A magyar nyelv értelmező szótára. https://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/elolap.php

A magyar nyelv nagyszótára. https://nagyszotar.nytud.hu/index.html

Aikhenvald, Alexandra Yurievna: Evidentiality, Oxford, Oxford University Press, 2004. https://doi.org/10.1093/oso/9780199263882.001.0001

Aikhenvald, Alexandra Yurievna: Semi-direct speech: Manambu and beyond, Language Sciences, vol. 30, 2008/4, 383–422. https://doi.org/10.1016/j.langsci.2007.07.009

Anderegg, Johannes: Fikcionalitás és esztétikum, ford. V. Horváth Károly, in Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 2. Történet és fikció, Budapest, Kijárat, 1998, 43–60.

Angyalosi Gergely: Az intertextualitás kalandja, Helikon, XLII. évf., 1996/1–2, 3–9.

Assmann, Jan: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban, ford. Hidas Zoltán, Budapest, Atlantisz, 1999.

Bahtyin, Mihail: A beszéd és a valóság. Filozófiai és beszédelméleti írások, ford. Könczöl Csaba – Orosz István, Budapest, Gondolat, 1986.

Bahtyin, Mihail: A szó a regényben, ford. Patkós Éva, in Bahtyin, Mihail: A tett filozófiája. A szó regényben, Budapest, Osiris, 2007.

Bally, Charles: Le style indirect libre en français moderne, Germanisch–Romanische Monatsschrift, vol. 4, 1912/11, 549–556, 597–606.

Banfield, Ann: Unspeakable sentences. Narration and representation in the language of fiction, Boston, Routledge, 1982.

Barthes, Roland: A szerző halála, ford. Babarczy Eszter, in Barthes, Roland: A szöveg öröme, Budapest, Osiris, 1996, 50–55.

Barthes, Roland: La mort de l’auteur, in Barthes, Roland: Le plaisir du texte, Paris, Seuil, 1984.

Bartlett, Frederic Charles: Remembering: A Study in Experimental and Social Psychology, Cambridge, Cambridge University Press, 1932.

Beaugrande, Robert-Alain de – Dressler, Wolfgang, U.: Bevezetés a szövegnyelvészetbe, Budapest, Corvina, 2000.

Bencédy József – Fábián Pál – Rácz Endre – Velcsov Mártonné: A mai magyar nyelv, Budapest, Tankönyvkiadó, 1976.

Blank, Andreas – Koch, Peter (eds.): Historical semantics and cognition, Berlin – New York, Mouton, 1999. https://doi.org/10.1515/9783110804195

Bod Péter: A Szent Bibliának a históriája, Szeben, Sárdi Sámuel, 1748.

Broich, Ulrich – Pfister, Manfred (Hrsg.): Intertextualität. Formen, Funktionen, anglistische Fallstudien, Tübingen, Niemeyer Verlag, 1985. https://doi.org/10.1515/9783111712420

Chappelle, Hilary: Variation in the grammaticalization of complementizers from verba dicendi in Sinitic languages, Linguistic Typology, vol. 12, 2008/1, 45–98. https://doi.org/10.1515/LITY.2008.032

Chatman, Seymour: Story and discourse. Narrative structure in fiction and film, Ithaca–London, Cornell University Press, 1978.

Cohan, Steven – Shires, Linda M.: Telling stories. A theoretical analysis of narrative fiction, New York – London, Routledge, 1988.

Cohn, Dorrit: Transparent minds. Narrative modes for presenting conciousness in fiction, Princeton NJ, Princeton University Press, 1978. https://doi.org/10.1515/9780691213125

Compagnon, Antoine: La seconde main ou le travail de la citation, Paris, Seuil, 1979.

Coulmas, Florian (ed.): Direct and Indirect Speech. Trends in linguistics studies and monographs 31, Berlin – New York – Amsterdam, Mouton de Gruyter, 1986.

Csontos Nóra – Dér Csilla Ilona – Furkó Péter: Idézés – önidézés – ’én’-idézés, Magyar Nyelvőr, 143. évf., 2019/4, 481–494.

Csontos Nóra – Tátrai Szilárd: Az idézés pragmatikai megközelítése. Az idézési módok vizsgálatának lehetőségei a magyar nyelvű írásbeliségben, Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII, Budapest, Akadémiai, 2008, 59–119.

Csontos Nóra: A kihagyás és a megszakítás alakulástörténete, Magyar Nyelvőr, 131. évf., 2007/1, 87–98.

Csontos Nóra: A műszaki szöveg szövegtipológiai elemzése. A használati utasítás szövegtipológiai elemzése, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 147–168.

Csontos Nóra: A párbeszéd jelölésének alakulása, in Zsilinszky Éva – Érsok Nikoletta Ágnes – Slíz Mariann (szerk.): Félúton, Budapest, ELTE, 2006, 29–37. https://doi.org/10.1260/095745606779319723

Csontos Nóra: Az egyenes idézés jelölésének alakulása, in Mártonfi Attila – Papp Kornélia – Slíz Mariann (szerk.): 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére, Budapest, Argumentum, 2006, 570–579.

Csontos Nóra: Az idézés kognitív szemantikai megközelítése. Az idéző rész szerepe és viszonya az idézettel, in Tolcsvai Nagy Gábor – Tátrai Szilárd (szerk.): Konstrukció és jelentés. Tanulmányok a magyar nyelv funkcionális kognitív leírására, Budapest, ELTE, 2012, 195–210.

Csontos Nóra: Az idézés mint adaptív tevékenység. Idézés a tudományos diskurzusban, Jel-Kép, 7. évf., 2018/4, 51–61. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2018.4.51

Csontos Nóra: Az idézés mint újrakonstruálás. Az idéző tevékenység az egyenes idézésben, Jelentés és Nyelvhasználat, 3. évf., 2016, 1–19. https://doi.org/10.14232/jeny.2016.1.1

Csontos Nóra: Az idézés működése az egyetemi tankönyvekben, in Ludányi Zsófia – Jánk István – Domonkosi Ágnes (szerk.): A nyelv perspektívája az oktatásban, Eger, Líceum, 2020, 209–224. https://doi.org/10.17048/Pelikon2018.2020.209

Csontos Nóra: Az idézetek jelölésének módja a magyar nyelvű nyomtatványokban, Magyar Nyelvőr, 128. évf., 2004/2, 242–256.

Csontos Nóra: Az írásjelek alkalmazásának alakulástörténete a 17. század közepétől a 19. század elejéig keletkezett magyar nyelvű nyomtatványokban, Bölcsészdoktori értekezés, Budapest, ELTE BTK, 2009, https://edit.elte.hu/xmlui/static/pdf-viewer-master/external/pdfjs-2.1.266-dist/web/viewer.html?file=https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/46189/Kd_11034.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Csontos Nóra: Figyelemirányítás a mondás konstruálásában. A mutató névmási elem jelenléte és szerepe az idézésben, in Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.): Tanulmányok a deixisről, ELTE, Eötvös József Collegium, 2022, 141–164.

Csontos Nóra: Kontextualizáció, konstruálás, idézés. Az idéző adaptív tevékenysége a mond-dal alkotott idézésekben, in Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.): Kontextualizáció és metapragmatikai tudatosság, Budapest, ELTE Eötvös József Collegium, 2019, 113–135.

Csontos Nóra: Szakszöveg-tipológia. Szakszövegtípusok vizsgálata társas-kognitív keretben, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2020.

Csontos, Nóra: Zitation als Adaption, in Lőrincz, Csongor – Görbe, Tamás – Halász, Hajnalka (Hrsg.): Berliner Beiträge zur Hungarologie 20, Berlin, Humboldt Universität, 2019, 136–147.

Dällenbach, Lucien: Intertexte et autotexte, Poétique, n°27, septembre 1976, 382–396.

Dällenbach, Lucien: Intertextus és autotextus, ford. Bónus Tibor, Helikon, XLII. évf., 1996/1–2, 51–66.

De Man, Paul: Az önéletrajz mint arcrongálás, ford. Fogarasi György, Pompeji, 8. évf., 1997/2–3, 93–107.

Dér Csilla Ilona – Csontos Nóra – Furkó Péter: A mondván diskurzusjelölő variációs pragmatikai elemzése 1–2., Magyar Nyelv, CXVI. évf., 2020/1, 40–48 és 2020/2, 156–165. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2020.2.156

Dér Csilla Ilona: Eltűnt főmondatok nyomában: a pozitív és a negatív érzelmeket kifejező és erősítő hogy kötőszós inszubordinált mellékmondatok kialakulásáról a magyarban, in Balogné Bérces Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla (szerk.): Nyelvelmélet és diakrónia 4., Budapest–Piliscsaba, PPKE BTK, 2020, 31–45.

Dér Csilla Ilona: Inszubordinált (függetlenedett) mellékmondatok a magyar beszélt és írott beszélt nyelvben, Beszédkutatás 27, 2019, 206–220.

Dér, Csilla Ilona: Types and functions of insubordinate complement clauses with hogy ‘that’ in Hungarian, Journal of pragmatics, vol. 208, 2023, 115–137. https://doi.org/10.1016/j.pragma.2023.02.007

Dér Csilla: Tudományos műfajok – szaknyelvi műfajok, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 131–146.

Dixon, Robert Malcolm W.: Complement clauses and complementation strategies in typological pespective, in Palmer, Frank Robert (ed.): Grammar and meaning: essays in honour of Sir John Lyons, Cambridge, Cambridge University Press, 1995, 175–220. https://doi.org/10.1017/CBO9780511620638.011

Dömötör Adrienne: Tendenciák az idéző főmondat alakulásában a kései ómagyarban és a középmagyar kor elején, Magyar Nyelv, XCVIII. évf., 2002/1, 56–74.

Dömötör Adrienne: „hogy úgy mondjam (vagy nem tudom, hogy)”, in Tátrai Szilárd – Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg, szövegtípus, nyelvtan, Budapest, Tinta, 2008, 221–230.

Dömötör Adrienne: A grammatikailag jelölt idézések a könyvnyomtatás első évtizedeiben, Magyar Nyelv, LXXXIV. évf., 1988/3, 283–295.

Dömötör Adrienne: A hogy úgy mondjam diskurzusjelölő, Magyar Nyelv, CIV. évf., 2008/4, 427–442.

Dömötör Adrienne: A magyar nyelv egyenes idézeteinek és idéző mondategységeinek kapcsolatáról, Magyar Nyelvőr, 107. évf., 1983/4, 472–481.

Dömötör Adrienne: A mondván és az úgymond diskurzusjelölő elemek keletkezése idéző szerkezetből, Magyar Nyelv, CXI. évf., 2015/1, 21–37. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2015.1.21

Dömötör Adrienne: Az úgy mond-tól az úgymondig. Egy diskurzusjelölő elem története az ómagyar kortól napjainkig, Magyar Nyelvőr, 132. évf., 2008/1, 37–52.

Dömötör Adrienne: Idézett szerkezetből keletkezett diskurzusjelölők és követőik, in Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VII., Szeged, SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék, 2013, 29–39.

Dömötör Adrienne: Idéző szerkezetből diskurzusjelölő elem: a mondván szerepe és története, in Csepregi Márta – Kubínyi Katalin – Jari Sivonen (szerk.): Grammatika és kontextus. Új szempontok az uráli nyelvek kutatásában III., Budapest, ELTE, 2013, 20–30.

Dömötör Adrienne: Idézőjelben mondom, in Keszler Borbála – Tátrai Szilárd (szerk.): Diskurzus a grammatikában, grammatika a diskurzusban, Budapest, Tinta, 2009, 312–321.

Eco, Umberto: Hat séta a fikció erdejében, ford. Schéry András, Budapest, Európa, 1995.

Eőry Vilma (főszerk.): Értelmező szótár+, Budapest, Tinta, 2007.

Evans, Nicholas: Some problems in the typology of quotation: a canonical approach, in Brown, Dunstan – Chumakina, Marina – Corbett, Greville G. (eds.): Canonical Morphology and Syntax, Oxford, Oxford University Press, 2013, 66–98. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199604326.003.0004

Eysenck, Michael W. – Keane, Mark T.: Kognitív pszichológia, ford. Bocz András, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997.

Fehér Erzsébet: Szöveg és nyilatkozat, in Csatár Péter – Maitz Péter – Tronka Krisztián (szerk.): A nyelvtantól a szövegtanig. Tanulmányok Kocsány Piroska tiszteletére, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2001, 285–299.

Fehér M. István: Szóbeliség, írásbeliség, hermeneutika, Világosság, XLIX. évf., 2008/6, 25–48.

Gadamer, Hans-Georg: Igazság és módszer, ford. Bonyhai Gábor, Budapest, Gondolat, 1984.

Gadamer, Hans-Georg: Szöveg és interpretáció, ford. Hévizi Ottó, in Bacsó Béla (szerk.): Szöveg és interpretáció, Budapest, Cserépfalvi, 1991, 17–41.

Gallasy Magdolna: Szövegtörténet, in Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet, Budapest, Osiris, 2003, 561–576.

Garric, Nathalie – Calas, Frédéric: Introduction à la pragmatique, Paris, Hachette, 2007.

Geeraerts, Dirk – Cuyckens, Hubert (eds.): The Oxford handbook of cognitive linguistics, Oxford, Oxford University Press, 2007.

Geeraerts, Dirk: Diachronic Prototype Semantics: A Contribution to Historical Lexicology, Oxford, Clarendon Press, 1997. https://doi.org/10.1093/oso/9780198236528.001.0001

Genette, Gérard: Discours du récit, in Genette, Gérard: Figures III, Paris, Seuil, 1972, 66–267.

Genette, Gérard: Palimpsestes. La littérature au second degré, Seuil, Paris, 1982.

Genette, Gérard: Transztextualitás, ford. Burján Monika, Helikon, XLII. évf., 1996/1–2, 82–90.

Givón, Talmy: Syntax. A functional-typological introduction, Vol. 2., Amsterdam–Philadelphia, John Benjamins, 1990. https://doi.org/10.1075/z.50

Gruber, Helmut et al.: Genre, Habitus und wissenschaftliches Schreiben, Münster, LIT, 2006.

Haader Lea: Az alárendelő mondatok: Az alanyi, állítmányi, tárgyi és határozói mellékmondatok, in Benkő Loránd (főszerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2, Budapest, Akadémiai, 1995, 506–666.

Haader Lea: Az összetett mondat. Az alárendelő mondat, in Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet, Budapest, Osiris, 2003, 500–551.

Haader Lea: Részrendszerváltozás az összetett mondatokban, in Büky László – Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei I. Magyar és finnugor mondattörténet, Szeged, JPTE, 1999, 59–66.

Haader Lea: Változások a történeti szintaxisban – pragmatikai háttérrel, Magyar Nyelvőr, 128. évf., 2004/4, 464–469.

Hadrovics László: A funkcionális magyar mondattan alapjai, Budapest, Akadémiai, 1969.

Hamburger, Käte: The Logic of Literature, transl. by Rose, Marilynn J., Bloomington, Indiana University Press, 1973.

Harris, Alice C. – Cambell, Lyle: Historical syntax in crosslinguistic perspective, Cambridge, Cambridge University Press, 1995.

Harris, Zellig: Discourse analysis, Language, vol. 28, 1952/1, 1–30. https://doi.org/10.2307/409987

Heine, Bernd – Kuteva, Tania: World lexicon of grammaticalization, Cambridge, Cambridge University Press, 2002. https://doi.org/10.1017/CBO9780511613463

Heinemann, Wolfgang: Zur Eingrenzung des Intertextualitätsbegriffs aus textlinguistischer Sicht, in Klein, Josef – Fix, Ulla (Hrsg.): Textbeziehungen. Linguistische und literaturwissenschaftliche Beiträge zur Intertextualität, Tübingen, Stauffenburg, 1997, 21–38.

Herczeg Gyula: A modern magyar próza stílusformái, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975.

Holler, Anke: Alles eine Frage der Perspektive – Zur sogenannten erlebten Rede im narrativen Text, ZGL, vol. 47, 2019/1, 28–69. https://doi.org/10.1515/zgl-2019-0002

Horváth Péter: A szereplőkonstruálás mintázatai történelmi tárgyú narratívákban, Budapest, Akadémiai, 2020. https://doi.org/10.1556/9789634545958

Horváth Péter: Igei konstrukciók szótári feldolgozásának lehetőségei, in Tátrai Szilárd – Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): A magyar mondat és kontextuális környezete, Budapest, ELTE Eötvös, 2022, 107–137.

Humboldt, Wilhelm von: Az emberi nyelvek szerkezetének különbözőségéről és ennek az emberi szellemre gyakorolt hatásáról, ford. Rajnai László, in Telegdi Zsigmond – Ara-Kovács Attila (szerk.): Wilhelm von Humboldt válogatott írásai, Budapest, Európa, 1985, 69–115.

Imrényi András: Az elemi mondat viszonyhálózata, in Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Nyelvtan, Budapest, Osiris, 2017, 664–760.

Iser, Wolfgang: A fiktív és az imaginárius, ford. Molnár Gábor Tamás, Budapest, Osiris, 2001.

Jäger, Andreas: Reported speech constructions and the grammaticalization of hearsay evidentiality: a cross-linguistic survey, STUF, vol. 63, 2010/3, 177–195. https://doi.org/10.1524/stuf.2010.0018

Jauss, Hans Robert: A recepció elmélete, ford. Kulcsár-Szabó Zoltán, in Kulcsár-Szabó Zoltán (szerk.): Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika, Budapest, Osiris, 1999, 9–35.

Károly Sándor: Az idézés módjai, in Benkő Loránd (főszerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2, Budapest, Akadémiai, 1995, 824–834.

Kemmer, Suzanne – Barlow, Michael: Introduction: A usage-based conception of language, in Barlow, Michael – Kemmer, Suzanne (eds.): Usage-based models of language, Stanford, California, Center for the Study of Language and Information, 2000, vii–xxviii.

Keszler Borbála: A magyar írásjelhasználat története a XVII. század közepéig, Budapest, Akadémiai, 1995.

Keszler Borbála: Írásjeltan. Az írásjelhasználat szabályai, problémái és története, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004.

Klemm Antal: Magyar történeti mondattan, Pécs, Pécsi Egyetemi Könyvkiadó, é. n.

Kocsány Piroska: A szabad függő beszédtől a belső monológig, in Szathmári István (szerk.): Hol tart ma a stilisztika? Stíluselméleti tanulmányok, Budapest, Tankönyvkiadó, 1996, 329–349.

Kristeva, Julia: A szövegstrukturálás problémája, ford. Kovács Tímea, Helikon, XLII. évf., 1996/1–2, 14–22.

Kristeva, Julia: Bahtyin: A szó, a párbeszéd és a regény, ford. Koudeláné Sziklay Zsuzsanna, Helikon, XIV. évf., 1968/1, 115–125.

Kristeva, Julia: Bakhtine, le mot, le dialogue et le roman, Critique, n° 239, avril, 1967, 438–465.

Kristeva, Julia: Problèmes de la structuration du texte, in Kristeva, Julia: Théorie d’ensemble, Paris, Seuil, 1968, 297–316.

Kubitsch Rebeka: Az evidencialitás és az első személy kapcsolata az udmurt nyelvben, Nyelvtudományi Közlemények 115, 2019, 85–108.

Kubitsch Rebeka: Evidencialitás az udmurt nyelvben, Bölcsészdoktori értekezés, Szeged, SZTE, 2022.

Kugler Nóra: Az összetett mondat, in Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Nyelvtan, Budapest, Osiris, 2017, 806–895.

Kugler Nóra: Megfigyelés és következtetés a nyelvi tevékenységben, Budapest, Tinta, 2015.

Kulcsár Szabó Ernő: Megértés – történés – létesülés, in Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Megértés és megértetés. Magyarázat a bölcsészettudományokban, Budapest, Gondolat, 2017, 13–37.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Intertextualitás: létmód és/vagy funkció?, Irodalomtörténet, 26. (76.) évf., 1995/4, 495–541.

Kuna Ágnes – Hámori Ágnes: „Hallgatom, mi a panasz?” A metapragmatikai reflexiók szerepei és mintázatai az orvos-beteg interakcióban, in Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.): Kontextualizáció és metapragmatikai tudatosság, Budapest, ELTE Eötvös Collegium, 2019, 215–240.

Kuna Ágnes – Simon Gábor: Műfaj, szövegtípus, szövegfajta. Nézőpontok, kategóriák, modellek a szövegnyelvészeti kutatásban, Magyar Nyelv, CXIII. évf., 2017/3, 257–275. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2017.3.257

Kuna Ágnes: Az orvosi recept mint szövegtípus a 16–17. században. 1. rész, Magyar Nyelv, CXII. évf., 2016/4, 385–400. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2016.4.385

Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd: Személyek és/vagy dolgok. A harmadik személyű és a mutató névmási deixis a magyarban, in Tolcsvai Nagy Gábor – Tátrai Szilárd (szerk.): Konstrukció és jelentés. Tanulmányok a magyar nyelv funkcionális kognitív leírására, Budapest, ELTE DiAGram Funkcionális Nyelvészeti Műhely, 2012, 231–257.

Laczkó Krisztina: A diskurzusdeixis mint a metapragmatikai tudatosság kifejezője, in Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.): Kontextualizáció és metapragmatikai tudatosság, Budapest, Eötvös József Collegium, 2022, 241–264.

Laczkó Krisztina: A mutató névmási deixisről, in Tolcsvai Nagy Gábor – Ladányi Mária (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből, Budapest, Akadémiai, 2008, 309–347.

Laczkó, Krisztina: Space deixis, discours deixis and anaphore, Acta Linguistica, vol. 57, 2010/1, 99–117. https://doi.org/10.1556/ALing.57.2010.1.5

Laczkó Krisztina: Térdeixis és mutató névmások a magyarban, in Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.): Elmélet és módszer, Budapest, Eötvös József Collegium, 2014, 223–236.

Langacker Ronald W.: Cognitive grammar, A basic introduction, Oxford, Oxford University Press, 2008. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780195331967.001.0001

Langacker, Ronald W.: Foundations of cognitive grammar. Volume I. Theoretical prerequisites, Stanford, Stanford University Press, 1987.

Langacker, Ronald W.: Foundations of cognitive grammar. Volume II. Descriptive application, Stanford, Stanford University Press, 1991.

Langacker, Ronald W.: Grammar and conceptualization, Berlin – New York, Mouton de Gruyter, 1999. https://doi.org/10.1515/9783110800524

Levinson, Stephen C.: Pragmatics, Cambridge, Cambridge University Press, 1983.

Li, Charles N.: Direct and Indirect speech: A functional study, in Coulmas, Florian (ed.): Direct and Indirect Speech. Trends in linguistics studies and monographs 31, Berlin – New York – Amsterdam, Mouton de Gruyter, 1986, 29–46. https://doi.org/10.1515/9783110871968.29

Luhmann, Niklas: Bevezetés a rendszerelméletbe, Budapest, Gondolat, 2006.

Maingueneau, Dominique: Approche de l’énonciation en liguistique française, Paris, Hachette, 1981.

Maingueneau, Dominique: Éléments de liguistique pour le texte littéraire, Paris, Bordas, 1986.

Marmaridou, Sophia S.: Pragmatic meaning and cognition, Amsterdam–Philadelphia, John Benjamins, 2000. https://doi.org/10.1075/pbns.72

Mey, Jacob L.: Adaptability, in Mey, Jacob L. (ed.): Concise encyclopedia of pragmatics, Amsterdam, Elsevier, 1998, 4–7.

Mey, Jacob L.: Pragmatics, in Mey, Jacob L. (ed.): Concise encyclopedia of pragmatics, Amsterdam–Philadelphia, John Benjamins, 1998, 716–738.

Mey, Jacob L.: Pragmatics. An introduction, Second edition, Oxford, Blackwell, 2001.

Mohay Zsuzsanna: Boszorkányperek múlt időben, in Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.): A magyar nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VIII, Szeged, SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék, 2015, 121–128.

Murvai Olga: Szöveg és jelentés. A szabad függő beszéd szövegnyelvészeti vizsgálata, Bukarest, Kriterion, 1980.

Németh Renáta: Múlt idejű igerendszerünk a korai középmagyar korban, in Büky László – Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei II, Szeged, SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék, 2001, 131–138.

Németh T. Enikő: Intenciók és nézőpontok a nyelvhasználatban, in Kugler Nóra – Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.): A megismerés és az értelmezés konstrukciói. Tanulmányok Tolcsvai Nagy Gábor tiszteletére, Budapest, Tinta, 112–126.

Ong, Walter: A szöveg mint interpretáció, ford. Schreiner Orsolya, in Nyíri Kristóf – Szécsi Gábor (szerk.): Szóbeliség és írásbeliség, Budapest, Áron,1998, 143–165.

Oravecz, Csaba – Váradi, Tamás – Sass, Bálint: The hungarian gigaword corpus, http://www.lrec-conf.org/proceedings/lrec2014/pdf/681_Paper.pdf

Papp Zsuzsanna: Az idézés módjai, in Benkő Loránd (főszerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana I, Budapest, Akadémiai, 1991, 780–781.

Parodi, Giovanni: Written genres in University Studies: Evidence from an Academic Corpus of Spanish in Four Disciplines, in Bazerman, Charles et al. (eds.): Genre in changing world, Colorado, WAC Clearinghouse, 2009, 483–502. https://doi.org/10.37514/PER-B.2009.2324.2.24

Pascal, Roy: The dual voice. Free indirect speech and its functioning in the ninetheenth century European novel, Manchester, Manchester University Press, 1977.

Pozsvai Györgyi: Nézőpont és közlésmód, Literatura, 19. évf., 1993/2, 130–148.

Rácz Endre – Szemere Gyula: Mondattani elemzések, Budapest, Tankönyvkiadó, 1972.

Riffaterre, Michael: Az intertextus nyoma, ford. Sepsi Enikő, Helikon, XLII. évf., 1996/1–2, 67–81.

Riffaterre, Michael: La trace de l’intertexte, La Pensée, n° 215, octobre, 1980, 4–19.

Robinson, Edward A.: The cognitive foundations of pragmatic principles: implications for theories of linguistic and cognitive representation, in Nuyts, Jan – Pederson, Eric (eds.): Language and conceptualization, Cambridge, Cambridge University Press, 1997, 253–271. https://doi.org/10.1017/CBO9781139086677.011

Roncador, Manfred von: Zwischen direkter und indirekter Rede. Nichtwörtliche direkte Rede, erlebte Rede, logophorische Konstruktionen und Verwandtes, Tübingen, Niemeyer, 1988. https://doi.org/10.1515/9783111678764

Rosch, Eleanor: Human Categorization, in Warren, N. (ed.): Studies in Cross-Cultural Pshychology, Vol. I., London, Academic Press, 1977, 1–49.

Rosier, Laurence: Le discours rapporté. Histoire, théories, pratique, Paris–Bruxelles, Duculot, 1999. https://doi.org/10.1163/9789004454866_003

Rumelhart, David E. – Ortony, Andrew: The Representation of Knowledge in Memory, in Anderson, Richard C. – Spiro, Rand J. – Montague, William E. (eds.): Schooling and the acquisition of knowledge, Hillsdale, NJ., Erlbaum, 1977, 99–135. https://doi.org/10.4324/9781315271644-10

Sanders, José – Spooren, Wilbert: Perspective, subjectivity, and modality from a cognitive linguistic point of view, in Liebert, Wolf-Andreas – Redeker, Gisela – Waugh, Linda (eds.): Discourse and perspective in cognitive linguistics, Amstredam–Philadelphia, John Benjamins, 1997, 85–112. https://doi.org/10.1075/cilt.151.08san

Sárosi Zsófia: Az ómagyar kor. Morfématörténet, in Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet, Budapest, Osiris, 2003, 352–371.

Sárosi Zsófia: Az ősmagyar kor. Morfématörténet, in Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet, Budapest, Osiris, 2003, 129–172.

Short, Michael: Understanding texts: point of view, in Brown, Gillian – Malmkjaer, Kirsten – Pollitt, Alastair – Williams, John (eds.): Language and understanding, Oxford, Oxford University Press, 1994, 170–190.

Sinha, Chris: The epigenesis of symbolization, 2009, https://citeseerx.ist.psu.edu/document?repid=rep1&type=pdf&doi=6fa7f6731299bc917dfa9490965a136272779371

Spitzer, Leo: Zur Entstehung der sogenannten Erlebte Rede, Germanisch–Romanische Monatsschrift, vol. 16, 1928, 327–332.

Stanzel, Franz Karl: A theory of narrative. Cambridge, Cambridge University Press, 1984.

Stanzel, Franz Karl: Az elbeszélés elmélete, ford. Bata János, Tanulmányok, 18. évf., 1988/21, 21–26.

Steinberg, Günter: Erlebte Rede, Ihre Eigenart und ihre Formen in neurer deutscher, französischer und englischer Erzählliteratur, Göppingen, Kümmerle, 1971.

Szabó Dénes: A mai magyar nyelv II, Budapest, Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat, 1958.

Szeverényi Sándor – Sipőcz Katalin: Szibériai uráli nyelvek idéző szerkezetei, in É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla (szerk.): Nyelvelmélet és kontaktológia 4., Budapest, PPKE, 2019, 127–146.

Szeverényi Sándor: Az evidencialitás kulturális magyarázatának lehetséges történeti vonatkozásai az északi szamojéd nyelvekben, Folia Uralica Debreceniensia 27, 2020, 283–306.

Taavitsainen, Irma – Jucker, Andreas H.: Trends and developments in historical pragmatics, in Jucker, Andreas H. – Taavitsainen, Irma (eds.): Historical pragmatics, Berlin – New York, De Gruyter Mouton, 2010, 3–30. https://doi.org/10.1515/9783110214284.1.3

Tátrai Szilárd: A kontextualizáció műveletei, in Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): A szövegértés kérdései, Budapest, Gondolat, 2022, 43–76.

Tátrai Szilárd: A kontextus fogalmáról, Magyar Nyelvőr, 128. évf., 2004/4, 479–494.

Tátrai Szilárd: A nézőpont szerepe a narratív megértésben, Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI, Budapest, Akadémiai, 2005, 207–229.

Tátrai Szilárd: Az ’ÉN’ az elbeszélésben. A perszonális narráció szövegtani megközelítése, Budapest, Argumentum, 2002.

Tátrai Szilárd: Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés, Budapest, Tinta, 2011.

Tátrai Szilárd: Pragmatika, in Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Nyelvtan, Budapest, Osiris, 2017, 899–1058.

Tátrai, Szilárd – Csontos, Nóra: Perspektivization and modes of quoting in hungarian, Acta Linguistica Hungarica, 56. évf., 2010/4, 441–468. https://doi.org/10.1556/ALing.56.2009.4.4

Todorov, Tzvetan: Mikhaïl Bakhtine, le principe dialogique, Seuil, Paris, 1981.

Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Nyelvtan, Budapest, Osiris, 2017.

Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv stilisztikája, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996.

Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv szövegtana, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001.

Tolcsvai Nagy Gábor: A múltak átalakulása. Jelentéstani és narratív lehorgonyzó módosulások a magyar múlt időkben a 18. század után, https://mta.hu/data/dokumentumok/i_osztaly/1_osztaly_szekfoglalok/tng_szekfogl_MTA_honlap.pdf

Tolcsvai Nagy Gábor: A nyelv emberi lényege. A magyarázat látóköralkotó változatai a nyelvtudományban, in Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Megértés és megértetés. Magyarázat a bölcsészettudományokban, Budapest, Gondolat, 2017, 38–62.

Tolcsvai Nagy Gábor: Átadás vagy értelemképzés. Két kommunikációs modell az iskolában és a kultúrában, in Ludányi Zsófia – Jánk István – Domonkosi Ágnes (szerk.): A nyelv perspektívája az oktatásban, Eger, Líceum, 2020, 13–26. https://doi.org/10.17048/Pelikon2018.2020.13

Tolcsvai Nagy Gábor: Az ige a magyar nyelvben, Budapest, Tinta, 2015.

Tolcsvai Nagy Gábor: Bevezetés a kognitív nyelvészetbe, Budapest, Osiris, 2013.

Tolcsvai Nagy Gábor: Bevezetés, in Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Nyelvtan, Budapest, Osiris, 2017, 23–71.

Tolcsvai Nagy Gábor: Jelentéstan, in Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Nyelvtan, Budapest, Osiris, 2017, 207–466.

Tolcsvai Nagy Gábor: Kognitív szemantika, Nyitra, Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara, 2010.

Tolcsvai Nagy Gábor: Mondá – mondta. A folyamatos és az egyszerű múlt idő konstruálási mintázatai 19. századi naplókban, Magyar Nyelvőr, 145. évf., 2021/4, 432–447. https://doi.org/10.38143/Nyr.2021.4.432

Tomasello, Michael: Gondolkodás és kultúra, ford. Gervain Judit, Budapest, Osiris, 2002.

Tompa József (szerk.): A mai magyar nyelv rendszere II., Budapest, Akadémiai, 1962.

Verschueren, Jef: Pragmatic perspective, in Verschueren, Jef – Östman, Jan-Ola – Blommaert, Jan (szerk.): Handbook of Pragmatics, Amsterdam–Philadelphia, John Benjamins, 1995, 1–19. https://doi.org/10.1075/hop.m.prag

Verschueren, Jef: Understanding pragmatics, London – New York – Sydney – Auckland, Arnold, 1999.

Források

MNSZ2 = Magyar Nemzeti Szövegtár 2. (v2.0.5.) http://clara.nytud.hu/MNSZ2-dev

Ambrus Laura: Egy pipa ezer élete. E-nyelv Magazin, https://e-nyelvmagazin.hu/2013/12/04/egy-pipa-ezer-elete/

Andó Éva: A beszélt nyelvi történetmondások elemzésének kognitív és funkcionális szempontjai, in Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok, Budapest, Tinta, 2006, 81–114.

Dobi Edit: A formális nyelvi elemzés lehetőségei a szövegek reprezentációjában, in Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok, Budapest, Tinta, 2006, 64–79.

Eőry Vilma: A szöveg időszerkezete mint szövegtipológiai jellemző, in Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok, Budapest, Tinta, 2006, 173–194.

Fehér Erzsébet: Szövegtipológia a retorikai hagyományban, in Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok, Budapest, Tinta, 2006, 18–43.

Hámori Ágnes: A társalgási műfajokról, in Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok, Budapest, Tinta, 2006, 115–133.

Jeney Éva: Biblioterápia, irodalomterápia, Helikon, LXII. évf., 2016/2, 151–155.

Kocsány Piroska: A szövegtipológia eredményei és/vagy eredménytelenségei, in Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok, Budapest, Tinta, 2006, 11–17.

Onozó Róbert ‒ Papp Eszter ‒ Varga Ferenc: A Saul fia nyerte a zsűri nagydíját Cannes-ban, Origo, 2015. május 24. http://www.origo.hu/filmklub/blog/dijak/20150524-a-saul-fia-nyerte-cannes-2015-nemes-jeles-laszlo-ifjusag-carol.html

Sass Bálint – Váradi Tamás – Pajzs Júlia – Kiss Margit: Magyar igei szerkezetek. A leggyakoribb vonzatok és szókapcsolatok szótára, Budapest, Tinta, 2010.

Tátrai Szilárd: A narratív diskurzusokról – pragmatikai nézőpontból, in Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok, Budapest, Tinta, 2006, 157–172.

Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv szövegtana, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001.

Tolcsvai Nagy Gábor: A szövegtipológia megalapozása kognitív nyelvészeti keretben, in Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok, Budapest, Tinta, 2006, 64–90.

Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok, Budapest, Tinta, 2006.

Varga Ferenc: Ha Spielberg szarnak tartaná, az fájna, Origo, 2015. május 18. http://goo.gl/sAQ9OL

Internetes oldalak

http://vs.hu/magazin/osszes/nemes-jeles-laszlo-megrazo-erzes-a-semmibol-ide-kerulni-0525#!s1

http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-718107

https://telex.hu/kulfold/2022/03/03/orvosokbol-pszichologusokbol-allo-onkentes-csapat-varja-az-ukrajnai-menekulteket-a-magyar-hataron

https://www.penzcentrum.hu/egeszseg/20230228/itt-az-uj-torveny-megszunik-a-kotelezo-kamarai-tagsag-ez-lesz-az-orvosokkal-1134550#

https://index.hu/belfold/2023/07/22/orban-viktor-tusvanyos-2023-tusnadfurdo-beszed-magyarorszag-kormany-haboru-europa/

https://telex.hu/belfold/2023/07/22/tusvanyos-osszefoglalo

https://infostart.hu/belfold/2023/07/22/orban-viktor-a-tusvanyoson-mond-beszedet-elo#