Tiltjuk, tűrjük vagy támogatjuk? Gépi fordítás a fordítóképzésben

Heltai Pál: Különböznek-e a gépi fordítás hibái a humán fordítási hibáktól?

Ahrenberg, Lars: Comparing machine translation and human translation: A case study, in Temnikova, Irina – Orasan, Constantin – Corpas, Gloria – Vogel, Stephan (eds): The First Workshop on Human-Informed Translation and Interpreting Technology (HiT-IT), Proceedings of the Workshop 2017, 21–28. https://doi.org/10.26615/978-954-452-042-7_003

Carl, Michael − Báez, Cristina Toledo: Machine Translation Errors and the Translation Process: A Study across Different Languages, Journal of Specialised Translation, 31, 1, 2019, 107–132, https://www.jostrans.org/issue31/art_carl.pdf (Letöltés: 2023. február 8.)

Costa, Angela − Ling, Wang − Luís, Tiago − Correia, Rui – Coheur, Luísa: A linguistically motivated taxonomy for Machine Translation error analysis, Machine Translation, 29 (2), 2015, 127–161. https://doi.org/10.1007/s10590-015-9169-0

Čulo, Oliver: Approaching Machine Translation from Translation Studies – a perspective on commonalities, potentials, differences, in Proceedings of the 17th Annual Conference of the European Association for Machine Translation, Dubrovnik, European Association for Machine Translation, 2014, 199–206, https://aclanthology.org/2014.eamt-1.42.pdf (Letöltés: 2023. február 10.)

Daems, Joke − Vandepitte, Sonia − Hartsuiker, Robert J. − Macken, Lieve: TranslationMethods and Experience: A ComparativeAnalysis of Human Translation and Post-editingwithStudents and Professional Translators, Meta, vol. 62, 2017/2, 245–270. https://doi.org/10.7202/1041023ar

Heltai Pál: Kerekasztal-indító: Fordított és nem fordított szövegek minősége, in Bódi Zoltán − Sz. Hegedűs Rita − Szöllősy-Sebestyén András (szerk.): Magyar szaknyelvek a Kárpát-medencében, Budapest, Tinta, 2018, 117–123.

Heltai Pál: Fordított és nem fordított szövegek érthetősége, Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, 12/1, 2018, 29–41.

Heltai Pál: Fordítási műveletek a magyar−angol szakfordításban, Modern Nyelvoktatás, 24. évf., 2018/2-3, 16–30.

O’Brien, Sharon: Introduction to Post-Editing: who, what, how and where to next?, in Proceedings of AMTA 2010, Association for Machine Translation in the Americas. Tutorials, Denver, Colorado, 2010, https://aclanthology.org/2010.amta-tutorials.1.pdf (Letöltés: 2023. február 10.)

Popovič, Maja: Error classification and analysis for machine translation quality assessment, in Moorkens, Joss – Castilho, Sheila − Gaspari, Federico −Doherty, Stephen (eds): TranslationQualityAssessment, Springer, 2018, 129–158.

Lesznyák Márta: Az utószerkesztés hátterében álló kompetenciaelemek

Araghian, Roya − Ghonsooly, Behzad – Ghanizadeh, Afsaneh: Investigating problem-solving strategies of translation trainees with high and low levels of self-efficacy, Translation, Cognition & Behavior, vol. 1., 2018/1, 74−97. https://doi.org/10.1075/tcb.00004.ara

Aranberri, Nora − Labaka, Gorka − de Ilarraza, Arantza − Sarasola, Kepa: Comparison of post-editing productivity between professional translators and lay users, in O’Brien, Sharon − Simard, Michael – Specia, Lucia (eds.): Proceedings of the Third Workshop on Post-Editing Technology and Practice. Association for Machine Translation in the Americas, 2014, 20–33.

Bangalore, Srinivias − Behrens, Bergljot − Carl, Michael − Ghankot, Maheswar − Heilmann, Arndt − Nitzke, Jean − Schaeffer, Moritz − Sturm, Annegret: The role of syntactic variation in translation and post-editing. Translation Spaces, 2015/4, 119–143. https://doi.org/10.1075/ts.4.1.06sch

Besznyák, Rita − Szabó, Csilla − Fischer Márta (szerk): Fit-for-market translator and interpreter training in a digital age. Malaga, Spain, Vernon Press, 2020.

Bowker, Lynne − Ciro, Jairo Buitrago: Machine Translation and global research: Towards improved machine translation literacy in the scholarly community. Bingley, UK, Emerald Publishing, 2019. https://doi.org/10.1108/9781787567214

Cadwell, Patrick − O’Brien, Sharon − Teixeira, Carlos: Resistance and accommodation: factors for the (non-)adoption of machine translation among professional translators. Perspectives 26, 2017/3, 301–321, https://doi.org/10.1080/0907676X.2017.1337210

Carl, Michael − Gutermuth, Silke − Hansen-Schirra, Silvia: Post-editing Machine Translation: Efficiency, strategies and revision processes in professional translation settings, in: Ferreira, A. Schwieter, J.  (eds.): Psycholinguistic and Cognitive Inquiries into Translation and Interpreting. Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 2015, 145–174. https://doi.org/10.1075/btl.115.07car

Carl, Michael − Schaeffer, Moritz: Why Translation Is Difficult: A Corpusbased Study of Non-literality in Post-editing and From-scratch Translation. Hermes 56, 2017, 43–57. https://doi.org/10.7146/hjlcb.v0i56.97201

Čulo, Oliver − Nitzke, Jean: Patterns of terminological variation in post-editing and of cognate use in machine translation in contrast to human translation, Baltic Journal of Modern Computing, vol. 4, 2016/2, 106–114.

Daems, Joke − Vandepitte, Sonia − Hartsuiker, Robert − Macken, Lieve: Translation methods and experience: A comparative analysis of human translation and post-editing with students and professional translators. Meta, vol. 62, 2017/2, 245–270. https://doi.org/10.7202/1041023ar

Escartín, Parra Carla − Arcedillo, Manuel: A fuzzier approach to machine translation evaluation: A pilot study on post-editing productivity and automated metrics in commercial settings, in Proceedings of the Fourth Workshop on Hybrid Approaches to Translation (HyTra), 2015, 40–45.

Eszenyi Réka: Hány lábon álljon a fordító? A modern fordító profilja, in Horváth Ildikó (szerk.): A modern fordító és tolmács, Budapest, ELTE Eötvös, 2015, 11–20.

Eszenyi Réka − Dóczi Brigitta: Rage against the machine–will post-editing assignments outnumber translations in the future?, in Besznyák, Rita − Szabó Csilla − Fischer Márta (szerk). Fit-for-market translator and interpreter training in a digital age. Malaga, Spain, Vernon Press, 2020, 123−137.

Eszenyi, Réka − Bednárová-Gibová, Klaudia – Robin, Edina: Artificial intelligence, machine translation and cyborg translators: a clash of utopian and dystopian visions. Orbis Linguarum, vol. 21., 2023/2, https://doi.org/10.37708/ezs.swu.bg.v21i2.13

European Master's in Translation Competence Framework, 2017, https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/emt_competence_fwk_2017_en_web.pdf

Fischer Márta: Kompetenciafejlesztés a szakfordítóképzésben – örök dilemmák, régi-új módszerek és a terminológiai kompetencia, in Kóbor Márta − Csikai Zsuzsanna (szerk.): Iránytű az egyetemi fordítóképzéshez – A kompetenciafejlesztés új fókuszai, Pécs, Kontraszt Plusz Kft., 2017, 17–50.

García, Ignatio: Is machine translation ready yet? Target 22, 2010/1, 7–21. https://doi.org/10.1075/target.22.1.02gar

Götz Andrea: Az angol–magyar hallgatói utószerkesztés tulajdonságai. Alkalmazott Nyelveszeti Kozlemenyek 15., 2022/3, 148−160.

Guerberof Arenas, Ana: Correlations between productivity and quality when post-editing in a professional context. Machine Translation, 28, 2014/3-4, 165–86. https://doi.org/10.1007/s10590-014-9155-y

Heltai Pál: Mi az, amit a gép nem tud fordítani?, in Fata Ildikó − Veresné Valentyini Klára (szerk.): Szaknyelv és Szakfordítás. Tanulmányok a szakfordítás és a fordítóképzés aktuális témáiról, Szent István Egyetemi Nyomda, Gödöllő, 2014, 7−29.

Hurtado Albir, Amparo (szerk.): Researching Translation Competence by PACTE Group, Amsterdam/Philadelphia, John Benjamins, 2017.

Jia, Yangfang − Carl, Michael − Wang, Xiangling: How does the post-editing of neural machine translation compare with from-scratch translation? A product and process study, The Journal of Specialised Translation, 31, 2019, 60–86.

Kóbor Márta: A kompetenciafejlesztés fókuszai a „találatok korában”, in Kóbor Márta − Csikai Zsuzsanna (szerk.): Iránytű az egyetemi fordítóképzéshez − A kompetenciafejlesztés új fókuszai, Pécs, Kontraszt Plusz Kft., 2017, 1–16.

Kóbor Márta: Gépi fordítás (nem csak) a fordítóképzésekben, Modern Nyelvoktatás, 2023. (közlés alatt) https://doi.org/10.51139/monye.2023.1-2.7.23

Koehn, Philipp − Germann, Ulrich: The impact of machine translation quality on human post-editing, in Proceedings of the EACL 2014 Workshop on Humans and Computer-assisted Translation. Association of Computational Linguistics, 2014, 38–46. https://doi.org/10.3115/v1/W14-0307

Koglin, Artene: An empirical investigation of cognitive effort required to post-edit machine translated metaphors compared to the translation of metaphors. Translation and Interpreting 7, 2015/1, 126–141.

Kovács, Tímea: Humans, machines, and texts: The implications of the rise of neural machine translation for the educators of future translators, in Besznyák, Rita – Szabó, Csilla – Fischer, Márta (szerk): Fit-for-market translator and interpreter training in a digital age. Malaga, Spain, Vernon Press, 2020, 135−151.

Krajcsó, Zita: Translator’s Competence Profiles versus Market Demand, in Babel, 63, 2014/4, 692−709, https://doi.org/10.1075/babel.00059.kra

Läubli, Samuel − Orrego-Carmona, David: When Google Translate is better than Some Human Colleagues, those People are no longer Colleagues, in Esteves-Ferreira, Joao − Macan, Juliet − Mitkov, Ruslan − Stefanov, Olaf-Michael:  Proceedings of the 39th Conference on Translating and Computer, London, November 16-17, Geneva, Tradulex, 2017, 59–69, https://www.asling.org/tc39/wp-content/uploads/TC39-proceedingsfinal-1Nov-4.20pm.pdf

Lesznyák, Ágnes: Hungarian translators’ perceptions of Neural Machine Translation in the European Commission, in Proceedings of Machine Translation Summit XVII: Translator, Project and User Tracks, European Association for Machine Translation, 2019, 16–22.

Lesznyák, Márta: Conceptualizing Translation Competence. Across Languages and Cultures, vol. 8., 2007/2, 167–194, https://doi.org/10.1556/Acr.8.2007.2.2

Lesznyák Márta: A fordítói kompetencia fogalma, in Sárdi Csilla (szerk.): Kommunikáció az információs technológia korszakában. A XVII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszuson elhangzott előadások kötete (Siófok, 2007. április 19−21.) MANYE–Kodolányi János Főiskola, 2008, 118–124.

Lesznyák Márta − Bakti Mária − Sermann Eszter: A fordításra vonatkozó deklaratív tudás mérése, in Bátyi Szilvia − Vígh-Szabó Melinda: XXVIII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus: Nyelvek, nyelvváltozatok, következmények (absztraktfüzet), Veszprém, Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete (MANYE), Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, 2021a, 40−41.

Lesznyák Márta − Bakti Mária − Sermann Eszter: A forrásnyelvi kompetencia és a szaktudás szerepe a jogi szakfordításban, in XXI. SZOKOE Nemzetközi Szaknyelvi Konferencia: Fenntartható digitalizáció? Nyereségek és veszteségek, szaknyelvoktatás és -kutatás változó környezetben: absztraktok, 2021, 23. Előadás. Elhangzott 2021. november 5-én a Debreceni Egyetem Gazdasági Szaknyelvi Kommunikációs Intézete által szervezett online konferencián, 2021b.

Lesznyák Márta − Sermann Eszter − Bakti Mária: Hibatípusok vizsgálata a humán fordításban és a gépi fordítások utószerkesztésében. Előadás. Elhangzott a MANYE Fordítástudományi Kutatások I. online konferencián 2021. május 28-án, 2021c.

Lesznyák Márta − Bakti Mária − Sermann Eszter: Humán fordítás és utószerkesztés hallgatói szemmel, in Navracsics Judit − Bátyi Szilvia (szerk.): Nyelvek, nyelvváltozatok, következmények II.: Fordítástudomány, terminológia, retorika, kognitív nyelvészet, kontrasztív nyelvészet, interkulturális kommunikáció, névtan. Budapest, Akadémiai, 2022, 86−102,  https://mersz.hu/hivatkozas/m1020nynyk_86/#m1020nynyk_86

Mohácsi-Gorove Anna: Kifogástalan vagy csak elég jó? A gépi fordítás oktatása a minőség tükrében, in Kóbor, Márta − Csikai, Zsuzsanna (szerk.): Iránytű az egyetemi fordítóképzéshez, Kontraszt, Pécs, 2017, 173–196.

Nitzke, Jean, Hansen-Schirra, Silvia − Canfora, Carmen: Risk management and post-editing competence, JoSTrans: The Journal of Specialised Translation, 31, 2019, 239–259.

Nitzke, Jean − Hansen-Schirra, Silvia: A short guide to post-editing (Translation and Multilingual Natural Language Processing 16), Language Science Press, 202.1, 10.5281/zenodo.5646896

O'Brien, Sharon − Moorkens, Joss: Towards intelligent post-editing interfaces, 2014. http://doras.dcu.ie/20136/1/Towards_Intelligent_PE_OBrienMoorkens.pdf. (Letöltés: 2021. február 20.)

PACTE: Acquiring translation competence: Hypotheses and methodological problems in a research project, in Investigating Translation, Beeby, Allison – Ensinger, Doris – Presas, Marisa (eds.), Amsterdam/Philadelphia, John Benjamins, 2000a, 99–106, http://doi.org/10.1075/btl.32.13pac

PACTE: Exploratory tests in a study of translation competence, Conference Interpretation and Translation 4 (2), 2002b, 41–69.

PACTE: Building a translation competence model, in Alves, Fabio (ed.): Triangulating Translation: Perspectives in Process Oriented Research, 43–66. Amsterdam/ Philadelphia, John Benjamins, 2003, http://doi.org./10.1075/btl.45.06pac

PACTE: First results of a translation competence experiment: ‘Knowledge of translation’ and ‘Efficacy of the translation process’, in: Kearns, John (ed.): Translator and interpreter training. Issues, methods and debates, London, Bloomsbury, 2008, 104–126.

PACTE: First Results of PACTE Group's Experimental Research on Translation Competence Acquisition: The Acquisition of Declarative Knowledge of Translation, MonTI Special Issue – Minding Translation, 2014, 85–115. https://doi.org/10.6035/MonTI.2014.ne1.2

PACTE: PACTE Translation Competence Model: A holistic, dynamic model of translation competence, in: Hurtado Albir, Amparo (szerk.): Researching Translation Competence by PACTE Group, Amsterdam/Philadelphia, John Benjamins, 2017a, 35−41. https://doi.org/10.1075/btl.127.02pac

PACTE: The second stage of PACTE group’s research. Experimental research into the Acquisition of Translation Competence. in Hurtado Albir, Amparo (szerk.): Researching Translation Competence by PACTE Group, Amsterdam/Philadelphia, John Benjamins, 2017b, 303−308. https://doi.org/10.1075/btl.127.19pac

Pym, Anthony: Translation skill-sets in a machine-translation age, Meta, vol. 58, 2013/3, 487−503. https://doi.org/10.7202/1025047ar

Rico, Celia − Torrejón, Enrique: Skills and profile of the new role of the translator as MT post-editor. Revista Tradumàtica: Tecnologies de la Traducció, 10, 2012, 166–178, https://doi.org/10.5565/rev/tradumatica.18

Robert, Isabelle − Remael, Aline − Ureel, Jimmy: Towards a model of translation revision competence. The Interpreter and Translator Trainer, 11, 2017/1, 1–19, https://doi.org/10.1080/1750399X.2016.1198183

Robin, Edina: The translator as reviser, in Horváth, Ildikó (ed.): The modern translator and interpreter, Budapest, Eötvös University Press, 2016, 45–56.

Robin Edina − Eszenyi Enikő: BME TFK Őszi Konferencia. Translating Europe Workshop (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Idegen Nyelvi Központ, 2022. szeptember 30.), Fordítástudomány 24. évf., 2022/2, 184‒191, https://doi.org/10.35924/fordtud.24.2.184-19110

Robin Edina − Eszenyi Réka − Kóbor Márta − Seidl-Péch Olívia: Human in the Translation Loop: az ELTE FTT és a DGT kutatási projektje. Elhangzott: TransELTE 2023, Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. (Letöltés: 2023. március 22–24.)

Sakamoto, Akiko: Why do many translators resist post-editing? A sociological analysis using Bourdieu’s concepts. The Journal of Specialised Translation, 31, 2019, 201–216.

Screen, Benjamin: What effect does post-editing have on the translation product from an end-user’s perspective, The Journal of Specialised Translation 31, 2019, 133−157.

Schaeffer, Moritz − Carl, Michael − Lacruz, Isabel − Aizawa, Akiko: Measuring cognitive translation effort with activity units. In Proceedings of the 19th Annual Conference of the European Association for Machine Translation, 2016, 331–345.

Seresi, Márta − Koponen, Maarit − Pareja, Antonio − Bowker, Lyanne − Delorme Benites, Alice − Şahin, Mehmet et al.: LITHMEWG7’s Survey on Machine Translation Use Habits and Practices, Figshare. Dataset, 2022, https://doi.org/10.6084/m9.figshare.21165775.v1

Szabó Csilla: Szakfordítói kompetenciaprofil, képzőintézményi SWOT-elemzés és szakfordítói mintatanterv: a BME INYK eTransFair projektjének első eredményei, in Bocz Zsuzsanna (szerk.) Porta Lingua – Tudásmegosztás, értékközvetítés, digitalizáció – trendek a szaknyelvoktatásban és kutatásban, Budapest, SZOKOE, 2018, 61–75.

Szlávik Szilárd: A gépi fordításhoz kötődő alapvető terminusok, definíciók és a közöttük lévő ellentmondások, Fordítástudomány, 24, 2022/1, 87‒103, https://ojs.mtak.hu/index.php/fordtud/article/view/8444/6909, https://doi.org/10.35924/fordtud.24.1.6

Szlávik Szilárd: Módszertani adalék az utószerkesztési (PE) kompetencia fejlesztéséhez, Modern Nyelvoktatás, 2023. (közlésre elfogadva)

Toral, Antonio: Post-editese: an exacerbated translationese, arXiv preprint arXiv:1907.00900, 2019, https://arxiv.org/abs/1907.00900. (Letöltés: 2021. február 20.)

Varga, Ágnes: A gépi fordítás minősége és javítási lehetőségei. Doktori disszertáció. ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, Budapest, 2011.

Veresné Valentinyi Klára: A gépi fordítás kihívásai a szakfordítóképzésben, Porta Lingua, 2022, 69−80. https://doi.org/10.48040/PL.2022.1.7

Yamada, Masaru: The impact of Google Neural Machine Translation on Post-editing by student translators. The Journal of Specialised Translation, 2019 January, No. 31., 87−106.

Yang, Zijian Győző: A Gépi fordítás és a neurális gépi fordítás, Modern Nyelvoktatás 24., 2018/2-3, 129−139.

Zhechev, Ventislav: Analysing the Post-Editing of Machine Translation at Autodesk, in O'Brien, Sharon − Winther-Balling, Laura − Carl, Michael − Simard, Miachel − Specia, Lucia (eds): Post-editing of Machine Translation: Processes and Applications, Newcastle: Cambridge Scholars Publishing, 2014, 2–13.

Robin Edina és Seidl-Péch Olívia: Fordítóképzés és gépi fordítás

ELIS, 2022, https://elis-survey.org/

DGT – EB Fordítási Főigazgatóság: European Master’s in Translation – EMT Competence Framework, 2022, https://commission.europa.eu/system/files/2022-11/emt_competence_fwk_2022_en.pdf

Do Carmo, Felix – Moorkens, Joss: Differentiating Editing, Post-Editing and Revision, in Koponen, Maarit − Mossop, Brian − Robert, Isabelle S. − Scocchera, Giovanna (eds): Translation Revision and Post-Editing. Industry Practices and Cognitive Processes, London, Routledge, 2021, 35–49. https://doi.org/10.4324/9781003096962-4

ESZENYI, Réka – DÓCZI, Brigitta: Rage against the machine – will post-editing assignments outnumber translations in the future?, in Besznyák, Rita – Fischer, Márta – Szabó, Csilla (eds.): Fit-for-Market Translator and Interpreter Training in the Digital Age, Vernon Press, 2020, 119–133.

ESZENYI, Réka – BEDNÁROVÁ GIBOVÁ, Klaudia – ROBIN, Edina: Artificial intelligence, machine translation & cyborg translators: a clash of utopian and dystopian visions, Orbis Linguarum, vol. 21, 2023/2, 102–113, https://doi.org/10.37708/ezs.swu.bg.v21i2.13

FÁY Tamás – YANG Zijian Győző: A gépi fordítás szerepe a fordítóképzésben, Modern Nyelvoktatás, 29. évf., 2023/1-2, 24–34, https://doi.org.10.51139/monye.2023.1-2.24.34

FISCHER Márta: A BME Őszi Konferenciájának felvetései. Elhangzott: Tiltjuk, tűrjük vagy támogatjuk? Gépi fordítás a fordítóképzésben konferencián. Károli Gáspár Református Egyetem, 2023. február 16.

FISCHER, Márta – SZABÓ, Csilla: Machine translation and post-editing competence: Theory, practice and training, BME Autumn Conference. #Translating Europe Workshop, University of Technology and Competence (BME). Across Languages and Cultures, vol. 24, 2023/1. 145–149, https://doi.org/10.1556/084.2023.00512

HUNNECT Kft.: A gépi fordítás helyzete a magyar szakfordítók körében, 2021. https://hunnect.com/hu/gepi-forditas-helyzete-magyar-szakforditok-koreben/

JIMÉNEZ-CRESPO, Miguel A.: The “technological turn” in translation studies. Are we there yet? A transversal cross-disciplinary approach, Translation Spaces, vol. 9, 2020/2, 314–341, https://doi.org/10.1075/ts.19012.jim

KÓBOR Márta: Gépi fordítás (nem csak) a fordítóképzésekben. Módszertani adalék a tudatos MT-használat oktatásához, Modern Nyelvoktatás, 29. évf., 2023/1-2, 7–23, https://doi.org/10.51139/monye.2023.1-2.7.23

KARÁDI Gerda – ROBIN Edina: TransELTE 2022 Konferencia (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Nyelvi Közvetítés Intézete, Fordító- és Tolmácsképző Tanszék, 2022. április 7–8.), Fordítástudomány, 24. évf., 2022/2, 172‒180, https://doi.org/10.35924/fordtud.24.2.172-1808

KONTTINEN, Kalle – SALMI, Leena – KOPONEN, Maarit: Revision and Post-Editing Competence in Translator Education, in Koponen, Maarit − Mossop, Brian − Robert, Isabelle S. − Scocchera, Giovanna (eds): Translation Revision and Post-Editing. Industry Practices and Cognitive Processes, London, Routledge, 2021, 187–202. https://doi.org/10.4324/9781003096962-15

KOPONEN, Maarit – MOSSOP, Brian – ROBERT, Isabelle S. – SCOCCHERA, Giovanna (eds.), Translation revision and post-editing, London, Routledge, 2021. https://doi.org/10.4324/9781003096962

LESZNYÁK Márta – BAKTI Mária – SERMANN Eszter: Humán fordítás és utószerkesztés hallgatói szemmel, in Navracsics Judit – Bátyi Szilvia (szerk.): Nyelvek, nyelvváltozatok, következmények II.: Fordítástudomány, terminológia, retorika, kognitív nyelvészet, kontrasztív nyelvészet, interkulturális kommunikáció, névtan, Budapest, Akadémiai, 2022, 86–102.

LOMMEL, Arle – Common Sense Advisory: Augmented translation: a new approach to combining human and machine capabilities. Proceedings of AMTA 2018, vol. 2: MT Users' Track. https://aclanthology.org/W18-1905.pdf.

NITZKE, Jean: Post-Editing – Auch noch Korrekturlesen? MDÜ – Fachzeitschrift für Dolmetscher und Übersetzer 62, 1/16, 2016, 24–37.

ROBIN Edina ‒ ESZENYI Réka: BME TFK Őszi Konferencia. Translating Europe Workshop (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Idegen Nyelvi Központ, 2022. szeptember 30.), Fordítástudomány, 24. évf., 2022/2, 184‒191, https://doi.org/10.35924/fordtud.24.2.184-19110

SEIDL-PÉCH Olívia: Tiltjuk, tűrjük vagy támogatjuk? Gépi fordítás a fordítóképzésben. Beszámoló a szakfordító szakmai napról, Modern Nyelvoktatás, 29. évf., 2023/1-2, 210‒211. https://doi.org/10.51139/monye.2023.1-2.24.34

SZLÁVIK Szilárd: A gépi fordításhoz kötődő alapvető terminusok, definíciók és a közöttük lévő ellentmondások, Fordítástudomány, 24. évf., 2022/1, 87–103, https://doi.org/10.35924/fordtud.24.1.6

SZLÁVIK Szilárd: Az utószerkesztési kompetencia (PE) fejlesztésének lehetőségei, Modern Nyelvoktatás, 29. évf., 2023/1-2, 35–48, https://doi.org.10.51139/monye.2023.1-2.35.48

VERESNÉ VALENTINYI Klára: A gépi fordítás kihívásai a szakfordítóképzésben, PORTA LINGUA, 2022, 69–80,  https://doi.org/10.48040/PL.2022.1.7

YANG Zijian Győző: A gépi fordítás és a neurális gépi fordítás, Modern Nyelvoktatás, 24. évf., 2018/2-3, 129–139, https://ojs.elte.hu/modernnyelvok/article/view/1625/1380

Kovács Tímea: Hogyan utószerkesztenek ők? BA-s hallgatók gépi (DeepL) eszközzel fordított szövegei utószerkeszett változatának kvantitatív és kvalitatív elemzése

Anckaert, Philippe – Eyckmans, June: Ijken en ijken is twee. Naar een normgerelateerde ijkpuntenmethode om vertaalvaardigheid te evalueren, in Van de Poel, Chris – Segers, Winibert (szerk.): Vertalingen objectief evalueren: Matrices en ijkpunten, Leuven, Acco, 2007, 53–67.

Eszenyi Réka: Egy fordítás evolúciója: Neurális gépi fordítások minőségének longitudinális vizsgálata, in Szoták Szilvia – Lehocki-Samardzic Ana (szerk.): Nyelvi közvetítés a Kárpát-medencében a pandémia idején, Glotta Nyelvi Intézet, 2022, 86–94.

Eszenyi, Réka – Dóczi, Brigitta: Rage against the machine – will post-editing assignments outnumber translations in the future?, in Besznyák, Rita − Fischer, Márta – Szabó, Csilla (szerk.): Fit-for-Market Translator and Interpreter Training in the Digital Age, Vernon Press, 2020, 119–133.

Fáy Tamás – Yang Z. Győző: A gépi fordítás szerepe a fordítóképzésben, Modern Nyelvoktatás, 29. évf., 2023/1-2, 24–34, https://doi.org.10.51139/monye.2023.1-2.24.34

Hu, Ke – Cadwell, Patrick: A Comparative Study of Post-editing Guidelines, Baltic J. Modern Computing, 4, 2016/2, 346–353, https://aclanthology.org/W16-3420.pdf

Kóbor Márta: Gépi fordítás (nem csak) a fordítóképzésekben. Módszertani adalék a tudatos MT-használat oktatásához, Modern Nyelvoktatás, 29. évf., 2023/1-2, 7–23, 12, http://10.51139/monye.2023.1-2.7.23

Laki László János – Yang Zijian Győző: Jobban fordítunk magyarra, mint a Google! in Berend Gábor – Gosztolya Gábor – Vincze Veronika (szerk.): 28. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia, Szeged, 2018, 357–372.

Lample, Guillaume – Ott, Myle – Conneau, Alexis – Denoyer, Ludovic – Ranzato, Marc’Aurelio: Phrase-based and Neural UnsupervisedMachine Translation, Cornell University, [online], 2018, https://aclweb.org/anthology/D18-1549 (Letöltés: 2023. december 31.) https://doi.org/10.18653/v1/D18-1549

Lesznyák Ágnes: Hungarian translators’ perceptions of Neural Machine Translation in the European Commission, in Forcada, Mikel – Way, Andy – Tinsley, John – Shterionov, Dimitar – Rico, Celia – Gaspari, Federico (szerk.): Procedings of Machine Translation Summit XVII: Translator, Project and User Tracks, European Association for Machine Translation, 2019, 16–22.

Lesznyák Márta – Bakti Mária – Sermann Eszter: Humán fordítás és utószerkesztés hallgatói szemmel, in Navracsics Judit – Bátyi Szilvia (szerk.): Nyelvek, nyelvváltozatok, következmények II., Akadémiai, 2022, 86–102.

Loock, Rudy: No more rage against the machine. How the corpus-based identification of machine-translationese can lead to student empowerment, The Journal of Specialised Translation, 2020, 34, 150–170.

O’Brien, Sharon – Ehrensberger-Dow, Maureen: MT Literacy. A cognitive view. Translation,Cognition and Behavior, 3, 2020/2, 145–164, https://doi.org/10.1075/tcb.00038.obr.

Pym, Anthony: Translation Skill-Sets in a Machine-Translation Age, Meta, vol. 58, 2013/3, 487–503. https://doi.org/10.7202/1025047ar

Robert, Isabelle S. − Rigouts Terryn, Ayla – Ureel, Jim J.J. – Ureel, Aline: Conceptualising translation revision competence: A pilot study on the ‘tools and research’ subcompetence, The Journal of Specialised Translation, 28, 2017, 293–316.

Robin Edina – Eszenyi Réka – Kóbor Márta – Seidl-Péch Olívia: Human in the Translation Loop: az ELTE FTT és a DGT kutatási projektje. Elhangzott: TransELTE 2023.

Robin Edina – Eszenyi Réka: BME TFK Őszi Konferencia Translating Europa Workshop, Fordítástudomány, 24, 2022/2, 184–191, https://doi.org/10.35924/fordtud.24.2.10

Szlávik Szilárd: A gépi fordításhoz kötődő alapvető terminusok, definíciók és a közöttük lévő ellentmondások, Fordítástudomány, 24, 2022/1,  87–103, https://doi.org/10.35924/fordtud.24.1.6

Szlávik Szilárd: Az utószerkesztési kompetencia (PE) fejlesztésének lehetőségei, Modern Nyelvoktatás, 29. évf., 2023/1-2, 35–48, http://doi.org/10.51139/monye.2023.1-2.35.48

Veresné Valentinyi Klára: A gépi fordítás kihívásai a szakfordítóképzésben, PORTA LINGUA, 2022/1, 69–80, https://doi.org/10.48040/PL.2022.1.7

TAUS: MT Post-editing Guidelines, https://www.taus.net/academy/best-practices/postedit-best-practices/machine-translation-post-editing-guidelines, 2016. (Letöltés: 2023. március 30.)

Teixeira, Carlso: Revising computer-mediated translations, in Mossop, Brian – Hong, Jungmin – Teixeira, Carlos (szerk.): Revising and Editing for Translators, Routledge, 2020, 207‒224, https://doi.org/10.4324/9781315158990-16

Yamada, Masaru: The impact of Google Neural Machine Translation on post-editing by student translators, The Journal of Specialised Translation, 31, 2019, 87–106, https://jostrans.org/is-sue31/art_yamada.php.

Segers, Winibert – Egdom, Gys-Walt: De kwaliteit van vertalingen: Een terminologie van de vertaalevaluatie, Kalmthout: Pelckmans Pro, 2018.

Dróth Júlia: Hogyan alkalmazzák a hallgatók a gépi fordítást az angolról magyarra végzett házi fordításokban?

Baker, Mona − Saldanha, Gabriela (eds.): Routledge Encyclopedia of Translation Studies, Routledge, 2011.

Bowker, Lynne − Fisher, Des: Computer-aided translation, in Gambier, Yves − van Doorstaer, Luc (eds): Handbook of Translation Studies, Volume 1. Amsterdam-Philadelphia, Benjamins, 2010, 60–65. https://doi.org/10.1075/hts.1.comp2

Chesterman, Andrew: Memes of Translation: The Spread of Ideas in Translation Theory. John Benjamins, 1997. https://doi.org/10.1075/btl.22

Dróth Júlia: Fordítási stratégiák az elméletben és a fordítástechnika oktatásában, Modern Nyelvoktatás, fordítástudományi különszám, 2021/3-4, 99–106. https://doi.org/10.51139/monye.2021.3-4.99.106

Dróth Júlia (szerk.): Tiltjuk, tűrjük vagy támogatjuk? Gépi fordítás a fordítóképzésben, Budapest, L’Harmattan, 2024.

Heltai Pál: Bevezetés a fordítás elméletébe, Budapest, L’Harmattan (megjelenés előtt), 2024, 89.

House, Juliane: Translation Quality Assessment: A Model Revisited, Narr Verlag, 1997.

Gutt, Ernst-August: Translation and Relevance. Cognition and Context, Basil Blackwell, 1991.

ISO 18587:2017 Translation Services – Post-editing of machine translation output

Kovalik-Deák Szilvia: Fordítóhallgatók C nyelvi szókincsének asszociatív kapcsolatai a fordítói döntések hátterében. (Kiadatlan doktori disszertáció). ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, Fordítástudományi Doktori Program, 2020.

Lörscher, Wolfgang: Translation Performance, Translation Process, and Translation Strategies.A Psycholinguistic Investigation. G. Narr Verlag, 1991.

Newmark, Peter: Approaches to Translation, Oxford, Pergamon Press, 1981.

Nord, Christiane: Translating as a purposeful Activity. Functionalist Approaches Explained, St. Jerome Publishing, 1997.

Robin Edina – Eszenyi Réka – Kóbor Márta – Seidl-Péch Olívia: Human in the Translation Loop: az ELTE FTT és a DGT kutatási projektje. Elhangzott: TransELTE 2023, Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2023. március 22–24.

Szlávik Szilárd: A gépi fordításhoz kötődő alapvető terminusok, definíciók és a közöttük lévő ellentmondások. Fordítástudomány, 24, 2022/1, 87‒103, http://ojs.mtak.hu/index.php/fordtud/article/view/8444/6909 (Letöltés: 2023. november 20.) https://doi.org/10.35924/fordtud.24.1.6

Yang Zijian Győző: A gépi fordítás és a neurális gépi fordítás. Modern nyelvoktatás, 24. évf. 2–3., 2018, 129–139.

Internetes hivatkozások

European Master's in Translation Competence Framework, 2022, https://commission.europa.eu/system/files/2022-11/emt_competence_fwk_2022_en.pdf (Letöltés: 2023. november 20.)

Hunnect Kft.: A gépi fordítás helyzete a magyar szakfordítók körében, 2021, https://hunnect.com/hu/gepi-forditas-helyzete-magyar-szakforditok-koreben/ (Letöltés: 2023. november 20.)

Magyar nyelv 12. Tankönyv. Oktatási Hivatal, 2022, https://www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/OH-MNY12TA__teljes.pdf (Letöltés: 2023. november 20.)

Nagy Judit: Gépi fordítás – fordítóirodai tapasztalatok

Nunes Vieira, Lucas – O’Hagan, Minako – O’Sullivan, Carol: Understanding the societal impacts of machine translation: a critical review of the literature on medical and legal use cases, Information, Communication and Society, 24, 2021/11, 1515–1532.

Fulford, Heather: Freelance translators and machine translation: An investigation of perceptions, uptake, experience and training needs. 2002. 01. 01. Proceedings of the 6th EAMT Workshop: Teaching Machine Translation, 2002, https://aclanthology.org/2002.eamt-1.13.pdf (Letöltés: 2023. március 10.)

Lelner, Zsófia: Machine Translation vs. Machine Traslation Post-editing: Which One to Use and When? 2022.02.15., https://blog.memoq.com/machine-translation-vs.-machine-translation-post-editing-which-one-to-use-and-when#:~:text=It%20saves%20you%20time,words%20in%20a%20single%20day (Letöltés: 2023. március 10.)

Harazin Balázs: Egy angolról magyarra gépi fordító segítségével fordított történelmi szöveg minőségének elemzése

Bahdanau, Dzmitry – Cho, Kyunghyun – Bengio, Yoshua: Neural machine translation by jointly learning to align and translate, 2014, arXiv preprint arXiv:1409.0473 (Letöltés: 2024. január 15.)

Brown, Peter F. – Della Pietra, Stephen A. – Della Pietra, Vincent J. − Mercer, Robert L.: The mathematics of statistical machine translation: Parameter estimation, Computational Linguistics, 19, 1993/2, 263–311.

Burchardt, Aljoscha: Multidimensional quality metrics: a flexible system for assessing translation quality, in Proceedings of Translating and the Computer 35, London, Aslib, 2013.

Garg, Ankush – Agarwal, Mayank: Machine translation: a literature review, 2018, arXiv preprint arXiv:1901.01122. (Letöltés: 2024. január 15.)

Heltai, Pál: Explicitation, redundancy, ellipsis and translation, in New Trends in Translation Studies. In Honour of Kinga Klaudy, Budapest: Akadémiai, 2005, 45–74.

Hutchins, W. John: Machine translation: past, present, future, Chichester, Ellis Horwood, 1986, 66.

Hutchins, W. John: The Georgetown-IBM experiment demonstrated in January 1954, in Machine Translation: From Real Users to Research: 6th Conference of the Association for Machine Translation in the Americas, AMTA 2004, Washington, DC, USA, September 28−October 2, 2004. Proceedings 6, Springer Berlin Heidelberg, 2004, 102–114. https://doi.org/10.1007/978-3-540-30194-3_12

Hutchins, W. John: Machine translation: A concise history. Computer aided translation: Theory and practice, 13, 2007/11, 29–70.

James, Kate: Cultural implications for translation, Translation journal, 6,, 2002/4, 1–6.

Kaur, Kulwindr – Singh, Gurdial: A competent translator and effective knowledge transfer, Translation Journal, 9, 2005/4, 1–2.

Koehn, Philipp: Neural Machine Translation, Cambridge: Cambridge University Press, 2020, http://doi.org/10.1017/9781108608480

Lowell, James Russell: The Poetical Works of James Russell Lowell, Houghton, Mifflin, 1890, 252.

Luong, Minh-Thang Luong – Pham, Hieu – Manning, Christopher D. Manning: Effective approaches to attention-based neural machine translation, 2015, arXiv preprint arXiv:1508.04025 (Letöltés: 2024. január 15.) https://doi.org/10.18653/v1/D15-1166

MacArthur, Brian (szerk.): A XX. század nagy beszédei, ford. Bart Dániel et al., Budapest, Agave Könyvek, 2006.

Maegaard, Bente: EUROTRA: The machine translation project of the European Communities, in Campbell, John A. – Cuena, Jose (eds.): Perspectives in artificial intelligence, vol.II: machine translation, NLP, databases and computer-aided instruction, Chichester, Ellis Horwood, 1989, 39−47.

Munday, Jeremy: Translation and ideology: A textual approach, The Translator, 13, 2007/2, 195–217. https://doi.org/10.1080/13556509.2007.10799238

Ott, Myle – Auli, Michael – Grangier, David – Ranzato, Marc’Aurelio: Analyzing uncertainty in neural machine translation, in International Conference on Machine Learning, Proceedings of Machine Learning Research, 2018, 3956–3965. https://doi.org/10.18653/v1/W18-6301

Roosevelt, Theodore: The Strenuous Life: Speech before the Hamilton Club, Chicago, April 10, 1899, in Johnson, Jeffrey A. (ed.): Reforming America: A Thematic Encyclopedia and Document Collection of the Progressive Era, 2 volumes, 2017, 188–190.

Secară, Alina: Translation evaluation: A state of the art survey, in Proceedings of the eCoLoRe/MeLLANGE Workshop, Leeds, Centre for Translation Studies, University of Leeds, 2005, 39–44.

Testi, Amaldo: The gender of reform politics: Theodore Roosevelt and the culture of masculinity, The Journal of American History, 81, 1995/4, 1509–1533. https://doi.org/10.2307/2081647

Toury, Gideon: Descriptive Translation Studies – and beyond, Amsterdam/Philadelphia, John Benjamins, 2012, 1−366.

Wu, Yonghui – Schuster, Mike – Chen, Zhifeng – Le, Quoc V. – Norouzi, Mohammad: Google's neural machine translation system: Bridging the gap between human and machine translation, 2016, arXiv preprint arXiv:1609.08144 (Letöltés: 2024. január 15.)