Irodalomjegyzék

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 9. § (1), 13. §, 16. §, 33–41. §§ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv

2013. évi V. törvény a képmáshoz és hangfelvételhez való jogról 2:48. § (1) és (2), Polgári Törvénykönyv. https://mkogy.jogtar.hu/jogszabalydocid=a1300005.TV

Aarseth, E. (1997). Cybertext: Perspectives on ergodic literature. Baltimore: John Hopkins University Press.

Abdolmanafi-Rokni, S. J. & Quarajeh, M. (2014). Digital Storytelling in EFL Classrooms: The Effect on the Oral Performance. International Journal of Language and Linguistics, 2(4), 252–257. https://doi.org/10.11648/j.ijll.20140204.12

Abidin, C. (2019). Victim, Rival, Bully: Influencers’ Narrative Cultures Around. In Heidi Vandebosch & Leile Green (Eds.), Narratives in Research and Interventions on Cyberbullying among Young People (pp. 199–212). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-04960-7_13

Aczél, P. (2007). A hír mint értékrend reprezentáció. In Andok Mónika (Ed.), A médiahír mint rítus. Tanulmányok a médiatudományok köréből (pp. 34–43). Eger: Eszterházy Károly Főiskola Líceum Kiadó.

Aczél, P. (2017). Az álhír. Kommentár a jelenség értelmezéséhez. Századvég, 84, 5−25.

Aebli, H. (1951). La didactique psychologique. Applications a la didactique de la psychologie de Jean Piaget. Paris: Delachaux et Niestlé. Neuchatel.

Alexander, B. (2011). The New Digital Storytelling. Creating Narratives with New Media. Praeger Pub Text.

Alexandra, D. (2017). Reconceptualising Digital Storytelling: Thinking Through Audiovisual Inquiry. In Mark Dunford, & Tricia Jenkins (Eds.), Digital Storytelling: Form and Content (pp. 167–183). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1057/978-1-137-59152-4_14

Alrutz, M. (2013). Sites of possibility: Applied theatre and digital storytelling with youth. Research in Drama Education, 18(1), 44–57. https://doi.org/10.1080/13569783.2012.756169

Amini, F., Brehmer, M., Bolduan, G., Elmer, C., & Wiederkehr, B. (2018). Evaluating Data-Driven Stories and Storytelling Tools. In Nathalie Henry Riche, Christophe Hurter, Nicholas Diakopoulos, & Sheelagh Carpendale (Eds.), Data-Driven Storytelling (pp. 249–286). CRC Press. https://doi.org/10.1201/9781315281575-11

Andereson, L. W., Krathwohl, D. R., & Bloon, B. S. (2001). A taxonomy for learning, teaching, and assessing: A revision of Bloom’s taxonomy of educational objectives. NY: Longman.

Anderson, K. M. (2017). Let’s Get Personal: Digital Stories for Transformational Learning in Social Work Students. In Grete Jamissen, Pip Hardy, Yngve Nordkvelle, & Heather Pleasants (Eds.), Digital Storytelling in Higher Education (pp. 73–90). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-51058-3_6

Anderson, L. & Kinnair, D. (2018). Reflection: They Just Don’t Get It! - Digital Stories from Junior Doctors. In Pip Hardy, & Tony Sumner (Eds.), Cultivating Compassion: How Digital Storytelling is Transforming Healthcare (pp. 155–168) (2nd ed.). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-64146-1

Andó, É. (2011). Szavak, szimbólumok, narratívák – manipulált kollektív emlékezet és emlékezéspolitika. XXI. Század – Tudományos Közlemények Gazdaság És Demokrácia, (25), 105–109.

Andreasen, A. R. (1985). „Backward” Marketing Research. Harvard Business Review, 5–6, 176–182.

Appel, M., Gambs, T., Richter, T., & Green, M. C. (2015). The transportation scale-short form (TS–SF). Media Psychology, 18(2), 243–266. https://doi.org/10.1080/15213269.2014.987400

Assmann, J. (1999). A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest: Atlantisz Kiadó.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (18) és 1. fejezet 4. cikk 2. https://www.gdpr.info.hu/gdpr-rendelet-szovege

Bach, B., Stefaner, M., Boy, J., Drucker, J., Bartram, L., Wood, J., Ciuccarelli, P., Engelhardt, Y., Köppen, U., & Tversky, B. (2018). Narrative Design Patterns for Data-Driven Storytelling. In Nathalie Henry Riche, Christophe Hurter, Nicholas Diakopoulos, & Sheelagh Carpendale (Eds.), Data-Driven Storytelling (pp. 107–134). CRC Press. https://doi.org/10.1201/9781315281575-5

Bajomi-Lázár, P. (2006). Manipulál-e a média? Médiakutató, 6(2). https://www.mediakutato.hu/cikk/2006_02_nyar/04_manipulal-e_a_media/

Bálint, K., Blessing, J., & Rooney, B. (2020). Shot scale matters: The effect of close-up frequency on mental state attribution in film viewers. Poetics, 83(December), [101480]. https://doi.org/10.1016/j.poetic.2020.101480

Bálint, K., Kuijpers, M. M., & Doicaru, M. M. (2017). The effect of suspense structure on felt suspense and narrative absorption in literature and film. In M. Kuijpers, F. Hakemulder, E. Tan, K. Balint, & M. Doicaru (Eds.), Narrative Absorption (Vol. 27, pp. 177–197). John Benjamin Publishing Company. https://doi.org/10.1075/lal.27.10bal

Bálint, K., Tan, E. S., & Doicaru, M. M. (2014). Empátia és suspense. A mozinéző filmélményének kvalitatív vizsgálata. Metropolis, 17(2) https://metropolis.org.hu/empatia-es-suspense-1

Bálint, P. (2014). Archaic Images in Folk Tales. The Tales of István Jakab, Gipsy Tale Teller (the master of delayed accumulation). Debrecen: Didakt.

Bán, D., & Nagy, B. (2016). IDig Storie. Digitális történetmesélés a gyakorlatban. http://idigstories.eu/hu/digitalis-tortenetmeseles-gyakorlatban/#page/3

Bandi-Rao, S., & Sepp, M. (2014). Designing a Digital Story Assignment for Basic Writers Using the TPCK Framework. Journal of Basic Writing, 33(1), 103–123. https://doi.org/10.37514/JBW-J.2014.33.1.06

Barbier, F., & Lavenier, C. B. (2004). A média története. Diderot-tól az internetig. Budapest: Osiris Kiadó.

Barr, M. (2017). Video games can develop graduate skills in higher education students: A randomised trial. Computers & Educaiton, 113, 86–97. https://doi.org/10.1016/j.compedu.2017.05.016

Bártfai, A. (2011). Az interaktív film. Médiakutató, 12(2). https://mediakutato.hu/cikk/2011_04_tel/05_interaktiv_film

Barthes, R. (1953). Le Degré zéro de l’ éctiture. Paris: Édition du Seuil.

Barthes, R. (1968). Le Plaisir du texte. Paris: Édition du Seuil.

Barthes, R. (1970). S/Z. Paris: Édition du Seuil.

Barthes, R., & Duisit, L. (1975). An Introduction to the Structural Analysis of Narrative. New Literary History, 6(2), 237–272. https://doi.org/10.2307/468419

Bartlett, F. C. (1932). Remembering. A Study in Experimental and Social Psychology. Cambridge: Cambridge University Press.

Bartos, É. (Ed.) (1989). Olvasókönyv a biblioterápiáról. Budapest: OSZK-KMK.

Bastiaensens, S., Van Cleemput, K., Vandebosch, H., Poels, K., DeSmet. A., & De Bourdeaudhuij, I. (2019). “Were You Cyberbullied? Let Me Help You.” Studying Adolescents’ Online Peer Support of Cyberbullying Victims Using Thematic Analysis of Online Support Group Fora. In Heidi Vandebosch, & Leile Green (Eds.), Narratives in Research and Interventions on Cyberbullying among Young People (pp. 95–112). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-04960-7_7

Bellido-Pérez, E., & Donstrup, M. (2020). Electoral Propaganda Through Televised Fiction: The Online Communication During 2019 Spanish General Elections. In Víctor Hernández-Santaolalla & Barrientos Bueno (Eds.), Handbook of Research on Transmedia Storytelling, Audience Engagement, and Business Strategies (pp. 287–305). IGI Global. https://doi.org/10.4018/978-1-7998-3119-8.ch019

Belting, H. (2004). Echte Bilder und falsche Körper - Irrtümer über die Zukunft des Menschen. In Hubert Burda & Christa Maar (Eds.), Iconic turn. Die neue Macht der Bilder (pp. 350–365). Köln: DuMont.

Benini, S., Savardi, M., Balint, K., Kovacs, A. B., & Signoroni, A. (2019). On the influence of shot scale on film mood and narrative engagement in film viewers. IEEE Transactions on Affective Computing, 1–1. [08822965]. https://doi.org/10.1109/taffc.2019.2939251

Bereczki, E. O. (2016). Kreativitás és köznevelés: A Nemzeti alaptanterv kreativitás-felfogásának kritikai vizsgálata. Neveléstudomány, 2016(3), 5–20. https://doi.org/10.21549/NTNY.15.2016.3.1

Berger, R. (2019). Dramatic Storytelling & Narrative Desing. A Writers Guide to Video Games and Transmedia. CRC Press. https://doi.org/10.1201/9780429453779

Bilandzic, H, & Busselle, R. (2017). Beyond metaphors and traditions: Exploring the conceptual boundaries of narrative engagement. In M. Kuijpers, F. Hakemulder, E. Tan, K. Balint, & M. Doicaru (Eds.), Narrativ Absorption (Vol. 27, pp. 11–28). John Benjamin Publishing Company. https://doi.org/10.1075/lal.27.02bil

Bloom, B. S. (Ed.) (1956). Taxonomy of educational objectives: The classification of educational goals. Handbook 1.: Cognitive domain. New York: David McKay Company.

Boal, A. (1985). Theatre of the oppressed. Theatre Communications.

Bordwell, D. (1985). Narration in Fiction Film. Madison: University of Wisconsin Press.

Bordwell, D. (1988). ApProppraitions and ImPropprieties: Problems in the Morphology of Film Narrative. Cinema Journal, 27(3), 5–20. https://doi.org/10.2307/1225288

Bordwell, D. (2012). Film-jövők. Metropolis, 16(1). https://metropolis.org.hu/film-jov-k-1

Braga, A. (2021). Nethnography: An ecological approach to digital interactions. New Explorations: Studies in Culture and Communication, 2(1). https://jps.library.utoronto.ca/index.php/nexj/article/view/37356

Branigan, E. (1984). Point of View in the Cinema. A Theory of Narration and Subjectivity in Classical Cinema. Berlin – New York – Amsterdam: Mouton. https://doi.org/10.1515/9783110817591

Branigan, E. (1992). Narrative Comprehension and Film. London – New York: Routledge.

Branigan, E. (2013). Narrative comprehension and film. Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315003108

Braun, V., & Clarke, V. (2006). Using thematic analysis in psychology. Qualitative Research in Psychology, 3(2), 77–101. https://doi.org/10.1191/1478088706qp063oa

Bredács, A. M. (2015). A hagyományos és az IKT-vel támogatott mérés és értékelés a szakképzésben. BME Tanárképző Központ.

Brooks-Young, S. (2017). ISTE Standards for Educators: A Guide for Teachers and Other Professionals. Teaching & Learning Faculty Books. International Society for Technology in Education. https://portal.ct.gov/-/media/DAS/CTEdTech/publications/2018/ISTE_Student_Standards_eBook.pdf

Bruner, E. M. (1986). Ethnography as Narrative. In Victor Turner, & Edward M. Bruner (Eds.), The Anthropology of Experience (pp. 139–155). Urbana: University of Illinois Press.

Bruner, J. S. (1986). Actual Minds, Possible Worlds. MA: Harvard University Press. https://doi.org/10.4159/9780674029019

Bruner, J. S. (1996). The Culture of Education. MA: Harvard University Press. https://doi.org/10.4159/9780674251083

Bruner, J. S. (2004). Az oktatás kultúrája. Budapest: Gondolat Kiadó.

Buda, A. (2017). IKT és oktatás. Együtt vagy egymás mellett? Belvedere Meridionale. https://doi.org/10.14232/belvbook.2017.58528

Busselle, R. & Bilandzic, H. (2009). Measuring narrative engagement. Media Psychology, 12(4), 321–347. https://doi.org/10.1080/15213260903287259

Cabeza-Ramírez, L. J., Sánchez-Cañizares, S. M., Fuentes-García, F. J., & Santos-Roldán, L. M. (2021). Exploring the connection between playing video games and watching video game streaming: Relationships with potential problematic uses. Computers in Human Behavior, 128, 107130. https://doi.org/10.1016/j.chb.2021.107130

Cahoon, P., Haigh, C., & Sumner, T. (2018). Working with Dignity and Respect: Improving Mental Health Services with Digital Stories. In Pip Hardy, & Tony Sumner (Eds.), Cultivating Compassion: How Digital Storytelling is Transforming Healthcare (pp. 127–140) (2nd ed.). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-64146-1

Cameron, A. (2012). Moduláris narratívák a kortárs filmben. Metropolis, 16(1). https://metropolis.org.hu/modularis-narrativak-a-kortars-filmben-1

Campbell, T. A. (2012). Digital storytelling in an elementary classroom: Going beyond entertainment. Procedia - Social and Behavioral Sciences, 69, 385–393. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2012.11.424

Carey, J. W. (1989/1992). Communication as Culture. Essays on Media and Society. New York – London: Routledge.

Carr, N. (2014). Hogyan változtatja meg az agyunkat az internet? Avagy a sekélyesek kora. Budapest: HVG Kiadó.

Casado-Aranda, L. A., Sánchez-Fernández, J., & Paço, A. (2021). Exploring the Effectiveness of Storytelling in Advertising Through Eye-Tracking. In Lorena Clara Mihaes, Raluca Andreescu, & Anda Dimitriu (Eds.), Handbook of research on contemporary storytelling methods across new media and disciplines (pp. 158–180). IGI Global. https://doi.org/10.4018/978-1-7998-6605-3.ch009

Casetti, F. (1994). Teorie del cinema. 1945-1990. Milano: Ed. Bompiani.

Cattanach, A. (1992). Play Therapy with Abused Children. London: Jessica Kingsley Publishers.

Chatman, S. (1999). What Novels Can Do That Films Can’t (and vice versa). In Leo Braudy, & Marshal Cohen (Eds.), Film theory and Criticism. Introductory Readings (pp. 435–451). New York: Oxford University Press.

Chevalier, F., Tory, M., Lee, B., Van Wijk, J., Santucci, G., Dörk, M., & Hullman, J. (2018). From Analysis to Communication: Supporting the Lifecycle of a Story. In Nathalie Henry Riche, Christophe Hurter, Nicholas Diakopoulos, & Sheelagh Carpendale (Eds.), Data-Driven Storytelling (pp. 151–184). CRC Press. https://doi.org/10.1201/9781315281575-7

Clara, S., & Barbosa, B. (2021). People Make Places, What Do Stories Do? Applying Digital Storytelling Strategies to Communicate the Identity of Cities and Regions. In Lorena Clara Mihaes, Raluca Andreescu, & Anda Dimitriu (Eds.), Handbook of research on contemporary storytelling methods across new media and disciplines (pp. 79–99). IGI Global. https://doi.org/10.4018/978-1-7998-6605-3.ch005

Cole, G., Street, K., & Felt, L. J. (2013). Storytelling in the digital age: Engaging learners for cognitive and affective gains. International Journal of Technology, Knowledge and Society, 8(6), 113–119. https://doi.org/10.18848/1832-3669/CGP/v08i06/56349

Cole, M., & Cole, S. R. (2001/2003). Fejlődéslélektan. pp. 398–399. Budapest: Osiris Kiadó.

Comenius, J. A. (1657/1992). Didactica magna. Pécs: Seneca Kiadó.

Comenius, J. A. (1658). Orbis Sensualium Pictus. Pozsony.

Condy, J., Chigona, A., Gachago, D., & Ivala, E. (2012). Pre-service Students’ Perceptions and Experiences of Digital Storytelling in Diverse Classrooms. The Turkish Online Journal of Educational Technology, 11(3), 278–286.

Cooper, M. (2016). Multimodal teaching and learning: researching digital storytelling on iPads in the primary school classroom to develop children’s story writing. Journal of Literacy and Technology, 17(1–2), 53–79.

Coppi, A. E. (2016). Fostering Creativity through Games and Digital Story Telling. In Proceedings - 2015 International Conference on Interactive Technologies and Games, ITAG 2015 (pp. 17–21). https://doi.org/10.1109/iTAG.2015.12

Creative Commons. https://creativecommons.org/

Crompton, H. (2017). ISTE Standards for Educators: A Guide for Teachers and Other Professionals. Teaching & Learning Faculty Books. 24. https://digitalcommons.odu.edu/teachinglearning_books/24

Cueva, M., Kuhnley, R., Revels, L. J., Cueva, K., Dignan, M., & Lanier, A. P. (2013). Bridging storytelling traditions with digital technology. International Journal of Circumpolar Health, 72(1–6). https://doi.org/10.3402/ijch.v72i0.20717, PMid:23984267, PMCid:PMC3752288

Császi, L. (2002). A média rítusai. A kommunikáció neodurkheim-i elmélete. Budapest: Osiris Kiadó.

Császi, L. (2010). Műfaj- és narratívaelemzés a médiakutatásban. Médiakutató, 10(2). https://mediakutato.hu/cikk/2010_01_tavasz/05_monika_show

Cseke, B. (2017). A nyomor szenzációja. A „Dzsumbuj” stigma a médiában. Médiakutató, 18(3), 7–19.

Csigó, P. (2009). A konvergens televíziózás: web, tv, közösség. L’Harmattan Kiadó.

Csordás, T., & Markos-Kujbus, É. (2018). Netnográfia – a pozitív és negtív szájreklám tartalmi tulajdonságai. Replika, 106–107(1-2), 185–198. https://doi.org/10.32564/106-107.11

Dallos, R. & Vetere, A. (2009). Systemic Therapy and Attachment Narratives: Applications in a Range of Clinical Settings. London – New York: Routledge.

Dewey, J. (1933). How we think: A restatement of the relation of reflective thinking to the educative process. Boston: Houghton Mifflin Company.

Dewey, J. (1938). Experience and education. New York: Collier.

Di Blas, N., & Paolini, P. (2013). Beyond the school’s boundaries: PoliCultura, a large-scale digital storytelling initiative. Educational Technology and Society, 16(1), 15–27. https://doi.org/10.2307/jeductechsoci.16.1.15

Diakopoulos, N. (2018). Ethics in Data-Driven Storytelling. In Nathalie Henry Riche, Christophe Hurter, Nicholas Diakopoulos, & Sheelagh Carpendale (Eds.), Data-Driven Storytelling (pp. 233–248). CRC Press. https://doi.org/10.1201/9781315281575-10

Diaz, M. A. (2016). Digital storytelling with pre-service teachers. Raising awareness for refugees through ICTs in ESL primary classes. Digital Education Review, 30, 1–16.

Dixon, P., & Bortolusi, M. (2017). Elaboration, emotion, and transportation: Implications for conceptual analysis and textual features. In M. Kuijpers, F. Hakemulder, E. Tan, K. Balint, & M. Doicaru (Eds.), Narrativ Absorption (Vol. 27, pp. 199–216). John Benjamin Publishing Company. https://doi.org/10.1075/lal.27.11dix

Donald, M. (2001): Az emberi gondolkodás eredete. Budapest: Osiris Kiadó.

Dowling, D., Fearghail, C. O., Smolic, A., & Knorr, S. (2018). Faoladh: A Case Study in Cinematic VR Storytelling and Production. In Rebecca Rouse, Hartmut Koenitz, & Mas Haahr (Eds.), Interactive Storytelling. 11. International Conference on International Digital Storytelling, ICIDS 2018, Dublin, Ireland, December 5-8, 2018, Proceedings (pp. 359–362). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-04028-4_42

Dömötör, T. (1983). A népszokások költészete. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Dörner, R., Grimm, P., & Abawi, D. F. (2002). Synergies between interactive training simulations and digital storytelling: A component-based framework. Computers and Graphics (Pergamon), 26(1), 45–55. https://doi.org/10.1016/S0097-8493(01)00177-7

Dörnyei, K., & Mitev, A. (2015). Netnográfia. In Horváth Dóra & Mitev Ariel. Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv (pp. 157–185). Budapest: Alinea Kiadó.

Dringó-Horváth, I., Dombi, J., Hülber, L., Menyhei, Zs., M. Pintér, T., & Papp-Danka, A. (2020). Az oktatásinformatika módszertana a felsőoktatásban. Károli Gáspár Református Egyetem IKT Kutatóközpontja. ISBN 978-615-5961-40-3 (online), ISBN 978-615-5961-41-0 (print).

Duran, R. L. (1992). Communicative adaptability: A review of conceptualization and measurement, Communication Quarterly, 40(3), 253–268. https://doi.org/10.1080/01463379209369840

Duveskog, M., Tedre, M., Sedano, C. I., & Sutinen, E. (2012). Life planning by digital storytelling in a primary school in rural Tanzania. Educational Technology and Society, 15(4), 225–237. https://doi.org/10.2307/jeductechsoci.15.4.225

Echeverri, D., & Wei, H. (2020). Letters to José: A Design Case for Building Tangible Interactive Narratives. In Anne-Gwenn Bosser, David E. Millard, & Charlie Hargood (Eds.), Interactive Storytelling. 13th International Conference on Interactive Digital Storytelling, ICIDS 2020, Bournemouth, UK, November 3-6, 2020, Proceedings (pp. 15–29). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-62516-0_2

Écsi, J. (2018). A narratív szemlélet kínálta többlet lehetőségek a gyermekklinikai munkában [Doktori disszertáció]. Pécsi Tudományegyetem.

Eglinton, K. A., Gubrium, A., & Wexler, L. (2017). Digital Storytelling as Arts-Inspired Inquiry for Engaging, Understanding, and Supporting Indigenous Youth. International Journal of Education & the Arts, 18(15), 1–29. http://www.ijea.org/v18n5/

Ehmann, B., Altbäcker, A., & Balázs, L. (2018). Emotionality in isolated, confined and extreme (ICE) environments: Content analysis of diaries of Antarctic Winteroverers. Journal of Environmental Psychology. https://doi.org/10.1016/j.jenvp.2018.09.003

Ehmann, B., Balázs, L., Fülöp, E., Hargitai, R., Kabai, P., Peley, B., Pólya, T., Vargha, A., Vincze, O. & and Laszlo, J. (2011). Narrative Psychological Content Analysis as a Tool for Psychological Status Monitoring of Crews in Isolated, Confined and Extreme Settings. Acta Astronautica, 68(9–10), 1560–1566. https://doi.org/10.1016/j.actaastro.2010.01.021

Ehmann, B., Csertő, I., Ferenczhalmy, R., Fülöp, É., Hargitai, R., Kővágó, P., Pólya, T., Szalai, K., Vincze, O., & László, J. (2014). Narratív kategoriális tartalomelemzés: a NARRCAT. In Tanács Attila, Varga Viktor, & Vincze Veronika (Eds), X. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia (pp. 136–147). Szegedi Tudományegyetem.

Eladhari, M. P. (2018). Re-Tellings: The Fourth Layer of Narrative as an Instrument for Critique. In Rebecca Rouse, Hartmut Koenitz, & Mas Haahr (Eds.), Interactive Storytelling. 11. International Conference on International Digital Storytelling, ICIDS 2018, Dublin, Ireland, December 5-8, 2018, Proceedings (pp. 65–77). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-04028-4_5

Falus I. (2004). A pedagógussá válás folyamata. Educatio, 13(3), 359–374.

Faragó, B. (2015). Tanulói aktivitás, aktív tanulás és tevékenység online környezetben. In Lévai Dóra, & Papp-Danka Adrienn (Eds.), Interaktív oktatásinformatika (pp. 19–33). Eger: Líceum Kiadó.

Fearghail, C. O., Ozcinar, C., Knorr, S., & Smolic, A. (2018). Director’s Cut – Analysis of Aspects of Interactive Storytelling for VR Films. In Rebecca Rouse, Hartmut Koenitz, & Mas Haahr (Eds.), Interactive Storytelling. 11. International Conference on International Digital Storytelling, ICIDS 2018, Dublin, Ireland, December 5-8, 2018, Proceedings (pp. 308–322). Springer.

Fecskó-Pirisi, E., Urbán, Sz., Marton, T., & Nagy, T. (2014). A screen-paradigma: teória vagy empíria? A screen-paradigma nézmodelljének empirikus vizsgálata. Metropolis, 18(2). https://metropolis.org.hu/a-screen-paradigma-teoria-vagy-empiria-1

Fehér, K. (2015). Milyen stratégiák mentén épül fel a digitális identitás? Médiakutató, 16(2), 139–154.

Feher, K. (2021). Digital identity and the online self: Footprint strategies – An exploratory and comparative research study. Journal of Information Science, 47(2), 192–205. https://doi.org/10.1177/0165551519879702

Fisher, W. R. (1984). Narration as a Human Communication Paradigm: The Case of Public Moral Argument. Communication Monographs, 51(1), 1–22. https://doi.org/10.1080/03637758409390180

Fitzgerald, K., & Green, M. C. (2017). Narrative persuasion: Effects of transporting stories on attitudes, beliefs, and behaviors. In M. Kuijpers, F. Hakemulder, E. Tan, K. Balint, & M. Doicaru (Eds.), Narrativ Absorption (Vol. 27, pp. 49–68). John Benjamin Publishing Company. https://doi.org/10.1075/lal.27.04fit

Frye, Northorp (1957). The Anatomy of Criticism. Princton University Press. https://doi.org/10.1515/9781400866908

Fivush, R. (2019). Family Narratives and the Development of an Autobiographical Self: Social and Cultural Perspectives on Autobiographical Memory. New York – London: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780429029158

Fodor, M. (2020). Ethnic Subjectivity in Intergenerational Memory Narratives. Politics of the Untold. New York & London: Routledge. https://doi.org/10.4324/9781351036702

Forgó, S. (2009). Az új média és az elektronikus tanulás. Új Pedagógiai Szemle, 59(8–9), 91–96.

Forte, M. (2004). Co-Construction and Field Creation: Website Development as Both Instrument and Relationship in Action Research. In Elizabeth A. Buchanan (Ed.), Readings in Virtual Research Ethics: Issues and Controversies (pp. 219–245). Hershey, PA: Information Science Publishing. https://doi.org/10.4018/978-1-59140-152-0.ch012

Frazel, M. (2021). Digital Storytelling Guide for Educators. International Society for Technology in Education.

Freire, P. (1972). The Pedagogy of the Oppressed. Harmondsworth: Penguin.

Freytag, G. (1894/1905). Die Technik des Dramas. Leipzig: Verlag von S. Hirzel. https://www.gutenberg.org/files/50616/50616-h/50616-h.htm

Frisch, M. (1990). A shared authority: Essays on the craft and meaning of oral and public history. New York: State University of New York.

Frye, N. (1957). Antomy of Criticism. Princeton: Princeton University Press. https://doi.org/10.1515/9781400866908

Füzi, I. & Török, E. (2006). Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe. Szeged: Bölcsész Konzorcium.

Füzi, I. (2006). A narratív film elméletei. Apertúra, 3(3). https://www.apertura.hu/2008/tavasz/fuzi-a-narrativ-film-elmeletei/

Gadamer, H. G. (1960). Wahrheit und Methode: Grundzüge einer philosophischen Hermeneutik. Tübingen: Mohr Verlag.

Genette, G. (1983). Narrative Discourse: An Essay in Method. Cornell University Press.

Georgieva, A. (2010). Gyógyuláscsodák és csodaelbeszélések szent helyeken. In Pócs Éva (Ed.), Mágikus és szakrális medicina. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Tanulmányok a transzcendensről VII. (pp. 412–427). Budapest: Balassi Kiadó.

Gjøl, B. A., Jørgensen, N. V., Ramsø Thomsen, M., & Bruni, L. E. (2018). Predictability and Plausibility in Interactive Narrative Constructs: A Case for an ERP Study. In Rebecca Rouse, Hartmut Koenitz, & Mas Haahr (Eds.), Interactive Storytelling. 11. International Conference on International Digital Storytelling, ICIDS 2018, Dublin, Ireland, December 5-8, 2018, Proceedings (pp. 121–133). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-04028-4_9

Goldhaber, M. H. (2004). The mentality of Homo interneticus. Some Ongian Postulates. First Monday, 9(6). http://firstmonday.org/ojs/index.php/fm/article/view/1155/1075 https://doi.org/10.5210/fm.v9i6.1155

Gómez, R. L. & Suárez, A. M. (2021). Gaming to succeed in college: Protocol for a scoping review of quantitative studies on the design and use of serious games for enhancing teaching and learning in higher education. International Journal of Educational Research Open, 2, 100021. https://doi.org/10.1016/j.ijedro.2020.100021

Gordillo, I. (2020). The Mirror Effect and the Transparent City in Audio-Visual Non-Dramatic Fiction: Comedic Autofiction on Television. In Víctor Hernández-Santaolalla & Barrientos Bueno (Eds.), Handbook of Research on Transmedia Storytelling, Audience Engagement, and Business Strategies (pp. 30–42). IGI Global. https://doi.org/10.4018/978-1-7998-3119-8.ch003

Gould, D., & Schmidt, D. A. (2010). Trigonometry Comes Alive Trough Digital Storytelling. The Mathematics Teacher, 104(4), 296–301. https://doi.org/10.5951/teacchilmath.21.2.0092

Grant, N. S., & Bolin, B. L. (2016). Digital Storytelling: A Method for Engaging Students and Increasing Cultural Competency. The Journal of Effective Teaching, 16(3), 44–61. http://files.eric.ed.gov/fulltext/EJ1125812.pdf

Green, C. P., Holmquist, L. E., & Gibson, S. (2020). Towards the Energent Theatre: A Novel Approach for Creating Life Emergent Narratives Using Finite State Machines. In Anne-Gwenn Bosser, David E. Millard, & Charlie Hargood (Eds.), Interactive Storytelling. 13th International Conference on Interactive Digital Storytelling, ICIDS 2020, Bournemouth, UK, November 3-6, 2020, Proceedings (pp. 92–101). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-62516-0_8

Green, L., Van Royen, K., & Vermeulen, A. (2019). Narrative Research Methods, Particularly Focused upon Digital Technology Use in Everyday Life. In Heidi Vandebosch, & Leile Green (Eds.), Narratives in Research and Interventions on Cyberbullying among Young People (pp. 47–60). Springer.

Green, M. C., & Brock, T. C. (2000). The role of transportation in the persuasiveness of public narratives. Journal of Personality and Social Psychology, 79, 701–721. https://doi.org/10.1037/0022-3514.79.5.701 PMid:11079236

Gresham, P. (2014). Fostering creativity through digital storytelling: “It’s a paradise inside a cage.” METAphor, (1), 47–55.

Grodal, T. (1997). Moving Pictures: A New Theorie of Film Genres, Feeling, and Cognition. Oxford: Clarendon Press.

Gulyás, E. (2019). A fejlesztő (e-)biblioterápia alkalmazásának lehetősége hátrányos helyzetű diákok körében [PhD-disszertáció]. Eszterházy Károly Egyetem. https://doi.org/10.15773/EKE.2019.009

Gupta, A., Lawendy, B., Goldenberg, M. G., Grober, E., Lee, J. Y., & Perlis, N. (2021). Can video games enhance surgical skills? A systematic review. Surgery, 169(4), 821–829. https://doi.org/10.1016/j.surg.2020.11.034 PMid:33419578

Haigh, C. (2017). ‘The Times They Are a Changin’: Digital Storytelling as a Catalyst for an Ideological Revolution in Health-Care Research. In Grete Jamissen, Pip Hardy, Yngve Nordkvelle, & Heather Pleasants (Eds.), Digital Storytelling in Higher Education (115–130). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-51058-3_9

Haigh, C., & Miller, E. (2018). What Really Matters to Patients? Digital Storytelling As Qualitative Research. In Pip Hardy, & Tony Sumner (Eds.), Cultivating Compassion: How Digital Storytelling is Transforming Healthcare (pp. 247–256) (2nd ed.). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-64146-1

Hancox, D. (2017). From Subject to Collaborator. Transmedia Storytelling and Social Research. Convergence: The International Journal of Research into New Media Technologies, 23(1), 49–60. https://doi.org/10.1177/1354856516675252

Handler Miller, C. (2004/2020). Digital Storytelling. A Creator’s Guide to Interactive Entertainment (4th edition). CRC Press. https://doi.org/10.1201/9780429440045

Hardy, P. (2017). Physician Know Thyself: Using Digital Storytelling to Promote Reflection in Medical Education. In Grete Jamissen, Pip Hardy, Yngve Nordkvelle, & Heather Pleasants (Eds.), Digital Storytelling in Higher Education (pp. 37–54). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-51058-3_4

Hecker, H. (2021). A digitális helytörténetoktatás és a levéltárak: Esettanulmány egy össz-közgyűjteményi projekt helytörténeti vonatkozásairól és eredményeiről a Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltárában. Kultúra és közösség, 4(2), 55–64. https://doi.org/10.35402/kek.2021.4.4

Heller, Á. (2015). Az önéletrajzi emlékezés filozófiája. Budapest: Múlt és Jövő Kiadó.

Heo, M. (2009). Digital Storytelling: An Empirical Study of the Impact of Digital Storytelling on Pre-service Teachers’ Self-efficacy and Dispositions towards Educational Technology. Journal of Educational Multimedia and Hypermedia, 18(4), 405–428.

Heredia-Torres, M. (2020). Audience Engagement and Transmedia Adaptation: The Case of the Lizzie Bennet Diaries. In Víctor Hernández-Santaolalla & Barrientos Bueno (Eds.), Handbook of Research on Transmedia Storytelling, Audience Engagement, and Business Strategies (pp. 56–75). IGI Global. https://doi.org/10.4018/978-1-7998-3119-8.ch005

Hermida, A. (2020). The Aesthetic of New Media and Communication Devices in Film and Television Language. In Víctor Hernández-Santaolalla & Barrientos Bueno (Eds.), Handbook of Research on Transmedia Storytelling, Audience Engagement, and Business Strategies (pp. 1–14). IGI Global. https://doi.org/10.4018/978-1-7998-3119-8.ch001

Hernández-Santaolalla, V. (2020). The Social Media Politicians: Personalisaton, Athenticity, and Memes. In Víctor Hernández-Santaolalla & Barrientos Bueno (Eds.), Handbook of Research on Transmedia Storytelling, Audience Engagement, and Business Strategies (pp. 272–286). IGI Global. https://doi.org/10.4018/978-1-7998-3119-8, https://doi.org/10.4018/978-1-7998-3119-8.ch018

Hessler, B. & Lambert, J. (2017). Threshold Concepts in Digital Storytelling: Naming What We Know About Digital Storytelling. In Grete Jamissen, Pip Hardy, Yngve Nordkvelle & Heather Pleasants (Eds.), Digital Storytelling in Higher Education (pp. 19–36). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-51058-3_3

High, S. (2014). Telling Stories: A Reflection on Oral History and New Media. Oral History, 38(1), 101–112.

Hill, A. L. (2008). Learn from My Story: A Participatory Media Initiative for Ugandan Women Affected by Obstetric Fistula. Agenda Empowering Women for Gender Equity, 77, 48–60.

Hoidn, S. & Kärkkäinen, K. (2014). Promoting Skills for Innovation in Higher Education: A Literature Review on the Effectiveness of Problem-based Learning and of Teaching Behaviours. OECD Education Working Papers, 100. Paris: OECD Publishing. http://dx.doi.org/10.1787/5k3tsj67l226-en

Holland, N. N. (1990). Tranzaktív beszámoló a tranzaktív irodalomtudományról. Helikon, 2–3, 250– 251.

Horbacauskiene, J. (2021). Linguistic Elements as Tools for the Analysis of Media Narratives. In Lorena Clara Mihaes, Raluca Andreescu, & Anda Dimitriu (Eds.), Handbook of research on contemporary storytelling methods across new media and disciplines (pp. 63–77). IGI Global. https://doi.org/10.4018/978-1-7998-6605-3.ch004

Horváth, K. & Oblath, M. (Eds.) (2015). A részvételi ifjúságkutatás módszerei. OKT-Full Tanácsadó Kft.

Horváth, K., Oblath, M., Lanszki, A., Teszáry, J., Csoszó, G., & Takács, G. (2017). A Sajátszínház módszerei. Művészet alapú részvételi kutatás. Budapest: L’Harmattan.

Hughes, C., & Barrie, S. (2010). Influenes of graduate attributes in higher education. Assessment & Evaluation in Higher Education, 35(3), 325–334. https://doi.org/10.1080/02602930903221485

Hull, G. A., & Katz, M.-L. (2006). Crafting an Agentative Self: Case Studies on Digital Storytelling. Research in the Teaching of English, 41(1), 43–81.

Hung, C.-M., Hwang, G.-J. & Huang, I. (2012). A Project-based Digital Storytelling Approach for Improving Students’ Learning Motivation, Problem-Solving Competence and Learning Achievement. Journal of Educational Technology and Society, 15(4), 368–379.

Hülber, L. (2012). Az online projektmunka és megvalósításának eszközei. Az oktatási célú közösségi hálózatok használatának praktikus kérdései. Információs társadalom, 12(3), 78–91. https://doi.org/10.22503/inftars.XII.2012.3.5

Hülber, L. (2015). Interaktív online környezetek a kontakt osztálytermi tevékenység támogatásában. In Lévai Dóra, & Papp-Danka Adrienn (Eds.), Interaktív oktatásinformatika (pp. 92–112). Eger: Líceum Kiadó.

Imre, L. (1996). Műfajok létformája a XIX. századi epikánkban. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.

Iszáj, F., Ehmann, B., Griffiths, M. D., & Demetrovics, Zs. (2018). A Qualitative Study on the Effects of Psychoactive Substance use upon Artistic Creativity. Substance Use & Misuse, 53(8), 1275–1280. https://doi.org/10.1080/10826084.2017.1404103, PMid:29185845

Iyanga-Mambo, E. (2021). Online Personal Narratives: Comments Sections as Support Groups in Knowledge-Sharing Platforms. In Lorena Clara Mihaes, Raluca Andreescu, & Anda Dimitriu (Eds.), Handbook of research on contemporary storytelling methods across new media and disciplines (pp. 17–39). IGI Global. https://doi.org/10.4018/978-1-7998-6605-3.ch002

Jacob, P. (2021). Transmedia Storytelling Systems in Publishing. With Focus on Fantasy Franchises. Leipzig: Hochschule für Technik, Wirtschaft und Kultur Leipzig. https://doi.org/10.33968/9783966270281-00

Jakab, R. (2018). Kora gyermekkori kötődés vizsgálata. In Vargáné Nagy Anikó (Ed.), Családi nevelés 3. (pp. 27–42). Didakt Kft.

Jamissen, G. & Moulton, M. (2017). ’Now I See’: Digital Storytelling for Mediating Interprofessional Collaboration. In Grete Jamissen, Pip Hardy, Yngve Nordkvelle, & Heather Pleasants (Eds.), Digital Storytelling in Higher Education (pp. 243–259). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-51058-3_17

Janurikné Soltész, E. A. (2017). A digitális történetmesélés tanulói problémamegoldásra gyakorolt hatása. In Lanszki Anita (Ed.): Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban (pp. 44–59). Eger: Líceum Kiadó.

Jauß, H. R. (1999). Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. Irodalomelméleti tanulmányok. Budapest: Osiris Kiadó.

Javanshir, R., Carroll, B, & Millard, D. (2020). Structural patterns for transmedia storytelling. PLoS ONE, 15(19), e0225910. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0225910, PMid:32004322, PMCid:PMC6993987

Jenei, Á. (2007). Digitális interaktív televízió: az (anti)utópisztikus valóság. Médiakutató, 8(1).

Jenkins, H. (12. December 2009a). The revenge of the origami unicorn: Seven principles of transmedia storytelling. http://henryjenkins.org/2009/12/the_revenge_of_the_origami_uni.html

Jenkins, H. (19. December 2009b). Revenge of the origami unicorn: The remaining four principles of transmedia storytelling. http://henryjenkins.org/2009/12/revenge_of_the_origami_unicorn.html

Jenkins, H. (2006). Convergence Culture: Where Old and New Media Collide. New York: New York University Press.

Jenkins, H. (2010). Transmedia storytelling and entertainment: An annotated syllabus. Continuum, 24(6), 943–958. http://doi.org/10.1080/10304312.2010.510599

Jenkins, T. (2017). Ageing Narratives: Embedding Digital Storytelling Within the Higher Education Curriculum of Health and Social Care with Older People. In Grete Jamissen, Pip Hardy, Yngve Nordkvelle, & Heather Pleasants (Eds.), Digital Storytelling in Higher Education (pp. 261–277). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-51058-3_18

Jin, D. Y. (2020a). East Asian Transmedia Storytelling in the Age of Digital Media. In Dal Yong Jon (Ed.), Transmedia Storytelling in East Asia. The Age of Digital Media (pp. 1–12). London – New York: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780367246549-1

Jin, D. Y. (2020b). Snack Culture’s Dream of Big Screen Culture: Korean Webtoons’ Transmedia Storytelling. In Dal Yong Jon (Ed.), Transmedia Storytelling in East Asia. The Age of Digital Media (pp. 57–74). London – New York: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780367246549-5

John, C. F. (2022). Storytelling and Market Research: A Practical User Guide. New York – London: Routledge. https://doi.org/10.4324/9781003202516

Jost, F. (1987). L’œil-caméra: entre film et roman. Lyon: Presses Universitaires de Lyon.

Kaló, Zs. (2012). A pszichológiai ágencia kognitív nyelvészeti leírása droghasználói narratívákban [Doktori disszertáció]. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Kämper, D. (1994). Unmögliche Gegenwart. Zur Theorie der Phantasie. pp. 71–95. München: Fink. https://doi.org/10.30965/9783846730379

Karakoyun, F. & Kuzu, A. (2016). The Investigation of Preservice Teachers’ and Primary School Students’ Views about Online Digital Storytelling. European Journal of Contemporary Education, 15(1), 51–64. https://doi.org/10.13187/ejced.2016.15.51

Karakoyun, F., & Yapıcı, İ. Ü. (2016). Use of Digital Storytelling in Biology Teaching. Universal Journal of Educational Research, 4(4), 895–903. https://doi.org/10.13189/ujer.2016.040427

Kasné Havas, E. (2017). Környezetvédelem, környzettudatosság az angol nyelvórán (B2 szin) – A digitális történetmesélés mint a tanulói onile-offline együttműködés jó módszere. In Lanszki Anita (Ed.), Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban (pp. 214–234). Eger: Líceum Kiadó.

Kassai, Sz., Pintér, J. N., & Rácz, J. (2017). Az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) módszertana és gyakorlati alkalmazása. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 48(4), 28–35. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.04.05

Kérchy, A. (2009). Tapogatózások. A test elméleteinek alakzatai. Apertúra, 5(2). https://www.apertura.hu/2009/tel/kerchy-2/

Keszeg, V. (2011). A történetmondás antropológiája. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság.

Kimmons, R. (2016). Effective technology integration. In R. Kimmons (Ed.), K-12 Technology Integration. Pressbooks. https://k12techintegration.pressbooks.com

Kimmons, R., Graham, C. R., & West, R. E. (2020). The PICRAT model for technology integration in teacher preparation. Contemporary Issues in Technonogy and Teacher Educaton, 20(1). https://citejournal.org/volume-20/issue-1-20/general/the-picrat-model-for-technology-integration-in-teacher-preparation/

Király, I. (2002). Az emlékezet fejlődése kisgyermekkorban. Utánzás és eseményemlékezet. Budapest: Gondolat Kiadó.

Király, I. (2007). A deklaratív emlékezet – epizodikus és önéletrajzi emlékezet. In Csépe Valéria, Győri Miklós, & Ragó Anett (Eds.), Általános pszichológia 2. Tanulás – emlékezés – tudás (pp. 236–267). Budapest: Osiris Kiadó.

Koenitz, H., & Palosaari Eladhari, M. (2019). Challenges of IDN Research and Teaching. In Rogelio E. Cardona-Rivera, Anne Sullivan, & R. Michael Young (Eds.), Interactive Storytelling. 12th International Conference on Interactive Digital Storytelling, ICIDS 2019, Little Cottonwood Canyon, UT, USA, November 19-22 2019, Proceeedings (pp. 26–39). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-33894-7_4

Koenitz, H., Di Pastena, A., Jansen, D., Lint, B., & Moss, A. (2018). The Myth of ’Universal’ Narrative Models: Expanding the Design Space of Narrative Structures for Interactive Digital Narratives. In Rebecca Rouse, Hartmut Koenitz, & Mas Haahr (Eds.), Interactive Storytelling. 11. International Conference on International Digital Storytelling, ICIDS 2018, Dublin, Ireland, December 5-8, 2018, Proceedings (pp. 107–120). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-04028-4_8

Koh, A. (2017). Digital Storytelling in Multicultural Singapure. In Mark Dunford & Tricia Jenkins (Eds.), Digital Storytelling: Form and Content (pp. 49–53). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1057/978-1-137-59152-4_6

Kolhoff, L., & Lack, F. (2019). How Relevant Is Your Choice?: User Engagement and Perceived Agency in Interactive Digital Narratives on Video Streaming Platforms. In Rogelio E. Cardona-Rivera, Anne Sullivan, & R. Michael Young (Eds.), Interactive Storytelling. 12th International Conference on Interactive Digital Storytelling, ICIDS 2019, Little Cottonwood Canyon, UT, USA, November 19-22 2019, Proceeedings (pp. 73–85). Springer https://doi.org/10.1007/978-3-030-33894-7_9

Koltai, A. (2010). InterActivity. Médiakutató, 11(3). https://mediakutato.hu/cikk/2010_03_osz/02_televizio_interaktiv

Komenczi, B. (2004). Didactica Electromagna? Az e-learning virtuális valóságai. Új Pedagógiai Szemle, 11, 31–49. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00086/2004-11-ta-Komenczi-Didaktika.html

Komenczi, B. (2009). Információ, ember és társadalom. Eger: EKF Líceum Kiadó.

Komenczi, B. (2013). Elektronikus tanulási környezetek kutatásai. Eger: Líceum Kiadó.

Komenczi, B. (2014). Elektronikus tanulási környezetek sajátosságai – elméleti megközelítések és modellek. In Benedek András & Golnhofer Erzsébet (Eds.), Tanulmányok a neveléstudomány köréből, 2013. Tanulás és környezete. pp. 1–22. Budapest: MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság.

Kotluk, N., & Kocakaya, S. (2016). Researching and evaluating digital storytelling as a distance education tool in physics instruction: An application with pre-service physics teachers. Turkish Online Journal of Distance Education, 17(1), 87–99. https://doi.org/10.17718/tojde.59900

Kottler, J. A. (2015). Stories We’ve Heard, Stories We’ve Told: Life Changing Narratives in Therapy and Everyday Life. New York: Oxford University Press.

Kovács, A. B. (1998). A narratológia összeállítás elé. Metropolis, 2(1) https://metropolis.org.hu/a-narratologia-osszeallitas-ele-1

Kovács, A. B. (2002). Film és elbeszélés. In uő., A film szerint a világ (pp. 7–84). Budapest: Palatinus.

Kovács, A. B. (2009). Mozgóképelemzés. Budapest: Palatinus Kiadó.

Kovács, A. B., & Papp-Zipernovszky, O. (2019). Causal Understanding in Film Viewing. EMPIRICAL STUDIES OF THE ARTS, 37(1), 3–31. https://doi.org/10.1177/0276237417740952

Kőfalvi, T. (2006). E-tanítás. Információs és kommunikációs technológiák felhasználása az oktatásban, Alapismeretek a tanári mesterségre készülők számára. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.Krathwohl, D.R., Bloom, B.S., Masia, B.B. (1973). Taxonomy of Educational Objectives, the Classification of Educational Goals. Handbook II: Affective Domain. New York: David McKay Co., Inc.

Kubinger-Pillmann, J. (2022). Digitális történetmesélés a tanárképzésben. In Somogyvári Lajos & Tóth József (Eds.). Humén tudományok: pedagógusképzés és tananyagfejlesztés 2. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Kuijpers, M. M., Hakemulder, F., Balint, K., Doicaru, M. M., & Tan, E. S. (2017). Towards a new understanding of absorbing reading experiences. In M. Kuijpers, F. Hakemulder, E. Tan, K. Balint, & M. Doicaru (Eds.), Narrativ Absorption (Vol. 27, pp. 29–47). (Narrative Absorption). John Benjamin Publishing Company. https://doi.org/10.1075/lal.27.03kui

Kulcsár-Szabó, Z. (1996). Irodalom/történet(i)/kánon(ok). Szövegek között: Budapesti és szegedi tanulmányok az irodalomelmélet/történet köréből, 1, 16–38.

Kun, B., Hamrák, A., Kenyhercz, V., Demetrovics, Z., & Kaló, Z. (2021). Az egészségromlás és az egészségmagatartás-változás kvalitatív vizsgálata munkafüggők körében. Magyar Pszichológiai Szemle, 76(1), 101–126. https://akjournals.com/view/journals/0016/76/1/article-p101.xml, https://doi.org/10.1556/0016.2021.00007

Lambert, J. (2002/2013). Digital storytelling, Capturing Lives, Creating Community. Computers (4th ed.). New York – London: Routledge. https://doi.org/10.1016/S0097-8493(01)00172-8

Lanszki, A. & Horváth, K. (2017). Digitális történetmesélés. In Horváth Kata, Oblath Márton, Lanszki Anita, Teszáry Judit, Csoszó Gabriella & Takács Gábor. A Sajátszínház módszerei. Művészet alapú részvételi kutatás (pp. 29–60). Budapest: L’Harmattan.

Lanszki, A. (2015a). A tanulói aktivitás szerepe a digitális történetmesélésben. In Papp-Danka Adrienn & Lévai Dóra (Eds.), Interaktív oktatásinformatika (pp. 79–92). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, Eötvös Loránd Tudományegyetem. http://www.eltereader.hu/media/2016/02/Interaktiv_Oktatasinformatika_READER.pdf

Lanszki, A. (2015b). A digitális történetmesélés relevanciája a tanárképzésben. In Falus Iván (Ed.), Felkészülés a pályára, felkészülés az életre (pp. 89–97). Eger: Líceum Kiadó.

Lanszki, A. (2016a). Digitális történetmesélés és tanulói tartalom(re)konstrukció. Új Pedagógiai Szemle, 66(3–4), 82–88. http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/digitalis-tortenetmeseles-es-tanuloi-tartalomrekonstrukcio

Lanszki, A. (2016b). Intertextualitás Lars von Trier Táncos a sötétben című filmjében. Tánctudományi Közlemények, 8(1), 71–84.

Lanszki A. (2016c). A digitális történet mint önreprezentáció a Magyar Táncművészeti Főiskola hallgatói körében. Egy nem reprezentatív felmérés eredményei. In Bolvári-Takács Gábor, Németh András, & Perger Gábor (Eds.), Tánc és társadalom. V. Nemzetközi Tánctudományi Konferencia a Magyar Táncművészeti Főiskolán 2015. november 17−18. (pp. 148−155). Budapest: Magyar Táncművészeti Főiskola.

Lanszki, A. (2017). A digitális történetmesélés mint komplex tanulásszervezési eljárás. In Lanszki Anita (Ed.), Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban (pp. 22–43). Eger: Líceum Kiadó.

Lanszki, A. (2018). A digitális történetmesélés mint tanulásszervezési eljárás tanulástámogató és kompetenciafejlesztő hatása az oktatási folyamatban [Doktori disszertáció]. Eszterházy Károly Egyetem.

Lanszki, A. (2019). Tanulói kreativitás fejlesztése digitális történetmesélés segítségével. Iskolakultúra, 29(4–5), 71–85. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.4-5.71

Lanszki, A. (2020). Művészetalapú részvételi akciókutatási módszerek. In Lanszki Anita (Ed.), Bevezetés a tánccal kapcsolatos kutatások módszertanába (pp. 149–156). Budapest: Magyar Táncművészeti Egyetem.

Lanszki, A. (2021). A digitális történetmesélés etikai és jogi vonatkozásai. Pannon Digitális Pedagógia, 1(1). https://padipe.mftk.uni-pannon.hu/index.php/pdp/article/view/32

Lanszki, A., & Kunos, N. (2021). Using Digital Storytelling to Address School-Related Burnout Among 10-11 Grade Students. Journal of Educational Sciences, 22(1), 3–17. https://doi.org/10.35923/JES.2021.1.01

Lanszki, A. & Papp-Danka, A. (2017). Digitális történetmesélés alkalmazása természetudományos témájú tantárgyi tartalmak feldolgozásában. Neveléstudomány, 5(2), 26–44. https://doi.org/10.21549/NTNY.18.2017.2.3

Larsen, S. F. (1996). Memorable books: Recall of reading and its personal contexts. In Kreutz, R. J., & MAcNealy, M. S. (Eds.), Empirical Approaches to Literature and Aesthetics. Norwood, NJ: Ablex Publishing.

László, J. (1996). Three Forms of Knowledge in Empirical Study of Interpretation of Literary Narratives. In Kreutz, Roger J. & MacNealy, Mary Sue (Eds.), Empirical Approaches to Literature and Aesthetics (pp. 635–644). Norwood, NJ: Ablex.

László, J. (1998). Szerep, forgatókönyv, narratívum. Szociálpszichológiai tanulmányok. Scientica Hungarica.

László, J. (1999). Társas tudás, elbeszélés, identitás. Scientia Humana.

László, J. (2008). Pszichológia, irodalom, elbeszélés. In Vincze Orsolya & Bigazzi Sára (Eds.), Élmény, történet – a történetek élménye (pp. 9–23). Budapest: Új Mandátum Kiadó. https://doi.org/10.1556/Pszicho.28.2008.4.1

László, J. (2003). Történelem, elbeszélés, identitás. Magyar Tudomány, 48(1), 48–57.

László, J. (2008). The science of stories: An introduction to narrative psychology. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203894934

László, J. & Vincze, O. (2001). Az újdonság varázsa és a történet öröme. In Pléh Csaba, László János, & Oláh, András (Eds.), Tanulás, kezdeményezés, alkotás (pp. 105–106). Budapest: Eötvös.

Leaf, B. & Diaz, K. R. (2017). Reflective Information Seeking: Unpacking Meta-Research Skills Through Digital Storytelling. In Grete Jamissen, Pip Hardy, Yngve Nordkvelle, & Heather Pleasants (Eds.), Digital Storytelling in Higher Education (pp. 225–243). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-51058-3_16

Leavy, P. (2011). Oral History. New York: Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acprof:osobl/9780195395099.001.0001

Lénárd, K. (2008). Szülői elbeszélés és korai interakció. In Vincze Orsolya, & Bigazzi Sára (Eds.), Élmény, történet – a történetek élménye (pp. 106–120). Budapest: Új Mandátum Kiadó.

Levine, A. (2013). ds106: Not a Course, Not Like Any MOOC. EDUCAUSE Review, 48(1) http://er.educause.edu/articles/2013/1/ds106-not-a-course-not-like-any-mooc

Lévi-Strauss, C. (1955). The Structure of Myth. Journal of American Folklore, 68(270), 420–444. https://doi.org/10.2307/536768

Lewis, K. & Matthews, N. (2017). The Afterlife of Capture Wales: Digital Stories and Their Listening Publics. In Mark Dunford, & Tricia Jenkins (Eds.), Digital Storytelling: Form and Content (pp. 103–118). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1057/978-1-137-59152-4_10

Lindveg, I. K. (2017). Building Bridges: Digital Storytelling as a Participatory Research Approach. In Grete Jamissen, Pip Hardy, Yngve Nordkvelle, & Heather Pleasants (Eds.), Digital Storytelling in Higher Education (pp. 131–148). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-51058-3_10

Lund, N. F., Cohen, S. A., & Scarles, C. (2018). The power of social media storytelling in destination branding. Journal of Destination Marketing & Management, 8(1), 271–280. https://doi.org/10.1016/j.jdmm.2017.05.003

Maddin, E. (2011). Using TPCK with digital story storytelling to investigate contemporary issues in educational technology. Journal of Instructional Pedagogies, 7, 1–12.

Malita, L. & Martin, C. (2010). Digital storytelling as web passport to success in the 21st century. Procedia - Social and Behavioral Sciences, 2, 3060–3064. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2010.03.465

Manovich, L. (2001). The language of new media. Cambridge, MA: MIT Press.

Matos, A., Rocha, T., Cabral, L., & Bessa, M. (2015). Multi-sensory Storytelling to Support Learning for People with Intellectual Disability: An Exploratory Didactic Study. Procedia Computer Science, 67 (Dsai), 12–18. https://doi.org/10.1016/j.procs.2015.09.244

Matthews, N., & Sunderland, N. (2013). Digital Life-Story Narratives as Data for Policy Makers and Practitioners: Thinking Through Methodologies for Large-Scale Multimedia Qualitative Datasets. Journal of Broadcasting & Electronic Media, 57(1), 97–114. https://doi.org/10.1080/08838151.2012.761703

McAdams, M. (2016). Transmedia Storytelling. Conference paper: World Journalism Education Congress, Auckland, New Zealand.

McCloud, S. (1994). Understanding comics. New York: Harper Collins.

McCombs, M. E. & Shaw, D. L. (1972). The agenda-setting function of mass media. The Public Opinion Quaterly, 36(2), 176–187. https://doi.org/10.1086/267990

McErlean, K. (2018). Interactive Narratives and Transmedia Storytelling. Creating Immersive Stories across New Media Platforms. London – New York: Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315637570

McLean, E. (2018). Learning Together With Digital Stories. In Pip Hardy, & Tony Sumner (Eds.), Cultivating Compassion: How Digital Storytelling is Transforming Healthcare (pp. 297–306) (2nd ed.). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-64146-1

McLuhan, M. (1962). The Gutenberg Galaxy: The Making of Typographic Man. Toronto: University of Toronto Press.

Mészáros, Gy. (2014). Szubkultúrák és iskolai nevelés. Narratív, kritikai pedagógiai etnográfia. Gondolat Kiadó.

Metz, C. (1968). Essais sur la signification au cinema. Paris: Klincksieck.

Meyrowitz, J. (2003). Médiumelmélet. In Kondor & Fábri (Eds.), Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai (pp. 205–232). Budapest: Századvég.

Mick, D., & Buhl, C. (1992). A Meaning-Based Model of Advertising Experiences. Journal of Consumer Research, 19(12), 317–338. https://doi.org/10.1086/209305

Miller, N. (2007, March 1). Minifesto for a New Age. Wired. https://www.wired.com/2007/03/snackminifesto/

Mishra, P., & Koehler, M. J. (2006). Technological pedagogical content knowledge: A framework for teacher knowledge. Teachers College Record, 108(6), 1017–1054. https://doi.org/10.1111/j.1467-9620.2006.00684.x

Misorelli, C. (2017). One Million Life Stories. In Mark Dunford, & Tricia Jenkins (Eds.), Digital Storytelling: Form and Content (pp. 35–40). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1057/978-1-137-59152-4_4

Mitev, A. (2015). Grounded Theory. In Horváth Dóra & Mitev Ariel. Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv (pp. 85–126). Budapest: Alinea Kiadó.

Mitev, A. (2015). Narratív technika. In Horváth Dóra & Mitev Ariel. Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv (pp. 209–241). Budapest: Alinea Kiadó.

Mittel, J. (2006). Narrative Complexity in Contemporary American Television. The Velvet Light Trap, 58. 29–40. https://doi.org/10.1353/vlt.2006.0032

Molnár, Gy. (2011). Számítógépes játékon alapuló képességfejlesztés. Iskolakultúra, 21(6–7), 3–11.

Molnár, Gy., Turcsányi-Szabó, M., & Kárpáti, A. (2019). Az interaktív tanulási környezetektől a módszertani megújuláson át a kreatív önkifejezésig. Új Pedagógiai Szemle, 69(11–12), 53–70.

Molnárné Kövér, I. (2017). Történelmet formáló személyiségek – digitális történetmesélés alkalmazása a történelem és társadalomismeret tanításában. In Lanszki Anita (Ed.), Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban (pp. 145–161). Eger: Líceum Kiadó.

Moscovici, S. (1988). Notes towards a description of Social Representations. European Journal of Social Psychology, 18, 211–250. https://doi.org/10.1002/ejsp.2420180303

Moss, M. A. (2017). Critical Story Sharing: A Dialectic Approach to Identity Regulation. In Grete Jamissen, Pip Hardy, Yngve Nordkvelle, & Heather Pleasants (Eds.), Digital Storytelling in Higher Education (pp. 295–313). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-51058-3_20

Mott, B. W., Taylor, R. G., Lee, S. Y., Rowe, J. P., Saleh, A., Glazewski, K. D., Hmelo-Silver, C. E., & Lester J. C. (2019). Designing and Developing Interactive Narratives for Collaborative Problem-Based Learning. In Rogelio E. Cardona-Rivera, Anne Sullivan, & R. Michael Young (Eds.), Interactive Storytelling. 12th International Conference on Interactive Digital Storytelling, ICIDS 2019, Little Cottonwood Canyon, UT, USA, November 19-22 2019, Proceeedings (pp. 86–100). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-33894-7_10

Munk, V. (2013). Vágási Feri és Balogh Nóra esete Oláh Gergővel. A romák reprezentációja a többségi média szórakoztató műsoraiban. Médiakutató, 14(3), 27–38. https://doi.org/10.7748/ns2013.05.27.38.14.s22

Murai, A. & Tóth, E. Zs. (2011). Helyzetfüggő. A kontextus szerepe a személyes emlékezet társas szerveződésében. Médiakutató, 1(8). http://www.mediakutato.hu/cikk/2011_01_tavasz/08_kontextus_szerepe

Murray, J. H. (2018). Research into Interactive Digital Narrative: A Kaleidoscopic View. In Rebecca Rouse, Hartmut Koenitz, & Mas Haahr (Eds.), Interactive Storytelling. 11. International Conference on International Digital Storytelling, ICIDS 2018, Dublin, Ireland, December 5-8, 2018, Proceedings (pp. 3–17). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-04028-4_1

Musacchio Adorisio, A. L. (2009). Storytelling in Organizations: From Theory To Empirical Research. Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1057/9780230271753

Müllner, A. (2020). A magyarországi részvételi film története és jelenlegi helyzete. Jel-Kép: kommunikáció, közvélemény, média, 9(2), 129–144. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2020.2.129

Nahalka, I. (2002). Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Nahalka, I. (2004). A tanulás. In Falus Iván (Ed.), Didaktika – Elméleti alapok a tanítás tanulásához (pp. 78–106). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Nemes, L. (2020). The Personal is Also the Political – A betegségnarratíva mint az emancipáció aktusa. In Kicsák Lóránt, Körömi Gabriella, & Kusper Judit (Eds.), Emancipáció – Tegnap és ma (pp. 213–227). Eger: EKE Líceum Kiadó. https://doi.org/10.46403/Emancipacio.2020.213

Ng, W., & Nicholas, H. (2015). iResilience of science pre-service teachers through digital storytelling. Australasian Journal of Educational Technology, 31(6), 736–751. https://doi.org/10.14742/ajet.1699

Niblett, H., & Vickers, J. (2019). Community partnerships and collection development in the Legacy of Ahmed Project. In Edward Benoit, & Alexandra Eveleigh (Eds.), Participatory Archives: Theory and pracitce (pp. 203–211). London: Facet Publishing. https://doi.org/10.29085/9781783303588.017

Nieland, J. U. (2008). Politainment. In The International Encyclopedia of Communication. Wiley. https://doi.org/10.1002/9781405186407.wbiecp047

O’Brien, H. L., Cairns, P., & Hall, M. (2018). A practical approach to measuring user engagement with the refined user engagement scale (UES) and new UES short form. International Journal of Human-Computer Studies, 112, 28–39. https://doi.org/10.1016/j.ijhcs.2018.01.004

O’Neill, F, Bowskill, G., Carter, C., Clark, B., Hoffman, K., & Symons, J. (2018). Arthur and Co: Digital Stories about Living with Athritis. In Pip Hardy, & Tony Sumner (Eds.), Cultivating Compassion: How Digital Storytelling is Transforming Healthcare (pp. 103–116) (2nd ed.). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-64146-1

Oblath, M. (2017). Fórumszínház. In Horváth Kata, Oblath Márton, Lanszki Anita, Teszáry Judith, Csoszó Gabriella, & Takács Gábor. A Sajátszínház módszerei: művészet alapú részvételi kutatás. Budapest: L’Harmattan Kiadó.

Oblath, M., & Csoszó, G. (2017). Fotóhang. In In Horváth Kata, Oblath Márton, Lanszki Anita, Teszáry Judith, Csoszó Gabriella, & Takács Gábor. Horváth K., Oblath M., Lanszki A., Teszáry J., Csoszó G. & Takács G. A Sajátszínház módszerei: művészet alapú részvételi kutatás. Budapest: L’Harmattan Kiadó.

Obuaku-Igwe, C. (2021). Medical Sociology and Storytelling in a Decolonial Context: Exploring Photovoice as a Critical Pedagogical Tool. In Lorena Clara Mihaes, Raluca Andreescu, & Anda Dimitriu (Eds.), Handbook of research on contemporary storytelling methods across new media and disciplines (pp. 342–365). IGI Global. https://doi.org/10.4018/978-1-7998-6605-3.ch018

Ohler, J. (2013). Digital storytelling in the classroom: New media pathways to literacy, learning and creativity. CA: Thousand Oaks. https://doi.org/10.4135/9781452277479

Oliver, M. B. & Hartmann, T. (2010). Exploring the Role of Meaningful Experiences in Users’ Appreciation of “Good Movies”. Projections, 4(2), 128–150 https://doi.org/10.3167/proj.2010.040208

Ollé, J. (2010). Egy módszer alkonya: a katedrapedagógia végnapjai a felsőoktatásban. In Dobó István, Perjés István, & Temesi József (Eds.), Korszerű felsőoktatási pedagógiai módszerek, törekvések. Konferencia előadások (pp. 22–31). Budapesti Corvinus Egyetem.

Ollé, J. (2015). Interaktivitás és tevékenység-központúság az oktatásinformatikában. In Lévai Dóra, & Papp-Danka Adrienn (Eds.), Interaktív oktatásinformatika (pp. 9–17). Eger: Líceum Kiadó.

Ollé, J. (2017). A digitális történetmesélés a didaktikában és az iskolapedagógiában. In Lanszki Anita (Ed.), Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban (pp. 17–21). Eger: Líceum Kiadó.

Ollé, J., Papp-Danka, A., Lévai, D., Tóth-Mózer, Sz., & Virányi, A. (2013). Oktatásinformatikai módszerek – Tanítás és tanulás az információs társadalomban. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, Eötvös Loránd Tudományegyetem. http://www.eltereader.hu/media/2013/11/Olle2_okt-inform_READER.pdf

Olson, G. M., Duffy, S.A., & Mack, R. L. (1984). Thinking-out-loud as a method for studying real time comprehension processes. In D. E. Kieras, & M. A. Just (Eds.), New methods in reading comprehension research (pp. 253–286). Hillsdale NJ: Erlbaum. https://doi.org/10.4324/9780429505379-11, PMCid:PMC6382290

Ong, W. J. (2010). Szóbeliség és írásbeliség. Budapest: Gondolat Kiadó.

Orosz, M. (2003). Az elbeszélés fonala. Narráció, intertextualitás, intermedialitás. Budapest: Gondolat Kiadó.

Pabian, S., & Erreygers, S. (2019). Generating Personal Stories on Negative Online Peer Interacitons Through A Photo-Elicitaition Method. In Heidi Vandebosch, & Leile Green (Eds.), Narratives in Research and Interventions on Cyberbullying among Young People (pp. 77–94). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-04960-7_6

Papert, S. (1993). The Children’s Machine: Rethinking School in the Age of the Computer. New York: Basic Books.

Papp-Danka, A. (2015). Tanulói aktivitásra épülő oktatási folyamat Web 2.0 környezetben. In Lévai Dóra, & Papp-Danka Adrienn (Eds.), Interaktív oktatásinformatika (pp. 67–78). Eger: Líceum Kiadó.

Papp-Danka, A. (2014). Az online tanulási környezettel támogatott oktatási formák tanulás-módszertanának vizsgálata. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Papp-Zipernovszky, O., Kovács, A. B., & Drótos, G. (2019). Narratív és nem narratív filmes szerkezet befogadásának összehasonlítása EEG-vel és verbális szóasszociációval. Literatúra, 45(4), 422–438.

Park, J. H., Lee, J, & Lee, Y. (2020). Do Webtoon-based TV-Dramas Represent Transmedia Storytelling? Industrial Factors Leading To Webtoon-based TV-Dramas. In Dal Yong Jon (Ed.), Transmedia Storytelling in East Asia. The Age of Digital Media (pp. 111–129). London – New York: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780367246549-9

Parsons, S., Guldberg, K., Porayska-Pomsta, K. & Lee, R. (2015). Digital stories as a method for evidence-based practice and knowledge co-creation in technology-enhanced learning for children with autism. International Journal of Research & Method in Education, 38(3), 247–271. https://doi.org/10.1080/1743727X.2015.1019852

Pataki, F. (2001). Élettörténet és identitás. Budapest: Osiris Kiadó.

Pătrăşcanu, K. (2021). The Viewer-Participant Performing Morality in interactive Storytelling in Bandersnatch. In Lorena Clara Mihaes, Raluca Andreescu, & Anda Dimitriu (Eds.), Handbook of research on contemporary storytelling methods across new media and disciplines (pp. 241–257). IGI Global. https://doi.org/10.4018/978-1-7998-6605-3.ch013

Pavlik, J. V., & Bridges, F. (2013). The emergence of augmented reality (AR) as a storytelling medium in journalism. Journalism & Communication Monographs, 15(1), 4–59. http://doi.org/10.1177/1522637912470819

Péley, B. (2013). Élettörténet – Fejlődés és patológia. A narratív szemlélet és módszertan haszna a diagnosztikában és a terápiában. Magyar Pszichológiai Szemle, (68)1, 141–157. https://doi.org/10.1556/mpszle.68.2013.1.10

Pellas, N. (2014). The influence of computer self-efficacy, metacognitive self-regulation and self-esteem on student engagement in online learning programs: Evidence from the virtual world of Second Life. Computer sin Human Behavior, 35, 157–170. https://doi.org/10.1016/j.chb.2014.02.048

Péter, Á., & Vass-Eysen, Á. (2017). Farsangi témahét egy általános iskolában – a digitális történetmesélés alkalmazása a DÖK munkájában. In Lanszki Anita (Ed.), Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban (pp. 317–333). Eger: Líceum Kiadó.

Pisco Costa, R. (2021). All the World’s a Stage and Sociologysts its Storytellers: Contemporary Sociology and the Art of Telling a Good Story. In Lorena Clara Mihaes, Raluca Andreescu, & Anda Dimitriu (Eds.), Handbook of research on contemporary storytelling methods across new media and disciplines (pp. 1–16). IGI Global. https://doi.org/10.4018/978-1-7998-6605-3.ch001

Pléh, Cs. (2003). A természet és a lélek. Budapest: Osiris Kiadó.

Pléh, Cs. (2011). A webvilág kognitív következményei, avagy fényesít vagy butít-e az internet? Korunk, 22(8), 9–19.

Pléh, Cs. (2012). Narratív szemlélet a pszichológiában: az elbeszélés mint átfogó metafora. Iskolakultúra, 12(3), 3–24.

Pléh, Cs. (2019). Két klasszikus konstruktív emlékezetelmélet mai relevanciája: Bartlett és Halbwachs. Filozófiai szemle, 63(3) 11–45.

Pócs, É. (1985–1986). Magyar ráolvasások I–II. Budapest: MTA Néprajzi Kutatócsoport.

Pócs, É. (2012). Hiedelemszövegek. A magyar folklór szövegvilága. Budapest: Balassi Kiadó.

Pócsik, A. (2012). A kultúra mozgóképeinek kutatása. A kortárs vizuális antropológiai és dokumentumfilm-elmélet találkozásai. Replika, 81(4), 21–32.

Pohárnok, M. (2008). Széttört történetek. Pszichopatológiai jelenségek az elbeszélésekben. In Vincze Orsolya, & Bigazzi Sára (Eds.), Élmény, történet – a történetek élménye (pp. 106–120). Budapest: Új Mandátum Kiadó.

Pólya, Tamás (2019). A videojátékok kultivációs elmélete. Alapvetések és nemzetközi kutatások. Médiakutató, 20(2), 21–45.

Pólya, Tamás (2020). A videojátékok mint történetmesélő mászókák és a médiaszöveg-fogalom. Az olvasat átértelmeződése és a narratíva másodrendűsége egy ergodikus médiumban. Médiakutató, 21(1), 93–104.

Pólya, Tibor (2007). Identitás az elbeszélésben. Szociális identitás és narratív perspektíva. Budapest: Új Mandátum Kiadó.

Pólya, Tibor (2008). A narratív értékelés hatása a szubjektív élmény észlelt minőségére. In Vincze Orsolya, & Bigazzi Sára (Eds.), Élmény, történet – a történetek élménye (pp. 106–120). Budapest: Új Mandátum Kiadó.

Pólya, Tibor (2020). A történetszerkezet automatikus elemzése és összefüggése az elbeszélő személy érzelmi intelligenciájával. In Berend Gábor, Gosztolya Gábor, & Vincze Veronika (Eds.), XVI. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia (pp. 323–332). Szeged: Szegedi Tudományegyetem.

Postman, N. (1992). Technopoly: the surrender of culture to technology. New York: Vintage Books.

Preradovic, N. M., Lesin, G. & Boras, D. (2016). Introduction of digital storytelling in preschool education: A case study from Croatia. Digital Education Review, 30, 94–105.

Price, D. M., Strodtman, L., Brough, E., Lonn, S. & Luo, A. (2015). Digital storytelling: An innovative technological approach to nursing education. Nurse Educator, 40(2), 66–70. https://doi.org/10.1097/NNE.0000000000000094, PMid:25290965

Pritchard, S. C., Zopf, R., Polito, V., Kaplan, D. M., & Williams, M. A. (2016). Non-hierarchical influence of visual form, touch, and position cues on embodiment, agency, and presence in virtual reality. Frontiers in Psycholology, 7, 1649. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2016.0164, PMid:27826275, PMCid:PMC5078469

Propp, V. J. (1928/1995). A mese morfológiája. Budapest: Osiris Kiadó

Puentedura, R. (2006). Transformation, technology, and education [Blog post]. http://hippasus.com/resources/tte/

Raevskij, M. (2020). The GPT-3 Algorithm Wrote Articles For Two Weeks – And 26,000 People Read It. https://becominghuman.ai/the-gpt-3-algorithm-wrote-articles-for-two-weeks-and-26-000-people-read-it-210127f79a16

Rambe, P., & Mlambo, S. (2014). Using digital storytelling to externalise personal knowledge of research processes: The case of a Knowledge Audio repository. Internet and Higher Education, 22. July. 11–23. https://doi.org/10.1016/j.iheduc.2014.04.002

Ramirez-Alvarado, M. (2020). Post-Truths and Fake News in Disinformation Contexts: The Case of Venezuela. In Víctor Hernández-Santaolalla, & Barrientos Bueno (Eds.), Handbook of Research on Transmedia Storytelling, Audience Engagement, and Business Strategies (pp. 306–320). IGI Global. https://doi.org/10.4018/978-1-7998-3119-8.ch020

Ranke, K. (1967). Kategorienprobleme der Volksprosa. Fabula, 9(1–3), 4–12. https://doi.org/10.1515/fabl.1967.9.1-3.4

Rausch, A., & Pásztor, A. (2021). Mobil eszközök az óvodában: A digitális technológiával támogatott értékelés lehetőségei. Neveléstudomány, 9(2), 5–17. https://doi.org/10.21549/NTNY.33.2021.2.1

Raz, G., Hagin, B., & Hendler, T. (2013). E-Motion Pictures of the Brain: Recursive Paths Between Affective Neuroscience and Film Studies. In Arthur P. Shimamura (Ed.), Psychocinematics: Exploring Cognition at the Movies (pp. 285–313). https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199862139.003.0015

Redecker, C. (2017). Digital Competence of Educators DigCompEdu. Publications Office of the European Union. https://doi.org/10.2760/159770

Revi, A. T., Millard, D. E., & Middleton, S. E. (2020). A Systematic Analysis of User Experience Dimensions for Interactive Digital Narratives. In Anne-Gwenn Bosser, David E. Millard, & Charlie Hargood (Eds.), Interactive Storytelling. 13th International Conference on Interactive Digital Storytelling, ICIDS 2020, Bournemouth, UK, November 3-6, 2020, Proceedings (pp. 58–74). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-62516-0_5

Reyes Torres, A., Pich Ponce, E. & és García Pastor, M. D. (2012). Digital Storytelling as a Pedagogical Tool within a Didactic Sequence in Foreign Language Teaching. El relato digital como herramienta pedagógica en la enseñanza de lenguas extranjeras a través del uso de la secuencia didáctica. Digital Education Review, (22), 1–18.

Ricœur, P. (1984). Time and Narrative (Temps et Récit). Chicago: University of Chicago Press.

Ricœur, P. (1999). Az én és az elbeszélt azonosság. In Válogatott irodalomelméleti tanulmányok (pp. 373–412). Budapest: Osiris Kiadó.

Robin, B. R. (2006). The Educational Uses of Digital storytelling. Proceedings of Society for Information Technology & Teacher Education International Conference 2006, (1), 709–716. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2012.11.424

Robin, B. R. (2008). Digital Storytelling: A Powerful Technology Tool for the 21st Century Classroom. Theory Into Practice, 47(3), 220–228. https://doi.org/10.1080/00405840802153916

Rothe, S., & Hussmann, H. (2019). Spaceline: A Concept for Interaction in Cinematic Virtual Reality. In Rogelio E. Cardona-Rivera, Anne Sullivan, & R. Michael Young (Eds.), Interactive Storytelling. 12th International Conference on Interactive Digital Storytelling, ICIDS 2019, Little Cottonwood Canyon, UT, USA, November 19-22 2019, Proceedings (pp. 115–119). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-33894-7_12

Rubin, R. J. (1979). Uses of Bibliotherapy in Response to the 1970s. (Online.) https://www.ideals.illinois.edu/bitstream/handle/2142/7081/librarytrendsv28i2_opt.pdf?sequence =7#page=122

Ryan, M. L. (2016). Transmedia narratology and transmedia storytelling. In Domingo Sánchezmesa, Jordi Alberich-Pascual, & Nieves Rosendp (Eds.), Transmedia narratives. Artnodes (pp. 1–10). 18. https://doi.org/10.7238/a.v0i18.3049

Sadik, A. (2008). Digital storytelling: A meaningful technology-integrated approach for engaged student learning. Educational Technology Research and Development, 56(4), 487–506. https://doi.org/10.1007/s11423-008-9091-8

Sancar-Tokmak, H., Surmeli, H. & Ozgelen, S. (2014). Preservice science teachers’ perceptions of their TPACK development after creating digital stories. International Journal of Environmental and Science Education, 9(3), 247–264. https://doi.org/10.12973/ijese.2014.214a

Santos, S., & Espírito Santo, P. (2021). Brands and Stories in Ads: The Relationship Between Storytelling and Brand Distinctiveness. In Lorena Clara Mihaes, Raluca Andreescu, & Anda Dimitriu (Eds.), Handbook of research on contemporary storytelling methods across new media and disciplines (pp. 116–137). IGI Global. https://doi.org/10.4018/978-1-7998-6605-3.ch007

Sarica, H. Ç., & Usluel, Y. K. (2016). The effect of digital storytelling on visual memory and writing skills. Computers and Education, 94, 298–309. https://doi.org/10.1016/j.compedu.2015.11.016

Sauerländer, W. (2004). Iconic turn? Eine Bitte um Ikonoklasmus. In Hubert Burda, & Christa Maar (Eds.), Iconic turn. Die neue Macht der Bilder (pp. 407–427). Köln: DuMont.

Saussure, F. (1916/1967). Bevezetés az általános nyelvészetbe. Budapest: Gondolat Kiadó.

Säwert, M. & Riempp, R. (2019). Digital Storytelling im Web am Beispiel von scroll-activated animations mit 131 Abbildungen und 44 Code-Beispielen. Wiesbaden: Springer Verlag. https://doi.org/10.1007/978-3-658-23055-5

Schacter, D. L. (1996). Searching forMemory. The Brain, the Mind, and the Past. New York: Basic Books.

Schank, R. C. (1999). Dynamic Memory Revisited. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511527920

Schank, R. C., & Alberson, Robert P. (1977). Scripts, Plans, Goals, and Understanding. An Inquiry Into Human Knowledge Structures. Hillsdale.

Schmoelz, A. (2018). Enabling co-creativity through digital storytelling in education. Thinking Skills and Creativity. https://doi.org/10.1016/j.tsc.2018.02.002

Scolari, C. A. (2013). Lostology: Transmedia storytelling and expansion/compression strategies. Semiotica, 2013(195), 45–68. http://doi.org/10.1515/sem-2013-0038

Sejal, V. (2019). The Power of Data Storytelling. Sage Publications India.

Shea, M. (2018). The Sheffield’s Carers’ Voices Project: Was It Therapeutic? In Pip Hardy, & Tony Sumner (Eds.), Cultivating Compassion: How Digital Storytelling is Transforming Healthcare (pp. 213–227) (2nd ed.). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-64146-1

Siemens, G. (2005). Connectivism: A Learning Theory for the Digital Age. 2005. http://www.elearnspace.org/Articles/connectivism.htm

Siemens, G. (2012). MOOCs are really a platform. Elearnspace. http://www.elearnspace.org/blog/2012/07/25/moocs-are-really-a-platform/

Şimşek, B. (2017). Digital Storytelling for Women’s Well-being in Turkey. In Mark Dunford, & Tricia Jenkins (Eds.), Digital Storytelling: Form and Content (pp. 73–88). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1057/978-1-137-59152-4_8

Smeda, N., Dakich, E., & Sharda, N. (2014). The effectiveness of digital storytelling in the classrooms: A comprehensive study. Smart Learning Environments, 1(6), 2–21. https://doi.org/10.1186/s40561-014-0006-3

Smith, A., Mott, B., Taylor, S., Hubbard-Cheuoua, A, Minogue, J., Oliver, K., & Ringstaff, K. (2020). Toward a Block-Based Programming Approach to Interactive Storytellling For Upper Elementary Students. In Anne-Gwenn Bosser, David E. Millard, & Charlie Hargood (Eds.), Interactive Storytelling. 13th International Conference on Interactive Digital Storytelling, ICIDS 2020, Bournemouth, UK, November 3-6, 2020, Proceedings (pp. 111–119). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-62516-0_10

Somdee, M. & Suppasetseree, S. (2007). Developing English Speaking Skills of Thai Undergraduate Students by Digital Storytelling through Websites. http://www.litu.tu.ac.th/journal/FLLTCP/Proceeding/166.pdf

Sonkoly, G. (2005). Örökség és történelem: az emlékezet technikái. In Kiss György, & Monok István (Eds.), Kulturális örökség – társadalmi képzelet (pp. 53–61). Budapest: OSZK – Akadémiai Kiadó.

Stacey, G. & Hardy, P. (2011). Challenging the shock of reality through digital storytelling. Nurse Education in Practice, 11(2), 159–164. https://doi.org/10.1016/j.nepr.2010.08.003

Steinberg, M. (2020). Managing the Media Mix: Industrial Reflexivity in the Anime System. In Dal Yong Jon (Ed.), Transmedia Storytelling in East Asia. The Age of Digital Media (pp. 159–182). London – New York: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780367246549-13, PMid:32371199

Stephenson, G. M., Laszlo, J., Ehmann, B., Lefever, R. M. H., & Lefever, R. (1997). Diaries of significant events: Socio-linguistic correlates of therapeutic outcomes in patients with addiction problems. Journal of Community & Applied Social Psychology, 7(5), 389–411. https://doi.org/10.1002/(SICI)1099-1298(199712)7:5<389::AID-CASP434>3.0.CO;2-R

Stolper, C. D., Lee, B., Riche, N., & Stasko, J (2018). Data-Driven Storytelling Techniques: Alalysis of a Curated Collection of Visual Stories. In Nathalie Henry Riche, Christophe Hurter, Nicholas Diakopoulos, & Sheelagh Carpendale (Eds.), Data-Driven Storytelling (pp. 85–106). CRC Press. https://doi.org/10.1201/9781315281575-4

Stőhr, L. (2019). Személyesség, jelenlét, narrativitás. Paradigmaváltás a kortárs magyar dokumentumfilmben. Budapest: Gondolat Kiadó.

Sun, Y., & Sun, M. (2021). How peer influence mediates the effects of video games playing on adolescents’ aggressive behavior. Children and Youth Services Review, 130, 106–225. https://doi.org/10.1016/j.childyouth.2021.106225

Suwardy, T., Pan, G. & Seow, P.-S. P. (2013). Using Digital Storytelling to Engage Student Learning. Accounting Education, 22(2), 109–124. https://doi.org/10.1080/09639284.2012.748505

Szabolcs, É. (2012). Narratív szemléletű pedagóguskutatások. Pedagógusképzés: pedagógusképzők és -továbbképzők folyóirata, 7-8, 109–115. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2012-2013.08

Szabolcsi, Zs. (2021). A reklámok közé bújtatott politikai narratívák. Médiakutató, 22(2), 53–68.

Szécsi, G. (2016). Média és társadalom az információ korában. Kommunikációfilozófiai adalékok a mediatizáció fogalmához. Budapest: Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634540052

Szegedy-Maszák, M. (1998). A regény, amint írja önmagát. Elbeszélő művek vizsgálata. Budapest: Korona Nova Kiadó.

Szivák, J. (2010). A reflektív gondolodás fejlesztése. Budapest: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége.

Szokolszky, Á. (2020). A pszichológiai kutatás módszertana. Budapest: Osiris Kiadó.

Szűts, Z. (2021). Az online kommunikáció új horizontjai. In Balázs László (Ed.), Digitális kommunikáció és tudatosság (pp. 24–33). Budapest: Hungarovox Kiadó.

Thang, S. M., Sim, L. Y., Mahmud, N., Lin, L. K., Zabidi, N. A., & Ismail, K. (2014). Enhancing 21st Century Learning Skills Via Digital Storytelling: Voices of Malaysian Teachers and Undergraduates. Procedia - Social and Behavioral Sciences, 118, November. 489–494. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2014.02.067

Thomka, B. (1981). Prózapoétika vagy narratológia? Híd, 45(11), 1273–1412.

Thudt, A., Walny, J., Gschwandtner, T., Sykes, J., & Stasko, J. (2018). Exploration and Explanation in Data-Driven Storytelling. In Nathalie Henry Riche, Christophe Hurter, Nicholas Diakopoulos, & Sheelagh Carpendale (Eds.), Data-Driven Storytelling (pp. 59–84). CRC Press. https://doi.org/10.1201/9781315281575-3

Todorov, T. (1969). Grammaire du Décaméron. The Hauge: Mouton.

Todorov, T. (1971). The 2 Principles of Narrative. Diacritics, 1(1), 37–44. https://doi.org/10.2307/464558

Todorov, T., & Berrong, R. M. (1976). The Origin of Genres. New Literary History, 8(1), 159–170. https://doi.org/10.2307/468619

Tófalvy, T. (2017). A digitális jó és rossz születése. Technológia, kultúra és az újságírás 21. századi átalakulása. Budapest: L’Harmattan Kiadó.

Tomasello, M (2001). The Cultural Origins of Human Cognition. Harvard University Press https://doi.org/10.4159/9780674044371

Tongori, Á. (2017). Változások – digitális történetmesélés az angolórán. In Lanszki Anita (Ed.), Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban (pp. 192–213). Eger: Líceum Kiadó.

Torrell, M. R. (2021). Changing Cultural Constructions of Grief through the Shared Story: Lessons from Disability Stories. In Nicole Sieben, & Stephanie Anne Shelton (Eds.), Humanising Grief in Higher Educaiton: Narratives of Allyship and Hope (pp. 15–22). New York – London: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780429326493-2

Tóth, L. (2002). Szövegmegértés az általános iskolában. Magyar Pedagógia, 102(3), 355–376

Tóth, Lászlóné (2017). A törtek támadása – digitális történetmesélés matematikaórán. In Lanszki Anita (Ed.), Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban (pp. 235–234). Eger: Líceum Kiadó.

Tóth, T. (2011). Szimuláció és narratíva a számítógépes játékokban. Médiakutató, 12(2). https://mediakutato.hu/cikk/2011_02_nyar/04_szimulacio_narrativa

Tóth-Mózer, Sz., & Misley, H. (2019). Digitális eszközök integrálása az oktatásba. Jó gyakorlatokkal, tantárgyi példákkal, modern eszközlistával. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Trilling, B. & Fadel, C. (2009). 21st Century Skills: Learning for Life in Our Times. San Fransisco: Jossey-Bass.

Turcsányi-Szabó, M. (2011). Fenntartható innováció a tanárképzésben – az elmélettől a gyakorlatig. Oktatás-Informatika, 3(3–4), 32–43. http://www.eltereader.hu/media/2013/05/Okt_Inf_2011_3_4_opt.pdf,

Turcsányi-Szabó, M. (2012). Aiming at Sustainable Innovation in Teacher Education – from Theory to Practice, Informatics in Education, 11(1), 115–130. https://doi.org/10.15388/infedu.2012.06

Tversky, B. (2018). Storytelling in the Wild. Implications for Data Storytelling. In Nathalie Henry Riche, Christophe Hurter, Nicholas Diakopoulos, & Sheelagh Carpendale (Eds.), Data-Driven Storytelling (pp. 17–58). CRC Press. https://doi.org/10.1201/9781315281575-2

Underberg, N. M., & Zorn, E. (2013). Digital Ethnography: Anthropology, Narrative and New Media. Austin: University of Texas Press. https://doi.org/10.7560/744332

Veszelszki, Á. (2017). Az álhírek extra- és intralingvális jellemzői. Századvég, 84, 51–82.

Veszelszki, Á. (2021). deepFAKEnews: Az információmanipuláció új módszerei. In Balázs László (Ed.), Digitális kommunikáció és tudatosság (pp. 93–105). Budapest: Hungarovox Kiadó.

Vieira Vasconcelos, S., & Balula, A. (2021). Pitch This: Storytelling as a Means to Enhance Your Personal Brand. In Lorena Clara Mihaes, Raluca Andreescu, & Anda Dimitriu (Eds.), Handbook of research on contemporary storytelling methods across new media and disciplines (pp. 100–115). IGI Global. https://doi.org/10.4018/978-1-7998-6605-3.ch006

Vincze, O., Ilg, B., & Pólya, T. (2014). The role of narrative perspective in the elaboration of individual and historical traumas. In J. P. Forgas, O. Vincze, & J. László (Eds.), Social cognition and communication (pp. 229–244). Psychology Press.

Virág, I. (2014). Tanuláselméletek és tanítási stratégiák. Eger: EKF Líceum Kiadó. https://mek.oszk.hu/14900/14953/

Vish, V., & Tan, E. S. (2014). Történet kontra stílus. A műfajspecifikus események és filmes megvalósítások összevetése a nézők műfajfelismerésére gyakorolt hatásk alapján. Metropolis, 18(2). https://metropolis.org.hu/tortenet-kontra-stilus

Von Sydow, C. W. (1948). Kategorien der Prosa-Volksdichtung. In Selected Papers on Folklore. Roskilde and Baggers.

Wang, C., & Burris, M. A. (1997). Photovoice: Concept, Methodology, and Use for Participatory Needs Assessment. Health Education and Behavior, 24(3), 369–387. https://doi.org/10.1177/109019819702400309, PMid:9158980

Ward, J. & Bullivant, A. (2017). IDig Stories (Eszköztár a digitális történetmeséléshez). http://idigstories.eu/wp-content/uploads/2016/09/Digital_Storytelling_in_Practice.pdf

Weil, Á. (2017). Én, Petőfi Sándor – a digitális történetmesélés alkalmazása irodalomórán. In Lanszki Anita (Ed.), Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban (pp. 128–144). Eger: Líceum Kiadó.

Willis, N., Frewin, L., Miller, A., Dziwa, C., Mavhu, W., & Cowan, F. (2014). “My story”-HIV positive adolescents tell their story through film. Children and Youth Services Review, 45(C). 129–136. https://doi.org/10.1016/j.childyouth.2014.03.02

Xu, Y., Park, H. & Baek, Y. (2011). A new approach toward digital storytelling: An activity focused on writing self-efficacy in a virtual learning environment. Educational Technology and Society, 14(4), 181–191.

Yang, Y.-T. C. & Wu, W.-C. I. (2012). Digital storytelling for enhancing student academic achievement, critical thinking, and learning motivation: A year-long experimental study. Computers & Education, 59(2), 339–352. https://doi.org/10.1016/j.compedu.2011.12.012

Yilmaz, R. M., & Goktas, Y. (2017). Using augmented reality technology in storytelling activities: examining elementary students’ narrative skill and creativity. Virtual Reality. https://doi.org/10.1007/s10055-016-0300-1

Ying, K. T., Sah, S. B. M., & Abdullah, M. H. L. (2016). Personalised avatar on social stories and digital storytelling: Fostering positive behavioural skills for children with autism spectrum disorder. 2016 4th International Conference on User Science and Engineering, I-USEr 2016, (August), 253–258. https://doi.org/10.1109/IUSER.2016.7857970

Young, R. M. (2018). Science Considered Helpful. In Rebecca Rouse, Hartmut Koenitz, & Mas Haahr (Eds.), Interactive Storytelling. 11. International Conference on International Digital Storytelling, ICIDS 2018, Dublin, Ireland, December 5-8, 2018, Proceedings (pp. 21–35). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-04028-4_2

Yuksel, P., Robin, B. R., & McNeil, S. (2010). Educational Uses of Digital Storytelling Around the World. Elements, 1. May 2014. 1264–1271.

Yussof, R. L., Abas, H., & Paris, T. N. S. T. (2012). Affective Engineering of Background Colour in Digital Storytelling for Remedial Students. Procedia - Social and Behavioral Sciences, 68, 202–212. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2012.12.220

Egyéb források

Adatvezérelt történetmesélés

Data Visualisations. Coronavirus Resource Center. John Hopkins University & Medicine. https://coronavirus.jhu.edu/map.html

Humanitarian Response infografics. https://www.humanitarianresponse.info/en/infographics

Interaktiv grafik om flygtningekrisen. dr.dk. https://www.dr.dk/nyheder/indland/interaktiv-grafik-her-er-flygtningekrisen

JHU’s Daily COVID-19 Data in Motion: February 22, 2022. John Hopkins University & Medicine. https://www.youtube.com/watch?v=eEtZcROqOX0

NASA. Eyes on the Earth. https://climate.nasa.gov/earth-now/#/

NASA. Interactive Time Machine. https://climate.nasa.gov/interactives/climate-time-machine

Nuclear Detonation Timeline ’1954-1998’. https://www.youtube.com/watch?v=I9lquok4Pdk

Persicopic. U.S. Guns Killings. https://guns.periscopic.com/?year=2020

Rosling, Hans (2009). 200 Countries, 200 Years, 4 Minutes. BBC 4. https://www.youtube.com/watch?v=kUCVVALuCnw

Status paa Coronavirus lige nu. dr.dk. https://www.dr.dk/nyheder/indland/status-paa-coronavirus-lige-nu

WHO Covid-19 Dashboard. https://covid19.who.int/

Digital Scrollytelling

The Water We Eat. https://thewaterweeat.com/

Digitálistörténetmesélés-weboldalak

Digital StoryHub. http://digitalstoryhub.org/

StoryCenter. https://www.storycenter.org/

The Educational Uses of Digital Storytelling Website University of Houston College of Education. http://digitalstorytelling.coe.uh.edu

The George Ewart Evans Centre for Storytelling. University of South-Wales. https://storytelling.research.southwales.ac.uk/

Dokumentumszínházi előadások

Boross, M. (2020). Kiváló dolgozók. Örkény Színház. https://www.orkenyszinhaz.hu/hu/musor/kivalo-dolgozok

Romankovics, E. (2018). Éljen soká Regina! Trafó. https://trafo.hu/programok/eljen_soka_regina

Filmek

A Gyűrűk Ura-trilógia

Jackson, P. (2001). A gyűrűk ura – A gyűrű szövetsége (The Lord of the Rings: The Fellowship of the Rings).

Jackson, P. (2002). A gyűrűk ura – A két torony (The Lord of the Rings: The Two Towers).

Jackson, P. (2004). A gyűrűk ura – A király visszatér (The Lord of the Rings: The Return of the King).

Alkonyat-filmek

Hardwicke, C. (2008). Alkonyat (Twilight).

Weitz, C. (2009). Alkonyat – Újhold (The Twilight Saga: New Moon).

Slade, D. (2010). Alkonyat – Napfogyatkozás (The Twilight Saga: Eclipse).

Almási, T. (1991). Ítéletlenül.

Almási, T. (2002). Sejtjeink.

Bosszúállók-filmek

Whedon, J. (2012). Bosszúállók (Marvel’s The Avengers).

Whedon, J. (2015). Bosszúállók – Ultron kora (Marvel’s The Avengers: Age of Ultron).

Russo, A., & Russo, J. (2018). Bosszúállók – Végtelen háború (Marvel’s The Avengers: Infinity War).

Russo, A., & Russo, J. (2019). Bosszúállók – Végjáték (Marvel’s The Avengers: Endgame).

Hobbit-trilógia

Jackson, P. (2012). A hobbit – Váratlan utazás (The Hobbit: An Unexpected Journey).

Shore, H. (2013). A hobbit – Smaug pusztasága (The Hobbit: The Desolation of Smaug).

Jackson, P. (2014). A hobbit – Az öt sereg csatája (The Hobbit: The Battle of Five Armies).

Ideglelés-filmek

Myrick, D., & Sánchez, E. (1999). Ideglelés (The Blair Witch Project).

Berlinger, J. (2000). Ideglelés 2. (The Book of Shadows: Blair Witch 2.).

Wingard, A. (2016). Ideglelés 3. (Blair Witch 3.).

Hoon-jung, P. (2018). The Witch.

Howitt, P. (1998). A nő kétszer (Sliding Doors).

Kieslowski, K. (1981). Véletlen (Przypadek).

Schiffer, P. (1971). Cséplő Gyuri.

Tykwer , T. (1998). A lé meg a Lola (Lola rennt).

Filozófiai művek

Arisztotelész (Kr. e. 335/1969). Poétika. Budapest: Irodalmi Kiadó.

Platón (Kr. e. 375/1968). Az állam. Budapest: Gondolat Kiadó.

Interaktív elbeszélések

BBC (1998). What’s your story?

Buchta, R., Grylls, B., & Hoopman, D. (2019–). Segíts Bear Gryllsnek (You vs Wild). Netflix. https://www.netflix.com/hu/title/80227574

Chad, Matt, & Rob (2008). The Treasure Hunt: A Chad, Matt and Rob Interactive Adventure. https://www.youtube.com/watch?v=W3lsu-r_xBw&list=PL359371BCEB574A6B

Gaul, Nick. HBO Images projects. https://www.nickgaul.com/hbo-imagine

HBO Imagine. The Affair.

HBO Imagine. The Cube. https://www.youtube.com/watch?v=UWVeFt3IyoI

HBO Imagine. The Heist. https://www.youtube.com/watch?v=VgJGIcbSM1o&t=37s

Horvát, J. (1994). Ön dönt! MTV1.

Markiplier (2017). A Date With Markiplier. https://www.youtube.com/watch?v=yyU_1JD2wuA

Markiplier (2019). A Heist with Markiplier. https://www.youtube.com/watch?v=9TjfkXmwbTs

Slade, D. (2018). Black Mirror: Interaktív (Bandersnatch). Netflix.

The HBO Voyeur (2007). https://www.youtube.com/watch?v=UWVeFt3IyoI

Történetmesélés Scratchcsel http://projects.intellimedia.ncsu.edu/infusecs/

YouTube’s First Interactive Series. StoryFix Media. https://thestoryfix.blog/2019/10/23/trailer-youtubes-first-interactive-series/

Képzések, jó gyakorlatok

Coursera Digital Storytelling MOOC. https://www.coursera.org/course/digitalstorytelling

DS 106 MOOC. http://ds106.us/

John Johnston fotózási feladatai. http://johnjohnston.info/photoblitzer/

Tempus Közalapítvány. Online felsőoktatás-módszertani adatbázis. https://tka.hu/nemzetkozi/9770/felsooktatas-modszertani-adatbazis

Mesterséges intelligencia által készített kreatív produktumok

Blogbejegyzések: https://news.ycombinator.com/submitted?id=adolos

Eurovíziós dal: https://www.youtube.com/watch?v=4MKAf6YX_7M

Receptek: https://soullessfood.com/

Oral history és digitálistörténet-gyűjtemények

BBC Capturing Wales. https://www.bbc.co.uk/wales/audiovideo/sites/galleries/pages/digitalstorytelling.shtml

BBC Video Nation. https://www.bbc.co.uk/videonation/archive/

Centre for Oral History and Digital Storytelling. https://storytelling.concordia.ca/

Museu da Pessoa. https://museudapessoa.org/

Oral History Association. https://www.oralhistory.org/centers-and-collections/

Oral History in the Digital Age. http://ohda.matrix.msu.edu/

Oral History. British Library. https://www.bl.uk/subjects/oral-history

Patient Voices. http://www.patientvoices.org.uk/

Silent Spreaks. StoryCenter. https://www.storycenter.org/silence-speaks

The Humans of New York. https://www.humansofnewyork.com/

UK Web Archive. https://www.webarchive.org.uk/en/ukwa/collection

Regények

Atwood, M. (1985). The Handmaid’s Tale. McClelland and Stewart.

Atwood, M. (2019). The Testaments. McClelland and Stewart.

Austen, J. (1813). Pride and Prejudice. T. Egerton, Whitehall.

Gárdonyi, G. (1901). Egri csillagok. Budapest: Légrády Testvérek.

Proust, M. (1913). À la recherche du temps perdu. Bernard Grasset & Gallimard.

Tolkien, J. R. R. (1937). The Hobbit. Allen & Unwin.

Tolkien, J. R. R. (1955). The Lord of the Rings. Allen & Unwin.

Sorozatok

Abrams, J, Lieber, J., & Lindelof. D. (2004–2010). Lost. ABC.

Dickens, M. (2016). Thirteen. BBC 2.

Fejér, T. (1963–1964). A Tenkes kapitánya. Magyar Televízió.

Gilligan, V. (2008–2013). Totál szívás (Breaking Bad) AMC.

Gilligan, V. (2015–2022). Better Call Saul. AMC.

Joy, L., & Nolan, J. (2016–). Westworld. HBO.

László, E., & Bozó, L. (1969–2007). A Szabó család. Kossuth Rádió.

Levi, H. (2014–2019). A viszony (The Affair). HBO.

Miller, B. (2017–). A szolgálólány meséje (The Handmaid’s Tale). Hulu.

Odar, B. B., & Fiese, J. (2017). Dark. Netflix.

Sang-ho, Y. (2021). Út a pokol felé (Hellbound). Netflix.

Surnow, J. & Cochran, R. (2001–2010) 24. Fox TV.

Yeon, S-H. (2021). Út a pokol felé (Hellbound). Netflix.

Szoftverek

Audacity. https://www.audacityteam.org/

Canva. www.canva.com

Freesound. https://freesound.org/

Genially. https://genial.ly/

Google Data Studio. https://datastudio.google.com/u/0/

Infogram. https://infogram.com/

Jupyter. https://jupyter.org/

Mentimeter. https://www.mentimeter.com

MobeyBou. https://mobeybou.com/

Panopto. https://www.panopto.com/

Pivot Animator. https://pivotanimator.net/

Playposit. https://go.playposit.com/

Prezi. https://prezi.com/hu/

Second Life. https://secondlife.com/

Soundcloud. https://soundcloud.com/

Storyspace (1987, Jay David Bolter, Eastgate Systems). http://www.eastgate.com/storyspace/index.html

Tableau. https://www.tableau.com/

Twine. https://twinery.org/

Weizenbaum, J. (1966). Eliza, a computer program for the study of natural language communication between man and machine. Commun. ACM 9, 36–45.

Wooclap. https://www.wooclap.com/

Transzmédia-történetmesélés

Around the world in 45 toilets (2015, November 26). https://widerimage.reuters.com/story/around-the-world-in-45-toilets?utm_source=Facebook

Bensemra, Z. (2015, September 23). Refugee families European odyssey. Reuters. http://widerimage.reuters.com/story/refugee-familys-european-odyssey

Csillagos Házak. http://www.csillagoshazak.hu

Tell a story in 5 frames (Visual story telling). https://www.flickr.com/groups/visualstory/

Gentile, T. (2015, November 22). Traces of migrants’ unfinished journeys. Reuters. http://widerimage.reuters.com/story/traces-of-migrants-unfinished-journeys

lonelygirl15 project. https://www.youtube.com/user/lonelygirl15

Project 1968. https://www.dc1968project.com/

The Lizzie Bennet Diaries. https://www.youtube.com/watch?v=KisuGP2lcPs

Webtoons. https://www.webtoons.com/en

Wennmann, M. (n.d.). Where the children sleep. http://darbarnensover.aftonbladet.se/chapter/english-version/

Videójátékok

Barlow, S. (2015). Her Story. Silent Hill. https://www.youtube.com/watch?v=gaHw

97l7-Lc

Barlow, S. (2019). telling l!es. Silent Hill. https://www.youtube.com/watch?v=a0x9OaHDjig

Bowen, N. (2020). Little Hope, The Dark Pictures Anthology. Supermassive Games.

Byles, W., & Bowen, N. (2015). Until Dawn. Supermassive Games.

Cantamessa, C., & Schyman, G. (2014). Middle-Earth: Shadow of Mordor. Monolith Productions.

Dallas, I, & Bell, C. (2017). What Remains of Edith Finch. Giant Sparrow.

Delgado, T. (2020). Call of the Sea. Raw Fury.

Evan, D., Grieser, P., Pearce, G., & Wilson, D. (2002). Devine Divinity. Larian Studios.

Guillaume, F. (2020). Tell Me Why. Dontnod Entertainment.

Heaton, T. (2019). Man of Medan, The Dark Pictures Anthology. Supermassive Games.

Lebling, D., Blanc, M., Meretzky, S., Anderson, T., Daniels, B., Crowther, W, & Berlyn, M. (1977–1979). Zork. Personal Software. Infocom.

Lenart, M. (2019). Blair Witch. Bloober Team.

Mateas, M., & Stern, A. (2005). Façade. Procedual Arts. https://www.playablstudios.com/facade

Westworld: The Maze (2018). HBO. 360i. https://www.360i.com/work/westworld-maze/index.html

Wright, W. (2000). The Sims. Electronic Arts.