Allamani, A. – Voller, F. – Decarli, A. – Casotto, V. – Pantzer, K. – Anderson, P. – Gual, A. – Matrai, S. – Elekes, Zs. - Eisenbach-Stangl, I. – Schmied, G. – Knibbe, R. A. – Nordlund, S. – Skjælaaen, O. – Olsson, B. – Cisneros, J. – Österberg, E. – Karlsson, T. – Plant, M. – Plant, M. – Miller, P. – Coghill, N. – Świątkiewicz, G. – Wieczorek, L. – Annaheim, B. – Gmel, G. (2011). Contextual Contextual Determinants of Alcohol Consumption Changes and Preventive Alcohol Policies: A 12-Country European Study in Progress. Substance Use and Misuse, June 21. https://doi.org/10.3109/10826084.2011.572942

Allen, J. P. – Litten, R. Z. – Fertig, J. B. – Babor, T. (1997). A review of research on the Alcohol Use Disorders Identification Test (AUDIT): Alcoholism: Clinical and Experimental Research, 21: 613–619. https://doi.org/10.1111/j.1530-0277.1997.tb03811.x

Anderson, P. – Baumberg (2006). Alcohol in Europe. A Public Health Perspective. A Report for the European Comission. Institute of Alcohol Studies UK. June. https://doi.org/10.1080/09687630600902477

Anderson, P. – Braddick, F. – Reynolds, J. – Gual, A. (eds.) (2013). Alcohol Policy in Europe: Evidence from AMPHORA. http://amphoraproject.net/view.php?id_cont=45

Andorka R. (1994). Deviáns viselkedések Magyarországon – általános értelmezési keret az elidegenedés és az anómia fogalmak segítségével. In Münnich I. – Moksony F. (szerk.): Devianciák Magyarországon. Budapest, Közélet Kiadó. 32–77.

Andorka R. (1997). Bevezetés a szociológiába. Osiris, Budapest.

Andorka Rudolf (1988). Az alkoholizmus magyarországi kutatása. In: Münnich I. (szerk.): Tanulmányok a társadalmi beilleszkedési zavarokról. Kossuth, Budapest.

Arnold P. (2016). Alkoholfogyasztási szokások. In Á. Németh – A. Költő (szerk.): Egészség és egészségmagatartás iskoláskorban 2014. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben megvalósuló nemzetközi kutatás 2014. évi felméréséről készült nemzeti jelentés. Budapest, Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet. 58–72.

Aszmann A. – Németh Á. (2000). Fiatalok egészségi állapota és egészségmagatartása. Az 1997/98-as HBSC felmérés nemzetközi jelentésének magyar adaptációja. Budapest, Országos Tisztifőorvosi Hivatal.

Aszmann A. (szerk.) (2003). Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. Az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi kutatásának keretében végzett magyar vizsgálat “Nemzeti Jelentés” 2002. Budapest, Országos Gyermekegészségügyi Intézet.

Bacsinszki Z. – Varga Z. (2019). A pálinkafőzés jövedéki szabályozása. Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica, 37 (1), 89–118.

Balázs G. (1998). A magyar pálinka. Budapest, AULA Kiadó.

Balázs G. (2008). A magyar pálinka folklórja és névkincse. Vörös Postakocsi, 1, 23–32.

Bálint L. – Elekes Zs. (2016). Magyarország deviancia-térképe területi előrejelzésekkel. In: Tózsa István (szerk.): Humán tér-kép. A humán és fejlesztéspolitikai tényezők földrajza Magyarországon. E-Government Alapítvány a Közigazgatás Modernizációjáért, Budapest, 89–144.

Balogh K. – Gregorits P. – Rácz A. (2019). A gyermekvédelmi intézményrendszer működési környezetének vizsgálata a „gyermekvédelem mint szolgáltatás” értelmezési keretrendszer tükrében. Esély: Társadalom és szociálpolitikai folyóirat, 30. évf. 2. sz. 26–47. https://real.mtak.hu/104972/1/26-47_balogh_gregorits_racz.pdf

Békési Z. – Csarnai E. (2010). Házi pálinkafőzés. Budapest, Mezőgazda Kiadó.

Belügyminisztérium, Legfőbb Ügyészség (2019). Egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika. Módszertani útmutató az adatok leválogatásához.

Billings, J. (1903). Data relating to the use of alcoholic drinks among brain workers in the United States. In: Billings, J. S. (ed.): Physiological Aspects of the Liquor Problem, 1. Houghton Mifflin, Boston.

Bloomfield K. – Allamani, A. – Beck, F. – Bergmark, K. – Csemy, L. – Eisenbach-Stangl, I. – Elekes, Zs. – Gmel, G. – Kerr-Correa, F. – Knibbe, R. – Makela, P. – Monteiro, M. – Medina Mora, M. – Nordlund, S. – Obot, I. – Plant, M. – Rahav, G. – Romero Mendoza, M. (2005). Gender, Culture and Alcohol Problems: A Multi-national Study. An EU – Concerted Action. Project Final Report, January. Charité Campus Benjamin Franklin, Berlin.

Bloomfield, K. – Hope, A. – Kraus, L. (2013). Alcohol survey measures for Europe: A literature review. Drugs: eduucation, prevention and policy, 2013, 20 (5), 348–360. https://doi.org/10.3109/09687637.2011.642906

Borbély É. (2017). Pálinka termékek jelölési útmutatója. Budapest, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

Borda V. (2018). Az addiktológiai ellátórendszer egészségügyi vonatkozásai. In: Erdős M. – Borda V. – Madácsy J. – Vojtek É. (szerk.): Az addiktológiai ellátórendszer vizsgálata: Kutatási zárójelentés. Szociális Szemle, 11. évf. 1–2. sz. 9–17. https://doi.org/10.15170/SocRev.2018.11.01-02.01

Bruun, K. – Edwards G. – Lumio, M. – Mäkela, K. – Pan, L. – Popham, R. – Room, R. – Schmidt, W. – Skog, O.-J. – Sulkunen, P. – Österberg, E. (1975). Alcohol Control Policies in Public Health Perspective. (The Finnish Foundation for Alcohol Studies, 25.)

Btk. (2012). Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény.

Burns, L. – Teesson, M. (2002). Alcohol use disorders comorbid with anxiety, depression and drug use disorders: Findings from the Australian National Survey of Mental Health and Well Being. Drug and Alcohol Dependence, Vol. 68, Issue 3, 299–307. https://doi.org/10.1016/S0376-8716(02)00220-X.

Cockx, L. – Meloni, G.–Swinnen, J. (2021). The Water of Life and Death: A Brief Economic History of Spirits. Journal of Wine Economics, 16 (4), 355–399 https://doi.org/10.1017/jwe.2021.9

Currie, C. – Hurrelmann, K. – Settertobulte, W. – Smith, R. – Todd, J. (eds.) (2000). Health and Health Behaviour among Young People. Health Behaviour in School-aged Children: a WHO Cross-National Study (HBSC) International Report. Copenhagen, WHO Regional Office for Europe. https://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0006/119571/E67880.pdf

Currie, C. – Inchley, J. – Molcho, M. – Lenzi, M. – Veselska, Z. – Wild, F. (eds.) (2014). Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) Study Protocol. Background, Methodology and Mandatory Items for the 2013/14 Survey. St. Andrews, Child and Adolescent Health Research Unit, University of St. Andrews. https://drive.google.com/file/d/1FZ8c2Xa_FcZ5Yx5gPXkPtlbV545NKhnx/view

Currie, C. – Nic Gabhainn, S. – Godeau, E. – Roberts, C. – Smith, R. – Currie, D. – Pickett, W. – Richter, M. – Morgan, A. – Barnekow, V. (eds.) (2008). Inequalities in young people’s health: HBSC international report from the 2005/06 Survey. Copenhagen, WHO Regional Office for Europe. https://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0005/53852/E91416.pdf

Currie, C. – Roberts, C. – Morgan, A. – Smith, R. – Settertobulte, W. – Samdal, O. – Barnekow Rasmussen, V. (eds.) (2004). Young people’s health in context. Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) study: international report from the 2001/2002 survey. Copenhagen, WHO Regional Office for Europe. www.euro.who.int

Currie, C. – Zanotti, C. – Morgan, A. – Currie, D. – de Looze, M. – Roberts, C. – Samdal, O. – Smith, O. R. F. – Barnekow, V. (eds.) (2012). Social determinants of health and well-being among young people. Copenhagen: WHO Regional Office for Europe. https://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0003/163857/Social-determinants-of-health-and-well-being-among-young-people.pdf?ua=1

Currie, C., Griebler, R. – Inchley, J. – Theunissen, A. – Molcho, M. – Samdal, O. – Dür, W. (eds.) (2010). Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) Study Protocol. Background, Methodology and Mandatory Items for the 2009/10 Survey. St. Andrews, Child and Adolescent Health Research Unit, University of St. Andrews. https://drive.google.com/file/d/0B1Zk_rFSVsyDTXh3TkhZOUJZYU0/view

Czibere K. – Mester D. (2020). A magyar szociális szolgáltatások és főbb jellemzőik 1993 és 2018 között. In Kolosi T. – Szelényi I. – Tóth I. Gy. (szerk.): Társadalmi Riport. Budapest. https://tarki.hu/sites/default/files/2020-10/434_449_Czibere_Mester_web.pdf

Deconinck, K. – Poelmans, E.–J. Swinnen. (2016). How Beer Created Belgium (and the Netherlands): The Contribution of Beer Taxes to War Finance during the Dutch Revolt. Business History, 58 (2), 694-724. https://doi.org/10.1080/00076791.2015.1024231

Delbecq, A. L. – Van de Ven, A. H. – Gustafson, D. (1975). Group Techniques for Program Planning; a guide to nominal group and Delphi processes. Scott Foresman and Company.

Demetrovics Zs. – Kun B. – Portörő P. – Felvinczi K. (2010). Alapfogalmak az addiktológiában és az addiktológiai ellátás rendszere In: Kiss Enikő Csilla – Sz. Makó Hajnalka (szerk.): Mentálhigiéné és segítő hivatás. Pannónia könyvek, Pécs, 32–52.

Elek P. – Scharle Á. – Szabó B. – Szabó P. A. (2009). A feketefoglalkoztatás mértéke Magyarországon. In: András Semjén – István János Tóth (szerk.): Rejtett gazdaság. Be nem jelentett foglalkoztatás és jövedelemeltitkolás – kormányzati lépések és a gazdasági szereplők válaszai. MTA KTI, 84–102.

Elekes Zs. – Arnold P. – Bencsik N. (szerk.) (2020). Iskolások egészségkárosító magatartása 25 év távlatában. A 2019. évi ESPAD kutatás magyarországi eredményei. Budapesti Corvinus Egyetem. ISBN 978-963-503-850-3. http://www.devianciakutatas.hu/docs/2020/ESPAD.magyar.pdf

Elekes Zs. – Paksi B. (1996). A magyarországi középiskolások alkohol- és drogfogyasztása. ESPAD The European School Survey Project on Alcohol and Drugs 1995. Budapest, Népjóléti Minisztérium.

Elekes Zs. – Paksi B. (2000). Drogok és fiatalok. A középiskolások droghasználata, alkoholfogyasztása és dohányzása az évezred végén Magyarországon. Budapest, Ifjúsági és Sportminisztérium Kábítószerügyi Koordinációért felelős helyettes államtitkárság. (ISMertető.)

Elekes Zs. – Paksi B. (2003). The ESPAD’03 Country Report – Hungary. Kézirat.

Elekes Zs. – Paksi B. (2004). A 18–54 éves felnőttek alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásai. Kutatási Beszámoló, NKFP. https://viselkedeskutato.hu/index.php?option=com_attachments&task=download&id=57&lang=hu (letöltve: 2020.10.10.).

Elekes Zs. – Paksi B. (2005). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő fiatalok alkohol-és egyéb drogfogyasztása. Kapocs, 4. évf. 5. sz. https://www.ncsszi.hu/kiadvanyok/kapocs-letoltheto--lapszamai/kapocs-2005/106/news

Elekes Zs. (1997). Devianciák, mentális betegségek. In: Lévai K. – Tóth I. Gy. (szerk.): Szerepváltozások – Jelentés a nők helyzetéről. Budapest, TÁRKI – Munkaügyi Minisztérium-Egyenlő Esélyek Titkársága, 151–169.

Elekes Zs. (1999). Önbevallásos vizsgálatok Magyarországon a kilencvenes években. In: Ritter I. szerk.: Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről. Budapest. Ifjúsági és Sportminisztérium. (ISMertető.) 121–153.

Elekes Zs. (2000). Alkoholprobléma az ezredvégi Magyarországon in: Elekes Zs. – Spéder Zs. (szerk.): Törések és kötések a magyar társadalomban Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság – Századvég Kiadó, Budapest, 152–169.

Elekes Zs. (2004). A középiskolás fiúk és lányok dohányzási és alkoholfogyasztási szokásaiban bekövetkezett változások 1992–2003 között. Addiktológia, 4, 515–532.

Elekes Zs. (2005). A drogfogyasztás elterjedtsége és a fogyasztásra ható társadalmi tényezők iskolában tanuló fiatalok körében. Demográfia, 4, 345–374.

Elekes Zs. (2005a). A drogfogyasztás nemek közötti különbözőségei és hasonlóságai. In: Nagy I. – Pongrácz T. – Tóth I. Gy. (szerk.): Szerepváltozások. Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről. TÁRKI – Ifjúsági, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 177–193.

Elekes Zs. (2007). Alkohol és társadalom. Országos Addiktológiai Intézet, Budapest.

Elekes Zs. (2007). Serdülőkorú fiatalok alkoholfogyasztása az ESPAD-kutatások eredményei alapján. In: Demetrovics Zsolt – Urbán Róbert – Kökönyei Gyöngyi (szerk.): Iskolai egészségpszichológia. Nemzeti Drogmegelőzési Intézet szakmai forrás sorozat. L’Harmattan, Budapest. 216–242.

Elekes Zs. (2009). Az alkohol- és drogprobléma változó megjelenése a politikai és közgondolkodásban. In: Bagdy E. – Demetrovics Zs. – Pilling J. (szerk.): PoliHISTORIA. Buda Béla 70. születésnapjára. Budapest, Akadémiai Kiadó, 315–334.

Elekes Zs. (2009). Egy változó kor változó ifjúsága. Fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztása Magyarországon – ESPAD 2007. NDI–L’Harmattan, Budapest.

Elekes Zs. (2011). Egészségkárosító magatartások és mérési módszerek. Jegyzet. BCE Budapest. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4335/

Elekes Zs. (szerk.) (2016). Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról – 2015. Magyarországi eredmények. Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet.

Elekes, Zs. (2014). Hungary’s neglected “alcohol problem”?: Alcohol drinking in a heavy consumer country. Substance Use & Misuse, October, Vol. 49, No. 12: 1611–1618. https://doi.org/10.3109/10826084.2014.913396

Elekes, Zs. (2015). How the economic crisis has impacted on alcohol and drugs issues in Hungary. Nordic Studies on Alcohol and Drugs, Nr 3. (June), 329–331. https://doi.org/10.1515/nsad-2015-0030

EMCDDA (2000). Treatment demand indicator Standard protocol 2.0. EMCDDA. Lisbon.

Erdélyi A. – Fehér P. – Jakovác K. (2021). Elemzés a 2020. II. féléves költségvetési folyamatokról. Budapest, Állami Számvevőszék.

Erdős Á. (2021). Pénzügyőri szolgálati ismeretek 2.0. Budapest, Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozata.

Éves jelentés (2020). 2020-as Éves jelentés (2019-es adatok) az EMCDDA számára. Nemzeti Drog Fókuszpont, Budapest. http://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/EMCDDA_jelentes_2020_HU.pdf

Fairley, T. (1907). The Early History of Distillation. Journal of the Institute of Brewing, 13 (6), 559–582. https://doi.org/10.1002/j.2050-0416.1907.tb02205.x

Fenyvesi É. – Kajári K. (2016). A dohányzás okozta társadalmi, gazdasági problémák. In: Fenyvesi É. – Vágány J. (szerk.): Korkép – XXI. századi kihívások. Budapest, Budapesti Gazdasági Egyetem, 42–67. https://doi.org/10.29180/KORKEP.2016.3

Finnish Institute for Health and Welfare (é. n.). Drinking Habits Survey.

Folta D. (2018). Bűnözés és alkoholizmus – Gyógykezelés bűncselekmény elkövetése nélkül? Ügyészek Lapja, 25 (6), 41–53.

Gerevich J. – Bácskai E. – Rózsa S. (2006). A kockázatos alkoholfogyasztás prevalenciája. Psychiatria Hungarica, 21: 45–56.

Global Status Report on Alcohol (1999). Substance Abuse Department, Social Change and Mental health. WHO.

Global Status Report on Alcohol (2004). Substance Abuse Department, Social Change and Mental health. WHO.

Global Status Report on Alcohol (2018). WHO, Geneva. https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/274603/9789241565639-eng.pdf?ua=1&ua=1

Global status report on alcohol and health (2014). WHO, Geneva.

Gomes de Matos, E. – Kraus, L. – Hannemann, T.-V. – Soellner, R. – Piontek, D. (2017). Cross-cultural variation in the association between family’s socioeconomic status and adolescent alcohol use. Drug and Alcohol Review, 36 (6), 797–804. https://doi.org/10.1111/dar.12569

Gönczöl K. – Kerezsi K. – Korinek L. – Lévay M. (2006). Kriminológia-Szakkriminológia. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest.

Greenfield T. K. – Kerr, W.C. (2008). Alcohol measurement methodology in epidemiology: recent advances and opportunities. Addiction, 103, 1082–1099. https://doi.org/10.1111/j.1360-0443.2008.02197.x

Harcsa I. M. – Nábrádi A. – Tar I. (2014). Hungarian spirits pálinka as a „Hungaricum” I. APSTRACT, 8 (2–3), 133–141. https://doi.org/10.19041/APSTRACT/2014/2-3/16

Harcsa I. M. (2016). A magyarországi pálinkafőzés jogszabályi változásai és hatásai. ArsBoni, 4 (1), 25–42.

Harcsa I. M. (2017). A pálinka minősítése a XXI. században. Táplálkozásmarketing, 4 (1–2), 39–52. https://doi.org/10.20494/TM/4/1-2/4

Harcsa I. M. (2018). A pálinkafőzés gazdasági hatásai. Doktori (PhD-) értekezés. Debrecen, Debreceni Egyetem, Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola.

Hartnoll, R. (1993). A drogproblémák felmérése, alapkövetelmények. Szenvedélybetegségek, 1 (5), 324–334.

Hibell, B. – Andersson, B. – Ahlström, S. – Balakireva, O. – Bjarnasson, T. – Kokkevi, A. – Morgan, M. (2000). The 1999 ESPAD Report. The European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs. Alcohol and Other Drug Use Among Students in 30 European Countries. Stockholm, CAN, Council of Europe.

Hibell, B. – Andersson, B. – Bjarnasson, T. – Ahlström, S. – Balakireva, O. – Kokkevi, A. – Morgan, M (2004). The ESPAD Report 2003. Alcohol and Other Drug Use Among Students in 35 European Countries. Stockholm, CAN, Council of Europe.

Hibell, B. – Andersson, B. – Bjarnasson, T. – Kokkevi, A. – Morgan, M. – Narusk, A. (1997). The 1995. ESPAD Report – Alcohol and Other Drug Use Among Students in 26 European Countries. The European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs. Stockholm, CAN, Council of Europe.

Hibell, B. – Guttormsson, U. – Ahlström, S. – Balakireva, O. – Bjarnason, T. – Kokkevi, A. – Kraus, L. (2009). The 2007 ESPAD Report. Substance Use Among Students in 35 European Countries. Stockholm, CAN, EMCDDA, Council of Europe.

Hibell, B. – Guttormsson, U. – Ahlström, S. – Balakireva, O. – Bjarnason, T. – Kokkevi, A. – Kraus, L. (2012). The 2011 ESPAD Report. Substance Use Among Students in 36 European Countries. Stockholm, CAN, EMCDDA, Council of Europe.

Hodosán R. – Nyitrai Á. (2010). A gyermekvédelem az OSAP tükrében. Kapocs, 42–51. http://epa.oszk.hu/02900/02943/00047/pdf/EPA02943_kapocs_2010_4_07.pdf

IARD. (2015). Unrecorded Alcohol. http://www.iard.org/wp-content/uploads/2016/01/PR-Unrecorded.pdf

Inchley, J. – Currie, D. – Budisavljevic, S. – Torsheim, T. – Jåstad, A. – Cosma, A. – Kelly, C. – Már Arnarsson, Á. – Samdal, O. (eds.) (2020). Spotlight on adolescent health and well-being. Findings from the 2017/2018 Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) survey in Europe and Canada. International report. Volume 2. Key data. Copenhagen, World Health Organization Regional Office for Europe. https://www.euro.who.int/en/publications/abstracts/spotlight-on-adolescent-health-and-well-being.-findings-from-the-20172018-health-behaviour-in-school-aged-children-hbsc-survey-in-europe-and-canada.-international-report.-volume-2.-key-data

Inchley, J. – Currie, D. – Cosma, A. – Samdal, O. (eds.) (2018). Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) Study Protocol. Background, Methodology and Mandatory Items for the 2017/18 Survey. St. Andrews: Child and Adolescent Health Research Unit, University of St. Andrews. https://drive.google.com/file/d/14DeEWLMwnI-TbwTeYdoNKviRsJz7bluU/view

Inchley, J. – Currie, D. – Vieno, A. – Torsheim, T. – Ferreira-Borges, C. – Weber, M. M. – Barnekow, V. – Breda, J. (2018). Adolescent alcohol-related behaviours: trends and inequalities in the WHO. http://www.euro.who.int/pubrequest

Inchley, J. – Currie, D. – Young, T. – Samdal, O. – Torsheim, T. – Augustson, L. – Mathison, F. – Aleman-Diaz, A. – Molcho, M. – Weber, M. – Barnekow, V. (eds.) (2016). Growing up unequal: gender and socioeconomic differences in young people’s health and well-being. Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) study: international report from the 2013/2014 survey. Copenhagen, WHO Regional Office for Europe. https://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0003/303438/HSBC-No.7-Growing-up-unequal-Full-Report.pdf

Inchley, Jo, Currie, D. – Budisavljevic, S. – Torsheim, T. – Jåstad, A. – Cosma, A. – Kelly, C. – Már Arnarsson, Á. (eds.) (2020). Spotlight on adolescent health and well-being survey in Europe and Canada International report. Volume 1. Key findings. Copenhagen, WHO Regional Office for Europe. https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/332091/9789289055000-eng.pdf

ITM – Innovációs és Technológiai Minisztérium (2019). Tájékoztató a munkabalesetek alakulásáról a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján.

Jámbor István r. ezredes, rendőrségi főtanácsos, osztályvezető – ORFK Rendészeti Főigazgatóság, Közlekedésrendészeti Főosztály, Közlekedésrendészeti Szakirányító Osztály Szakértői interjú, Budapest 2020.

Järvinen, M. – Room, R (eds.) (2007). Youth Drinking. Ashgate Publishing Limited, Gower House, Hampshire.

Johannessen, E. L. – Andersson, H. W. – Bjørngaard, J. H. – Pape, K. (2017). Anxiety and depression symptoms and alcohol use among adolescents – a cross sectional study of Norwegian secondary school students. BMC Public Health, 17 (1), 494. https://doi.org/10.1186/s12889-017-4389-2

Jonsson, E. – Nilsson, T. (1967). A joint Nordic study of the drinking habits of adults males. Stockholm. Kézirat.

Józan P. (2003). Az alkohol hatása a halandóságra Magyarországon, 1970–1999. Központi Statisztikai Hivatal.

Kálmán L. (2015). A munkahelyi alkoholszondás ellenőrzés problematikája. Hadmérnök. 10(4). http://hadmernok.hu/154_02_kalmanl.pdf

Karasz Zs. (2015). Jogszabályváltozás okai és annak hatásai a közlekedési bűncselekmény körében, különös tekintettel az ittas járművezetésre. Jogi Fórum Publikáció. Kecskemét.

King, A. – Wold, B. – Tudor-Smith, C. – Harel, Y. (eds.) (1996). The Health of Youth: A Cross-National Survey. Copenhagen, WHO Regional Office for Europe. http://www.hbsc.org/documents/The Health of Youth A cross-national survey.pdf

K-Monitor (2012). Az Orbán kormány a korrupcióért és a korrupció ellen. A K-Monitor elemzése az Orbán-kormány korrupcióval kapcsolatos intézkedéseiről. https://kmonitor.hu/files/page/k_monitor_felidoertekelo.pdf (utolsó letöltés: 2022.08.05.).

Kmoskó M. (1911). Hammurabi törvényei. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum Egyesület Jog- és Társadalomtudományi Szakosztálya.

Kó J. (2016). Az ENYÜBS rendszer kriminológiai szempontból. In: Kriminológiai Tanulmányok 53. (Szerk. Vókó Gy.) Budapest, OKRI.

Kó J. (2019). Miért csökken a regisztrált bűncselekmények száma? Belügyi Szemle, 67 (6), 69–84. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.6.5

Komplett-Expert Egészségügyi Kft. (2012). Munkabalesetek bekövetkezése és pszichikai megterhelés kapcsolata, munkabaleset bekövetkezésére gyakorolt hatása. Békéscsaba. Kézirat.

Kopcsay L. (2008). A pálinka mint hungarikum lehetséges piaci stratégiájának alapjai. Marketing & Menedzsment, 42 (4), 56–63.

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (2012). Az áldozatok, a becsületesek, a tulajdonukat jogosan védők oldalán az új Büntető Törvénykönyv-Döntött a parlament az új büntetőjogi kódexről. Összefoglaló. https://2010-2014.kormany.hu/download/2/3a/90000/%C3%9AJ%20B%C3%9CNTET%C5%90%20T%C3%96RV%C3%89NYK%C3%96NYV%20sajt%C3%B3anyag.doc (utolsó letöltés: 2021.11.03.).

Központi Statisztikai Hivatal (2008). Az ismertté vált bűncselekmények és elkövetőik Magyarországon. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/orsz/ismertbun.pdf (utolsó letöltés: 2022.08.03.).

Központi Statisztikai Hivatal (2014). Útmutató a személysérüléses közúti közlekedési baleset statisztikai adatfelvételi lap kitöltéséhez. https://www.ksh.hu/docs/hun/info/02osap/2014/kitoltesi/d141009.doc (utolsó letöltés: 2021.11.03.).

KSH (2020). A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő fiatalok (2010–) [Összefoglaló táblák (STADAT) – Idősoros éves adatok – Szociális védelem]. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fsg013.html

KSH (2021). Alkoholfogyasztás 2019. KSH, Budapest. https://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=1067761&p_temakor_kod=KSH&p_lang=HU (letöltés ideje: 2022.07.04.).

KSH (2022). A lakónépesség nem, megye és régió szerint. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0034.html

KSH (2022). Módszertani dokumentáció/szakstatisztikák. https://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=HU&p_menu_id=110&p_ot_id=100&p_obj_id=AFBA

Lachenmeier, D. W. – Schoeberl, K. – Kanteres, F. – Kuballa, T. – Sohnius, E. M.,–Rehm, J. (2011). Is contaminated unrecorded alcohol a health problem in the European Union? A review of existing and methodological outline for future studies. Addiction, 106 (Suppl. 1), 20–30. https://doi.org/10.1111/j.1360-0443.2010.03322.x

Lachenmeier, D. W. – Walch, S. G. (2018). Commentary on Probst et al (2018): Unrecorded alcohol use – an underestimated global phenomenon. Addiction, 113 (7), 1242–1243. https://doi.org/10.1111/add.14195

Lachenmeier, D. W. (2012). Unrecorded and illicit alcohol. In: Anderson, P. – Møller, L. – Galea, G. (eds.): Alcohol in the European Union. Consumption, harm and policy approaches. Copenhagen, World Health Organization, 29–34.

Lambrecht, P. (2008). Binge drinking – Towards a more gender specific approach for measuring binge drinking. Paper presented at the Annual ESPAD Project Meeting, Riga, October, 19–21.

Lannert J. (2017). Kábítószer-használat a szegregátumban élő általános iskolás gyerekek körében. Vezetői összefoglaló. https://www.t-tudok.hu/files/2/vezetoiosszefoglalodrog_korr.pdf (letöltve: 2019.02.20.).

Ledermann, S. (1956). Alcool, alcoolisme, alcoolisation. Paris, PUF.

Legfőbb Ügyészség (2019). Tájékoztató a 2018. évi bűnözésről. Dr. Nagy Tibor, főosztályvezető ügyész, Budapest. https://ugyeszseg.hu/pdf/statisztika/Tajekoztato_a_2018_evi_bunozesrol.pdf (utolsó letöltés: 2021.09.07.).

Leifman H. (2001): Homogenisation in alcohol consumption in the European Union. Nordic Studies on Alcohol and Drugs, vol. 18. 15–30.

Leifman, H. (2000). Trends in Alcohol Consumption is the European Union. Paper represented at the 26th Annual Alcohol Epdeimology Symposium of the Kettil Bruun Society, Oslo.

Leifman, H. (2001). Estimations of unrecorded alcohol consumption levels and trends in 14 European countries. Nordic Studies on Alcohol and Drugs, 18, 54–70. https://doi.org/10.1177/145507250101801s05

Lemmens, P. H. (2000). Unrecorded Alcohol Consumption in the Netherlands: Legal, Semi-Legal and Illegal Production and Trade in Alcoholic Beverages. Contemporary Drug Problems, 27 (2), 301–313. https://doi.org/10.1177/009145090002700206

Lyons, T. P. (2003). Production of Scotch and Irish whiskies: their history and evolution. In: Jacques, K. A. – Lyons, T. P. – Kelsall, D. R. (eds.): The Alcohol Textbook. 4. ed. A reference for the beverage, fuel and industrial alcohol industries. Nottingham, Nottingham University Press, 193–222.

Macdonald, S. – Wells, S. – Giesbrecht, N. (1999). Unrecorded alcohol consumption in Ontario, Canada: Estimation procedures and research implications. Drug and Alcohol Review, 18 (1), 21–29. https://doi.org/10.1080/09595239996725

Mackenbach, J. P. – Kulhánová, I. – Bopp, M. – Borell, C. – Deboosere, P. – Kovács, K. – Looman, C. W. – Leinsalu, M. – Makela, P. – Martikainen, P. – Menivelle, G. – Rodrigez-Sanz, M. – Rychtariková, J. – de Geider, R. (2015). Inequalities in Alcohol-Related Mortality in 17 European Countries: A Retrospective Analysis of Mortality Registers. PLoS Med. Dec 1; 12 (12): e1001909. https://doi.org/10.1371/journal.pmed.1001909

Magyar Biztonság Fórum (2015). Állásfoglalása munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről.http://www.mbf.hu/wp-content/uploads/2015/10/2015.03-L-Tender-%C3%81ll%C3%A1sfoglal%C3%A1s-a-munkav%C3%A1llal%C3%B3k-alkoholszond%C3%A1val-t%C3%B6rt%C3%A9n%C5%91-ellen%C5%91rz%C3%A9s%C3%A9r%C5%91l.pdf (utolsó letöltés: 2021.02.18.).

Makara M. (2020). A gyermekkor és a felnőttkor összefüggései a nemzetközi vizsgálatok tükrében (Adverse Childhood Experiences [ACE] studyk és drogstudyk összefüggései). [Előadásanyag: A negatív gyermekkori élmények hatása a szenvedélybetegségek kialakulására és a megelőzés lehetőségei. Webkonferencia.] https://majbeteg.hu/a-gyermekkor-es-a-felnottkor-osszefuggesei-a-nemzetkozi-vizsgalatok-tukreben-adverse-childhood-experiences-ace-studyk-es-drogstudyk-osszefuggesei-makara-mihaly/

Mäkelä, K. (1971). Measuring the Consumption of Alcohol in the 1968–1969. (Alcohol Consumption Study, 2.) Helsinki.

Manthey, J. – Probst, C. – Kilian, C. – Moskalewicz, J. – Sierosławski, J. – Karlsson, T. – Rehm, J. (2020). Unrecorded Alcohol Consumption in Seven European Union Countries. European Addiction Research, 26 (6), 316–325. https://doi.org/10.1159/000506333

Marik S. (szerk.) (1997). Ahol a gyümölcs lelkét itallá varázsolják. Nyíregyháza, Ardlea Kiadó.

Martinic, M. – Measham, F. (eds.) (2008). Swimming with Crocodiles. The Culture of Extreme Drinking. ICAP Series on Alcohol in Society. Routledge, Taylor & Francis Group, New York – London. https://doi.org/10.4324/9780203893241

Marton Sz. (2002). Az égetett szeszek és az emberiség. Szeged, Bába és Társai Kiadó.

Marton Sz. (2007). A magyar középkori szeszesitalok története (kumisz, sör, pálinka). Doktori (PhD-) értekezés. Szeged, Szegedi Tudományegyetem.

Mason, W. A. – Spoth, R. L. (2011). Longitudinal Associations of Alcohol Involvement with Subjective Well-Being in Adolescence and Prediction to Alcohol Problems in Early Adulthood. https://doi.org/10.1007/s10964-011-9632-z

McKay, M. T. – Sumnall, H. R. – Cole, J. C. – Percy, A. (2012). Self-esteem and self-efficacy: Associations with alcohol consumption in a sample of adolescents in Northern Ireland. Drugs: Education, Prevention and Policy, 19 (1), 72–80. https://doi.org/10.3109/09687637.2011.579585

Mészáros Á. (2014). Az ittas járművezetés egyes kérdéseiről. Miskolci Jogi Szemle, 9 (1).

Mitev A. Z. (2003). A szeszesitalok reklámozása és marketingje során alkalmazott technikák. Addiktológia, II. 2. 178–198.

Mokyr, J. – Nye, J. V. C. (2007). Distributional Coalitions, the Industrial Revolution, and the Origins of Economic Growth in Britain. Southern Economic Journal, 74 (1), 50–70. doi: https://www.jstor.org/stable/20111952

Moran, B. T. (2005). Distilling knowledge: alchemy, chemistry, and the scientific revolution. Cambridge–London, Harvard University Press. https://doi.org/10.4159/9780674041226

Moskalewicz, J. – Sieroslawski, J. (2010). Drinking population surveys – Guidance document for standardized approach. Final report for the project Standardizing Measurement of Alcohol-related Troubles – SMART. Institute of Psychiatry and Neurology, Warsaw.

Nagy T. (2016). A bűnügyi statisztika. In: Borbíró A. – Gönczöl K. – Kerezsi K. – Lévay, M. (szerk.): Kriminológia. Budapest, Wolters Kluwer, 521–583.

Nagy T. (szerk.) (2015). A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység főbb adatai I., 2014. Budapest, Legfőbb Ügyészség.

NAV (2013). NAV Évkönyv 2012. Tények, információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és annak 2012. évi tevékenységéről. Budapest, Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

NAV (2015). NAV Évkönyv 2014. Tények, információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és annak 2014. évi tevékenységéről. Budapest, Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

NAV (2017). NAV Évkönyv 2016. Tények, információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és annak 2016. évi tevékenységéről. Budapest, Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

NAV (2019). NAV Évkönyv 2018. Tények, információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és annak 2018. évi tevékenységéről. Budapest, Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Németh Á. – Költő A. (szerk.) (2011). Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja 2010. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentés. Budapest, Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Németh Á. – Költő A. (szerk.) (2016). Egészség és egészségmagatartás iskoláskorban 2014. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben megvalósuló nemzetközi kutatás 2014. évi felméréséről készült nemzeti jelentés. Budapest, Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet. https://mek.oszk.hu/16100/16119/16119.pdf

Németh Á. – Várnai D. (szerk.) (2019). Kamaszéletmód Magyarországon. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben megvalósuló nemzetközi kutatás 2018. évi felméréséről készült nemzeti jelentés. Budapest: L’Harmattan.

Németh Á. (szerk.) (2007). Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésû, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás 2006. évi felmérésének Nemzeti jelentése. Budapest, Országos Gyermekegészségügyi Intézet.

Nemzetgazdasági Minisztérium (2014). Tájékoztató a munkabalesetek alakulásáról a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján 2014.

Neufeld, M. – Rehm, J. (2018). Effectiveness of policy changes to reduce harm from unrecorded alcohol in Russia between 2005 and now. International Journal of Drug Policy, 51, 1–9. https://doi.org/10.1016/j.drugpo.2017.09.006

Neufeld, M. – Wittchen, H. U. – Rehm, J. (2017). Drinking patterns and harm of unrecorded alcohol in Russia: a qualitative interview study. Addiction Research and Theory, 25 (4), 310–317. https://doi.org/10.1080/16066359.2016.1274736

Nordlund, S. – Österberg, E. (2000). Unrecorded alcohol consumption: its economics and its effects on alcohol control in the Nordic countries. Addiction, 95 (12), 551–564. https://doi.org/10.1080/09652140020013773

Norström, T. (1998). Estimating changes in unrecorded alcohol consumption in Norway using indicators of harm. Addiction, 93 (10), 1531–1538. https://doi.org/10.1046/j.1360-0443.1998.931015319.x

Nye, J. V. C. (2007). War, Wine, and Taxes. The Political Economy of Anglo-French Trade, 1689–1900. Princeton, Princeton University Press. https://doi.org/10.1515/9780691190495

OEFI-OAC (2013). Alkohol-politikai szakpolitikai program. Országos Egészségfejlesztési Intézet Országos Addiktológiai Centrum, Budapest. Kézirat.

OMMF (2004). Tájékoztató a munkabalesetek alakulásáról 2004.

OMMF (Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség) (2009). Tájékoztató a munkabalesetek alakulásáról 2009.

Owens, B. – Dikty, A. (2009). The Art of Distilling Whiskey and Other Spirits. Beverly, Quarry Books.

Österberg, E. (2000). Unrecorded Alcohol Consumption in Finland in the 1990s. Contemporary Drug Problems, 27(2), 271–299. https://doi.org/10.1177/009145090002700205

Paksi B. – Demetrovics Zs. – Magi A. – Felvinczi K. (2017). Az Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról 2015 (OLAAP 2015) reprezentatív lakossági felmérés módszertana és a minta leíró jellemzői. Neuropsychopharmacologia Hungarica, XIX. 2. https://doi.org/10.1556/0016.2018.73.4.2

Paksi B. – Pillok P. – Magi A. – Demetrovics Zs. – Felvinczi K. (2020). Az Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról 2019 reprezentatív lakossági felmérés módszertana. Neuropsychopharmacologia Hungarica (megjelenés alatt). https://doi.org/10.1556/0016.2018.73.4.2

Paksi B. – Rózsa S. – Kun B. – Arnold P. – Demetrovics Zs. (2009). A magyar népesség addiktológiai problémái: az Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról (OLAAP) reprezentatív felmérés módszertana és a minta leíró jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 10, 4, 273–300. https://doi.org/10.1556/Mental.10.2009.4.1

Paksi B. (2003). Drogok és felnőttek. A tizennyolc év feletti lakosság drogfogyasztása és droggal kapcsolatos gondolkodása az ezredfordulón, Magyarországon. Budapest, L’Harmattan.

Patrick, M. E. – Azar, B. (2018). High-Intensity Drinking. Alcohol research: current reviews, 39 (1), 49–55.

Plant, M. – Plant, M. (2006). Binge Britain. Alcohol and the national response. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/med/9780199299409.001.0001

Potoczki Z. (2018). Jövedéki ismeretek. In: Erdős Á. (szerk.): Integrált pénzügyőri ismeretek I. Kezdő pénzügyőrök kézikönyve. Budapest, Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozata. 207–222.

Potoczki Z. (2021). Jövedéki ismeretek. In: Erdős Á. (szerk.): Integrált pénzügyőri ismeretek I. Budapest, Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozata. 177–188.

Probst, C. – Fleischmann, A. – Gmel, G. – Poznyak, V. – Rekve, D. – Riley, L. – Rylett, M. – Shield, K. D. – Rehm, J. (2019). The global proportion and volume of unrecorded alcohol in 2015. Journal of Global Health, 9 (1), 1–10. https://doi.org/10.7189/jogh.09.010421

Probst, C. – Manthey, J. – Merey, A. – Rylett, M. – Rehm, J. (2018). Unrecorded alcohol use: a global modelling study based on nominal group assessments and survey data. Addiction, 113 (7), 1231–1241. https://doi.org/10.1111/add.14173

Rácz J. – Kassai F. Á. (2022). A kényszer-elvonókúrától a pszichoterápiáig. Szemelvények és tendenciák a hazai addiktológia történetéből. In: Kiss A. – Farkas J. – Kapitány-Fövény M. (szerk.): Az addiktológiai zavarok pszichoterápiája. Medicina Kiadó, Budapest, 41–64.

Rácz J. – Vingender I. (1999). A főbb addikciók (Alkoholizmus, dohányzás, drogabúzus) szerepe Magyarországon a morbiditásban-mortalitásban és a népességfogyatkozásban. Statisztikai elemzés az Országgyűlés tájékoztatására 1998. OAI, Budapest.

Razvodovsky, Y. E. (2010). Unrecorded alcohol consumption: Quantitative methods of estimation. Alcoholism, 46 (1), 15–24.

Rehm, J. – Gmel, G. – Hasan, O. S. M. – Imtiaz, S. – Popova, S. – Probst, C. – Roerecke, M. – Room, R. – Samokhvalov, A. V. – Shield, K. D. – Shuper, P. A. (2017). The contribution of unrecorded alcohol to health harm. Addiction, 112 (9), 1687–1688. https://doi.org/10.1111/add.13865

Rehm, J. – Larsen, E. – Lewis-Laietmark, C. – Gheorghe, P. – Poznyak, V. – Rekve, D. – Fleischmann, A. (2016). Estimation of Unrecorded Alcohol Consumption in Low-, Middle-, and High-Income Economies for 2010. Alcoholism: Clinical and Experimental Research, 40(6), 1283–1289. https://doi.org/10.1111/acer.13067

Rehm, J. – Mathers, C. – Popova, S. – Thavorncharoensap, M. – Teerawattananon, Y. – Patra, J. (2009). Global burden of disease and injury and economic cost attributable to alcohol use and alcohol use disorders. Lancet, 373, 2223−33. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(09)60746-7

Ritter I. (2020). Alkoholfogyasztás és közlekedés – számokban. In: Vókó György (szerk.): Kriminológiai tanulmányok 57. Országos Kriminológiai Intézet, Budapest, 161–178.

Róbert P. (1990). Társadalmi mobilitás. In: Andorka R. – Kolosi T. – Vukovich Gy. (szerk.): Társadalmi Riport. TÁRKI, Budapest, 356–372.

Robinson P. J. – Shaver R. P. – Wrightsman S. L. (1991). Measures of Personality and Social Attitudes. San Diego, Academic Press.

Romer, D. – Moreno, M. (2017). Digital media and risks for adolescent substance abuse and problematic gambling. Pediatrics, 140 (Supplement 2), 102–106. https://doi.org/10.1542/peds.2016-1758L

Room R. (2007). Az alkohol- és droghasználathoz kapcsolódó stigma és szociális egyenlőtlenségek. Addiktológia, 3, 232–254.

Room, R. (1999). Measuring drinking patterns and problems: the experience of the last half century. For presentation at the 25th Annual Alcohol Epidemiology Symposium, Kettil Bruun Society for Social and Epidemiological Research on Alcohol, Montréal.

Room, R. (2004). Drinking and coming of age in a cross-cultural perspective. In: Bonnie, R. J. – O’Connor, M. E. (eds.): Reducing Underage Drinking: A Collective Responsability. Washington, DC. National Academy Press. 654–677.

Rossow, I. – Barták. M. – Bloomfield, K. – Braddick, F. – Bye, E. K. – Kilian C. – Lopez-Pelayo, H. – Mäkelä, P. – Synnøve Moan, I. – Moskalewicz, J. – Petruželka, B. – Rogalewicz, V. and Manthey, J. (2021). Changes in alcohol consumption during the COVID-19 pan-2 demic are dependent on initial consumption level: Findings 3 from eight European countries International Journal of Environmental Research and Public Health, (megjelenés alatt). https://doi.org/10.3390/ijerph181910547

Saunders, J. B. – Aasland, O. G. – Babor, T. F. – De La Funete, J. R. – Grant, M. (1993). Development of the Alcohol Use Disorders Identification Test (AUDIT): WHO Collaborative Project on Early Detection of Persons with Harmful Alcohol Consumption-II. Addiction, 88: 791–804. https://doi.org/10.1111/j.1360-0443.1993.tb02093.x

Sebestyén K. (2016). Az égetettszesz-ipar fejlődése hazánkban. Köztes-Európa, 8 (1–2), 137–144.

Sieroslawski J. – Foster J. – Moskalewicz J. (2013). Survey of European drinking surveys. Alcohol survey experiences of 22 European countries. Drugs: education, prevention and policy, 20 (5), 383–398. https://doi.org/10.3109/09687637.2013.797381

Simon I. (szerk.) (2007). Pénzügyi jog II. Budapest, Osiris Kiadó.

Skehan, P. – Sanchez, I. – Hastings, L. (2015). The size, impacts and drivers of illicit trade in alcohol. In: OECD (ed.): Illicit Trade: Converging Criminal Networks. Paris, OECD Publishing. 213–238. https://doi.org/10.1787/9789264251847-10-en

Skog, O.-J. – Elekes, Zs. (1993). Alcohol and the 1950–90 Hungarian suicide trend: is there a causal connection? Acta Sociologica, 36, 33–46. https://doi.org/10.1177/000169939303600103

Skog, O.-J. (1980). Social Interaction and the Distribution of Alcohol Consumption. Journal of Drug Issues, Winter, 1–92. https://doi.org/10.1177/002204268001000105

Solodun, Y. V. – Monakhova, Y. B. – Kuballa, T. – Samokhvalov, A. V. – Rehm, J. – Lachenmeier, D. W. (2011). Unrecorded alcohol consumption in Russia: Toxic denaturants and disinfectants pose additional risks. Interdisciplinary Toxicology, 4 (4), 198–205. https://doi.org/10.2478/v10102-011-0030-x

Solymosi J. (2014). Miért szükséges kivizsgálni a munkabaleseteket? Hadmérnök, 9 (2). http://hadmernok.hu/142_08_solymosij_2.pdf

Sordo, L. – Barrio, G. – Bravo, M. J. – Villalbí, J. R. – Espelt, A. – Neira, M. – Regidor, E. (2016). Estimating average alcohol consumption in the population using multiple sources: The case of Spain. Population Health Metrics, 14 (1), 1–13. https://doi.org/10.1186/s12963-016-0090-4

Stinson, F. S. – Grant, B. F. – Dawson, D. A. – Ruan, W. J. – Huang, B. – Saha, T. (2005). Comorbidity between DSM-IV alcohol and specific drug use disorders in the United States: Results from the National Epidemiologic Survey on Alcohol and Related Conditions. Drug and Alcohol Dependence, vol. 80, issue 1, 105–116. https://doi.org/10.1016/j.drugalcdep.2005.03.009.

Szabs. tv. (2012). 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről.

Szécsi J. – Szák Zs. (2020). Szenvedélybetegség a családban. Szociálpedagógia, 15. sz. (Életfordulók Gyermekkortól időskorig. Szerk. Kucsera Cs. és Rácz A.) 138–157. https://real-j.mtak.hu/14877/7/szocped15_2020%20%281%29.pdf#page=138 (letöltve: 2020.12.20.).

Thamarangsi, T. (2013). Unrecorded alcohol: Significant neglected challenges. Addiction, 108 (12), 2048–2050. https://doi.org/10.1111/add.12300

The ESPAD Group (2016). ESPAD REPORT. Results from the European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs. Lisbon, EMCDDA.

The ESPAD Group (2020). ESPAD Report 2019 Results from the European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs. European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction, Lisboa. http://www.espad.org/sites/espad.org/files/2020.3878_EN_04.pdf

Thickett, A. – Elekes, Zs. – Allaste, A.-A. – Kaha, K. – Moskalewicz, J. – Kobin, M. – Thom, B. (2013): The meaning and use of drinking terms: Contrasts and commonalities across four European countries. Drugs: education, prevention and policy, October, 20 (5), 375–382. https://doi.org/10.3109/09687637.2013.798263

Tibay Á. P. (2005). Alkohol és a bűn, bűnözés kapcsolata. Börtönügyi Szemle, 24 (2), 65–82.

Tóth J. (2015). Bérfőzés és magánfőzés a jövedéki adótörvény szabályozásában. Kézirat. Zalaegerszeg, Budapesti Gazdasági Főiskola.

Townsend, P. (1979). Poverty in the United Kingdom: a survey of household resources and standards of living. Harmondsworth, Penguin Books. https://doi.org/10.1525/9780520325760

Török Á. (2013). Hungarikumok – Magyarország földrajzi árujelzői? – Az eredetvédelem szerepe a XXI. századi mezőgazdaságban és élelmiszertermelésben – a pálinka példájának tanulságai. Doktori (PhD-) értekezés, Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem.

Trolldal, B. (2000). Sales of Alcoholic Beverages and the Inhabitants’ Consumptio in 15 European Countries. A correction baased on consumption during journeys abroad and tax-free purchases. Paper presented at the 26th Annual Alcohol Epdeimology Symposium of the Kettil Bruun Society, Oslo. https://doi.org/10.1177/145507250101801S02

Trolldal, B. (2001). Alcohol sales figures in 15 European countries: corrected for consumption abroad and tax-free purchases. Nordic Studies on Alcohol and Drugs, 18 (1. suppl.), 71–81. https://doi.org/10.1177/145507250101801s02

Vitrai J. – Bakacs M. (2021). Hazai Egészségpillanatkép 2020. Gyorsjelentés a Global Burden of Disease Study 2019 adatai alapján. Egészségfejlesztés, 62. http://folyoirat.nefi.hu/index.php?journal=Egeszsegfejlesztes&page=article&op=view&path%5B%5D=654, https://doi.org/10.24365/ef.v62i1.696

Vojtek É. (2018). Az addiktológiai ellátások szociális szegmense. In: Erdős M. – Borda V. – Madácsy J. – Vojtek É. (szerk.): Az addiktológiai ellátórendszer vizsgálata: Kutatási zárójelentés. Szociális Szemle, 11. évf. 1–2. sz. 18–23. https://doi.org/10.15170/SocRev.2018.11.01-02.01

WHO (2000). International Guide for Monitoring Alcohol Consumption and Related Harm. Geneva, WHO.

WHO (2022). Unrecorded alcool: what the evidence tell us. Geneva, World Health Organization

Wilson, A. C. (1993). Water of Life: its Beginnings and Early History. In: Wilson, A. C. (ed.): Liquid Nourishment: Potable Foods and Stimulating Drinks . Edinburgh, Edinburgh University Press. 142–164. https://doi.org/10.1016/0024-3205(93)90672-P

Wold, B. – Aarø, L. E. (eds.) (1990). Health Behaviour in School-aged Children. A WHO Cross-National Survey. Summary of publications from the First Survey (1983–84) and the Second Survey (1985–86). https://drive.google.com/file/d/0B1Zk_rFSVsyDeXhtcE5Xdl9uU0lBeDFaM09XbWRMUUNRMElV/view

World Health Organisation (2014). Global status report on alcohol and health 2014. https://doi.org//entity/substance_abuse/publications/global_alcohol_report/en/index.html

World Health Organization (2010). Global strategy to reduce the harmful use of alcohol. https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/44395/9789241599931_eng.pdf

World Health Organization (2018). Global status report on alcohol and health 2018. In Global status report on alcohol (Vol. 65, Issue 1). https://doi.org/10.1037/cou0000248

World Health Organization (é. n.). STEPS conceptual framework. https://www.who.int/ncds/surveillance/steps/framework/en/

Zonda T. – Bozsonyi K. – Elekes Zs. (2010). Az öngyilkosság és az alkoholfogyasztás összefüggése a hosszútávú, populáció szintű vizsgálatok alapján: irodalmi áttekintés és egy hazai vizsgálat ismertetése. Addiktológia, 9 (1), 5–15.