Előszó

Erős 2000: Erős Vilmos: „Mit jelent a történetírás-történet és miért írjunk ilyent?” Aetas, XV. évf., 4. sz., 142–147.

Erős 2012a: Erős Vilmos: A szellemtörténettől a népiségtörténetig. Tanulmányok a két világháború közötti magyar történetírásról. (2., javított, bővített, átdolgozott kiadás.) Debrecen University Press, Egyetemi Kiadó, Debrecen.

Erős 2012b: Erős Vilmos: Historiográfia-írás Magyarországon 1945 után. In Erős Vilmos – Takács Ádám (szerk.): „Tudomány és ideológia között.” Tanulmányok az 1945 utáni magyar történetírásról. (Tálentum, 13.) ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 150–166.

Erős 2015: Erős Vilmos: Modern historiográfia. Az újkori történetírás egy története. Ráció Kiadó, Budapest.

Miskolczy 2014: Miskolczy Ambrus: A múlt megszelídítése. Historiográfia és eszmetörténet határán. Gondolat, Budapest.

Törő 2025: Törő László Dávid: Történeti viták Nyugat-Magyarországról/Burgenlandról 1918–1945. Ráció Kiadó, Budapest.

A hanyatlás motívuma a két világháború közötti magyar történetírásban és történeti gondolkodásban

A harmadik út felé, 2006: A harmadik út felé. Szabó István történész cikkekben és dokumentumokban. Szerk. Erős Vilmos. Lucidus, Budapest.

Ankersmit 1998: Franklin R. Ankersmit. In Ewa Domanska: Encounters. Philosophy of History after Postmodernism. University Press of Virginia, Charlottesville–London, 67–99.

Bauernkämper 2003: Arnd Bauernkämper: Geschichtsschreibung als Projektion. Die Revision der ’Whig Interpretation of History’ und die Kritik am Paradigma vom „deutschen Sonderweg” seit den 1970er Jahren. In S. Berger – P. Lambert – P. Schumann (Hrsg.): Historikerdialoge. Geschichte, Mythos und Gedächtniss im deutsch-britischen kulturellen Austausch 1750–2000. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen, 383–438.

Borbándi 1976: Borbándi Gyula: Der ungarische Populismus. Hase & Koehler Verlag, Mainz.

Breisach 2004: Ernst Breisach: Historiográfia. (Ford. Baics Gergely.) Osiris Kiadó, Budapest.

Dénes 1976: Dénes Iván Zoltán: A „realitás” illúziója. A historikus Szekfű Gyula pályafordulója. Akadémiai, Budapest.

Dénes 1999: Dénes Iván Zoltán: Eltorzult magyar alkat. Bibó István vitája Németh Lászlóval és Szekfű Gyulával. Osiris, Budapest.

Epstein 1987: Irene Raab Epstein: Gyula Szekfű. A Study in the Political Basis of Hungarian Historiography. Garland Publishing, New York.

Erős 2008: Erős Vilmos: „A szellemtörténet.” Valóság, LI. évf., 5. sz., 20–35.

Erős 2009: Vilmos Erős: Ethique et raison d’état. (Gyula Szekfű et Jacques Maritain.) In Havas László – Takács László – Tegyey Imre (szerk.): Schola Europaea. Les valeurs de l’Europe-L’Europe des valeurs. Societas Neolatina Hungaricae Sectio Debreceniensis/Collegium de Iosepho Eötvös Nominatum, Budapest–Debrecen, 333–339.

Erős 2012: Erős Vilmos: A szellemtörténettől a népiségtörténetig. Tanulmányok a két világháború közötti magyar történetírásról. (2. kiadás.) Debrecen University Press, Debrecen.

Erős 2015a: Erős Vilmos: Szekfű Gyula. Valóság, LVIII. évf., 1. sz., 43–61.

Erős 2015b: Vilmos Erős: „In the Lure of »Geistesgeschichte«. The Theme of Decline in the Hungarian Historiography and Historical Thinking Between the Two World Wars.” European Review of History / Revue européenne d’histoire, 1. sz., 63–85.

Erős 2016: Vilmos Erős: Spiritual history / Geistesgeschichte-intellectual history-cultural history-postmodern. In uő et al. (eds.): Approaches to Historiography. MTA-DE Néprajzi Tanszék, Debrecen, 105–114.

Erős 2022: Erős Vilmos: Populus, plebs, rusticus. Ráció, Budapest.

Frank 1962: Manuel Frank E.: The Prophets of Paris. Harper & Row – Harvard University Press, New York.

Gedő 1961: Gedő András: A modern revizionizmus filozófiai bírálatához. Tanulmányok. Kossuth, Budapest.

Glatz 1980: Glatz Ferenc: Történetíró és politika. Akadémiai, Budapest.

Glatz 1988: Glatz Ferenc: Nemzeti kultúra-kulturált nemzet 1867–1987. Kossuth, Budapest.

Grezsa 1990: Grezsa Ferenc: Németh László Tanú-korszaka. Szépirodalmi, Budapest.

Gyurgyák 2007: Gyurgyák János: Ezzé lett magyar hazátok. A magyar nemzeteszme és nacionalizmus története. Osiris, Budapest.

Gyurgyák 2012: Gyurgyák János: Magyar fajvédők. Osiris, Budapest.

Hamvas 1983: Hamvas Béla: Világválság. Magvető, Budapest.

Hanák 1993: Hanák Tibor: Az elfelejtett reneszánsz. A magyar filozófiai gondolkodás a század első felében. Göncöl, Budapest.

Hermann 1985: Hermann István: Lukács György élete. Corvina, Budapest.

Himmer 2008: Himmer Péter: „Hegel Fenomenológiája Lukács György gondolkodásában.” Világosság, IL. évf., 6. sz., 79–88.

Hóman–Szekfű 1928–34: Hóman Bálint – Szekfű Gyula: Magyar történet. IV. köt. A tizenhatodik század; V. köt. A tizenhetedik század; VI. köt. A tizennyolcadik század. Egyetemi Nyomda, Budapest.

Iggers 1975: Georg G. Iggers: New Directions in European Historiography. Wesleyan University Press, Middletown, CT

Iggers 1983: Georg G. Iggers: The German Conception of History. Wesleyan University Press, Middletown, CT.

Iggers 1988: Georg G. Iggers: A német historizmus. (Ford. Telegdy Bernát.) Gondolat, Budapest.

Juhász 1983: Juhász Gyula: Uralkodó eszmék Magyarországon 1939–1944. Kossuth, Budapest.

Kiss 2014: Kiss Endre: Marx lábnyomai. Gondolat, Budapest.

Lackó 1988: Lackó Miklós: Korszellem és tudomány 1910–1945. Gondolat, Budapest.

Lackó 1996a: Lackó Miklós: Kerényi, Fülep és Tolnay Károly szellemi kapcsolata. In uő: Sziget és külvilág. Válogatott tanulmányok. MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 335–344.

Lackó 1996b: Lackó Miklós: Népiek tegnap és ma. In Sziget és külvilág, 165–190.

Lackó 1996c: Lackó Miklós: Egy szerep története. In Sziget és külvilág, 10–78.

Lackó 1996d: Lackó Miklós: Lukács György „Blum-tézisei”. In Sziget és külvilág, 191–202.

Lakatos 1996: Lakatos László: Az élet és a formák. Hajnal István történelemszociológiája. Új Mandátum, Budapest.

Lukács 1978a: Lukács György: Az ész trónfosztása. (5. kiadás.) Magvető, Budapest.

Lukács 1978b: Lukács György: Történelem és osztálytudat. Magvető, Budapest.

Maritain 1985: Jacques Maritain: Humanisme integral. (Oeuvres completes. Éditions Universitaires Fribourg Suisse-Éditions Saint Paul, vol. VI.) Paris.

Milotay é. n.: Milotay István: Népi válság, népi Magyarország. Stádium, Budapest.

Munslow 2010: Alun Munslow: The future of history. Palgrave Macmillan, London. https://doi.org/10.1007/978-1-137-04146-3

Nagy 2003: Nagy József: Vico. Eszmetörténet mint korlátlan szemiózis. Áron, Budapest.

Németh 1989a: Németh László: Kisebbségben. In uő: Sorskérdések. Szépirodalmi, Budapest, 408–482.

Németh 1989b: Németh László: A magyarság és Európa. In uő: Sorskérdések, 252–336.

Őze 2009: Őze Sándor: Nemzettudat és historiográfia. Hamvas Intézet, Budapest.

Poszler 1986: Poszler György: Az évszázad csapdái. Tanulmányok Lukács Györgyről. Magvető, Budapest.

Romsics 2008: Romsics Ignác: Történelem, történetírás, hagyomány. Osiris, Budapest.

Romsics 2011: Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Osiris, Budapest.

Rugási 1994: Rugási Gyula: Szellemtörténet és történetfilozófia. In Lackó Miklós (szerk.): A tudománytól a tömegkultúráig. Művelődéstörténeti tanulmányok. 1890–1945. Budapest, 7–36.

Rózsahegyi 1981a: Rózsahegyi Edit: A történelem és osztálytudat eszmei előzményei. Hegel és a fiatal Lukács. In uő: Elmélet és filozófia. Gondolat, Budapest, 132–161.

Rózsahegyi 1981b: Rózsahegyi Edit: A Történelem és osztálytudat totalitásfelfogása. In uő: Elmélet és filozófia, 162–191.

Safranski 2007: Rüdiger Safranski: Friedrich Schiller, avagy a német idealizmus felfedezése. (Ford. Györffy Miklós.) Európa, Budapest.

Salamon 2002: Salamon Konrád: A harmadik út küzdelme. Korona Kiadó, Budapest.

Strupp 1997: Christoph Strupp: „Der lange Schatten Huizingas. (Neue Ansätze der Kulturgeschichtsschreibung in den Niederlanden.)” Geschichte und Gesellschaft, XXIII, 44–69.

Sutyák 2007: Sutyák Tibor: Michel Foucault gondolkodása. Attraktor, Máriabesnyő–Gödöllő.

Szabó 1919: Szabó Dezső: Az elsodort falu. I–II. Táltos, Budapest.

Szabó 1990: Szabó Dezső: Ede megevé ebédem. In uő: A magyar káosz. Pamfletek. Szépirodalmi, Budapest, 286–389.

Szekfű 1913: Szekfű Gyula: A száműzött Rákóczi, 1715–1735. MTA, Budapest.

Szekfű 1918: Szekfű Gyula: A magyar állam életrajza. Történelmi tanulmány. Dick Manó, Buda-pest.

Szekfű 1920: Szekfű Gyula: Három nemzedék. Egy hanyatló kor története. „Élet” irodalmi és nyomdai rt. kiadása, Budapest.

Szekfű 1931: Szekfű Gyula: A politikai történetírás. In Hóman Bálint (szerk.): A magyar történetírás új útjai. Magyar Szemle Társaság, Budapest, 397–444.

Szekfű 1934: Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1934.

Szekfű 1938: Szekfű Gyula: Nem vagyunk bújdosók. Magyar Szemle, XII. évf., 32. köt., 391–396.

Szekfű 1987: Szekfű Gyula: Valahol utat vesztettünk. Magvető, Budapest.

Szigeti 1964: Szigeti József: A magyar szellemtörténet bírálatához. Kossuth, Budapest.

Takács 2006: Takács Péter: Bánffy Miklós világa. Lucidus, Budapest.

Talavera 1998: Nicholas M. Nagy Talavera: Nicolae Iorga. A biography. The Center for Romanian Studies, Iasi–Oxford–Portland.

Trencsényi 2011: Trencsényi Balázs: A nép lelke. Nemzetkarakterológiai viták Kelet-Európában. Argumentum Kiadó – Bibó István Szellemi Műhely, Budapest.

Ujváry 2007: Ujváry Gábor: A végtelenben újra találkoznak. Szekfű Gyula és Hóman Bálint párhuzamos, majd elváló életpályája. In Paksa Rudolf (szerk.): Szekfű Gyula és nemzedéke a magyar történetírásban. Argumentum – Eötvös József Collegium, Budapest, 43–78.

Vardy 1976: Steven Béla Vardy: Modern Hungarian Historiography. Columbia University Press, New York.

Weiss 1997: Weiss János: A Frankfurti Iskola. Áron, Budapest.

Zsigmond 1977: Zsigmond László: Claude-Henri de Saint-Simon. A XIX. század politikai gondolkodásának történetéből. Akadémiai Kiadó,

“LÉNYEGÉBEN TELJESEN AZONOS LELKI ÖSSZETÉTELLEL.”

Alvinczy 1929: Alvinczi Péter: „Bethlen Gábor új megvilágításban I.” Kálvinista Szemle, X. évf., 5. sz., 39–40; II. rész: Kálvinista Szemle, X. évf., 6. sz., 47–48.

Alvinczy 1931: Alvinczi Péter: „Váratlan fordulat. (Zoványi a Szekfű-kérdésről.)” Kálvinista Szemle, XII. évf., 46. sz. (november 14.), 365–366.

Angyal 1928: D. Angyal: Gabriel Bethlen. Extrait de la Revue Historique, Paris.

Angyal 1929–1930: Angyal Dávid: „Adalékok Bethlen Gábor történetéhez.” Századok, LXIII. évf., 1929. 9–10. sz., 353–364; LXIV. évf., 1930. 4–6. sz., 1–3, 576–606; 465–485.

Asztalos 1931: Asztalos Miklós ismertetése a Hóman–Szekfű V. kötetéről. Protestáns Szemle, XL. évf., 553–563.

Bajcsy Zsilinszky 1928: Bajcsy Zsilinszky Endre: „A háborús nemzedék.” Előörs, július 29. 2.

Bajcsy Zsilinszky 1937: Bajcsy Zsilinszky Endre: „Magyar nemzet, magyar állam, magyar faj.” Magyarország, szeptember 11. 3.

Balla 1931: Balla Antal: „A magyar történetírás új útjai.” Pesti Hírlap, március 31.

Balogh 1967: Balogh István: „Dr. Révész Imre (1889–1967).” Alföld, XVIII. évf., 4. sz., 93–94.

Barcza 1989: Dr. Barcza József: „Révész Imre az egyháztörténész.” Református Egyház, XXXXI. évf., 9. sz., 210–213.

Barcza 1989: Barcza József: „Révész Imre az egyháztörténész.” Confessio, XIII. évf., 3. sz., 25–31.

Barcza 1989: Barcza József: „Révész Imre életműve.” Theologiai Szemle, XXXII. évf., 4. sz., 193–197.

Bíró S. 1943: Bíró Sándor: Magyar diákévek Lupas¸ tanár úrnál. In Omagiu lui Ioan Lupas¸. La implinirea varstei de 60 ani august 1940. Bucuresti, 78–89.

Bíró V. 1929: Bíró Vencel: „Bethlen Gábor és az erdélyi katholicizmus.” Erdélyi Irodalmi Szemle, VI. évf., 3–4. sz., 253–273.

Bittner 1933: Bittner Lajos: „Károlyi Árpád a levéltárnok.” Levéltári Közlemények, XI. évf., 174–204.

Bosnyák 1942: Bosnyák Zoltán: A Magyar fajvédelem úttörői. Stádium, Budapest, 1942. (Új kiadása: Budapest, Gede testvérek, 2000.)

Bucsay 1967: Bucsay Mihály: „Révész Imre (1889–1967).” Theologiai Szemle, X. évf., 3–4. sz., 83–86.

Császtvay–Halász–Ujváry 2009: Császtvay Tünde – Halász Ferenc – Ujváry Gábor (szerk.): Egy konzervatív történész. Tanulmányok Angyal Dávidról. Argumentum Kiadó, Budapest.

Czeglédi 1989: Czeglédy Sándor: „Révész Imre, az igehirdető.” Confessio, XIII. évf., 3. sz., 17–25.

Dénes 1976: Dénes Iván Zoltán: A „realitás” illúziója. A historikus Szekfű Gyula pályafordulója. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Dénes 2015: Dénes Iván Zoltán: A történelmi Magyarország eszménye. Szekfű Gyula a történetíró és ideológus. Kalligram, Pozsony.

Eckhart 1931a: Eckhart Ferenc: „A magyar alkotmányfejlődés.” Magyar Jogi Szemle. XII. évf., május.

Eckhart 1931b: Eckhart Ferenc: „Alkotmánytörténeti illúziók és szentistváni realitások.” Nemzeti Újság, március 11. 57. sz. 4.

Eőri Szabó 1931: Eőri Szabó Dezső: „Révész Imre és Szekfű Gyula. Reflexiók Varga Sándor cikkéhez.” Kálvinista Szemle XII. évf., május 16., 20, 165.

Erdős–Nyári 1996: Erdős Ferenc – Nyári Zsigmond: Károlyi József gróf, a politikus. In Károlyi József: Madeirai emlék. Fejér Megyei Levéltár Közleményei, Székesfehérvár, 71–161.

Erdősi 2006: Erdősi Péter: „Barokk és neobarokk. Két fogalom kölcsönhatása Magyarországon.” Korall, VII. évf., március, 155–186.

Erős 2000a: Erős Vilmos: A Szekfű–Mályusz vita. Csokonai Kiadó, Debrecen.

Erős 2000b: Erős Vilmos: „A hatalom humanizálása avagy Szekfű démonizálása. Megjegyzések Dénes Iván Zoltán: Eltorzult magyar alkat. Bibó István vitája Németh Lászlóval és Szekfű Gyulával című könyvéhez.” Századvég, V. évf., 4. sz., 135–144.

Erős 2008a: Erős Vilmos: „Szekfű: árnyak és viták. Az Eötvös Collegium konferenciakötetéről. (Recenzió a „Szekfű Gyula és nemzedéke a magyar történetírásban” című kötetről. Szerk.: Paksa Rudolf. Argumentum Kiadó, Eötvös József Collegium, Budapest, 2007, 197.) Kommentár, 2. sz., 120–127.

Erős 2008b: Erős Vilmos: „A szellemtörténet.” Valóság, LI. évf., 5. sz., 20–35.

Erős 2009: Erős Vilmos: „A magyar történetírás a két világháború közötti időszakban.” Valóság, LII. évf., 2. sz., 48–69.

Erős 2011a: Erős Vilmos: Szekfű historiográfiai koncepciója. In A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Ráció Kiadó, Budapest, 2011, 101–111.

Erős 2011b: Erős Vilmos: „Sebestyén Gyula bírósági pere Szekfű Gyulával.” Néprajzi Látóhatár, XX. évf., 3. sz., 83–103.

Erős 2011c: Erős Vilmos: Hóman Bálint és Mályusz Elemér kapcsolata. In Ujváry Gábor (szerk.): Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Ráció Kiadó, Budapest, 217–228.

Erős 2012: Erős Vilmos: A szellemtörténettől a népiségtörténetig. Tanulmányok a két világháború közötti magyar történetírásról. (2., javított, bővített, átdolgozott kiadás.) Debrecen University Press, Egyetemi Kiadó, Debrecen.

Erős 2013a: Erős Vilmos: Magyar Historiker-Streit? A Mohács-vita az 1970-es években. In S. Varga Pál – Száraz Orsolya – Takács Miklós (szerk.): Loci memoriae Hungaricae. II. Debrecen, Egyetemi Kiadó, 297–308.

Erős 2013b: Erős Vilmos: „Bűvölet nélkül – félúton. Elmélkedések Romsics Ignác könyvéről.” Valóság, LVI. évf., 5. sz., 80–92.

Erős 2015: Erős Vilmos: Modern historiográfia. Az újkori történetírás egy története. Ráció, Budapest.

Erős 2023: Erős Vilmos: „Mályusz Elemér: Visszaemlékezések. (Recenzió és reflexiók.)” Valóság, LXVI. évf., 12. sz., 16–26.

Erős–Gyimesi 2009: Erős Vilmos – Gyimesi Pálma: „Ifjabb Révész Imre levelei Szekfű Gyulának.” Lymbus, VII. évf., 233–257. (Újból megjelent In Erős Vilmos: A szellemtörténettől a népiségtörténetig. Tanulmányok a két világháború közötti magyar történetírásról. [2., javított, bővített, átdolgozott kiadás.] Debrecen University Press, Egyetemi Kiadó, Debrecen.)

Fazekas 2011a: Fazekas István: Szekfű Gyula és a Haus-, Hof- und Staatsarchiv levéltárosai az I. világháború előestéjén. In A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Ráció Kiadó, Budapest, 2011, 58–75.

Fazekas 2011b: Fazekas István: Árpád Károlyi (1853–1940). Direktor des Haus- Hof- und Staatsarchivs. In Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs. Festschrift für Lorenz Mikolitzky. Wien, 63–81.

Fessler 1815–1825: Fessler Ignác Aurél: Die Geschichte der Ungern und ihre Landsassen. Johan Friedrich Gleditsch, Leipzig.

Féja 1931: Féja Géza: „A kurzus felszámolása. Szekfű Gyula és a »nemzet megújhodása«.” Előörs, november 22.

Féja 1932: Féja Géza: „A XVIII. század megdicsőülése. I–IV.” Előörs, február 7. 4; február 14. 2–3; február 21. 2–3; február 28. 1–2; március 6. 1–2.

Glatz 1980: Glatz Ferenc: Történetíró és politika. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Gyimesi 2010 (2012): Gyimesi Pálma: Böhm Károly hatása ifjabb Révész Imre történetelméletére In Történeti Tanulmányok, XVIII. Szerk. Velkey Ferenc. Debrecen, 45–66.

Gyimesi 2011: Gyimesi Pálma: Debreceni színek a Bethlen Gábor-arcképhez. In Ujváry Gábor (szerk.): A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Ráció Kiadó, Budapest, 122–135.

Gyimesi 2011 (2012): Gyimesi Pálma: Szekfű Gyula és Ifjabb Révész Imre kapcsolata. In Erős Vilmos – Velkey Ferenc (szerk.): „A historiográfia műhelyében”. Történeti Tanulmányok, XIX. (A 2010-es historiográfiai konferencia előadásai. Debrecen, 2010. november 25.) Debrecen, 77–94.

Gyurgyák 2007: Gyurgyák János: Ezzé lett magyar hazátok. A magyar nemzeteszme és nacionalizmus története. Osiris, Budapest.

Gyurgyák 2012: Gyurgyák János: Magyar fajvédők. Osiris, Budapest.

Hajnal 1929: Hajnal István: Szekfű Gyula: Bethlen Gábor. Napkelet, VII. évf., 4. sz., 299–301.

Hanák 2009: Hanák Gábor: Kosáry Domokos pályaképéhez. In Ormos Mária – Ferch Magda (szerk.): Hommage á Kosáry Domokos. Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, Budapest, 86–110.

Hernádi 1980: Hernádi László: Bethlen Gábor bibliográfia 1613–1980. In Nagy László (szerk.): Bethlen Gábor állama és kora. ELTE, Budapest.

Horánszky 1941: Horánszky Lajos: Magyarok Bécsben. Károlyi és Thallóczy köre. (A Thallóczy Lajos Társaság kiadványai, 10.) Budapest.

Hóman–Szekfű 1928–1934: Hóman Bálint – Szekfű Gyula: Magyar Történet I–V. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

Iggers 1988: Georg G. Iggers: A német historizmus. (Ford. Telegdy Bernát.) Gondolat, Budapest.

Juhász 1967: Juhász Géza: „Révész Imre pályája.” Alföld, XVIII. évf., 5. sz., 99–100.

Just 2008: Thomas Just: Ludwig Bittner (1877–1945). Ein politischer Archivar. In Karel Hruza (Hrsg.): Österreichische Historiker 1900–1945. Böhlau–Wien–Köln–Weimar, 283–305. https://doi.org/10.7767/boehlau.9783205118572.283

Juzbasic–Ress 2010: Dzevad Juzbasic – Imre Ress (Hrsg.): Lajos Thallóczy, der Historiker und Politiker. MTA Történettudományi Intézete, Sarajevo–Budapest.

Karácsony 1941: Karácsony Sándor: Szekfű Gyula és R. Kiss István könyve. In uő: Magyar világnézet. Exodus, Budapest, 115.

Kardos 1969: Kardos József: „Az Eckhart-vita és a szentkorona-tan.” Századok, CIII. évf., 5–6. sz., 1104–1118.

Kathona 1967: Dr. Kathona Géza: „Emlékezés Révész Imrére, az egyháztörténetíróra.” Református Egyház, XIX. évf., 7–8. sz., 165–166.

Kálnoki Bedő 1931: Kálnoki Bedő Sándor: „A magyar történetírás új útjai.” Budapesti Hírlap, március 8.

Kämmerer 2014: Wolfgang Kämmerer: Friedrich Meinecke und das Problem des Historismus. Peter Lang, Frankfurt am Main. https://doi.org/10.3726/978-3-653-02686-3

Kerepeszky 2009: Kerepeszky Róbert: A Turul Szövetség országos és debreceni szervezete (1919–1945). PhD-értekezés, Debrecen.

Kincses 2013: Kincses Katalin Mária: „Szellemtörténet és hadtörténetírás. (A magyar hadtörténetírás kapcsolódási pontjai, különös tekintettel az 1930-as évekre.)” Hadtörténelmi Közlemények, CXXVI. évf., 2. sz., 377–411.

Király 1931: Király Aladár: Harc Rákóczi becsületeért [sic!]. Országos Rákóczi Szövetség, Bu-dapest.

Klueting 1986: Klueting, Hans: „»Vernunftrepublikanismus« und »Vertrauensdiktatur«. Friedrich Meinecke in der Weimarer Republik.” Historische Zeitschrift, Band CCXXXXII. 69–98. https://doi.org/10.1524/hzhz.1986.242.jg.69

Kocsis 1989: Kocsis Elemér: „Révész Imre, az egyházkormányzó.” Confessio, XIII. évf., 3. sz., 11–17.

Kosáry 1994: Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés története I–II. Osiris, Budapest.

Korompay 2011: Korompay János: Szekfű Gyula és Horváth János barátságának dokumentumai. In A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Ráció Kiadó, Budapest, 28–34.

Kós 1929a: Kós Károly: „Szekfű Gyula: Bethlen Gábor.” Erdélyi Helikon, II. évf., 3. sz., 231–235.

Kós 1929b: Kós Károly: Erdély. Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár.

Kovács 2011: Kovács Dávid: Szabó Dezső és Szekfű Gyula magyarságszemléletének párhuzamai az 1920-as években. In A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Ráció Kiadó, Budapest, 213–228.

König 1930: Anton König: „Der Kampf gegen nicht vorhandene Feinde.” Sonntagsblatt, 1930, május 25, 3–4.

Krenner 1929–1930: Krenner Miklós (Spectator): A debreceni disputa.” A Toll, I–II. évf., 1929. 18. sz., 11–14, 1930. 1. sz., 20–25.

Lupas¸ 1928–1930: Ioan Lupas¸: Szekfü Gyula, Bethlen Gábor. Gabriel Bethlen. Budapest, 1929. Anuarul Institului de Istorie si Arheologie Nationala˘, V, Cluj-Napoca, 578–580.

Lupas¸ 1936a: Ioan Lupas¸: „Epoca de aura minorita˘t¸ilor.” Paralelism istoric, augusztus, No. 611, 337–344.

Lupas¸ 1936b: Ioan Lupas¸: „Ungaria medievala˘ s¸i minorita˘tile lei.” Piatra de Hotar, III, 8–9. sz., 23–28.

Lukinich 1938: Lukinich Imre (szerk.): Magyar Művelődéstörténet III. Magyar Történelmi Társulat, Budapest.

Mályusz 1931: Mályusz Elemér: „Az Eckhart-vita.” Századok, LXV. évf., 9–10. sz., 406–419.

Mályusz 1935: Mályusz Elemér: A Rákóczi kor társadalma. In Lukinich Imre (szerk.): Rákóczi emlékkönyv halálának kétszázéves évfordulójára. Magyar Történelmi Társulat, Budapest. II. köt. 25–58.

Mályusz 2006: Mályusz Elemér: A vörös emigráció. Attraktor, Máriabesnyő–Gödöllő. (Eredetileg 1931.)

Mályusz 2008: Mályusz Elemér: A magyar történettudomány. Attraktor, Máriabesnyő–Gödöllő.

Mezey 2000: Mezey Barna: Utószó. In Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Osiris, Budapest, 407–437.

Makkai 1934: Makkai Sándor: Egyedül. Bethlen Gábor lelki arca (1929). In uő: Egyedül. Tanulmányok. Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1–75.

Meszlényi 1929: Dr. Meszlényi Antal: „Bethlen Gábor.” Katholikus Szemle, XXXXIII. évf., 5. sz., 409–422.

Mérei 1934: Mérei Gyula: Magyarországi politikai pártprogramok: 1867–1914. Ranschburg Gusztáv, Budapest.

Miskolczy 2012: Miskolczy Ambrus: „»…igen, de…« Antiszemitizmus és történetírás Hunniában.” 2000, október, 11–26.

Miskolczy 2014: Miskolczy Ambrus: A múlt megszelídítése: eszmetörténet és historiográfia határán. Gondolat, Budapest.

Monostori 2017: Monostori Imre: Szekfű Gyula a változó időkben. Életmű – fogadtatás – utókor 1913–2016. Pannonia Könyvek, Pécs.

Móricz 1929: Móricz Zsigmond: Bethlen Gábor. Nyugat, XXII. évf., 19. sz., 381–384.

Móricz 1982: Móricz Zsigmond: Erkölcsi sarkantyú. Tanulmányok. 2. köt. Szépirodalmi, Budapest.

Móricz 2002: Móricz Zsigmond: Erdély I–III. Osiris, Budapest.

Nagy 1929: Dr. Nagy Géza: „A Bethlen-rejtély. Szegfű [sic!] Gyula: Bethlen Gábor. Budapest, 1929.)” Pásztortűz, XV. évf., 6. sz., 140–141.

Nagy 1931: Dr. Nagy Géza: „A legújabb Bethlen irodalom.” Erdélyi Helikon, IV. évf., 2. sz., 98–109.

Nagy 2008: Nagy Géza: A református egyház története 1608–1715. Attraktor Kiadó, Mária-besnyő–Gödöllő.

Németh 1942: Németh László: Szekfű Gyula. In Németh László: Kisebbségben I–II. Magyar Élet, Budapest, 185–274.

Ormos 2003: Ormos Mária (szerk.): Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Osiris, Budapest.

Orosz 2014: Orosz László: Tudomány és politika. Fritz Valjavec (1909–1960) a két világháború közötti magyar–német tudománypolitikai kapcsolatokban. Ráció Kiadó, Budapest.

Őze 2009: Őze Sándor: Nemzettudat és historiográfia. Hamvas Intézet. Budapest.

Papp–Balogh 2013: Papp Klára – Balogh Judit (szerk.): Bethlen Gábor képmása. Szerk. Debreceni Egyetem Történelmi Intézete, Debrecen.

Pauler 1871: Pauler Gyula: „A positivismus hatásáról a történettudományra.” Századok, V. évf., 8. sz., 527–645.; 624–641.

Pauler 1873: Pauler Gyula: „Comte Ágost és a történelem.” Századok, VII. évf., 4. sz., 225–241; 6. sz., 391–406; 7. sz., 462–481.

Pál 2015: Pál Lajos: „Egy folyóirat a történész viták kereszttüzében.” Századok (1931–1943).” Századok, 1. sz., 33–86.

Pók 1990: Pók Attila: „Ranke, a historizált historikus.” Világosság, XXXI. évf., 4. sz., 295–300.

Révész 1914: Révész Imre: „A száműzött Rákóczi.” Protestáns Szemle, XXVI. évf., 5. sz., 301–304.

Révész 1931a: Révész Imre: „A történettudomány új útjai és a protestantizmus.” Protestáns Szemle XL. évf., 8–9. sz., 507.

Révész 1931b: Révész Imre: „Irányzatos-é a magyar protestáns történetírás?” Protestáns Szemle, XL. évf., 1931/4, 307.

Révész 1931c: Révész Imre: „Egy szomorú előadás.” Dr. Révész Imre nyilatkozata. Kálvinista Szemle, XII. évf., 1931, május 16, 20, 166–167.

Révész 1931d: Révész Imre: „Nyilatkozat.” Református Figyelő, IV. évf., május 16., 20, 231–232.

Romsics 2011: Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Osiris Kiadó, Budapest.

Pompéry 1930: Pompéry Aurél: Irányzatos-e a magyar protestáns történetírás. I. (A szerző tulajdona.) Budapest.

Rugonfalvi 1923: Rugonfalvi Kis István: Iktári Bethlen Gábor erdélyi fejedelem. Magánkiadás, Debrecen.

Rugonfalvi 1929a: Rugonfalvi Kiss István: „Szekfű Gyula: Bethlen Gábor.” Protestáns Szemle, XXXVIII, 2. sz., 123–132.

Rugonfalvi 1929b: Rugonfalvi Kiss István: Az átértékelt Bethlen Gábor. Válaszul Szekfű Gyulának. Magánkiadás, Debrecen.

Rugonfalvi 2008: R. Kiss István: Az átértékelt Bethlen Gábor. Válaszul Szekfű Gyulának. In uő: Bethlen Gábor. Attraktor Kiadó, Máriabesnyő–Gödöllő, 65–180.

Sárközi 2018: Sárközi Attila: Károlyi Árpád történetírói pályakezdése. (Egyetemi szakdolgozat.) DE BTK Történelmi Intézet, Debrecen.

Sipos 1992: Sipos Péter: „Háború páholyból… Magyarország 1939/41.” História, XIV. évf., 2. sz.,3–7.

Sutyák 2007: Sutyák Tibor: Michel Foucault gondolkodása. Attraktor, Máriabesnyő–Gödöllő.

Schweitzer 2011: Schweitzer Gábor: „»Szomorú a jövő, mert szomorú a jelen.« Angyal Dávid naplófeljegyzései. Századok, CXXXV. évf., 3. sz., 697–754.

Szabó 1948: Szabó István: A jobbágy vallásügye. In uő: Tanulmányok a magyar parasztság történetéhez. Teleki Pál Tudományos Intézet, Budapest, 203–265.

Szabó 1967: Szabó István: „Révész Imre (1889–1967).” Magyar Tudomány, LXXIV köt. 1. sz., 784–786.

Szekfű 1904: Szekfű Gyula: Adatok Szamosközy István munkáinak kritikájához. Barcza József könyvnyomdája, Budapest.

Szekfű 1912: Szekfű Gyula: Serviensek és familiarisok. Vázlat a középkori magyar alkotmány- és közigazgatástörténet köréből. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Szekfű 1913: Szekfű Gyula: A száműzött Rákóczi, 1715–1735. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Szekfű 1918: Szekfű Gyula: A magyar állam életrajza. Történelmi tanulmány. Dick Manó könyv-kereskedése, Budapest.

Szekfű 1926: Szekfű Gyula: „Álarcos könyvek.” Napkelet, IV. évf., 3. sz., 255–261.

Szekfű 1929a: Szekfű Gyula: Bethlen Gábor. Magyar Szemle Társaság, Budapest.

Szekfű 1929b: Szekfű Gyula: „Kritika és terror”. I. rész: Magyar Kultúra, XVI. évf., 6. sz., 251–256; II. rész: XVI. évf., 7. sz., 300–305.

Szekfű 1929c: Szekfű Gyula: „Új színek a Bethlen Gábor-arcképhez.” Erdélyi Helikon, II. évf., 10. sz., 771–778.

Szekfű 1931a: Szekfű Gyula: A politikai történetírás. In Hóman Bálint (szerk.): A magyar történetírás új útjai. Magyar Szemle Társaság, Budapest, 397–444.

Szekfű 1931b: Szekfű Gyula: „Sufflay Milán tragédiája.” Magyar Szemle, XI. köt., 1–4. sz. (január–április), 377–383.

Szekfű 1933: Szekfű Gyula: Károlyi Árpád a történetíró. In Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik fordulójának ünnepére. Sárkány Nyomda, Budapest, 5–27.

Szekfű 1934: Szekfű Gyula: Három nemzedék. (Harmadik kiadás.) Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

A mai Széchenyi, 1935: A mai Széchenyi. Eredeti szövegek Széchenyi István munkáiból. Válogatta, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Szekfű Gyula. Révai, Budapest.

Szekfű 1935: Szekfű Gyula: „A vallási türelem és a hazai puritánizmus.” Theologia, II. évf., 303–314.

Szekfű 1936: Szekfű Gyula: „Válasz a Magyar Történet dolgában.” Budapesti Szemle, 243. köt. 706, 371–384.

Szekfű 1939: Szekfű Gyula: A magyar jellem történetünkben. In Szekfű Gyula (szerk.): Mi a magyar? Magyar Szemle Társaság, Budapest, 489–556.

Szekfű 1940a: Szekfű Gyula: „Tündérország.” Magyar Nemzet, 194. sz., 7.

Szekfű 1940b: Szekfű Gyula: „Egy darab régmúlt.” Magyar Nemzet, 240. sz. 5.

Szekfű 1941: Szekfű Gyula: „Erdélyi szellem, múlt és jelen.” Magyar Nemzet, 187. sz., 5.

Szilágyi 1879: Szilágyi Sándor (szerk.): Bethlen Gábor fejedelem kiadatlan politikai levelei. MTA, Budapest.

Takács 2002: Takács Ádám: Történeti megismerés és történeti tudás Michel Foucault-nál. In Szekeres András (szerk.): A történész szerszámos ládája. L’Harmattan, Budapest, 15–37.

Tilkovszky 1959: Tilkovszky Loránt: „Bajcsy Zsilinszky Endre történetpolitikai vitája Szekfű Gyulával.” Valóság, II. évf., 6. sz., 36–47.

Tilkovszky 1971: Tilkovszky Loránt: „Bajcsy Zsilinszky Endre önéletrajzi vallomása politikai nézetei fejlődéséről és a szellemtörténethez való viszonyáról. Részletek Szekfű Gyulához intézett 1942. évi vitairatából.” Századok, CV. évf., 5. sz., 966–1002.

Tóth 2007: Tóth Zoltán József: Magyar közjogi hagyományok és nemzeti öntudat a 19. század végétől napjainkig. Szent István Társulat, Budapest.

Török 1930: Török Pál: „Újabb könyvek Bethlen Gáborról.” Budapesti Szemle, 218. köt. 634. sz., 465–478.

Törő 2020: Törő László Dávid: „A szellemtörténet is csak az adatokból indulhat ki.” Eckhart Ferenc történészi munkásságának főbb problémái. Ráció, Budapest.

Ujváry 2007: Ujváry Gábor: A végtelenben újra találkoznak. Szekfű Gyula és Hóman Bálint párhuzamos, majd elváló életpályája. In Paksa Rudolf (szerk.): Szekfű Gyula és nemzedéke a magyar történetírásban. Argumentum – Eötvös József Kiadó, Budapest, 43–78.

Ujváry 2011: Ujváry Gábor (szerk.): Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Ráció Kiadó, Budapest.

Valjavec 1929: Fritz Valjavec: Szekfű Gyula: Bethlen Gábor. Ungarische Jahrbücher, Band IX., 119–122.

Vardy 1976: Vardy, Steven Béla: Modern Hungarian Historiography. Columbia University Press, New York.

Varga 1931a: Varga Sándor: „Egy szomorú előadás.” Kálvinista Szemle, XII. évf., május 9., 19.

Varga 1931b: Varga Sándor: Nyilatkozatok címszó alatt. Kálvinista Szemle, XII. évf., május 23., 21, 172.

R. Várkonyi 1961: R. Várkonyi Ágnes: Thaly Kálmán és történetírása. Akadémiai Kiadó, Budapest.

R. Várkonyi 1973: R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. II. A pozitivizmus gyökerei és kibontakozása Magyarországon. 1830–1860. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Victor 1931: Dr. Victor János: „Rosszból is jön ki jó.” Református Figyelő, IV. évf., június 13., 24, 283–284.

Wellmann 1939: Wellmann Imre (szerk.): Magyar Művelődéstörténet IV. Magyar Történelmi Társulat, Budapest.

Zolnai 1927: Zolnai Béla: A janzenista Rákóczi. Széphalom-Kör, Szeged.

Zoványi 1938: Zoványi Jenő: Történelmi átértékelés. In uő: Szekfű és társai történetírása. Viktória Nyomda, Budapest, 11–21 (eredetileg: Századunk, III. évf., 1928, 265–271); Tájékoztatásul. In uo. 21–22 (eredetileg: Századunk, V. évf., 1930, 360); Néhány szó a Szekfü- [sic!] kérdéshez. In uo. 26–30 (eredetileg: Protestáns Szemle, XL. évf., 1931. 11. sz., 698–701.); Válasz Révész Imrének és Asztalos Miklósnak. In uo. 30–31 (eredetileg: Protestáns Szemle, IXL. évf., 1932. 1. sz., 52).

SZELLEMTÖRTÉNET VERSUS NÉPISÉGTÖRTÉNET

A harmadik út felé, 2006: A harmadik út felé. Szabó István történész cikkekben és dokumentumokban. Válogatta, jegyzetekkel ellátta és szerkesztette Erős Vilmos. Lucidus Kiadó, Budapest.

Ablonczy 2016: Ablonczy Balázs: Keletre, magyar. A magyar turanizmus története. Jaffa, Budapest.

Berger 2015: Stefan Berger (with Christoph Conrad): The Past as History: National identity and Historical Consciousness in Modern Europe. Palgrave Macmillen, Basingstoke.

Benda 1942: Benda Kálmán: Bocskai István: 1557–1606. (Magyar életrajzok.) Franklin, Budapest.

Bolgár 2006: Bolgár Dániel: „Népből nemzet, történészből szónok.” BUKSZ, XVIII. évf., 3. sz., 223–230.

Bolgár 2007: „Viszontválasz.” BUKSZ, XIX. évf., 1. sz., 7–10.

Borbándi 1976: Borbándi Gyula: Der ungarische Populismus. Hase & Kodler, Mainz.

Csíki–Rémiás 1999: Csíki Tamás – Rémiás Tibor (szerk.): Válogatás Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból. Wellmann Imre örökösei, Miskolc.

Dénes 1976: Dénes Iván Zoltán: A „realitás” illúziója. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Dénes 2015: Dénes Iván Zoltán: A történelmi Magyarország eszménye. Szekfű Gyula a történetíró és ideológus. Kalligram, Pozsony.

Erős 2000: Erős Vilmos: A Szekfű–Mályusz vita. Csokonai Kiadó, Debrecen.

Erős 2005: Erős Vilmos: Asszimiláció és retorika. Szabó István: A magyar asszimiláció című munkájának rekonstrukciója. Csokonai Kiadó, Debrecen.

Erős 2010a: Erős Vilmos: „Hóman Bálint és a historiográfia.“ Magyar Szemle, Új Folyam, XIX. évf., 11–12. sz., 90–106.

Erős 2010b: Erős Vilmos: “A Szent István-i államtól Kárpát Európáig. Szekfű Gyula történetpolitikai gondolkodása az 1940-es évek első felében.” Limes, XXIII. évf., 2. sz., 15–30.

Erős 2011: Erős Vilmos: „Sebestyén Gyula bírósági pere Szekfű Gyulával.“ Néprajzi Látóhatár, XX. évf., 3. sz., 83–103.

Erős 2013: Erős Vilmos: „Bűvölet nélkül – félúton. Elmélkedések Romsics Ignác könyvéről.” Valóság, LVI. évf., 5. sz., 80–92.

Erős 2015: Erős Vilmos: Modern historiográfia. Az újkori történetírás egy története. Ráció Kiadó, Budapest.

Erős 2016a: Erős Vilmos: „A második »száműzött Rákóczi« vita. Szekfű Gyula Bethlen Gábor című művének korabeli fogadtatása.” Századok, CL. évf., 1. sz., 3–46.

Erős 2016b: Erős Vilmos: „A történelmi Magyarország eszménye. Szekfű Gyula a történetíró és ideológus. [The ideal of historic Hungary: Gyula Szekfű, historian and ideologue.] By Iván Zoltán Dénes.” Hungarian Historical Review, V. évf., 3. sz., 444–449.

Erős 2017a: Erős Vilmos: „A helytörténettől a népiségtörténetig… és tovább. Szabó István Debrecennel és az Alfölddel kapcsolatos tanulmányai.” Valóság, LX. évf., 2. sz., 19–52.

Erős 2017b: Erős Vilmos: „»A magyarság létét tápláló népi forrás«. Szabó Istvánnak a magyar parasztság középkori történetével kapcsolatos munkái.” Agrártörténeti Szemle, LVIII. évf., 1–4. sz., 89–124.

Erős 2017c: Erős Vilmos: „Historicizmus és fantomirodalom. Dénes Iván Zoltán Szekfű Gyula-monográfiájáról.” Valóság, LIX. évf., 12. sz., 84–96.

Erős 2018a: Erős Vilmos: A múlt mint történelem. Klió, XXVII. évf., 1. sz., 90–99.

Erős 2018b: Erős Vilmos: „Plebs és populus között. Szabó Istvánnak a parasztság koraújkori történetével kapcsolatos munkái.” I–II. Valóság, LX. évf., 3. sz., 32–58; 4. sz., 28–58.

Erős 2019a: Erős Vilmos: „A populus bűvöletében. Szabó István népiségtörténete az 1930-as és 1940-es években. I.” Valóság, LXII. évf., 3. sz., 59–79.

Erős 2019b: Erős Vilmos: „A populus bűvöletében. Szabó István népiségtörténete az 1930-as és 1940-es években. II.” Valóság, LXII. évf., 4. sz., 12–41.

Erős 2019c: Erős Vilmos: „A populus bűvöletében. Szabó István népiségtörténete az 1930-as és 1940-es években. III.” Valóság, LXII. évf., 5. sz., 33–58. https://doi.org/10.17107/KH.2014.8.33-58

Erős 2020: Erős Vilmos: Szabó István debreceni „identitásai”. In Bódi Katalin – Fazakas Gergely – Lapis József (szerk.): A „debreceniség” mintázatai és párhuzamai. Városi identitás és a kulturális emlékezet rétegei a kora újkortól napjainkig. (Loci memoriae Hungariae, IX.) Egyetemi Kiadó, Debrecen, 273–284.

Vilmos Erős 2020: Vilmos Erős: „Geistesgeschichte” versus „Volksgeschichte” im Ungarn der frühen 1940-er Jahre. Gyula Szekfű und István Szabó über die Geschichte der ungarländischen Nationalitäten. Ungarn Jahrbuch, XXXV, 2019. Hg. von Zsolt K. Lengyel. Pustet Verlag, Regensburg. 209–227.

Erős 2021: Vilmos Erős: „Geistesgeschichte” versus „Volksgeschichte” im Ungarn der frühen 1940-er Jahre. In László Balogh – Christoph Leitgeb (Hrsg.): Opfermythen in Zentraleuropa. Praesens Verlag, Wien, 119–139.

Erős 2022: Erős Vilmos: Populus, plebs, rusticus. Szabó István „harmadik utas” társadalomtörténete. Ráció Kiadó, Budapest.

Fahlbusch 1999: Fahlbusch Michael: Wissenschaft im Dienst der nationalsozialistischen Politik? Die Volksdeutschen Forschungsgemeinschaften von 1931–1945. Nomos, Baden-Baden.

Faragó 2012: Tamás Faragó: Historical demography in Hungary: a history of research. Hungarian Central Statistical Office, Budapest.

Frank 2007: Tibor Frank: „Kakania” remembered: The Austro-Hungarian Compromise in Hungarian Historiography (1867–1945). In Frank Hadler – Matthias Mesenhöller (Hrsg.): Vergangene Grösse und Ohnmacht in Ostmitteleuropa: Representationen imperialer Erfahrung in der Historiographie seit 1919. Lost greatness and past oppression in East Central Europe: representation of the imperial in historiography since 1918. Akademische Verlags- Anstalt, Leipzig, 247–261.

Gángó 2003: Gángó Gábor: „Az 1868. évi nemzetiségi törvény korunk nemzetiségpolitikájának tükrében.” Barátság, X. évf., 5. sz., 4027–4031.

Gángó 2009: Gángó Gábor: „Az 1868. évi nemzetiségi törvény következményei.” Korunk, XX. évf., 5. sz., 9–16.

Gyáni 2002: Gyáni Gábor: Az asszimiláció fogalma a magyar társadalomtörténetírásban. In uő: Történészdiskurzusok. L’Harmattan, Budapest, 119–133.

Gyáni 2010: Gyáni Gábor: Az elveszíthető múlt. Nyitott Könyvműhely, Budapest.

Györffy 2000: György Györffy: „István Györffy, a pioneer of Hungarian ethnography.” Hungarian heritage. I. évf., 1–2. sz., 19–28.

Haar 2002: Ingo Haar: Historiker im Nationalsozialismus. Deutsche Geschichtswissenschaft und der „Volkstumskampf” im Osten. (Kritische Studien zur Geschichtswissenschaft, 243.) Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen. https://doi.org/10.13109/9783666359422

Hamza 2001: Hamza Gábor (szerk.): Tanulmányok Werbőczy Istvánról. Professzorok Háza, Budapest.

Hettling 2003: Hettling Manfred (Hg.): Volksgeschichten im Europa der Zwischenkriegszeit. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen.

Hóman–Szekfű 1935–1936: Hóman Bálint – Szekfű Gyula: Magyar történet I–V. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

Jordan 2016: Stefan Jordan: Theorien und Methoden der Geschichtswissenschaft. 3. Aufl., Ferdinand Schöningh, Paderborn.

Kisantal–Szeberényi 2003: Kisantal Tamás – Szeberényi Gábor: A történetírás „nyelvi fordulata”. In Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Osiris, Budapest, 413–442.

Kósa 1942: Kósa János: II. Rákóczi György. (Magyar életrajzok.) Franklin, Budapest.

Kosáry 1983: Kosáry Domokos: „»Kárpát-Európa« kutatás a Teleki Intézetben. Tóth János interjúja.” Valóság, XXVI. évf., 9. sz., 32–41.

Kosáry 1987: Kosáry Domokos: A történelem veszedelmei. Írások Európáról és Magyarországról. Magvető, Budapest.

Kosáry 1988: Kosáry Domokos: The Idea of a Comparative History of East Central Europe: the Story of a Venture. In Dennis Deletant – Harry Hanák (eds.): Historians as Nation Builders. London School of Slavonic and East-European Studies, London, 124–138. https://doi.org/10.1007/978-1-349-09647-3_8

Koszta 2006: Koszta László (szerk.): Deér József emlékezete. Tanulmányok Deér József (1905–1972) professzor születésének centenáriumára. JATEPress, Szeged.

Kovács 2006: Kovács Kálmán: Die Rezeption von Theodor Körners Zrinyi und die Konstruktion von nationalen Mythen im 19. Jahrhundert. Zagreber germanistische Beiträge. Jahrbuch für Literatur- und Sprachwissenschaft. (Beiheft, IX.) Zagreb, 89–98.

Lackó 1996: Lackó Miklós: Népiek tegnap és ma. In uő: Sziget és külvilág. Válogatott tanulmányok. MTA Történettudományi Intézet, Budapest. 165–190.

Guoth 1942: Guoth Kálmán: „Egy forrás két történetszemlélet tükrében.” Századok, LXXVI. évf., 1. sz., 43–64.

Mályusz 1932: Mályusz Elemér: „Az új német nacionalizmus történetírása.” Magyar Szemle, VI. évf., I. sz. 69, 241–253.

Mályusz 1936: Mályusz Elemér: „Magyar reneszánsz, magyar barokk.” Budapesti Szemle, LXXX. évf., 702. sz., 159–179; 703. sz., 293–318; 704. sz., 86–104; 705. sz., 154–174.

Mályusz 1939: Mályusz Elemér: „A középkori magyar nemzetiségi politika I–II.” Századok, LXXIII. évf., 7–8. sz., 257–294; 9–10. sz., 385–448.

Mályusz 1942: Mályusz Elemér: „A magyarság erői a Kárpát-Medencében.” Képes Tábori Újság, 16. sz., 4.

Mályusz 2002: Mályusz Elemér: A középkori magyarság település- és nemzetiségi politikája. Lucidus Kiadó, Budapest.

Mârza 2014: Radu Mârza: Romanian Historians and Propaganda (1914–1946). The Case of Transylvania. AEPress, Bratislava.

Miskolczy 2001: Miskolczy Ambrus: Szellem és nemzet. Babits Mihály, Eckhardt Sándor, Szekfű Gyula és Zolnai Béla világáról. Napvilág Kiadó, Budapest.

Mishkova–Strath–Trencsényi 2013: Diana Mishkova – Bo Strath – Balázs Trencsényi: Regional History as a „Challenge” to National Frameworks of Historiography: The Case of Central, Southeast, and Northern Europe. In Matthias Middel – Lluis Roura (eds.): Transnational Challenges to National History Writing. Palgrave Macmillan, Basingstoke, 257–314.

Monostori 2017: Monostori Imre: Szekfű Gyula a változó időkben. Életmű – fogadtatás – utókor 1913–2016. Pannonia Könyvek, Pécs.

Möckel 1967: Andreas Möckel: Geschichtsschreibung und Geschichtsbewußtsein bei den Siebenbürger Sachsen. In Paul Philippi (Hg.): Studien zur Geschichtsschreibung im 19. und 20. Jahrhundert. Böhlau, Köln–Graz, 1–23.

Nehring 1991: Karl Nehring: „Zu den Anfängen der Südost-Forschungen. Der Briefwechsel von Fritz Valjavec und Szekfű Gyula 1934–1936.“ Südost-Forschungen, L. 1–30.

Oberkrome 1993: Willi Oberkrome: Volksgeschichte: Methodische Innovation und völkische Ideologisierung in der deutschen Geschichtswissenschaft. 1918–1945. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen. https://doi.org/10.13109/9783666357640

Orosz 2014: Orosz László: Tudomány és politika. Fritz Valjavec (1909–1960) a két világháború közötti magyar–német tudománypolitikai kapcsolatokban. Ráció Kiadó, Budapest.

Őze 2014: Őze Sándor: Történészek az állambiztonság célkeresztjében. Benda Kálmán megfigyelése. Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest.

Papp 2012: Papp István: A magyar népi mozgalom története. 1920–1990. Jaffa, Budapest, 2012.

Pósán 1996: Pósán László: A Német Lovagrend története a 13. században. Egyetemi Kiadó, Debrecen.

Romsics 2010: Romsics Gergely: Nép, nemzet, birodalom. A Habsburg Birodalom emlékezete a német, osztrák és magyar történetpolitikai gondolkodásban 1918–1941. Új Mandátum Kiadó, Budapest.

Romsics 2011: Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Osiris, Budapest.

Rüsen 2006: Jörn Rüsen: A történelem retorikája. In Gyurgyák János – Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet I–II. Osiris, Budapest, II. köt. 986–998.

Salamon 1989: Salamon Konrád: A harmadik út kísérlete. Eötvös Kiadó, Budapest.

Salamon 2002: Salamon Konrád: A harmadik út küzdelme. Népi mozgalom 1944–1987. Korona Kiadó, Budapest.

Spreitzer 2008: Renate Spreitzer: Harold Steinacker (1875–1965). In Karel Hruza (Hg.): Österreichische Historiker. Bd. I. Böhlau, Wien–Köln–Weimar, 191–223. https://doi.org/10.7767/boehlau.9783205118572.191

Szabó 1934: Szabó István: „Három nemzedék után.” Protestáns Szemle, XXXXIII. évf., 8. sz., 364–368.

Szabó 1940a: Szabó István: „A debreceni közösség.” Debreczeni Képes Kalendáriom, XL. évf., 73–77.

Szabó 1940b: Szabó István: Pusztuló magyarság. In Magyar Művelődéstörténet III. Szerk. Lukinich Imre. Magyar Történelmi Társulat, Budapest. 69–97.

Szabó 1940c: Szabó István: A nemzetiségek térnyerése és a magyarság. In Wellmann Imre (szerk.): Magyar Művelődéstörténet IV. Magyar Történelmi Társulat, Budapest. 109–136.

Szabó 1940d: Szabó István: A magyar parasztság története. Magyar Szemle Társaság, Budapest.

Szabó 1941a: Szabó István: „A jobbágy megnemesítése.” Turul, LV. évf., 1–2. sz., 11–21.

Szabó 1941b: Szabó István: A magyarság életrajza. Magyar Történelmi Társulat, Budapest. (Reprint kiadás: 1990.)

Szabó 1942: Szabó István: „Az asszimiláció a magyarság történetében.” Hitel, VIII. évf., 4. sz., 1–15.

Szabó 1943: Étienne Szabó: „Le peuplement de la Hongrie du XIIe au XVe siecle.“ – „La population de la Hongrie aux XVIe et XVIIe siecles.“ – Biographie du peuple hongrois. Nouvelle Revue de Hongrie, 217–225, 352–364.

Szabó 1943–1944: Szabó István: „Nemzetszemlélet és magyarságtudat.” Sorsunk, III. évf., 730–738, 836–844, 891–895; IV. évf., 34–42.

Szabó 1944a: Étienne Szabó: „Les Hongrois et les nationalités aux XVIe et XVIIe siecles.“ Biographie du peuple hongrois. Nouvelle Revue de Hongrie, 110–121.

Szabó 1944b: Stefan Szabó: Ungarisches Volk. Verlagsanstalt Danubia, Budapest–Leipzig.

Szabó 1944c: Stefan Szabó: „Stefan Werbőczy 1455(?)–1541. (Ungarische Bildergalerie.)“ Pester Lloyd, február 13., 11–12.

Szabó 1947: Étienne Szabó: „Les grands domaines en Hongrie au début des temps modernes.“ Revue d’Histoire Comparée, V, 167–192.

Szabó 1948: Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Teleki Pál Tudományos Intézet, Budapest.

Szabó 1950: Szabó István: „A hajdúk 1514-ben.” Századok, LXXXIV. évf., 1–4. sz., 178–198, 478–488. (Ua. in: Szabó István: Jobbágyok–parasztok. Budapest, 1976. 201–222.)

Szabó 1950–1951: Szabó István: Magyarország története a 1711-től a század végéig. (Kőnyomatos egyetemi jegyzet.) Debrecen.

Szabó 1954: Szabó István: „Debrecen a történelemben.” Élet és Tudomány, IX. évf., 52. sz., 1635–1639.

Szabó 1956: Szabó István: „A hajdúság kialakulása.” Alföld, VII. évf., 3. sz., 50–57.

Szabó 2005: Szabó István: Népiségtörténeti tanulmányok. Szerk., bev., jegyz., Függeléket összeáll. Erős Vilmos. Lucidus Kiadó, Budapest.

Szegedi 2002: Edit Szegedi: Geschichtsbewusstsein und Gruppenidentität. Die Historiographie der Siebenbürger Sachsen zwischen Barock und Aufklaerung. Böhlau, Köln–Weimar–Wien.

Szekfű 1913a: Szekfű Gyula: „Roderich Goos: Österreichische Staatsverträge. Fürstentum Siebenbürgen.“ Történeti Szemle, II. évf., 4. sz., 621–626.

Szekfű 1913b: Szekfű Gyula: A száműzött Rákóczi, 1715–1735. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Szekfű 1918: Szekfű Gyula: A magyar állam életrajza. Dick Manó Könyvkereskedése, Budapest.

Szekfű 1924: Szekfű Gyula: Történetpolitikai tanulmányok. Magyar Irodalmi Társaság, Budapest.

Szekfű 1926: Szekfű Gyula: Bevezetés. In Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez. 1790–1848. Magyarország újabbkori történetének forrásai. Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 7–208.

Szekfű 1934a: Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. „Élet” irodalmi és nyomda rt. kiadása, Budapest.

Szekfű 1934b: Szekfű Gyula: „Népiség, nemzet, állam.” Magyar Szemle, VIII. évf., 1. sz., 5–13.

Szekfű 1935: Szekfű Gyula: „A magyarság és kisebbségei a középkorban. Vázlatok egy hazai kisebbségtörténethez.” Magyar Szemle, IX. évf., 1. sz., 5–13.

Szekfű 1937: Szekfű Gyula: „Schittenhelm Ede.” Magyar Szemle, XI. évf., 30. köt., 223–231.

Szekfű 1939a: Szekfű Gyula: „A népi elv két arca. Bajza József emlékének.” Magyar Szemle, XIII. évf., 1. sz., 5–12.

Szekfű 1939b: Szekfű Gyula: „Lírai történetszemlélet.” Magyar Szemle, XXXVI. köt., 297–306.

Szekfű 1940: Szekfű Gyula: „A magyar parasztság története.” Magyar Nemzet, június 9., 5. 6.

Szekfű 1942a: Szekfű Gyula: Állam és nemzet. Tanulmányok a nemzetiségi kérdésről. Magyar Szemle Társaság, Budapest.

Szekfű Gyula 1942b: A nemzetiségi kérdés rövid története. In uő: Állam és nemzet. Tanulmányok a nemzetiségi kérdésről. 85–177. (Újból megjelent in Szekfű 2002, 476–546.)

Gyula Szekfű 1917: Gyula Szekfű: Der Staat Ungarn. Eine Geschichtstudie. Deutsche Verlag Anstalt-Politische Bücher, Stuttgart–Berlin.

Szekfű 1934: Gyula Szekfű: „Volkstum, Nation, Staat.“ Ungarische Jahrbücher, XIV., 341–352.

Szekfű 1936: Gyula Szekfű: „Ungarn und seine Minderheiten im Mittelalter.“ Südostdeutsche Forschungen, I, 16–26.

Szekfű 1941: Gyula Szekfű: „Völker im mittelalterlichen Ungarn.“ Ungarn, I, 705–717.

Szekfű 1943: Szekfű Gyula: „Az erdélyi szász történetírás I–II.” Magyarságtudomány, II. évf., 2. sz., 174–198; 3–4. sz., 325–373.

Szekfű 1943–1944: Gyula Szekfű: Die siebenbürgische sächsische Geschichtschreibung. (Géppel írt, jelzet nélküli kézirat. Universitaet Wien, Osteuropaeische Bibliothek.) 86.

Szekfű 1945: Jules Szekfű: État et Nation. Presses Universitaires de France, Paris–Budapest.

Szekfű 2001: Szekfű Gyula: Állam és nemzet. Tanulmányok a nemzetiségi kérdésről. (Fónagy Zoltán utószavával.) Lucidus Kiadó, Budapest.

Szekfű 2002: Szekfű Gyula: Nép, nemzet, állam. Szerk. Erős Vilmos. Osiris, Budapest.

Szekfű 2003: Szekfű Gyula: Rövid magyar történet 1606–1939. Szerk. Soós István – Pótó János. Osiris, Budapest.

Jules Szekfű 1943: „L’historiographie des Saxons de Transylvanie. I.” Revue d’Histoire Comparée, I., 123–162.

Somlyói Tóth 1984: Somlyói Tóth Tibor: „Asszimiláció hungarika.” Valóság, XXVII. évf., 12. sz., 34–47.

Szűcs 1984: Szűcs Jenő: Társadalomelmélet, politikai teória és történetszemlélet Kézai Gesta Hungarorumában. A nacionalizmus középkori genezisének elméleti alapjai. In uő: Nemzet és történelem. Tanulmányok. (2. kiadás.) Gondolat, Budapest, 413–555.

Törő 2017–2018: Törő László Dávid: „Harold Steinacker történetfelfogása és a magyar történetírás I–II.” Valóság, LIX. évf., 12. sz., 34–49; LX. évf., 1. sz., 24–47.

Trencsényi 2011: Trencsényi Balázs: A nép lelke. Nemzetkarakterológiai viták Kelet-Európában. Argumentum Kiadó, Budapest.

Ujváry 2011: Ujváry Gábor (szerk.): Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Ráció, Budapest.

Vardy 1976: Steven Bela Vardy: Modern Hungarian Historiography. Columbia University Press, New York – Guildford, Surrey.

Wellmann 1940: Wellmann Imre: Barokk és felvilágosodás. In Magyar Művelődéstörténet IV. 5–107.

MENEKÜLÉS A HALLGATÁSBA… ÉS A SZELLEMTÖRTÉNETBE

Albert 2010: Albert B. Gábor: „Különös sulyt helyezek.” Domanovszky Sándor felterjesztése Klebelsberg Kunónak a magyar történeti tankönyvek szelleméről szerkesztendő memorandum tárgyában. Történelemtanítás, XIV. évf. Új folyam I. 2. sz., www.folyoirat. tortenelemtanitas.hu/2010/05/2-szam-2010 (letöltés: 2015. nov. 30.).

Alföldi 2004: Alföldi András: Magyarország Népei és a Római Birodalom – Kelet Magyarország a Római Korban. Attraktor, Máriabesnyő–Gödöllő.

Ankersmit 1988: Franklin R. Ankersmit. In Ewa Domanska: Encounters. Philosophy of History after Postmodernism. University of Virginia Press, Charlottesville–London, 67–99.

Baráth 1936: Baráth Tibor: L’histoire en Hongrie. 1867–1935. Extrait de la Revue historique. L. CLXXVII. Paris.

Berlász 1943: Berlász Jenő: A románság az erdélyi agrártársadalomban. In Magyarok és románok. Budapest, 1. köt. 572–598.

Berlász 1946: Berlász Jenő: „Seigneur hongrois – paysan roumain en Transylvanie.” Revue d’Histoire Comparée, IV. évf., 225–258.

Boér 2005: Boér Hunor: „Domanovszky Sándor (1877–1955) és a Magyar Művelődéstörténet.” Acta (Siculica), 2. sz., 203–210.

Buchner 2008: Buchner, Thomas: Alfons Dopsch 1868–1953). „Die Mannigfaltigkeit der Verhältnisse.” In Karel Hruzaj (Hg.): Österreichische Historiker (1900–1945). Bd. 1. Böhlau, Wien, 155–190. https://doi.org/10.7767/boehlau.9783205118572.155

Búza 2010: Buza János: Levéltárból a katedrára, katedráról a könyvtárba. Utószó Berlász Jenő válogatott gazdaság- és társadalomtörténeti írásaihoz. In Berlász Jenő: Erdélyi jobbágyság – magyar gazdaság. Válogatott tanulmányok. Szerkesztette: Buza János – Meyer Dietmar. Argumentum, Budapest, 316–326.

Csíki 2003: Csíki Tamás: Társadalomábrázolások és értelmezések a magyar történeti irodalomban. 1945-ig. Néprajzi Intézet, Debrecen.

Deér–Gáldi 1943–1944: Deér József – Gáldi László (szerk.): Magyarok és románok. 1–2. köt. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest. (A Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve.)

Dénes 2015: Dénes Iván Zoltán: A történelmi Magyarország eszménye. Szekfű Gyula a történetíró és ideológus. Kalligram, Pozsony.

Domanovszky 1899: Domanovszky Sándor: „A Dubniczy Krónika.” Századok, XXXIII. évf., 3. sz., 226–256., 4. sz., 342–355., 5. sz., 411–451.

Domanovszky 1902: Domanovszky Sándor: „A Budai Krónika.” Századok, XXXVI. évf., 7. sz., 615–630., 8. sz., 729–752., 9. sz., 810–831.

Domanovszky 1905: Domanovszky Sándor: „A Pozsonyi krónika és a kisebb latin nyelvű prózai szerkesztések.” Századok, XXXIX. évf., 5. sz., 402–419., 6. sz., 518–525.

Domanovszky 1908: Domanovszky Sándor: „Hans Ferdinand Helmolt: Weltgeschichte. I–X.” Századok, XXXI. évf., 7. sz., 615–636.

Domanovszky 1920a: Domanovszky Sándor: „Európa pajzsa. Nyílt levél Deschanel Pál elnök úrhoz.” Szózat, január 23.

Domanovszky 1920b: Sándor Domanovszky: „Die historischen Rechte Ungarns auf Westungarn.” Pester Lloyd, Nr. 69.

Domanovszky 1920c: Domanovszky Sándor: Ausztria Nyugat-Magyarországra vonatkozó történeti igényének cáfolata. In A magyar béketárgyalások. Magyar Királyi Tudományegyetemi Nyomda, Budapest, I. köt. 460–407.

Domanovszky Sándor 1920d: La Hongrie Occidentale. (Questions de l’Europe Orientale, 5.) Paris–Budapest. (Gróf Teleki Pállal.)

Domanovszky 1923a: Domanovszky Sándor ismertetése Kovács Alajos: A zsidóság térfoglalása Magyarországon című könyvéről. Századok, LVII. évf., 5. sz., 182–185.

Domanovszky 1923b: Alexander Domanovszky: Die Geschichte Ungarns. Rösl, München–Leipzig.

Domanovszky 1927: Domanovszky Sándor: A honfoglalástól Trianonig. Magyarország történelme művészi képekkel, térképekkel és a korabeli íróktól vett olvasmányokkal. Egyetemi Nyomda, Budapest.

Domanovszky 1929–1930: Domanovszky Sándor: „József nádor, mint Magyarország teljhatalmú kormányzója 1805-ben.” Akadémiai Értesítő, XL. évf., 289–296.

Domanovszky 1930: Domanovszky Sándor: Recenzió a Magyar Történet IV. és V. kötetéről. Századok, LXIIII. évf., 8–10. sz., 81–903.

Domanovszky 1933: Domanovszky Sándor: Recenzió a Magyar Történet VI. kötetéről. Századok, LXVII. évf., 7. sz., 308–315.

Domanovszky 1936: Domanovszky Sándor: „Gróf Klebelsberg Kuno.” Napkelet, XIV. évf., 1. sz., 73–80.

Domanovszky 1938a: Alexandre Domanovszky: La méthode historique de M. Jorga. A propos d’un compte rendu. Budapest.

Domanovszky 1938b: Alexandre Domanovszky: „»L’origine et la patrie premiere des Roumains«”. Archivum Europae Centro-Orientalis, IV. 508–514.

Domanovszky 1939: Alexandre Domanovszky: „Quelques idées sur la formation de l’esprit national hongrois.” Nouvelle Revue de Hongrie, vol. 61. 391–399.

Domanovszky 1939: Domanovszky Sándor: Előszó. In Magyar Művelődéstörténet. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1. köt. 5–18.

Domanovszky 1944: Domanovszky Sándor: József nádor élete és iratai. I. József nádor élete. 1–2. rész. (Fontes historiae hungaricae aevi recentioris.) Magyar Történelmi Társulat, Budapest.

Domanovszky 1946: Domanovszky Sándor: „Madzsar Imre, 1878–1946.” Századok, LXXIX– LXXX. évf., 4. sz., 306–307.

Domanovszky 1979: Domanovszky Sándor: Gazdaság és társadalom a középkorban. Tanulmányok. Válogatta, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Glatz Ferenc. Gondolat, Budapest.

Erős 2000: Erős Vilmos: A Szekfű–Mályusz vita. Csokonai Kiadó, Debrecen.

Erős 2005: Erős Vilmos: Asszimiláció és retorika. Szabó István: A magyar asszimiláció című tanulmányának rekonstrukciója. Csokonai Kiadó, Debrecen.

Erős 2012: Erős Vilmos: A szellemtörténettől a népiségtörténetig. Tanulmányok a két világháború közötti magyar történetírásról. (2., javított, bővített, átdolgozott kiadás.) Debrecen.

Erős 2015a: Erős Vilmos: Modern historiográfia. Ráció Kiadó, Budapest.

Erős 2015b: Erős Vilmos: „Historiográfia tudásszociológiai aspektusból.” Klió, XXIV. évf., 1. sz., 22–27.

Erős 2016: Erős Vilmos: „A második »száműzött Rákóczi« vita. Szekfű Gyula »Bethlen Gábor« című művének korabeli fogadtatása.” Századok, CL. évf., 1. sz., 3–46.

Gerics 1978: Gerics József: „Domanovszky Sándor az Árpád-kori krónikakutatás úttörője.” Századok, CII. évf., 2. sz., 234–250.

Glatz 1988: Glatz Ferenc: Domanovszky Sándor. Történetíró és tudományszervező. A magyarországi gazdaság- és társadalomtörténet-írás történetéből. In uő: Nemzeti kultúra – kulturált nemzet. Kossuth, Budapest. 242–274.

Glatz 1990: Glatz Ferenc: Egy Habsburg nádor a magyar történetírásban. Domanovszky Sándor: József nádor iratai c. kéziratos művének kiadása 1988-ban. In uő: Történetírás-korszakváltásban. Tanulmányok. Gondolat, Budapest, 226–261.

Granasztói 1984: Granasztói György: „Egy történész időszerűsége. Domanovszky Sándor.” Történelmi Szemle, XXVI. évf., 1–2. sz., 303–312.

Hajnal 1942: Hajnal István ismertetése Baráth Tibor: Az új Magyarország történetírása című művéről. Századok, LXXVI. évf., 10. sz., 453–459.

Hettling 2003: Hettling, Manfred (Hg.): Volksgeschichten im Europa der Zwischenkriegszeit. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen.

Kornis 1940: Julius Kornis: Historian or Politician? Hungarian National Confederation, Buda- pest.

Hóman 1919: Bálint Hóman: „Friesacher, wiener und böhmische Münzen in Ungarn zwischen den Jahren 1200 bis 1338.” Századok, LIII. évf., 1. sz., 73–74.

Horváth 1993: Horváth László Béla: „Hóman Bálint utolsó évei: 1945–1951.” Sic Itur ad Astra, V. évf., 3–4. sz., 120–229.

Iggers 1988: Georg G. Iggers: A német historizmus. (Ford. Telegdy Bernát.) Gondolat, Budapest.

Iorga 1938: Nicolae Iorga: L’origine et la patrie premiere des Roumains. Bucarest.

Iorga 1939: Nicolae Iorga: Pour Éclarer M. Domanovszky par les Siens. (Extrait de la „Revue Historique du Sud-Est Européen”, 1939. n-os 1–3.) Bucarest.

Iorga 1940: Nicolae Iorga: Rectification Sur La „Question de Transylvanie”. Réponse á Un Article de M. Korniss Gyula Professeur Á L’Université de Budapest. Bucarest.

Iorga 1992: Nicolae Iorga: A nemzetek közötti gyűlölködés ellen. ELTE BTK Román Filológiai Tanszék, Budapest. (Makkai László és Miskolczy Ambrus előszavával.)

Komoróczy 1942: Komoróczy György: „Baráth Tibor: Magyar történet.” Századok, LXXVI. évf., 7. sz., 329–331.

Kornis 1924: Kornis Gyula: Történetfilozófia. Magyar Történelmi Társulat, Budapest.

Kosáry 1987: Kosáry Domokos: A magyar történetírás a két világháború között. In uő: A történelem veszedelmei. Magvető, Budapest, 321–355.

Kövér 2015: Kövér György: Alfons Dopsch és a magyar gazdaságtörténet-írás. In Erőss Zsolt – Gyarmati György (szerk.): Kor/Társ Panoráma. Tanulmányok a 70 éves Vonyó József tiszteletére. Kronosz, Pécs–Budapest, 73–106.

Kövér 2016: György Kövér: Crossroads and turns in Hungarian economic history. In Francesco Boldizzoni – Pat Hudson (eds.): Routledge Handbook of Global Economic History. Routledge, London – New York, 242–258. https://doi.org/10.4324/9781315734736-15

Lackó 1988: Lackó Miklós: Korszellem és tudomány 1910–1945. Gondolat, Budapest.

Lakatos 1996: Lakatos László: Az élet és a formák. Hajnal István történelemszociológiája. Új Mandátum, Budapest.

Lupas 1938: I. Lupas: „Réalités historiques dans le voivodat de Transylvanie du XI-e au XVI-e siecle.” La Transylvanie, 165–260.

Léderer 1955a: Léderer Emma: „Historiográfiánk történetibb vizsgálatáért.” Századok, LXXXIX. évf., 1. sz., 103–106. https://doi.org/10.58513/ARABIST.1988.1.8

Léderer 1955b: Léderer Emma: „Domanovszky Sándor (1877–1955).” Századok, LXXXIX. évf., 3. sz., 522–523.

Ludanyi 2011: Andrew Ludanyi: The Legacy of Transylvania in Romanian and Hungarian Historiography. In Tibor Frank – Frank Hadler (eds.): Disputed Territories and Shared Pasts. Overlapping National Histories in Modern Europe. Palgrave Macmillan, Basingstoke, 247–272.

Mandrut–Graf 2010: Stelian Mandrut – Rudolf Graf (Hrsg.): Zwischen Wissenschaft und Politik. Fritz Valjavec’s Briefwechsel mit Rumänischen Gelehrten (1935–1944). Academia Românâ Centrul di Studii Transylvane – Rumänische Akademie Zentrum für Siebenbürgische Studien, Cluj-Napoca–Klausenburg.

Mârza 2014: Mârza, Radu: Romanian Historians and Propaganda (1914–1946). The Case of Transylvania. AEPress, Bratislava.

Miskolczy 2000: Miskolczy Ambrus: „Az erdélyi triász Pest-Budán.” História, XXII. évf., 4. sz., 22–23.

Miskolczy 2013: Miskolczy Ambrus: „A 18. századi Erdélyi népességszámok értelmezésének historiográfiájából.” Múltunk, LVIII. évf., 1. sz., 6–35.

Munslow 2012: Alun Munslow: A History of History. Routledge, London – New York. https://doi.org/10.4324/9780203102565

Nagy 2003: Nagy József: Vico. Eszmetörténet mint korlátlan szemiózis. Áron Kiadó, Budapest, 2003.

Orosz 2014: Orosz László: Tudomány és politika. Fritz Valjavec (1909–1960) a két világháború közötti magyar–német tudománypolitikai kapcsolatokban. Ráció Kiadó, Budapest.

Őze 2009: Őze Sándor: Nemzettudat és historiográfia. Hamvas Intézet, Budapest.

Paksa 2006: Paksa Rudolf: „A történetírás mint propaganda. Baráth Tibor útja a szaktörténetírástól a mítoszgyártásig.” Kommentár, 5. sz., 69–79.

Pál 2015: Pál Lajos: „Egy folyóirat a történész viták kereszttüzében, Századok (1931–1943).” Századok, CIL. évf., 1. sz., 33–86.

Palatin Josephs Schriften, 1991: Palatin Josephs Schriften. Vierter Band. 1809–1813. Zusammengestellt und kommentiert von Sándor Domanovszky. Herausgegeben und eingeleitet von Ferenc Glatz. Akadémiai, Budapest.

Péter 1992: László Péter (ed.): Historians and the History of Transylvania. (East European Monographs.) Columbia University Press, New York.

Porciani–Raphael 2010: Ilaria Porciani – Lutz Raphael (eds.): Atlas of European Historiography. (The Making of a Profession 1800–2005.) Palgrave Macmillan, New York. https://doi.org/10.1007/978-1-137-15744-7

Prodan 1992: David Prodan: Transylvania and again Transylvania: a historical exposé. The Romanian Cultural Foundation, Cluj-Napoca.

Romsics G. 2010: Romsics Gergely: Nép, nemzet, birodalom. A Habsburg Birodalom emlékezete a német, osztrák és magyar történetpolitikai gondolkodásban, 1918–1941. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest.

Romsics I. 2011: Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Osiris, Budapest.

Sándor 1954: Sándor Pál: „A magyar agrár- és paraszttörténet polgári irodalmának kritikájához.” Századok, LXXXVIII. évf., 2–3, 373–419.

Steinacker 1956: Harold Steinacker: Alexandre Domanovszky. (Nachruf. Sonderabdruck aus dem Almanach der Österreichischen Akademie der Wissenschaften. Jg. 105., 1955.) Wien, 368–377.

Sutyák 2007: Sutyák Tibor: Michel Foucault gondolkodása. Attraktor Kiadó, Máriabesnyő– Gödöllő.

Szabó 1943: Étienne Szabó: L’assimilation ethnique dans le bassin des Carpathes avant 1918. Revue d’Histoire Comparée, 279–330.

Szekfű 1942: Szekfű Gyula: Állam és nemzet. Tanulmányok a nemzetiségi kérdésről. Magyar Szemle Társaság, Budapest.

Szekfű 1943: Szekfű Gyula: „Az erdélyi szász történetírás I–II.” Magyarságtudomány, V. évf., 174–198, 325–373.

Szekfű 1945: Jules Szekfű: État et Nation. Les Presses Universitaires de France, Paris–Budapest.

Székely 1927: János Székely: „Mitita Constantinesco: L’évolution de la propriété agraire en Roumanie. Bucuresti, 1925.” Revue des Études Hongroises et Finno-Ougriennes, 164–196. Szellemiség és nemzeti szellem, 1939: Szellemiség és nemzeti szellem. Domanovszky Sándornak az 1930/1940. tanévet megnyitó rektori székfoglaló beszéde. Egyetemi Nyomda, Budapest.

Talavera 1998: Nicholas M. Nagy Talavera: Nicolae Iorga. A biography. The Center for Romanian Studies, Iasi–Oxford–Portland, 1998.

Tollebeek–Keymeulen 2011: Jo Tollebeek – Sarah Keymeulen: Henri Pirenne, Historian: A Life in Pictures. Leuven University Press, Leuven.

Tönnies 1983: Ferdinand Tönnies: Közösség és társadalom. (Ford. Somlai Péter.) Gondolat, Budapest.

Törő 2020: Törő László Dávid: „A szellemtörténet is csak az adatokból indulhat ki.” Eckhart Ferenc történészi munkásságának főbb problémái. Ráció, Budapest.

Ujváry 2011: Ujváry Gábor (szerk., a szerkesztő munkatársa Csurgai Horváth József): Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Ráció Kiadó, Budapest.

Vardy 1976: Steven Bela Vardy: Modern Hungarian Historiography. Columbia University Press, New York – Guildford, Surrey.

Vardy 1985: Steven Bela Vardy: Clio’s Art in Hungary and Hungarian America. Columbia University Press, New York.

R. Várkonyi 1973: R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban I–II. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Wellmann 1937: Wellmann Imre: Mezőgazdaságtörténetünk új útjai. In Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1–51. (Újból megjelent in Csíki Tamás – Rémiás Tibor [szerk.]: Válogatás Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból. Wellmann Imre örökösei, Miskolc, 1999, 24–56.)

A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐBÁSTYÁJA” ÉS WESTUNGARN

A harmadik út felé, 2006: A harmadik út felé. Szabó István történész cikkekben és dokumentumokban. Válogatta, jegyzetekkel ellátta és szerkesztette Erős Vilmos. (Kisebbségkutatás Könyvek.) Lucidus Kiadó, Budapest.

Ablonczy 2005: Ablonczy Balázs: Teleki Pál. Osiris, Budapest.

Albert B. 2010: Albert B. Gábor: „»Különös sulyt helyezek.« Domanovszky Sándor felterjesztése Klebelsberg Kunónak a magyar történeti tankönyvek szelleméről szerkesztendő memorandum tárgyában.” Történelemtanítás, XLV. évf., Új folyam, I. évf., 2. sz.

Albert 2011: Albert B. Gábor: „Domanovszky Sándor és a hazai tankönyvrevíziós mozgalom intézményesülése.” Történelemtanítás, (XLVI. évf.), Új folyam, I. évf., 1.

Barthes 1954: Roland Barthes: Michelet par lui-même. Seuil, Paris, (Rééd. 1995.)

Bárdi–Fedinec–Szarka 2008: Bárdi Nándor – Fedinec Csilla – Szarka László (szerk.): Kisebbségi magyar közösségek a 20. században. Gondolat, Budapest,

Benda 1937: Benda Kálmán: A magyar nemzeti hivatástudat története a XVI–XVII. században. Bethlen Nyomda, Budapest.

Berger 2015: Stefan Berger (with Christoph Conrad): The Past as History. National Identity and Historical Consciousness in Modern Europe. Writing the Nation, Palgrave Macmillan, Basingstoke.

Buchner 2008: Thomas Buchner: „Alfons Dopsch (1868–1953). Die Mannigfaltigkeit der Verhältnisse.” In Österreichische Historiker (1900–1945). (Hg. von Karel Hruza). Böhlau, Wien, I. köt.155–190. https://doi.org/10.7767/boehlau.9783205118572.155

Csíki 2003: Csíki Tamás: Társadalomábrázolások és értelmezések a magyar történeti irodalomban. (1945-ig.) Ethnica, Debrecen.

Deér 1932: Deér József: „A Felvidék történetének újabb irodalma. I.” Századok, LVI. évf., 1. sz., 13–34. (Ugyanez in uő: Királyság és nemzet. Tanulmányok 1930–1947. I–II. 5. Attraktor, Máriabesnyő–Gödöllő, 2005. A köteteket szerkesztette, a szövegeket gondozta és a jegyzeteket írta Bárány Attila. I. köt. 57–75.)

Deér 1934: Deér József: Közösségérzés és nemzettudat a XI–XIII. századi Magyarországon. In A Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve. (Szerk. Angyal Dávid.) Budapest, 93–111.

Demetz 2008: Peter Demetz: Prague in Danger: The Years of German Occupation 1939–1945. Farrar, Straus and Giroux, New York.

Dénes 2015: Dénes Iván Zoltán: A történelmi Magyarország eszménye. Szekfű Gyula a történetíró és ideológus. Kalligram, Pozsony.

Domanovszky 1920a: Domanovszky Sándor: Ausztria Nyugat-Magyarországra vonatkozó történeti igényének cáfolata. In A magyar béketárgyalások. Budapest, I. köt. 460–467.

Domanovszky 1920b: Sándor Domanovszky: „Die historischen Rechte Ungarns auf Westungarns.” Pester Lloyd, 69. sz.„

Sándor Domanovszky 1920c: Sándor Domanovszky „Die Vergangenheit Westungarns und die österreichischen Ansprüche.” Der Heideboden.

Domanovszky 1920d: Domanovszky Sándor: „Czernin emlékiratai.” Budapesti Szemle, 182. köt. IIL., 521–522, 119–143.

Domanovszky 1920e: Domanovszky Sándor: A magyar kérdés történeti szempontból tekintve. Kiadja Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, Budapest.

Domanovszky 1920f: Domanovszky Sándor: „Helfferich emlékiratai.” Szózat, márc. 7. és 21.

Domanovszky 1920g: Domanovszky Sándor: „Európa pajzsa. Nyílt levél Deschanel Pál elnök úrhoz.” Szózat, január 23.

Domanovszky 1920h: Alexandre Domanovszky: La Hongrie Occidentale. (Questions de L’Europe Occidentale, 5.) H. le Soudier, Paris–Budapest. [Gróf Teleki Pállal együtt.].

Domanovszky 1923: Alexandre Domanovszky: Die Geschichte Ungarns. Rösl, München–Leipzig.

Domanovszky 1925: József nádor iratai I. 1792–1804. Kiadta és magyarázatokkal kísérte Domanovszky Sándor. (Fontes historiae Hungaricae aevi recentioris – Magyarország újabbkori történetének forrásai.) Magyar Történelemi Társulat, Budapest.

Domanovszky 1927: Domanovszky Sándor: A honfoglalástól Trianonig. Magyarország történelme művészi képekkel, térképekkel és a korabeli íróktól vett olvasmányokkal. (A tudomány kis tűkre, 1.) Egyetemi Nyomda, Budapest.

Domanovszky 1928: „Michel Lhéritier: Pour une mise au point générale de l’histoire du XVIII-e siècle.” Századok, LII. évf., 7–8. sz., 837–838. (Domanovszky ismertetése.)

Domanovszky 1930a: Domanovszky Sándor: „József nádor teljhatalmú kormányzása 1805-ben. 1–2.” Budapesti Szemle, 217. köt. LVII., 629. sz., 64–93; 630. sz., 208–238.

Domanovszky 1930b: Domanovszky Sándor: „Recenzió a Magyar Történet IV. és V. kötetéről.” Századok, LXIV. évf., 9–10. sz., 881–903.

Domanovszky 1933a: Domanovszky Sándor: „Recenzió a Magyar Történet VI. kötetéről.” Századok, LXVII. évf., 7–8. sz., 308–315.

Domanovszky 1933b: Sándor Domanovszky: La formation de la classe nobiliaire en Hongrie. Résumés des communications présentées au congrès Varsovie 1933. Warszawa, II, 32–35.

Domanovszky 1939a: Szellemiség és nemzeti szellem. Domanovszky Sándornak az 1939/1940. tanévet megnyitó rektori székfoglaló beszéde. Budapest.

Sándor Domanovszky 1939b: Sándor Domanovszky: „Quelques idées sur la formation de l’esprit national hongrois.” Nouvelle Revue de Hongrie, 61. köt. 391–399.

Domanovszky 1944: Domanovszky Sándor: József nádor élete és iratai. I. József nádor élete 1–2. rész. (Fontes historiae Hungaricae aevi recentioris – Magyarország újabbkori történetének forrásai.) Magyar Történelmi Társulat, Budapest.

Domanovszky 1945-46: Domanovszky Sándor: „Madzsar Imre, 1878–1946.” Századok, LXXV. évf., 4. sz., 306–307.

Domanovszky–Balanyi–Mályusz–Szentpétery–Varjú 1940: Domanovszky Sándor – Balanyi György – Mályusz Elemér – Szentpétery Imre – Varjú Elemér (szerk.): Magyar Művelődéstörténet. III. A kereszténység védőbástyája. Magyar Történelmi Társulat.

Dupont-Ferrier 1944: Gustave Dupont-Ferrier: Gabriel Hanotaux (1853–1944). Bibliothèque de L’École des chartes, CV, 347–350.

Erdélyi 1941: Erdélyi László: Ötven historikus. Eggenberger-féle Könyvkereskedés, Rényi Károly, Budapest.

Ego sum gallicus captivus, 1980: Ego sum gallicus captivus. Francia menekültek Magyarországon. (Ford. Szoboszlai Margit. Vál., az utószót és a jegyzeteket írta Bajomi Lázár Endre.) Európa Könyvkiadó, Budapest.

Erős 2000: Erős Vilmos: A Szekfű–Mályusz vita. Csokonai Kiadó, Debrecen.

Erős 2013: Erős Vilmos: „Bűvölet nélkül – félúton. Elmélkedések Romsics Ignác könyvéről.” Valóság, LVI. évf., 5. sz., 80–92.

Erős 2016: Erős Vilmos: „Menekülés a hallgatásba… és a szellemtörténetbe. Domanovszky Sándor történeti-politikai nézetei az 1930/1940-es évek fordulóján.” Aetas, XXXI. évf., 4. sz., 77–97.

Erős 2019a: Erős Vilmos: „Szellemtörténet versus népiségtörténet. Szekfű Gyula és Szabó István különböző értelmezései a nemzetiségek magyarországi történetéről az 1940-es évek elején.” Történelmi Szemle, LXI. évf., 3. sz., 479–498.

Erős 2019b: Erős Vilmos: „A múlt mint történelem. Megjegyzések. Stefan Berger könyvéhez.” Aetas, XXXIV. évf., 2. sz., 148–157.

Farkas 1935: Farkas László: Kézai és a magyar krónikák. (Kolozsvári-Szegedi értekezések a magyar művelődéstörténelem köréből, 28.) Szeged.

Frank 2016: Frank Tibor: Bethlen István, Balogh József és a magyar külpropaganda 1933 és 1944 között. In Papp Gábor (szerk.): Konzervatív gondolkodók. Kossuth, Budapest, 99–146.

Gerics 1978: Gerics József: „Domanovszky Sándor az Árpád-kori krónikakutatás úttörője.” Századok, CXII. évf., 2. sz., 234–250.

Glatz 1988: Glatz Ferenc: Domanovszky Sándor. Történetíró és tudományszervező. A magyarországi gazdaság- és társadalomtörténet-írás történetéből. In uő: Nemzeti kultúra – kulturált nemzet. Kossuth, Budapest, 242–274.

Glatz 1990: Glatz Ferenc: Egy Habsburg nádor a magyar történetírásban. Domanovszky Sándor: József nádor iratai c. kéziratos művének kiadása 1988-ban. In uő: Történetírás-korszakváltásban. Tanulmányok. Gondolat, Budapest, 226–261.

Godó 1974: Godó Ágnes: Magyar–lengyel kapcsolatok a második világháborúban. Zrínyi–Kossuth, Budapest.

Granasztói 1984: Granasztói György: „Egy történész időszerűsége. Domanovszky Sándor.” Történelmi Szemle, XXVI. évf., 1–2. sz., 303–312.

Győri 1933: Győri János: A Kereszténység Védőbástyája. Magyarország képe a XVI. századi francia irodalomban. Minerva, Budapest.

Hatos 2015: Hatos Pál: Nyugatról Keletre? A köztes lét bukásai Szekfű Gyula történeti narratíváiban. In Dénes Iván Zoltán (szerk.): A magyar történetírás kánonjai. Ráció, Budapest, 191–205.

Házi 2011: Házi Jenő: Történelmi jogunk Nyugatmagyarországhoz. (Sajtó alá rendezte, bevezette Dominkovics Péter.) Sopron.

Iggers 1988: Georg G. Iggers: A német historizmus. (Ford. Telegdy Bernát.) Gondolat, Budapest.

Kármán–Veszprémy 2013: Kármán Peregrin – Veszprémy László (szerk.): Európa védelmében. Kapisztrán Szent János és a nándorfehérvári diadal emlékezete. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest.

Kämmerer 2014: Wolfgang Kämmerer: Friedrich Meinecke und das Problem des Historismus. Peter Lang, Frankfurt am Main. https://doi.org/10.3726/978-3-653-02686-3

Kornis 1940: Julius Kornis: Historian or Politician? Hungarian National Confederation, Budapest.

Kosáry 1987: Kosáry Domokos: A magyar történetírás a két világháború között. In uő: A történelem veszedelmei. Magvető, Budapest, 321–355.

Kovács 1994: Kovács Anikó: „Adalékok a magyar revíziós mozgalom történetéhez.” Regio: Kisebbség, politika, társadalom, V. évf., 3. sz., 70–94.

Kövér 2015: Kövér György: Alfons Dopsch és a magyar gazdaságtörténet-írás. In Erőss Zsolt – Gyarmati György (szerk.): Kor/Társ Panoráma. Tanulmányok a 70 éves Vonyó József tiszteletére. Kronosz Kiadó – Magyar Történeti Társulat, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Pécs–Budapest, 73–106.

Kövér 2017: Kövér György: Szerkezet és szellem a Magyar Művelődéstörténetben. In Horváth Zita – Rada János (szerk.): Társadalomtörténeti tanulmányok Tóth Zoltán emlékére. Miskolci Egyetemi Kiadó, Budapest, 247–272.

Kövér 2018: Kövér György: Patrónus és tanítványi gárda: A Domanovszky-iskola. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Ligeti 2011: Ligeti Róbert: A déli Harangszó – Magyarországon és a nagyvilágban. Zrínyi, Budapest.

Lukinich 1940: Lukinich Imre: A három részre szakadt ország. In Domanovszky–Balanyi– Mályusz–Szentpétery–Varjú 1940, 7–67.

Mag 2012: Mag Dávid: Szlovák–magyar történetírói viták a két világháború közötti korszakban. (Egyetemi szakdolgozat). Debreceni Egyetem, Történelmi Intézet.

Mályusz 1922: Mályusz Elemér: Turóc megye kialakulása. Budavári Tudományos Társaság, Buda- pest.

Mályusz 1939: Mályusz Elemér: „A középkori magyar nemzetiségi politika. I–II.” Századok, LXXIII. évf., 7–8. sz., I. 257–294; II. 9–10. sz., 385–448.

Mályusz 1941: Mályusz Elemér: „Az egynyelvű ország.” Századok, LXXV. évf., 4–6. sz., 113–139.

Mârza 2014: Radu Mârza: Romanian Historians and Propaganda (1914–1946). The Case of Transylvania. AEPress, Bratislava.

Mezei 1984: Mezei György Iván: Ernst Cassirer. Kossuth, Budapest.

Miskolczy 2000: Miskolczy Ambrus: A legendák varázsa. Jules Michelet kelet-európai mítoszai és a magyar–román párbeszéd a 19. század derekán. Universitas Kiadó, Budapest.

Miskolczy 2013: Miskolczy Ambrus: „A 18. századi Erdélyi népességszámok értelmezésének historiográfiájából.” Múltunk, LVIII. évf., 1. sz., 6–35.

Miskolczy 2018: Miskolczy Ambrus: „A román nép születése – avagy egy rejtély filozófiája.” Aetas, XXXIII. évf., 4. sz., 134–166.

Monostori 2017: Monostori Imre: Szekfű Gyula a változó időkben. Életmű–fogadtatás–utókor 1913–2016. Pannónia Könyvek, Pécs.

Niederhauser 1995: Niederhauser Emil: A történetírás története Kelet-Európában. MTA Történettudományi Intézete, Budapest.

Iorga 1940: Nicolae Iorga: Rectification Sur La „Question de Transylvanie”. Réponse á Un Article de M. Korniss [sic!] Gyula Professeur Á L’Université de Budapest. Bucarest.

Talavera 1998: Nicholas M. Nagy Talavera: Nicolae Iorga. A biography. The Center for Romanian Studies, Iasi–Oxford–Portland.

Orosz 2014: Orosz László: Tudomány és politika. Fritz Valjavec (1909–1960) a két világháború közötti magyar–német tudománypolitikai kapcsolatokban. Ráció Kiadó, Budapest.

Őze 2009: Őze Sándor: Nemzettudat és historiográfia. Hamvas Intézet, Budapest.

Pálffy 2009: Pálffy Géza: Közép-Európa védőbástyája és éléskamrája (1526–1711). In Marosi Ernő (szerk.): Európa színpadán: Magyarország ezeréves hozzájárulása az európai közösség eszméjéhez. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet – Balassi Kiadó, Budapest, 92–115.

Popper 1989: Karl Popper: A historicizmus nyomorúsága. (Ford. Kelemen Tamás.) Akadémiai Kiadó, Budapest.

Rácz 1989: Rácz István: Magyarország a kereszténység védőbástyája: In uő (szerk.): Parasztság és magyarság. Tanulmányok Szabó István történetíró születésének 90. évfordulója tiszteletére. Egyetemi Kiadó, Debrecen, 94–105.

Ránki 1978: Ránki György: 1944. március 19. Magyarország német megszállása. Kossuth, Budapest. https://doi.org/10.1524/jbwg.1978.19.2.131

Ress 2007: Ress Imre: Szekfű Gyula, Ernst Molden és az Eötvös Kollégium. In Paksa Rudolf (szerk.): Szekfű Gyula és nemzedéke a magyar történetírásban. Argumentum – Eötvös Kollégium, Budapest, 17–42.

Romsics 2003: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris, Budapest.

Romsics 2005: Romsics Ignác: A kereszténység védőbástyájától az uniós tagságig: Helyzetértékelés és szerepfelfogás a magyar politikai gondolkodásban. In Romsics Ignác – Szegedy-Maszák Mihály (szerk.): Mi a magyar? Habsburg Történeti Intézet – Rubicon Kiadó, Budapest, 202–230.

Romsics 2006: Romsics Ignác: Az 1947-es párizsi békeszerződés. Osiris, Budapest.

Romsics 2008: Romsics Ignác: Szekfű Gyula Három nemzedékéről. In uő: Történelem, történetírás, hagyomány. Osiris Kiadó, Budapest, 195–212.

Romsics 2011: Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Osiris, Budapest.

Romsics 2020: Romsics Ignác: A trianoni békeszerződés. Helikon, Budapest.

Sándor 1954: Sándor Pál: „A magyar agrár- és paraszttörténet polgári irodalmának kritikájához.” Századok, LXXXIX. évf., 2–3. sz., 373–419.

Soós 2011: Soós István: Szekfű Gyula és Mályusz Elemér A vörös emigráció című műve. In Ujváry Gábor (szerk.): A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Ráció, Budapest, 238–250.

Standeisky 2015: Standeisky Éva: Demokrácia negyvenötben. Napvilág, Budapest.

Steinacker 1956: Harold Steinacker: Alexandre Domanovszky. (Nachruf. Sonderabdruck aus dem Almanach der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, CV. Jahrgang, 1955.) Wien, 368–377.

Strupp 2000: Christoph, Strupp: Johan Huizinga. Geschichtswissenschaft als Kulturgeschichte. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen.

Szabó 1937: Szabó István: Ugocsa megye. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. (Újabb kiadás: S. Benedek András [szerk.]. Hatodik Síp Alapítvány – Új Mandátum, Budapest– Beregszász, 1994.)

Szabó 1940a: Szabó István: Pusztuló magyarság. In Domanovszky–Balanyi–Mályusz– Szentpétery–Varjú 1940, 69–97.

Szabó 1940b: Szabó István: A nemzetiségek térnyerése és a magyarság. In Wellmann 1940a, 109–136.

Szabó 1941: Szabó István: A magyarság életrajza. Magyar Történelmi Társulat, Budapest. (Reprint kiadás: 1990.)

Szabó 1948: Szabó István: „A jobbágybirtok problémái 1848/49-ben.” In uő: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Teleki Pál Intézet, Budapest, 311–396.

Száraz 2012: Száraz Orsolya: „A kereszténység védőbástyája.” Studia Litteraria, 1–2. sz., 51–67. https://doi.org/10.37415/studia/2012/51/4001

Szekfű 1926: Szekfű Gyula: Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez. Magyar Történelmi Társulat, Budapest.

Szekfű 1931: Szekfű Gyula: Trianon revíziója és a történetírás. In uő: Állam és nemzet, 181– 196. (Eredetileg Magyar Szemle, 12. köt. 1931. augusztus, 328–337.)

Szekfű 1934: Szekfű Gyula: Három nemzedék. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.

Szekfű 1935: Szekfű Gyula: „A magyarság és kisebbségei a középkorban. Vázlatok egy hazai kisebbségtörténethez.” Magyar Szemle, XXV. köt., 1. sz., 5–13.

Szekfű 1936: Szekfű Gyula: Magyar történet. (3. kiad.) Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, III.

Szekfű 1939: Szekfű Gyula: „A népi elv két arca. (Bajza József emlékének.)” Magyar Szemle, XXXV. köt., 1. sz., 5–12.

Szekfű 1942: Szekfű Gyula: A nemzetiségi kérdés rövid története. In Uő: Állam és nemzet. Tanulmányok a nemzetiségi kérdésről. Magyar Szemle Társaság, Budapest, 85–177. (Újból megjelent in Szekfű Gyula: Nép, nemzet, állam. Osiris, Budapest, 2002, 476–546.)

Szekfű 1945: Jules Szekfű: La langue hongroise et les minorités. In uő: État et Nation. Les Presses Universitaires de France, Paris, 31–103.

Szekfű 1947: Szekfű, Gyula: Forradalom után. Cserépfalvi, Budapest.

Szekfű 2002: Szekfű Gyula: Rövid magyar történet 1606–1939. (Sajtó alá rendezte és szerkesztette Soós István és Pótó János.) Osiris, Budapest.

Szűcs 1984: Szűcs Jenő: Nemzet és történelem. Tanulmányok. (2. kiadás.) Gondolat, Budapest.

Teke 1979: Teke Zsuzsa: Matthias Rex. Magyar Történelmi Társulat, Budapest.

Teleki 1974: Teleki Éva: A nyilas uralom Magyarországon. 1944. október 16. – 1945. április 4. Kossuth, Budapest.

Terbe 1936: Terbe Lajos: „Egy európai szállóige életrajza. Magyarország a kereszténység védőbástyája.” Egyetemes Philologiai Közlöny, LX. évf., 297–350.

Törő 2017–2018: Törő László Dávid: „Harold Steinacker történetfelfogása és a magyar történetírás. I–II.” Valóság, LIX. évf., 12. sz., 34–49.; LX. évf., 1. sz., 24–47.

Törő 2020a: Törő László Dávid: „A szellemtörténet is csak az adatokból indulhat ki.” Eckhart Ferenc történészi munkásságának főbb problémái. Ráció, Budapest.

Törő 2020b: Törő László Dávid: „Az osztrák és a magyar történetírás Burgenland-vitájáról (1918/1921–1945).” Valóság, LXIII. évf., 9. sz., 19–30.

Tokody 1997: Tokody Gyula: „Edmund és Harold Steinacker a német Südostforschungban.” Századok, CXXI. évf., 3. sz., 677–722.

Udvari 1994: Udvari István: Ruszinok a XVIII. században. Társadalom és művelődéstörténeti tanulmányok. (2. kiadás.) Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza.

Vardy 1976: Steven Bela Vardy: Domanovszky and the Hungarian Civilization or Kulturgeschichte School. In uő: Modern hungarian historiography. East European Quarterly, Boulder. Columbia University Press, New York – Guildford, Surrey, 161–174.

Várdy 2003: Várdy Béla: „Trianon megnyilvánulása a két világháború közötti magyar történetírásban.” Aetas, XVIII. évf., 3–4. sz., 286–305.

Wegener 1974: Wilhelm Wegener: Hugelmann, Karl, Gottfried. In Neue Deutsche Biographie. Herausgegeben von der Historischen Komission bei der Bayerischen Akademie der Wissenschaften, Duncker & Humblot, Berlin, X, 9.

Wellmann 1940a: Wellmann Imre (szerk.): Magyar Művelődéstörténet IV. Magyar Történelmi Társulat, Budapest.

Wellmann 1940b: Wellmann Imre: Barokk és felvilágosodás. In Wellmann 1940a, 5–107.

MONUMENTUM 1938-BÓL

Alföldi 2004: Alföldi András: Magyarország Népei és a Római Birodalom – Kelet Magyarország a Római Korban. Attraktor, Máriabesnyő–Gödöllő.

Árpád-kori legendák és intelmek. Kiad. Érszegi Géza, Szépirodalmi, Budapest.

Benda 1937: Benda Kálmán: A magyar nemzeti hivatástudat története a XVI–XVII. században. Bethlen Nyomda, Budapest.

Berger–Conrad 2015: Stefan Berger – Christoph Conrad: The Past as History. National Identity and Historical Consciousness in Modern Europe. (Writing the Nation.) Palgrave Macmillan, Basingstoke.

Berger 2019: Stefan Berger (ed.): The Engaged Historian. Palgrave Macmillan, Basingstoke. https://doi.org/10.3167/9781789201994

Corpus iuris hungarici, 1896: Corpus iuris hungarici. Ed. Márkus Dezső et al., Franklin Társulat, Budapest. 92–101.

Deér 1934: Deér József: Közösségérzés és nemzettudat a XI–XIII. századi Magyarországon. In Angyal Dávid (szerk.): A Gróf Klebelsberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve, IV. évf., Budapest, 93–111.

Deér 2005: Deér József: Királyság és nemzet. Tanulmányok I–II. 1930–1947. Attraktor, Máriabesnyő–Gödöllő. (A köteteket szerkesztette, a szövegeket gondozta és a jegyzeteket írta Bárány Attila.)

Dénes 2015: Dénes Iván Zoltán: A történelmi Magyarország eszménye. Szekfű Gyula a történetíró és ideológus. Kalligram, Pozsony.

Domanovszky 1905: Domanovszky Sándor: „A Pozsonyi krónika és a kisebb latin nyelvű prózai szerkesztések.” Századok, XXXIX. évf., 5. sz., 402–419., 6. sz., 518–525.

Domanovszky 1908: Domanovszky Sándor: „Hans Ferdinand Helmolt: Weltgeschichte. I-X.” Századok, XXXI. évf., 7. sz., 615–636.

Domanovszky 1920a: Domanovszky Sándor: „Európa pajzsa. Nyílt levél Deschanel Pál elnök úrhoz.” Szózat, január 23.

Domanovszky 1920b: Domanovszky Sándor: A magyar kérdés történeti szempontból tekintve. Kiadja Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, Budapest.

Domanovszky 1923: Alexandre Domanovszky: Die Geschichte Ungarns. Rösl, München–Leipzig.

Domanovszky 1933: Sándor Domanovszky: La formation de la classe nobiliaire en Hongrie. Résumés des communications présentées au congrès Varsovie 1933. Varsó, II, 32–35.

Domanovszky 1938a: Alexandre Domanovszky: „L’origine et la patrie première des Roumains”. Archivum Europae Centro-Orientalis, IV, 508–514.

Domanovszky 1938b: Alexandre Domanovszky: La méthode historique de M. Jorga. A propos d’un compte rendu. Budapest, 1938.

Dupont-Ferrier 1944: Gustave Dupont-Ferrier: „Gabriel Hanotaux (1853–1944).” Bibliothèque de L’École des chartes, CV, 347–350.

Erős 2013: Erős Vilmos: „Bűvölet nélkül – félúton. Elmélkedések Romsics Ignác könyvéről.” Valóság, LIX. évf., 5. sz., 80–92.

Erős 2016: Erős Vilmos: „Menekülés a hallgatásba… és a szellemtörténetbe. Domanovszky Sándor történeti-politikai nézetei az 1930/1940-es évek fordulóján.” Aetas, XXXI. évf., 4. sz., 77–97.

Erős 2019: Erős Vilmos: „A múlt mint történelem. Megjegyzések Stefan Berger könyvéhez.” Aetas, XXXIV. évf., 2. sz., 148–157.

Erős 2021: Erős Vilmos: „A kereszténység védőbástyája” és Westungarn. Trianon Domanovszky Sándor történeti/történetpolitikai gondolkodásában. In Hőnich Henrik – Nagy Ágoston (szerk.): Trianon után. Politikai gondolkodás és történetírás. Századvég, Budapest, 81–121.

Frank–Hadler 2011: Tibor Frank – Frank Hadler (eds.): Disputed Territories and Shared Pasts. Overlapping National Histories in Modern Europe. Palgrave Macmillan, Basingstoke, 247–272.

Galasso 2002: Giuseppe Galasso: Croce e lo spirito del suo tempo. Laterza, Roma–Bari, 2002.

Gerics 1978: Gerics József: „Domanovszky Sándor az Árpád-kori krónikakutatás úttörője.” Századok, CII. évf., 2. sz., 234–250.

Glatz 1980: Glatz Ferenc: Történetíró és politika. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Granasztói 1984: Granasztói György: „Egy történész időszerűsége. Domanovszky Sándor.” Történelmi Szemle, XXVI. évf., 1–2. sz., 303–312.

Győri 1933: Győri János: A Kereszténység Védőbástyája. Magyarország képe a XVI. századi francia irodalomban. Minerva, Budapest.

Iorga 1938: Nicolae Iorga: L’origine et la patrie première des Roumains. Bucarest.

Iorga 1939: Nicolae Iorga: Pour Éclarer M. Domanovszky par les Siens. (Extrait de la „Revue Historique du Sud-Est Européen”, 1939. n-os 1–3.) Bucarest.

Iorga 1992: Nicolae Iorga: A nemzetek közötti gyűlölködés ellen. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. (Makkai László és Miskolczy Ambrus előszavával.)

Kämmerer 2014: Wolfgang Kämmerer: Friedrich Meinecke und das Problem des Historismus. Peter Lang, Frankfurt am Main. https://doi.org/10.3726/978-3-653-02686-3

Kosáry 1939: Kosáry Domokos: „A VIII. nemzetközi történettudományi kongresszus.” Századok, LXXIII. évf., 1–3. sz., 132–135.

Ludanyi 2011: Andrew Ludanyi: The Legacy of Transylvania in Romanian and Hungarian Historiography. In Tibor Frank – Frank Hadler (eds.): Disputed Territories and Shared Pasts. Overlapping National Histories in Modern Europe. Palgrave Macmillan, Basingstoke, 247–272.

Mandrut–Graf 2010: Stelian Mandrut – Rudolf Graf (Hrgs.): Zwischen Wissenschaft und Politik. Fritz Valjavec’s Briefwechsel mit Rumaenischen Gelehrten (1935–1944). Academia Romana/ Rumaenische Akademie, Cluj-Napoca/Klausenburg, 2010.

Marczali 1901: Dr. Marczali Henrik (szerk.): Enchiridion Fontium Historiae Hungarorum, composuit Dr. Henricus Marczali. (A Magyar Történet Kútfőinek Kézikönyve.) Athenaeum, Budapest.

Marza 2014: Radu Marza: Romanian Historians and Propaganda (1914–1946). The Case of Transylvania. ATEPress, Bratislava.

Miskolczy 2000: Miskolczy Ambrus: A legendák varázsa. Jules Michelet kelet-európai mítoszai és a magyar–román párbeszéd a 19. század derekán. Universitas, Budapest.

Monostori 2017: Monostori Imre: Szekfű Gyula a változó időkben. Életmű – fogadtatás – utókor 1913–2016. Pannónia Könyvek, Pécs.

Nagy 2003: Nagy Balázs (szerk.): Tatárjárás. Osiris, Budapest.

Péter 1992: László Péter (ed.): Historians and the History of Transylvania. (East European Monographs.) Columbia University Press, New York.

Popper 1989: Karl Popper: A historicizmus nyomorúsága. (Ford. Kelemen Tamás.) Akadémiai, Budapest.

Rácz 1989: Rácz István: Magyarország a kereszténység védőbástyája: In Parasztság és magyarság. Tanulmányok Szabó István történetíró születésének 90. évfordulója tiszteletére. Szerk. Rácz István. Történelem és Klasszika Filológiai Intézet, Debrecen, 94–105.

Romsics 2005: Romsics Ignác: A kereszténység védőbástyájától az uniós tagságig: Helyzetértékelés és szerepfelfogás a magyar politikai gondolkodásban. In Romsics Ignác – Szegedy-Maszák Mihály (szerk.): Mi a magyar? Rubicon, Budapest, 202–230.

Romsics 2011: Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Osiris, Budapest.

Sándor 1954: Sándor Pál: „A magyar agrár- és paraszttörténet polgári irodalmának kritikájához.” Századok, LXXXVIII. évf., 2–3. sz., 373–419.

Strupp 2000: Christoph, Strupp: Johan Huizinga. Geschichtswissenschaft als Kulturgeschichte. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen.

Sutyák 2007: Sutyák Tibor: Michel Foucault gondolkozása. Attraktor, Máriabesnyő–Gödöllő.

Száraz 2012: Száraz Orsolya: „A kereszténység védőbástyája.” Studia Litteraria, 1–2. sz., 51–67. https://doi.org/10.37415/studia/2012/51/4001

Székely 1927: János Székely: „Mitita Constantinesco: L’évolution de la propriété agraire en Roumanie. Bucuresti, 1925.” Revue des Études Hongroises et Finno-Ougriennes, 164–196.

Szűcs 1984a: Szűcs Jenő: Nemzet és történelem. Tanulmányok. (2. kiadás.) Gondolat, Budapest.

Szűcs 1984b: Társadalomelmélet, politikai teória és történetszemlélet Kézai Gesta Hungarorumában. A nacionalizmus középkori genezisének elméleti alapjai. In Szűcs 1984a, 413–555.

Talavera 1998: Nicholas M. Nagy Talavera: Nicolae Iorga. A biography. The Center for Romanian Studies, Iasi–Oxford–Portland.

Terbe 1936: Terbe Lajos: „Egy európai szállóige életrajza. Magyarország a kereszténység védőbástyája.” Egyetemes Philologiai Közlöny, LX. évf., 297–350.

Wegener 1974: Wilhelm Wegener: Hugelmann, Karl, Gottfried. In Neue Deutsche Biographie. Herausgegeben von der Historischen Komission bei der Bayerischen Akademie der Wissenschaften, Berlin, 10, 9.

Závodszky 1904: Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. Szent István Társulat, Budapest, 181–194.

A SZELLEMTÖRTÉNET DEBRECENBEN: IFJABB RÉVÉSZ IMRE

Andics – Révész 1951: Andics Erzsébet – Révész Imre: „Kossuth Lajos születésének 150. évfordulója elé.” Századok, LXXXV. évf., 1. sz., 190–196.

Ankersmit 1998: Franklin [Rudolf] Ankersmit. In Ewa Domanska: Encounters. Philosophy of History after Postmodernism. University of Virginia Press, Charlottesville–London, 67–99.

Balogh 1967: Balogh István: „Dr. Révész Imre (1889–1967).” Alföld, XVIII. évf., 1. sz., 93–94. https://doi.org/10.1093/res/XVIII.69.93

Bucsay 1967: Bucsay Mihály: „Révész Imre (1889–1967).” Theológiai Szemle, X. évf. [Új folyam] 3-4. sz., 83–86.

Barcza 1989a: Barcza József: „Révész Imre az egyháztörténész.” Confessio, XIII. évf., 3. sz., 25–31.

Barcza 1989b: Barcza József: „Révész Imre életműve.” Theológiai Szemle, XXXII. évf., 4. sz., 193–197.

Beiser 2011: Frederic C. Beiser: The German Historicist Tradition. Oxford University Press, New York – Oxford. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199691555.001.0001

Bódi–Fazakas–Lapis 2020: Bódi Katalin – Fazakas Gergely – Lapis József (szerk.): A „debreceniség” mintázatai és párhuzamai. Városi identitás és a kulturális emlékezet rétegei a kora újkortól napjainkig. (Loci memoriae Hungaricae, IX.) Egyetemi Kiadó, Debrecen, 143–152.

Büky 2015: Büky Orsolya: A szellem lovagjai. Veritas, Budapest.

Collingwood 1987: Robin G. Collingwood: A történelem eszméje. (Ford. Orthmayr Imre.) Gondolat, Budapest.

Cˇtvrtnik 2010: Michael Cˇ tvrtnik: Geschichte der Geschichtswissenschaft: der tschechische Historiker Zdeneˇk Kalista und die Tradition der deutschen Geistesgeschichte. Diplomica, Hamburg.

Czeglédy 1989: Czeglédy Sándor: „Révész Imre, az igehirdető.” Confessio, XIII. évf., 3. sz., 17–25.

Csuday 1932: Csuday Jenő: Nemzeti történetírásunk téves útjai. Held János könyvnyomdája, Budapest.

Dénes 2015: Dénes Iván Zoltán: A történelmi Magyarország eszménye. Szekfű Gyula a történetíró és ideológus. Kalligram, Pozsony.

Dockhorn 1954: Dockhorn, Klaus: Deutscher Geist und angelsächsische Geistesgeschichte. Ein Versuch der Deutung ihres Verhältnisses. (Göttinger Bausteine zur Geschichtswissenschaft, 17.) Musterschmidt, Göttingen–Frankfurt–Berlin.

Erős 1995: Erős Vilmos: „Posztmodern historizmus (Postmodern historicism. About F. R. Ankersmit: Historicism. Georg G. Iggers: Comments on F. R. Ankersmit Paper, Historicism. F. R. Ankersmit: Reply to Professor Iggers. History and Theory 1995/3. 143– 174.)” Klió, VI. évf., 2. sz., 15–18.

Erős 2000: Erős Vilmos: A Szekfű–Mályusz vita. Csokonai, Debrecen.

Erős 2008: Erős Vilmos: „A szellemtörténet.” Valóság, LI. évf., 5. sz., 20–35.

Erős 2009: Erős Vilmos: „A magyar történetírás a két világháború közötti időszakban.” Valóság, LII. évf., 2. sz., 48–69.

Erős 2013: Erős Vilmos: „Utak a népiségtörténethez: Mályusz Elemér és Szabó István.” Századok, CXLVII. évf., 1. sz., 33–62.

Erős 2014–2015: Erős Vilmos: Ein Wegbereiter der modernen Gesellschaftsgeschichte in Ungarn. Elemér Mályusz (1898–1989). Ungarn Jahrbuch, Bd. XXXII., 229–242.

Erős Vilmos 2016a: „A második »száműzött Rákóczi« vita. Szekfű Gyula Bethlen Gábor című művének korabeli fogadtatása.” Századok, CL. évf., 1. sz., 3–46.

Erős Vilmos 2016b: „Menekülés a hallgatásba… és a szellemtörténetbe. Domanovszky Sándor történeti-politikai nézetei az 1930/1940-es évek fordulóján.” Aetas, XXXI. évf., 4. sz., 77–97.

Erős 2016c: Vilmos Erős: Spiritual history / Geistesgeschichte-intellectual history-cultural history-postmodern. In Vilmos Erős – Róbert Káli – László Dávid Törő (eds.): Approaches to Historiography. (Ethnographica et Folkloristica Carpathica, 19. – Műveltség és hagyomány, XXXVII.) Debrecen, 105–114.

Erős 2019: Erős Vilmos: „Szellemtörténet versus népiségtörténet. Szekfű Gyula és Szabó István különböző értelmezései a nemzetiségek magyarországi történetéről az 1940-es évek elején.” Történelmi Szemle, LXI. évf., 3. sz., 479–498.

Erős 2020: Erős Vilmos: Szabó István debreceni „identitásai”. In Bódi–Fazakas–Lapis 2020, 273–284.

Erős 2021: Erős Vilmos: „A kereszténység védőbástyája” és Westungarn. Trianon Domanovszky Sándor történeti/történetpolitikai gondolkodásában. In Hőnich Henrik – Nagy Ágoston (szerk.): Trianon után. Politikai gondolkodás és történetírás. Századvég, Budapest, 81–121.

Erős 2022: Erős Vilmos: Populus, plebs, rusticus. Szabó István „harmadik utas” társadalomtörténete. Ráció, Budapest, 2022.

Erős–Gyimesi 2009: Erős Vilmos – Gyimesi Pálma: Ifjabb Révész Imre levelei Szekfű Gyulának. Lymbus, Magyarságtudományi folyóirat, VI. évf., 2009, 233–257.

Études Historiques, 1957: Études Historiques. (Studia Historica, 15.) Budapest.

Forisek 2007: Forisek Péter: „Tudóssors 1945 után. Adalékok Alföldi András emigrációjához.” Debreceni Szemle, XV. évf., 4. sz. Új folyam, október, 476–490.

Gyimesi 2010 (2012): Gyimesi Pálma: Böhm Károly hatása ifjabb Révész Imre történetelméletére. In Velkey Ferenc (szerk.): Történeti Tanulmányok, XVIII. Debrecen, 45–66.

Gyimesi 2011: Gyimesi Pálma: Debreceni színek a Bethlen Gábor-arcképhez. In Ujváry Gábor – Nagy József Zsigmond (szerk.): A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Ráció, Budapest, 122–135.

Gyimesi 2011 (2012): Gyimesi Pálma: Szekfű Gyula és Ifjabb Révész Imre kapcsolata. In Erős Vilmos – Velkey Ferenc (szerk.): „A historiográfia műhelyében”. A 2010-es historiográfiai konferencia előadásai. Debrecen, 2010. november 25. (Történeti Tanulmányok, XIX.) Debrecen, 77–94.

Győri 2020: Győri L. János: Debrecen mint Karácsony Sándor gondolatrendszerének kulcsmetaforája. In Bódi–Fazakas–Lapis 2020, 143–152.

Gyurgyák–Kisantal 2006: Gyurgyák János – Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet I–II. Osiris, Budapest.

Joó 1935: Joó Tibor: Bevezetés a szellemtörténetbe. Franklin Társulat, Budapest.

Juhász 1967: Juhász Géza: „Révész Imre pályája.” Alföld, XVIII. évf., 5. sz., 99–100.

Kathona 1967: Dr. Kathona Géza: „Emlékezés Révész Imrére, az egyháztörténetíróra.” Református Egyház, XIX. évf., 7–8. sz., 165–166.

Kocsis 1989: Kocsis Elemér: „Révész Imre, az egyházkormányzó.” Confessio, XIII. évf., 3. sz., 11–17.

Halmágyi 1999: Halmágyi Pál (szerk.): Mályusz Elemér emlékezete 1898–1989. (A Makói Múzeum Füzetei, 92.) Makó.

Hankiss 1932: Hankiss János: „Nemzetkép és irodalomkutatás.” Minerva, XI. évf., 8–10. sz., 149–166.

Hatos 2005: Hatos Pál: „A magyar protestantizmus és eszmei fordulata Tisza Istvántól Ravasz Lászlóig.” Múltunk, L. évf., 1. sz., 89–117.

Hit – Tudomány – Közélet, 2014: Hit – Tudomány – Közélet. A Debreceni Tudományegyetem Református Hittudományi Kara (1914–1950) professzorainak életrajzi adattára és életútleírása. (Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848–1944, II.) Összeállították Kovács I. Gábor, Takács Árpád. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Hóman, 1931: Hóman Bálint (szerk.): A magyar történetírás új útjai. Magyar Szemle Társaság, Budapest.

Hóman–Szekfű 1935–1936: Hóman Bálint – Szekfű Gyula: Magyar történet. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

Lányi 2000: Lányi Gusztáv: Magyarság, protestantizmus, társaslélektan… Hagyomány és megújulás konfliktusa Karácsony Sándor életművében. Osiris, Budapest.

H. Lukács 1971: H. Lukács Borbála: Szellemtörténet és irodalomtudomány. Akadémiai, Budapest.

Iggers 1988: Georg G. Iggers: A német historizmus. (Ford. Telegdy Bernát.) Gondolat, Budapest.

Imre 2011: Imre László: A magyar szellemtörténet válaszútjai, feltételei és következményei. Barta János pályája és a szellemtörténet. Pro Pannonia, Pécs.

Kerecsényi 1979: Kerecsényi Dezső válogatott írásai. Sajtó alá rendezte Pálmai Kálmán. Akadémiai, Budapest.

Kämmerer 2014: Wolfgang Kämmerer: Friedrich Meinecke und das Problem des Historismus. Peter Lang, Frankfurt am Main. https://doi.org/10.3726/978-3-653-02686-3

Kósa 2003: Kósa László: A történész Révész Imre fordulata. In Zemplényi Ferenc et al. (szerk.): Látókörök metszése. Írások Szegedy-Maszák Mihály születésnapjára. Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 233–251.

Kósa 2011: Kósa László: A történész Révész Imre fordulata. In uő: Művelődés, egyház, társadalom. Tanulmányok. Akadémiai, Budapest, 408–436.

Kövér 2017: Kövér György: Szerkezet és szellem a Magyar Művelődéstörténetben. In Horváth Zita – Rada János (szerk.): Társadalomtörténeti tanulmányok Tóth Zoltán emlékére. Miskolci Egyetemi Kiadó, Budapest, 247–272.

Lackó 1996: Lackó Miklós: Sziget és külvilág. Válogatott tanulmányok. MTA Történettudományi Intézet, Budapest.

Magyar 2016: Magyar Balázs Dávid: „»Könyv kell hát, hadd ismerjük meg Kálvin szellemét.« Révész Imre Kálvin életrajzának keletkezése kiadása és recepciója.” Református Szemle, CV. évf., 2. sz., 176-197.

Mannheim 2000: Mannheim Károly: A historizmus. In uő: Tudásszociológiai tanulmányok. Osiris, Budapest, 2000, 125–182.

Mályusz 1936a: Mályusz Elemér: „Magyar reneszánsz, magyar barokk.” Budapesti Szemle, 241. köt., 703. sz., 159–179.; 704. sz., 293–318.; 242. köt. 705. sz., 86–104.; 706. sz., 154–174.

Mályusz 1936b: Mályusz Elemér: A történettudomány mai kérdései. A Dunamelléki Református Egyházkerület tanárainak első összejövetelén tartott előadás. Kecskemét.

Mályusz 1939: Mályusz Elemér: A türelmi rendelet. II. József és a protestantizmus. Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, Budapest.

Mályusz 1940: Mályusz Elemér (szerk.): Iratok a türelmi rendelet történetéhez. Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, Budapest.

Mályusz 2021: Mályusz Elemér: Visszaemlékezések. Sajtó alá rendezte Soós István. MTA Bölcsészettudományi Központ, Budapest.

Miskolczy 2001: Miskolczy Ambrus: Szellem és nemzet. Babits Mihály, Szekfű Gyula, Eckhardt Sándor és Zolnai Béla világáról. Napvilág, Budapest.

Monostori 2017: Monostori Imre: Szekfű Gyula a változó időkben. Életmű – fogadtatás – utókor 1913–2016. Pro Pannonia, Pécs.

Möckel 1967: Andreas Möckel: Geschichtsschreibung und Geschichtsbewußtsein bei den Siebenbürger Sachsen. In Studien zur Geschichtsschreibung im 19. und 20. Jahrhundert. (Unter Mitarbeit von Andreas Möckel, Harald Zimmermann, Hans Beyer, Hans Mommsen, Erwin Vierhaus und Ernst Wagner.) Herausgegen von Paul Philippi. Köln–Graz. (Karl Kurt Klein zum 70. Geburtstag. 6. Mai, 1967.) 1–23.

Olajos 1995: Olajos Terézia: Magyar bizantinológia a XX. században. In Koszta László (szerk.): Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 381–399.

Pál 2015: Pál Lajos: „Egy folyóirat a történész viták kereszttüzében, Századok (1931–1943). Századok, CIXL. évf., 1. sz., 33–86.

Perecz 1998: Perecz László: A pozitivizmustól a szellemtörténetig. Athenaeum 1892–1947. Osiris, Budapest.

Pompéry 1930: Pompéry Aurél: Irányzatos-e a magyar protestáns történetírás. I. Budapest.

Pukánszky 1932: Pukánszky Béla: „Hegel és magyar közönsége.” Minerva, XI. évf., 1. sz., 3–21.

Pusztai 2018: Pusztai Ferenc: Felekezeti meggyőződés és modern történetírás. (Révész Imre és a református történetszemlélet.) In Kósa-Grimm András – Veres Kristóf (szerk.): Opuscula Historiae II. Történeti tanulmányok a XVI. Eötvös Konferenciáról II. ELTE Eötvös József Collegium Történész Műhely, Budapest, 122–139.

Ravasz 1992: Ravasz László: Emlékezéseim. Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, Budapest.

Ravasz 1918: Ravasz László: „A »Zoványi-ügyhöz«.” Protestáns Szemle, XXVII. évf., 7–10. sz., 291–297.

Rácz 1931: Rácz Béla: Két évszázad a magyar református igehirdetés történetéből (1711–1914). Gyula.

Révész 1913: Révész Imre: A tudományos egyháztörténetírás. Stief Nyomda, Kolozsvár.

Révész 1915: Révész Imre: Dévai Bíró Mátyás tanításai. Tanulmány a magyar protestáns theológiai gondolkozás kezdeteiről. Stief Nyomda, Kolozsvár.

Révész 1916: Révész Imre: Bod Péter, mint történetíró. Stief Nyomda, Kolozsvár.

Révész 1921a: Révész Imre (ifj.): A magyar protestantizmus története a keresztyénség egyetemes fejlődésének keretében. Kolozsvár. (Középiskolai tankönyv, ugyanott több kiadásban is.)

Révész 1921b: Révész Imre: „Zoványi Jenő.” Hit és Élet, I. évf., 15. sz., 3–4.

Révész 1923: Révész Imre ismertetése Teutsch, Friedrich: Geschichte der evangelischen Kirche in Siebenbürgen. I–II. W. Kraft, Hermannstadt, 1921–1922 című könyvéről: Hit és Élet, III. évf., 1. sz., 29.

Révész 1924: Révész Imre (ifj.): „A magyarországi protestantizmus tudományos történetírása. Eredmények és föladatok.” Protestáns Szemle, XXXIII. évf., 1–9. sz., 473–489, 545–553. (A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság kiadványai.) (Klny.) Debrecen.

Révész 1925a: Révész Imre (ifj.): „A magyarországi protestantizmus történetének irodalma az összeomlás óta.” Theologiai Szemle, I. évf., 1. sz., 91–106.

Révész 1925b: Révész Imre: A magyarországi protestantizmus történelme. (A magyar történettudomány kézikönyve.) Magyar Történelmi Társulat, Budapest.

Révész 1926: Révész Imre: Révész Imre élete 1826–1881. Születésének 100. évfordulójára. Debrecen Szabad Királyi Város Nyomdája, Debrecen.

Révész 1928: Ifjabb Révész Imre: „Egész elvek és féligazságok. Zoványi Jenő történetfelfogásához.” Protestáns Szemle, XXXVII. évf., 4. sz., 280–290.

Révész 1930: Révész Imre: „Dr. Tavaszy Sándor: A kálvinizmus világmissziója. Bp., 1929.” Debreceni Protestáns Lap, XLII. évf., 2. sz., 56.

Révész 1931a: Révész Imre: Irányzatos-é a magyar protestáns történetírás? Protestáns Szemle, XL. évf., 4. sz., 300–311.

Révész 1931b: Révész Imre: „A történettudomány új útjai és a protestantizmus.” Protestáns Szemle, XL. évf., 8–9. sz., 507–522.

Révész 1931c: Ifjabb Révész Imre: „Válasz Zoványi Jenőnek.” Protestáns Szemle, XL. évf., 11. sz., 701–702.

Révész 1931d: Révész Imre: „Doumergue Emil.” Protestáns Szemle, XL. évf., 3. sz., 177–186.

Révész 1931e: Révész Imre: Egyháztörténelem. In Hóman Bálint (szerk.): A magyar történetírás új útjai. Magyar Szemle Társaság, Budapest, 141–182.

Révész 1932: Révész Imre: A reformáció. Magyar Szemle Társaság, Budapest.

Révész 1933a: Révész Imre: Bucer Márton és a magyar reformáció. (Theológiai Tanulmányok, 32.) Debrecen.

Révész 1933a: Révész Imre ismertetése Incze és Rácz munkáiról: Századok, LXVII. évf., 1933. 1. sz., 74–79.Révész 1934a: Révész Imre: „Szempontok a magyar »kálvinizmus« eredetének vizsgálatához.” Századok, LXVIII. évf., 7–8. sz., 257–275.

Révész 1934b: Révész Imre: „Andreas, Willy: Deutschland vor der Reformation. Eine Zeitenwende. Deutsche Verlags-Anstalt, Stuttgart–Berlin, 1932.” Századok, LXVIII. évf., 3. sz., 451–457.

Révész 1935: Révész Imre: „Haase, Roland: Das Problem des Chiliasmus und der dreissigjährige Krieg. Leipzig, 1933.” Századok, LXIX. évf., 7–8. sz., 262–263.

Révész 1936a: Révész Imre: Pokoly József emlékezete. (Emlékbeszéd a Tisza István Tudományos Társaság közgyűlésén, 1935. június 2-án.) Debrecen.

Révész 1936b: Révész Imre: „Debrecen lelki válsága 1561–1571.” Századok, LXX. évf., 1. sz., 38–75; 2. sz., 163–203.

Révész 1936c: Révész Imre: „Guggisberg, Kurt: Das Zwinglibild des Protestantismus im Wandel der Zeiten. Leipzig, 1934.” Századok, LXX. évf., 1. sz., 121–122.

Révész 1936d: Révész Imre: Az egyháztörténelem alapvonalai. (Társszerző: dr. Segesváry Lajos.) Magánkiadás, Debrecen.

Révész 1937a: Révész Imre: „Félegyházi Tamás és a debreceni iskola válsága 1570–71-ben. Újabb adalékok Debrecen János Zsigmond korabeli lelki válságához.” Századok, LXXI. évf., 7. sz., 273–303.

Révész 1937b: Révész Imre: „Patriotisme français et fraternité chrétienne. En souvenir d’ Émile Doumergue.” Nouvelle Revue de Hongrie, CVII. 2. sz., 208–216.

Révész 1937c: Révész Imre: „Schaeffler, Herbert: Die Reformation. Bochum-Landgreet, 1936.” Századok, LXXI. évf., 1. sz., 94–96.

Révész 1937d: Révész Imre: „Heinrich Schaller: Die Weltanschauung des Mittelalters. München– Berlin, 1934.” Századok, LXXI. évf., 2. sz., 241–243.

Révész 1938: Révész Imre: Magyar református egyháztörténet. I. köt. 1520 tájától 1608-ig. (Református Egyházi Könyvtár, XX.) Magyar Református Egyház, Debrecen.

Révész 1940a: Révész Imre (ifj.): Reformáció és ellenreformáció. In Lukinich Imre (szerk.): Magyar Művelődéstörténet. III. köt. A kereszténység védőbástyája. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 407–448.

Révész 1940b: Révész Imre: „Nyilatkozat dr. Zoványi Jenő »Új egyháztörténetírás« c. kiadványa tárgyában. Protestáns Szemle, IXL. évf., 3. sz., 88–91.

Révész 1940c: Révész Imre: „A Tiszántúl magyarja.” Protestáns Szemle, IXL. évf., 2. sz., 97–101.

Révész 1940d: Emeric Révész: „L’âme de Debrecen.” Nouvelle Revue de Hongrie, LXII., 6. sz., 455–460.

Révész 1941: Ifjabb Révész Imre: Református történetszemlélet. In „És lőn világosság”. Emlékkönyv Ravasz László születésének 60. évfordulójára. Franklin Társulat, Budapest, 193-209.

Révész 1942: Révész Imre: „A debreceni kollégium és a magyar lélek.” Protestáns Szemle, LI. évf., 3. sz., 65–70.

Révész 1944: Ifjabb Révész Imre: „Tegnap és ma és örökké.” Összegyűjtött tanulmányok az egyház múltjából és jelenéből. Coetus Theologorum, Debrecen.

Révész 1947: Révész Imre: A szatmárnémeti zsinat és az első magyar református ébredés. Református Traktátus Vállalat, Budapest.

Révész 1948: Révész Imre: Társadalmi és politikai eszmék a magyar puritanizmusban. Akadémiai rendes tagsági székfoglaló. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Révész 1951: Révész Imre: „Az utópikus szocialista gondolat magyarországi hatásaihoz.” Századok, LXXXV. évf., 1. sz., 120–148.

Révész 1953: Révész Imre: „A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848/49- ben. Összegyűjtötte és szerk. Andics Erzsébet. Bp. 1952.” Századok, LXXXVII. évf., 1. sz., 147–151.

Révész 1955: Révész Imre: „Szekfű Gyula (1883–1955).” Akadémiai Értesítő, LXII. évf., 507. sz., 355–357.

Révész 1959: Révész Imre: Sinai Miklós és kora. Adalékok a XVIII. századvég magyar társadalomtörténetéhez. Akadémiai, Budapest.

Révész 1962: Révész Imre: „Comenius unokája. David Ernestus Jablonski születésének háromszázados évfordulójára.” Századok, XCVI. évf., 1. sz., 1–21.

Révész 1965: Ifjabb Révész Imre: „Zoványi Jenő centenáriumára.” Századok, XIXC. évf., 6. sz., 1393–1404.

Révész 1965: Émérich Révész: Entre l’Orthodoxie et les Lumières. Tolérance et intolérance dans le protestantisme calviniste des XVI–XVIII.siècles en Hongrie. In Csatári Dániel – Katus László – Rozsnyói Ágnes (szerk.): Nouvelles Études Historiques. (A XII. nemzetközi történész kongresszus alkalmából. / Publiées á l’occasion du XIIe Congrés International des Sciences Historiques par la Comission de Historiens Hongrois.) Akadémiai, Budapest. 415–436. és különnyomat.

Révész 1966: Révész Imre: Bécs Debrecen ellen. Vázlatok Domokos Lajos (1728–1803) életéből és működéséből. Akadémiai, Budapest.

Révész 1990: Révész Imre: Vallomások. Teológiai önéletrajz és válogatott kiadatlan kéziratok 1944– 1949. Szerk. Barcza József. Református Zsinat Sajtóosztálya, Budapest.

Romsics 2011: Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Osiris, Budapest.

Rugási 2001: Rugási Gyula: Szellemtörténet és történetfilozófia. In Lackó Miklós (szerk.): A tudománytól a tömegkultúráig. Művelődéstörténeti tanulmányok 1890–1945. MTA Történettudományi Intézet, Budapest, 9–42.

Rugonfalvi 1929a: Rugonfalvi Kiss István: Az átértékelt Bethlen Gábor. Válaszul Szekfű Gyulának. (Magánkiadás.)

Rugonfalvi 1929b: Rugonfalvi Kiss István: „Szekfű Gyula: Bethlen Gábor.” Protestáns Szemle, XXXVIII. évf., 2. sz., 123–132.

Rugonfalvi 2008: Rugonfalvi Kiss István: Az átértékelt Bethlen Gábor. Válaszul Szekfű Gyulának. In uő: Bethlen Gábor. Máriabesnyő–Gödöllő, 65–180.

Szabó 1933/1934: Szabó István: Recenzió Komoróczy György: Nádasdy Tamás és a XVI. századi magyar nagybirtok gazdálkodása című könyvéről. Századok, LXVII. évf., 7–8. sz., 205–214.

Szabó 1967: Szabó István: „Révész Imre (1889–1967).” Magyar Tudomány, XII. (új folyam), 12. sz., 784–786.

Szekfű 1929: Szekfű Gyula: „Kritika és terror. I–II.” Magyar Kultúra, XVI. évf., 6. sz., 251–256.; 7. sz., 300–305.

Szekfű 1934: Szekfű Gyula: „Az erdélyi tolerancia körül.” Katholikus Szemle, XLVIII. évf., 11. sz., 662–668.

Szekfű 1935: Szekfű Gyula: „A vallási türelem és a hazai puritánizmus.” Theologia, II. évf., 4. sz., 303–314.

Szekfű 1936: Szekfű Gyula: „Válasz a Magyar Történet dolgában.” Budapesti Szemle, 706. sz., 371–384.

Szekfű 1943: Szekfű Gyula: „Az erdélyi szász történetírás. I–II.” Magyarságtudomány, 174– 198, 325–373.

Tessitore 2003: Fulvio Tessitore: Storicismo e storia della cultura. Accademia Nazionale dei Lincei, Roma.

Tessitore 2001: Fulvio Tessitore: Lo storicismo come filosofia dell’evento. Accademia Nazionale dei Lincei, Roma.

Teutsch 1920–1922: Friedrich Teutsch: Geschichte der evangelischen Kirche in Siebenbürgen. I–II. W. Kraft, Hermannstadt.

Törő 2020: Törő László Dávid: „A szellemtörténet is csak az adatokból indulhat ki.” Eckhart Ferenc történészi munkásságának főbb problémái. Ráció, Budapest.

Szigeti 1964: Szigeti József: A magyar szellemtörténet bírálatához. Kossuth, Budapest.

Történelem és élet, 1999: Történelem és élet. Szabó István előadása. Közzéteszi: Erős Vilmos. (Történelmi Tanulmányok, VII.) Szerk. Takács Péter. Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, Debrecen, 215–224.

Vörös 2012: Vörös Boldizsár: „Ha az egészet még be is kellett vonni marxista mázzal”. Néhány sajátos eljárás a szakmai eredmények közreadásánál az 1949–1989 közötti magyar történettudományban. In Erős Vilmos – Takács Ádám (szerk.): „Tudomány és ideológia között.” Tanulmányok az 1945 utáni magyar történetírásról. (Tálentum, 13.) ELTE-Eötvös Kiadó, Budapest, 62–74.

Zolnai 2009: Zolnai Béla: Nemzet és szellemtörténet. Válogatta, jegyzetelte és bevezetéssel ellátta Miskolczy Ambrus. Lucidus, Budapest.

Zoványi 1918: Zoványi Jenő: „Az evangéliumi protestantizmus egysége a reformáció különféle irányaiban.” Protestáns Szemle, XXVII. évf., 1–3. sz., 40–51.

Zoványi 1921: Zoványi Jenő: „Protestantizmus és humanizmus. Egyszersmind észrevételek némely támadásokra.” Független Szemle, I. évf., 3. sz., 277–285.

Zoványi 1938: Zoványi Jenő: Szekfű és társai történetírása. Viktória Nyomda, Budapest, 1938.

Zoványi 1940: Zoványi Jenő: Új egyháztörténetírás. (Klny.) Kolozsvár (Cluj), 69–75.

Zoványi 1943: Zoványi Jenő: Akadémikus, céhbeli és dilettáns történetírók. A szerző magánkiadása, Budapest.

Zoványi 1977: Zoványi Jenő: Magyarországi Protestáns Egyháztörténeti Lexikon. (3., javított és bővített kiadás.) Szerk. Dr. Ladányi Sándor. Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, Budapest. (Elektronikus kiadás: Tiszántúli Református Egyházkerület és Kollégiumi Nagykönyvtár Elektronikus Könyvtára, Debrecen, 2005.)

Zoványi 2004: Zoványi Jenő: A magyarországi protestantizmus története. I–II. Attraktor, Máriabesnyő–Gödöllő.

A szellemtörténet jegyében, avagy adalék a Századok 1930-as évekbeli történetéhez.

Andics–Révész 1951: Andics Erzsébet – Révész Imre: Kossuth Lajos születésének 150. évfordulója elé. Századok, LXXXV. évf., 2. sz., 190–196.

Asztalos 1933: Miklós Asztalos: Die öffentliche Moral in der Frühzeit des ungarischen Altprotestantismus. In Résumés des communications présentées au congrés Varsovie 1933. Warszawa, I. köt. 252–255.

Ballagi 1916: Ballagi Aladár: Az igazi Rákóczi. Rényi Károly, Budapest.

Ballagi 1867: Ballagi Mór: A protestantismus harca az ultramontanismus ellen. Osterlamm Károly, Pest.

Baráth 2018: Baráth Béla Levente: „Varga Zsigmond teológia professzor a Debreceni M. Kir: Tisza István Tudományegyetem 1932/33. évi rector magnificusa.” Gerundium, IX. évf., 1. sz., 3–22. https://doi.org/10.29116/gerundium/2018/1/1

Berzeviczy 1922: Berzeviczy Albert: Az abszolutizmus kora Magyarországon 1849–1865. Franklin, Budapest.

Büky 2015: Büky Orsolya: A szellem lovagjai. Magyar Napló, Budapest.

Csernák 1934: Csernák Béla: A református egyház Nagyváradon, 1557–1660. Kálvin Nyomda, Nagyvárad. (Új, javított kiadása: Nagyvárad, 1992.)

Dénes 1976: Dénes Iván Zoltán: A realitás illúziója. A historikus Szekfű Gyula pályafordulója. Akadémiai, Budapest.

Drescher 1991: Hans-Georg Drescher: Ernst Troeltsch. Leben und Werk. Vandenhoeck-Ruprecht, Göttingen.

Ember 1967: Ember Győző: „A Magyar Történelmi Társulat száz éve.” Századok, CI. évf., 6. sz., 1140–1169.

Erdősi 2003: Erdősi Péter: „Barokk és neobarokk. Két fogalom kölcsönhatása Magyarországon.” Korall, VII. évf., 155–186.

Erős 2000: Erős Vilmos: A Szekfű–Mályusz vita. Csokonai Kiadó, Debrecen.

Erős 2009: Erős Vilmos: A magyar történetírás a két világháború közötti időszakban. Valóság, LII. évf., 2. sz., 48–69.

Erős–Gyimesi 2009: Erős Vilmos: „Ifjabb Révész Imre levelei Szekfű Gyulának.” (Gyimesi Pálmával közösen.) Lymbus, Magyarságtudományi folyóirat, VII. évf., 233–257.

Erős 2013: Erős Vilmos: Utak a népiségtörténethez: Mályusz Elemér és Szabó István. Századok, CIIIL. évf., 1. sz., 33–62.

Erős 2016a: Erős Vilmos: „A második »száműzött Rákóczi« vita. Szekfű Gyula Bethlen Gábor című művének korabeli fogadtatása.” Századok, CV. évf., 1. sz., 3–46.

Erős 2016b: Erős Vilmos: „Menekülés a hallgatásba… és a szellemtörténetbe. Domanovszky Sándor történeti-politikai nézetei az 1930/1940-es évek fordulóján.” Aetas, XXXI. évf., 4. sz., 77–97.

Erős 2016c: Vilmos Erős: „Ein Wegbereiter der modernen Gesellschaftsgeschichte in Ungarn. Elemér Mályusz (1898–1989).” Ungarn Jahrbuch, Band XXXI (2014–2015). München– Regensburg, 229–242.

Erős 2019: Erős Vilmos: „Szellemtörténet versus népiségtörténet. Szekfű Gyula és Szabó István különböző értelmezései a nemzetiségek magyarországi történetéről az 1940-es évek elején.” Történelmi Szemle LXI. évf., 3. sz., 479–498.

Erős 2022: Erős Vilmos: A szellemtörténet Debrecenben: Ifjabb Révész Imre. Aetas, XXXVII. évf., 3. sz., 79–96.

Erős 2024: Erős Vilmos: „Történelem és filozófia: Mályusz Elemér szellemtörténeti 19. százada. Forrásközlés és interpretáció.” Történelmi Szemle, LXVI. évf., 2. sz., 273–292.

Fazakas–Győri L. 2008: Fazakas Gergely – Győry L. János (szerk.): Medgyesi Pál redivivus. Tanulmányok a 17. századi puritanizmusról. Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, Debrecen.

Fellner–Corradini 2006: Fritz Fellner – Doris A. Corradini: Österreichische Geschichtswissenschaft im 20. Jahrhundert. Ein biographisch-bibliographisches Lexikon. Böhlau, Wien.

Gillemot 1933: Gillemot Katalin: Gróf Széchenyi Ferenc és bécsi köre. Türk Sándor, Budapest.

Glatz 1967: Glatz Ferenc: „A Magyar Történelmi Társulat megalakulásának története.” Századok, CI. évf., 1–2. sz., 233–267.

Glatz 2016: Glatz Ferenc: Konzervatív reform. Klebelsberg, Domanovszky, Szekfű, Hóman, Hajnal. Kossuth, Budapest.

Gyáni 2016: Gyáni Gábor: A kánonromboló Mályusz Elemér választásai. In Papp Gábor (szerk.): Konzervatív gondolkodók. Egy akadémiai ülésszak előadásai. Kossuth, Budapest, 215–229.

Gyimesi 2011 (2012): Gyimesi Pálma: Szekfű Gyula és Ifjabb Révész Imre kapcsolata. In „A historiográfia műhelyében”. Történeti Tanulmányok, XIX. Szerk. Erős Vilmos és Velkey Ferenc. Történelmi Intézet, Debrecen, 77–94.

Halmágyi 1999: Halmágyi Pál (szerk.): Mályusz Elemér emlékezete 1898–1989. (A Makói Múzeum Füzetei, 92.) Makó.

Hoffmann 1932: Heinrich Hoffmann: Reformation und Gewissensfreiheit. De Gruyter, Giessen. https://doi.org/10.1515/9783111388519

Hóman–Szekfű 1928–1934: Hóman Bálint – Szekfű Gyula: Magyar történet. IV. A tizenhatodik század; V. A tizenhetedik század; VI. A tizennyolcadik század; VII. A tizenkilencedik és huszadik század. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

Iggers 1988: Georg G. Iggers: A német historizmus. (Ford. Telegdy Bernát.) Gondolat, Budapest.

Incze 1931: Incze Gábor: A magyar református imádság a XVI. és XVII. században. Debrecen. (Klny. Eredetileg: Theológiai Szemle, XXXI. évf., 1931, 5–199.)

Joó 1931: Joó Tibor: A történetfilozófia feladata és Ernst Troeltsch elmélete. Az Egyetem Barátainak Egyesülete, Szeged.

Joó 1935: Joó Tibor: Bevezetés a szellemtörténetbe. Franklin-Társulat, Budapest.

Kecskeméthy 1917: Kecskeméthy István (szerk.): A mi vallásunk: a nagy reformáció négyszázados évfordulójára. Kolozsvári Református Theológiai Fakultás, Kolozsvár.

Komoróczy 1931: Komoróczy György: „Henri Hauser: La modernité du XVIe siécle. Paris, 1930.” Századok, LXVIII. évf., 9–10. sz., 317–319.

Kósa 2011: Kósa László: A történész Révész Imre fordulata. In uő: Művelődés, egyház, társadalom. Tanulmányok. Akadémiai, Budapest, 408–436.

Kovács 2014: Kovács I. Gábor. (szerk.): Hit – Tudomány – Közélet. A Debreceni Tudományegyetem Református Hittudományi Kara (1914–1950) professzorainak életrajzi adattára és életútleírása. (Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848–1944, II.) Összeállították Kovács I. Gábor, Takács Árpád. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 103–119.

K. Török 1933: K. Török Mihály: A magyar egyházpolitikai harc története. Szent István Társulat, Budapest.

Lakatos 1996: Lakatos László: Az élet és a formák. Hajnal István történelemszociológiája. Új Mandátum, Budapest.

Magyar 2016: Magyar Balázs Dávid: „»Könyv kell hát, hadd ismerjük meg Kálvin szellemét.« Révész Imre Kálvin életrajzának keletkezése kiadása és recepciója.” Református Szemle, CV. évf., 2. sz., 176–197.

Mályusz 1923–1924: Mályusz Elemér: „A helytörténeti kutatás feladatai.” Századok, LVII-LVIII. évf., 1–6. sz., 538–566.

Mályusz 1927: Mályusz Elemér: „Geschichte des Bürgertums in Ungarn.” Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftgeschichte, XX., 356–407.

Mályusz 1935: Mályusz Elemér: A Rákóczi kor társadalma. In Lukinich Imre (szerk.): Rákóczi emlékkönyv halálának kétszáz éves évfordulójára II. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 25–58.

Mályusz 1936a: Mályusz Elemér: „Magyar reneszánsz, magyar barokk.” Budapesti Szemle 241. köt., 703. sz., 159–179; 704. sz., 293–318; 242. köt., 705. sz., 86–104; 706. sz., 154–174.

Mályusz 1936b: Mályusz Elemér: A történettudomány mai kérdései. A Dunamelléki Református Egyházkerület tanárainak első összejövetelén tartott előadás. Kecskemét.

Mályusz 1939: Mályusz Elemér: A türelmi rendelet. II. József és a protestantizmus. Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, Budapest.

Mályusz 1940: Mályusz Elemér (szerk.): Iratok a türelmi rendelet történetéhez. Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, Budapest.

Mályusz 1945: Mályusz Elemér: „A pálosrend a középkor végén.” Egyháztörténet, III. évf., 1–4. sz., 1–53.

Mályusz 1971: Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Mályusz 2021: Mályusz Elemér: Visszaemlékezések. Szerk. Soós István. Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet, Budapest.

Mezey 1979: Mezey László: Deákság és Európa. Irodalmi műveltségünk alapvetésének vázlata. Akadémiai, Budapest.

Moore 1930: Will Grayburn Moore: La réforme allemande et la littérature française. Publications de la Faculté de Lettres de l’Université de Strasbourg, Strasbourg.

Németország félszázaddal ezelőtt debreceni theológus szemmel nézve. Dr. Révész Kálmán püspök külföldi naplójából. Debrecen, 1935.

Paulinyi 1930: Paulinyi Oszkár: Iratok Kassa sz. kir. Város 1603–1604-ben megkísérelt rekatolizálásának történetéhez. In Mályusz Elemér (szerk.): Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár XIV. Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, Budapest, 4–110.

Pál 2015: Pál Lajos: Egy folyóirat a történész viták kereszttüzében, Századok, (1931–1943). Századok, CIL. évf., 1. sz., 33–86.

Pomogáts 2001: Pomogáts Béla: Emlékezés Asztalos Miklósra. In uő: Változó Erdély. Tanulmányok Erdélyről. Lucidus, Budapest, 201–227.

Pusztai 2018: Pusztai Ferenc: Felekezeti meggyőződés és modern történetírás. Révész Imre és a református történetszemlélet. In Opuscula Historiae. II. Szerk. Kósa-Grimm András, Veres Kristóf. ELTE Eötvös József Collegium Történész Műhely, Budapest. 122–139.

Rácz 1931: Rácz Béla: Két évszázad a magyar református igehirdetés történetéből (1711–1914). Gyula.

Révész 1921: Révész Imre: „Akikre nem volt méltó a világ”. Képek a keresztyénség történetéből. Erdélyi Református Egyházkerület, Cluj–Kolozsvár. (Reprint: Debrecen, 1993.)

Révész 1926: Révész Imre: Révész Imre élete 1826–1881. Születésének 100. évfordulójára. Debrecen Szabad Királyi Város Könyvnyomdája, Debrecen.

Révész 1929: Ifjabb Révész Imre: „Muraközy Gyula: A Prédikátor könyve. Kecskemét, 1929.” Debreceni Protestáns Lap, XIL. évf., 423.

Révész 1930: Révész Imre: „Hajnal István: Esterházy Miklós nádor lemondása. Bp. 1929.” Theologiai Szemle, VI. évf., 1–3. sz., 540.

Révész 1931a: Révész Imre: „Dr. Loesche György: Geschichte des Protestantismus in vormaligen und im neuen Österreich. III. kiad. Wien–Leipzig, 1930.” Protestáns Szemle, LIX. évf., 2. sz., 134–139.

Révész 1931b: Révész Imre: Egyháztörténelem. In Hóman Bálint (szerk.): A magyar történetírás új útjai. Magyar Szemle Társaság, Budapest, 141–182.

Révész 1932a: Révész Imre: „Incze Gábor: A magyar református imádság a XVI. és XVII. században.” Protestáns Szemle, LX. évf., 4. sz.

Révész 1932b: Révész Imre: A reformáció. Magyar Szemle Társaság, Budapest.

Révész 1933a: Révész Imre: „Soós Béla: Zwingli és Luther találkozása Marburgban.” Századok LXVII. évf., 2. sz., 230–232.

Révész 1933b: Révész Imre: „Autin, Albert: L’Institution Chrétienne du Calvin, Paris, 1929.” Századok, LXX. évf., 7–8. sz., 352.

Révész 1933c: Révész Imre ismertetése Incze és Rácz munkáiról. Századok, LXX. évf., 1. sz., 74–79.

Révész 1933d: Ifjabb Révész Imre: Bucer Márton és a magyar reformáció. Beke Nyomda, Debrecen.

Révész 1934a: Révész Imre: Delattre S.: Guillame Farel, Réformateur de la Suisse romande, du pays de Montbéliard et de Gap. Privas, 1931. művéről. Századok, LXXI. évf., 1. sz., 120.

Révész 1934b: Révész Imre ismertetése K. Török Mihály Miklós könyvéről. Századok, LXXI. évf., 3. sz., 247–249.

Révész 1934c: Révész Imre: A debrecen-egervölgyi hitvallás és a Tridentinum. Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, Budapest.

Révész 1934d: Révész Imre: „A »kálvinista Róma«. Két elnevezés története.” Theologiai Szemle, IX. évf., 1–2. sz., 75–108.

Révész 1934e: Révész Imre: „Andreas, Willy: Deutschland vor der Reformation. Eine Zeitenwende. Deutsche Verlags-Anstalt, Stuttgart-Berlin, 1932.” Századok, LXVIII. évf., 9–10. sz., 451–457.

Révész 1934f: Révész Imre: „Püspöki jelentések a magyar Szent-Korona országainak egyházmegyéiről 1600–1650. Összegyűjtötte, a bevezető tanulmányt és a magyarázatokat írta dr. Vanyó Tihamér. Pannonhalma, 1933.” Protestáns Szemle, LVII. évf., 1. sz., 42–45.

Révész 1934g: Révész Imre: „Niebergell: Erdélyi emlékfüzet. Kolozsvár, 1934.” Protestáns Szemle, LXII. évf., 8. sz., 373–375.

Révész 1934h: Révész Imre: Szempontok a magyar ’kálvinizmus’ eredetének vizsgálatához. Századok, LXVIII. évf., 7–8. sz., 257–275.

Révész 1934i: Révész Imre: „A protestantizmus és a vallásszabadság.” Protestáns Szemle, LXII. évf., 10. sz., 473–481.

Révész 1935a: Révész Imre: „Soós Béla: Ulrich Zwingli küzdelme a római katholikus egyház ellen 1519–1524. Debrecen, 1935.” Századok, LIXX. évf., 9–10. sz., 501.

Révész 1935b: Révész Imre: „Gillemot Katalin: Gróf Széchenyi Ferenc és bécsi köre. Budapest.” Protestáns Szemle, LXIII. évf., 6. sz., 328.

Révész 1935c: Révész Imre: „Haase, Roland: Das Problem des Chiliasmus und der dreissigjährige Krieg. Leipzig, 1933.” Századok, LXXII. évf., 4–6. sz., 262–263.

Révész 1935d: Révész Imre: „Die Religion in Geschichte und Gegenwart. Handbuch für Theologie und Religionswissenschaft. Lexikon für Theologie und Kirche.” Századok, LIXX. évf., 7–8. sz., 378–379.

Révész 1936a: Révész Imre: „Guggisberg, Kurt: Das Zwinglibild des Protestantismus im Wandel der Zeiten. Leipzig, 1934.” Századok, LXX. évf., 1. sz., 121–122.

Révész 1936b: Révész Imre: „Pannier, Jacques: Les origines de la Confession de Foi et la Discipline des Églises Réformées de France. Paris, 1936. 171 l.” Protestáns Szemle, LXIV. évf., 7–9. sz., 341.

Révész 1936c: Révész Imre: Méliusz és Kálvin. Viszonyuk a Stancaro elleni harcban, a szentháromság elleni küzdelemben és némely másodrendű theológiai vitakérdésekben. Erdélyi Múzeum Egyesület, Cluj–Kolozsvár. https://doi.org/10.36240/etf-085

Révész 1936d: Révész Imre: „Barta István: Egyház és állam viszonya Magyarországon a középkor végén. Bp., 1935.” Protestáns Szemle, LXIV. évf., 7–9. sz., 357–358.

Révész 1936e: Révész Imre: Debrecen lelki válsága 1561–1571. Századok, LXX. évf., 1. sz., 38– 75, 163–203.

Révész 1937a: Révész Imre: Félegyházi Tamás és a debreceni iskola válsága 1570–71-ben. Újabb adalékok Debrecen János Zsigmond korabeli lelki válságához. Századok, LXXI. évf., 2. sz., 273–303.

Révész 1937b: Révész Imre: „Leo Weisz: Nach der Schlacht von Kappel. Zürich, 1937.” (Ismertetés.) Protestáns Szemle, LXV. évf., 5. sz., 243.

Révész 1937c: Révész Imre: Méliusz igehirdetéséről. Bethlen Nyomda, Debrecen.

Révész 1937d: Révész Imre: „Schaeffler, Herbert: Die Reformation. Bochum-Landgreet, 1936.” Századok, LXXI. évf., 1. sz., 94–96.

Révész 1938a: Révész Imre: „Weber, Hans Emil: Reformation, Orthodoxie und Rationalismus. I. Teil. Gütersloh 1937.” Századok, LXXII. évf., 7–8. sz., 371–373.

Révész 1938b: Révész Imre: Magyar református egyháztörténet. I. köt. 1520 tájától 1608-ig. Debrecen.

Révész 1940a: Révész Imre (ifj.): Reformáció és ellenreformáció. In Lukinich Imre (szerk.): Magyar Művelődéstörténet. III. A kereszténység védőbástyája. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 407–448.

Révész 1940b: Révész Imre: „Horthy Miklós és kora. Ünnepi beszéd Debrecen sz. kir. Város törvényhatóságának rendkívüli közgyűlésén.” 1940 márc. 1. – utóbbi Révész Imre s.k. megjegyzése a bibliográfiájában. Debreceni Protestáns Lap, LX. évf., 43.

Révész 1953: Révész Imre: „A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848/49-ben. Összegyűjtötte és szerk. Andics Erzsébet. Bp. 1952.” (Recenzió.) Századok, LXXXVII. évf., 1. sz., 147–151.

Révész 1957: Révész Imre: Fejezetek a Bach-korszak egyházpolitikájából. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Révész 1966: Révész Imre: Bécs Debrecen ellen. Vázlatok Domokos Lajos (1728–1803) életéből és működéséből. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Révész 1990: Révész Imre: Vallomások. Teológiai önéletrajz és válogatott kiadatlan kéziratok 1944– 1949. Szerk. Barcza József. Református Zsinat Sajtóosztálya, Budapest.

Révész 1993: Révész Imre: Egyháztörténelem. I. köt. Az őskereszténységtől az ellenreformációig; II. köt. Az ellenreformációtól napjainkig (az 1930-as évekig). Különös tekintettel a magyar protestantizmus történetére. Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara – Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, Budapest.

Romsics 2011: Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Osiris Kiadó, Budapest.

Séni 1907: Séni Valér: Az anabaptizmus. Községi Nyomda, Budapest.

Soós 1932: Soós Béla: Zwingli és Luther találkozása Marburgban. Debrecen.

Szekfű Gyula: „Egy hetvenéves történetíró. Károlyi Árpád.” Napkelet, I. évf., 8. sz., 786–789.

Szekfű 1936: Szekfű Gyula: „Válasz a Magyar Történet dolgában.” Budapesti Szemle, 243. köt., 706. sz., 371–384.

Tóth 1932: Tóth László: „A kassai székesegyház rekatolizálása 1604-ben.” Századok, LIXX. évf., 9–10. sz., 487–492.

Tóth 1938: Tóth László: „Révész Imre: A kálvinista Róma című cikkéről.” Századok, LXXII. évf., 1. sz., 127.

Tóth 1944: Tóth László: „Révész Imre: Egy fejezet a magyar református ébredés című könyvéről.” Századok, LXXVIII. évf., 7–9. sz., 564.

Törő 2020: Törő László Dávid: „A szellemtörténet is csak az adatokból indulhat ki.” Eckhart Ferenc történészi munkásságának főbb problémái. Ráció Kiadó, Budapest.

Troeltsch 1977: Ernst Troeltsch: Die Soziallehren der Christlichen Kirchen und Gruppen. (Gesammelte Schriften, I.) (3. Neudruck der Ausgabe Tübingen, 1922.) Aalen.

Vardy 1976: Steven Bela Vardy: Modern Hungarian Historiography. Columbia University Press, New York – Guildford.

Vardy 1985: Steven Bela Vardy: The Ottoman Empire in European Historiography: A Reevaluation by Sándor Takáts. In uő: Clio’s Art in Hungary and Hungarian America. (East European Monographs.) Columbia University Press, New York, 129–145.

Váczy 1931: Váczy Péter: „A helytörténeti kutatás problémái.” Budapesti Szemle, 223. köt., 647. sz., 53–82.

Völker 1917: Karl Völker: Die Entwicklung des Protestantismus in Österreich. Haase, Leipzig.

Vörös 2012: Vörös Boldizsár: „Ha az egészet még be is kellett vonni marxista mázzal”. Néhány sajátos eljárás a szakmai eredmények közreadásánál az 1949–1989 közötti magyar történettudományban. In Erős Vilmos – Takács Ádám (szerk.): „Tudomány és ideológia között.” Tanulmányok az 1945 utáni magyar történetírásról. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 62–74.

Weisz 1929: Weisz Leó: „Die Anfänge des schweiz. Einflusses auf die Reformation in Ungarn.” Neue Zürcher Zeitung, április 18–19.

Wetzer–Welte 1850: Kirchen-Lexikon oder Enzyklopaedie der katholischen Theologie und ihrer Hilfswissenschaften. Hrsg. Unter Mitw. Der ausgezeichnetsten kath. Gelehrten Teutschlands von Heinrich Joseph Wetzer und Benedikt Welte. Herder’sche Verlagshandlung, Freiburg im Breisgau.

SZABÓ ISTVÁN DEBRECENI „IDENTITÁSAI”

Agrártörténeti tanulmányok, 1960: Agrártörténeti tanulmányok. Szerk. Szabó István. Tankönyvkiadó, Budapest.

A harmadik út felé, 2006: A harmadik út felé. Szabó István történész cikkekben és dokumentumokban. Válogatta, jegyzetekkel ellátta és szerkesztette Erős Vilmos. Lucidus Kiadó, Budapest.

A szabadságharc fővárosa Debrecen, 1849. január–május. Szerk. Szabó István, Debrecen, 1948.

A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában (1849–1914), I–II. Szerk. Szabó István. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965.

Balogh 1978: Balogh István: Szabó István debreceni vonatkozású munkássága. In A debreceni Déri Múzeum évkönyve. Debrecen. 453–458.

Balogh 1985: Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága. (Folklór és etnográfia, 20.) KLTE Néprajzi Tanszék, Debrecen.

Balogh 1998: Balogh István: Alkotás és tudományszervezés a politika szorításában. In Szabó István Emlékkönyv. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. 37–52.

Balogh 2012: Balogh István: „Nekem szerencsém volt…” A 100 éve született Balogh István emlékére. Bevezetés és szöveggondozás: Filep Tibor. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum és Levéltár.

Bitskeyné 1982: Bitskey Istvánné: Szabó István 1898–1969. (A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárainak munkássága, I.) Debrecen.

Bognár 2012: Bognár Bulcsú: A népies irányzat a két háború között. Erdei Ferenc és a harmadik út képviselői. Loisir, Budapest.

Dénes 1988: Dénes Iván Zoltán: A paraszti polgárosodás modellje. In uő: Az önrendelkezés érvényessége. Magvető, Budapest, 256–304.

Dénes 2015: Dénes Iván Zoltán: A történelmi Magyarország eszménye. Szekfű Gyula a történetíró és ideológus. Kalligram, Pozsony.

Erős 2000: Erős Vilmos: A Szekfű–Mályusz vita. Csokonai, Debrecen.

Erős 2003: Erős Vilmos: „Szabó István és 1848/49.” Valóság, XLVI. évf., 7. sz., 94–108.

Erős 2005: Erős Vilmos: Bevezetés Szabó István népiségtörténeti tanulmányaihoz. In Szabó 2005, 7–44.

Erős 2017a: Erős Vilmos: „A helytörténettől a népiségtörténetig… és tovább. Szabó István Debrecennel és az Alfölddel kapcsolatos tanulmányai.” Valóság, LX. évf., 2. sz., 19–52.

Erős 2017b: Erős Vilmos: „»A magyarság létét tápláló népi forrás«. Szabó Istvánnak a magyar parasztság középkori történetével kapcsolatos munkái.” Valóság, LX. évf., 9. sz., 33–63.

Erős 2017c: Erős Vilmos: „»A magyarság létét tápláló népi forrás«. Szabó Istvánnak a magyar parasztság középkori történetével kapcsolatos munkái.” Agrártörténeti Szemle, LVIII. évf., 1–4. sz., 89–124.

Erős 2018: Erős Vilmos: „Plebs és populus között. Szabó Istvánnak a parasztság újkori történetével kapcsolatos tanulmányai. I–II.” Valóság, LXI. évf., 3. sz., 32–58; II. LXI. évf., 4. sz., 54–84.

Erős 2020: Vilmos Erős: „»Geistesgeschichte« versus »Volksgeschichte« im Ungarn der frühen 1940-er Jahre. Gyula Szekfű und István Szabó über die Geschichte der ungarländischen Nationalitäten.” Ungarn Jahrbuch, Band XXXV, 2019. Hg. von Zsolt K. Lengyel. Pustet Verlag, Regensburg, 209–227.

Erős 2022: Erős Vilmos: Populus, plebs, rusticus. Szabó István „harmadik utas” társadalomtörténete. Ráció Kiadó, Budapest.

Fahlbusch 1999: Michael Fahlbusch: Wissenschaft im Dienst der nationalsozialistischen Politik? „Die Volksdeutschen Forschungsgemeinschaften” von 1931–1945. Nomos Verlag, Baden-Baden.

Glatz 2016: Glatz Ferenc: Konzervatív reform. Klebelsberg, Domanovszky, Szekfű, Hóman, Hajnal. Kossuth, Budapest.

Gyáni 2016: Gyáni Gábor: A kánonromboló Mályusz Elemér választásai. In Papp Gábor (szerk.): Konzervatív gondolkodók. Egy akadémiai ülésszak előadásai. Kossuth Kiadó, Budapest, 215–229.

Haar 2002: Ingo Haar: Historiker im Nationalsozialismus. Deutsche Geschichtswissenschaft und der „Volkstumskampf” im Osten. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen. https://doi.org/10.13109/9783666359422

Hettling 2003: Manfred Hettling (Hg.): Volksgeschichten im Europa der Zwischenkriegszeit. Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht.

Kovács 2000: Kovács Gábor: „Szokásszerű és okszerű társadalom.” Világosság, XXXXI. évf., 2. sz., 3–21.

Kovács 2002: Kovács Gábor: „Harmadik utas magyar gondolkodók.” Liget, XV. évf., 8. sz., 64–75.

Lakatos 1996: Lakatos László: Az élet és a formák. Hajnal István történelemszociológiája. Új Mandátum, Budapest.

Lakatos 2001: Lakatos László (szerk.): Hajnal István. Új Mandátum, Budapest.

Lakos 1996: Lakos János: A Magyar Országos Levéltár. Magyar Országos Levéltár, Budapest.

Lányi 2002: Lányi Kamilla: „Bibó István harmadik útjai.” Világosság, XXXXIII. évf., 2–3. sz., 3–15.

Monostori 2017: Monostori Imre: Szekfű Gyula a változó időkben. Életmű–fogadtatás–utókor 1913–2016. Pannónia Könyvek, Pécs.

Oberkrome 1993: Willi, Oberkrome: Volksgeschichte: Methodische Innovation und völkische Ideologisierung in der deutschen Geschichtswissenschaft. 1918–1945. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen. https://doi.org/10.13109/9783666357640

Orosz 1978: Orosz István: „A történetíró munkássága.” Alföld, XXIX. évf., 7. sz., 50–56.

Orosz 1999: Orosz István: „Szabó István és Debrecen.” Debreceni Szemle, VII. évf. (Új Folyam), 1. sz., 104–108.

Orosz 2017: Orosz István: „Az agrártörténeti kutatások megalapozói Debrecenben: Szabó István és Balogh István.” Századok, CVI. évf., 1. sz., 39–48.

Papp 2012: Papp István: A magyar népi mozgalom története. 1920–1990. Jaffa, Budapest.

Rácz 1989: Rácz István: Előszó. In uő (szerk.): Parasztság és magyarság. Tanulmányok Szabó István történetíró születésének 90. évfordulója tiszteletére. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. 9–12.

Rácz 1998: Rácz István: Előszó. In uő (szerk.): Szabó István Emlékkönyv. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. 11–14.

Rácz 1999: Rácz István: „Szabó István emlékezete.” Debreceni Szemle, VII. évf. (Új Folyam), 1. sz., 96–103.

Rácz 2002: Rácz István: Szabó István emberközelben. In Egey Tibor – Horváth M. Ferenc (szerk.): Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára. Pest Megyei Levéltár, Budapest, 9–16.

Romsics 2011: Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Osiris, Budapest.

Salamon 2002: Salamon Konrád: A harmadik út küzdelme. Népi mozgalom 1944–1987. Korona, Budapest.

Sutyák 2007: Sutyák Tibor: Michel Foucault gondolkozása. Attraktor, Máriabesenyő–Gödöllő.

Szabó 1928: Szabó István: Debrecen 1848–49-ben. Városi nyomda, Debrecen.

Szabó 1929: Szabó István: „A debreceni tanyarendszer kialakulása.” Föld és Ember, IX. évf., 5. sz., 214–244.

Szabó 1934a: Szabó István: „A tokaji rév és Debrecen 1565–67-ben.” Debreczeni Képes Kalendárium, XXXIV. évf., 89–97.

Szabó 1934b: Szabó István: „Három nemzedék után.” Protestáns Szemle, XLIII. évf., 8. sz., 364–368.

Szabó 1938: Szabó István: „Debrecen szabad királyi rangra való emelése, 1693.” Debreceni Szemle, XII. évf., 244–256.

Szabó 1940: Szabó István: „A debreceni közösség.” Debreczeni Képes Kalendárium, XL. évf., 73–77. Szabó 1941: Szabó István: A magyarság életrajza. Magyar Történelmi Társulat, Budapest. (Reprint kiadás: 1990.)

Szabó 1944: Stefan Szabó: Ungarisches Volk. Geschichte und Wandlungen. Herausgegeben von dem Ungarischen Institut für Geschichtsforschung, Budapest–Leipzig.

Szabó 1947: Szabó István: A jobbágy birtoklása az örökös jobbágyság korában. MTA, Budapest.

Szabó 1948a: Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Teleki Pál Tudományos Intézet, Budapest.

Szabó 1948b: Szabó István: A parasztfalu önkormányzatának válsága az újkorban. In Szabó 1948a, 265–310.

Szabó 1950–1951: Szabó István: Magyar történelem az államalapításig. (1–2. félév. Kőnyomatos egyetemi jegyzet.) Debrecen.

Szabó 1950: Szabó István: „A hajdúk 1514-ben.” Századok, LXXXIV. évf., 1–4. sz., 178–198, 478–488. (Ugyanez in Szabó 1976, 201–222.)

Szabó 1952: Szabó István: „Kossuth és a jobbágyfelszabadítás.” Századok, LXXXVI. évf., 3–4. sz., 509–532.

Szabó 1954a: Szabó István: „Debrecen a történelemben”. Élet és Tudomány IX. évf., 52. sz., 1635–1639.

Szabó 1954b: Szabó István: „Az 1351. évi jobbágytörvények.” Századok, LXXXVIII. évf., 4. sz., 497–527.

Szabó 1960: Szabó István: Kísérletek az alföldi tanyarendszer megszüntetésére az 1780-as és 1850-es években. In Agrártörténeti tanulmányok, 139–207.

Szabó 1969: Szabó István: A középkori magyar falu. Akadémiai, Budapest.

Szabó 1976: Szabó István: Jobbágyok–parasztok. Akadémiai, Budapest.

Szabó 2005: Szabó István: Népiségtörténeti tanulmányok. (Erős Vilmos bevezető tanulmányával.) Lucidus, Budapest.

Szekfű 1931: Szekfű Gyula: A politikai történetírás. In Hóman Bálint (szerk.): A magyar történetírás új útjai. Magyar Szemle Társaság, Budapest, 397–444.

Szendrey 1973: Szendrey István: „Röghözkötési törekvések hazánkban 1514 előtt.” In Magyar Történeti Tanulmányok VI. Szerk. Szendrey István. Debrecen, 74–77.

Szűcs 1983: Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Magvető, Budapest.

Vardy 1976: Steven Bela Vardy: The National Romantic School. In uő: Modern hungarian Historiography. Columbia University Press, New York, 121–128.

EGY „POLGÁRI” TÖRTÉNÉSZ VISZONTAGSÁGAI AZ 1950–60-AS ÉVEKBEN

A harmadik út felé, 2006: A harmadik út felé. Szabó István történész cikkekben és dokumentumokban. Válogatta, jegyzetekkel ellátta és szerkesztette Erős Vilmos. (Kisebbségkutatás Könyvek.) Lucidus Kiadó, Budapest.

Agrártörténeti Tanulmányok, 1960. Szerk. Szabó István. Tankönyvkiadó, Budapest.

Balázs – Balázs T.-né – Hanák – S. Sándor – Spira 1948: Balázs Tibor – Balázs Tiborné – Hanák Péter – S. Sándor Pál – Spira György: „1848 centenáriumának történeti irodalma.” Századok, LXXXII. évf., 1–4. sz., 336–348.

Balázs V. – Balázs T. 1948: Balázs Vera – Balázs Tibor: „Az 1848-as békepárt és mai ideológusai.” Társadalmi Szemle, III. évf., 12. sz., 823–832.

Balogh 1993: Balogh István: „Adalékok egy korszak történetírásához.” Debreceni Szemle, II. évf. (Új folyam), 1. sz., 119–134.

Balogh 1998: Balogh István: Alkotás és tudományszervezés a politika szorításában. In Rácz 1998, 37–52.

Balogh 2012: Balogh István: „Nekem szerencsém volt.” A 100 éve született Balogh István emlékére. Szerk. Henzsel Ágota. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, Nyíregyháza.

Borbándi 1992: Borbándi Gyula: Bibó István. In Kozák Gyula (szerk.): Szemle. Válogatás a brüsszeli Nagy Imre Intézet folyóiratából. Budapest, 176–188.

Borosy 2003: Borosy András: Emlékezés Szabó Istvánra. In Takács Péter (szerk.): Történeti tanulmányok. X. Debrecen, 161–163.

Bouthonnier 1949: Paul Bouthonnier: A parasztok a forradalomban. In Maurice Thorez et al.: Tanulmányok a francia forradalomról 1789. (Ford. Rába György.) Szikra, Budapest, 49–72.

Csabai 1948: Csabai Tibor: „Haladó tudományt az egyetemen is.” Tiszántúli Néplap, október 10.

Csabai 1961: Csabai Tibor: Kossuth Lajos és az irodalom. Gondolat Kiadó, Budapest.

Eckhart 1948: Eckhart Ferenc: 1848, a szabadság éve. Káldor Kiadó, Budapest.

Erős 2000: Erős Vilmos: „Szabó István körül.” Aetas, XV. évf., 3. sz., 110–126.

Erős 2003: Erős Vilmos: „Szabó István és 1848/49.” Valóság, IVL. évf., 7. sz., 94–108.

Erős 2005: Erős Vilmos: Bevezetés Szabó István népiségtörténeti tanulmányaihoz. In Szabó István: Népiségtörténeti tanulmányok. Lucidus Kiadó, Budapest, 7–44.

Erős 2013a: Erős Vilmos: „Utak a népiségtörténethez: Mályusz Elemér és Szabó István.” Századok, CIIIL. évf., 1. sz., 33–62.

Erős 2013b: Erős Vilmos: „Bűvölet nélkül – félúton. Elmélkedések Romsics Ignác könyvéről.” Valóság, LVI. évf., 5. sz., 80–92.

Erős 2015: Erős Vilmos: Modern historiográfia. Az újkori történetírás egy története. Ráció Kiadó, Budapest.

Erős 2016a: Erős Vilmos: „Menekülés a hallgatásba… és a szellemtörténetbe. Domanovszky Sándor történeti-politikai nézetei az 1930/1940-es évek fordulóján.” Aetas, XXXI. évf., 4. sz., 78–98.

Erős 2016b: Vilmos Erős: „Ein Wegbereiter der modernen Gesellschaftsgeschichte in Ungarn. Elemér Mályusz (1898–1989)”. Ungarn Jahrbuch, Band XXXII, 2014–2015, München– Regensburg, 229–242.

Erős 2017: Erős Vilmos: „A helytörténettől a népiségtörténetig… és tovább. Szabó István Debrecennel és az Alfölddel kapcsolatos tanulmányai.” Valóság, LX. évf., 2. sz., 19–52.

Erős 2018: Erős Vilmos: „Plebs és populus között. (Szabó István kora újkorra vonatkozó parasztságtörténeti tanulmányai.)” 1–2. rész. Valóság, LXI. évf., 3. sz., 32–58; 4. sz., 54–84.

Erős 2019a: Erős Vilmos: „A „porosz utas” fejlődés »lassú« változata. Szabó István opponensi véleménye 1955-ből Szántó Imre könyvéről.” Aetas, XXXIV. évf., 4. sz., 106–134.

Erős 2019b: Erős Vilmos: „Szabó István debreceni identitásai.” Valóság, LXII. évf., 12. sz., 49–59.

Erős 2020a: Erős Vilmos: „Populus, plebs, rusticus. Parasztság és kapitalizmus. Szabó István életművének utolsó évtizede.” Valóság, LXIII. évf., 4. sz., 62–93.

Erős 2020b: Erős Vilmos: A „harmadik út” öröksége az 1945 utáni magyar agrár-történetírásban. In Szívós Erika – Veres Dániel (szerk.): Örökség, történelem, társadalom. Egy képzelt múlt felé? Hajnal István Kör, Budapest, 206–224.

Erős 2020c: Erős Vilmos: Populizmus és emlékezetpolitika egy 1948-as centenáriumi kötet kapcsán. In B. Kádár Zsuzsanna (szerk.): Populizmus és emlékezetpolitika… Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest. 75–88

Erős 2020d: Erős Vilmos: „Szabó István a magyar történeti irodalomban.” Századok, CLIV. évf., 3. sz., 621–644.

Erős 2022: Erős Vilmos: Populus, plebs, rusticus. Szabó István „harmadik utas” társadalomtörténete. Ráció Kiadó, Budapest.

Filep 2006: Filep Tibor: Forradalom a debreceni egyetemeken 1956. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.

Filep 2011: Filep Tibor: A politikai rendőrség Hajdú-Biharban 1957–1989. III/III. Magánkiadás, Debrecen.

Für 1960: Für Lajos: A majorsági zsellérkérdés rendezése. In Agrártörténeti tanulmányok, 415–543.

Für 1965: Für Lajos: Jobbágyföld – parasztföld. In Szabó 1965/I, 33–153.

Für 1976: Für Lajos: Bevezető. Szabó István-pályakép. In Szabó István: Jobbágyok–parasztok. Értekezések a magyar parasztság történetéből. Akadémiai Kiadó, Budapest, 7–30.

Für 2007: Für Lajos: „Fölrepülni rajban”. Utak a Fórumba. Az én történelmem, 2. Püski Kiadó, Budapest.

Gebei 2000: Gebei Sándor (szerk.): Hagyomány és történelem. Ünnepi kötet Für Lajos 70. születésnapjára. Eszterházy Károly Főiskola, Eger.

Gerő 1998: Gerő András: Az államosított forradalom. 1848 centenáriuma. Új Mandátum Kiadó, Budapest.

Glatz 2016: Glatz Ferenc: Konzervatív reform. Klebelsberg, Domanovszky, Szekfű, Hóman, Hajnal. Kossuth Kiadó, Budapest.

Gombár 1962: Gombár József: Debrecen agrárviszonyai és agrártársadalma a XIX. század első felében. Déri Múzeum Baráti Köre, Debrecen.

Grezsa 1985: Grezsa Ferenc: Németh László háborús korszaka (1938–1944). Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest.

Görömbei 1994: Görömbei András (szerk.): Németh László irodalomszemlélete. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.

Gyáni 2002a: Gyáni Gábor: Érvek az elkanyarodás elmélete ellen. In uő: Történészdiskurzusok. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 241–248.

Gyáni 2002b: Gyáni Gábor: Történészviták hazánk Európán belüli hovatartozásáról. In Gyáni 2002a, 231–240.

Horváth 1965–1966: Horváth Miklós: „A magyar hadtörténetírás fejlődése és feladatai. (Tervtanulmány).” I–II. rész. Hadtörténelmi Közlemények, XII. évf., 4. sz., 631–663; XIII. évf., 1. sz., 64–90.

Tóth 1952: I. Tóth Zoltán (szerk.): Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára. I–II. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Klimó 1999: Árpád von Klimó: „La statalizzazione della Storia. I tentativi di creare una storia ungherese nazionale 1948–56.” Le Carte e la Storia, 2. sz., 24–35.

Kovács 2002: Kovács Gábor: „Harmadik utas magyar gondolkodók.” Liget, XV. évf., 8. sz., 64–75.

Kovács 2017: Kovács Dávid: Nemzetfelfogás és történetszemlélet a 20. századi Magyarországon. Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, Budapest.

Köbli 1985: Köbli József: „»Porosz utas« volt-e gazdaságfejlődésünk?” Medvetánc, V. évf., 2–3. sz., 17–38.

Kövér 1997: Kövér György: „Milyenek vagyunk? – A »Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület« tíz év múltán.” Századvég (Új folyam), 4. sz., 43–54.

Kövér 2018: Kövér György: Patrónus és tanítványi gárda: A Domanovszky-iskola. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Krausz 2012: Krausz Tamás: „A magyar történetírás és a marxizmus. Megjegyzések a „kelet-európaiság” problémájához.” Eszmélet, 94. sz., 182–244.

Kristó 1968: Kristó Gyula: Ismertetés Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon X–XV. század című művéről. Békési Élet, III. évf., 130–131.

Kristó 1970: Kristó Gyula: Ismertetés Szabó István: A középkori magyar falu című könyvéről. Békési Élet, V. évf., 539–540.

Kristó 1995: Kristó Gyula: „A honfoglaló magyarok életmódjáról.” Századok, CXXIX. évf., 1. sz., 3–62.

Lackó 1996: Lackó Miklós: Népiek tegnap és ma. In uő: Sziget és külvilág. Válogatott tanulmányok. MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 165–190.

Lackó 2008: Lackó Miklós: „Molnár Erik és a 60-as évek történész-vitája.” Századok, CXXXXII. évf., 6. sz., 1483–1536.

Lakatos 1992: Lakatos László: „Középkorimádat vagy népiesség. Hajnal István történetszemléletéről.” Valóság, XXXV. évf., 11. sz., 30–46.

Lakatos 1996: Lakatos László: Az élet és a formák. Hajnal István történelemszociológiája. Új Mandátum Kiadó, Budapest.

Maksay 1958a: Ferenc Maksay: „Gutswirtschaft und Bauernlegen in Ungarn im 16. Jahrhundert.” Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte, Band VL., 1. sz., 37–61.

Maksay 1958b: Maksay Ferenc: Parasztság és majorsági gazdálkodás a XVI. századi Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Monostori 1989: Monostori Imre: Németh László Tanú-korszakának korabeli fogadtatása. Magvető Kiadó, Budapest.

Niederhauser 2006: Niederhauser Emil: A „második jobbágyság” – mítosz vagy valóság? In Búza János – Estók János – Varga Zsuzsanna (szerk.): Agrártörténet – agrárpolitika. Tanulmányok Szuhay Miklós emeritus professzor tiszteletére. Budapesti Corvinus Egyetem – Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Alapítvány – Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara, Budapest, 15–22.

Orosz 1960: Orosz István: A hegyaljai mezővárosok társadalma a XVII. században. Különös tekintettel a szőlőbirtok hatásaira. In Agrártörténeti tanulmányok, 3–70.

Orosz 1998: Orosz István: Egy centenáriumi kötet kálváriája. In Szabó István (szerk.): A szabadságharc fővárosa Debrecen. 1849. január–május. (Reprint kiadás.) Multiplex Média, Debrecen, 597–609.

Orosz 2000: Orosz István: Jobbágytörvények az 1848–49. évi országgyűléseken. In Angi János – ifj. Barta János (szerk.): Emlékkönyv L. Nagy Zsuzsa 70. születésnapjára. Multiplex Media – DUP, Debrecen, 149–156.

Orosz 2018: Orosz István: Szabó István és Szabad György történetírói kapcsolatáról. In Dénes Iván Zoltán (szerk.): Kitörés a kánonból. Szabad György történetírói munkássága. Ráció Kiadó, Budapest, 34–40.

Őze 2014: Őze Sándor: Történészek az állambiztonság célkeresztjében – Benda Kálmán megfigyelése. Az Európai Néppárt Európai Parlamenti Képviselőcsoportja – Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest.

Pach 1958a: Pach Zsigmond Pál: „A földesúri gazdaság „porosz utas” fejlődése Oroszországban a 19. század második felében.” Századok, LXXXXII. évf., 1–4. sz. 146–173.

Pach 1958b: Pach Zsigmond Pál: „A magyarországi és oroszországi porosz utas agrárfejlődés egyező és eltérő vonásairól a 19. század második felében.” Közgazdasági Szemle, V. évf., 1. sz., 79–90.

Pach Zsigmond Pál: „A közép-kelet-európai régió az újkor küszöbén.” BUKSZ, III. évf., 3. sz., 351–361.

Pamlényi 1969: Pamlényi Ervin: „Szabó István halálára.” Magyar Nemzet, március 2., 12.

Papp 2012: Papp István: A magyar népi mozgalom története. 1920–1990. Jaffa Kiadó, Budapest.

Pölöskei 1961: Pölöskei Ferenc hozzászólása Szabó István előadásához. Századok, VC. évf., 6. sz., 859–861.

Radó 1948: Radó István: „Balogh István főispán demokráciaellenes tanulmánya, a szabadságharc igaz története.” Tiszántúli Néplap, március 28., 5.

Rácz 1998: Rácz István (szerk.): Szabó István Emlékkönyv. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.

Romsics 2011a: Romsics Ignác: „Szovjetizált múltkutatás. A magyar történetírás gleichschaltolása, 1945–1949. [Részletek.]” Rubicon, XXII. évf., 5. sz., 68–82.

Romsics 2011b: Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Osiris Kiadó, Budapest.

Salamon 2002: Salamon Konrád: A harmadik út küzdelme. Népi mozgalom 1944–1987. Korona Kiadó, Budapest.

Sándor 1954: Sándor Pál: „A magyar agrártörténeti irodalom kritikája.” Századok, LXXXVIII. évf., 2–3. sz., 373–419.

Sipos–Tóth 1997: Sipos Levente – Tóth Pál Péter (szerk.): A népi mozgalom és a magyar társadalom. Tudományos tanácskozás a szárszói találkozó 50. évfordulója alkalmából. Napvilág Kiadó, Budapest.

Spira 1998: Spira György: A pestiek Petőfi és Haynau között. Enciklopédia Kiadó, Budapest.

Szabad 1998: Szabad György: Szabó István a felszabaduló jobbágyság földtulajdonlási igényéről. In Rácz 1998, 302–309.

Szabad 2008: Szabad György: „Varga János.” Magyar Tudomány, CLXIX. évf., 12. sz., 1538.

Szabó 1929: Szabó István: „A debreceni tanyarendszer kialakulása.” Föld és Ember, IX. évf., 5. sz., 214–244.

Szabó 1938: Szabó István: „Hanyatló jobbágyság a középkor végén.” Századok, LXXII. évf., 1. sz., 10–59.

Szabó 1940: Étienne Szabó: „Du serf perpétuel au paysan libre.” [Az örökös jobbágytól a szabad parasztig.] Nouvelle Revue de Hongrie, 63. sz., 382–387.

Szabó 1940: Stefan Szabó: „Ungarisches Bauerntum.” Ungarn, I. Jg., aug.–okt., 219–227.

Szabó 1941a: Szabó István: A magyarság életrajza. Magyar Történelmi Társulat, Budapest. (Reprint kiadás: Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990.)

Szabó 1941b: Szabó István: „A jobbágy megnemesítése.” Turul, LV. évf., 1–2. sz., 11–21.

Szabó 1944: Stefan Szabó: Ungarisches Volk. Verlagsanstalt Danubia, Budapest–Leipzig.

Szabó 1947: Szabó István: A jobbágy birtoklása az örökös jobbágyság korában. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Szabó 1948: Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Teleki Pál Tudományos Intézet, Budapest.

Szabó 1948a: Szabó István: A jobbágybirtok problémái 1848/49-ben. In uő: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből, 311–396.

Szabó 1948b: Szabó István: A parasztság társadalmi rétegei a középkor végén. In uő: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből, 5–30.

Szabó 1948c: Szabó István: A középkorvégi parasztlázadások. 1437–1514. In uő: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből, 31–63.

Szabó 1948d: Szabó István: Az uradalmi gazdálkodás és jobbágybirtok a XVI–XVII. században. In Tanulmányok a magyar parasztság történetéből, 159–201.

Szabó 1952: Szabó István: „Kossuth és a jobbágyfelszabadítás.” Századok, LXXXVI. évf., 3–4. sz., 509–532.

Szabó 1954: Szabó István: „Az 1351. évi jobbágytörvények.” Századok, LXXXVIII. évf., 4. sz., 497–527.

Szabó 1956: Szabó István: „A hajdúság kialakulása.” Alföld, VII. évf., 3. sz., 50–57.

Szabó 1959: Szabó István: „Kossuth állásfoglalása a parasztkérdésben 1848/49-ben.” Acta Universitatis Debreceniensis. KLTE, Debrecen, 29–46.

Szabó 1960a: Szabó István: Kísérletek az alföldi tanyarendszer megszüntetésére az 1780-as és 1850-es években. In Agrártörténeti tanulmányok, 139–207.

Szabó 1960b: István Szabó: La répartition de la population de Hongrie entre les bourgades et les villages dans les années 1449–1526. [A népesség megoszlása a falvak és a mezővárosok között Magyarországon az 1449–1526-os években.] MTA, Budapest.

Szabó 1963: Szabó István: „A prédium. Vizsgálódások a korai magyar gazdaság és településtörténelem körében.” Agrártörténeti Szemle, IV. évf., 1–2. sz., 1–49; 3. sz., 301–338.

Szabó 1965: Szabó István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában (1849– 1914). I–II. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Szabó 1966: Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon (X–XV. század). Akadémiai Kiadó, Budapest.

Szabó 1969: Szabó István: A középkori magyar falu. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Szabó 1998: Szabó István: A parasztság a magyarság történetében. Kiadta Kósa László. In Rácz 1998, 55–70.

Székely 1953a: Székely György: A jobbágyság földesúri terheinek növelése és az erőszak-apparátus további kiépítése. In uő (szerk.): Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. Akadémiai Kiadó, Budapest, 276–319.

Székely 1953b: Székely György: A jobbágyköltözés mint a paraszti harc egyik jellemző formája. In uő (szerk.): Tanulmányok a parasztság történetéhez, 192–212.

Szendrey 1961: Szendrey István: Debrecen társadalma az 1828–29. évi összeírások tükrében. Acta Universitatis Debreceniensis, KLTE, Debrecen, 171–186.

Tönnies 1983: Ferdinand Tönnies: Közösség és társadalom. (Ford. Berényi Gábor, Tatár György.) Gondolat Kiadó, Budapest.

Törő 2020: Törő László Dávid: „A szellemtörténet is csak az adatokból indulhat ki.” Eckhart Ferenc történészi munkásságának főbb problémái. Ráció Kiadó, Budapest.

Trencsényi–Apor 2007: Balázs Trencsényi – Péter Apor: Fine-Tuning the Polyphonic Past: Hungarian Historical Writing in the 1990s. In Sorin Antohi – Balázs Trencsényi – Péter Apor (eds.): Narratives Unbound. Historical Studies in Post-Communist Eastern Europe. Central European University Press, Budapest – New York, 1–99. https://doi.org/10.1515/9786155211294-002

Varga 1960: Varga Gyula: Kismarja. Egy szabad paraszt közösség a feudalizmus bomlásának korszakában. In Agrártörténeti tanulmányok, 71–138.

Varga 1969: Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556– 1767. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Varga 1985: Varga Sándor: A magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem 1945–1947. Gondolat Kiadó, Budapest.

Vardy 1976: Steven Bela Vardy: Domanovszky and the Hungarian Civilization or Kulturgeschichte School. In uő: Modern hungarian Historiography. East European Quarterly, Boulder. Columbia University Press, New York – Guildford – Surrey, 161–174.

Wellmann 1937: Wellmann Imre: Mezőgazdaság-történetünk új útjai. In Domanovszky-emlékkönyv. Budapest, 1–51. (Újból megjelent in Csíki Tamás – Rémiás Tibor [szerk.]: Válogatás Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból. Miskolc, 1999. 24–56.)

POPULIZMUS ÉS EMLÉKEZETPOLITIKA EGY 1948-AS CENTENÁRIUMI KÖTET KAPCSÁN

A harmadik út felé, 2006: A harmadik út felé. Szabó István történész cikkekben és dokumentumokban. Válogatta, jegyzetekkel ellátta és szerkesztette Erős Vilmos. (Kisebbségkutatás Könyvek.) Lucidus, Budapest, 274–278.

A magyar nép története, 1951: A magyar nép története. Rövid áttekintés. Írták: Heckenast Gusztáv, Karácsony Béla, Lukács Lajos, Spira György. Művelt Nép Könyvkiadó, Budapest.

A szabadságharc fővárosa Debrecen, 1849. január–május. Szerk. Szabó István. Debrecen, 1948.

Balázs V. – Balázs T. 1948: Balázs Vera – Balázs Tibor: „Az 1848-as békepárt és mai ideológusai.” Társadalmi Szemle, III. évf., 12. sz., 823–832.

Balogh 1998: Balogh István: „Alkotás és tudományszervezés a politika szorításában.” In Rácz István (szerk.): Szabó István Emlékkönyv. Egyetemi Kiadó, Debrecen, 37–52.

Berger 2015: Stefan Berger (with Christoph Conrad): The Past as History: National identity and Historical Consciousness in Modern Europe. Palgrave-Macmillan, Basingstoke, UK.

Borbándi 1989: Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom. A harmadik reformnemzedék. Püski, Budapest.

Borosy 2003: Borosy András: „Emlékezés Szabó Istvánra.” In Történeti Tanulmányok X. Szerk. Takács Péter. KLTE, Debrecen, 161–163.

Csabai 1948: Csabai Tibor: „Haladó tudományt az egyetemen is.” Tiszántúli Néplap, október 10.

Erős 2000: Erős Vilmos: „Szabó István körül.” Aetas, XV. évf., 3. sz., 110–126.

Erős 2003: Erős Vilmos: „Szabó István és 1848/49.” Valóság, XXXXVI. évf., 7. sz., 94–108.

Erős 2005: Erős Vilmos: Asszimiláció és retorika. Szabó István: A magyar asszimiláció című tanulmányának rekonstrukciója. (Csokonai Disputa Könyvek.) Csokonai, Debrecen.

Erős 2013: Erős Vilmos: „Utak a népiségtörténethez: Mályusz Elemér és Szabó István.” Századok, CIIIL. évf., 1. sz., 33–62.

Erős 2016: Vilmos Erős: Ein Wegbereiter der modernen Gesellschaftsgeschichte in Ungarn. Elemér Mályusz (1898–1989). Ungarn Jahrbuch, Band XXXII., 2014–2015, München–Regensburg, 229–242.

Erős 2017: Erős Vilmos: „A helytörténettől a népiségtörténetig… és tovább. Szabó István Debrecennel és az Alfölddel kapcsolatos tanulmányai.” Valóság, LX. évf., 2. sz., 19–52.

Erős 2019a: Erős Vilmos: „A »populus« bűvöletében. Szabó István népiségtörténete az 1930- as és 1940-es években.” I. rész: Valóság, LXII. évf., 3. sz., 59–79; II. rész: LXII. évf., 4. sz., 12–41; III. rész: LXII. évf., 5. sz., 33–58.

Erős 2019b: Erős Vilmos: „Szellemtörténet versus népiségtörténet. Szekfű Gyula és Szabó István különböző értelmezései a nemzetiségek magyarországi történetéről az 1940-es évek elején.” Történelmi Szemle, LXI. évf., 3. sz., 479–498.

Erős 2019c: Erős Vilmos: „A múlt mint történelem. Megjegyzések. Stefan Berger könyvéhez.” Aetas, XXXIV. évf., 2. sz., 148–157.

Erős 2020: Erős Vilmos: „Populus, plebs, rusticus. Parasztság és kapitalizmus. Szabó István életművének utolsó évtizede.” Valóság, LXIII. évf., 4. sz., 62–93.

Erős 2022a: Erős Vilmos: Populus, plebs, rusticus. Szabó István „harmadik utas” társadalomtörténete. Ráció, Budapest.

Erős 2022b: Vilmos Erős: „»Prussian Way« versus »Third Road«: The Case of István Szabó in Hungary in the 1950s.” Moving the Social. Journal of Social History and the History of Social Movements, Institute for Social Movements, Bochum, LXVIII, 67–81. https://doi.org/10.46586/mts.68.2022.67-81

Für 1976: Für Lajos: „Bevezető. Szabó István-pályakép”. In Szabó István: Jobbágyok–parasztok. Értekezések a magyar parasztság történetéből. Akadémiai, Budapest. 7–30.

Gerő 1998: Gerő András: Az államosított forradalom. 1848 centenáriuma. Új Mandátum, Buda-pest.

Gyáni 2002: Gyáni Gábor: Érvek az elkanyarodás elmélete ellen. In uő: Történészdiskurzusok. L’Harmattan, Budapest, 241–248.

Gyáni 2016: Gyáni Gábor: „A kánonromboló Mályusz Elemér választásai.” In Papp Gábor (szerk.): Konzervatív gondolkodók. Egy akadémiai ülésszak előadásai. Kossuth Kiadó, Budapest, 215–229.

Kiss 2004: Kiss Endre: „A nemzeti mitológia rekonstrukciójához.” In Miskolczy Ambrus (főszerk.): Mítoszok nyomában… Mítoszképzés és történetírás a Duna-tájon. Eötvös Lóránd Tudományegyetem – Központi Statisztikai Hivatal Levéltára, Budapest, 46–66.

Kovács 2017: Kovács Dávid: Nemzetfelfogás és történetszemlélet a 20. századi Magyarországon. Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan, Budapest.

Kovács 2000: Kovács Gábor: „Szokásszerű és okszerű társadalom.” Világosság, XXXXI. évf., 2. sz., 3–21.

Kovács 2002: Kovács Gábor: „Harmadik utas magyar gondolkodók.” Liget, XV. évf., 8. sz., 64–75.

Lakatos 1996: Lakatos László: Az élet és a formák. Hajnal István történelemszociológiája. Új Mandátum, Budapest.

Lányi 2000: Lányi Gusztáv: Magyarság, protestantizmus, társaslélektan… Hagyomány és megújulás konfliktusa Karácsony Sándor életművében. Osiris, Budapest.

Mályusz 1942: Mályusz Elemér: A magyar történettudomány. Bolyai Akadémia, Budapest.

Módy 1999: Módy György: „Egy centenáriumi kötet »kiátkozásának« történetéhez”. Debreceni Szemle, VII. évf., (Új folyam), 1. sz., 109–112.

Orosz 1998: Orosz István: „Egy centenáriumi kötet kálváriája.” In A szabadságharc fővárosa Debrecen. (Reprint kiadás.) 597–609.

Papp 2012: Papp István: A magyar népi mozgalom története. 1920–1990. Jaffa, Budapest.

Romsics 2011: Romsics Ignác: „Szovjetizált múltkutatás. A magyar történetírás gleichschaltolása, 1945–1949. [Részletek.]” Rubicon, XXII. évf., 5. sz., 68–82.

Salamon 2002: Salamon Konrád: A harmadik út küzdelme. Népi mozgalom 1944–1987. Korona Kiadó, Budapest.

Sándor 1954: Sándor Pál: „A magyar agrártörténeti irodalom kritikája.” Századok, LXXXVIII. évf., 2–3. sz., 373–419.

Soboul 1963: Albert Soboul: A francia forradalom története (1789–1799). (Ford. Józsa Péter.) Kossuth Könyvkiadó, Budapest.

Szabad 1998: Szabad György: „Szabó István a felszabaduló jobbágyság földtulajdonlási igényéről.” In Rácz István (szerk.): Szabó István Emlékkönyv. Egyetemi Kiadó, Debrecen, 302–309.

Szabó 1996: Szabó István: „Parasztságszemléletünk alakulásáról.” Közli Kósa László, Protestáns Szemle, CV. évf., 4. sz., 309–322.

Szabó 1929: Szabó István: „A debreceni tanyarendszer kialakulása.” Föld és Ember, IX. évf., 5. sz., 214–244.

Szabó 1938: Szabó István: „Hanyatló jobbágyság a középkor végén.” Századok, LXXII. évf., 1. sz., 10–59.

Szabó 1941: Szabó István: „A jobbágy megnemesítése.” Turul, LV. évf., 11–21.

Szabó 1942: Szabó István: „Az asszimiláció a magyarság történetében.” Hitel, VII. évf., 4. sz., 1–15. (Újra megjelent in Szabó István: Népiségtörténeti tanulmányok. Lucidus Kiadó, Budapest, 2005, 125–144.)

Szabó 1943–1944: Szabó István: „Nemzetszemlélet és magyarságtudat”. Sorsunk, III. évf., 730–738, 836–844; 891–895; IV. évf. 34–42.

Szabó 1944: Stefan Szabó: „Stefan Werbőczy 1455(?)–1541.” (Ungarische Bildergalerie.) Pester Lloyd, február 13., 11–12.

Szabó 1947: Szabó István: A jobbágy birtoklása az örökös jobbágyság korában. MTA, Budapest.

Szabó 1960: Szabó István: „Kísérletek az alföldi tanyarendszer megszüntetésére az 1780-as és 1850-es években.” In uő (szerk.): Agrártörténeti tanulmányok. Tankönyvkiadó, Budapest, 139–207.

Szabó 1963: Szabó István: „Magyarország népessége az 1330 és 1526 évek között.” In Kovacsics József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 63–113.

Szabó 1965: Szabó István: „Jobbágyság–parasztság. Terminológia, fogalom, társadalomszerkezet.” Ethnographia, LXXVI. évf., 1–2. sz., 10–31.

Szekfű 1942: Szekfű Gyula: „A nemzetiségi kérdés rövid története.” In uő: Állam és nemzet. Tanulmányok a nemzetiségi kérdésről. Magyar Szemle Társaság, Budapest, 85–177. (Újból megjelent in Szekfű Gyula: Nép, nemzet, állam. Szerk. Erős Vilmos. Osiris, Budapest, 2002, 476–546.)

Törő 2020: Törő László Dávid: „A szellemtörténet is csak az adatokból indulhat ki.” Eckhart Ferenc történészi munkásságának főbb problémái. Ráció, Budapest.

Wellmann 1979: Wellmann Imre: „Bél Mátyás (1684–1749).” Történelmi Szemle, XXIII. évf., 2. sz., 381–391.

A SZELLEMTÖRTÉNETTŐL A „PUBLIC HISTORY”-IG

Ablonczy 2016: Ablonczy Balázs: Keletre, magyar. Jaffa, Budapest.

Beretzky 2005: Beretzky Ágnes: Scotus Viator és Macartney. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Czigány 2002: Czigány Lóránt: „Emigráns sorsok.” Kortárs, XXXXVI. évf., 2–3. sz., 126–131.

Deininger-Meyn 1986: Gisela Deininger-Meyn: Philosophische Grundlagen der Wissenssoziologie Karl Mannheims und Max Schelers. Heidelberg, Univ. Diss.

Dénes 2015: Dénes Iván Zoltán: A történelmi Magyarország eszménye. Szekfű Gyula a történetíró és ideológus. Kalligram, Pozsony.

Erős 2008a: Erős Vilmos: „A szellemtörténet.” Valóság, LI. évf., 5. sz., 20–35.

Erős 2008b: Erős Vilmos: „Erkölcs és államrezon. (Szekfű Gyula és Jacques Maritain kapcsolata.)” Világosság, IL. évf., 9–10. sz., 167–174.

Erős 2022: Vilmos Erős: „From »Geistesgeschichte« to Public History”. The years of emigration of the Hungarian Historian, Béla Iványi-Grünwald Jr.” In Stefan Berger – Philipp Müller (eds.): Dynamics of emigration. Epistemic repercussions. Émigré scholars and the production of historical knowledge in the age of extremes. Berghahn, London – New York, 156–172. https://doi.org/10.1515/9781800736108-010

Ferretti 1972: Giovanni Ferretti: Max Scheler. 1. Fenomenologia e antropologia personalistica. 2. Filosofia delle religione: Vita e pensiero. Milano.

Galasso 2002: Giuseppe Galasso: Croce e lo spirito del suo tempo. Laterza, Roma–Bari.

Gyömrei 1932: Gyömrei Sándor: „A magyar gazdaságtörténetirás új útja.” Közgazdasági Szemle, LVI. évf., 661–679.

Hermann 1985: Hermann István: Lukács György élete. Corvina, Budapest.

Hóman 1938: Hóman Bálint: Szent István. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

Hóman–Szekfű 1928–1934: Hóman Bálint – Szekfű Gyula: Magyar történet. I–V. Magyar Szemle Társaság, Budapest.

Hungarica, 1967: Hungarica. English Books, Prints, Maps, Periodicals, etc. Relating to Hungary. Collected by Béla Iványi-Grünwald. Suffolk.

Istványi 1937: Istványi Géza: „A legújabb kor.” Magyar Szemle, X. évf., 31. kötet, 368–373.

Iványi-Grünwald 1927: Iványi-Grünwald Béla: Széchenyi magánhitelügyi koncepciójának szellemi és gazdasági eredményei és következményei a rendi Magyarországon, 1790–1848. Dunántúl, Pécs.

Iványi-Grünwald 1930: Iványi-Grünwald Béla: Hitel, a Taglalat és a Hitellel foglalkozó kisebb iratok. Magyar Történelmi Társulat, Budapest.

Iványi-Grünwald 1933: Iványi-Grünwald Béla: „Vita a gazdaságtörténet módszeréről.” Közgazdasági Szemle, LVII. évf., 360–368.

Iványi-Grünwald 1935: Iványi-Grünwald Béla: „»Széchenyi fekélyteli alakja…«” Vigilia, I. évf., 1. sz., 187–190.

Iványi-Grünwald 1936: Iványi-Grünwald Béla: „Ranke a világtörténetíró és nemzetnevelő.” Pesti Napló, december.

Iványi-Grünwald 1937a: Iványi-Grünwald Béla: „Széchenyi István vallásosságának a kérdése.” Regnum, II. évf., 11. köt. 263–279.

Iványi-Grünwald 1937b: Iványi-Grünwald Béla: A legújabb kor története. Magyar Szemle Társaság, Budapest.

Iványi-Grünwald 1945: Béla Iványi-Grünwald – Alan Bell: Route to Potsdam. The story of the peace aims. A. Vintage, London.

Iványi-Grünwald 1952: Béla Iványi-Grünwald: „Church and State in Eastern Europe.” The Yearbook of World Affairs, vol. 6. 98–123.

Iványi-Grünwald 1966: Béla Iványi-Grünwald: „Defoe’s prelude to The Family instructor.” The Times Literary Supplement, július 4. 312.

Jelenits 2011: Jelenits István: „Jegyzetek a Korunk Szaváról.” Irodalomismeret, I. évf., 1. sz., 35–44.

Komoróczy 1976: Komoróczy Géza: Sumer és magyar? Magvető, Budapest.

Kracauer 2009: Siegfried Kracauer: A detektívregény. Értelmezés. – Történelem a végső dolgok előtt. Kijárat Kiadó, Budapest.

Lackó 1996: Lackó Miklós: „Sziget és külvilág. Kerényi Károly és a magyar szellemi élet.” In uő: Sziget és külvilág. Válogatott tanulmányok. MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 305–334.

Monostori 2017: Monostori Imre: Szekfű Gyula a változó időkben. Életmű – fogadtatás – utókor 1913–2016. Pannónia Könyvek, Pécs.

Pallai 2006: Pallai Péter: A szabadság hullámhosszán. Az 1956-os forradalom története a BBC elmondásában. Helikon, Budapest.

Pallai 2008: Pallai Péter: Némi demokráciától a népi demokráciáig. A kommunista hatalomátvétel története a BBC adásai tükrében. Helikon, Budapest.

Pál 2004: Pál Monika: „»Jó estét kívánok, itt Macartney Elemér beszél«. C. A. Macartney és a BBC magyar adása.” In Frank Tibor (szerk.): Angliától Nagy-Britanniáig. Magyar kutatók tanulmányai a brit történelemről. Gondolat Kiadó, Budapest, 340–356.

Szabó 2010: Szabó László: Iványi-Grünwald. Kossuth, Budapest.

Szekfű 1913: Szekfű Gyula: A száműzött Rákóczi, 1715–1735. MTA, Budapest.

Szekfű 1920: Szekfű Gyula: Három nemzedék. Egy hanyatló kor története. „Élet” irodalmi és nyomda rt. kiadása, Budapest.

A mai Széchenyi, 1935: A mai Széchenyi. Eredeti szövegek Széchenyi István munkáiból. Kiválogatta, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Szekfű Gyula. Révai, Budapest.

Szekfű 1940: Szekfű Gyula: „Aki a partról nézi.” Magyar Nemzet, III. évf., 109. sz., 7.

Szekfű 1947: Szekfű Gyula: Forradalom után. Cserépfalvi, Budapest.

Törő 2018: Törő László Dávid: „Kísérlet a public history megszelídítésére.” Klió, XXVII. évf., 4. sz., 92–97.

Vardy 1976: Steven Béla Vardy: Modern Hungarian Historiography. Columbia University Press, New York.

Varga F. 1975: Varga F. János: „Károlyi és az antifasiszta emigráció egységfrontja (1941–1944).” Történelmi Szemle, XVIII. évf., 2–3. sz., 231–243.

Varga F. 1983: Varga F. János: „Az angliai magyar tanács története (1944–45).” Századok, CXVII. évf., 152–175.

Vásárhelyi 2002: Vásárhelyi Miklós: „Korunk Szava (1931–1938).” In A bilincsbe vert beszéd. Vásárhelyi Miklós sajtótörténeti tanulmányai. (Kiadta Murányi Gábor.) Élet és Irodalom, Budapest, 125–141.

MAGYAR HISTORIKERSTREIT?

Assmann 1999: Jan Assmann: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. (Ford. Hidas Zoltán, a fordítást az eredetivel egybevetette Rugási Gyula.) Atlantisz, Budapest.

Barta 1975: Barta Gábor: „Történelemről írni.” Valóság, XVIII. évf., 12. sz., 94–107.

Barta 1976: Barta Gábor: „Mohács ürügyén.” Jelenkor, XIX. évf., 10. sz., 918–927.

Barta 1980a: Barta Gábor: „Az országút szélére vetett vita.” Magyar Tudomány, Új folyam, XXV. köt., 2. sz., 113–121.

Barta 1980b: Barta Gábor: „Vita és gyümölcsei.” Magyar Tudomány, Új folyam, XXV. köt., 10. sz., 635–639.

Barta–Fekete-Nagy 1973: Barta Gábor – Fekete Nagy Antal: Parasztháború 1514-ben. Gondolat, Budapest.

Beke 1976: Beke Kata: „Ki írjon a történelemről?” Valóság, XIX. évf., 3. sz., 100–103.

B. Szabó 2006a: B. Szabó János: A mohácsi csata. Corvina Kiadó, Budapest.

B. Szabó 2006b: B. Szabó János (szerk.): Mohács. Osiris, Budapest.

B. Szabó János – Farkas Gábor (szerk.): Örök Mohács. Szövegek és értelmezések. (Mohács 1526– 2026. Rekonstrukció és emlékezet.) Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest.

Dénes 1988: Dénes Iván Zoltán: Magyarország a Monarchiában. In uő: Az önrendelkezés érvényessége. Magvető, Budapest, 213–231.

Dénes 2018: Dénes Iván Zoltán (szerk.): Kitörés a kánonból. Szabad György történetírói munkássága. Ráció, Budapest.

Erős 2000a: Erős Vilmos: A Szekfű–Mályusz vita. Csokonai, Debrecen.

Erős 2000b: Erős Vilmos: „A hatalom humanizálása avagy Szekfű démonizálása. Megjegyzések Dénes Iván Zoltán Eltorzult magyar alkat: Bibó István vitája Németh Lászlóval és Szekfű Gyulával című könyvéhez.” Századvég, V. évf., 4. sz., 135–144.

Erős 2008: Erős Vilmos: „Szekfű: árnyak és viták. Az Eötvös Collegium konferenciakötetéről.” Kommentár, 2. sz., 120–127.

Erős 2013: Erős Vilmos: „Utak a népiségtörténethez: Mályusz Elemér és Szabó István.” Századok, CXXXXVII. évf., 1. sz., 33–62.

Erős 2015: Erős Vilmos: „Szekfű Gyula.” Valóság, LVIII. évf., 1. sz., 12–30. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2015.2.67

Faragó 1976: Faragó Vilmos: „Egy vitacikk ürügyén – az illetékességről.” Jelenkor, XIX. évf., 10. sz., 941–942.

Gyáni 2002: Gyáni Gábor: Közép- és Kelet-Európa-koncepciók. In uő: Történészdiskurzusok. L’Harmattan, Budapest, 231–261.

Gyurgyák 2007: Gyurgyák János: Ezzé lett magyar hazátok. A magyar nemzeteszme és nacionalizmus története. Osiris, Budapest.

Hermann 2011: Hermann Róbert: Negyvennyolcas történetünk mai állása. Magyar Napló – FÓKUSZ Egyesület, Budapest.

Káldy-Nagy 1974: Káldy-Nagy Gyula: Szülejmán. Akadémiai, Budapest.

Keresztury 1976: Keresztury Dezső: „Csak néhány kérdés.” Jelenkor, XIX. évf., 10. sz., 938–941.

Klaniczay 1976: Klaniczay Tibor: „Mi és miért veszett Mohácsnál?” Kortárs, XX. évf., 5. sz., 783–796.

Kosáry 1978: Kosáry Domokos: Magyar külpolitika Mohács előtt, Magvető, Budapest.

Kosáry 2001: Kosáry Domokos: A magyar és európai politika történetéből. Osiris, Budapest.

Kosáry 2003: Kosáry Domokos: Magyarország Európában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Lackó 2008: Lackó Miklós: Molnár Erik és a 60-as évek történészvitája. Századok, CXXXXII. évf., 6. sz., 1483–1536.

Major 1966: Major Tamás: „Van királydrámánk.” Népszabadság, december 18.

Nemes 1977: Nemes Imre: „Megjegyzések Perjés Géza A mohácsi csata című tanulmányához.” Hadtörténelmi Közlemények, XXIV. évf., 1. sz., 105–116.

Nemeskürty 1966: Nemeskürty István: Ez történt Mohács után. Tudósítás a magyar történelem tizenöt esztendejéről 1526–1541. Szépirodalmi, Budapest.

Nemeskürty 1972: Nemeskürty István: Krónika Dózsa György tetteiről. Kossuth, Budapest.

Nemeskürty 1975: Nemeskürty István: Önfia vágta sebét. Krónika Dózsa György tetteiről. Magvető, Budapest.

Nemeskürty 1976: Nemeskürty István: „Magam mentsége Mohács után.” Jelenkor, XIX. évf., 10. sz., 928–938.

Nemeskürty 1977: Nemeskürty István: 1848–49. „Kik érted haltak szent világszabadság!” Magvető, Budapest.

Nora 2010: Pierre Nora: Emlékezet és történelem között. (Ford., szerk. K. Horváth Zsolt.) Napvilág, Budapest.

Őze 2009: Őze Sándor: Nemzettudat és historiográfia, Hamvas Intézet, Budapest.

Pálffy 2010: Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. MTA Történettudományi Intézete, Budapest.

Perjés 1967: Perjés Géza: „A nemzeti önérzet zavarai (Gondolatok a nacionalizmus vitához).” Látóhatár, XVII. évf., 7–8. sz., 683–704.

Perjés 1975: Perjés Géza: Az országút szélére vetett ország, Magvető, Budapest.

Perjés 1976: Perjés Géza: „Csendes, békés meditációk Mohácsról.” Jelenkor, XIX. évf., 9. sz., 829–842.

Perjés 1977: Perjés Géza: „Válasz Nemes Imrének.” Hadtörténelmi Közlemények, XXIV. évf., 2. sz., 280–291.

Perjés 1979: Perjés Géza: Mohács, Magvető, Budapest.

Perjés 1980: Perjés Géza: „Még egyszer a Mohács-vitáról.” Magyar Tudomány, Új folyam, XXV. köt., 10. sz., 626–635.

Piper 1987: Ernst Reinhard Piper (Hrsg.): Historikerstreit. Piper Verlag, München.

Ruffy 1966: Ruffy Péter: „Mohács a mérlegen”. Magyar Nemzet, december 11.

Romsics 2011: Romsics Ignác: Clio bűvöletében: Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Osiris, Budapest.

Rottler 1967: Rottler Ferenc: „Ez történt Mohács után”. Kritika, V. évf., 2. sz., 56–57.

Sebestyén 1975: Sebestyén László: Kézai Simon védelmében. (A szerző saját kiadása.) Budapest.

Szabó 2011: Szabó Gábor: Törekvések egy „objektív” Kossuth-kép megrajzolására. (Szakdolgozat.) Debrecen, Történelmi Intézet.

Szabó 1948: Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Teleki Pál Tudományos Intézet, Budapest.

Szakály 1968: Szakály Ferenc: „Ez történt Mohács után.” Századok, CII. évf., 1–2. sz., 260–264.

Szakály 1974: Szakály Ferenc: „Parasztság és honvédelem. A parasztság és a török-, illetve Habsburg-ellenes küzdelmek a XVI–XVII. századi Magyarországon.” Valóság, XVII. évf., 4. sz., 27–39.

Szakály 1975: Szakály Ferenc: A mohácsi csata. Akadémiai, Budapest.

Szakály 1976: Szakály Ferenc: „Ország – perspektívák nélkül.” Kritika, XIV. évf., 8. sz., 29–32.

Szakály 1986: Szakály Ferenc: A török–magyar küzdelem szakaszai a mohácsi csata előtt (1365–1526). In Mohács: Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából. Szerk. Rúzsás Lajos, Szakály Ferenc. Akadémiai, Budapest, 11–57.

Szalay 1980: Szalay Sándor: Még egyszer a szerzői szabadságról. Magyar Tudomány, Új folyam XXV. köt., 8. sz., 495–496.

Száraz 1984: Száraz György: Történelem jelenidőben. Magvető, Budapest.

Szekfű 1931: Szekfű Gyula: A politikai történetírás. In Hóman Bálint (szerk.): A magyar történetírás új útjai, Magyar Szemle Társaság, Budapest, 397–444.

Szűcs 1984: Szűcs Jenő: Nép és nemzet a középkor végén. In uő: Nemzet és történelem, Gondolat, Budapest, 557–600.

Vardy 1985a: Steven Bela Vardy: The Changing Image of the Turks in Twentieth Century Hungarian Historiography. In uő: Clio’s Art in Hungary and Hungarian America, Columbia University Press, New York, 147–170.

Vardy 1985b: Steven Bela Vardy: The Ottoman Empire in European Historiography: A Reevaluation by Sándor Takáts. In uő: Clio’s Art…, 129–145.

Vekerdi 1976: Vekerdi László: „Nekünk Mohács kell?” Jelenkor, XIX. évf., 7–8. sz., 715–727.

Zöldi 1989: Zöldi László: A múlt prófétája: a Nemeskürty-rejtély. Magvető, Budapest.

BŰVÖLET NÉLKÜL – FÉLÚTON

A forma fontosabb a tartalomnál, 2009. Interjú Alun Munslow angol történésszel [Az interjút készítette Erős Vilmos.] Aetas, XXIV. évf., 4. sz., 190–198.

A harmadik út felé, 2006: A harmadik út felé. Szabó István történész cikkekben és dokumentumokban. Szerk. Erős Vilmos. Lucidus Kiadó, Budapest.

Croce 1938: Benedetto Croce: La storia come pensiero e come azione. Laterza, Bari.

Erős 1996: Erős Vilmos: „Gunst Péter: A magyar történetírás története.” BUKSZ, VIII. évf., 3. sz., 334–336.

Erős 2000a: Erős Vilmos: A Szekfű–Mályusz vita. Csokonai Kiadó, Debrecen.

Erős 2000b: Erős Vilmos: „Mit jelent a történetírás-történet és miért írjunk ilyent?” Aetas, XV. évf., 4. sz., 142–147.

Erős 2005a: Erős Vilmos: Egyedi-egyetemes történetírás. Megjegyzések Ernst Breisach könyvéhez. Történeti Tanulmányok, XII. Szerk. Velkey Ferenc. Debrecen, 7–25.

Erős 2005b: Erős Vilmos: Asszimiláció és retorika. Szabó István: A magyar asszimiláció című tanulmányának rekonstrukciója. (Csokonai Disputa Könyvek.) Csokonai Kiadó, Debrecen.

Erős 2009: Erős Vilmos: „A XVI–XVIII. századi történetírás II. A magyar történetírás a XVI– XVIII. században.” Világosság, L. évf., 3. sz., 127–137.

Erős 2011 (2012): Erős Vilmos: A történetírás történet paradigmái. (Historiográfiai konferencia, előadás. Debrecen, 2010. november 25.) In Erős Vilmos – Velkey Ferenc (szerk.): Történeti Tanulmányok XIX. (A historiográfia műhelyében.) Debrecen, 9–20.

Erős 2012a: Erős Vilmos: „A magyar történetírás a dualizmus korában.” Valóság, LV. évf., 2. sz., 22–40.

Erős 2012b: Erős Vilmos: A szellemtörténettől a népiségtörténetig. Tanulmányok a két világháború közötti magyar történetírásról. (2., javított, bővített, átdolgozott kiadás.) Debrecen University Press, Egyetemi Kiadó, Debrecen.

Erős 2012c: Erős Vilmos: „Az angol történetírás a huszadik században.” Aetas, XXVII. évf. 3. sz., 139–154.

Erős 2012d: Vilmos Erős: Die ungarische Geschichtsschreibung zur Zeit des Dualismus (1867–1918). In Kakanien revisited. http://www.kakanien.ac.at/beitr/fallstudie/VEroes1/ main. 1–10.

Erős 2013a: Erős Vilmos: „Utak a népiségtörténethez: Mályusz Elemér és Szabó István.” Századok, CIIIL. évf., 1. sz., 33–62.

Erős 2013b: Erős Vilmos: Magyar Historiker-Streit? A Mohács-vita az 1970-es években. In S. Varga Pál – Száraz Orsolya – Takács Miklós (szerk.): Loci memoriae Hungaricae. Egyetemi Kiadó, Debrecen, 297–308.

Erős 2015: Erős Vilmos: Modern historiográfia. Az újkori történetírás egy története. Ráció Kiadó, Budapest.

Faragó é. n.: Faragó Vilmos: Farkas Mihály rézágyúja. Magyar nemzeti önszemlélet 1948–1956. Vázlat. (Szerzői magánkiadás.) Budapest.

Fischer 1982: Holger Fischer: Politik und Geschichtswissenschaft in Ungarn: Die ungarische Geschichte von 1918 bis zur Gegenwart in der Historiographie seit 1956. Oldenbourg, München.

Fischer 1994: Holger Fischer: „Neuere Entwicklungen in der ungarischen Sozialgeschichtsforschung.“ Archiv für Sozialgeschichte, XXXIV, 131–156.

Gerő 1991: Gerő András: „Hóman–Szekfű, és ami utána következik.” Kritika, XX. évf., 2. sz., 39–41.

Glatz 2011: Glatz Ferenc: „Történetírás Magyarországon, 1949–1990.” Történelmi Szemle, LIII. évf., 2. sz., 315–334.

Gyáni 2002: Gyáni Gábor: Történetírásunk az évezred fordulóján. In uő: Történészdiskurzusok. L’Harmattan, Budapest, 35–54. (Eredetileg: Századvég, XVIII. évf., 2000. 3. sz., 117–141.)

Gyurgyák 2007: Gyurgyák János: Ezzé lett magyar hazátok. A magyar nemzeteszme és nacionalizmus története. Osiris, Budapest.

Gyurgyák–Kisantal 2006: Gyurgyák János – Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet I–II. Osiris Kiadó, Budapest.

Hóman 1938a: Hóman Bálint: Tudományos történetírásunk megalapítása a XVIII. században. In uő: Történetírás és forráskritika. Magyar Történelemi Társulat, Budapest. 353–380.

Hóman 1938b: Hóman Bálint: A forráskutatás és forráskritika története Magyarországon. In Hóman 1938a, 383–437.

Kelemen 2000: Kelemen János: Az ész képe és tette. A történeti megismerés idealista elméletei. Atlantisz, Budapest.

Kosáry 1987: Kosáry Domokos: A magyar történetírás a két világháború között. In uő: A történelem veszedelmei. Írások Európáról és Magyarországról. Magvető, Budapest, 321–355.

Lajtai 2007: Lajtai L. László (szerk.): A történetírás mint tudomány. A történészi hivatás kialakulása a XIX. századi Franciaországban. Napvilág Kiadó, Budapest.

Méray 1989: Méray Tibor: Nagy Imre élete és halála. Bibliotéka Kiadó, Budapest.

Mezey 2000: Mezey Barna: Utószó. In uő (szerk.): Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Osiris, Budapest, 407–437.

Noiriel 2001: Gérard Noiriel: A történetírás válsága. (Ford. Balázs Eszter, Czoch Gábor, K. Horváth Zsolt, Sohajda Ferenc, Takács Ádám.) Napvilág, Budapest.

Őze 2009: Őze Sándor: Nemzettudat és historiográfia. Hamvas Intézet, Budapest.

Porciani–Raphael 2010: Ilaria Porciani, Lutz Raphael (eds.): Atlas of European Historiography. The Making of a Profession 1800–2005. Palgrave Macmillan, New York. https://doi.org/10.1007/978-1-137-15744-7

Rainer 1999: Rainer M. János: Nagy Imre. Politikai életrajz 1953–1958. II. kötet. 1956-os Intézet, Budapest.

Romsics 1980: Romsics Ignác: „Történetírásunk a két világháború közötti korszakról.” Századok, CXIV. évf., 3. sz. (A felszabadulás utáni évtizedek magyar történetírása. Rövid áttekintés.) 440–465.

Romsics 2007: Romsics Ignác: „A katasztrófa okai.” Korunk, XVIII. évf., 7. sz., 15–27.

Romsics 2008: Romsics Ignác: Történelem, történetírás, hagyomány. Osiris Kiadó, Budapest.

Romsics 2011a: Romsics Ignác: „A magyar történetírás évszázadai.” Korunk, XXII. évf., 5. sz., 3–15.

Romsics 2011b: Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Osiris Kiadó, Budapest.

Romsics 2011c: Romsics Ignác: „A magyar történetírás gleichschaltolása, 1945–1949. [Részletek.]” Rubicon, 5. sz., 68–82.

Soós 2011: Soós István: Szekfű Gyula és Mályusz Elemér A vörös emigráció című műve. In Ujváry Gábor (szerk.): A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Ráció Kiadó, Budapest, 238–250.

Törő 2020: Törő László Dávid: „A szellemtörténet is csak az adatokból indulhat ki.” Eckhart Ferenc történészi munkásságának főbb problémái. Ráció, Budapest.

Trencsényi–Apor 2007: Balázs Trencsényi – Péter Apor: Fine-Tuning the Polyphonic Past: Hungarian Historical Writing in the 1990s. In Sorin Antohi – Balázs Trencsényi – Péter Apor (eds.): Narratives Unbound. Historical Studies in Post-Communist Eastern Europe. Central European University Press, Budapest – New York, 1–99. https://doi.org/10.1515/9786155211294-002

Vardy 1976: Steven Bela Vardy: Modern Hungarian Historiography. Columbia University Press, New York.

Vardy 1985: Steven Bela Vardy: Clio’s Art in Hungary and Hungarian America. Columbia University Press, New York.

R. Várkonyi 1963: R. Várkonyi Ágnes: „Buckle és a magyar polgári történetírás.” Századok, IIIC. évf., 3. sz., 610–644.

R. Várkonyi 1973: R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. I–II. Akadémiai Kiadó, Budapest.

HISTORICIZMUS ÉS FANTOMIRODALOM

A bilincsbe vert beszéd, 2002: A bilincsbe vert beszéd. Vásárhelyi Miklós sajtótörténeti tanulmányai. (Sajtó alá rendezte Murányi Gábor.) Élet és Irodalom, Budapest.

B. Bernáth 1985: B. Bernáth István: „Szekfű Gyula »Három nemzedéke«. „Történelmi Szemle, XXVIII. évf., 2. sz., 319–333.

Ifj. Bertényi 1998: Ifj. Bertényi Iván: Szekfű Gyula. In Romsics Ignác (szerk.): Trianon és a magyar politikai gondolkodás 1920–1953. Tanulmányok. Osiris Kiadó, Budapest, 51–69.

Ifj. Bertényi 2005: Ifj. Bertényi Iván: „Tisza István alakja Szekfű Gyula és Pethő Sándor történetírásában.” Kút, IV. évf., 1. sz., 49–69.;

Ifj. Bertényi 2011: Ifj. Bertényi Iván: Szekfű Gyula a kiegyezésről. In Ujváry 2011a, 136–170.

Butterfield 1949: Herbert Butterfield: Christianity and History. Bell, London.

Butterfield 1955: Herbert Butterfield: Man on His Past. Cambridge University Press, Cambridge England.

Dénes 1976a: Dénes Iván Zoltán: A „realitás” illúziója. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Dénes 1976b: Dénes Iván Zoltán: Szekfű Gyula magántanári képesítésének ügye 1914–1916. (Fejezetek az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Történetéből, 2. Szerk. Sinkovics István.) ELTE, Budapest.

Dénes 1988: Dénes Iván Zoltán: Az önrendelkezés érvényessége. Magvető, Budapest.

Dénes 1999: Dénes Iván Zoltán: Eltorzult magyar alkat. Bibó István vitája Németh Lászlóval és Szekfű Gyulával. Osiris Kiadó, Budapest.

Dénes 2001: Szekfű Gyula. (Válogatta, sajtó alá rendezte, a bevezetést írta Dénes Iván Zoltán). Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest.

Dénes 2011: Dénes Iván Zoltán: Mester és tanítvány: Marczali Henrik és Szekfű Gyula. In Ujváry 2011a, 195–212.

Dénes 2015a: Dénes Iván Zoltán: A történelmi Magyarország eszménye. Szekfű Gyula a történetíró és ideológus. Kalligram Kiadó, Pozsony.

Dénes 2015b: Dénes Iván Zoltán (szerk.): A magyar történetírás kánonjai. Ráció Kiadó, Budapest.

Epstein 1987: Irene Raab Epstein: Gyula Szekfű. A Study in the Political Basis of Hungarian Historiography. Garland, New York.

Erős 1995: Erős Vilmos: „A historizmus problémái. (Georg G. Iggers: Historicism. The History and the Meaning of the Term. Journal of the History of Ideas, 1995/1.)” Klió, IV. évf., 2. sz., 10–14.

Erős 1996: Erős Vilmos: Adalékok Szekfű Gyula és Mályusz Elemér vitáihoz. In Történeti Tanulmányok V. Debrecen, KLTE, 27–41.

Erős 2000a: Erős Vilmos: A Szekfű–Mályusz vita. (Csokonai Új História Könyvek.) Csokonai Kiadó, Debrecen.

Erős 2000b: Erős Vilmos: „A hatalom humanizálása avagy Szekfű démonizálása. Megjegyzések Dénes Iván Zoltán: Eltorzult magyar alkat. Bibó István vitája Németh Lászlóval és Szekfű Gyulával című könyvéhez.” Századvég, V. évf., 4. sz., 135–144.

Erős 2005: Erős Vilmos: Asszimiláció és retorika. Szabó István: A magyar asszimiláció című tanulmányának rekonstrukciója. (Csokonai Disputa Könyvek.) Csokonai Kiadó, Debrecen.

Erős 2008: Erős Vilmos: „Erkölcs és államrezon. (Szekfű Gyula és Jacques Maritain kapcsolata.)” Világosság, IL. évf., 9–10. sz., 167–174.

Erős 2009: Vilmos Erős: Ethique et raison d’état. Gyula Szekfű et Jacques Maritain. In Havas László – Takács László – Tegyey Imre (szerk.): Schola Europaea. Les valeurs de l’Europe – L’Europe des valeurs. (Európa értékei – az értékek Európája.) Societas Neolatina Hungaricae Sectio Debreceniensis / Collegium de Iosepho Eötvös Nominatum, Budapest–Debrecen, 333–339.

Erős 2010: Erős Vilmos: „A Szent István-i államtól Kárpát-Európáig. Szekfű Gyula történetpolitikai gondolkodása az 1940-es évek első felében.” Limes, XXIII. évf., 2. sz., 15–30.

Erős 2011a: Erős Vilmos: „Sebestyén Gyula bírósági pere Szekfű Gyulával.” Néprajzi Látóhatár, XX. évf., 3. sz., 83–103.

Erős 2011b: Erős Vilmos: Szekfű historiográfiai koncepciója. In Ujváry 2011a, 101–111.

Erős 2012: Erős Vilmos: A szellemtörténettől a népiségtörténetig. Tanulmányok a két világháború közötti magyar történetírásról. (2., javított, bővített, átdolgozott kiadás.) Debrecen University Press, Egyetemi Kiadó, Debrecen.

Erős 2013: Erős Vilmos: „Bűvölet nélkül – félúton. Elmélkedések Romsics Ignác könyvéről”. Valóság, LVI. évf., 5. sz., 80–92.

Erős 2015a: Vilmos Erős: „In the Lure of „Geistesgeschichte”. The Theme of Decline in the Hungarian Historiography and Historical Thinking Between the Two World Wars.” European Review of History / Revue européenne d’histoire, XXII. évf., 3. sz., 411–432. https://doi.org/10.1080/13507486.2014.986435

Erős 2015b: Erős Vilmos: „Szekfű Gyula.” Valóság, LVIII. évf., 1. sz., 12–30.

Erős 2016a: Erős Vilmos: „A második »száműzött Rákóczi« vita. Szekfű Gyula Bethlen Gábor című művének korabeli fogadtatása.” Századok, CL. évf., 1. sz., 3–46.

Erős 2016b: Erős Vilmos: „Menekülés a hallgatásba… és a szellemtörténetbe. Domanovszky Sándor történeti-politikai nézetei az 1930/1940-es évek fordulóján.” Aetas, XXXI. évf., 4. sz., 77–97.

Erős 2016c: Vilmos Erős: Dénes Iván Zoltán: A történelmi Magyarország eszménye. Szekfű Gyula a történetíró és ideológus. [Zoltán Dénes Iván: The Ideal of the Historical Hungary. Gyula Szekfű as a Historian and Ideologue.] Hungarian Historical Review, Vol. 5. 3. 444–449.

Erős 2020: Vilmos Erős: „»Geistesgeschichte« versus »Volksgeschichte« im Ungarn der frühen 1940-er Jahre (Gyula Szekfű und István Szabó über die Geschichte der ungarländischen Nationalitäten. Ungarn Jahrbuch, XXXV, 2019, Hg. von Zsolt K. Lengyel. Pustet Verlag, Regensburg, 209–227.

Erős 2021: Vilmos Erős: Gyula Szekfű (1883–1955). In Stefan Berger (gen. ed.): Bloomsbury History: Theory and Method. Bloomsbury, London. https://doi.org/10.5040/9781350970892.098

Féja 1939: Féja Géza: Dózsa György. Történelmi tanulmány. Mefhosz Könyvkiadó, Budapest. (Újranyomva: Budapest, Aqua Kiadó, 1993. Benne: Szekfű Gyula és Féja Géza levelezése a „Dózsa György” c. mű kapcsán. 249–255.)

Frank 1980: Frank Tibor: „A revíziós politika »elméleti alapvetése«. Az angol nyelvű Magyar Történet terve.” Magyar Filozófiai Szemle, XXIV. évf., 6. sz., 931–943.

Frank 1991: Tibor Frank: „Luring the English-Speaking World: Hungarian History Diverted.” Slavonic and East European Review, LXIX, 1. January, 60–80.

Glatz 1980: Glatz Ferenc: Történetíró és politika. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Glatz 2016: Glatz Ferenc: Konzervatív reform: Klebelsberg, Domanovszky, Szekfű, Hóman, Hajnal. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.

Gyurgyák 2003: Gyurgyák János: Szekfű Gyula nemzetszemlélete. In Ormos Mária (szerk.): Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Osiris Kiadó, Budapest, 286–310.

Gyurgyák 2007: Gyurgyák János: Ezzé lett magyar hazátok. A magyar nemzeteszme és nacionalizmus története. Osiris Kiadó, Budapest.

Gyurgyák 2011: Gyurgyák János: Szekfű Gyula és a magyar konzervatív hagyomány. In Ujváry 2011a, 112–121.

Hóman–Szekfű 1935–1936: Hóman Bálint – Szekfű Gyula: Magyar történet I–V. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

Istványi 1937: Istványi Géza: A legújabb kor. Az Egyetemes Történet negyedik kötete. Magyar Szemle, XXXI. köt., december, 368–373.

Iggers 1988: Georg G. Iggers: A német historizmus. (Ford. Telegdy Bernát.) Gondolat Kiadó, Budapest.

Johancsik 1970: Johancsik János: „A Magyar Nemzet ‚szellemi honvédelme’ és az antifasiszta függetlenségi mozgalom. (1938–1939.)” Századok, CIV. évf., 1. sz., 97–117.

Joó 2001: Joó Tibor: Történetfilozófia és metakritika: válogatott írások. (Válogatta, összeállította és a bevezető tanulmányt írta: Filep Tamás Gusztáv.) Ister Kiadó, Budapest.

Klimó 2010: Árpád von Klimó: Nineteenth Century Liberal Master Narratives Revisited: A Comparison of Gyula Szekfű and Benedetto Croce. In Stefan Berger – Chris Lorenz (eds.): Nationalizing the Past. Historians as Nation Builders in Modern Europe. Palgrave Macmillan, Basingstoke, 341–357. https://doi.org/10.1057/9780230292505_17

Kabdebó 1984: Kabdebó Lóránt: „Babits és Szekfű – párhuzamos olvasatban.” Új Forrás, XVI. évf., 4. sz., 57–64.

Keresztury 1984: Keresztury Dezső: „Ki volt hát Szekfű Gyula?” Major Ottó interjúja Keresztury Dezsővel. Valóság, XXVII. évf., 11. sz., 45–55.

Koszta 2006: Deér József emlékezete. Tanulmányok Deér József (1905–1972) professzor születésének centenáriumára. Szerk. Koszta László. JATE Press, Szeged.

Kovács 2011: Kovács Dávid: Szabó Dezső és Szekfű Gyula magyarságképének párhuzamai az 1920-as években. In Ujváry 2011a, 213–228.

Lakatos 1996: Lakatos László: Az élet és a formák. Hajnal István történelemszociológiája. Új Mandátum, Budapest.

Léderer 1969: Léderer Emma: A magyar polgári történetírás rövid története. Kossuth Kiadó, Budapest.

R. Lőrincz 1999: R. Lőrincz Anita: Félreértett hagyomány. A Kemény Zsigmond-i örökség továbbélése Halász Gábor, Szekfű Gyula és Szerb Antal munkásságában. Szerzői kiadás, Dunakeszi.

Ludassy 1991: Ludassy Mária: Fehér jakobinizmus. Charles Maurras és az Action Française. Kávé Kiadó, Budapest.

Mannheim 2000: Mannheim Károly: A historizmus. In uő: Tudásszociológiai tanulmányok. Osiris Kiadó, Budapest, 125–182.

Mishkova–Strath–Trencsényi 2013: Diana Mishkova – Bo Strath – Balázs Trencsényi: Regional History as a „Challenge” to National Frameworks of Historiography: The Case of Central, Southeast, and Northern Europe. In Matthias Middel – Lluis Roura (eds.): Transnational Challenges to National History Writing. Palgrave Macmillan, Basingstoke, 257–314.

Monostori 1984: Monostori Imre: „Babits Mihály levelei Szekfű Gyulához.” Új Forrás, XVI. évf., 1. sz., 10–18.

Monostori 1989: Monostori Imre: Németh László Tanú-korszakának korabeli fogadtatása. Magvető Kiadó, Budapest.

Monostori 1994: Monostori Imre: A Németh–Szekfű vita utolsó fejezete. In uő: Minőség, magyarság, értelmiség. Püski Kiadó, Budapest, 90–114.

Monostori 2016: Monostori Imre, 2016: „Néhány, a történész Szekfű megítélését befolyásoló történettudományi téma napirenden maradása.” Valóság, LIX. évf., 5. sz., 74–94.

Monostori 2017: Monostori Imre: Szekfű Gyula a változó időkben. Életmű–fogadtatás–utókor 1913–2016. Pannónia Könyvek, Pécs.

Nagy 2006: Nagy Endre: „Szekfű avagy a túlrealizmus.” Pro Minoritate, tél, 78–108.

Nagy Péter 1992: Nagy Péter Tibor: „Szekfű Gyula levelei Balogh Józsefhez.” Történelmi Szemle, XXXIV., évf., 3–4. sz., 231–248.

Némedi 1972: Némedi Dénes: „A Magyar Szemle revíziós nacionalizmusának szerkezetéről.” Történelmi Szemle, XV. évf., 1–2. sz., 75–110.

Németh 1940: Németh László: Szekfű Gyula. Bolyai Akadémia, Budapest.

Nehring 1991: Karl Nehring: „Zu den Anfängen der Südost-Forschungen. Der Briefwechsel von Fritz Valjavec und Szekfű Gyula 1934–1936.” Südost-Forschungen, L. Jg., 1–30.

Papp 2006: Papp István: „A Mályusz Elemér elleni politikai rendőrségi vizsgálat 1945-ben.” Kommentár, 4. sz. 70–79.

Popper 1989: Karl Popper: A historicizmus nyomorúsága. (Ford. Kelemen Tamás.) Akadémiai Kiadó, Budapest.

Pompéry 1930: Pompéry Aurél: Irányzatos-e a magyar protestáns történetírás. I. (A szerző tulajdona.) Budapest.

Romsics G. 2010: Romsics Gergely: Nép, nemzet, birodalom. A Habsburg Birodalom emlékezete a német, osztrák és magyar történetpolitikai gondolkodásban, 1918–1941. Új Mandátum, Budapest.

Romsics I. 2011: Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Osiris Kiadó, Budapest.

Rüsen–Jaeger 1992: Jörn Rüsen – Friedrich Jaeger: Geschichte des Historismus. Eine Einführung. C.H. Beck Verlag, München.

Setting the Standards, 2012: Setting the Standards: Institutions, Networks and Communities of National Historiography. Edited by Ilaria Porciani, Jo Tollebeek. Palgrave Macmillan. Basingstoke.

Stágel 2004: Stágel Bence: A sikeres kisnemes-politikus. Mályusz Elemér Kossuth-képe. In Dénes Iván Zoltán (szerk.): A bűnbaktól a realista lényeglátóig. A magyar politikai és tudományos diskurzusok Kossuth-képei 1849–2002. Argumentum – Bibó István Szellemi Műhely, Budapest, 41–64.

Szabó 1934: Szabó István: „Három nemzedék után.” Protestáns Szemle, XLIII. évf., 8. sz., 364–368. [Újraközölve in A harmadik út felé. Szabó István történész cikkekben és dokumentumokban.

(Kisebbségkutatás Könyvek.) Válogatta, jegyzetekkel ellátta és szerkesztette Erős Vilmos. Lucidus Kiadó, Budapest, 2006. 80–83.]

Szelke 2005: Szelke László: „A fekete sárga Szekfű. Szekfű Gyula és a Rákóczi mozgalom.” Folia Historica, XXIV. köt., 19–46.

Szekfű 1904: Szekfű Gyula: Adatok Szamosközy István munkáinak kritikájához. Barcza József könyvnyomdája, Budapest.

Szekfű 1913: Szekfű Gyula: A száműzött Rákóczi, 1715–1735. MTA, Budapest.

Szekfű 1918: Szekfű Gyula: A magyar állam életrajza. Történelmi tanulmány. Dick Manó kiadása, Budapest.

Szekfű 1920: Szekfű Gyula: Három nemzedék. Egy hanyatló kor története. „Élet” irodalmi és nyomda rt. kiadása, Budapest.

Szekfű 1924: Szekfű Gyula: Történetpolitikai tanulmányok. Magyar Irodalmi Társaság, Budapest.

Szekfű 1942: Szekfű Gyula: Állam és nemzet. Tanulmányok a nemzetiségi kérdésről. Magyar Szemle Társaság, Budapest.

Szekfű 1945: Jules Szekfű: État et Nation. Les Presses Universitaires de France, Paris – Institut Paul Teleki, Budapest.

Szekfű 1947: Szekfű Gyula: Forradalom után. Cserépfalvi Kiadó, Budapest.

Szekfű 1952: Szekfű Gyula: Az öreg Kossuth 1867–1894. In I. Tóth Zoltán (szerk.): Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének 150-ik évfordulójára II. Magyar Történelmi Társulat – Akadémiai, Budapest, 341–433.

Szőke 1974: Szőke Domonkos: Szekfű Gyula politikai gondolkodásának kérdéséhez a „Történetpolitikai tanulmányok” alapján. Acta Universitatis Debreceniensis, Magyar Történeti Tanulmányok, VII. 43–80.

Szőke 1976: Szőke Domonkos: Középosztály-bírálat és középosztály-ideál a 30-as évek első felében Szekfű Gyula és Németh László munkásságában. Acta Universitatis Debreceniensis, Magyar Történeti Tanulmányok, IX. 73–101.

Szőke 1994a: Szőke Domonkos: Nemzet, középosztály, reform. Csokonai Kiadó, Debrecen.

Szőke 1994b: Szőke Domonkos: Modernizáció és/vagy népiség? Kérdések a 30-as évekből. Ethnica Kiadó, Debrecen.

Szőke 2002: Szőke Domonkos: Szellem és politika. Elemzések és elmélkedések a két világháború közötti Magyarország történelméről. Ethnica Kiadó, Debrecen.

Tessitore 2001: Fulvio Tessitore: Lo storicismo come filosofia dell’evento. Accademia Nazionale dei Lincei, Roma.

Tessitore 2003: Fulvio Tessitore: Storicismo e storia della cultura. Accademia Nazionale dei Lincei, Roma.

Tilkovszky 1959: Tilkovszky Lóránt: „Bajcsy Zsilinszky Endre történetpolitikai vitája Szekfű Gyulával.” Valóság, II. évf., 6. sz., 36–47.

Tilkovszky 1971: Tilkovszky Lóránt: „Bajcsy Zsilinszky Endre önéletrajzi vallomása politikai nézetei fejlődéséről és a szellemtörténethez való viszonyáról.” Századok, CV. évf., 5. sz., 966–1002.

Törő 2016a: Törő László Dávid: „Több szellemtörténetet a jogtörténetbe!” Eckhart Ferenc törekvései a jog- és alkotmánytörténet modernizálására (1931–1941). Századok, CL. évf., 1. sz., 1407–1450.

Törő 2016b: Törő László Dávid: „Az »Eckhart-vita«. Eckhart Ferenc 1931-es programtanulmányának kortárs visszhangja.” Aetas, XXXI. évf., 4. sz., 57–77.

Törő 2020: Törő László Dávid: „A szellemtörténet is csak az adatokból indulhat ki.” Eckhart Ferenc történészi munkásságának főbb problémái. Ráció, Budapest.

Unger 1979: Unger Mátyás: A történelmi tudat alakulása. Tankönyvkiadó, Budapest.

Ujváry 2011a: Ujváry Gábor (szerk.): A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Ráció Kiadó, Budapest, 213–228.

Ujváry 2011b: Ujváry Gábor (szerk.): Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Ráció Kiadó, Budapest.

Valjavec 1934: Fritz Valjavec: „Das neue ungarische Geschichtsbild.” Ungarische Jahrbücher, Band XIV., 1–2. sz., 244–249.

Várdy 1974: Várdy Béla: A magyar történettudomány és a szellemtörténeti iskola. Árpád Akadémia, Cleveland.

Vardy 1976: Steven Bela Vardy: Modern Hungarian Historiography. East European Quarterly, Boulder. Columbia University Press, New York – Guildford, Surrey.

Vardy 1985: Steven Bela Vardy: Clio’s Art in Hungary and Hungarian America. (East European Monographs.) Columbia University Press, New York.

R. Várkonyi 1973: R. Várkonyi Ágnes: A pozitivizmus a magyar történettudományban. I–II. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Vásárhelyi 1983: Vásárhelyi Miklós: „A Magyar Nemzet a szellemi ellenállásban.” Literatura, X. évf., 1–4. sz., 313–321.

A MÚLT MINT TÖRTÉNELEM

A harmadik út felé, 2006: A harmadik út felé. Szabó István történész cikkekben és dokumentumokban. Összeállította, sajtó alá rendezte, jegyzetekkel ellátta: Erős Vilmos. Lucidus, Budapest.

A Szovjetunió Kommunista (Bolsevik) Pártjának története, 1945: A Szovjetunió Kommunista (Bolsevik) Pártjának története. Rövid tanfolyam. Szikra, Budapest.

Ablonczy 2016: Ablonczy Balázs: Keletre, magyar. Jaffa, Budapest.

Benda 2005: Benda Gyula: „A helytörténetírás feladatai.” Korall, 21–22. sz., 5–11.

Berger 2005: Stefan Berger: „A Return to the National Paradigm? National History Writing in Germany, Italy, France, and Britain from 1945 to the Present.” Journal of Modern History, Vol. 77., 3. sz., 631–675. https://doi.org/10.1086/497719

Berger 2007: Stefan Berger (ed.): Writing the Nation. A Global Perspective. Palgrave Macmillen, Basingstoke. https://doi.org/10.1057/9780230223059

Berger 2015: Stefan Berger (with Christoph Conrad): The Past as History. National Identity and Historical Consciousness in Modern Europe. (Writing the Nation.) Palgrave Macmillen, Basingstoke.

Berger–Donovan–Passmore 1999: Stefan Berger – Mark Donovan – Kevin Passmore (eds.): Writing National Histories: Western Europe since 1800. Routledge, London – New York.

Berger–Lorenz 2008: Stefan Berger – Chris Lorenz (eds.): The Contested Nation. Ethnicity, Class, Religion and Gender in National Histories. Palgrave Macmillen, Basingstoke.

Berger–Lorenz 2010: Stefan Berger – Chris Lorenz (eds.): Nationalizing the Past. Historians as Nation Builders in Modern Europe. Palgrave Macmillen, Basingstoke. https://doi.org/10.1057/9780230292505

Biziére–Vaysierre 1995: Jean-Maurice Biziére – Pierre Vaysierre: Histoire et historiens. Antiquite, Moyen Age, France moderne et contemporaine. Hachette, Paris.

Boyd 1997: Carolyn P. Boyd: Historia Patria. Politics, History and National Identity in Spain, 1875–1975. Princeton University Press, Princeton, New Jersey. https://doi.org/10.1515/9780691222035

Burrow 2008: John Burrow: A History of histories. Epics, Cronicles, Romances and Inquiries from Herodotus and Thucydides to the Twentieth Century. Alfred A. Knopf, New York.

Czoch 2004: Czoch Gábor: A mentalitástörténet. In Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Osiris, Budapest. 467–493.

Epple–Schaser 2009: Angelika Epple – Angelika Schaser (eds.): Gendering Historiography. Beyond National Canons. Campus Verlag, New York – Frankfurt.

Erős 2009: Erős Vilmos: „A forma fontosabb a tartalomnál. Beszélgetés Alun Munslow-val.” Aetas, XXIV. évf., 4. sz., 190–198.

Erős 2013a: Erős Vilmos: „Egy diszciplína születése.” Aetas, XXVIII. évf., 1. sz., 222–230.

Erős 2013b: Erős Vilmos: „Bűvölet nélkül – félúton. Elmélkedések Romsics Ignác könyvéről.” Valóság, LV. évf., 5. sz., 80–92.

Erős 2013c: Erős Vilmos: Magyar Historiker-Streit? A Mohács-vita az 1970-es években. In Loci memoriae Hungaricae. Szerk. S. Varga Pál – Száraz Orsolya – Takács Miklós. Debrecen. 297–308.

Erős 2013d: Erős Vilmos: „Utak a népiségtörténethez: Mályusz Elemér és Szabó István.” Századok, CIIIL. évf., 1. sz., 33–62

Erős 2015a: Erős Vilmos: Modern historiográfia. Ráció, Budapest.

Erős 2015b: Erős Vilmos: „Historiográfia tudásszociológiai aspektusból.” Klió, XXIV. évf., 1. sz., 22–27.

Erős 2016a: Erős Vilmos: „Menekülés a hallgatásba… és a szellemtörténetbe. Domanovszky Sándor történeti–politikai nézetei az 1930/1940-es évek fordulóján.” Aetas, XXXI. évf., 4. sz., 77–97.

Erős 2016b: Erős Vilmos: „A második „száműzött Rákóczi” vita. Szekfű Gyula Bethlen Gábor című művének korabeli fogadtatása.” Századok, CL. évf., 1. sz., 3–46.

Erős 2020: Vilmos Erős: „Geistesgeschichte” versus “Volksgeschichte” im Ungarn der frühen 1940-er Jahre. Gyula Szekfű und István Szabó über die Geschichte der ungarländischen Nationalitäten. In Ungarn Jahrbuch. XXXV., 2019. Hg. von Zsolt K. Lengyel. Pustet Verlag, Regensburg, 209–227.

Espagne 2013: Michel Espagne: Comparison and Transfer. A Question of Method. In Middel–Roura 2013, 36–54.

Evans–Marchal 2011: R. J. W. Evans – Guy P. Marchal (eds.): The Uses of the Middle Ages in Modern European States. History, Nationhood and Search for Origins. Palgrave Macmillen, Basingstoke. https://doi.org/10.1057/9780230283107

Fahlbusch 1999: Michael Fahlbusch: Wissenschaft im Dienst der nationalsozialistischen Politik? „Die Volksdeutschen Forschungsgemeinschaften” von 1931–1945. Nomos, Baden-Baden.

Frank–Hadler 2011: Tibor Frank – Frank Hadler (eds.): Disputed Territories And Shared Pasts Overlapping National Histories in Modern Europe. Palgrave Macmillen, Basingstoke.

Haar 2002: Ingo Haar: Historiker im Nationalsozialismus. Deutsche Geschichtswissenschaft und der „Volkstumskampf” im Osten. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen. https://doi.org/10.13109/9783666359422

Hell–Lendvai–Perecz 2001: Hell Judit – Lendvai L. Ferenc – Perecz László: Magyar filozófia a XX. században. Második rész. Áron Kiadó, Budapest.

Hettling 2003: Manfred Hettling (Hg.): Volksgeschichten im Europa der Zwischenkriegszeit. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen.

Iggers 1988: Georg G. Iggers: 1988: A német historizmus. (Ford. Telegdy Bernát.) Gondolat, Budapest.

Jordan 2016: Stefan Jordan: Theorien und Methoden der Geschichtswissenschaft. (3. Auflage.) Ferdinand Schöningh, Paderborn.

Káli–Törő 2014: Káli Róbert – Törő László Dávid: „A nemzet és kihívói.” Aetas, XXIX. évf., 4. sz., 222–226.

Káli–Törő 2015: Káli Róbert – Törő László Dávid: „A nemzet és kihívói: etnicitás, osztály, vallás és gender a nemzeti történelmekben.” 1–2. rész. Klió, XXIV. évf., 1. sz., 28–34; 2. sz., 3–10.

Kontler 2014: László Kontler: Translations, Histories, Enlightenments. William Robertson in Germany, 1760–1795. Palgrave Macmillan, New York. https://doi.org/10.1057/9781137371720

Kosáry 1987: Kosáry Domokos: A történelem veszedelmei. Írások Európáról és Magyarországról. Magvető, Budapest.

Krausz 1980: Krausz Tamás: „M. N. Pokrovszkij és az orosz abszolutizmus vitája a 20-as években.” Történelmi Szemle, XXIII. évf., 4. sz., 627–648.

Lajtai 2007: Lajtai L. László: A filozófia, az irodalom, valamint a pozitivista tudományosság szirénhangjai és a történészi diszciplína intézményesülése a XIX. századi Franciaországban. Bevezető. In A történetírás mint tudomány. A történészi hivatás kialakulása a XIX. századi Franciaországban. (Atelier Könyvtár.) Napvilág, Budapest. 11–57.

Litván 1979: Litván György (szerk.): Szabó Ervin történeti írásai. Gondolat, Budapest.

Litván 2003: Litván György: Jászi Oszkár. Osiris Kiadó, Budapest.

Ludányi 2011: Andrew Ludanyi: The Legacy of Transylvania in Romanian and Hungarian Historiography. In Tibor Frank – Frank Hadler (eds.): Disputed Territories and Shared Pasts Overlapping National Histories in Modern Europe. Palgrave Macmillen, Basingstoke, 247–272.

Lukács 1978: Lukács György: Történelem és osztálytudat. Magvető, Budapest.

Mârza 2014: Radu Mârza: Romanian Historians and Propaganda (1914–1946). The Case of Transylvania. AEPress, Bratislava.

Mályusz 1923–1924: Mályusz Elemér: „A helytörténeti kutatás feladatai.” Századok, LVII– LVIII. évf., 1–6. sz., 538–566.

Middel–Roura 2013: Matthias Middel – Lluis Roura (eds.): Transnational Challenges to National History Writing. Palgrave Macmillen, Basingstoke.

Miskolczy 2001: Miskolczy Ambrus: Szellem és nemzet. Babits Mihály, Eckhardt Sándor, Szekfű Gyula és Zolnai Béla világáról. Napvilág, Budapest.

Miskolczy 2018: Miskolczy Ambrus: „A román nép születése – avagy egy rejtély filozófiája.” Aetas, XXXIII. évf., 4. sz., 134–166.

Morton [1946]: Arthur Morton Leslie: Az angol nép története. 1–2. köt. (Ford. Szentmihályi János, Szemerényi Oszvald.) Hungária Kiadó, Budapest.

Munslow 2012: Alun Munslow: A History of History. Routledge, London – New York. https://doi.org/10.4324/9780203102565

Németh 2012: Németh György: A magyarországi felsőoktatás ókortörténeti tankönyvei 1949–1989. In Történeti Tanulmányok, XIX. A historiográfia műhelyében. A 2010-es historiográfiai konferencia előadásai. Debrecen, 2010. november 25. Szerk. Erős Vilmos és Velkey Ferenc. Debrecen, 51–60.

Oberkrome 1993: Willi Oberkrome: Volksgeschichte: Methodische Innovation und völkische Ideologisierung in der deutschen Geschichtswissenschaft. 1918–1945. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen. https://doi.org/10.13109/9783666357640

Porciani–Raphael 2010: Ilaria Porciani – Lutz Raphael (eds.): Atlas of European Historiography. The Making of a Profession. Palgrave Macmillen, New York. https://doi.org/10.1007/978-1-137-15744-7

Porciani–Tollebeek 2012: Ilaria Porciani – Jo Tollebeek (eds.): Setting the Standards. Institutions, Networks and Communities of National Historiography. Palgrave Macmillen, Basingstoke.

Pók 1990: Pók Attila: A magyarországi radikális demokrata ideológia kialakulása. A „Huszadik Század” társadalomszemlélete (1900–1907). (Értekezések a Történeti Tudományok Köréből. Új sorozat, 112.) Akadémiai Kiadó, Budapest.

Romsics 2011: Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Osiris, Budapest.

Szántó 1969: Szántó Imre: A helytörténeti kutatások módszere és feladatai az oktató-nevelő munkában. Tankönyvkiadó, Budapest. (5. utánnyomás. 1. kiadás: 1956.)

Szombat 2007: Szombat Tamás: „Visszatérés a nemzeti paradigmához? Nemzeti történetírás Németországban, Olaszországban, Franciaországban és Angliában 1945-től napjainkig.” Klió, XVI. évf., 1. sz., 17–25.

Tollebeek 2016: Jo Tollebeek: A Domestic Culture. The mise-en-scene of modern historiography. In Vilmos Erős – Róbert Káli – László Dávid Törő (eds.): Approaches to Historiography. (Ethnographia et Folkloristica Carpathica, 19. Műveltség és hagyomány, XXXVII.) Debrecen. 28–43.

Tortarolo 2013: Edoardo Tortarolo: Historians in the Storm: Émigré Historiography in the Twentieth Century. In Middel–Roura 2013, 377–403.

Tóth 2004: Tóth Zoltán: Elfelejtett előzmények. A régi társadalomtörténet sajátos kérdéseinek kialakulásáról. In Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Osiris, Budapest. 57–109.

Törő 2016: Törő László Dávid: „A történetírás szerepvállalása az európai határvitákban.” Klió, XXV. évf., 4. sz., 91–95.

Törő 2017: Törő László Dávid: „»Több szellemtörténetet a jogtörténetbe!« Eckhart Ferenc törekvései a jog- és alkotmánytörténet modernizálására (1931–1941).” Századok, CLI. évf., 1. sz., 1407–1450.

Váczy 1930: Váczy Péter: „A helytörténeti kutatás problémái.” Budapesti Szemle, 223. köt., 647, 53–82.

Vardy 1976: Vardy, Steven Bela: Modern Hungarian Historiography. Columbia University Press, New York – Guildford, Surrey.

Vörös 2013: Vörös Boldizsár: „»Nagy Péter 1703 és 1710 között tizenkilenc ízben küldött tüzértiszteket Rákóczinak és két ízben ágyúkat.« Propagandisztikus történelemhamisítás a szovjet–magyar jó kapcsolatok megalapozása érdekében.” Századok, CXXXXVI. évf., 1. sz., 131–159.

IDOLUM ÉS REALITÁS

Aszmusz 1973: V[alentyin] F[erdinandivics] Aszmusz: Marx és a polgári historizmus. (Ford. Szüszmann György.) (Társadalomtudományi Könyvtár.) Gondolat, Budapest.

„A történetírás antropológiai szemlélete felé. Beszélgetés Johan Tollebeek belgiumi történésszel.” [Az interjút készítette: Erős Vilmos.] Aetas, XXVIII. évf., 3. sz., 130–133.

Beiser 2011: Frederic C. Beiser: The German Historicist Tradition. Oxford University Press, New York – Oxford. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199691555.001.0001

Berger 2019a: Stefan Berger (ed.): The Engaged Historian. Palgrave Macmillan, Basingstoke. https://doi.org/10.3167/9781789201994

Berger 2019b: Stefan Berger: „Történetírás és szerepvállalás – egy szimbolikus kapcsolat.” [Ford. Törő László Dávid.] Aetas, XXXIV. évf., 2. sz., 142–146.

Cohen-Solal 2001: Annie Cohen-Solal: Sartre 1905–1980. (Ford. Nagy Nóra, Vajda Lőrinc.) Európa Könyvkiadó, Budapest.

Collingwood 1987: Robin G. Collingwood: A történelem eszméje. (Ford. Orthmayr Imre.) Gondolat, Budapest.

Cˇtvrtnik 2010: Mikulas Cˇtvrtnik: Geschichte der Geschichtswissenschaft: der tschechische Historiker Zdeneˇk Kalista und die Tradition der deutschen Geistesgeschichte. Diplomica, Hamburg.

De Baets 2002: Hungary. In uő: Censorship of Historical Thought: A World Guide 1945–2000. Westport [CT] – London.

„Egy elkötelezett történész. Beszélgetés Stefan Bergerrel, a Bochumi Ruhr Vidéki Egyetem professzorával.” [Az interjút készítette: Erős Vilmos.] Aetas, XXXIV. évf., 2. sz., 105–109.

Engel-Janosi 1973: Friedrich Engel-Janosi: Zum Werden des deutschen Historismus. In uő: Die Wahrheit der Geschichte. Versuche zur Geschichtsschreibung in der Neuzeit. Verlag für Politik und Geschichte, Wien, 41–114.

Erős 1995: Erős Vilmos: „Georg G. Iggers: Historicism. The History and the Meaning of the Term. Journal of the History of Ideas. 1995/1.” Klió, IV. évf., 2. sz., 10–14.

Erős 2015: Erős Vilmos: Modern historiográfia. Az újkori történetírás egy története. Ráció Kiadó, Budapest.

Erős 2016: Vilmos Erős: Spiritual history / Geistesgeschichte – intellectual history – cultural history – postmodern. In Vilmos Erős et al. (eds.): Approaches to Historiography, MTA-DE Néprajzi Tanszék, Debrecen, 105–114.

Erős 2017: Erős Vilmos: „Historicizmus és fantomirodalom. Dénes Iván Zoltán Szekfű Gyula-monográfiájáról.” Valóság, LX. évf., 12. sz., 84–96.

Erős 2019: Erős Vilmos: „A múlt mint történelem. Elmélkedések Stefan Berger könyve és a Writing the Nation sorozat kapcsán.” Aetas, XXXIV. évf., 2. sz., 148–157.

Erős 2020: Erős Vilmos: „Egy »polgári« történész viszontagságai az 1950-es, 1960-as években.” Múltunk, LXV. évf., 4. sz., 106–130.

Galasso 2002: Giuseppe Galasso: Croce e lo spirito del suo tempo. Laterza, Roma–Bari.

Gyáni 2015: Gyáni Gábor: „Szijártó M. István: A történész mikroszkópja. A mikrotörténelem elmélete és gyakorlata.” Korall, XVI. évf., 60. sz., 151–162.

Wang–Fillafer 2007: Edward Wang – Franz L. Fillafer (eds.): The Many Faces of Clio. Cross Cultural Approaches to Historiography. Essays in the Honor of Georg G. Iggers. Berghahn Books, New York – Oxford. https://doi.org/10.2307/jj.7079960

Iggers 1975: Georg G. Iggers: New Directions in European Historiography. Wesleyan University Press, Hanover–London.

Iggers 1988: Georg G. Iggers: A német historizmus. (Ford. Telegdy Bernát.) (Társadalomtudományi Könyvtár.) Gondolat Kiadó, Budapest.

Iggers 1989: Georg G. Iggers: „New Directions in Historical Studies in the German Democratic Republic.” History and Theory, XVIII, 1. sz., 59–78. https://doi.org/10.2307/2505270

Iggers 1997: Georg G. Iggers: Historiography in the Twentieth Century. From Scientific Objectivity to the Postmodern Challenge. Wesleyan University Press, Hanover–London.

Iggers–Wang 2008: Georg G. Iggers – Q. Edward Wang: A Global History of Modern Historiography. Pearson, London.

Joó 1935: Joó Tibor: Bevezetés a szellemtörténetbe. Franklin Társulat, Budapest. (Kultúra és Tudomány)

Kornis 1924: Kornis Gyula: Történetfilozófia. Magyar Történelmi Társulat, Budapest.

Lajtai 2007: Lajtai L. László: A filozófia, az irodalom, valamint a pozitivista tudományosság szirénhangjai és a történészi diszciplína intézményesülése a XIX. századi Franciaországban. Bevezető. In uő (szerk.): A történetírás mint tudomány. A történészi hivatás kialakulása a XIX. századi Franciaországban. (Atelier Könyvtár.) Napvilág, Budapest, 11–57.

Miskolczy 2001: Miskolczy Ambrus: Szellem és nemzet. Babits Mihály, Szekfű Gyula, Eckhardt Sándor és Zolnai Béla világáról. Napvilág, Budapest.

Mink 2006: Louis O. Mink: A történeti megértés önállósága. In Gyurgyák János – Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet. I–II. Osiris, Budapest, II. köt. 710–730.

Perecz 1998: Perecz László: A pozitivizmustól a szellemtörténetig. Athenaeum 1892–1947. Osiris, Budapest.

Prost 1996: Antoine Prost: Douze leçons sur l’histoire. Éditions du Seuil, Paris. (Reprint: 2010.)

Rüsen 1993: Jörn Rüsen: Konfigurationen des Historismus. Studien zur deutschen Wissenschaftskultur. Suhrkamp, Frankfurt am Main.

Szíjártó 2014: Szijártó M. István: A történész mikroszkópja. A mikrotörténelem elmélete és gyakorlata. (Mikrotörténelem, 7.) L’Harmattan, Budapest.

Tessitore 2001: Fulvio Tessitore: Lo storicismo come filosofia dell’evento. Accademia Nazionale dei Lincei, Roma.

Tessitore 2003: Fulvio Tessitore: Storicismo e storia della cultura. Accademia Nazionale dei Lincei, Roma.

Walsh 2006: William Walsh: Kolligációs fogalmak a történettudományban. In Gyurgyák János – Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet. I–II. Osiris, Budapest, II. köt. 768–781.

A HISTORIOGRÁFIA EGÉSZ EMBERT KÍVÁN

Bódy – Ö. Kovács 2003: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Osiris, Budapest.

Porciani–Raphael 2010: Ilaria Porciani – Lutz Raphael (eds.): Atlas of European Historiography. The Making of a Profession 1800–2005. Palgrave Macmillan, New York. https://doi.org/10.1007/978-1-137-15744-7

Vardy 1976: Steven Béla Vardy: Modern Hungarian Historiography. Columbia University Press, New York.

Woolf 2011–2012: Daniel Woolf (gen. ed.): The Oxford History of Historical Writing, I–V. Oxford University Press, Oxford.