Az oktatási szektor alkalmazkodása a digitális transzformáció kihívásaihoz

Ajzen, I. (1991). The theory of planned behavior. Organizational Behavior and Human Decision Processes, 50(2), 179–211. https://doi.org/10.1016/0749-5978(91)90020-T

Antonietti, C., Cattaneo, A., & Amenduni, F. (2022). Can teachers’ digital competence influence technology acceptance in vocational education? Computers in Human Behavior, 132, 107266. https://doi.org/10.1016/j.chb.2022.107266

Argyris, C., & Schön, D. A. (1978). Organizational Learning: A Theory of Action Perspective. Addison-Wesley Publishing Company.

Bagozzi, R. P. (2007). The Legacy of the Technology Acceptance Model and a Proposal for a Paradigm Shift. Journal of the Association for Information Systems, 8(4), 244–254. https://doi.org/10.17705/1jais.00122

Bakacsi, Gy. (2015). A szervezeti magatartás alapjai. Alaptankönyv bachelor hallgatók számára. Semmelweis Kiadó.

Bakarman, A., & Almezeini, N. (2021). Factors influencing students’ acceptance of e-learning platforms in primary and secondary schools in Saudi Arabia. Proceedings of the 15th International Conference on E-Learning (EL 2021), 23–33. https://doi.org/10.33965/EL2021_202104L003

Balaban, I., Redjep, N. B., & Calopa, M. K. (2018). The Analysis of Digital Maturity of Schools in Croatia. International Journal of Emerging Technologies in Learning (IJET), 13(06), 4. https://doi.org/10.3991/ijet.v13i06.7844

Basilotta-Gómez-Pablos, V., Matarranz, M., Casado-Aranda, L.-A., & Otto, A. (2022). Teachers’ digital competencies in higher education: A systematic literature review. International Journal of Educational Technology in Higher Education, 19(1), 8. https://doi.org/10.1186/s41239-021-00312-8

Betthäuser, B. A., Bach-Mortensen, A. M., & Engzell, P. (2023). A systematic review and meta-analysis of the evidence on learning during the COVID-19 pandemic. Nature Human Behaviour, 7(3), Article 3. https://doi.org/10.1038/s41562-022-01506-4

Blundell, C. N., Mukherjee, M., & Nykvist, S. (2022). A scoping review of the application of the SAMR model in research. Computers and Education Open, 3, 100093. https://doi.org/10.1016/j.caeo.2022.100093

Bozkurt, A., Karakaya, K., Turk, M., Karakaya, Ö., & Castellanos-Reyes, D. (2022). The Impact of COVID-19 on Education: A Meta-Narrative Review. TechTrends, 66(5), 883–896. https://doi.org/10.1007/s11528-022-00759-0

Bozkurt, A., & Sharma, R. C. (2022). Digital transformation and the way we (mis)interpret technology. Asian Journal of Distance Education, 17(1), i–viii. https://doi.org/10.5281/ZENODO.6362290, https://doi.org/10.1007/978-981-19-0351-9_73-1

Bumann, J., & Peter, M. (2019). Action Fields of Digital Transformation—A Review and Comparative Analysis of Digital Transformation Maturity Models and Frameworks. In A. H. Verkuil, H. Knut, & M. Aeschbacher (Szerk.), Digitalisierung und andere Innovationsformen im Management (o. 13–40). Edition Gesowip.

Cabero-Almenara, J., Gutiérrez-Castillo, J.-J., Palacios-Rodríguez, A., & Barroso-Osuna, J. (2020). Development of the Teacher Digital Competence Validation of DigCompEdu Check-In Questionnaire in the University Context of Andalusia (Spain). Sustainability, 12(15), 6094. https://doi.org/10.3390/su12156094

Caena, F., & Redecker, C. (2019). Aligning teacher competence frameworks to 21st century challenges: The case for the European Digital Competence Framework for Educators (Digcompedu). European Journal of Education, 54(3), 356–369. https://doi.org/10.1111/ejed.12345

Cameron, K. S., & Quinn, R. E. (2011). Diagnosing and Changing Organizational Culture: Based on the Competing Values Framework (3rd edition). Jossey-Bass.

Carrillo, C., & Flores, M. A. (2020). COVID-19 and teacher education: A literature review of online teaching and learning practices. European Journal of Teacher Education, 43(4), 466–487. https://doi.org/10.1080/02619768.2020.1821184

CEDEFOP. (2023a). European skills index. Introduction. https://www.cedefop.europa.eu/en/tools/european-skills-index

CEDEFOP. (2023b). European skills index. Country Pillars - Hungary 2022. https://www.cedefop.europa.eu/en/tools/european-skills-index/country/hungary

CEDEFOP. (2023c). Skills Forecast. Country - Hungary (2021-2035). https://www.cedefop.europa.eu/en/tools/skills-forecast

CEDEFOP. (2023d). Skills intelligence. Tasks within Occupations - Teaching Professionals. https://www.cedefop.europa.eu/en/tools/skills-intelligence/tasks-within-occupations

Chogyelkáné Babócsy I., Dringó-Horváth I., & Nagy T. J. (2023). A technostressz csökkentésének lehetőségei a felsőoktatás eredményes digitalizációjáért. Iskolakultúra, 33(4), Article 4.

Creswell, J. W., & Clark, V. L. P. (2010). Designing and Conducting Mixed Methods Research (Second edition). SAGE Publications.

Creswell, J. W., & Creswell, J. D. (2022). Research Design: Qualitative, Quantitative, and Mixed Methods Approaches (Sixth edition). SAGE Publications.

Czirfusz, D., Misley, H., & Horváth, L. (2020). A digitális munkarend tapasztalatai a magyar közoktatásban. Opus et Educatio, 7(3), Article 3. https://doi.org/10.3311/ope.394

Davis, F. D. (1989). Perceived Usefulness, Perceived Ease of Use, and User Acceptance of Information Technology. MIS Quarterly, 13(3), 319–340. https://doi.org/10.2307/249008

Davis, F. D., Bagozzi, R. P., & Warshaw, P. R. (1989). User Acceptance of Computer Technology: A Comparison of Two Theoretical Models. Management Science, 35(8), 982–1003. https://doi.org/10.1287/mnsc.35.8.982

Digitális Pedagógiai Fejlesztések Munkacsoport. (2021). A digitális iskola mint szervezet: Javaslat a digitáliskompetencia-keretrendszer bevezetéséhez kapcsolódó jogszabályi változtatásokra. https://docplayer.hu/216954295-A-digitalis-iskola-mint-szervezet-javaslat-a-digitaliskompetencia-keretrendszer-bevezetesehez-kapcsolodo-jogszabalyi-valtoztatasokra.html

Digitális Pedagógiai Módszertani Központ & Digitális Jólét Nonprofit Kft. (é. n.). A digitális iskola kézikönyve: Digitális Névjegy Rendszer. Digitális Jólét Nonprofit Kft.

Dörner, O., & Rundel, S. (2021). Organizational Learning and Digital Transformation: A Theoretical Framework. In D. Ifenthaler, S. Hofhues, M. Egloffstein, & C. Helbig (Szerk.), Digital Transformation of Learning Organizations (o. 61–75). Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-030-55878-9_4

Dragon Z. (2021). Oktatási platform – platform-oktatás: A járványhelyzet kihívásai és lehetőségei a digitális oktatásban. Iskolakultúra, 31(6), Article 6.

Duckworth, A. L., Kautz, T., Defnet, A., Satlof-Bedrick, E., Talamas, S., Lira, B., & Steinberg, L. (2021). Students Attending School Remotely Suffer Socially, Emotionally, and Academically. Educational Researcher, 50(7), 479–482. https://doi.org/10.3102/0013189X211031551

Durek, V., Redjep, N. B., & Divjak, B. (2017). Digital Maturity Framework for Higher Education Institutions. Central European Conference on Information and Intelligent Systems, 99–106.

Education Alliance Finland. (2023). Kahoot | Education Alliance Finland–Global Quality Standard for Education. https://educationalliancefinland.com/products/www.educationalliancefinland.com

Edwards, B. I., & Cheok, A. D. (2018). Why Not Robot Teachers: Artificial Intelligence for Addressing Teacher Shortage. Applied Artificial Intelligence, 32(4), 345–360. https://doi.org/10.1080/08839514.2018.1464286

Erstad, O., Eickelmann, B., & Eichhorn, K. (2015). Preparing teachers for schooling in the digital age: A meta-perspective on existing strategies and future challenges. Education and Information Technologies, 20(4), 641–654. https://doi.org/10.1007/s10639-015-9431-3

Európai Bizottság. (2022). A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI), 2022—Magyarország. https://ec.europa.eu/newsroom/dae/redirection/document/88750

Lassú Zs., & Megyeriné Fácska J. M. (2021). „A tévé maradt az egyetlen lehetőség, ami lefoglalta őket” – Hatéves kor alatti gyermekek és családjuk digitális eszközhasználatának változása a Covid19 járvány idején. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(2), Article 2. https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.2.187.204

Fajt B., Török J., & Kövér P. (2021). Egyetemi hallgatók digitális oktatással kapcsolatos véleményei: Egy feltáró kutatás eredményei. Iskolakultúra, 31(6), Article 6.

Falloon, G. (2020). From digital literacy to digital competence: The teacher digital competency (TDC) framework. Educational Technology Research and Development, 68(5), 2449–2472. https://doi.org/10.1007/s11423-020-09767-4

Falus, I. (2005). Képesítési követelmények–Kompetenciák–Sztenderdek. Pedagógusképzés, 3(1), 5–16.

Fazekas Á., Halász G., & Horváth L. (2017). Innováció az oktatásban: Az Innova kutatás elméleti-fogalmi keretei. Neveléstudomány, 20(4), 26–43. https://doi.org/10.21549/NTNY.20.2017.4.2

Fernández-Miravete, Á. D., & Prendes-Espinosa, P. (2022). Digitalization of Educational Organizations: Evaluation and Improvement Based on DigCompOrg Model. Societies, 12(6), Article 6. https://doi.org/10.3390/soc12060193

Feys, J. (2016). Nonparametric Tests for the Interaction in Two-way Factorial Designs Using R. The R Journal, 8(1), 367. https://doi.org/10.32614/RJ-2016-027

Finegold, D. (1999). Creating Self-Sustaining, High-Skill Ecosystems. Oxford Review of Economic Policy, 15(1), 60–81. https://doi.org/10.1093/oxrep/15.1.60

Fishbein, M., & Ajzen, I. (1975). Predicting and understanding consumer behavior: Attitude-behavior correspondence. In M. Fishbein & I. Ajzen (Szerk.), Understanding Attitudes and Predicting Social Behavior (o. 148–172). Prentice Hall.

Forray, R. K., & Kozma, T. (2021). Közösségi tanulás járvány idején. Educatio, 30(1), 36–49. https://doi.org/10.1556/2063.30.2021.1.3

Gao, P., Wu, W., & Yang, Y. (2022). Discovering Themes and Trends in Digital Transformation and Innovation Research. Journal of Theoretical and Applied Electronic Commerce Research, 17(3), Article 3. https://doi.org/10.3390/jtaer17030059

Gáspár B. Cs., & Rausch A. (2022). Digitális technológia az alsó tagozatos ének-zene tanításban: A digitális tanrend tapasztalatai és hatásai. Neveléstudomány, 4, 19–41. https://doi.org/10.21549/NTNY.39.2022.4.2

Geißler, H. (2009). Das Pädagogische der Organisationspädagogik. In M. Göhlich, S. M. Weber, & S. Wolff (Szerk.), Organisation und Erfahrung. Beiträge der AG Organosationspädagogik (o. 239–250). VS Verlag für Sozialwissenschaften. https://doi.org/10.1007/978-3-531-91660-6_21

Goodhue, D. L., & Thompson, R. L. (1995). Task-Technology Fit and Individual Performance. MIS Quarterly, 19(2), 213–236. https://doi.org/10.2307/249689

Guilherme, A. (2019). AI and education: The importance of teacher and student relations. AI & SOCIETY, 34(1), 47–54. https://doi.org/10.1007/s00146-017-0693-8

Hackman, J. R., & Oldham, G. R. (1975). Development of the Job Diagnostic Survey. Journal of Applied Psychology, 60(2), 159–170. https://doi.org/10.1037/h0076546

Halász Á., & Kenesei Zs. (2022). Technológiaelfogadás a felsőoktatásban: Az interakcióigény és az önszabályozás hatása az online tanulási szándékra. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 4–18. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.07.02

Halász, G. (2019). Designing and implementing teacher policies using competence frameworks as an integrative policy tool. European Journal of Education, 54(3), 323–336. https://doi.org/10.1111/ejed.12349

Halász, G., Muth-Fazekas, Á., Fischer, M., Horváth, L., Kovács, I. V., & Pálvölgyi, L. (2021). A DigiNOIR stratégiajavaslat. Az oktatási ágazat innovációs stratégiája (NOIR stratégia) oktatástechnológiai pillérének kibontása. In G. Halász, I. V. Kovács, & L. Pálvölgyi (Szerk.), Oktatás, technológia, innováció. Akadémiai Kiadó; MTMT. https://m2.mtmt.hu/api/publication/32489450

Hamilton, E. R., Rosenberg, J. M., & Akcaoglu, M. (2016). The Substitution Augmentation Modification Redefinition (SAMR) Model: A Critical Review and Suggestions for its Use. TechTrends, 60(5), 433–441. https://doi.org/10.1007/s11528-016-0091-y

Hanelt, A., Bohnsack, R., Marz, D., & Antunes Marante, C. (2021). A Systematic Review of the Literature on Digital Transformation: Insights and Implications for Strategy and Organizational Change. Journal of Management Studies, 58(5), 1159–1197. https://doi.org/10.1111/joms.12639

Harmes, J. C., Welsh, J. L., & Winkelman, R. J. (2016). A Framework for Defining and Evaluating Technology Integration in the Instruction of Real-World Skills. In Y. Rosen, S. Ferrara, & M. Mosharraf (Szerk.), Handbook of Research on Technology Tools for Real-World Skill Development: (o. 137–162). IGI Global. https://doi.org/10.4018/978-1-4666-9441-5.ch006

Harmey, S., & Moss, G. (2023). Learning disruption or learning loss: Using evidence from unplanned closures to inform returning to school after COVID-19. Educational Review, 75(4), 637–656. https://doi.org/10.1080/00131911.2021.1966389

Harris, J., Richardson, K., & Gallagher, E. (2023). TP(A)CK References – Searchable information about publications using or examining the TP(A)CK construct. https://tpack.pages.wm.edu/

Hashtag.school. (2023). Rólunk. https://hashtag.school/about_us

HEInnovate. (2023). HEInnovate—A nyolc dimenzió. https://heinnovate.eu/sites/default/files/2023-04/HEInnovate_eight_dimensions_HU.pdf

Hillmann, J., & Guenther, E. (2021). Organizational Resilience: A Valuable Construct for Management Research? International Journal of Management Reviews, 23(1), 7–44. https://doi.org/10.1111/ijmr.12239

Hofstede, G., Hofstede, G. J., & Minkov, M. (2010). Cultures and Organizations: Software of the Mind, Third Edition. McGraw Hill Professional.

Hofstede Insights. (2023). Country comparison tool—Hungary. https://www.hofstede-insights.com/country-comparison-tool

Horváth L. (2017). A szervezeti tanulás és az innováció összefüggései a magyar oktatási rendszer alrendszereiben. Neveléstudomány, 20(4), 44–66. https://doi.org/10.21549/NTNY.20.2017.4.3

Horváth, L. (2021). Az esélyteremtő intézményfejlesztési program és eszközrendszer (ETIPE) hatásmérése. Oktatási Hivatal.

Horváth, L. (2022a). A képesség-ökoszisztéma megközelítés lehetőségei a tanárképzési szakpolitikákban. In O. Gombocz, M. K. Juhász, & N. Mongyi (Szerk.), Pedagógiai változások–A változás pedagógiája IV. (o. 292–299). Pázmány Péter Katolikus Egyetem.

Horváth, L. (2022b). A tanulószervezet kontextus-adaptált modellje a magyar köznevelésben a pedagógusok munkahelyi elégedettségének függvényében. Iskolakultúra, 32(4), 48–69. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2022.4.48

Horváth, L. (2022c). Alkalmazkodási mintázatok a digitális munkarendben. In Gy. Molnár & E. Tóth (Szerk.), Új kutatások a neveléstudományokban 2021: A neveléstudomány válaszai a jövő kihívásaira (o. 239–252). Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet, MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság.

Horváth L. (2019). A felsőoktatási intézmény mint tanulószervezet. https://ppk.elte.hu/dstore/document/111/Horvath_Laszlo_disszertacio.pdf

Horváth, L. (in press). Mesterséges intelligencia és oktatás – átfogó szakirodalmi elemzés és reflexió neveléstudományi perspektívából. Pannon Digitális Pedagógia.

Horváth L., Baksa L., Csipke Á., Gutai L., & Szilágyi D. (2022). A 21. századi kompetenciák digitális technológiával támogatott fejlesztésének képessége: – Pilot kutatás a TPACK21 skála adaptálásáról. Iskolakultúra, 32(6), Article 6. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2022.6.56

Horváth L., Czirfusz D., Misley H., & N. Tóth Á. (2021). Alkalmazkodási stratégiák a távolléti oktatás során hallgatói, oktatói és intézményi szinten. Neveléstudomány, 3, 23–42. https://doi.org/10.21549/NTNY.34.2021.3.2

Horváth, L., Káplár-Kodácsy, K., & Misley, H. (2020). Digitális transzformáció a közoktatásban: A technológiai integráció lehetőségei és kihívásai. Evangélikus Pedagógiai Intézet.

Horváth L., Misley H., Hülber L., Papp-Danka A., M. Pintér T., & Dringó-Horváth I. (2020). Tanárképzők digitális kompetenciájának mérése – a DigCompEdu adaptálása a hazai felsőoktatási környezetre. Neveléstudomány, 2, 5–25. https://doi.org/10.21549/NTNY.29.2020.2.1

Hrubos, I. (2021). A koronavírus-válság hatása a felsőoktatásra: Európai és globális körkép. Educatio, 30(1), 50–62. https://doi.org/10.1556/2063.30.2021.1.4

Hunya, M. (2010). ELEMÉRÉS: A legmagasabb átlagot elért iskolák elemzése. Új Pedagógiai Szemle, 10–12, 27–45.

Ifenthaler, D., Hofhues, S., Egloffstein, M., & Helbig, C. (Szerk.). (2021). Digital Transformation of Learning Organizations. Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-030-55878-9

Ismail, M. H., Khater, M., & Zaki, M. (2017). Digital Business Transformation and Strategy: What Do We Know So Far? Manufacturer Article, 36. https://doi.org/10.13140/RG.2.2.36492.62086

Janssen, J., Stoyanov, S., Ferrari, A., Punie, Y., Pannekeet, K., & Sloep, P. (2013). Experts’ views on digital competence: Commonalities and differences. Computers & Education, 68, 473–481. https://doi.org/10.1016/j.compedu.2013.06.008

Ji, X., & Li, W. (2022). Digital Transformation: A Review and Research Framework. Frontiers in Business, Economics and Management, 5(3), Article 3. https://doi.org/10.54097/fbem.v5i3.1898

Józsa G., Karáné M. N., & Józsa K. (2021). Pedagógusok tapasztalatai a tanulók motiválásáról a Covid19 járvány idején. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(2), Article 2. https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.2.169.186

Józsa K., & Pasztendorf G. (2021). Az olvasástanítás eredményessége az iskola kezdő szakaszában a Covid19 időszaka alatt: A pedagógusok és a szülők megítélése. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(2), Article 2. https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.2.131.144

Kahoot! (2023). What is Kahoot! | How to play Kahoot! https://kahoot.com/what-is-kahoot/

Kálmán B., Juhász T., & Tóth A. (2021). A Covid-19 magyar egyetemi hallgatókra kifejtett hatásai. Magyar Pedagógia, 121(1), Article 1. https://doi.org/10.17670/MPed.2021.1.25

Kálmán O., Eszes F., Kardos D., Lénárd S., Pálvölgyi L., & Szivák J. (2021). Arctalanság a távolléti felsőoktatásban: Oktatók és hallgatók dilemmái és kritikus eseményei a távolléti oktatás első időszakában. Neveléstudomány, 3, 43–61. https://doi.org/10.21549/NTNY.34.2021.3.3

Kaminskienė, L., Järvelä, S., & Lehtinen, E. (2022). How does technology challenge teacher education? International Journal of Educational Technology in Higher Education, 19(1), 64. https://doi.org/10.1186/s41239-022-00375-1

Kampylis, P., Punie, Y., & Devine, J. (2015). Promoting effective digital-age learning: A European framework for digitally competent educational organisations. Publications Office of the European Union. https://data.europa.eu/doi/10.2791/54070

Károlyi, B., & Fehérvári, A. (2021). Alsó tagozatosok kortárskapcsolatai az offline és online térben+. Educatio, 30(1), 103–111. https://doi.org/10.1556/2063.30.2021.1.8

Kay, M., Elkin, L. A., Higgins, J. J., & Wobbrock, J. O. (2021). ARTool: Aligned Rank Transform (0.11.1) [Software]. https://cran.r-project.org/web/packages/ARTool/index.html

Kenny, D. A., Kaniskan, B., & McCoach, D. B. (2015). The Performance of RMSEA in Models With Small Degrees of Freedom. Sociological Methods & Research, 44(3), 486–507. https://doi.org/10.1177/0049124114543236

Kéri, A. (2023). A külföldi hallgatók elégedettsége és hűsége a Covid-19-járvány miatti intézkedések tükrében. Educatio, 32(1), 155–162. https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.1.11

Keszey T., & Zsukk J. (2017). Az új technológiák fogyasztói elfogadása. A magyar és nemzetközi szakirodalom áttekintése és kritikai értékelése. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 48(10), 38–47. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.10.05

Khanal, P., Bento, F., & Tagliabue, M. (2021). A Scoping Review of Organizational Responses to the COVID-19 Pandemic in Schools: A Complex Systems Perspective. Education Sciences, 11(3), 115. https://doi.org/10.3390/educsci11030115

Kimmons, R., Graham, C. R., & West, R. E. (2020). The PICRAT model for technology integration in teacher preparation. Contemporary Issues in Technology and Teacher Education, 20(1). https://citejournal.org/volume-20/issue-1-20/general/the-picrat-model-for-technology-integration-in-teacher-preparation

Király, G., Dén-Nagy, I., Géring, Zs., & Nagy B. (2014). Kevert módszertani megközelítések. Elméleti és módszertani alapok. Kultúra és Közösség, 5(2), 95–104.

KIRSTAT. (2020). Köznevelési statisztikai adatok. https://dari.oktatas.hu/kirpub/index

Kopp, E., & Pesti, Cs. (2022). Organisational Learning and Resilience in Hungarian Schools During COVID-19 Distance Education – Study of Two Cases. European Journal of Teacher Education, 0(0), 1–20. https://doi.org/10.1080/02619768.2022.2154205

Kopp E., & Saád J. (2021). A pandémia első hulláma a felsőoktatás-kutatások tükrében: Szakirodalmi áttekintés. Neveléstudomány, 3, 7–22. https://doi.org/10.21549/NTNY.34.2021.3.1

Korthagen, F. A. J. (2004). In search of the essence of a good teacher: Towards a more holistic approach in teacher education. Teaching and Teacher Education, 20(1), 77–97. https://doi.org/10.1016/j.tate.2003.10.002

Kozma, R. B., & McGhee, R. (2003). ICT and Innovative Classroom Practices. In R. B. Kozma (Szerk.), Technology, Innovation and Educational Change. A Global Perspective. A Report of the Second Information Technology in Education Study Module 2. (o. 43–80). ISTE.

König, J., Jäger-Biela, D. J., & Glutsch, N. (2020). Adapting to online teaching during COVID-19 school closure: Teacher education and teacher competence effects among early career teachers in Germany. European Journal of Teacher Education, 43(4), 608–622. https://doi.org/10.1080/02619768.2020.1809650

Kulviwat, S., Bruner II, G. C., Kumar, A., Nasco, S. A., & Clark, T. (2007). Toward a unified theory of consumer acceptance technology. Psychology & Marketing, 24(12), 1059–1084. https://doi.org/10.1002/mar.20196

LearnPlatform. (2022). Research-based rubric for grading edtech. https://www.instructure.com/resources/infographic/edtech-grading-rubric

Lénárd S., Szivák J., Tóth-Pjeczka K., Urbán K., & Horváth L. (2022). Tanulószervezeti jellemzők és a pedagógusok tanulása a hazai köznevelési rendszerben. Neveléstudomány, 1, 37–52. https://doi.org/10.21549/NTNY.36.2022.1.2

Lin, C.-H., Shih, H.-Y., & Sher, P. J. (2007). Integrating technology readiness into technology acceptance: The TRAM model. Psychology & Marketing, 24(7), 641–657. https://doi.org/10.1002/mar.20177

Marsick, V. J., & Watkins, K. E. (2003). Demonstrating the Value of an Organization’s Learning Culture: The Dimensions of the Learning Organization Questionnaire. Advances in Developing Human Resources, 5(2), 132–151. https://doi.org/10.1177/1523422303005002002

Mishra, P. (2019). Considering Contextual Knowledge: The TPACK Diagram Gets an Upgrade. Journal of Digital Learning in Teacher Education, 35(2), 76–78. https://doi.org/10.1080/21532974.2019.1588611

Mishra, P., & Koehler, M. J. (2006). Technological Pedagogical Content Knowledge: A Framework for Teacher Knowledge. Teachers College Record, 108(6), 1017–1054. https://doi.org/10.1111/j.1467-9620.2006.00684.x,  https://doi.org/10.1177/016146810610800610

Misley, H., Káplár-Kodácsy, K., & Horváth, L. (2021). Digitális módszertani kézikönyv képzők számára. Evangélikus Pedagógiai-szakmai Szolgáltató és Továbbképző Intézet; MTMT. https://m2.mtmt.hu/api/publication/32164177

Moersch, C. (1995). Levels of Technology Implementation (LoTi): A Framework for Measuring Classroom Technology Use. Learning and Leading with Technology, 23(3), 40–42.

Molnár Gy., Hódi Á., Ökördi R., & Mokri D. (2021). A koronavírus-járvány okozta rendkívüli oktatási helyzet hatása 2–8. Évfolyamos diákok tudás- és képességszintjére az olvasásszövegértés, a matematika és a természettudományok területén. Iskolakultúra, 31(2), Article 2. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2021.02.3

Moreno, J. R., Montoro, M. A., & Colón, A. M. O. (2019). Changes in Teacher Training within the TPACK Model Framework: A Systematic Review. Sustainability, 11(7), 1870. https://doi.org/10.3390/su11071870

Mourlam, D. J., DeCino, D. A., Chesnut, S. R., Strouse, G. A., Los, R., & Newland, L. A. (2023). It’s all relative: Changes in teachers’ knowledge and instruction during COVID-19. Journal of Digital Learning in Teacher Education, 39(1), 41–56. https://doi.org/10.1080/21532974.2022.2139309

Kollár K. (2021). Az online oktatás tapasztalatai és gyakorlata a pedagógusok nézőpontjából. Iskolakultúra, 31(2), Article 2. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2021.02.23

Nahalka, I. (2003). A tanulás. In I. Falus (Szerk.), Didaktika (o. 103–136). Nemzeti Tankönyvkiadó.

Nahalka, I. (2021). Koronavírus és oktatáspolitika. Educatio, 30(1), 22–35. https://doi.org/10.1556/2063.30.2021.1.2

Németh Sz., Rajnai R., Cziboly Á., & Bethlenfalvy Á. (2021). A karanténoktatás tapasztalatai szegregátumban és azon kívül: 18 tanulói és szülői fókuszcsoportos beszélgetés alapján. Iskolakultúra, 31(6), Article 6. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2021.06.17

Ning, Y., Zhou, Y., Wijaya, T. T., & Chen, J. (2022). Teacher Education Interventions on Teacher TPACK: A Meta-Analysis Study. Sustainability, 14(18), 11791. https://doi.org/10.3390/su141811791

OECD. (2018). The Measurement of Scientific, Technological and Innovation Activities. Oslo Manual 2018 (4. kiad.). OECD. https://doi.org/10.1787/24132764

OECD. (2019a). Going Digital: Shaping Policies, Improving Lives. OECD. https://doi.org/10.1787/9789264312012-en

OECD. (2019b). Measuring the Digital Transformation: A Roadmap for the Future. OECD. https://doi.org/10.1787/9789264311992-en

OECD. (2019c). OECD Skills Outlook 2019: Thriving in a Digital World. Organisation for Economic Co-operation and Development. https://www.oecd-ilibrary.org/education/oecd-skills-outlook-2019_df80bc12-en

OECD. (2019d). OECD Skills Strategy 2019: Skills to Shape a Better Future. OECD. https://doi.org/10.1787/9789264313835-en

OECD. (2019e). Vectors of digital transformation (Köt. 273). https://doi.org/10.1787/5ade2bba-en

OECD. (2022). Trends Shaping Education 2022. OECD. https://doi.org/10.1787/6ae8771a-en

OECD. (2023a). OECD Skills For Jobs. Hungary. https://www.oecdskillsforjobsdatabase.org

OECD. (2023b). PIAAC Data and Tools. https://www.oecd.org/skills/piaac/data/

ONET. (2023a). 25-2031.00—Secondary School Teachers, Except Special and Career/Technical Education. https://www.onetonline.org/link/summary/25-2031.00

ONET. (2023b). Knowledge–Education and Training. https://www.onetonline.org/find/descriptor/result/2.C.6

Or, C. (2023). Revisiting Unified Theory of Technology and Use of Technology Using Meta-analytic Structural Equation Modelling. International Journal of Technology in Education and Science, 7(1), 83–103. https://doi.org/10.46328/ijtes.420

Örtenblad, A. (2015). Towards increased relevance: Context-adapted models of the learning organization. The Learning Organization, 22(3), 163–181. https://doi.org/10.1108/TLO-06-2014-0027

Örtenblad, A. (Szerk.). (2019). The Oxford Handbook of the Learning Organization. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780198832355.001.0001

Örtenblad, A., & Koris, R. (2014). Is the learning organization idea relevant to higher educational institutions? A literature review and a “multi-stakeholder contingency approach”. International Journal of Educational Management, 28(2), 173–214. https://doi.org/10.1108/IJEM-01-2013-0010

Parasuraman, A. (2000). Technology Readiness Index (Tri): A Multiple-Item Scale to Measure Readiness to Embrace New Technologies. Journal of Service Research, 2(4), 307–320. https://doi.org/10.1177/109467050024001

Parasuraman, A., & Colby, C. L. (2015). An Updated and Streamlined Technology Readiness Index: TRI 2.0. Journal of Service Research, 18(1), 59–74. https://doi.org/10.1177/1094670514539730

Párraga, L. M., Cejudo, C. L., & Osuna, J. B. (2022). Validation of the DigCompEdu Check-in Questionnaire through Structural Equations: A Study at a University in Peru. Education Sciences, 12(8), 574. https://doi.org/10.3390/educsci12080574

Prensky, M. (2001). Digital Natives, Digital Immigrants. On The Horizon, 9(5). https://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf, https://doi.org/10.1108/10748120110424816

Puentedura, R. R. (2006). Transformation, Technology, and Education. Strengthening Your District Through Technology workshops, Maine. http://hippasus.com/resources/tte/puentedura_tte.pdf

Rado, P. (2020). The Adaptability of Education Systems to Future Challenges in Context: An Analytical Framework. Central European University, Center for Policy Studies. https://cps.ceu.edu/sites/cps.ceu.edu/files/attachment/publication/3209/cps-working-paper-educ-future-challenges-context-2020.pdf

Rahimi, A., & Tafazoli, D. (2022). The role of university teachers’ 21st-century digital competence in their attitudes toward ICT integration in higher education: Extending the theory of planned behavior. The JALT CALL Journal, 18(2), 238–263. https://doi.org/10.29140/jaltcall.v18n2.632

Rausch A., & Misley H. (2021). A Covid-19 járványhelyzet hatása a tanárképzés digitalizációs folyamatára. Iskolakultúra, 31(6), Article 6.

Redecker, C. (2017). Digital Competence of Educators (Y. Punie, Szerk.). Publications Office of the European Union.

Redjep, N. B., Calopa, M. K., & Pupek, K. T. (2020). The Challenge of Digital Transformation in European Education Systems. In L. Moos, N. Alfirević, J. Pavičić, A. Koren, & L. N. Čačija (Szerk.), Educational Leadership, Improvement and Change: Discourse and Systems in Europe (o. 103–120). Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-030-47020-3_8

Redjep, B. N., Balaban, I., & Zugec, B. (2021). Assessing digital maturity of schools: Framework and instrument. Technology, Pedagogy and Education, 30(5), 643–658. https://doi.org/10.1080/1475939X.2021.1944291

Reis, J., Amorim, M., Melão, N., & Matos, P. (2018). Digital Transformation: A Literature Review and Guidelines for Future Research. In Á. Rocha, H. Adeli, L. P. Reis, & S. Costanzo (Szerk.), Trends and Advances in Information Systems and Technologies (o. 411–421). Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-319-77703-0_41

Reiss, M. J. (2021). The use of AI in education: Practicalities and ethical considerations. London Review of Education, 19. https://doi.org/10.14324/LRE.19.1.05

Roblyer, M. D., & Doering, A. H. (2014). Integrating educational technology into teaching (6. ed). Pearson.

Rogers, E. M. (2003). Diffusion of Innovations (5th edition). Free Press.

Sarta, A., Durand, R., & Vergne, J.-P. (2021). Organizational Adaptation. Journal of Management, 47(1), 43–75. https://doi.org/10.1177/0149206320929088

Schauer, M., & Elbert, T. (2010). Dissociation Following Traumatic Stress Etiology and Treatment. Zeitschrift Fur Psychologie-journal of Psychology, 218, 109–127. https://doi.org/10.1027/0044-3409/a000018

Schaufeli, W. B., Bakker, A. B., & Salanova, M. (2011). Utrecht Work Engagement Scale-9 [dataset]. https://doi.org/10.1037/t05561-000

Scottish Government Social Research. (2008). Skills Utilisation Literature Review.

Selwyn, N. (2022). The future of AI and education: Some cautionary notes. European Journal of Education, 57(4), 620–631. https://doi.org/10.1111/ejed.12532

Shulman, L. S. (2005). Signature pedagogies in the professions. Daedalus, 134(3), 52–59. https://doi.org/10.1162/0011526054622015

Skantz-Åberg, E., Lantz-Andersson, A., Lundin, M., & Williams, P. (2022). Teachers’ professional digital competence: An overview of conceptualisations in the literature. Cogent Education, 9(1), 2063224. https://doi.org/10.1080/2331186X.2022.2063224

Skog, D. A., & Öbrand, L. (2022). A Process Framework for Digital Transforming: Multilayered, Conjunctive and Cumulative Processes of Digital Materializing and Organizing. 4th Nordic Workshop on Digital Foundations of Business, Operations, Strategy and Innovation, Umeå, Sweden, February 10-11, 2022. https://urn.kb.se/resolve?urn=urn:nbn:se:umu:diva-192574

Starkey, L., & Yates, A. (2022). Do digital competence frameworks align with preparing beginning teachers for digitally infused contexts? An evaluation from a New Zealand perspective. European Journal of Teacher Education, 45(4), 476–492. https://doi.org/10.1080/02619768.2021.1975109

Stéger, Cs. (2023). Tanárképzés az adatok tükrében/Teacher Education in the Light of Data. Magyar Tudomány. https://doi.org/10.1556/2065.184.2023.2.7

Sutori. (2023). Sutori. https://www.sutori.com/en/

Szabó Cs. M. (2020). A COVID-19 miatt bevezetett online távoktatás hatékonysága a középiskolás tanulók szemszögéből. Journal of Applied Technical and Educational Sciences, Vol. 10 No. 4 (2020): 2020/4. https://doi.org/10.24368/JATES.V10I4.206

Szabó É., Jagodics B., & Kóródi K. (2021). A tanári munkát hátráltató tényezők a 2020. Tavaszi digitális oktatás időszakában. Iskolakultúra, 31(6), Article 6. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2021.06.3

Szilveszter, Á., Kassai, R., Takács, Zs. K., & Futó, J. (2021). Az otthoni tanulás sikerességét bejósló tényezők a Covid-19 okozta vészhelyzet miatt kialakított digitális munkarendben eltérő szocioökonómiai helyzetű családok esetében. Educatio, 30(1), 88–102. https://doi.org/10.1556/2063.30.2021.1.7

Szivák, J., Rapos, N., Tóth-Pjeczka, K., & Urbán, K. (2020). 1. Elméleti bevezető. In J. Szivák & Cs. Pesti (Szerk.), A pedagógusprofesszió hazai megújításának esélyei a mesterpedagógus-programok tükrében (o. 13–39). ELTE PPK - L’Harmattan Kiadó. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.10.3

Teichert, R. (2019). Digital Transformation Maturity: A Systematic Review of Literature. Acta Universitatis Agriculturae et Silviculturae Mendelianae Brunensis, 67(6), 1673–1687. https://doi.org/10.11118/actaun201967061673

Toffler, A. (1984). Future Shock (Reissue edition). Bantam.

Tolba, E. G., & Youssef, N. H. (2022). High school science teachers’ acceptance of using distance education in the light of UTAUT. Eurasia Journal of Mathematics, Science and Technology Education, 18(9), em2152. https://doi.org/10.29333/ejmste/12365

Tondeur, J., Howard, S., Van Zanten, M., Gorissen, P., Van der Neut, I., Uerz, D., & Kral, M. (2023). The HeDiCom framework: Higher Education teachers’ digital competencies for the future. Educational Technology Research and Development, 71(1), 33–53. https://doi.org/10.1007/s11423-023-10193-5

Tóthné Szikora, G. (2002). Munkaerőpiaci ismeretek. Miskolci Egyetem. http://midra.uni-miskolc.hu/document/11768/3738.pdf

Tseng, J.-J., Chai, C. S., Tan, L., & Park, M. (2022). A critical review of research on technological pedagogical and content knowledge (TPACK) in language teaching. Computer Assisted Language Learning, 35(4), 948–971. https://doi.org/10.1080/09588221.2020.1868531

Tseng, T. H., Lin, S., Wang, Y.-S., & Liu, H.-X. (2022). Investigating teachers’ adoption of MOOCs: The perspective of UTAUT2. Interactive Learning Environments, 30(4), 635–650. https://doi.org/10.1080/10494820.2019.1674888

UNESCO. (2021). What’s next? Lessons on education recovery: Findings from a survey of ministries of education amid the COVID-19 pandemic. https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000379117

UNICEF. (2023). Education in emergencies and crisis. https://www.unicef.org/mena/education-emergencies-and-crisis

Vakilzadeh, K., & Haase, A. (2021). The building blocks of organizational resilience: A review of the empirical literature. Continuity & Resilience Review, 3(1), 1–21. https://doi.org/10.1108/CRR-04-2020-0002

Valtonen, T., Sointu, E., Kukkonen, J., Kontkanen, S., Lambert, M. C., & Mäkitalo-Siegl, K. (2017). TPACK updated to measure pre-service teachers’ twenty-first century skills. Australasian Journal of Educational Technology, 33(3), Article 3. https://doi.org/10.14742/ajet.3518

Varga, J. (2023). A pedagógushiány területi különbségei. Educatio, 32(1), 107–120. https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.1.7

Varga-Atkins, T. (2020). Beyond description: In search of disciplinary digital capabilities through signature pedagogies. Research in Learning Technology, 28. https://doi.org/10.25304/rlt.v28.2467

Venkatesh, V., Thong, J. Y. L., & Xu, X. (2012). Consumer Acceptance and Use of Information Technology: Extending the Unified Theory of Acceptance and Use of Technology. MIS Quarterly, 36(1), 157. https://doi.org/10.2307/41410412

Venkatesh, V. (2022). Adoption and use of AI tools: A research agenda grounded in UTAUT. Annals of Operations Research, 308(1), 641–652. https://doi.org/10.1007/s10479-020-03918-9

Venkatesh, V., & Bala, H. (2008). Technology Acceptance Model 3 and a Research Agenda on Interventions. Decision Sciences, 39(2), 273–315. https://doi.org/10.1111/j.1540-5915.2008.00192.x

Venkatesh, V., & Davis, F. D. (2000). A Theoretical Extension of the Technology Acceptance Model: Four Longitudinal Field Studies. Management Science, 46(2), 186–204. https://doi.org/10.1287/mnsc.46.2.186.11926

Venkatesh, V., Morris, M. G., Davis, G. B., & Davis, F. D. (2003). User Acceptance of Information Technology: Toward a Unified View. MIS Quarterly, 27(3), 425–478. https://doi.org/10.2307/30036540

Verhoef, P. C., Broekhuizen, T., Bart, Y., Bhattacharya, A., Qi Dong, J., Fabian, N., & Haenlein, M. (2021). Digital transformation: A multidisciplinary reflection and research agenda. Journal of Business Research, 122, 889–901. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2019.09.022

Vial, G. (2019). Understanding digital transformation: A review and a research agenda. The Journal of Strategic Information Systems, 28(2), 118–144. https://doi.org/10.1016/j.jsis.2019.01.003

Wang, A. I., & Tahir, R. (2020). The effect of using Kahoot! For learning – A literature review. Computers & Education, 149, 103818. https://doi.org/10.1016/j.compedu.2020.103818

Wang, W., Schmidt-Crawford, D., & Jin, Y. (2018). Preservice Teachers’ TPACK Development: A Review of Literature. Journal of Digital Learning in Teacher Education, 34(4), 234–258. https://doi.org/10.1080/21532974.2018.1498039

Windsor, K., & Alcorso, C. (2008). Skills in context: A guide to the skill ecosystem approach to workforce development. NSW Department of Education and Training. http://hdl.voced.edu.au/10707/62327

Zacharis, G., & Nikolopoulou, K. (2022). Factors predicting University students’ behavioral intention to use eLearning platforms in the post-pandemic normal: An UTAUT2 approach with ‘Learning Value’. Education and Information Technologies, 27(9), 12065–12082. https://doi.org/10.1007/s10639-022-11116-2

Zawacki-Richter, O., Marín, V. I., Bond, M., & Gouverneur, F. (2019). Systematic review of research on artificial intelligence applications in higher education – where are the educators? International Journal of Educational Technology in Higher Education, 16(1), 39. https://doi.org/10.1186/s41239-019-0171-0

Zhao, Y., Pinto, A. M. L., & Gómez, M. C. S. (2021). Digital competence in higher education research: A systematic literature review. Computers & Education, 168, 104212. https://doi.org/10.1016/j.compedu.2021.104212