ziegler, T., Owen, A., Baiocchi, G. (2011). Developing a Pragmatic Approach to Assess Urban Metabolism in Europe – A Report to the Environment Agency. Berlin–Stockholm: Technische Universität–Stockholm Environment Institute. http://ideas.climatecon.tu-berlin.de/documents/wpaper/CLIMATECON-2011-01.pdf (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Miskolczy, A. (2012). A „hungarus-tudat” a polgári-nemzeti átalakulás sodrában. Magyar Kisebbség: Nemzetpolitikai Szemle 17(3–4), 163–204.

Mollison, B. (1981). Introduction to permaculture. The Rural Education Center.

Monavari, S. M., Fard, S. M. B. (2010). Application of network method as a tool for integrating biodiversity values in environmental impact assessment. Environmental Monitoring and Assessment 172(1–4), 145–156. https://doi.org/10.1007/s10661-010-1323-9

Mumford, L. (1985). A város a történelemben. Budapest: Gondolat Kiadó.

Nagy, S. A. (2018). Vizes élőhelyek rekonstrukciójának ökológiai értékelése. Debreceni Szemle 26(4), 444–458.

Nardo, M., Saisana, M., Saltelli, A., Tarantola, S., Hoffman A., Giovannini, E. (2005). Handbook on constructing composite indicators: methodology and user’s guide. Paris: OECD Statistics Working Paper, JT00188147. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/533411815016

Nobilis, M., Vida, M. (szerk.) (2020). Környezet, teremtés, felelősség. Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem – L’Harmattan Kiadó. https://ppke.hu/storage/tinymce/uploads/Zlinszky_Urge_V.pdf(utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Nováky, E., Cserháti, I. (1996). A magyar gazdaság és környezet kapcsolata rendszerdinamikai megközelítésben.Jövőtanulmányok8. Budapest: BKE Jövőkutatási Tanszék.

Nowak, M. A. (2006). Five Rules for the Evolution of Cooperation. Science 314(5805), 1560–1563. https://doi.org/10.1126/science.1133755

Nurk, S., et al. (2022). The complete sequence of a human genome. Science 376(6588), 44–53. https://doi.org/10.1126/science.abj6987

Nuss, P., Chen, W., Ohno, H., Graedel, T. (2016). Structural investigation of aluminum in the u.s. economy using network analysis. Environmental Science & Technology 50(7), 4091–4101. https://doi.org/10.1021/acs.est.5b05094

Odum, H. T. (1998). Emergy Evaluation. Conference paper was presented at the International Workshop on Advances in Energy Studies: Energy flows in ecology and economy.Porto Venere, Italy. https://archive.epa.gov/emap/aed/html/collaboration/web/pdf/emergyeval.pdf (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Odum, H. T. (1995). Environmental Accounting: Emergy and Environmental Decision Making. Wiley.

Ohnsorge-Szabó, L. (2003). Ökológiai gazdaságtan és monetarizmus. Budapest: L’Harmattan Kiadó.

Oláh, J. (2021). Az élelmezés- és környezetbiztonság kihívásai az EU bioökonómiai stratégiájának tükrében. MTA Doktori Értekezés.

Ostrom, E. (1990). Governing the commons. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511807763

OXFAM (2024). Survival of the richest.Oxfam.https://www.oxfam.org/en/research/survival-richest (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Panek, T. Z., Zwierzchowski, J. (2024). Subjective Well-Being in European Union Countries. SGH Publishing House. https://www.researchgate.net/publication/362326934_Subjective_Well-Being_in_European_Union_Countries (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Paquot, T., Masson-Zanussi, Y., Stathopolos, M. (szerk.) (2012). Alter Architectures Manifesto. Eterotopia, Infolio.

Pauli, G. (2023). Diaper Solutions: How 100 Babies can change the Course of the World. (No publisher).

Pauli, G. (2025). Palau Pristine.TheBlueEconomy.orghttps://www.theblueeconomy.org/en/palau-palau-palan/ (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Pauli, G. (2018). The Strongest Tree. Dragon Shine Corporation.

Pauli, G. (2017). The Blue Economy 3.0: the Marriage of Science, Innovation and Entrepreneurship Creates a New Business Model that Transforms Society. XLIBRIS. The Blue Economy Paradigm Pubns.

Pauli, G. (2010). A kék gazdaság. Pécs: PTE KTK.

Perman, R., Ma, X., Common, M., Maddison, D., McGilvray, J. (2011). Natural Resource and Environmental Economics. Addison Wesley.

Peters, O., Christensen, K. (2002). Rain: relaxations in the sky. Phys. Rev. E66, 036120. https://doi.org/10.1103/PhysRevE.66.036120

Peters, G., Mendelsohn, R. (1989). Valuation of an Amazonian Rainforest. Nature, 339, 655–656. https://doi.org/10.1038/339655a0

Piercy, E., Granger, R., Goodier, C. (2010). Planning for Peak Oil: Learning from Cuba’s „Special Period”. Proceedings of the ICE – Urban Design and Planning 163(4), 169–176. https://doi.org/10.1680/udap.2010.163.4.169

Piketty, T., Saez, E. (2003). Income inequality in the United States, 1913–1998. The Quarterly Journal of Economics 118(1), 1–39. https://doi.org/10.1162/00335530360535135 +4

Polányi, K. (2001). A nagy átalakulás. Budapest: Napvilág Kiadó.

Polányi, K. (1976). Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet. Budapest: Gondolat Kiadó.

Porter, M., Van der Linde, C. (1995). Green and competitive. Harvard Business Review 73(5), 120–134. https://hbr.org/1995/09/green-and-competitive-ending-the-stalemate (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Prahalad, C. K. (2006). Esélyek a piramis alján. Budapest: HVG Kiadó.

Raymond, E. S. (2000). The cathedral and the bazar. (online szabad hozzáférésű) http://www.catb.org/~esr/writings/cathedral-bazaar/cathedral-bazaar/ (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Rees, W. E. (1996). Revisiting Carrying Capacity: Area-Based Indicators of Sustainability. Population and Environment 17(3), 195–215. https://doi.org/10.1007/BF02208489

Reese, L., Zalewski, M. (2014). Substantive and procedural tolerance. Urban Affairs Review 51(6), 781–818. https://doi.org/10.1177/1078087414556092

Richardson, K., Steffen, W., Lucht, W., Bendtsen, J., Cornell, S. E., Donges, J. F., Drüke, M., Fetzer, I., Bala, G., von Bloh, W., Feulner, G., Fiedler, S., Gerten, D., Gleeson, T., Hofmann, M., Huiskamp, W., Kummu, M., Mohan, C., Nogués-Bravo, D., Petri, S., Porkka, M., Rahmstorf, S., Schaphoff, S., Thonicke, K., Tobian, A., Virkki, V., Weber, L., Rockström, J. (2023). Earth beyond six of nine planetary boundaries. Science Advances 9(37). https://doi.org/10.1126/sciadv.adh2458

Riesman, D. (1973). A magányos tömeg. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Rivera, M. C. (n. d.). Renaissance in the tropics: Paolo Lugari or Gaviotas Age. Centro Las Gaviotas.

Rockström, J., Steffen, W., Noone, K., Persson, Å., Chapin III, F. S., Lambin, E., Lenton, T. M., Scheffer, M., Folke, C., Schellnhuber, H., Nykvist, B., De Wit, C. A., Hughes, T., Van der Leeuw, S., Rodhe, H., Sörlin, S., Snyder, P. K., Costanza, R., Svedin, U., Falkenmark, M., Karlberg, L., Corell, R. W., Fabry, V. J., Hansen, J., Walker, B., Liverman, D., Richardson, K., Crutzen, P., Foley, J. (2009). Planetary boundaries: exploring the safe operating space for humanity. Ecol. Soc. 14(2). https://www.jstor.org/stable/26268316 (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Rodale Institute (2014). White Paper on Regenerative Organic Agriculture. Rodale Institute.https://rodaleinstitute.org/assets/WhitePaper.pdf (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Roth, D. (2014). Environmental sustainability and legal plurality in irrigation: the Balinese subak. Current Opinion in Environmental Sustainability 11, 1–9. https://doi.org/10.1016/j.cosust.2014.09.011

Sacks, J. (2002). The Money Trail. New Economics Foundation. https://new-economicsf.files.svdcdn.com/production/files/money-trial.pdf?dm=1601649770 (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Scharler, U., Fath, B. D. (2009). Comparing network analysis methodologies for consumer-resource relations at species and ecosystem sscales. Ecological Modelling 220, 3210–3218. https://doi.org/10.1016/j.ecolmodel.2009.02.011

Senge, P. M., Smith, B., Kruschwitz, N., Laur, J., Schley, S. (2008). The necessary revolution: How individuals and organizations are working together to create a sustainable world. New York: Doubleday.

Shannon, C. E. (1948). A Mathematical Theory of Communication. The Bell System Technical Journal 27(4).https://doi.org/10.1002/j.1538-7305.1948.tb00917.x

Simonyi, K. (1986). A fizika kultúrtörténete. Budapest: Gondolat Kiadó.

Spengler, O. (2011). A nyugat alkonya. Budapest: Noran Libro.

Steffen, W., Richardson, K., Rockström, J., et al. (2015). Planetary Boundaries: Guiding Human Development on a Changing Planet. Science 347(6223). https://www.science.org/doi/10.1126/science.1259855(utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Steiner, R. (1924). A mezőgazdaság gyarapodásának szellemtudományos alapjai. Előadások 1924-ben Koberwitzben. Budapest: Genius Kiadó.

Steiner, R. (2012). Nemzetgazdasági kurzus. Budapest: Silmenor Kiadó.

Steiner, R. (1990). A szociális kérdés lényege. Budapest: Kerekasztal-Kör Tanácsadó Kft. https://kerekasztal.com/kerekasztal/download/vk_2017/Rudolf_Steiner_A_szocialis_kerdes_lenyege.pdf (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Suh, S. (2005). Theory of materials and energy flow analysis in ecology and economics. Ecological Modelling 189(3–4), 251–269. https://doi.org/10.1016/j.ecolmodel.2005.03.011

Szabados, G. (2013). Munkáslét a Magyar Gördülőcsapágy-gyárban a klasszikus szocialista rendszerben. Metszetek 2013(2–3), 255–275. https://ojs.lib.unideb.hu/metszetek/article/view/12355/10937 (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Szabó, E., Pomázi, I. (2006a). Az anyagáramlás-elemzés (statisztikai) módszertani kérdései I. Statisztikai Szemle 84(3), 271–283.

Szabó, E., Pomázi, I. (2006b). Az anyagáramlás-elemzés (statisztikai) módszertani kérdései II. Statisztikai Szemle 84(4), 400–416.

Szigeti, C., Tóth, G., Szabó, R. D. (2017). Decoupling – shifts in ecological footprint intensity of nations in the last decade. Ecological Indicators 72, 111–117. https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2016.07.034

Szlávik, J. (szerk.) (2012). Környezetgazdaságtan. Budapest: Typotex Kiadó.

Szyrmer, J., Ulanowicz, R. E. (1987). Total Flows in Ecosystems. Ecological Modelling 35, 123–136. https://doi.org/10.1016/0304-3800(87)90094-9

Takács-Sánta, A. (2023). A közlegelők tragédiája és komédiája. In Farkas, J. (szerk.), Környezeti kérdések közösségi válaszok. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 171–184.

Tallman, S. (2012). No-till case study: Brown’s Ranch.NCAT Agronomist Publisher.

Tanka, E. (szerk.) (2014). A magyar föld sorsa. Budapest: Agroinform Kiadó.

Tilly, L. J. (1968). The structure and dynamics of Cone Spring. Ecol. Monogr. 38(2), 169–197. https://doi.org/10.2307/1942291

Tobin, J. (1978). A Proposal for International Monetary Reform. Cowles Foundation Discussion Papers, 741. https://elischolar.library.yale.edu/cowles-discussion-paper-series/741 (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Tóth, G. (2022). A bolygó legújabb határai. Magyar Tudomány 183(11), 1476–1487. https://doi.org/10.1556/2065.183.2022.11.9

Tóth, G. (2016). Gazdasággép. Budapest: L’Harmattan Kiadó – Követ Egyesület.

Totman, C. (2006). Japán története. Budapest: Osiris Kiadó.

Trepanowski, J., Canale, R., Marshall, K., Kabir, M., Bloomer, R. (2011). Impact of caloric and dietary restriction regimens on markers of health and longevity in humans and animals: a summary of available findings. Nutrition Journal 10(1). https://doi.org/10.1186/1475-2891-10-107

Tuzson, Z. (2013). Az aranymetszés és a Fibonacci számok mindenütt. Polygon 21(1–2), 108–121. https://www.math.u-szeged.hu/polygonlap/p242.pdf (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Ulanowicz, R. E., Goerner, S. J., Lietaer, B., Gomez, R. (2009). Quantifying sustainability: Resilience, efficiency and the return of information theory. Ecol. Complex. 6(1), 27–36. https://doi.org/10.1016/j.ecocom.2008.10.005

Ulanowicz, R. E. (2014). Reckoning the nonexistent: Putting the science right. Ecol. Model. 293, 22–30. https://doi.org/10.1016/j.ecolmodel.2014.03.014

Ulanowicz, R. E. (2009). The dual nature of ecosystem dynamics. Ecological Modelling 220, 1886–1892. https://doi.org/10.1016/j.ecolmodel.2009.04.015

Ulanowicz, R. E., Kay, J. J. (1991). A package for the analysis of eco- systems flow networks. Environmental Software 6(3), 131–142. https://doi.org/10.1016/0266-9838(91)90024-K

Ulanowicz, R. E. (1986). Growth & Development: Ecosystems Phenomenology. New York: Springer–Verlag. https://doi.org/10.1007/978-1-4612-4916-0

Ulanowicz, R. E. (1980). A hypothesis on the development of natural communities. Journal of Theoretical Biology 85, 223–245. https://doi.org/10.1016/0022-5193(80)90019-3

UNDP (2016). Sustainable Development Goals.United Nations Development Programme.http://www.undp.org(utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

UNEP (2011). Decoupling natural resource use and environmental impacts from economic growth. UNEP–International Resource Panel. https://www.resourcepanel.org/reports/decoupling-natural-resource-use-and-environmental-impacts-economic-growth ((utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Unesco (2004). Educating rural people: a low priority. The newsletter of Unesco’s education sector 9(87).https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000134440(utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Van den Bergh, J. C. J. M., Verbruggen, H. (1999). Spatial sustainability, trade and indicators: an evaluation of the ‘ecological footprint’. Ecological Economics 29(1), 61–72. https://doi.org/10.1016/S0921-8009(99)00032-4

Van Vuuren, D. P., Faber, A. (2009). Growing within limits. A report to the Global Assembly 2009 of the Club of Rome. Netherlands. https://www.pbl.nl/uploads/default/downloads/500201001_0.pdf (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Varga, A. (2023). Természetvédelem és hagyományos ökológiai tudás. In: Farkas, J. (szerk.), Környezeti kérdések közösségi válaszok. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 154–170.

Végh, L., Szám, D., Hetesi, Zs. (2008). Utolsó kísérlet. Budapest: Kairosz Kiadó.

Végh, L. (2004). A civilizáció hatása környezetére. Acta Acad. Paed. Agriensis, Sectio Physicae XXXI, 5–23. https://publikacio.uni-eszterhazy.hu/244/1/Sectio_pyisicae.pdf (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Vekerdy, T. (2004). Az iskola betegít? Budapest: Saxum Kiadó Bt.

Vernadsky, V. I. (1926). Biosfem. Leningrad: NHTI.

Vernadsky, V. I. (1926) Biosfera (The Biosphere). Leningrad: Scientific Chemico-Technical Publishing. https://content.cosmos.art/media/pages/library/the-biosphere/cc69af7420-1595268662/vladimir-i-vernadsky-the-biosphere.pdf (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Vitousek, P., Ehrlich, P., Ehrlich, A., Matson, P. (1986). Human appropriation of the products of photosynthesis. BioScience 36, 368–374. https://doi.org/10.2307/1310258

Vunnava, V., Singh, S. (2021). Integrated mechanistic engineering models and macroeconomic input–output approach to model physical economy for evaluating the impact of transition to a circular economy. Energy & Environmental Science 14(9), 5017–5034. https://doi.org/10.1039/d1ee00544h

Wackernagel, M., Rees, W. (2001). Ökológiai lábnyomunk. Budapest: Föld Napja Alapítvány.

Wahl, D. C. (2025). Regeneratív kultúrák létrehozása és gondozása. Budapest: Profilantrop Egyesület.

Wang, S., Yu, J., Okubo, K. (2019). Scenario analysis on the generation of end-of-life hybrid vehicle in developing countries—focusing on the exported secondhand hybrid vehicle from Japan to Mongolia. Recycling 4(4), 41. https://doi.org/10.3390/recycling4040041

Warneken, F., Chen, F., Tomasello, M. (2006). Cooperative activities in young children and chimpanzees.Child Development 77(3), 640–663. https://doi.org/10.1111/j.1467-8624.2006.00895.x

Weiss, J. (2008). Az „abszolút tudás” fogalma. Világosság 3–4, 37–48. https://epa.oszk.hu/01200/01273/00046/pdf/20080513113152.pdf (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Weisman, A. (1999). Gaviotas: A Village to Reinvent the World. Chelsea Green Publishing.

Werner, K. A., Poehlein, A., Schneider, D., ElSaid, K., Wöhrmann, M., Linkert, I., Hübner, T., Brüggemann, N., Prost, K., Daniel, R., Grohmann, E. (2022). Thermophilic composting of human feces: Development of bacterial community composition and antimicrobial resistance gene pool. Frontiers in Microbiology 13, 824834. https://doi.org/10.3389/fmicb.2022.824834

Wernick, A., Banzuzi, E., Mörelius-Wulff, A. (2023). Do european smart city developers dream of gdpr-free countries? the pull of global megaprojects in the face of eu smart city compliance and localisation costs. Internet Policy Review 12(1). https://doi.org/10.14763/2023.1.1698

White, R. E., Marino, G. E. G. (2007). Las Gaviotas: Sustainability in the Tropics. World Watch Magazine 20(3b). https://www.researchgate.net/publication/294817973_Las_Gaviotas_Sustainability_in_the_tropics (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

WHR (2025). World Happiness Report.https://worldhappiness.report/ (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Wiener, N. (1948). Cybernetics. Scientific American Magazine, 179(5). https://doi.org/10.1038/scientificamerican1148-14

Wilber, K. (2009). A működő szellem rövid története. Budapest: Ursus Libris.

Wohlleben, P. (2017). A természet rejtett hálózata: A fák és állatok titkos kommunikációja. Budapest: Park Könyvkiadó.

Wolfe, R. L. (2004). Rural-urban migration and the stabilization of Cuban agriculture. Food First Organisation.http://www.foodfirst.org/node/1123(utolsó megtekintés: 2008. 05. 15.)

Wright, J. (2009). Sustainable Agriculture and Food Security in an Era of Oil Scarcity Lessons from Cuba. London: Earthscan

WWF (2024). Living Planet Report 2024 – A System in Peril.Switzerland: WWF, Gland. https://www.wwf.org.uk/sites/default/files/2024-10/living-planet-report-2024.pdf (utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Yoon, A., Choe, Y. (2007). Lessons From Cuba to North Korea. Energïa Journal 1(3–4).

Yu, E., Luu, B., Chen, C. (2020). Greenwashing in environmental, social and governance disclosures. Research in International Business and Finance 52, 101192. https://doi.org/10.1016/j.ribaf.2020.101192

Zhang, Y., Zheng, H., Yang, Z., Li, J., Yin, X., Liu, G. Su, M. (2015). Analysis of urban energy consumption in carbon metabolic processes and its structural attributes: a case study for Beijing. Journal of Cleaner Production 103, 884–897. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2014.07.075

Zimbardo, P. (2007). The Luciver Effect: Understanding How Good People Turn Evil. New York: Random House

Zinkernagel, R., Evans, J., Neij, L. (2018). Applying the sdgs to cities: business as usual or a new dawn? Sustainability 10(9), 3201. https://doi.org/10.3390/su10093201

Z. Karvalics, L. (1996). Az információtörténeti gondolkodás ágazatai, kiindulópontjai és kezdetei. Világtörténet ősz–tél, 10–25. https://real-j.mtak.hu/2125/1/Vilagtortenet_1996.pdf(utolsó megtekintés: 2025. 05. 05.)

Zorach, A. C., Ulanowicz, R. E. (2003). Quantifying the complexity of flow networks: how many roles are there? Complexity 8(3), 68–76. https://doi.org/10.1002/cplx.10075

Zsiborács, H., Hegedűsné Baranyai, N., Vincze, A. (2024). Energiabefektetés-energiahozam arány: a megújuló és fosszilis energiaforrások hatékonyságának és fenntarthatóságának összehasonlítása. Magyar Tudomány 185(4), 508–524. https://doi.org/10.1556/2065.185.2024.4.8