Aginsky, Vlada, Catherine Harris, Ronald Rensink, és Jack Beusmans. 1997. „Two Strategies for learning a route in a driving simulator”. Journal of Environmental Psychology 17 (4): 317–31. https://doi.org/10.1006/jevp.1997.0070.

Aguila, Almond. 2012. „Time and Space on Skype: Families Experience Togetherness While Apart”. Explorations in Media Ecology 10 (3): 303–12. https://doi.org/10.1386/eme.10.3-4.303_1.

Ahmadpoor, Negar és Alastair D. Smith. 2020. „Spatial knowledge acquisition and mobile maps: The role of environmental legibility”. Cities (101): 102700. https://doi.org/10.1016/j.cities.2020.102700.

Ajana, Btihaj. 2017. „Digital health and the biopolitics of the Quantified Self”. Digital Health (3): 205520761668950. https://doi.org/10.1177/2055207616689509.

Anderson, Benedict. 2006. Elképzelt közösségek. Gondolatok a nacionalizmus eredetéről és elterjedéséről. Budapest: L’Harmattan.

Aporta, Claudio, és Eric Higgs. 2005. „Satellite Culture”. Current Anthropology 46 (5): 729–53. https://doi.org/10.1086/432651.

Ataria, Yochai és Shogo Tanaka. 2020. „When Body Image Takes over the Body Schema: The Case of Frantz Fanon”. Human Studies 43 (4): 653–65. https://doi.org/10.1007/s10746-020-09543-6.

Ayaß, Ruth. 2014a. „Media Structures of the Life-World”. In Schutzian Phenomenology and Hermeneutic Traditions, szerkesztette Michael Staudigl és George Berguno, 93–110. Dodrecht: Springer. https://doi.org/10.1007/978-94-007-6034-9_7

Ayaß, Ruth. 2014b. „Using media as involvement shields”. Journal of Pragmatics 72: 5–17. https://doi.org/10.1016/j.pragma.2014.02.003.

Ayaß, Ruth. 2017. „Life-World, Sub-Worlds, After-Worlds: The Various ‘Realnesses’ of Multiple Realities”. Human Studies 40 (4): 519–42. https://doi.org/10.1007/s10746-016-9380-x.

Bailenson, Jeremy N. 2021. „Nonverbal overload: A theoretical argument for the causes of Zoom fatigue.” Technology, Mind, and Behavior 2 (1). https://doi.org/10.1037/tmb0000030.

Bajomi-Lázár Péter. 2017. „Manipulál-e a média?” Médiakutató 18 (4): 61–79.

Barna, Emília és Noémi Katona. 2020. „A magyarországi szexkamera-iparág: Digitális technológia, platformkapitalizmus és a szexipar normalizálása”. Replika (117–118): 93–125. https://doi.org/10.32564/117-118.4.

Baudrillard, Jean. 1996. „A szimulákrum elsőbbsége”. In Testes könyv, szerkesztette Kiss Attila Atilla, Kovács Sándor és Odorics Ferenc, 161–93. Szeged: Ictus.

Bauman, Zygmunt. 2005. „A munkaetikától a fogyasztás esztétikájáig”. Replika (51–52): 221–37.

Beck, Ulrich. 1999. „Túl renden és osztályon? Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi individualizációs folyamatok és az új társadalmi alakulatok, identitások keletkezése”. In A társadalmi rétegződés komponensei, szerkesztette Angelusz Róbert, 418–68. Budapest: Új Mandátum.

Beck, Ulrich. 2003. A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba. Budapest: Századvég, Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság.

Beck, Ulrich és Elisabeth Beck-Gernsheim. 2011. „Kockázatos lehetőségek. Individualizálódás, társadalmi életformák és a szerelem összefüggése”. Fordulat (15): 10–26.

Beck, Ulrich, Anthony Giddens és Scott Lash. 1994. Reflexive Modernization: Politics, Tradition and Aesthetics in the Modern Social Order. Cambridge: Polity Press.

Ben-Elia, Eran. 2021. „An exploratory real-world wayfinding experiment: A comparison of drivers’ spatial learning with a paper map vs. turn-by-turn audiovisual route guidance”. Transportation Research Interdisciplinary Perspectives 9: 100280. https://doi.org/10.1016/j.trip.2020.100280.

Benyon, David. 2012. „Presence in blended spaces”. Interacting with Computers 24 (4): 219–26. https://doi.org/10.1016/j.intcom.2012.04.005.

Berger, Peter L. és Thomas Luckmann. 1998. A valóság társadalmi felépítése. Tudásszociológiai értekezés. Budapest: Jószöveg.

Berger Viktor. 2018a. „Online terek fenomenológiája. Adalékok a (késő) modern tértapasztalatok értelmezéséhez”. In Kortárs térelméletek kelet-közép-európai kontextusban, szerkesztette Faragó László, 285–307. Budapest: Dialóg Campus.

Berger Viktor. 2018b. Térré szőtt társadalmiság. A tér kategóriája a szociológiaelméletekben. Budapest: Könyvpont, L’Harmattan.

Berger Viktor. 2019. „Mediatizált szerelem: A Tinder fenomenológiája”. Replika (113): 63–87. https://doi.org/10.32564/113.5.

Berger Viktor. 2020. „Phenomenology of Online Spaces: Interpreting Late Modern Spatialities”. Human Studies 43 (4). https://doi.org/10.1007/s10746-020-09545-4.

Bódi Jenő. 2016. „A guruló nappali: az autózás mint hétköznapi mobilitás. Az autómobilitás kortárs társadalomtudományi megközelítései”. In Újratöltve. Médiakutatás és mindennapi élet, szerkesztette Bódi Jenő, Maksa Gyula és Szijártó Zsolt, 90–107. Budapest, Pécs: Gondolat Kiadó, PTE BTK Kommunikáció Tanszék.

Borgmann, Albert. 1984. Technology and the Character of Contemporary Life: A Philosophical Inquiry. Chicago: University of Chicago Press.

Bork-Hüffer, Tabea. 2016. „Mediated sense of place: Effects of mediation and mobility on the place perception of German professionals in Singapore”. New Media & Society 18 (10): 2155–70. https://doi.org/10.1177/1461444816655611.

Bourdieu, Pierre. 2000. Pascalian Meditations. Stanford: Stanford University Press.

boyd, danah. 2007. „Youth, identity, and digital media”. In Youth, Identity, and Digital Media, szerkesztette David Buckingham, 119–42. Cambridge: MIT Press.

Brown, Barry és Eric Laurier. 2012. „The normal natural troubles of driving with GPS”. In Proceedings of the SIGCHI Conference on Human Factors in Computing Systems, 1621–30. New York, NY, USA: ACM. https://doi.org/10.1145/2207676.2208285.

Brügger, Annina, Kai-Florian Richter és Sara Irina Fabrikant. 2019. „How does navigation system behavior influence human behavior?” Cognitive Research: Principles and Implications 4 (1): 5. https://doi.org/10.1186/s41235-019-0156-5.

Bull, Michael. 2004. „Automobility and the Power of Sound”. Theory, Culture & Society 21 (4–5): 243–59. https://doi.org/10.1177/0263276404046069.

Bullingham, Liam és Ana C. Vasconcelos. 2013. „‘The presentation of self in the online world’: Goffman and the study of online identities”. Journal of Information Science 39 (1): 101–12. https://doi.org/10.1177/0165551512470051.

Burnett, Gary E. és Kate Lee. 2005. „The Effect of Vehicle Navigation Systems on the Formation of Cognitive Maps”. In Traffic and Transport Psychology, 407–18. Elsevier. https://doi.org/10.1016/B978-008044379-9/50188-6.

Butnaru, Denisa. 2015. „Phenomenological alternatives of the lifeworld: Between multiple realities and virtual realities”. SocietáMutamentoPolitica 6 (12): 67–80.

Campbell, Colin. 1987. The Romantic Ethic and the Spirit of Modern Consumerism. Oxford: Basil Blackwell.

Cass, Kimberly. 1998. „The World Wide Web’s shadow of opportunity”. Information Technology & People 11 (4): 328–37. https://doi.org/10.1108/09593849810246138.

Chen, Chien-Hsiung és Xiao Li. 2020. „Spatial Knowledge Acquisition with Mobile Maps: Effects of Map Size on Users’ Wayfinding Performance with Interactive Interfaces”. ISPRS International Journal of Geo-Information 9 (11): 614. https://doi.org/10.3390/ijgi9110614.

Clemenson, Gregory D., Antonella Maselli, Alexander J. Fiannaca, Amos Miller és Mar Gonzalez-Franco. 2021. „Rethinking GPS navigation: creating cognitive maps through auditory clues”. Scientific Reports 11 (1): 7764. https://doi.org/10.1038/s41598-021-87148-4.

Couldry, Nick és Andreas Hepp. 2017. The Mediated construction of Reality. Cambridge, UK, Malden, MA: Polity Press.

Courtois, Cédric és Elisabeth Timmermans. 2018. „Cracking the Tinder Code: An Experience Sampling Approach to the Dynamics and Impact of Platform Governing Algorithms”. Journal of Computer-Mediated Communication 23 (1): 1–16. https://doi.org/10.1093/jcmc/zmx001.

Csányi Gergely. 2020. „A szexuális forradalom politikai gazdaságtana: »Vaginális orgazmus«, pornó és homofóbia a modern világrendszerben”. Replika (117–118): 19–51. https://doi.org/10.32564/117-118.2.

Csizmadia Zoltán. 2021. „Technológia és társadalom – gép és ember viszonya”. In Az önvezető járművek világa. Társadalmi hatások és kihívások, szerkesztette Csizmadia Zoltán és Rechnitzer János, 27–68. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Dahmani, Louisa és Véronique D. Bohbot. 2020. „Habitual use of GPS negatively impacts spatial memory during self-guided navigation”. Scientific Reports 10 (1): 6310. https://doi.org/10.1038/s41598-020-62877-0.

Dant, Tim. 2004. „The Driver-car”. Theory, Culture & Society 21 (4–5): 61–79. https://doi.org/10.1177/0263276404046061.

Davenport, Shaun W., Shawn M. Bergman, Jacqueline Z. Bergman és Matthew E. Fearrington. 2014. „Twitter versus Facebook: Exploring the role of narcissism in the motives and usage of different social media platforms”. Computers in Human Behavior 32: 212–20. https://doi.org/10.1016/j.chb.2013.12.011.

David, Gaby és Carolina Cambre. 2016. „Screened Intimacies: Tinder and the Swipe Logic”. Social Media + Society 2 (2): 205630511664197. https://doi.org/10.1177/2056305116641976.

Degli-Esposti, Sara. 2014. „When big data meets dataveillance: The hidden side of analytics”. Surveillance & Society 12 (2): 209–25. https://doi.org/10.24908/ss.v12i2.5113.

Dessewffy Tibor. 2019. Digitális szociológia. Szociológiai képzelet a digitális korban. Budapest: Typotex.

Dickmann, Frank. 2012. „City Maps Versus Map-Based Navigation Systems – An Empirical Approach to Building Mental Representations”. The Cartographic Journal 49 (1): 62–69. https://doi.org/10.1179/1743277411Y.0000000018.

Dillemuth, Julie. 2005. „Map Design Evaluation for Mobile Display”. Cartography and Geographic Information Science 32 (4): 285–301. https://doi.org/10.1559/152304005775194773.

Dreyfus, Hubert L. 2009. On the Internet. London: Routledge.

Dreyfus, Hubert L. és Stuart E. Dreyfus. 1999. „The Challenge of Merleau-Ponty’s Phenomenology of Embodiment for Cognitive science”. In Perspectives on Embodiment: The Intersections of Nature and Culture, szerkesztette Gail Weiss és Honi Fern Haber, 103–20. New York, London: Routledge.

Dubbelman, Teun. 2013. Narratives of Being There: Computer Games, Presence and Fictional Worlds. Doktori értekezés. Utrecht: Utrechti Egyetem.

Durkheim, Émile. 1978. „A szociológia módszertani szabályai”. In A társadalmi tények magyarázatához, 21–160. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Dusek Tamás. 2021. „A számszerűsített ember: az önszámlálás szociológiája”. Statisztikai Szemle 99 (4): 389–91. https://doi.org/10.20311/stat2021.4.hu0389.

Ekdahl, David és Susanne Ravn. 2021. „Social bodies in virtual worlds: Intercorporeality in Esports”. Phenomenology and the Cognitive Sciences 21: 293–316. https://doi.org/10.1007/s11097-021-09734-1.

Engeln, Renee, Ryan Loach, Megan N. Imundo és Anne Zola. 2020. „Compared to Facebook, Instagram use causes more appearance comparison and lower body satisfaction in college women”. Body Image 34: 38–45. https://doi.org/10.1016/j.bodyim.2020.04.007.

Fabók Márton és Berki Márton. 2018. „Új materialista relacionális térelméletek. A reprezentáción túl, a szövevények hálójában”. In Kortárs térelméletek kelet-közép-európai kontextusban, szerkesztette Faragó László, 325–48. Budapest: Dialóg Campus.

Fajnerová, Iveta, David Greguš, Jaroslav Hlinka, Tereza Nekovářová, Antonín Škoch, Tomáš Zítka, Jan Romportl, Eva Žáčková és Jiří Horáček. 2018. „Could Prolonged Usage of GPS Navigation Implemented in Augmented Reality Smart Glasses Affect Hippocampal Functional Connectivity?” BioMed Research International 2018 (június): 1–10. https://doi.org/10.1155/2018/2716134.

Fenech, Elliot P., Frank A. Drews és Jonathan Z. Bakdash. 2010. „The Effects of Acoustic Turn-by-turn Navigation on Wayfinding”. Proceedings of the Human Factors and Ergonomics Society Annual Meeting 54 (23): 1926–30. https://doi.org/10.1177/154193121005402305.

Friesen, Norm. 2014. „Telepresence and Tele-absence: A Phenomenology of the (In)visible Alien Online”. Phenomenology & Practice 8 (1): 17–31. https://doi.org/10.29173/pandpr22143.

Fuchs, Christian. 2010. „Labor in Informational Capitalism and on the Internet”. The Information Society 26 (3): 179–96. https://doi.org/10.1080/01972241003712215.

Galloway, Anne. 2004. „Intimations of everyday life: Ubiquitous computing and the city”. Cultural Studies 18 (2–3): 384–408. https://doi.org/10.1080/0950238042000201572.

Gardony, Aaron L., Tad T. Brunyé, Caroline R. Mahoney és Holly A. Taylor. 2013. „How Navigational Aids Impair Spatial Memory: Evidence for Divided Attention”. Spatial Cognition & Computation 13 (4): 319–50. https://doi.org/10.1080/13875868.2013.792821.

Gatter, Karoline és Kathleen Hodkinson. 2016. „On the differences between Tinder^TM versus online dating agencies: Questioning a myth. An exploratory study”. Cogent Psychology 3 (1): 1162414. https://doi.org/10.1080/23311908.2016.1162414.

Gehlen, Arnold. 1957. Die Seele im technischen Zeitalter. Sozialpsychologische Probleme in den industriellen Gesellschaft. Hamburg: Rowohlt.

Gehlen, Arnold. 1978. Az ember. Budapest: Gondolat.

Giddens, Anthony. 1981. A Contemporary Critique of Historical Materialism; Vol. 1: Power, Property and the State. London: Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-1-349-16638-1_1

Gehlen, Arnold. 1990. The Consequences of Modernity. Stanford: Stanford University Press.

Gehlen, Arnold. 1992. The Transformation of Intimacy: Sexuality, Love and Eroticism in Modern Societies. Cambridge: Polity Press.

Giddens, Anthony, Mitchell Duneier, Richard P. Applebaum és Deborah Carr. 2018. Introduction to Sociology. New York: W. W. Norton & Company.

Girardin, Fabien és Josep Blat. 2010. „The co-evolution of taxi drivers and their in-car navigation systems”. Pervasive and Mobile Computing 6 (4): 424–34. https://doi.org/10.1016/j.pmcj.2010.03.002.

Glezos, Simon. 2020. Speed and Micropolitics: Bodies, Minds, and Perception in an Accelerating World. London: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780367280642

Glózer Rita. 2022. Részvétel, média, kultúra. A videóblogok a részvételi kultúrában és azon túl. Budapest, Pécs: Gondolat Kiadó, PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék.

Goffman, Erving. 1956. The Presentation of Self in Everyday Life. Edinburgh: University of Edinburgh Social Science Research Centre.

Goffman, Erving. 1963. Behavior in Public Places: Notes on the Social Organization of Gatherings. New York: Free Press.

Goffman, Erving. 1971. Relations in Public: Microstudies of the Public Order. New York: Basic Books.

Goffman, Erving. 1983. „The Interaction Order: American Sociological Association, 1982 Presidential Address”. American Sociological Review 48 (1): 1–17. https://doi.org/10.2307/2095141.

Goffman, Erving. 2000. Az én bemutatása a mindennapi életben. Budapest: Pólya, Thalassa Alapítvány.

Golub, Alex. 2014. „The Anthropology of Virtual Worlds: World of Warcraft”. Reviews in Anthropology 43 (2): 135–49. https://doi.org/10.1080/00938157.2014.903150.

Göktürk, Mehmet és Ali Pakkan. 2013. „Effects of In-Car Navigation Systems on User Perception of the Spatial Environment”. In Design, User Experience, and Usability: User Experience in Novel Technological Environments, szerkesztette Aaron Marcus, 57–64. Berlin: Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-642-39238-2_7.

Gramann, Klaus, Paul Hoepner és Katja Karrer-Gauss. 2017. „Modified Navigation Instructions for Spatial Navigation Assistance Systems Lead to Incidental Spatial Learning”. Frontiers in Psychology 8. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2017.00193.

Guignon, Charles B. 1993. „Authenticity, moral values, and psychotherapy”. In The Cambridge Companion to Heidegger, szerkesztette Charles B. Guignon, 215–39. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CCOL0521385709.009

Guld Ádám. 2021. Sztárok, celebek, influencerek. A médiában megszerezhető ismertség és hírnév természete. Cluj-Napoca: Erdélyi Múzeum-Egyesület.

Guld Ádám. 2022. A Z generáció médiahasználata. Budapest: Libri.

Gurevics, Aron. 1974. A középkori ember világképe. Budapest: Kossuth.

Gurevics, Aron. 2003. Az individuum a középkorban. Budapest: Atlantisz.

Gültzow, Thomas, Jeanine P.D. Guidry, Francine Schneider és Ciska Hoving. 2020. „Male Body Image Portrayals on Instagram”. Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking 23 (5): 281–89. https://doi.org/10.1089/cyber.2019.0368.

Günzel, Stephan. 2019. „What Do They Represent?” In Ludotopia. Spaces, Places and Territories in Computer Games, szerkesztette Espen J. Aarseth és Stephan Günzel, 13–40. Bielefeld: Transcript. https://doi.org/10.14361/9783839447307-002.

Habermas, Jürgen. 1981a. Theorie des kommunikativen Handelns. Band I. Handlungsrationalität und gesellschaftliche Rationalisierung. Frankfurt am Main: Suhrkamp.

Habermas, Jürgen. 1981b. Theorie des kommunikativen Handelns. Band II. Zur Kritik der funktionalistischen Vernunft. Frankfurt am Main: Suhrkamp.

Habermas, Jürgen. 1994. „A cselekvésracionalitás aspektusai”. In Válogatott tanulmányok, 223–54. Budapest: Atlantisz.

Habermas, Jürgen. 1999. A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Budapest: Osiris.

Habermas, Jürgen. 2000. „Rendszer és életvilág”. In Szociológiai irányzatok a XX. században. Olvasókönyv a szociológia történetéhez II., szerkesztette Felkai Gábor, Némedi Dénes és Somlai Péter, 498–568. Budapest: Új Mandátum.

Habermas, Jürgen. 2011. A kommunikatív cselekvés elmélete. Budapest: Gondolat.

Hall, Edward T. 1975. Rejtett dimenziók. Budapest: Gondolat.

Hancock, Jeffrey T., Catalina Toma és Nicole Ellison. 2007. „The truth about lying in online dating profiles”. In Proceedings of the SIGCHI Conference on Human Factors in Computing Systems, 449–52. New York, NY, USA: ACM. https://doi.org/10.1145/1240624.1240697.

Hardesty, Rebecca A. és Ben Sheredos. 2019. „Being Together, Worlds Apart: A Virtual-Worldly Phenomenology”. Human Studies 42 (3): 343–70. https://doi.org/10.1007/s10746-019-09500-y.

Havrancsik Dániel. 2018. „Toward a General Theory of Understanding. Schutzian Theory as Proto-hermeneutics”. Human Studies 41 (3): 333–69. https://doi.org/10.1007/s10746-018-9460-1.

Havrancsik Dániel. 2020. Az értelem genezise. Alfred Schütz tudományos életművének rekonstrukciója. Doktori értekezés, Budapest: ELTE Szociológia Doktori Iskola.

Heidegger, Martin. 1993. „»Már csak egy Isten menthet meg bennünket«. Spiegel-interjú Martin Heideggerrel 1966. szeptember 23-án”. Gondolat-Jel (1–2): 44–59.

Heidegger, Martin. 1994. „Kérdés a technika nyomán”. In A későújkor józansága II, szerkesztette Tillmann J. A., 111–33. Budapest: Göncöl Kiadó.

Heidegger, Martin. 2001. Lét és idő. Budapest: Osiris.

Hejtmánek, Lukáš, Ivana Oravcová, Jiří Motýl, Jiří Horáček és Iveta Fajnerová. 2018. „Spatial knowledge impairment after GPS guided navigation: Eye-tracking study in a virtual town”. International Journal of Human-Computer Studies 116 (augusztus): 15–24. https://doi.org/10.1016/j.ijhcs.2018.04.006.

Hepp, Andreas. 2019. Deep Mediatization. London: Routledge.

Hess, Aaron és Carlos Flores. 2018. „Simply more than swiping left: A critical analysis of toxic masculine performances on Tinder Nightmares”. New Media & Society 20 (3): 1085–1102. https://doi.org/10.1177/1461444816681540.

Hevesi Krisztina. 2019. „Így randizik a magyar online”. Divany.hu https://divany.hu/eletem/2019/04/12/tinder-randi-hevesi-krisztina/.

Hogan, Bernie. 2010. „The Presentation of Self in the Age of Social Media: Distinguishing Performances and Exhibitions Online”. Bulletin of Science, Technology & Society 30 (6): 377–86. https://doi.org/10.1177/0270467610385893.

Holton, Mark. 2019. „Walking with technology: understanding mobility-technology assemblages”. Mobilities 14 (4): 435–51. https://doi.org/10.1080/17450101.2019.1580866.

Huang, Haosheng, Manuela Schmidt és Georg Gartner. 2012. „Spatial Knowledge Acquisition with Mobile Maps, Augmented Reality and Voice in the Context of GPS-based Pedestrian Navigation: Results from a Field Test”. Cartography and Geographic Information Science 39 (2): 107–16. https://doi.org/10.1559/15230406392107.

Ihde, Don. 1984. Technology and the Lifeworld: From Garden to Earth. Bloomington: Indiana University Press.

Illouz, Eva. 1997. Consuming the Romantic Utopia Love and the Cultural Contradictions of Capitalism. Berkeley: University of California Press. https://doi.org/10.1525/9780520917996

Illouz, Eva. 2007. Cold Intimacies: The Making of Emotional Capitalism. Cambridge: Polity Press.

Ingold, Tim. 2002. The Perception of the Environment. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203466025.

Ishikawa, Toru. 2016. „Maps in the Head and Tools in the Hand: Wayfinding and Navigation in a Spatially Enabled Society”. In Community Wayfinding: Pathways to Understanding, 115–36. Cham: Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-319-31072-5_7.

Ishikawa, Toru. 2019. „Satellite Navigation and Geospatial Awareness: Long-Term Effects of Using Navigation Tools on Wayfinding and Spatial Orientation”. The Professional Geographer 71 (2): 197–209. https://doi.org/10.1080/00330124.2018.1479970.

Ishikawa, Toru. 2021. Human Spatial Cognition and Experience: Mind in the World, World in the Mind. London: Routledge. https://doi.org/10.4324/9781351251297

Ishikawa, Toru, Hiromichi Fujiwara, Osamu Imai és Atsuyuki Okabe. 2008. „Wayfinding with a GPS-based mobile navigation system: A comparison with maps and direct experience”. Journal of Environmental Psychology 28 (1): 74–82. https://doi.org/10.1016/j.jenvp.2007.09.002.

Ishikawa, Toru és Kazunori Takahashi. 2014. „Relationships between Methods for Presenting Information on Navigation Tools and Users’ Wayfinding Behavior”. Cartographic Perspectives (75): 17–28. https://doi.org/10.14714/CP75.82.

Jose, Joseph Martin M. 2018. „A critique of Dreyfus’s Kierkegaardian analysis of the Internet”. Philosophia: International Journal of Philosophy 19 (1): 76–94.

Kim, Ji Won és T. Makana Chock. 2015. „Body image 2.0: Associations between social grooming on Facebook and body image concerns”. Computers in Human Behavior 48: 331–39. https://doi.org/10.1016/j.chb.2015.01.009.

Kim, Kyungwan és Otmar Bock. 2021. „Acquisition of landmark, route, and survey knowledge in a wayfinding task: in stages or in parallel?” Psychological Research 85 (5): 2098–2106. https://doi.org/10.1007/s00426-020-01384-3.

Kuczi Tibor. 2011. Munkásprés. A munka kikényszerítésének történeteaz ipari forradalomtól napjainkig. Budapest: L’Harmattan.

Lados Mihály és Tóth Marcell László. 2019. „Autonóm járművek az okos városokban”. Tér-Gazdaság-Ember 7 (1): 159–73.

Latour, Bruno. 1999. „A Collective of Humans and Nonhumans”. In Pandora’s Hope, 174–215. London: Harvard University Press.

Laurier, Eric, Barry Brown és Moira McGregor. 2016. „Mediated Pedestrian Mobility: Walking and the Map App”. Mobilities 11 (1): 117–34. https://doi.org/10.1080/17450101.2015.1099900.

LeFebvre, Leah E. 2018. „Swiping me off my feet”. Journal of Social and Personal Relationships 35 (9): 1205–29. https://doi.org/10.1177/0265407517706419.

Leshed, Gilly, Theresa Velden, Oya Rieger, Blazej Kot és Phoebe Sengers. 2008. „In-car gps navigation: Engagement with and disengagement from the environment”. In Proceeding of the twenty-sixth annual CHI conference on Human factors in computing systems – CHI ’08, szerkesztette Margaret Burnett és Maria Francesca Costabile, 1675–84. New York, New York, USA: ACM Press. https://doi.org/10.1145/1357054.1357316.

Ling, Rich. 2010. „The ‘Unboothed’ Phone: Goffman and the Use of Mobile Communication”. In The Contemporary Goffman, szerkesztette Michael Hviid Jacobsen, 275–92. London: Routledge.

Longhurst, Robyn. 2013. „Using Skype to Mother: Bodies, Emotions, Visuality, and Screens”. Environment and Planning D: Society and Space 31 (4): 664–79. https://doi.org/10.1068/d20111.

Löw, Martina. 2001. Raumsoziologie. Frankfurt am Main: Suhrkamp.

Löw, Martina. 2016. The Sociology of Space. The Sociology of Space. Palgrave Macmillan US. https://doi.org/10.1057/978-1-349-69568-3.

Löw, Martina és Gunter Weidenhaus. 2017. „Borders that relate: Conceptualizing boundaries in relational space”. Current Sociology 65 (4): 553–70. https://doi.org/10.1177/0011392117694804.

Luhmann, Niklas. 1987. Soziale Systeme: Grundriß einer allgemeinen Theorie. Frankfurt am Main: Suhrkamp.

Lupton, Deborah. 2016. The Quantified Self. Cambridge, UK: Polity Press.

Mannheim Károly. 1996. Ideológia és utópia. Budapest: Atlantisz.

Marosán Bence Péter. 2021. „Dualizmus és redukcionizmus között: a megtestesült kogníció paradigmája”. Replika (121–122): 21–33. https://doi.org/10.32564/121-122.2.

Mauss, Marcel. 2000. „A test technikái”. In Szociológia és antropológia, 423–46. Budapest: Osiris.

McLuhan, Marshall. 2001. A Gutenberg-galaxis. A tipográfiai ember létrejötte. Budapest: Trezor.

Mehdizadeh, Soraya. 2010. „Self-Presentation 2.0: Narcissism and Self-Esteem on Facebook”. Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking 13 (4): 357–64. https://doi.org/10.1089/cyber.2009.0257.

Meixner Zoltán. 2004. „Az internet rövid története”. Hvg.hu. 2004.

Merleau-Ponty, Maurice. 2005. Phenomenology of Perception. London: Routledge.

Merleau-Ponty, Maurice. 2012. Az észlelés fenomenológiája. Budapest: L’Harmattan.

Mitev, Kaloyan, Netta Weinstein, Sonya Karabeliova, Thuy-vy Nguyen, Wilbert Law és Andrew Przybylski. 2021. „Social media use only helps, and does not harm, daily interactions and well-being.” Technology, Mind, and Behavior 2 (1). https://doi.org/10.1037/tmb0000033.

Möring, Sebastian. 2019. „Distance and Fear”. In Ludotopia. Spaces, Places and Territories in Computer Games, szerkesztette Espen J. Aarseth és Stephan Günzel, 231–44. Bielefeld: Transcript. https://doi.org/10.14361/9783839447307-013.

Murthy, Dhiraj. 2012. „Towards a Sociological Understanding of Social Media: Theorizing Twitter”. Sociology 46 (6): 1059–73. https://doi.org/10.1177/0038038511422553.

Münzer, Stefan, Hubert D. Zimmer, Maximilian Schwalm, Jörg Baus és Ilhan Aslan. 2006. „Computer-assisted navigation and the acquisition of route and survey knowledge”. Journal of Environmental Psychology 26 (4): 300–308. https://doi.org/10.1016/j.jenvp.2006.08.001.

Newett, Lyndsay, Brendan Churchill és Brady Robards. 2018. „Forming connections in the digital era: Tinder, a new tool in young Australian intimate life”. Journal of Sociology 54 (3): 346–61. https://doi.org/10.1177/1440783317728584.

Ollinaho, Ossi I. 2018. „Virtualization of the life-world”. Human Studies 41 (2): 193–209. https://doi.org/10.1007/s10746-017-9455-3.

O’Neil, Cathy. 2016. Weapons of Math Destruction: How Big Data Increases Inequality and Threathens Democracy. Largo: Crown Books.

Ouhnana, Marouane és Frederick A. A. Kingdom. 2016. „Perceptual-binding in a rotating Necker cube: The effect of context motion and position”. Vision Research 126: 59–68. https://doi.org/10.1016/j.visres.2016.02.005.

Pargman, Daniel és Peter Jakobsson. 2008. „Do you believe in magic? Computer games in everyday life”. European Journal of Cultural Studies 11 (2): 225–44. https://doi.org/10.1177/1367549407088335.

Parush, Avi, Shir Ahuvia és Ido Erev. 2007. „Degradation in Spatial Knowledge Acquisition When Using Automatic Navigation Systems”. In Spatial Information Theory: 8th International Conference, COSIT 2007, szerkesztette Stephan Winter, Matt Duckham, Lars Kulik és Ben Kuipers, 238–54. Berlin: Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-540-74788-8_15.

Parush, Avi és Dafna Berman. 2004. „Navigation and orientation in 3D user interfaces: the impact of navigation aids and landmarks”. International Journal of Human-Computer Studies 61 (3): 375–95. https://doi.org/10.1016/j.ijhcs.2003.12.018.

Páthy Ádám. 2021a. „A kutatások nemzetközi irányai”. In Az önvezető járművek világa. Társadalmi hatások és kihívások, szerkesztette Csizmadia Zoltán és Rechnitzer János, 215–36. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Páthy Ádám. 2021b. „Kényelem és félelem – a várható előnyök és hátrányok”. In Az önvezető járművek világa. Társadalmi hatások és kihívások, szerkesztette Csizmadia Zoltán és Rechnitzer János, 323–54. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Pearce, Lynne. 2017. „‘Driving-as-Event’: re-thinking the car journey”. Mobilities 12 (4): 585–97. https://doi.org/10.1080/17450101.2017.1331007.

Pfaffenberger, Bryan. 2005. „Comments to Aporta and Higgs”. Current Anthropology 46 (5): 748–49.

Picone, Ike. 2015. „Impression Management in Social Media”. In The International Encyclopedia of Digital Communication and Society, szerkesztette Robin Mansell és Peng Hwa, 469–76. Chichester: Wiley. https://doi.org/10.1002/9781118767771.wbiedcs071.

Pólya Tamás. 2012. „Goffman online. Mediatizált dramaturgiai szerepek és közönségek az új mediális (digitális) személyközi kommunikációban”. Századvég (66): 19–49.

Ranzini, Giulia és Christoph Lutz. 2017. „Love at first swipe? Explaining Tinder self-presentation and motives”. Mobile Media & Communication 5 (1): 80–101. https://doi.org/10.1177/2050157916664559.

Real és Araujo. 2019. „Navigation Systems for the Blind and Visually Impaired: Past Work, Challenges, and Open Problems”. Sensors 19 (15): 3404. https://doi.org/10.3390/s19153404.

Rettie, Ruth. 2009. „Mobile Phone Communication: Extending Goffman to Mediated Interaction”. Sociology 43 (3): 421–38. https://doi.org/10.1177/0038038509103197.

Robbins, Jeff. 2010. „GPS navigation... but what is it doing to us?” In Proceedings of the 2010 IEEE Internationl Symposium on Technology and Society: Social Implications of Emerging Technologies, szerkesztette Katina Michael, 309–18. IEEE. https://doi.org/10.1109/ISTAS.2010.5514623.

Rosenfeld, Michael J. 2017. „Marriage, Choice, and Couplehood in the Age of the Internet”. Sociological Science 4: 490–510. https://doi.org/10.15195/v4.a20.

Rosenfeld, Michael J. 2018. „Are Tinder and Dating Apps Changing Dating and Mating in the USA?” In Families and Technology, szerkesztette Jennifer Van Hook, Susan M. McHale és Valarie King, 103–17. Cham: Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-319-95540-7_6.

Rosenfeld, Michael J. és Reuben J. Thomas. 2012. „Searching for a Mate”. American Sociological Review 77 (4): 523–47. https://doi.org/10.1177/0003122412448050.

Rosenfeld, Michael J., Reuben J. Thomas és Sonia Hausen. 2019. „Disintermediating your friends: How online dating in the United States displaces other ways of meeting”. Proceedings of the National Academy of Sciences 116 (36): 17753–58. https://doi.org/10.1073/pnas.1908630116.

Ruginski, Ian T., Sarah H. Creem-Regehr, Jeanine K. Stefanucci és Elizabeth Cashdan. 2019. „GPS use negatively affects environmental learning through spatial transformation abilities”. Journal of Environmental Psychology 64: 12–20. https://doi.org/10.1016/j.jenvp.2019.05.001.

Ruspoli, Tao. 2010. Being in the World. USA.

Ságvári Bence. 2017. „Diszkrimináció, átláthatóság és ellenőrizhetőség. Bevezetés az algoritmusetikába”. Replika (103): 61–79.

Schmitz, Hermann. 2007. Der Leib, der Raum und die Gefühle. Bielefeld: Ed. Sirius.

Schultze, Ulrike. 2010. „Embodiment and presence in virtual worlds: a review”. Journal of Information Technology 25 (4): 434–49. https://doi.org/10.1057/jit.2010.25.

Schutz, Alfred. 1951. „Making Music Together: A Study in Social Relationship”. Social Research 18 (1): 76–97.

Schutz, Alfred. 1962. „On Multiple Realities”. In Collected Papers I.: The Problem of Social Reality, 207–59. The Hague: Martinus Nijhoff. https://doi.org/10.1007/978-94-010-2851-6_9

Schutz, Alfred. 1967. The Phenomenology of the Social World. Evanston, IL: Northwestern University Press.

Schutz, Alfred és Thomas Luckmann. 1973. Structures of the Life-World, Volume 1. London: Heinemann.

Schütz, Alfred. 1984. „A cselekvések köznapi és tudományos értelmezése”. In A fenomenológia a társadalomtudományban, szerkesztette Miklós Hernádi, 178–228. Budapest: Gondolat.

Schütz, Alfred és Thomas Luckmann. 1984. „Az életvilág struktúrái. (Részletek.)”. In A fenomenológia a társadalomtudományban, szerkesztette Miklós Hernádi, 269–320. Budapest: Gondolat.

Scriven, Paul. 2018. „The Phenomenology of the “Other” in Computer Game Worlds”. Games and Culture 13 (2): 193–210. https://doi.org/10.1177/1555412015615294.

Sedgewick, Jennifer R., Meghan E. Flath és Lorin J. Elias. 2017. „Presenting Your Best Self(ie): The Influence of Gender on Vertical Orientation of Selfies on Tinder”. Frontiers in Psychology 8. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2017.00604.

Seiler, Steven J. és Josiah Kidwell. 2016. „Defining the mobile-digital situation within perpetual telecopresence: An exploratory study of the impact of mobile phones on the life-world”. Sociological Spectrum 36 (4): 208–35. https://doi.org/10.1080/02732173.2015.1137254.

Sheller, Mimi. 2004. „Automotive Emotions”. Theory, Culture & Society 21 (4–5): 221–42. https://doi.org/10.1177/0263276404046068.

Sheller, Mimi és John Urry. 2000. „The City and the Car”. International Journal of Urban and Regional Research 24 (4): 737–57. https://doi.org/10.1111/1468-2427.00276.

Sheller, Mimi 2006. „The New Mobilities Paradigm”. Environment and Planning A: Economy and Space 38 (2): 207–26. https://doi.org/10.1068/a37268.

Siegel, Alexander W. és Sheldon H. White. 1975. „The Development of Spatial Representations of Large-Scale Environments”. Advances in Child Development and Behavior 10: 9–55. https://doi.org/10.1016/S0065-2407(08)60007-5.

Sik Domonkos. 2019. „Az »idegélet fokozódásától« a »gyorsulás társadalmáig«: Adalékok a depresszió társadalmi fenomenológiájához”. Replika (112): 47–61. https://doi.org/10.32564/112.6.

Simmel, Georg. 1890. Über sociale Differenzierung. Leipzig: Duncker & Humblot. https://doi.org/10.3790/978-3-428-57712-5

Simmel, Georg. 2004. A pénz filozófiája. Budapest: Osiris.

Simmel, Georg. 2009. Sociology: Inquiries into the Construction of Social Forms. Leiden: Brill. https://doi.org/10.1163/ej.9789004173217.i-698

Smahó Melinda. 2021. „Autonóm járművek a jövő városában”. In Az önvezető járművek világa. Társadalmi hatások és kihívások, szerkesztette Csizmadia Zoltán és Rechnitzer János, 145–80. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Sollie, Paul. 2007. „Computer-Mediated Communication and Criticisms of the Internet: Hubert Dreyfus’ Criticism from the Perspective of Karl Jaspers’ Philosophy of Communication”. Existenz: An International Journal in Philosophy, Religion, Politics, and the Arts 2 (1–2): 40–50.

Solovyeva, Olga és Olga Logunova. 2018. „Self-presentation Strategies Among Tinder Users: Gender Differences in Russia”. In Digital Transformation and Global Society, szerkesztette Daniel A. Alexandrov, Alexander V. Boukhanovsky, Andrei V. Chugunov, Yury Kabanov és Olessia Koltsova, 474–82. Cham: Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-02843-5_39

Steets, Silke. 2019. „Games as provinces of meaning”. In Archtectonics of Game Spaces: The Spatial Logic of the Virtual and Its Meaning for the Real, szerkesztette Andri Gerber és Ulrich Götz, 85–93. Bielefeld: Transcript. https://doi.org/10.1515/9783839448021-006

Ströker, Elisabeth. 1987. Investigations in the Philosophy of Space. Athens, OH: Ohio University Press.

Sumartojo, Shanti, Sarah Pink, Deborah Lupton és Christine Heyes LaBond. 2016. „The affective intensities of datafied space”. Emotion, Space and Society 21: 33–40. https://doi.org/10.1016/j.emospa.2016.10.004.

Sumter, Sindy R., Laura Vandenbosch és Loes Ligtenberg. 2017. „Love me Tinder: Untangling emerging adults’ motivations for using the dating application Tinder”. Telematics and Informatics 34 (1): 67–78. https://doi.org/10.1016/j.tele.2016.04.009.

Szijártó Zsolt. 2022. Sokszínű médiavilágok. A mindennapi élet és a médiakutatás antropológiai dimenziói. Budapest: Gondolat Kiadó.

Tengelyi László. 1998. Élettörténet és sorsesemény. Budapest: Atlantisz.

Thomas, William Isaac és Dorothy Swaine Thomas. 1928. The Child in America: Behavior Problems and Programs. New York: Knopf.

Thrift, Nigel. 2004. „Driving in the City”. Theory, Culture & Society 21 (4–5): 41–59. https://doi.org/10.1177/0263276404046060.

Tifferet, Sigal és Iris Vilnai-Yavetz. 2014. „Gender differences in Facebook self-presentation: An international randomized study”. Computers in Human Behavior 35: 388–99. https://doi.org/10.1016/j.chb.2014.03.016.

Tiggemann, Marika és Isabella Anderberg. 2020. „Muscles and bare chests on Instagram: The effect of Influencers’ fashion and fitspiration images on men’s body image”. Body Image 35: 237–44. https://doi.org/10.1016/j.bodyim.2020.10.001.

Tijmes, Pieter. 2001. „Albert Borgmann: Technology and the Character of Everyday Life”. In American Philosophy of Technology: The Empirical Turn, szerkesztette Hans J. Achterhuis, 11–36. Bloomington: Indiana University Press.

Tinder. 2022. „Powering Tinder® – The Method Behind Our Matching”. https://www.tinderpressroom.com/powering-tinder-r-the-method-behind-our-matching.

Tóth Péter. 2019. „Az autózás mint társadalmi-technikai rendszer”. Tér-Gazdaság-Ember 7 (1): 33–59.

Tóth Péter. 2021a. „Autóhasználati preferenciák és lehetséges megoldások”. In Az önvezető járművek világa. Társadalmi hatások és kihívások, szerkesztette Csizmadia Zoltán és Rechnitzer János, 355–81. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Tóth Péter. 2021b. „Az automobilitás magyarországi sajátosságai”. In Az önvezető járművek világa. Társadalmi hatások és kihívások, szerkesztette Csizmadia Zoltán és Rechnitzer János, 181–212. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Tyson, Gareth, Vasile C. Perta, Hamed Haddadi és Michael C. Seto. 2016. „A First Look at User Activity on Tinder”. arXiv:1607.01952. https://arxiv.org/abs/1607.01952v1.

Urry, John. 2004. „The ‘System’ of Automobility”. Theory, Culture & Society 21 (4–5): 25–39. https://doi.org/10.1177/0263276404046059.

Vandenberg, Ann E. 2016. „Human Wayfinding: Integration of Mind and Body”. In Community Wayfinding: Pathways to Understanding, szerkesztette Rebecca H. Hunter, Lynda A. Anderson és Basia L. Belza, 17–32. Cham: Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-319-31072-5_2.

Váradi, Monika. 2020. „Az (im)mobilitás dinamikái vidéki terekben – szakirodalmi kitekintés, empirikus kiegészítésekkel”. Tér és Társadalom 34 (3): 114–41. ttps://doi.org/10.17649/TET.34.3.3285

Verbeek, Peter-Paul. 2001. „Don Ihde: The Technological Lifeworld”. In American Philosophy of Technology: The Empirical Turn, szerkesztette Hans J. Achterhuis, 119–46. Bloomington: Indiana University Press.

Viljoen, Marga. 2010. „Embodiment and the experience of built space: The contributions of Merleau-Ponty and Don Ihde”. South African Journal of Philosophy 29 (3): 306–29. https://doi.org/10.4314/sajpem.v29i3.59153.

Waldenfels, Bernhard. 2009. Ortsverschiebungen, Zeitverschiebungen. Frankfurt am Main: Suhrkamp.

Ward, Janelle. 2017. „What are you doing on Tinder? Impression management on a matchmaking mobile app”. Information, Communication & Society 20 (11): 1644–59. https://doi.org/10.1080/1369118X.2016.1252412.

Weber, Max. 1987. Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai 1. Szociológiai kategóriatan. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Weber, Max. 1998. „The “Objectivity” of Knowledge in Social Science and Social Policy”. In Collected Methodological Writings, szerkesztette Hans Henrik Bruun és Sam Whimster, 100–138. London: Routledge.

Widlok, Thomas. 2005. „Comments to Aporta and Higgs”. Current Anthropology 46 (5): 750–51.

Willis, Katharine S., Christoph Hölscher, Gregor Wilbertz és Chao Li. 2009. „A comparison of spatial knowledge acquisition with maps and mobile maps”. Computers, Environment and Urban Systems 33 (2): 100–110. https://doi.org/10.1016/j.compenvurbsys.2009.01.004.

Zhao, Shanyang. 2004. „Consociated Contemporaries as an Emergent Realm of the Lifeworld: Extending Schutz’s Phenomenological Analysis to Cyberspace”. Human Studies 27 (1): 91–105. https://doi.org/10.1023/B:HUMA.0000012246.33089.68.

Zhao, Shanyang. 2005. „The Digital Self: Through the Looking Glass of Telecopresent Others”. Symbolic Interaction 28 (3): 387–405. https://doi.org/10.1525/si.2005.28.3.387.

Zhao, Shanyang. 2015. „Constitution of Mutual Knowledge in Telecopresence: Updating Schutz’s Phenomenological Theory of the Lifeworld”. Journal of Creative Communications 10 (2): 105–27. https://doi.org/10.1177/0973258615597376.

Zheng, Elise Li. 2021. „Interpreting fitness: self-tracking with fitness apps through a postphenomenology lens”. AI & Society (február). https://doi.org/10.1007/s00146-021-01146-8.

Zörgő Szilvia. 2021. „Szelf és kultúra mint a test kiterjesztése. Bevezetés az embodiment-paradigmáról szóló blokkhoz”. Replika (121–122): 7–20. https://doi.org/10.32564/121-122.1.