Margitka, van még háború? Az első világháború érzelemtörténete
Margitka, Is There Still a War? The history of emotions in World War I
Agora Zsuzsanna: Soldiers Fear during World War I – Continuity of an Emotion Culture. West Bohemian Historical Review, 2022/2. 159–175.
Arany Zsuzsanna: Kosztolányi Dezső élete. Osiris, Bp., 2017.
Atkinson, Richard C. – Hilgard, Ernest: Pszichológia. Osiris, Bp., 2005.
Audoin-Rouzeau, Stéphane – Becker, Annette: 1914–1918, az újraírt háború. Ford.: Fisli Éva. L’Harmattan – Atelier, Bp., 2006.
Bakó Endre: Élmény és világkép az első világháború magyar költészetében. Studia Litteraria, 2015/3–4. 157–166. https://doi.org/10.37415/studia/2015/54/4172
Balázs Eszter: „Az intellektualitás vezérei.” Viták az irodalmi autonómiáról a Nyugatban és a Nyugatról. Napvilág, Bp., 2009.
Balázs Eszter: Antimilitarizmus és avantgárd: A Tett. In: Jelzés a világba. Háború – Avantgárd – Kassák. Szerk.: Dobó Gábor – Szeredi Merse Pál. Kassák Alapítvány, Bp., 2016. 10–51.
Balázs Eszter: Értelmiségellenesség az első világháború első felében: „kávéházi stratégák” és „lógós” írók Budapesten. In: Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások 2. Szerk.: Biró Annamária – Boka László. Partium–reciti, Nagyvárad–Budapest, 2016. 153–180.
Balázs Eszter: Háborús gyűlölet andante és allegro: a hivatalos irodalom, a katolikus egyházhoz közeli irodalmi lapok és a háború Magyarországon (1914–1916). In: Sorsok, frontok, eszmék. Tanulmányok az első világháború 100. évfordulójára. Szerk.: Majoros István. ELTE BTK, Bp., 2015. 445–460.
Balázs Eszter: Káprázat és illúzióvesztés: A Nagy Háború első éve. A hátországi értelmiség áldozathozatalának morális diskurzusa egy kritikai és egy tudományos irodalmi lapban a háború első évében (a Magyar Figyelő és az Irodalomtörténet példái). 2015. https://core.ac.uk/download/pdf/42939143.pdf
Balázs Eszter: Káprázattól az illúzióvesztésig: a háború jelentései a Nyugatban (1914. augusztus – 1915. augusztus). Médiakutató, 2010/1. 85–91.
Balázs Eszter: Szó és cselekvés kettőssége, értelmiségellenesség, értelmiségi felelősség Magyarországon az első világháború elején. Múltunk, 2017/1. 4–53.
Bálint Ágnes: Pszichobiográfia és irodalom. Kronosz, Pécs, 2014.
Barta Róbert: Magyarország az I. világháborúban. In: Magyarország a XX. században. I. kötet. Szerk.: Kollega Tarsoly István. Babits, Szekszárd, 1996–2000. 24–76.
Bauer, M. E. – Golikov, Ju. P.: Bauer Ervin (Szimonovics) tragikus sorsa. In: Grandpierre Attila – Müller Miklós – Elek Gábor: Bauer Ervin élete és munkássága. L’Harmattan, Bp., 2022. 462–471. https://doi.org/10.1086/720764
Becker, Jean-Jacques: 1914, comment les Français sont entrés dans la guerre. Presses de Science Po, Paris, 1977.
Becker, Jean-Jacques: Willingly to War. Public response to the outbreak of war. 2015. In: International Encyclopedia of the First World War. https://encyclopedia.1914-1918-online.net/article/willingly_to_war_public_response_to_the_ou tbreak_of_war
Benda, Julien: La Trahison des clercs. Bernard Grasset, Paris, 1927.
Ifj. Bertényi Iván: Az I. világháborús magyarországi propaganda néhány jellegzetességéről. In: Propaganda az I. világháborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László. OSZK, Bp., 2016. 7–28.
Ifj. Bertényi Iván: „Hát végre!” Miért támogatta a háborút Apponyi Albert 1914-ben? Magyar Tudomány, 2014/11. 1283–1294.
Bihari Péter: 1914 – A nagy háború száz éve. Személyes történetek. Kalligram, Bp., 2014.
Bihari Péter: Lövészárkok a hátországban. Középosztály, zsidókérdés, antiszemitizmus az első világháború Magyarországán. Napvilág, Bp., 2008.
Bodnár György: Kaffka Margit. Balassi, Bp., 2001.
Boka László – Rózsafalvi Zsuzsanna: A szavak háborúja. In: Propaganda az I. világháborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László. OSZK, Bp., 2016. 75–96.
Botond Ágnes: Pszichohistória. In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk.: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József. Osiris, Bp., 2006. 389–430.
Bourdieu, Pierre: Az életrajzi illúzió. In: Bourdieu, Pierre: A gyakorlati észjárás. A társadalmi cselekvés elméletéről. Napvilág, Bp., 2002. 68–77.
Bölsche, Jochen: „Pörölycsapás a szívre és az észre”. In: Az első világháború. A XX. század őskatasztrófája. Szerk.: Burgdorff, Stephan – Wiegrefe, Klaus. Napvilág, Bp., 2010. 53–58.
Buzinkay Géza: Kis magyar sajtótörténet. Haza és Haladás Alapítvány, Bp., 1993.
Buzinkay Géza: Sajtó és/vagy propaganda az első világháború alatt. In: Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó. OSZK, Bp., 2016. 231–246.
Csejtei Dezső: Simmel halálfelfogása. 2001. http://epa.niif.hu/02000/02002/00012/pdf/2001-tavasz-nyar_csejtei-simmel.pdf
Csepeli György: Szociálpszichológia. Osiris, Bp., 2006.
Csontos László: Émile Durkheim: A társadalmi munkamegosztásról, 1986. In: Uő: Ismeretelmélet, társadalomelmélet, társadalomkutatás. Osiris, Bp., 1999.
Csunderlik Péter: „Figyeljetek és jól átkozzatok” – A Galilei Kör „antimilitarista” tevékenysége az első világháború alatt (1914–1918). In: Sorsok, frontok, eszmék. Tanulmányok az első világháború 100. évfordulójára. Szerk.: Majoros István. ELTE BTK, Bp., 2015. 501–513.
Csunderlik Péter: „Hát végre!” – Apponyi Albert és az első világháború. http://elsovh.hu/hat-vegre-apponyi-albert-es-az-elso-vilaghaboru/
Csunderlik Péter: „Opportunista félember”-ből a „világbéke mártírja” – Jean Jaurès Magyarországon II. http://elsovh.hu/opportunista-felember-bol-a-vilagbeke-martirja-jean-jaures-magyarorszagon-ii/
Csunderlik Péter: Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták. A Galilei Kör története (1908–1919). Napvilág, Bp., 2017.
Dévavári Zoltán: Az utolsó szemtanú. Megkésett nyomozás egy évforduló kapcsán. In: Dévavári Zoltán: Régi házak, régi történetek. Szabadegyetem, Szabadka, 2000. 65–71.
Eperjesi Zoltán: Jan Plamper: A történelem és az érzések – az érzelem története. Klió, 2013/4. 31–35.
Erikson, Erik H.: A fiatal Luther és más írások. Ford.: Erős Ferenc. Gondolat, Bp., 1991.
Erős Ferenc: Kínzás vagy gyógyítás? Pszichiátria és pszichoanalízis az első világháborúban. Kaleidoscope, 2014/5. 33–58. https://doi.org/10.17107/KH.2014.8.33-58
Fehér Ferenc: Balázs Béla és Lukács György szövetsége a forradalomig. Irodalomtörténet, 1969/2. 317–346.
Ferro, Marc: La Grande Guerre, 1914–1918. Gallimard, Paris, 1969.
Frevert, Ute: Wartime Emotions: Honour, Shame, and the Ecstasy of Sacrifice. In: 1914–1918 online. International Encyclopedia of the First World War. Berlin, 2014. https://encyclopedia.1914-1918-online.net/pdf/1914-1918-Online-wartime_emotions_honour_shame_and_the_ecstasy_of_sacrifice-2014-10-08.pdf
Galántai József: Magyarország az első világháborúban. Korona, Bp., 2001.
Geinitz, Christian: Kriegsfrucht und Kampfbereitschaft. Das Augusterlebnis in Freiburg. Eine Studie zum Kriegsbeginn 1914. Klartext Verlag, Essen, 1998.
Gentile, Emilio: La guerra come esame nazionale. Esperienze e riflessioni degli intellettuali italiani. In: Gli intellettuali e la Grande Guerra. Szerk.: Massimo Mori. Il Mulino, Torino, 2019. 133–169.
Géra Eleonóra: A spanyolnátha Budapesten. In: Budapesti Negyed, 2009/2. 208–232.
Gluck, Mary: Georg Lukács and his generation, 1900–1918. Harvard University Press, Cambridge–London, 1985.
Grandpierre Attila – Müller Miklós – Elek Gábor: Bauer Ervin élete és munkássága. L’Harmattan, Bp., 2022.
Gróh Gáspár: Volt egyszer egy háború. In: Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó. OSZK, Bp., 2016. 19–24.
Gyáni Gábor: Augusztus és október között félúton. In: 1916 – a fordulat éve? Tanulmányok a Nagy Háborúról. Szerk.: Egry Gábor – Kaba Eszter. Napvilág, Bp., 2017. 13–25.
Gyáni Gábor: Az ego-dokumentumok történetírói haszna. Bárka, 2019/2. http://barkaonline.hu/esszek-tanulmanyok/6719-az-ego-dokumentumok-tortenetiroi-haszna
Gyáni Gábor: Budapest túl jón és rosszon. Beszélő, 2005. március–április. http://beszelo.c3.hu/cikkek/budapest-tul-jon-es-rosszon
Gyáni Gábor: Modernitás, modernizmus és identitásválság: a fin de siècle Budapest. Aetas, 2004/1. 131–143.
Gyáni Gábor: Sajtótörténet a társadalomtörténész szempontjából. Médiakutató, 2006/1. 57–64.
Gyáni Gábor: Térbeli fordulat és várostörténet. In: Uő: Budapest – túl jón és rosszon. A nagyvárosi múlt mint tapasztalat. Napvilág, Bp., 2008. 9–22.
Hajdu Tibor: A hátország. In: Magyarország az első világháborúban. Szerk.: Romsics Ignác. Kossuth – Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Bp., 2010. 153–160.
Hajdu Tibor – Pollmann Ferenc: A régi Magyarország utolsó háborúja 1914–1918. Osiris, Bp., 2014.
Hanák Péter: Népi levelek az első világháborúból. In: Az első világháború. Szerk.: Szabó Dániel. Osiris, Bp., 2009. 634–666.
Hatos Pál: A nemzedék tapasztalata. A generációs feszültség történeti színeváltozásai az első világháborúig. Kommentár, 2010/2. 29–38.
Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság. Az 1918-as összeomlás és forradalom története. Jaffa, Bp., 2018.
Horváth J. András: A személyes irathagyaték mint mentális lenyomat. In: Lélek és történelem: Kezdet. ELTE BTK Történeti Kollégium, Bp., 2019. 29–48.
Jakusné Harnos Éva: A nyomtatott sajtó hírei a diskurzuselemzés szemszögéből. Magyar Nyelvőr, 2002/2. 143.
József István: Fejlődéspszichológia. Kaposvári Egyetem, Kaposvár, 2011.
Kádár Judit: Az Új Idők az első világháborúban (1914–1918). OSZK, Bp., 2018.
Karádi Éva – Vezér Erzsébet: A Vasárnapi Kör. In: A Vasárnapi Kör. Dokumentumok. Szerk.: Karádi Éva – Vezér Erzsébet. Gondolat, Bp., 1980. 7–41.
Karádi Éva: Formával a káosz ellen. A Vasárnapi Kör a nyilvánosság elé lép a Szellemi Tudományok Szabadiskolájával. In: A magyar irodalom történetei II. (1800-tól 1919-ig). Szerk.: Szegedy-Maszák Mihály – Veres András. Gondolat, Bp., 2007. 866–881.
Katona Anikó: Háborús plakát: hatásos fegyver vagy patrióta giccs? In: Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó. OSZK, Bp., 2016. 491–516.
Katona Anikó: Vizuális kultúra és háborús propaganda Magyarországon. In: Propaganda az I. világháborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László. OSZK, Bp., 2016. 53–62.
Kelevéz Ágnes: A háború vihara. Egy metafora sorsa Molnár Ferenctől Babits Mihályig. In: Kosztolányi nemzedékei és a háború (1914–1918). Szerk.: Bucsics Katalin. MTA – ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport, Bp., 2015. 288–315.
Keresztury Dorka: Elmélettörténeti áttekintés. In: Kenderesy Anna – Keresztury Dorka: A tömeg és metaforái. Tömegábrázolások az 1920-as évekbeli és a kortárs magyar irodalomban. ELTE BTK, Bp., 2025.
K. Horváth Zsolt: Naplók és memoárok mint „lehetséges történelmek”. Alföld, 2000/5. 81–99.
Kiss Gábor: A cs. kir., majd cs. és kir. hadsereg egészségügye a XVIII. századtól 1918-ig. In: A Hadtörténelmi Levéltár katona-egészségügyi iratainak repertóriuma 1740–1980. Hadtörténelmi Levéltár, Bp., 2003.
K. Nagy Magda: Balázs Béla világa. Kossuth, Bp., 1973.
Kőváry Zoltán: A pszichobiográfia mint módszer. Az élettörténet-elemzés reneszánsza: új perspektívák a személyiség- és kreativitáskutatásban. Alkalmazott pszichológia, 2011/4. 65–92.
Kövér György: Biográfia és társadalomtörténet. Osiris, Bp., 2014.
Kövér György: Én-azonosság az ego-dokumentumokban. Napló, önéletírás, levelezés. Soproni Szemle, 2011/3. 219–242.
Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól az első világháborúig. In: Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Osiris, Bp., 2006. 13–168.
Láng András – Papp Barbara: Pszichoterapeuta-jelöltek érzelemfelismerési képessége. Pszichoterápia, 21. 85–92.
Le Bon, Gustave: A tömegek lélektana. Ford.: Balla Antal. Franklin, Bp., 1920.
Lehmann Miklós: A dinamikus elme. Trezor, Bp., 2008.
Lejeune, Philippe: A napló mint „antifikció”. Ford.: Z. Varga Zoltán. In: Írott és olvasott identitás. Az önéletrajzi műfajok kontextusai. Szerk.: Mekis D. János – Z. Varga Zoltán. L’Harmattan – PTE, Bp., 2008. 13–24.
Lejeune, Philippe: Az önéletírói paktum. Ford.: Varga Róbert. In: Philippe Lejeune: Önéletírás, élettörténet, napló. Válogatott tanulmányok. Szerk.: Z. Varga Zoltán. L’Harmattan, Bp., 2003. 17–46.
Lengyel András: A „szörny” antropológiája. Kosztolányi Dezső emberfelfogásának kérdéséhez. Híd, 2009/7. 61–72.
Lengyel András: A Vasárnapi Kör „renegátja”. A gondolkodó Ritoók Emmáról. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991–1992/1. 243–289.
Litván György: A sajtó áthangolása 1914 őszén, Századok 2004/6. 1462–1467.
Lukacs, John: Közvélemény és néphangulat. Adalék a magyarság történetéhez. Kommentár, 2017/4. 5–9.
Matt, Susan J.: Current Emotion Research in History: Or, Doing History from the Inside Out. Emotion Review, 2011/1. 117–124. https://doi.org/10.1177/1754073910384416
McPhail, Clark: Blumer elmélete a tömegviselkedésről. In: Szociálpszichológia. Szerk.: Lengyel Zsuzsanna. Osiris, Bp., 2002. 69–87.
Merénylettől hadüzenetig. A béke utolsó hónapja a Monarchia Magyarországán [1914. június 28. – 1914. július 28.]. Szerk.: Gerő András. Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság – Habsburg Történeti Intézet, Bp., 2014.
Molnár Eszter Edina: Csáth Géza tragédiája. Psziché és történelem. Aetas, 2014/3. 78–96.
Mori, Massimo: Una guerra per la sopravvivenza della Germania. In: Gli intellettuali e la Grande Guerra. Szerk.: Massimo Mori. Il Mulino, Torino, 2019. 13–45.
Mucsi Ferenc: Sajtó, cenzúra Magyarországon az első világháború idején. Történelmi Szemle 1984/1–2. 192–202.
Müller Miklós – Elek Gábor: Bauer Ervin tragikus halála. In: Grandpierre Attila – Müller Miklós – Elek Gábor: Bauer Ervin élete és munkássága. L’Harmattan, Bp., 2022. 472–474.
Niedermüller Péter: Élettörténet és életrajzi elbeszélés. Ethnographia, 1988/3–4. 376–389.
Novák Zoltán: A Vasárnap Társaság: Lukács Györgynek és csoportosulásának eszmei válsága, kiútkeresésük az első világháború időszakában. Kossuth, Bp., 1979.
Oatley, Keith – Jenkins, Jennifer M.: Érzelmeink. Ford.: Lukács Ágnes. Osiris, Bp., 2001.
Orosz Magdolna: „Zuhanás a legboldogabb bensőségesből a felfoghatatlan fenyegető kintlétbe”. Rilke levelei az első világháború idejéből. Filológiai Közlöny, 2015/3. 340–355.
Paál Vince: Sajtóirányítás és -ellenőrzés Magyarországon a Nagy Háború éveiben. In: Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó. OSZK, Bp., 2016. 257–272.
Paál Vince: „Szabadság van…” – az 1880-as évek közepétől 1918-ig. In: Buzinkay Géza: A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig. Wolters Kluwer, Bp., 2016. 240–318.
Papp Barbara: Bevezető. In: Lélek és történelem: Kezdet. ELTE BTK Történeti Kollégium, Bp., 2019. 7.
Papp Barbara: „Szintén Doberdó?” Az első világháború és az őrültség. In: Háborús hétköznapok II. Szerk.: Török Róbert – Závodi Szilvia. MKVM, Bp., 2017. 27–34.
Plamper, Jan: Geschichte und Gefühl – Grundlagen der Emotionsgeschichte. Siedler Verlag, München, 2012.
Prochasson, Christophe: Az értelmiség és Európa a 19–20. században. Ford.: Balázs Eszter. Múltunk, 2005/1. 260–269.
Prochasson, Christophe: Intellectuals and Writers. In: A Companion to World War One. Szerk.: John Horne. Wiley-Blackwell, Oxford, 2010. 323–337. https://doi.org/10.1002/9781444323634.ch22
Pruzsinszky Sándor: Szólásszabadság és háborús pszichózis az első világháborúban. Katonai Jogi és Hadijogi Szemle, 2014/2. 137–164.
Rákai Orsolya: „Nem vagyok igazi apostoli jellem.” TNTeF, 2014/2. 1–17.
Reddy, William: The Navigation of Feeling: A Framework for the History of the Emotions. Cambridge University Press, Cambridge, 2001. https://doi.org/10.1017/CBO9780511512001
Rolla Margit: Kaffka Margit II. Út a révig. MTAK, Bp., 1983.
Romsics Gergely: Mítosz, kultusz, társadalom. Mozgó Világ, 2004/7. https://epa.oszk.hu/01300/01326/00053/06romsics.htm
Romsics Ignác: A Nagy Háború és az 1918–1919-es magyarországi forradalmak. Helikon, Bp., 2018.
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris, Bp., 2005.
Rózsafalvi Zsuzsanna: Emőd Tamás háborús tematikájú művei a Modern Színpadon. In: Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó. OSZK, Bp., 2016. 377–398.
Röckelein, Hedwig: A pszichohistorikus módszer hozzájárulása az „új történelmi biográfiához”. Aetas, 2002/2–3. 231–244.
Runyan, William McKinley: Vita a pszichobiográfiáról. In: Történeti és politikai pszichológia. Szerk.: Hunyady György. Osiris, Bp., 1998. 305–340.
Rutherdale, Robert: Canada’s August Festival. Communitas, Liminality and Social Memory. Canadian Historical Review, 1996/2. 221–249. https://doi.org/10.3138/CHR-077-02-03
Schneider, Uwe – Schuman, Andreas: „Krieg der Geister”. Erster Weltkrieg und literarische Moderne. Königshausen & Neumann, Würzburg, 2000.
Schultz, William Todd: What is Psychobiography? http://williamtoddschultz.wordpress.com/what-is-psychobiography/
Sipos Balázs: Az első világháború médiahatásai. Médiakutató, 2010/1. https://mediakutato.hu/cikk/2010_01_tavasz/10_elso_vilaghaboru_mediahatasai
Stearns, Peter: American Cool: Constructing a Twentieth-Century Emotional Style. NYU Press, New York, 1994.
Stencinger Norbert: „Bizalommal és reménykedve fordulok hozzád.” In: Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó. OSZK, Bp., 2016. 129–142.
Szabó Dániel: A magyarországi sajtó a háború kitörésekor. In: Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó. OSZK, Bp., 2016. 247–256.
Szabó Dániel: A történetírás és a világháború. Magyar Tudomány, 2014/11. 1312–1317.
Szabó Dániel: Hogyan fogadták a magyarok az első világháborút? Tiszatáj, 2014/7. 3–14.
Szabó Dániel: Köztörténet. A magyarországi átalakulások. In: Osztrák–Magyar Monarchia – Magyarország művelődéstörténete 1867–1918. Szerk.: Szentpéteri József. Bp., Kossuth, 2001.
Szabolcsi Miklós: Balázs Béla: 1984–1949. In: Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, 13. 1964/1. 161–181.
Szajbély Mihály: Csáth Géza élete és munkái. Magvető, Bp., 2019. https://doi.org/10.1007/978-3-476-05728-0_9846-1
Szajbély Mihály: Könyv, sajtó, Kosztolányi. Üzenet, 2005/3. http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/103/szajbely.html
Szász Zoltán: Bánffy Miklós gróf Magyar Története. Kisebbségkutatás, 2014/4. 222–232.
Szegedy-Maszák Mihály: Az első világháború a prózairodalomban. In: Kosztolányi nemzedéki és a háború (1914–1918). Szerk.: Bucsics Katalin. MTA – ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport, Bp., 2015. 9–83.
Székely Tamás: A szövetséges uralkodók kultusza Magyarországon az első világháborúban. In: Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó. OSZK, Bp., 2016. 87–104.
Szoleczky Emese: „Boldog, békés lövészárok?” In: Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó. OSZK, Bp., 2016. 105–128.
Takács Róbert: Sajtó és propaganda a háború idején. In: Háborús mindennapok – mindennapok háborúja. Szerk.: Kaba Eszter. Napvilág, Bp., 2017. 9–35.
Tamás Gergely: A halállal való szembesülés mint „életközeli élmény”. 2012. http://kuk.btk.ppke.hu/hu/content/hal%C3%A1llal-val%C3%B3-szembes%C3%BCl%C3%A9s-mint-%E2%80%9E%C3%A9letk%C3%B6zeli-%C3%A9lm%C3%A9ny%E2%80%9D
Tarjányi Eszter: A szellem örvényében. A magyarországi mesmerizmus, szellemidézés, teozófia története és művészeti kapcsolatai. Universitas, Bp., 2002.
The Handbook of Psychobiography. Szerk. Schultz, William Todd. Oxford University Press, Oxford, New York, 2005.
Traub, Rainer: A szellemek háborúja. In: Az első világháború. A XX. század őskatasztrófája. Szerk.: Burgdorff, Stephan – Wiegrefe, Klaus. Napvilág, Bp., 2010. 44–52.
Turner, Victor: The Ritual Process. Structure and Anti-Structure. Aldine, Chicago, 1969.
Üveges Tamás: Az 1918-as spanyolnáthajárvány Miskolcon a korabeli sajtó tükrében. Spanyolnátha, 2010. nyár. https://arhiv.spanyolnatha.hu/archivum/2010-nyar/32/a-6-eves-es-a-92-eves-spanyolnatha/a-nbsp-jarvany-miskolcon-uveges-tamas/2454/
Varga Lajos: Háború, forradalom, szociáldemokrácia Magyarországon. Napvilág, Bp., 2010.
Varga Lajos: Utószó. Garami Ernőről és emlékiratáról. In: Garami Ernő: Forrongó Magyarország. Primusz, Bp., 1989.
Veres Miklós: A nagy háború gondolata a dualizmus kori utópisztikus és sci-fi-irodalomban. In: Sorsok, frontok, eszmék. Tanulmányok az első világháború 100. évfordulójára. Szerk.: Majoros István. ELTE BTK, Bp., 2015. 475–486.
Verhey, Jeffrey: The spirit of 1914: Militarism, Myth and Mobilization in Germany. Cambridge University Press, Cambridge, 2000. https://doi.org/10.1017/CBO9780511497155
Vörös Boldizsár: A szellem útkeresői: Lukács György, Thomas Mann, Szabó Ervin és Balázs Béla levelei Ritoók Emmának. Történelmi Szemle, 2000/1–2. 153–164.
Vörös Boldizsár: Eszmék, eszközök, hatások. Tanulmányok a magyarországi propagandáról, 1914–1919. MTA – Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Bp., 2018.
Vörös Boldizsár: „Ha az egészet még be is kellett vonni marxista mázzal.” Néhány sajátos eljárás a szakmai eredmények közreadásánál az 1949−1989 közötti magyar történettudományban. In: Tudomány és ideológia között. Tanulmányok az 1945 utáni magyar történetírásról. Szerk.: Erős Vilmos – Takács Ádám. Eötvös, 2012.
Vörös Boldizsár: Terek, tömegek, filmek. In: Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó. OSZK, Bp., 2016. 303–312.
Vörös László: Balázs Béla odisszeája. Tiszatáj, 1984/8. 26–34.
Wohl, Robert: The generation of 1914. Harvard University Press, Cambridge, 1979. https://doi.org/10.4159/9780674045309
Závodi Szilvia: Háborús propaganda a hétköznapi tárgyakon. In: Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó. OSZK, Bp., 2016. 167–188.
Z. Karvalics László: Nagy Háború és propaganda. In: Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban. Szerk.: Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó. OSZK, Bp., 2016. 43–58.
Z. Varga Zoltán: Autofikció és önéletírás-kutatások Franciaországban. Filológiai Közlöny, 2020/2. 5–25.
Zsuffa, Joseph: Béla Balázs, the Man and the Artist. University of California Press, Berkeley–Los Angeles–London. 1987.
Molnár, E. (2025). Margitka, van még háború? Az első világháború érzelemtörténete. Budapest: L’Harmattan Open Access. https://doi.org/10.56037/978-615-7145-30-6

