Krúdy keresése: Egy irodalmi kultusz és az életművet alkotó szövegvilág kölcsönhatásai

Arisztotelész: Politika, Budapest, Gondolat, 1969.

Ármeán Otília: Képek képtelensége, mint nyelvi terelőút a Szindbádban, Literatura, 2002/3, 306–312.

Barta András: Az álomlátó Krúdy, in Krúdy Gyula: Álmoskönyv, Budapest, Magvető, 1978.

Beauvoir, Simone de: Képek, káprázatok, Budapest, Európa, 1971.

Bezeczky Gábor: Krúdy Gyula: Szindbád, Budapest, Akkord, 2003.

Bezeczky Gábor: Miről szól a történet?, in Veres András (szerk.): Az irodalomtörténet esélye, Budapest, Gondolat, Budapest, 2004.

Bezeczky Gábor: Végső búcsú Szindbádtól (1957–2002), Literatura, 2002/3, 286–287.

Bori Imre: Krúdy Gyula, Újvidék, Forum, 1978.

Czére Béla: Élet és halál mezsgyéjén, in Fábri Anna (szerk.): Az élet álom. In memoriam Krúdy Gyula, Budapest, Nap, 2003, 96–105.

Czére Béla: Krúdy Gyula, Budapest, Gondolat, 1987.

Csízi Katalin: Képiség és zenei értelem Krúdy Gyula prózaművészetében. A hídon, in Horváth Kornélia – Szitár Katalin (szerk.): Szó – elbeszélés – metafora. Műelemzések a XX. századi magyar próza köréből, Budapest, Kijárat, 2003.

Csordásné Bölcsics Márta: Budapesti Krúdy-kalauz. Budapest, ahogy Krúdy látta, Budapest, Helikon, 2002.

Dávidházi Péter: „Isten másodszülöttje”: A magyar Shakespeare-kultusz természetrajza, Budapest, Gondolat, 1989.

De Man, Paul: Az eltorzított Shelley, in Hansági Ágnes – Hermann Zoltán (szerk.): Újragondolni a romantikát. Koncepciók és viták a XX. században, Budapest, Kijárat, 2003.

Dérczy Péter: A „nagy zabálás” mitológiája. Krúdy gasztronómiai tárgyú műveiről, Alföld, 58. évf., 2007/9, 97–104.

Durkheim, Emile: A vallási élet elemi formái, Budapest, L’Harmattan, 2003.

Eisemann György: A város mint emlék és fikció, in Fábri Anna (szerk.): Az élet álom. In memoriam Krúdy Gyula, Budapest, Nap, 2003, 301–317.

Eisemann György: Az emlékezés ízei (Krúdy Gyula Szindbád-novelláinak mnemotechni­kájáról), in Eisemann György: A folytatódó romantika, Budapest, Orpheus Könyvek, 1999, 97–105.

Eisemann György: Gintli Tibor: „Valaki van, aki nincs”. Személyiségelbeszélés és identitás Krúdy Gyula regényeiben, (recenzió), Irodalomtörténet, 2007/4, 588–596.

Fábri Anna: „Egykor regényhős voltam”: Az irodalom kultusza Krúdy Gyula műveiben, in Fábri Anna (szerk.): Az élet álom. In memoriam Krúdy Gyula, Budapest, Nap, 2003, 317–329.

Fábri Anna: Ciprus és jegenye. Sors, kaland és szerep Krúdy Gyula műveiben, Budapest, Magvető, 1978.

Féja Géza: Krúdy és legendái, in Fábri Anna (szerk.): Az élet álom. In memoriam Krúdy Gyula, Budapest, Nap, 2003, 235–254.

Feyerabend, Paul: A módszer ellen, Budapest, Atlantisz, 2002.

Fejős Zoltán: Az utazás emlékezete: a tárgyak, a képek, in Fejős Zoltán – Szíjártó Zsolt (szerk.): Helye(in)k, tárgya(in)k, képe(in)k, Budapest, Néprajzi Múzeum, 2003, 7–18.

Foucault, Michel: A diskurzus rendje, in Michel Foucault: A fantasztikus könyvtár, Budapest, Pallas Stúdió – Attraktor, 1998, 50–74.

Fráter Zoltán: Krúdy Gyula, Budapest, Elektra Kiadóház, 2003.

Fráter Zoltán – Gintli Tibor (szerk.): Születésnapi kalandok. A Krúdy Gyula születésének 135. évfordulója alkalmából rendezett konferencia szerkesztett előadásai, Budapest, Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 2014.

Freedman, Paul (szerk.): Ét-vágy: az ízlés története. Gasztronómiai felfedezőút az ízek birodalmába, Budapest, Jószöveg Műhely, 2008.

Fried István: Szomjas Gusztáv hagyatéka. Elbeszélés, elbeszélő, téridő Krúdy Gyula műveiben, Budapest, Palatinus, 2006.

Fülöp László: „A monarchia legjobb magyar ismerője”, in Fábri Anna (szerk.): Az élet álom. In memoriam Krúdy Gyula, Budapest, Nap, 2003, 281–296.

Gedényi Mihály: Krúdy Gyula (Bibliográfia), Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 1978.

Gintli Tibor: „Valaki van, aki nincs”. Személyiségelbeszélés és identitás Krúdy Gyula regényeiben, Budapest, Akadémiai, 2005.

Gintli Tibor – Schein Gábor: Az irodalom rövid története II. A realizmustól máig, Pécs, Jelenkor, 2007.

Glatz Ferenc et al. (szerk.): Magyar Nagylexikon, 13. kötet, Budapest, Magyar Nagylexikon, 2001.

Hansági Ágnes – Hermann Zoltán: Előszó, in Hansági Ágnes – Hermann Zoltán (szerk.): Újragondolni a romantikát. Koncepciók és viták a XX. században, Budapest, Kijárat, 2003, 7–9.

Hárs Endre: Megtanulni úszni (Krúdy Gyula: Szindbád), in Hárs Endre: Én, túl a nyelven. Irodalom, antropológia, kultúra, Budapest–Szeged, Gondolat–Pompeji, 2004, 79–97.

Hevesi András: Krúdy Gyula, in Tóbiás Áron (szerk.): Krúdy világa, Budapest, Osiris, 2003, 295–301.

Hites Sándor: Szindbád-lexikon, in Literatura, 2002/3, 322–331.

Huszka Levente: In The Jules Krúdy Restaurant, Zempléni Múzsa, 2007/3, 82–85.

Jastrzębska, Jolanta – Kemenes Géfin László: Erotika a huszadik századi magyar regényben 1911–1947, Budapest, Kortárs, 1998.

Habermas, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Vizsgálódások a polgári társadalom egy kategóriájával kapcsolatban, Budapest, Osiris, 1999.

Iser, Wolfgang: A fikcionálás aktusai, in Thomka Beáta (szerk.): Az irodalom elméletei IV., Pécs, Jelenkor, 1997, 51–85.

Jenei Teréz – Pethő József (szerk.): Stílus és jelentés. Tanulmányok Krúdy stílusáról, Budapest, Tinta, 2004.

Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: A tömegkommunikáció szimbolikus üzenetei, Pécs, Dialóg Campus, 2006. https://doi.org/10.1515/SEM.2006.024

Kelecsényi László: Az utolsó kéz. Krúdy-lakoma, Budapest, Fekete Sas, 2020.

Kelecsényi László: Bevezetés Krúdy Gyula összegyűjtött művei kiadásához, in Krúdy Gyula: Regények és nagyobb elbeszélések 1., Pozsony, Kalligram, 2005, 435–456.

Kelecsényi László: Nagy kópéságok. Krúdy-titkok nyomában, Budapest, Fekete Sas, 2007.

Kelemen Zoltán: Álmoskönyv és álomfejtés: Pszichoanalitikus hatások Krúdy Gyula munkásságában, Új Forrás, 2002/3. https://epa.oszk.hu/00000/00016/00073/020310.htm

Kelemen Zoltán: Történelmi emlékezet és mitikus történet Krúdy Gyula műveiben, Budapest, Argumentum, 2005.

Kelemen Zoltán: A befejezhetetlen remekmű, in Kelemen Zoltán: Mitikus átváltozások. Multikulturalizmus a közép-európai irodalmakban, Szeged, Lazi, 2004.

Kellér Andor: Gyula úr, in Fábri Anna (szerk.): Az élet álom. In memoriam Krúdy Gyula, Budapest, Nap, 2003, 212–218.

Kemény Gábor: Krúdy körül. Stilisztikai tanulmányok és elemzések a 20. századi magyar irodalomról, Budapest, Tinta, 2016.

Kemény Gábor: Képekbe menekülő élet. Krúdy Gyula képalkotásáról és a nyelvi kép stilisztikájáról, Budapest, Balassi, 1993.

Kemény Gábor: Szindbád nyomában. Krúdy Gyula a kortársak között, Budapest, A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, 1991.

Kókay György – Buzinkay Géza – Murányi Gábor: A magyar sajtó története, Budapest, MÚOSZ, é. n.

Kozma Dezső: Krúdy Gyula postakocsiján, Kolozsvár, Dacia, 1981.

Krúdy Péter: Krúdy Gyula élettörténete, Krúdy Anna (kiadó), é. n. [2002]

Kuhn, Thomas: A tudományos forradalmak szerkezete, Budapest, Gondolat, 1984.

Lakner Lajos: Irodalmi kultusz, történetiség, aktualitás. A kultuszkutatás útja, in Kalla Zsuzsa – Takáts József – Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás. Kultusztörténeti tanulmányok 4., Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2004, 11–30.

Lukacs, John: Budapest 1900 (A város és kultúrája), Budapest, Európa, 2004.

Magyar Elek: Az Ínyesmester nagy szakácskönyve. A mindennapok és az ünnepek magyar konyhája, Budapest, Gondolat – Pallas Antikvárium, 1991.

Márai Sándor: Föld, Föld!..., Budapest, Helikon, 2006.

Margócsy István: Petőfi Sándor, Budapest, Korona, 1999.

McLuhan, Marshall: A Gutenberg-galaxis. A tipográfiai ember létrejötte, Budapest, Trezor, 2001.

Mérei Ferenc: Azonosítás és szerepcsere az Arabs Szürkében (Implikált pszichológiai mechanizmusok az irodalmi műben), in Hankiss Elemér (szerk.): A novellaelemzés új módszerei. A szegedi novellaelemző konferencia anyaga, Budapest, Akadémiai, 1971, 11–18.

Mesterházy Balázs: Az elsajátítás alakzatai. Emlékezés, álom és történet Krúdy Gyula Szindbádjában, in Józan Ildikó et al. (szerk.): Az elbeszélés módozatai, Budapest, Osiris, 2003, 48–58.

Mesterházy Balázs: Időbeliség és esztétikai totalitás. Az identitásképzés kérdései Krúdynál, in Józan Ildikó et al. (szerk.): Az elbeszélés módozatai, Budapest, Osiris, 2003, 281–293.

Mészöly Miklós: Szindbád körül, in Mészöly Miklós: A tágasság iskolája, Budapest, Szépirodalmi, 1977.

Milián Orsolya: A megtalált „apám” nyomában, avagy: egyesüljön-e a család?, Literatura, 2002/3, 339–344.

Németh Andor: Mit illik Krúdyról tudni?, in Fábri Anna (szerk.): Az élet álom. In memoriam Krúdy Gyula, Budapest, Nap, 2003, 176–177.

Nietzsche, Friedrich: A történelem hasznáról és káráról, Budapest, Akadémiai, 1995.

Odorics Ferenc: Adományozás és megfosztás. Szindbád útja a halálnál, Literatura, 2002/3, 299–305.

Ong, Walter J.: Szóbeliség és írásbeliség, Budapest, Gondolat, 2010.

Pethő József: Krúdy-tanulmányok, Budapest, Tinta, 2005.

Petőfi Sándor: Petőfi Sándor összes költeményei (1844. január–augusztus), Akadémiai, 1983.

Pivárcsi István: Kannibálok könyve, Budapest, Palatinus, 2004.

Pogačnik, Marko: Budapest – geomantiai szempontból, Országépítő, 13. évf., 2002, 6–7.

Prigogine, Ilya – Stengers, Isabelle: Az új szövetség. A tudomány metamorfózisa, Budapest, Akadémiai, 1995.

Rákai Orsolya: Gondolatok a diófalevelek illatáról, a nyelv őszies édességéről és a költészet tündöklő szökőkútjáról, Literatura, 2002/3, 332–338.

Sepeghy Boldizsár: „…félig tréfásan, félig komoly hangsúllyal…” Az irónia alakzatai Krúdy Boldogult úrfikoromban című regényében, Literatura, 1999/1, 95–104.

Saly Noémi: Nekem soha nem volt otthonom... Krúdy Gyula budapesti életének színterei, Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2013.

Siba Balázs: Isten és élettörténet, Budapest, Loisir, 2010.

Steinmacher Kornélia: „A mesék megmaradnak...” Krúdy Gyula meseimitációi, in Fráter Zoltán – Gintli Tibor (szerk.): Születésnapi kalandok. A Krúdy Gyula születésének 135. évfordulója alkalmából rendezett konferencia szerkesztett előadásai, Budapest, Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 2014, 127–139.

Sturm László: Hagyományok metszéspontján. Források, műfaji klisék és elbeszélésmódok Krúdy Gyula egy regénycsoportjában, Budapest, Anonymus, 2000.

Szabó Ede: Krúdy Gyula alkotásai és vallomásai tükrében, Budapest, Szépirodalmi, 1970.

Szabolcsi Miklós (szerk.): A magyar irodalom története 1905-től 1919-ig, Budapest, Akadémiai, 1965.

Szegedy-Maszák Mihály: A kánon mibenléte: remekmű és fejlődéstörténet, in Dobos István – Szegedy-Maszák Mihály (szerk.): Kánon és kanonizáció, Debrecen, Csokonai, 2003, 37–48.

Szegedy-Maszák Mihály: A romantika: világkép, művészet, irodalom, in Szegedy-Maszák Mihály: Újraértelmezések, Budapest, Krónika Nova, 2000, 333–346.

Szegedy-Maszák Mihály: Metaforikus szerkezet Kosztolányi Caligula és Krúdy Utolsó szivar az Arabs Szürkénél című szövegében, in Szegedy-Maszák Mihály: „A regény, amint írja önmagát”. Elbeszélő művek vizsgálata, Budapest, Tankönyvkiadó, 1980, 58–71.

Szilasi László: Maggi. Étel által történő helyettesítés és evés által történő emléke­zés Krúdy Gyula Isten veletek, ti boldog Vendelinek! című novellájában, Literatura, 2002/3, 313–321.

Szivák-Tóth Viktor: Kelemen Zoltán: Történelmi emlékezet és mitikus történet Krúdy Gyula műveiben, Irodalomtörténet, LXXXVIII évf., 2007/4, 618–626.

Török Ervin: Telegráf, telefon, fénykép: Dobieczki, Literatura, 2002/3, 353–359.

Turner, Bryan S.: Az étrendről folyó diskurzus, in Mike Featherstone et al.: A test. Társadalmi fejlődés, kulturális teória, Budapest, Jószöveg Műhely, 1997, 52–69.

Váradi Ferenc: Álomfejtés, jóslás, halottlátás Krúdy Álmoskönyvében, in Erdélyi Erzsébet – Szabó Attila (szerk.): A hit erejével. Pedagógia tanulmányok, Budapest, KRE–L’Harmattan, 2015, 293–300.

Váradi Ferenc: Nosztalgia – virtuális valóság Krúdy Gyula kései prózájában, in Deák István et al. (szerk.): Kultúrák között, Miskolc, ME–BTK, 2004, 34–42.

Veres András: A referencia védelmében, in Veres András (szerk.): Az irodalomtörténet esélye, Budapest, Gondolat, 2004, 152–160.

Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Budapest, Magvető, 1986.

White, Hayden: A történelem terhe, Budapest, Osiris, 1997.

Z. Kovács Zoltán: Mit látott Jeney, akit később bankóhamisítás miatt bezártak? – Szindbád és a fokalizáció, Literatura, 2002/3., 345–352.

Zórád Ernő: Tabán. Egy eltűnt városrész, Budapest, Táltos, 1983.

Felhasznált szövegkiadások

Krúdy Gyula: A has ezeregyéjszakája, Budapest, Héttorony, é. n. [1990].

Krúdy Gyula: Álmoskönyv, Pozsony, Kalligram, 2008.

Krúdy Gyula: Álomképek, Budapest, Palatinus, 2000.

Krúdy Gyula: A tegnapok ködlovagjai, Budapest, Eri, 2004 (Az 1925-ös békéscsabai Tevan-kiadás reprintje).

Krúdy Gyula: Az utolsó gavallér, Budapest, Szépirodalmi, 1980.

Krúdy Gyula: Delikátesz, Budapest, Szépirodalmi, 1982.

Krúdy Gyula: Magyar tájak, Budapest, Magyar Helikon, 1959.

Krúdy Gyula: Mit látott Vak Béla szerelemben és bánatban, Budapest, Karinthy, é. n. [1997]. 

Krúdy Gyula: Publicisztikai írások 1., Pozsony, Kalligram, 2007.

Krúdy Gyula: Purgatórium, Budapest, Palatinus, 2000.

Krúdy Gyula: Regények és nagyobb elbeszélések 1., Pozsony, Kalligram, 2005.

Krúdy Gyula: Regények és nagyobb elbeszélések 5., Pozsony, Kalligram, 2007.

Krúdy Gyula: Szerenád: Válogatott elbeszélések, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979.

Krúdy Gyula: Szindbád, Budapest, Magyar Helikon, 1975.

Krúdy Gyula: Szindbád ifjúsága, Budapest, Palatinus, 1998.

Krúdy Gyula: Szindbád megtérése, Budapest, Palatinus, 1999.

Krúdy Gyula: Vallomás, Budapest, Magvető, 1963.