Levéltári források, kéziratok

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára:

ÁBTL – 1.6. – BM Politikai Főosztály Iratai, XI. 1957-1962

ÁBTL – 2.1 – 2.1 – VI/74 (V-111788). Vizsgálati dosszié. Dr. József András

ÁBTL – 2.1 – 2.1 – VI/61 (V-150306). Vizsgálati dosszié. Dr. Székács István.

ÁBTL – 3.1.1.-B-84186. Munkadosszié. „Viola”

ÁBTL – 3.1.2. – M – 13234. Munkadosszié, „Medika”.

ÁBTL – 3.1.2. – M – 34616/1. Munkadosszié, „Halápi”.

ÁBTL – 3.1.2. – M – 31277. Munka dosszié – „Jutka

ÁBTL – 3.1.2 – M – 33556. Munkadosszié, „Hegyi”

ÁBTL – 3.1.2 – M – 31222. Munkadosszié, „Szentendrei”

ÁBTL – 3.1.2 – M -37076. Munkadosszié, „Feledy Zsolt”

ÁBTL – 3.1.2 – M – 25793. Munkadosszié, „Pécsi”

ÁBTL – 3.1.2 – M – 42073. Munkadosszié, „Albert”

ÁBTL – 3.1.5 – O – 10986/4. Figyelő-dosszié: Mérei Ferenc

ÁBTL – 3.1.5 – O – 19618. Személyi dosszié, „Festő”

ÁBTL – 3.1.5 – O – 13393/4. Csoportdosszié, „Terjesztők”

ÁBTL – 3.1.9. – V – 146875/5. Vizsgálati dosszié: Kasánszky Zsombor és társai

ÁBTL – 3.1.9 – V- 155718. Vizsgálati dosszié dr. Mezősi Ferenc ügyében

Harmatta János: Tanulmány az OORI Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás-rehabilitációs Osztály (Tündérhegy) jövőjéről. Kézirat, 1993. – Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet tulajdonában.

Interjú Székács Istvánnal. Az interjút készítette: Mészáros Judit. Kézirat, 1998. – M. J. tulajdonában.

Program 1987: Traumafeldolgozás felnőtt és gyermek analízisekben. (Budapest, 1987. október 30.) Az 1987. évi Ferenczi-konferencia programfüzete. Harmatta János tulajdonában.

Történeti interjúk, I-III. kötet, 2016-2019. Készítette Papp Barbara. A szerző tulajdonában.

Hivatkozott jogszabályok, jogforrások

A m. kir. belügyminiszter 1938. évi 181.000/1937 sz. körrendelete az egyesületek működésének fokozottabb felügyeletéről és ellenőrzéséről. In: Magyar Rendeletek Tára, 1938. Budapest, 1939. 429–432.

147.501/1944.-147.514/1944. IX. sz. Budapest székesfőváros polgármesterének rendelete. Zsidók által lakható épületek kijelölése a székesfőváros I-XIV. közigazgatási kerületében. Budapesti Közlöny 1944, 78(135). 3–8.

[Hivatalos rész] 16.601/1945. I. M. IV. szám. Magyar Közlöny 1945. szept. 27. (137)1.

évi XXII. tc. a nőknek az egyetemekre és a főiskolákra való felvétele tárgyában.

A Magyar Köztársaság kormányának 3.830/1946. M.E. számú rendelete a fasiszta, politikai és katonai jellegű egyesületek feloszlatásáról szóló 529/1945. M. E. rendelet kiegészítése tárgyában. Magyar Közlöny 1946. április 21. (91) 2.

A Magyar Köztársaság kormányának 7.870/1948. Korm. sz. rendelete az egyetemeken és főiskolákon az 1948/49. és azt követő tanévekben felvehető hallgatók létszámának megállapítása tárgyában. Magyar Közlöny 1948. július 25. (167) 1655–1656.

[Egyesületek feloszlatása.] Magyar Közlöny 1949. március 22. (63) 3.

[József Attila Kórházról]: II. melléklet: A napirendre felvett tárgyak ismertetése. Fővárosi Közlöny, 1949. november 5. 60 (44).

A művelődésügyi miniszter 3/1963. (V. 19.) MM sz. rendelete a felsőoktatási intézményekbe való felvétel szabályozásáról. Magyar Közlöny 1963. május 19. (34). 227–230.

158/1963 (M.K.14.) M. M. számú utasítás a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói részére juttatható állami támogatásokról. Művelődési Közlöny 1963. július 15. 7(14). 361–365.

159/1963 (M. K. 14.) M. M. számú utasítás a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak tandíjáról. Művelődési Közlöny 1963. július 15. 7(14). 365–366.

A művelődésügyi miniszter 6/1963. (XI. 6.) MM számú rendelete a társadalmi tanulmányi ösztöndíjról szóló 22/1963. sz. (IX. 21.) Korm. sz. rendelet végrehajtásáról. Magyar Közlöny 1963. november 6.(78). 584–592.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1966. évi 12. számú törvényerejű rendelete az elmebetegek gyógykezeléséről és gondozásáról. Magyar Közlöny, 1966. június 8.(36). 343-346.

Végrehajtási utasítása: Az egészségügyi miniszter 5/1966. (X.1.) EüM számú rendelete (...) Magyar Közlöny 1966. október 1.(61). 569–578

A pénzügyminiszter 3/1974. (PK. 15.) PM sz. utasítása az iratok külföldre vitelének, illetőleg visszahozatalának ellenőrzéséről. Akadémiai Közlöny 1974, 23(14). 277–278.

A munkaügyi miniszter, az oktatási miniszter és az egészségügyi miniszter 3/1976. (II.11.) MüM-OM-EüM sz. együttes rendelete a pszichológus munkakörök betöltéséhez szükséges képesítésről. Magyar Közlöny 1976. február 11. (10). 120–121.

Az egészségügyi miniszter 38/1977. (EÜ. K. 25) EÜ. M. számú utasítása az egészségügy területén működő pszichológusok tevékenységéről. Magyar Pszichológiai Szemle 1978, 35(3). 293–296.

10/1981.(VIII.6.) MM – EüM számú együttes rendelet a szakképzésről. Magyar Közlöny 1981. augusztus 6.(45). 660–661.

Az egészségügyi miniszter 5/1985. (VIII. 15.) EüM számú rendelete a klinikai pszichológusok és a klinikai gyermekpszichológusok szakképzéséről és továbbképzéséről szóló 14/1981. (XI. 4.) EüM számú rendelet kiegészítéséről. Magyar Közlöny 1985. augusztus 15.(31). 764–765.

évi II. törvény az egyesülési jogról. Művelődési Közlöny 1989. április 15. 33(5). 622–625.

Sajtóforrások

sz. hirdetés. Orvosi Hetilap 1968. október 20. 109(42). 2349.

A fiatal orvosok vitája a Petőfi-Körben. Népszava 1956. október 24. 84(251). 4.

A füredi platform. Köznevelés 1956. október 15. 12(20). 452.

A.G. (1948): Illyés. Haladás 1948. november 18. 4(47). 2. https://doi.org/10.1049/sqj.1948.0003

A Kar új tanárainak névsora. Orvosok Lapja 1946. október. 15. 2(20). 1279.

A kormány szóvivőjének mai tájékoztatója a választásról, az 1959. évi tervről, és az időszerű politikai kérdésekről. Esti Hírlap 1958. november 1. 3(257). 1.

A kormány szóvivőjének sajtóértekezlete. Kisalföld 1958, 3(258). 1–2.

A kormány szóvivőjének tájékoztatója a választásról, az 1959. évi tervről, és az időszerű politikai kérdésekről. Hajdú-Bihari Napló 1958. november 1. 3(258). 1.

A lélektani kutatás és gyakorlat az NDK-ban és Csehszlovákiába [sic!]. Természet és Társadalom 1956. július, (115)7. 442–443.

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tevékenységével kapcsolatos kérdésekről. Szabad Nép 1950. április. 9. 8(83). 3.

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tevékenységével kapcsolatos kérdésekről. Magyar Nemzet 1950. április 12. 6(84). 3.

A Magyar Szocialista Munkáspárt művelődéspolitikai irányelvei. Társadalmi Szemle 1958. július-augusztus, 13(7–8). 116–151.

A Magyar Tudományos Akadémia életéből. Magyar Tudomány 1957, 64(1–4). 136.

A Magyar Tudományos Akadémia gyászülése. Akadémiai Értesítő 1953, 60(497). 9–21.

Antal Gábor: Az éhezés a legdöntőbb emberi élmény: állapítják meg a pszihoanalitikusok [sic!]. Magyar Nemzet 1945. július 26. 1(71), 6.

A[ntal] G[ábor]: Illyés. Haladás 1948. november 18. 4(47). 2.

Antal Gábor: Önismeret. Magyar Nemzet 1980. december 24. 36(301). 1.

A[ntal] G[ábor]: Kiállítás a magyar lélekelemzésről. Magyar Nemzet 1987. november 5. 50(261). 7.

A Petőfi Kör vitája. Köznevelés 1956. október 15. 12(20). 453–466.

A polgármester kinevezte… Fővárosi Közlöny 1949. március 5. 60(9). 53.

A rádió szombati műsora. Népszava 1945. augusztus 4. 73(158). 4.

A Szabad Nép rádióműsora, 1948. jan. 29.–febr. 1. Szabad Nép 1948. január 23. 6(18) Melléklet, 3.

A színe visszája: Kiegészítés egy nekrológhoz. Új Magyarország 1996. április 4. 6(80). 4.

A szülészet, az ideggyógyászat, a szemészet új eredményei. Szabad Nép 1949. május 28. 7(123). 6.

A Tudományos Minősítő Bizottság hírei. Akadémiai Értesítő 1955, 62(507). 331–335.

Az egyetemi felvételek, az ösztöndíjak, a tandíjmentesség. Esti Hirlap 1957. augusztus 31. 2(203). 1.

Az egyetemi képzés problémáiról. Népszabadság 1957. augusztus 31. 2(205). 8.

B.K.: Mire jó a táncterápia? Esti Hírlap 1986. szeptember 25. 31(225). 12.

Bálint Béla: Származás és képesség. Köznevelés 1963. március 22. 19(6). 161–163.

Benedikt Ottó: Az egyetemi tanár szemével. Népszabadság 1962. szeptember 6. 20(208). 3.

Borzák Tibor: Balról a második! Szabad Föld 2011. december 23. 67(51–52). 16–17.

Karádi Katalin: A pszichológus szerepe a gyógyításban. Hajdú-Bihari Napló 1979. november 4. 36(259). 11.

Darvasi István: Az MSZMP szövetségi politikájáról. Ifjú Kommunista 1962. szeptember, 6(9). 5–7.

Egy héttel a tanévnyitás előtt. Népszabadság 1957. augusztus 28. 2(202). 1.

Egyleti hírek. Népszava 1907. január 16. 35(14). 10.

Egyre csökken az ideges emberek száma. Világosság 1949. április 22. 5(92). 3.

Emlékülés.] Népszava 1987. október 14. 115(242). 8.

Erdei Ferenc nyitja meg a Társadalomtudományi Társaság előadássorozatát. Magyar Nemzet 1945. május 6. 1(5). 2.

Filozófiai tanszék a budapesti egyetemen. Népakarat 1957. augusztus 31. 2(203). 1.

Fóti Katalin: Gyermekek az utcán. Világ 1848. május 12. (883). 2.

Fóti Katalin: Bűnből a Paradicsomba. Világ 1948. május 16. (887). 4.

Freud emlékülés. Magyar Pszichológiai Szemle 1982, 39(1). 97.

H.: Egységes folyamat: Megelőzés, gyógyítás, rehabilitáció. Esti Hírlap 1978. augusztus 23. 23(196). 4.

Gáti Károly: „Tisztelni az egyénit és szeretni a természetest”. Magyar Nemzet 1956. október 17. 12(245). 5.

Gesztelyi Nagy Zoltán: A munka lélektana. Esti Hírlap 1958. június 24. 3(146). 1.

i.: Miliő és rehabilitáció: Tudományos tanácskozás Balatonfüreden. Magyar Nemzet 1969. június 3. 25(126). 3.

Hevesi Endre: Gyógyítható-e Németország? Harminc amerikai orvos rendelője. Magyar Nemzet 1945. június 19. 1(39). 3.

Hírek. Kossuth Népe 1945. május 16. 1(14). 6.

Hírek. Magyar Nemzet 1947. január 10. 3(7). 4.

Hírek. Magyar Tudomány 1964, 71(7). 456.

Hírek. Orvosi Hetilap 1978. május 14. 119(20). 1263.

Hírek. Orvosi Hetilap 1978. május 7. 119(33). 2051–2054.

Hírek. Orvosi Hetilap 1980. május 4. 121(18). 1110.

Hírek. Orvosi Hetilap 1980. június 22. 121(25). 1551.

Hírek. Szabad Szó, 1945 47(11). 6. https://doi.org/10.1108/eb011397

Ítélet előtt a Murai-bűnper. Szabadság 1945. március 30. 1(61). 3.

Juhász Pál, Dr. [Nekrológ]. Honvédorvos, 1984, 36(1). 3–4.

V.: Megkezdődött a Pszichiátriai Társaság kongresszusa. Magyar Nemzet 1983. január 15. 46(12). 3.

Kérdezz-felelek. Élet és Tudomány 1955, 10(50). 1570.

Két bolond egy pár. Kis Újság 1948. december 17. 2(290). 6.

Kitüntetések. Magyar Hírlap 1969. október 31. 2(301). 5.

Komor Vilma: Előzzük meg a lelki megbetegedéseket. Magyar Nemzet 1983. január 22. 46(18). 7.

Komor Vilma: A „tolmács-professzor”. Magyar Nemzet 1984. február 12. 47(36). 3.

[Köves Rózsa]: Emlékülés Freud születésének 125. évfordulóján. Magyar Nemzet 1981. december 5. 37(285). 4.

Köves Rózsa: Kilencven éve született dr. György Júlia. Magyar Nemzet 1986. június 28. 49(151). 7.

Közlemények. Magyar Nemzet 1989. július 10. 52(159). 11.

Légrády [Eszter]: A magyar Freud. Magyar Hírlap 1983. november 27. 16(280). 6.

Ligeti Lajos: Tatjána levele. Ország-Világ 1970. június 10. 14(23). 3.

Liszkai-Kováts Ilona: Megnyílt az út… Szivárvány 1946. szeptember 14. 1(16). 16.

Meghívó. Orvosi Hetilap 1969. április 27. 110(17). 991. https://doi.org/10.1556/650.1969.04.06

[Meghívó] Orvosi Hetilap 1969. november 23. 110(47). 2794.

Megalakult az első házasságtudományi munkacsoport. Népszava 1968. január 23. 96(18). 3.

Mi akadályozta pedagógiánk fejlődését? (Vita a DISZ Petőfi Körében) Szabad Ifjúság 1956. szeptember 29. 7(230). 4.

Mit adhat a pszichoanalízis a pedagógusnak? Magyar Nemzet 1947. január 10. 3(7). 4.

Mit kell tanulniok a szaktanároknak. Esti Hirlap 1957. május 24. 2(119). 1.

Móré Erzsébet: A zár nyitja a szocioterápia. Fejér Megyei Hírlap 1981. március 26. 37(72). 4.

Munkás-élet. Népszava 1945. december 16. 73(249/268). 6.

Murai-Metzl Lipótot és Spóner Rudolfot halálra, Herczeg Tibort életfogytiglani fegyházra ítélte a népbíróság. Népszava 1945. április 1. 73(37/56). 5.

Nagy összegű beruházásokkal gazdagodnak az egyetemek és a főiskolák. Kisalföld 1964. július 19. 9(168). 1.

Napi hírek. Pesti Hírlap 1918. október 1. 40(229), 9.

Naptár. Lobogó 1975. július 3. 17(27). 2. https://doi.org/10.1515/mt-1975-170114

[Nemzetközi pszichoanalítikus konferencia kezdődik]. Magyar Nemzet 1987. október 29. (50)255. 7.

[Nemzetközi tudományos ülés Miskolcon.] Népszabadság 1987. november 3. 45(259). 12.

Négy kórházat átvett a főváros. Világ 1949(1228). 1.

Orvosi hírek. Magyar Nemzet 1945. augusztus 5. 1(79). 6.

Orvosképzés – másként. Magyar Hírlap 1979. április 30. 12(100). 6.

Öt területi vezető kórház Budapesten. Magyar Hírlap 1969. január 17. 2(16). 8.

Piskóty Zsuzsa: Olvasott szakirodalom! Fejér Megyei Hírlap 1964. szeptember 17. 20(218). 3.

[Rapaport Sámuel újból rendel]. Népszava 1945. április 15. 73(67). 6.

Sárdi Mária: Nemcsak divatos szó. Esti Hírlap 1969. június 11. 14(134). 3.

Sokoldalúan fejlődnek egyetemeink az új tanévben. Magyar Ifjúság 1957. augusztus 31. 1(38). 1.

Sós Endre: Révai József: Ady. Magyar Nemzet 1945. július 11. 1(57). 4.

Sürgősen oldjuk meg a pszichológusképzés kérdését! Köznevelés 1946. december 15. 2(24). 20.

Szarka József: Vitánk a revizionista nézetekkel. Köznevelés 1958. június 11. 14(12). 269–270.

Számvetés és önvizsgálat. Köznevelés 1956. augusztus 15. 12(16). 359–360.

Szánthó Dénes: Flóra, Ilonka, Sarolta. Esti Hírlap 1973. augusztus 7. 18(184). 2.

Személyi hírek (71.243/1945. V.K.M.V.). Köznevelés 1945. december 1. (11). 21.

Szigeti Piroska: Fekete gyémántok. Pajtás 1963. január 23. 18(4). 45.

Szinetár Miklós: Levél egy kiegészítéshez. Új Magyarország 1996. április 9. 6(83). 4.

Szőke Sándor: 55 ezer érettségiző felvételi esélyei. Magyar Ifjúság 1973, 17(13). 12–13.

[Társaságok, klubok, körök…] Magyar Nemzet 1988. március 4. 51(54). 5.

Terjeszkedik az egyetem. Esti Hírlap, 1963. november 1. 8(257). 3.

Tiszta eszményeink, nemes céljaink jóváhagyását kérjük: Gáspár Sándor elvtárs választási nagygyűlése a Beloiannisz-gyárban. Népszabadság 1963. február 14. 21(37). 2.

Tormai László: Pszichiátriai világnap. Ludas Matyi 1983, 39(6). 5.

Több szabadságot az egyéni nevelési módszereknek! Magyar Nemzet 1956. október 14. 12(243). 4.

[Tudományos emlékülés…] Népszabadság 1987. október 14. 45(242). 8.

Tudományos krónika. MTA Társadalom-Történeti Osztályának Közleményei 1956, 7(4). 378.

Új egyetemi kollégiumok nyílnak. Népszava 1964. július 28. 92(175). 1.

Valamiképpen mindenki felelős mindenért… Népszava 1945. április 20. 73(71). 4.

Városházi hírek. Magyar Nemzet 1948. április 23. 4(94). 4.

Városházi hírek. Magyar Nemzet, 1946. július 4. 2(145). 3.

Irodalom

Ágoston György (1958): Küzdjük le az ellenséges, revizionista nézeteket. Pedagógiai Szemle 8(1). 5–15.

Ajkay Klára (2013): [Interjú]. Készítette Campos Jiménez Anna. Lélekelemzés 8(Különszám): Lélekelemzők: Interjúkötet). 143–157.

Alber, Thomas (2019): Pater Johannes Leppich: Das Maschinengewehr Gottes. fe-medienverlags, Kisslegg.

Antall József (2014): Antall József orvostörténeti írásai. (Összeáll. Kapronczay Károly.) Magyar Tudománytörténeti Intézet, Budapest.

Arató Anna (2013): [Interjú]. Készítette Antal Bacsó Péter. Lélekelemzés 8(Különszám): Lélekelemzők: Interjúkötet). 56–72.

Argejó Éva (2007): A hatalomnak alávetett test. Állambiztonsági játék a testtel (1948–1956). Korall 8(27). 172–192.

Argejó Éva (2018): A veréstechnikától a színdinamikáig. Portré dr. Bálint Istvánról, az ÁVH orvosáról. Betekintő, 12(3). 46–58. https://doi.org/10.25834/BET.2018.3.4.

Bagdy Emőke (1989): A klinikai pszichológia gyakorlatának helyzete. Magyar Pszichológiai Szemle 45(5). 429–464.

Bajomi-Lázár Endre (1986): Mérei-Mák. Kritika 15(11). 22–25.

Bálint István (1946): Szirmai Rezső: Fasiszta lelkek. Orvosok Lapja 2(10), 616–617.

Bálint István (1947a): Bűnügyi lélektan. Magyar Rendőr 1(1). 11.

Bálint István (1947b): A rendőr és a néptömeg. Magyar Rendőr 1(18). 18.

Bálint István (1947c): Tanácsadó-rendelések fenntartásának jelentősége a társadalombiztosításban. Orvosok Lapja 3(39). 1596–1598.

Bálint István (1948): Szabotázs-cselekmények elkövetésének lélektani háttere I. Magyar Rendőr 2(15). 16.

Bálint István (1948): Szabotázs-cselekmények elkövetésének lélektani háttere II. Magyar Rendőr 2(16).

Balogh Ernő (1938): Orvosok és a materialista világnézet. Theologiai Szemle 14(1–2). 148–159.

Balogh Margit (2012): A Mindszenty-per. Korunk III/23(7). 3–17.

Baránszky-Jób László (1946): A téma: Lukács György. Diárium (1–3). 18–27.

Barkóczi Ilona (1998): Önarckép háttérrel. In: Bodor Péter – Pléh Csaba – Lányi Gusztáv (szerk.): Önarckép háttérrel. Magyar pszichológusok önéletrajzi írásai. Pólya Kiadó, Budapest. 13–26.

Bárdoly István – Markója Csilla (2016): „Kegyetlenebb, mint bármelyik országban”: Wilde Margit és Ferenc Wilde Jánosnak írt párhuzamos levélnaplói 1944-ből. Enigma 23(86). 17–140.

Bársony István (2014): A Bölcsészettudományi Kar története 1949-1999 között. In: Papp Klára (szerk.): A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának története I. Debreceni Egyetem BTK, Debrecen. 189–396.

Beck Tibor – Germuska Pál (1997): Forradalom a Bölcsészkaron. 1956-os Intézet. Budapest.

Bence Gyula (1958): Néhány megjegyzés a balatonfüredi pedagógus-konferencián elhangzottakhoz. Pedagógiai Szemle 8(2). 99–113.

Bencsik Péter – Nagy György (2005): A magyar útiokmányok története 1945–1989. Tipico Design, Budapest.

Bencsik Péter (2019): Kelet és Nyugat között: Államhatárok, úti okmányok, határátlépés Magyarországon és Csehszlovákiában (1945–1989). MTA BTK Történettudományi Intézet, Budapest.

Berkes Erzsébet (1999): „Életünk a legboldogabb nékünk…”: Dokumentumok Galgóczi Erzsébet pályaképéhez. Mozgó Világ 25(9). 66–88.

Berlim, Marcelo T. – Fleck, Marcelo P. A. – Shorter, Edward (2003): Notes on antipsychiatry. European Archives of Psychiatry and Clinical Neurosciences 253(2). 61–67. https://doi.org/10.1007/s00406-003-0407-8

Bíró Zsuzsa Hanna – Nagy Péter Tibor (2012) (szerk.): Zsidóság – tradicionalitás és modernitás: Tisztelgő kötet Karády Viktor 75. születésnapja alkalmából. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest.

Blatner, Adam (2013): Warming up, action methods, and related processes. The Journal of Psychodrama, Sociometry, and Group Psychotherapy 61(1). 43–50. https://doi.org/10.12926/0731-1273-61.1.43

Bocz János (1997): Önszerveződésből civil társadalom. Elméleti, történeti és gyakorlati áttekintés. Társadalmi Szemle 52(12). 68–79.

Bolvári-Takács Gábor (1995): Az MSZMP művelődéspolitikai irányelveinek keletkezéstörténete. Múltunk 40(4). 115–132.

Bonta János – Dániel Péter – Érdi Tamás (1951): Modernista építészet – szovjet építészet. Építés – építészet 3(9–10). 487–501.

Borgos Anna (2006): „Egy mutatvány forgatókönyve”: Motívumok Mérei Ferenc pályájából és személyiségéből, nyilatkozatai és tanítványai tükrében. In: Borgos Anna – Erős Ferenc – Litván György (2006) (szerk.): Mérei élet-mű. Új Mandátum Kiadó, Budapest. 11–34.

Borgos Anna – Erős Ferenc – Litván György (2006) (szerk.): Mérei élet-mű. Új Mandátum Kiadó, Budapest.

Borgos Anna (2018): Holnaplányok: Nők a pszichoanalízis budapesti iskolájában. Noran Libro, Budapest.

Borsodi Csaba (2018): Forradalmi bizottságok, munkástanács az ELTE-n. In: Draskóczy István – Varga Júlia – Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas – historia: Tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére. Magyar Levéltárosok Egyesülete, Budapest. 165–178.

Böhm János (1985) (szerk.): Felsőfokú végzettség – felsőfokú tanulmányok. Művelődési Minisztérium, Budapest.

Brády Zoltán (1983): Falusi változatok a neurózisra. Beszélgetés Dr. Juhász Pál professzorral, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Pszichiátriai Klinikájának igazgatójával. Új Tükör 20(2). 20-21.

Braham, Randolph L. (1997): A népirtás politikája: A Holocaust Magyarországon. 2. köt. 2., bőv. és átdolg. kiad. Belvárosi Könyvkiadó, Budapest.

Brent, Jonathan – Naumov, Vladimir P. (2004): Stalin’s last crime: The plot against the Jewish doctors. Perennial, Harper Collins, New York.

Buda Béla (1963): Ember és társadalom a neofreudizmus elméleteiben. Valóság 6(3). 68–75.

Buda Béla (1986): A 9. Nemzetközi Csoportpszichoterápiás Kongresszusról. Orvosi Hetilap 127(47). 2889–2890.

Buda Béla (1998): Szakmai önéletrajz – a pszichológia szempontjából. In: Bodor Péter – Pléh Csaba – Lányi Gusztáv (szerk.): Önarckép háttérrel. Magyar pszichológusok önéletrajzi írásai. Pólya Kiadó, Budapest. 27–33.

Buda Béla (2011): Interjú. Készítették Fekete Sándor, Tényi Tamás és Osváth Péter. Psychiatria Hungarica 26(1) 46-53. /Kötetben: Füredi János (szerk.): Szubjektív történelem: A magyar pszichiátria elmúlt 50 éve. Medicina, Budapest. 2019. 227–244./

Molnár Emma (1998): Pertorini, a bátorító. Vasi Szemle 52(3). 320–321.

Cohen, Tom (2002) (ed.): Jacques Derrida and the Humanities: A critical reader. Cambridge University Press, Cambridge. https://doi.org/10.1017/CBO9780511483134

Collins, Randall (1990): Market closure and conflict theory of the professions. In: Burrage, Michael C.–Torstendahl, Rolf (eds): Professions in theory and history: Rethinking the study of the professions. Sage, London. 24–43.

Czoniczer Gábor (1945): Orvosképzés és lélekelemzés. Orvosok Lapja 1(4). 218–219.

Csizmadia Ervin (1995): Hatalom, ellenzék, társadalom a Kádár-rendszerben. In: Valuch Tibor (szerk.): Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. Osiris Kiadó, 1956-os Intézet, Budapest. 331–337.

Csősz László et al. (2015): Munkaszolgálat a második világháború idején a történelmi Magyarország utódállamaiban. Múltunk 60(2). 72–145.

Darvas József (1948): Megjegyzések a „Lélekbúvár”-hoz. Forum 3(12). 994–997.

Derrida Jacques (2002): The future of the profession or the university without condition (thanks to the „Humanities”, what could take place tomorrow). In: Cohen, Tom (ed.): Jacques Derrida and the Humanities: A critical reader. Cambridge University Press, Cambridge. 24–56. https://doi.org/10.1017/CBO9780511483134.004

Deutsch Gábor (2013): A kétnevű férfi. Remény 16(2). https://remeny.org/remeny/2013-2-szam/deutsch-gabor-a-ketnevu-ferfi/ (Letöltés ideje: 2019. szeptember 10.)

Devich Andor (1968): A felvételi rendszer, a hallgatók létszáma, a végzettek eloszlása. In: Martonyi János – Csukás István – Ketskeméty István – Devich Andor (szerk.): A József Attila Tudományegyetem beszámolója 1948–1967. Hungaria, Szeged. 77–100.

[Décsi Imre (1908a)]: Gondolatolvasás, álomfejtés. I-II. A Hét 19(17), 273–274.; 19(18), 286–287.

[Décsi Imre (1908b)]: Heti posta – G. (Zombor) és B. L. uraknak. A Hét 19(20), 327.

Dietler, Michael (2011): Feasting and fasting. In: Insoll, Timothy (ed): The Oxford Handbook of the Archeology of Ritual and Religion. Oxford University Press, Oxford. 179–194. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780199232444.013.0014

Dimitrijevic, Aleksandar – Cassullo, Gabriele – Frankel, Jay: Ferenczi’s Influence on Contemporary Psychoanalytic Traditions. Routledge, London, New York. https://doi.org/10.4324/9780429441264

Druck, Andrew B. et al. (2018)(eds): A new Freudian synthesis: Clinical process in the next generation. Routledge, New York. https://doi.org/10.4324/9780429471391

Ehrenreich, Barbara – English, Deirdre (2010): Witches, midwives and nurses: A history of womenhealers. 2. ed. The Feminist Press, New York City.

Elie, Marc (2015): Rehabilitation in the Soviet Union, 1953–1964: A Policy Unachieved. In: McDermott K. – Stibbe M.(eds) De-Stalinising Eastern Europe. Palgrave Macmillan, London. 25–45. https://doi.org/10.1057/9781137368928_2

Embree, George Daniel (1959): The Soviet Union between the 19th and 20th party congresses 1952-1956. Springer, Dordrecht. 260–333. https://doi.org/10.1007/978-94-017-5443-9_6

ELTE (1958): Az Eötvös Loránd Tudományegyetem értesítője, 1957/58. ELTE, Budapest.

ELTE (1959): Az Eötvös Loránd Tudományegyetem értesítője, 1959/59. ELTE, Budapest.

ELTE (1961): Az Eötvös Loránd Tudományegyetem értesítője, 1960/61. ELTE, Budapest.

ELTE (1963): Az Eötvös Loránd Tudományegyetem értesítője, 1962/63. ELTE, Budapest.

ELTE (1964): Az Eötvös Loránd Tudományegyetem értesítője, 1963/64. ELTE, Budapest.

ELTE (1975): Az Eötvös Loránd Tudományegyetem értesítője, 1974/75. ELTE, Budapest.

Erdélyi Ildikó (2013): [Interjú]. Készítette Szili Katalin. Lélekelemzés 8 (Különszám): Lélekelemzők: Interjúkötet). 158–175.

Erdey-Gruz Tibor (1963): A VIII. Kongresszus a felsőoktatásról. Felsőoktatási Szemle 12(1). 11–13.

Erős Ferenc (1992): A zsidó identitás szerkezete Magyarországon a nyolcvanas években. In: Kovács M. Mária – Kashti, Jichak M. – Erős Ferenc (szerk.): Zsidóság, identitás, történelem. T-Twins, Budapest. 85– 96.

Erős Ferenc (1993): Antallo-freudizmus. In: Erős Ferenc: A válság szociálpszichológiája. T-Twins, Budapest, 240–242.

Erős Ferenc – Hoffer János (1995): Egy meg nem jelent folyóirat – A Jövő Embere. Thalassa 6(1–2). 223–277.

Erős Ferenc (2009): Ferenczi Sándor professzori kinevezése: háttér és kronológia. Thalassa 20(4), 3–28.

Erős Ferenc (2011): Pszichoanalízis és forradalom: Ferenczi Sándor és a budapesti egyetem 1918/19-ben. Jószöveg, Budapest.

Erős Ferenc (2012): A pszichoanalízis a budapesti egyetem orvoskarán 1918–1919-ben. In: Bíró Zsuzsa Hanna – Nagy Péter Tibor (2012) (Szerk.): Zsidóság – tradicionalitás és modernitás: Tisztelgő kötet Karády Viktor 75. születésnapja alkalmából. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest. 129–152.

Erős Ferenc (2013): A pszichoanalízis és a közép-európai értelmiségi emigráció a huszadik század első felében. Kritika 42(9–10), 10–14.

Erős Ferenc (2014): Kínzás vagy gyógyítás? Pszichiátria és pszichoanalízis az első világháborúban. Kaleidoscope 5(8), 33–58. https://doi.org/10.17107/KH.2014.8.33-58

Erős Ferenc (2016): „Tábornokok hadsereg nélkül”: A Magyarországi Psychoanalitikai Egyesület megalakulásának háttere és előzményei. In: Erős Ferenc: Psziché és hatalom: Tanulmányok, esszék. Kalligram, Budapest. 27–38.

Evans, Rand B. – Koelsch, William A. (1985). Psychoanalysis arrives in America: The 1909 psychology conference at Clark University. American Psychologist, 40(8) 942–948. https://doi.org/10.1037/0003-066X.40.8.942

Farkas Vladimir (1990): Nincs mentség. Interart Stúdió, Budapest.

Fedeles Máté: Ozsváth Károly története – avagy hogyan lesz valaki katonaorvosból pszichoterapeuta? In: Füredi János (szerk.): Szubjektív történelem: A magyar pszichiátria elmúlt 50 éve. Medicina, Budapest. 39–50.

Fekete Sándor (1989): Hungaricus: Az 1956-os felkelés okairól és tanulságairól. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.

Fekete Sándor – Tényi Tamás – Osváth Péter (2019): Buda Béla. In: Füredi János (szerk.): Szubjektív történelem: A magyar pszichiátria elmúlt 50 éve. Medicina, Budapest. 227–244.

Felsőfokú végzettség – felsőfokú tanulmányok. Budapest: Művelődési Minisztérium, 1985.

Fenyvesi Csilla (2000): Emlékezés Harsányi Jánosra (1920–2000), a játékelmélet közgazdasági Nobel-díjasára. Magyar Filozófiai Szemle 44(1–3). 229–233.

Ferenczi Sándor (1910): Lélekelemzés: Értekezések a psychoanalysis köréből. Dick Ny., Budapest.

Ferenczi Sándor (1919): A háborús neurózisok pszichoanalízise. In: Ferenczi Sándor: A hisztéria és a pathoneurózisok. Dick Manó, Budapest. 71–90.

Ferenczi Sándor (1923). Internationale Zeitschrift für Psychoanalyse 9(3), 257–259. [Szerkesztőségi írás Ferencziről]

Flaskay Gábor: (2013): [Interjú]. Készítette Sinkovics Andrea. Lélekelemzés 8(Különszám: Lélekelemzők: Interjúkötet). 102–120.

Florestan, Dr. – lásd Décsi Imre

Fogarasi Béla (1954): A tudományok osztályozásának elméleti és gyakorlati kérdései. Akadémiai Értesítő 5(1-4). 80–93.

Fonyó Ilona: A verbális motívumokkal dolgozó Mérei Ferenc. In: Borgos Anna – Erős Ferenc – Litván György (2006) (szerk.): Mérei élet-mű. Új Mandátum Kiadó, Budapest. 55–63.

Francoeur, Robert T. – Noonan, Raymond J. (2004) (eds): The Continuum Complete International Encyclopedia of Sexuality. Continuum, New York. https://doi.org/10.1093/acref/9780199754700.001.0001

Freud, Sigmund (1912): Pszichoanalizis: Öt előadás a worcesteri (Mass.) Clark-University alapításának huszéves emlékünnepén (1909. szeptember). (Ford. és előszó: Ferenczi Sándor). Dick Manó, Budapest.

Freud, Sigmund et al (1919): Zur Psychoanalyse der Kriegsneurosen. Internationaler psychoanalytischer Verlag, Leipzig und Wien.

Freund, Antal (1920): Zur psychoanalytischen Bewegung: Dr. Anton von Freund (1920): Internationale Zeitschrift für Psychoanalyse 6(1), 95–96. [Szerkesztőségi írás Freund Antalról]

Friedrich Melinda (2018): Pszichoanalízis a pódiumon: Pszichoanalízis magyar hírlapokban 1910 és 1939 között. Doktori (Phd) disszertáció. Pécs.

Füredi János (2019) (szerk.): Szubjektív történelem: A magyar pszichiátria elmúlt 50 éve. Medicina, Budapest.

Füredi János (2011): A kényszer kapui. Medicina, Budapest.

Füredi János – Buda Béla (1980): A pszichiátria önállósodási problémái Magyarországon. Orvosi Hetilap 121(19). 1115–1120.

Galla–Kovács Ágnes (1976): Odaadás. Lányok, Asszonyok 32(2). 8.

Gács Teri (1946): A mélységből kiáltunk hozzád. Tabor Kiadó, Budapest.

Gál Éva (2013): Lejáratás és bomlasztás: Tudósok, tanárok az államrendőrség látókörében. Corvin Kiadó – Nagy Imre Alapítvány, Budapest.

Galántai György (1996): Galántai – életmunkák. Artpool – Enciklopédia Kiadó, Budapest.

Gálócsi György (1946): Dialektika és orvostudomány. Orvosok Lapja, 2(5). 282–286.

Géczi János (2005): Az 1956-os balatonfüredi pedagógus-konferencia elő- és utóélete a pedagógiai sajtóban. Magyar Pedagógia, 105(3). 241–261.

Gedő András (1957): A tudományos kommunizmus nemzetközisége és a „nemzetközi kommunizmus”. Társadalmi Szemle, 12(3). 34–53.

Gerő Zsuzsa (2006): Üzenet a palackban. In: Borgos Anna – Erős Ferenc – Litván György (2006) (szerk.): Mérei élet-mű. Új Mandátum Kiadó, Budapest. 115–125.

Gervai András (2015): Titkos Magyarország: „Célszemély”: a társadalom. Kalligram, Budapest.

Gesztelyi Nagy Zoltán (1958): A munka lélektana. Esti Hírlap 1958. 3(146). 1.

Gleimann Anna et al. (1945): A közelmult [sic!] lelki tömegfertőzései: A beteg néplélek és annak gyógyítása. Pantheon, Budapest.

Gombár Csaba (1963): A KISZ szerepe az egyetemi építkezések során. Felsőoktatási Szemle 12(12). 760–763.

Götz Eszter (2000): Halász Péter hazatér. Beszélő 3(5). 92–94.

Greiffenhagen, Martin (1984): Das evangelische Pfarrhaus: Eine Kultur- und Sozialgeschichte. Kreuz-Verlag, Stuttgart.

Gruber, Markus (2012): Das Europehaus der ÖJAB in Wien. Diplomarbeit. Universität Wien, Wien.

Habermas, Tilmann – Körber, Christin (2015): Autobiographical reasoning is constructive for narrative identity: The role of the life story for personal continuity. In: McLean, Kate C. – Syed, Moin U. (eds): Oxford Handbook of the idenity development. Oxford University Press, Oxford. 149–165.

Hadas Miklós (1995): Beszélgetés dr. Székács Istvánnal. Replika (19-20). 11–41.

Hadas Miklós (1998): Szexualitás és pszichiátria: Dr. Pintér Emil monológja. Replika (30). 7–17.

[Halasy–Nagy József] hnj (1944): Tudomány és társadalom. Kornis Gyula: A tudomány szociológiája. Budapesti Szemle 266(798). 301–311.

Halász Anna (2013): [Interjú]. Az interjút készítette Borbándi János. Lélekelemzés 8(Különszám: Lélekelemzők: Interjúkötet). 176–194.

Halász László (1998): Beérni a minden embernek kijutó különösséggel. In: Bodor Péter – Pléh Csaba – Lányi Gusztáv (szerk.): Önarckép háttérrel. Magyar pszichológusok önéletrajzi írásai. Pólya Kiadó, Budapest. 73–86.

Halász Péter (1991): Két séta gőzfürdő után. Színház 24(11). 4–13.

Harkai Schiller Pál (1937): Az Intézet működése. In: Harkai Schiller Pál (szerk.): Lélektani tanulmányok I.: Jelentés a Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem Lélektani Intézetéből. Lélektani Intézet, Budapest. 17–21.

Harmat Pál (1976): A pszichoanalízis Magyarországon (1900–1948). Orvosi Hetilap 117(39.) 2377–2380.

Harmat Pál (1994): Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis. Bethlen Könyvkiadó, Budapest.

Harmat Pál (1995): A pszichoanalízis és a magyar kultúra. Magyar Lettre Internationale 4(15), 77–79.

Harmatta János (1992): Psychic Liberation under Political Tyranny. International Forum of Psychoanalysis 1(3). 135–138. https://doi.org/10.1080/08037069208412316

Harmatta János (1993): Tanulmány az OORI Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás-rehabilitációs Osztály (Tündérhegy) jövőjéről. Kézirat. Budapest.

Harmatta János (2017): Bevezető gondolatok Ozsváth Károly előadásához. Psychiatria Hungarica 32(4). 444–445. (Ozsváth Károly írása, uo. 446–452.)

Harmatta János (2018): Ferenczi and the foundation of the international and Hungarian psychoanalytical societies. In: Dimitrijevic, Aleksandar – Cassullo, Gabriele – Frankel, Jay: Ferenczi’s Influence on Contemporary Psychoanalytic Traditions. Routledge, London, New York. 53–58. https://doi.org/10.4324/9780429441264

Harmatta János (2019a): A magyar pszichoterápia történetének vázlata. In: Pléh Csaba – Mészáros Judit – Csépe Valéria (szerk.): A pszichológiatörténet-írás módszerei és a magyar pszichológiatörténet. Gondolat, Budapest. 371–394.

Harmatta János – Szőnyi Gábor (2010): A ’47-es kérdések mai szemmel. Kommentár a konferenciához. A Magyar Népjóléti Minisztérium és a Magyar Orvosok Szabad Szakszervezete Ideg, Elme és Lélektani Szakcsoportjának 1947. június 7-én és 8-án tartott ankétja kommentárokkal. MentalPort, Budapest.

Hárs György Péter (2007): A „bécsi és a budapesti Stekel” arcai a Freud – Ferenczi levelezésben. Imágó Budapest 18(2–3). 97–120.

Hárs György Péter (2008): Pszichoanalízis a Nyugatban I–II. Múlt és Jövő 19(1), 61–83.; 19(4), 47–70.

Harsányi László – Kápolnai Iván – Körmendy Kinga (2003): A Duna-medence – tegnap, ma, holnap: Prof. Dr. Varga József (1923–1998). Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa.

Hermann Imre (1945a): Az antiszemitizmus lélektana. Budapest, Bibliotheca. (Új kiadás: Cserépfalvi kiadó, 1990. Budapest.)

Hermann Imre (1945b): Bolyai János – Egy gondolat születésének lélektana. Budapest, Anonymus.

Hermann Imre (1947): Európai pszichoanalitikusok konferenciája Amszterdamban. Orvosok Lapja 3(28), 1054.

Hermann Imre (1998): Önéletrajzi töredékek. In: Bodor Péter – Pléh Csaba – Lányi Gusztáv (szerk.): Önarckép háttérrel. Magyar pszichológusok önéletrajzi írásai. Pólya Kiadó, Budapest. 89–106.

Herzka Ferenc – Szabó László (2006): Schultheisz Emil. Semmelweis Kiadó, Budapest.

Hidas György (1990): Ferenczi Sándor – pszichoanalízis – társadalom. Thalassa 1(1). 5–12.

Hidas György (1998): Önéletrajz. In: Bodor Péter – Pléh Csaba – Lányi Gusztáv (szerk.): Önarckép háttérrel: Magyar pszichológusok önéletrajzi írásai. Pólya Kiadó, Budapest. 107– 128.

Hidvégi Máté (1997): Freud Kőbányán: Dr. Tószegi Freund Antal emlékezete. Liget 10(12), 9–19.

Horányi Annabella – Nyerges Katalin (2001): Gerti–Hoffmann Gertrúd (1928-1999). Socio-Type, Budapest.

Horváth Szabolcs (1998): A pszichoterápiától a szocioterápiáig. Vasi Szemle 52(3). 324–327.

Huffer, Lynne (2016): Looking back at history of madness. In: Custer, Olivia – Deutscher, Penelope – Haddad, Samir (eds): Foucault / Derrida fifty years later: The futures of genealogy, deconstruction, and politics. Columbia University Press, New York. 21–37. https://doi.org/10.7312/columbia/9780231171953.003.0002

Huggins, Mike (2009): Proto-globalisation of horseracing 1730-1900: Anglo-American interconnections. Sport in History 29(3) 367–391. https://doi.org/10.1080/17460260903043328

Hunyady György (1985): Kardos Lajos (1899-1895). Magyar Pszichológiai Szemle 42(5). 373–375.

Hunyady György (1996): A Budapesti Tudományegyetem és a pszichológia. Magyar Pszichológiai Szemle 52(1-3). 5–18.

Huszár Tibor (2012): Kádár. A hatalom évei 1956–1989. (Második, javított kiadás.) Corvina, Budapest.

Huszár Ilona (1984): Juhász Pál (1916-1984). Magyar Pszichológiai Szemle 41(6). 498–501.

Jakab Judit (2019a): Hárdi István. In: Füredi János (szerk.): Szubjektív történelem: A magyar pszichiátria elmúlt 50 éve. Medicina, Budapest. 11–18.

Jakab Judit (2019b): Paneth Gábor. In: Füredi János (szerk.): Szubjektív történelem: A magyar pszichiátria elmúlt 50 éve. Medicina, Budapest. 33–38.

Jakab Judit (2019c): Bagdy Emőke. In: Füredi János (szerk.): Szubjektív történelem: A magyar pszichiátria elmúlt 50 éve. Medicina, Budapest. 61–75.

Jakab Judit (2019d): Harmatta János. In: Füredi János (szerk.): Szubjektív történelem: A magyar pszichiátria elmúlt 50 éve. Medicina, Budapest. 91–102.

Javorniczky István (1999): Charta ’79: Töredékes emlékek egy ellenzéki akcióról. Élet és Irodalom 43(48). 7.

Jones, Edgar – Fear, Nicola T. – Wessely, Simon (2007): Shell Shock and Mild Traumatic Brain In jury: A Historical Review. American Journal of Psychiatry 164(11). 1641-1645. https://doi.org/10.1176/appi.ajp.2007.07071180

Jones, Graham M. (2014): Secrecy. Annual Review of Anthropology 43(1). 53– 69. https://doi.org/10.1146/annurev-anthro-102313-030058

Jones, Polly (2013): The secret speech. In: Jones, Polly: Myth, memory, trauma: Rethinking the Stalinist past in the Soviet Union, 1953–1970.Yale University Press, New Haven. 17–56. https://doi.org/10.12987/yale/9780300185126.003.0002

Juhász Pál (1970): Egy kelet-magyarországi falu lakói neurózisának szociogén okai. Magyar Tudomány 77(2). 90–103.

Juhász Pál [Nekrolog](1984): Honvédorvos 36(1-3). 3–4.

Juhász Pál (2005): [Interjú]. Készítette Kőműves Ágnes. https://www.pametnaroda.cz/hu/juhasz-pal-20050503-0 (Letöltés ideje: 2017. szeptember 10.)

Horváth Zsolt (2011): Kívül – Peremhelyzet és habitus formálódása Mérei Ferenc élettörténetében. Doktori (Phd) disszertáció. ELTE, Budapest.

Kállai János – Barabás Katalin – Túry Ferenc – Csabai Márta – Molnár Péter (2018): Az orvosi pszichológia fejlődése hazánkban: Szemléleti keretek, határterületek és alkalmazások. Orvosi Hetilap 159(36). 1455–1464. https://doi.org/10.1556/650.2018.31109

Kápolnai Iván (1998): Varga József (1923–1998). Távlatok 8(42). 683.

Karády Viktor (1992): A Shoah, a rendszerváltás és a zsidó azonosságtudat válsága Magyarországon. In: Kovács M. Mária – Kashti, Jichak M. – Erős Ferenc (szerk.): Zsidóság, identitás, történelem. T-Twins, Budapest. 23– 45.

Kardos Klára (2001): Auschwitz-i napló. Bev. Nemeshegyi Péter. Szent Gellért Kiadó, Budapest.

Kardos Lajos (1960): Az Általános, Kísérleti, Közösségi Albizottság feladatai. Magyar Pszichológiai Szemle 17(3). 272–275.

Kelly, Mark G. E. (2014): Madness and psychology. In: Kelly, M. G. E.: Foucault and politics: A critical introduction. Edinburgh University Press, Edinburgh. 23–44. https://doi.org/10.1515/9780748676873-005

Kende Péter (2004): Politikai kultúra, civil társadalom, elit. In: Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? Bevezetés a politika világába. (Második, átdolgozott kiadás.) Osiris, Budapest.

Kéri László (2004): Az átmenet hosszú évei és a demokrácia serdülőkora (1985–1989). In: Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? Bevezetés a politika világába. (Második, átdolgozott kiadás.) Osiris, Budapest, 394–421.

Kesztyüs Loránd (1960): Az orvostudományi egyetemek feladatai a Kongresszus után. Felsőoktatási Szemle 9(1). 16–19.

Kiss György – Kapronczay Károly (1986): Ferenczi Sándor és az Orvosegyesület. Orvosi Hetilap, 127(4), 222–223.

Kiss József (1996): ÁVO-s voltam, ÁVO-sok vertek… K.n. Sydney.

Kiszely Gábor (2001): Állambiztonság 1956-1990. Korona Kiadó, Budapest.

Klaniczay Júlia – Sasvári Edit (2003) (szerk.): Törvénytelen avantgárd: Galántai György balatonboglári kápolnaműterme 1970-1973. Artpool – Balassi, Budapest.

Klaniczay Sára [2004] (2013): [Interjú]. Készítette Kulcsár Éva. Lélekelemzés 8(Különszám: Lélekelemzők: Interjúkötet). 43–55.

Kolár, Pavel (2012): The party as a new utopia: Reshaping communist identity after Stalinism. Social History 37(4). 402–424. https://doi.org/10.1080/03071022.2012.732734

Kónyáné Kutrucz Katalin – Petrikné Vámos Ida (2017): Ügynöksorsok – ügynök? sorsok? Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Budapest.

Koós, Anna (2013): Squat Theatre: Staging Life / Living on Stage. Journal of Performance and Art 35(3). 24–40. https://doi.org/10.1162/PAJJ_a_00158

Kopacz Erika (2019): Németh Attila. In: Füredi János (szerk.): Szubjektív történelem: A magyar pszichiátria elmúlt 50 éve. Medicina, Budapest. 155–166.

Kopp Mária – Skrabski Árpád – Szedmák Sándor (1999): A testi és lelki egészség összefüggései országos felmérések alapján. Demográfia 42(1–2). 88–119.

Kornis Gyula (1937): Előszó: A lélektan története. In: Harkai Schiller Pál (szerk.): Lélektani tanulmányok I.: Jelentés a Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem Lélektani Intézetéből. Lélektani Intézet, Budapest. 7–10.

Korsós Antal, ifj. (2001): A demokratikus ellenzék ügyvédje: Dornbach Alajos. Mozgó Világ 27(10). 8–20.

Kosztolányi Dezsőné (1945): A pszichoanalizis [sic!] sorsa a földgolyón. Haladás 1(9), 8.

Kovács Csaba (2013): Panaszok a kollektivizálás befejező hullámának időszakából: Az egyéni és a szövetkezeti gazdálkodás problémáinak sajátosságai. Múltunk 58(3). 207–251.

Kovács K. Mária (1985): Aesculapius militans: Érdekvédelem és politikai radikalizmus a magyar orvosok körében 1915-1945. Valóság 28(8). 69–82.

Kovai Melinda (2016a): Lélektan és politika: Pszichotudományok a magyarországi államszocializmusban 1945–1970. L’Harmattan, Budapest.

Kovai Melinda (2016b): Pataki Ferenc kutatási gyűjteménye. Socio 2016 (1). 141–146. https://socio.hu/uploads/files/2016_1/pataki.pdf

Kovai Melinda (2017): Ahogy önmagunkkal bánunk – avagy mire jó a pszichológiatörténet? Csoport-pszichoterápia Magyarországon 1945-1986. Replika (105) 53-68. https://doi.org/10.1177/0018578717753179

Kozák Péter (2013): Névpont – Bálint István. (Pályakép). http://nevpont.hu/view/794 (letöltés ideje: 2019. április 22.)

Kőrösi Zsuzsanna (2012): A keresztény középosztály élettörténeti emlékezete. In: Rainer M. János (szerk.): Búvópatakok: A feltárás. Országos Széchényi Könyvtár – 1956-os Intézet Alapítvány, Budapest. 47–104.

Kun Miklós (1978): György Júlia (1896–1977). Orvosi Hetilap 119(7). 413.

Kunt Gergely (2007): Iskolai és családi ünnepek 1945 után. In: Czetz Balázs – Kunt Gergely (szerk.): A jelenkortörténet útjai 2.: Politika és mindennapok. Miskolci Egyetem BTK, Miskolc. 109–141.

Ladányi Andor (1985): A felsőoktatási politika négy évtizede (I). Felsőoktatási Szemle 34(1). 9–21.

Lányi Gusztáv (1997): Pszichológia és politika: Politika Magyarországon a fordulat évétől a rendszerváltásig. Politikatudományi Szemle 6(1). 153–168.

Lányi Gusztáv (2001): Lélek(tan) és politika. Bevezetés a politikai pszichológiába. Jószöveg, Budapest.

László János (2005): A narratív pszichológiai tartalomelemzés. Magyar Tudomány 166(11). 1366–1375.

László János (2008): The science of stories: An introduction to narrative psychology. Routledge, London, New York.

Laziczius Gyula (1942): Általános nyelvészet: Alapelvek és módszertani kérdések. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 26(2). 107–113.

Lengyel András (2010): Kosztolányi, „Dr. Florestan” és a pszichoanalitikus orientáció magyarországi kezdetei. Thalassa 21(3). 117–140.

Lerner, Paul Frederick (2003): Hysterical Men: War, Psychiatry, and the Politics of Trauma in Germany, 1890-1930. Ithaca, New York.

Levendel László (1976): Az orvosi pszichológia helyzete és lehetőségei. Valóság, 19(5). 97–106.

Litván György (2006): Mérei Ferenc a börtönvilágban. In: Borgos Anna – Erős Ferenc – Litván György (2006) (szerk.): Mérei élet-mű. Új Mandátum Kiadó, Budapest. 181–192.

Lukács Dénes (1985): A Szondi-teszt. Tankönyvkiadó, Budapest.

Lukács Dénes (2013): [Interjú]. Készítette Kavetzky Péter. Lélekelemzés 8(Különszám: Lélekelemzők: Interjúkötet). 25–42.

Lust Iván (1983): A tanulmányi nagycsoport, a szakemberképzés új lehetősége. In: Balogh Tibor et al.: Tematikus vitaanyagok. k.n., Budapest. 115–119.

Mária Béla (1967): Az új elmeügyi törvényről. Orvosi Hetilap 108(31). 1459–1461

Mária Béla (1971): A klinikai pszichológusokról. Magyar Pszichológiai Szemle 28(3). 420–424.

Marsh, Tim (2017): Neo-Freudians. In: Zeigler-Hill, V – Shackelford, T.K (eds): Encyclopedia of personality and individual differences. Springer, Cham. 1-10. https://doi.org/10.1007/978-3-319-28099-8_1399-1

Marutello, Frank (1981): The semantic definition of a profession. Southern Review of Public Administration 5(3). 246–257.

McClelland, Charles E. (2014): Queen of professions: The rise and decline of medical prestige and power in America. Rowman and Littlefield, Lanham, Boulder, New York, London.

Mérei Ferenc (1949): A pszichologizmus a nevelésben. Forum 1949(4)3. 209–213.

Mérei Ferenc (1989): Bandázs nélkül. In: Bagdy Emőke – Forgács Péter – Pál Mária (szerk.): Mérei Ferenc Emlékkönyv. k. n., Budapest. 155–156.

Mészáros Judit (2006): „...Budapest válik mozgalmunk központjává”: a pszichoanalízis korai magyarországi recepciója 1908-1918. Pszichoterápia 15(2). 111-121.

Mészáros Judit (2008): „Az Önök Bizottsága”: Ferenczi Sándor, a budapesti iskola és a pszichoanalitikus emigráció. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Mészáros Judit (2019): Megtört kontinuitás és újrakezdés. In: Pléh Csaba – Mészáros Judit – Csépe Valéria (Szerk.): A pszichológiatörténet-írás módszerei és a magyar pszichológiatörténet. Gondolat, Budapest. 313–370.

Mészáros Judit – Erős Ferenc (2003): Egy kiállítás képeivel kezdődött… Tizenöt éves a Ferenczi Sándor Egyesület. Thalassa 14(2–3). 131–145.

MSZMP (1958): A Magyar Szocialista Munkáspárt művelődési politikájának irányelvei. Társadalmi Szemle 13(7–8). 116–151.

MTA (1953): A Magyar Tudományos Akadémia gyászülése. Akadémiai Értesítő 60(497). 10.

MTA (1955): A Tudományos Minősítő Bizottság hírei. Akadémiai Értesítő 62(507). 334.

MTA (1956): Tudományos krónika. MTA Társadalom-Történeti Osztályának Közleményei 7(4). 378.

MTA (1957): A Magyar Tudományos Akadémia életéből. Magyar Tudomány 64(1–4). 136.

MTA (1964): Hírek. Magyar Tudomány 1964. 71(7). 456.

Murányi-Kovács Endréné (1969): Kedvező fordulat a fővárosi gyermekvédelemben. Budapest 7(3). 23–24.

Myers, Charles S. (1940): Shell Shock in France 1914-18: Based on a War Diary. University Press, Cambridge.

N[ádor] Gy[örgy] (1951): Tyeplov: Pszichológia. Társadalmi Szemle 6(2). 180–181.

Nagy Kristóf – Szarvas Márton – Székely Katalin (2019): Balra át, jobbra át – Művészeti és politikai radikalizmus a Kádár-korban: Glosszárium azoknak, akik később vagy máshol születtek. (Glosszárium az Orfeo és az Inconnu csoport kiállításához, 2019.10.03. - 2019.11.24.) Blinken OSA Archívum, Budapest. https://www.academia.edu/42594014/Balra_%C3%A1t_jobbra_%C3%A1t_M%C5%B1v%C3%A9szeti_%C3%A9s_politikai_radikalizmus_a_K%C3%A1d%C3%A1r_korban_Glossz%C3%A1rium_azoknak_akik_k%C3%A9s%C5%91bb_vagy_m%C3%A1shol_sz%C3%BClettek (Utolsó letöltés: 2019. április 10.)

Nagy Kristóf (2016): Aesthetics and politics of ressentiment: The Inconnu Group’s shift towards national populism. Dissertation. CEU, Budapest. 3–6.

Nagy Kristóf (2018): Az ismeretlen radikális: Bokros Péter emlékére. Új Művészet 27(2). 39–41.

Nagy Sándor (1958): A neveléstudomány mai helyzetéről. Társadalmi Szemle 13(4). 65–81.

Nemes Péter – Jakab Judit (2019): Koronkai Bertalan. In: Füredi János (szerk.): Szubjektív történelem: A magyar pszichiátria elmúlt 50 éve. Medicina, Budapest. 19–31.

Nemes Lívia (1985): A magyar pszichoanalitikusok sorsa a fasizmus éveiben. Orvosi Hetilap 126(44), 2730–2735.

Nemes Lívia (1998): Pályaképem. In: Bodor Péter – Pléh Csaba – Lányi Gusztáv (szerk.): Önarckép háttérrel. Magyar pszichológusok önéletrajzi írásai. Pólya, Budapest. 174–175.

Nemes Lívia (2003): [Életútinterjú]. Készítette Lévai Júlia. Országos Széchenyi Könyvtár, [1956-os Intézet], Oral History Archívum, Budapest.

Németh László (1984): Hamvas-kör Tündérhegy. https://www.mmszke.hu/muveszetterapia/biblio (Utolsó letöltés: 2019. december 3.)

Németh László (1993): Ki a szocioterapeuta? Csopinfo: A Magyar Csoport-pszichoterápiás Egyesület belső tájékoztató lapja 4(8). 31.

Németh László (2014): Öninterjú. Kézirat http://www.mmszke.hu/sites/default/files/NL%20%C3%B6ninterj%C3%BA.pdf (Utolsó letöltés: 2019. december 2.)

Nietzel, Benno (2019): Propaganda, psychological warfare and communication research int he USA and the Sovier Union during the Cold War. History of the Human Sciences 29(4–5). 59–76. https://doi.org/10.1177/0952695116667881

Novák Attila (2020): Pszichoanalízis és kommunizmus között: József András analitikus az AVH fogságában. Századok 154(5). 1015–1045. https://doi.org/10.21791/IJEMS.2020.1.43

Ozsváth Károly (1984): Dr. Juhász Pál (1916–1984). Orvosi Hetilap 125(24) 1427–1428.

Bakay Éva (1998): Pszichológusi pályafutásom. In: Bodor Péter – Pléh Csaba – Lányi Gusztáv (szerk.): Önarckép háttérrel. Magyar pszichológusok önéletrajzi írásai. Pólya Kiadó, Budapest. 200–220.

Pákh Tibor (é.n.): [Visszaemlékezés]. http://www.visszaemlekezesek.hu/pakh-tibor (Utolsó letöltés: 2019. november 2.)

Pálóczi Horváth György (1947): Hermann Imre: Bolyai. Forum 2(9), 732–733.

Pálóczi Horváth György (1948): Freud, vagy egy illúzió eredete I–II. Forum 3(1). 25–38., 3(2). 106–125.

Paneth Gábor (1998): Paneth-dialógus. In: Bodor Péter – Pléh Csaba – Lányi Gusztáv (szerk.): Önarckép háttérrel. Magyar pszichológusok önéletrajzi írásai. Pólya Kiadó, Budapest. 176–189.

Paneth Gábor (2013): [Interjú]. Készítette Sarkadi Borbála. Lélekelemzés 8(Különszám: Lélekelemzők: Interjúkötet). 9–24.

Papp Barbara – Sipos Balázs (2017): Modern, diplomás nő a Horthy-korszakban. Napvilág, Budapest.

Papp Barbara (2018): „Szintén Doberdó?” Az első világháború és az őrültség. In: Török Péter – Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II.: Tanulmánykötet. Budapest: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest, 25–34.

Papp Barbara (2019): Elveszett ünnepek: Holokauszt-túlélők és családtörténeteik. In: Papp B. (szerk.): Lélek és történelem: Kezdet. ELTE Történeti Kollégiuma, Budapest. 121–134.

Pataki Ferenc (1977): A magyar pszichológia történeti útjának néhány időszerű tanulsága. Magyar Pszichológiai Szemle 34(6). 563–586.

Paukovics Gergő (2018): Ferenczi Sándor és a kérészéletű „psychoanalytikai tanszék” a forradalmak viharában. http://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/ferenczi_sandor_es_a_kereszeletu_psychoanalytikai_tanszek_a_forradalmak_viharaban (Utolsó letöltés: 2018. július 31.)

Pável Magda (1998): Mit kaptam én Pertorinitől? Vasi Szemle 52(3). 321–324.

[Pázmány Péter Tudományegyetem (é.n. a)]: A Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának 1948/49. tanév 1. félévi tanrendje. Egyetemi Nyomda, Budapest.

[Pázmány Péter Tudományegyetem (é.n. b)] A PPTE Bölcsészettudományi Karának 1949/50. II. félévi tanrendje. Budapest: Egyetemi Nyomda, Budapest.

[Pázmány Péter Tudományegyetem (1948a)]: A Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja fennállásának 309., 310. és 311. tanévéről az 1943–44., 1944–45., 1945–46. tanévekre. Egyetemi Nyomda, Budapest.

[Pázmány Péter Tudományegyetem (1948b)]: A Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja fennállásának 312. évéről az 1946–47. tanévekre. Egyetemi Nyomda, 1948. Budapest.

[Pázmány Péter Tudományegyetem (1949)]: A Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja fennállásának 313. évéről az 1947–48. tanévekre. Egyetemi Nyomda, Budapest.

[Pázmány Péter Tudományegyetem (1950)]: A PPTE Bölcsészettudományi Karának 1949/50. II. félévi tanrendje. Egyetemi Nyomda, é. n. Budapest.

Pelle János (2016): Józsefváros zsidó múltja (2. rész). Valóság 59(2). 72–94.

Peteers, Benoit (2021): Ferenczi Sándor: A pszichoanalízis fenegyereke. Kossuth, Budapest.

Pethő Bertalan (1971): A klinikai pszichológusokról: Három kiegészítő javaslat. Magyar Pszichológiai Szemle 28(3). 425–426.

Pető Katalin (2013): [Interjú]. Készítette Horváth Klára. Lélekelemzés 8(Különszám: Lélekelemzők: Interjúkötet). 121–142.

Pléh Csaba (1998): Pszichológia, szimbolika, diktatúra. Budapesti Könyvszemle 10(3). 288–296.

Pléh Csaba (2001): Kardos Lajos emlékezete. Pszichológia 21(2). 139–158.

Pléh Csaba (2011): A magyar kísérleti pszichológia fejlődési íve 1950–2010 között. Magyar Pszichológiai Szemle 66(4). 669–693. https://doi.org/10.1556/mpszle.66.2011.4.5

Pléh Csaba (2016): Intézmények, eszmék és sorsok a magyar pszichológia fél évszázadában, 1960–2010. Magyar Pszichológiai Szemle 71(4–5). 691–723. https://doi.org/10.1556/0016.2016.71.4.5

Popper Péter (1975): Töredékes asszociációk a Pszichoterápiás Hétvégékről. Magyar Pszichológiai Szemle 32(6). sz. 635–641.

Popper Péter (1980): Pertorini Rezső (1937–1980). Magyar Pszichológiai Szemle 37(3). 297–300.

Popper Péter (1998): Önéletrajz. In: Bodor Péter – Pléh Csaba – Lányi Gusztáv (szerk.): Önarckép háttérrel. Magyar pszichológusok önéletrajzi írásai. Pólya Kiadó, Budapest. 240–244.

Puruczki Béla (1968): Buda magyar dűlőnevei. Magyar Nyelvőr 92(4). 398–416. 399.

Rachman, Arnold (szerk.) (2016): The Budapest School of Psychoanalysis: The origin of the two-person psychology and emphatic perspective. Routledge, New York. https://doi.org/10.4324/9781315629612

Radványi Zoltán (2014): 1984 – A kettétört olimpia. Kék Európa Stúdió, Budapest.

Rainer M. János (1998): Jelentések hálójában: Antall József és az állambiztonság emberei. 1956-os Intézet, Budapest.

Rainer M. János (2000): Ki van ellenünk? Kis magyar katonai puccskísérlet, 1961. In: 1956-os Intézet évkönyve. VIII. ’56-os Intézet, Budapest. 40–57.

Rainer M. János (2002): Lemerülés vagy megkapaszkodás? Idősb és ifjabb Antall József a rendszerváltás utáni években. In: Évkönyv 2002. 1956-os Intézet, Budapest. 135–168.

Rainer M. János (2008): Jelentések hálójában. Antall József és az állambiztonság emberei 1957–1989. 1956-os Intézet, Budapest.

Rajka Tibor (1971): Az orvos személyisége és a kóros folyamat kibontakozása a „Schreber-esetben”. Orvosi Hetilap 112(20). 1143–1148.

Rapaics Raymund (1932): A magyarság virágai: A virágkultusz története. Magyar Királyi Természettudományi Társaság, Budapest.

Reisch, Alfread A. (2013): Hot books in the cold war: The CIA-funded secret Western book distribution program behind the iron curtain. CEU Press, New York, Budapest. https://doi.org/10.1515/9786155225352

Révész Béla (2005): Állambiztonság és pszichológia. Beszélő 10(5). 48–62.

Révész Béla (2017): Pszichológiai elemek a titkosszolgálati munkában. Acta Universitatis Szegediensis: Acta juridica et politica (80). 199–220.

Ricci, Walter – Broucek, Francis (1998): Optimal responsiveness and neutrality, abstinence and anonimity. In: Bacal, H. A. (ed.): Optimal responsiveness: How therapists heal their patients (Selfpsychology). Jason Aronson Inc., Lanham.

Rixer Ádám (2014): A civilség általános és jogi jelentése Magyarországon, különös tekintettel az államszocializmus időszakára. In: Lapsánszky András – Patyi András (szerk.): Ünnepi kötet Verebélyi Imre 70. születésnapjára: Rendszerváltás, demokrácia és államreform az elmúlt 25 évben. Akadémiai, Budapest, 457–466.

Róheim Géza (1918): Az V. nemzetközi pszichoanalitikai kongresszusról. Ethnographia 29(1-4), 316–317.

Sándor Zsuzsanna (2011): Az emlékezés filmje. 168 Óra 23(11). 34–35.

Schindler, Norbert (2000): Karnevál, egyház és fordított világ. In: Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia: Módszertani írások és esettanulmányok. Replika Kör, Budapest, Miskolc. 183–216.

Seidel, Thomas A. – Spehr, Chistopher (hrsg.) (2013): Das evangelische Pfarrhaus: Mythos und Wirklichkeit. Evangelische Verlagsanstalt, Leipzig.

Seres Szilvia (2006): „Karrierem igazán sohasem volt…”: Kiadatlan interjú Halász Péterrel. Színház 39(6). 2–4.

Sik Endre (2001): Kapcsolatérzékeny útfüggőség. (Magyar korrupció?) 2000 13(7–8). 11–24.

Simpson, Christopher (1994): Science of Coercion: Communication research and psychological warfare 1945–1960. Oxford University Press, New York, London.

Solymár János (1954): A pszichológiai ismeretek jelentősége a harcosok oktatásában és nevelésében. Honvédségi Szemle 3(1–2). 75–77.

Stafford, Ned (2012): Thomas Szasz. British Medical Journal 34(5). 7879. https://doi.org/10.1136/bmj.e7011

Staut József (1835): Museus [Johann Karl August Musäus] travesztált regéi. 2. köt. Trattner Károly, Pest.

Stein, Arlene (2009): „As far as they knew I came from France”: Stigma, passing and not speaking about the Holocaust. Symbolic Interaction 32(1). 44–60. https://doi.org/10.1525/si.2009.32.1.44

Surányi Dezső (2019): Virágok, virágénekek és a virágnyelv. Valóság 62(8). 40–50.

Szabó Dóra (2020): Egy „harcos humanista” pályaképe: György Júlia pedagógiai munkája. Imágó Budapest 2020, 9(2). 74–88.

Szakács Ferenc (2019): Mérei Ferenc és a hazai klinikai pszichológia sztenderdjei. In: Pléh Csaba – Mészáros Judit – Csépe Valéria (szerk.): A pszichológiatörténet-írás módszerei és a magyar pszichológiatörténet. Gondolat, Budapest. 395–396.

Szakács Ferenc – Bagdy Emőke (1993): Klinikai pszichológia az Intézetben. In: Kárpáti Miklós – Kuncz Elemér – Kundra Olga (szerk.): Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 125 éves. Animula, Budapest. 33–46.

Szalai Sándor (1946): Társadalmi valóság és társadalomtudomány. Új Idők Irodalmi Intézet, Budapest.

Szasz, Thomas (2009): Antipsychiatry: Quackery squared. Syracuse University Press, New York.

Székács Judit (2013): [Interjú]. Ké