á– m– (1880) Az országos régészeti és embertani társulat ülése. Ellenőr 12: 469.

Anonim

1819 Muséum ethnographique de Goettingen. Nouvelles annales des voyages, de la géographie et de l’histoire III. 449–452.

1839a Tudományos hiradás. Századunk 2. év, november 4. (88. sz.) 598–599. hb.

1839b Wissenschaftliche Nachricht. Pannonia 3. No. 91. November 12.

1839cUngarn. Vereinigte Ofner-Pester Zeitung No. 92. November 17.

1840 Még valami az ’indiai pantheon’ megszerzéséről. Századunk 3. év, június 22. (50. sz.) 393–395. hb.

Appel, Michaela (2007) Transatlantischen Sammlungen. Ethnographische Merkwürdigkeiten aus der Südsee. In Exotische Welten: aus den völkerkundlichen Sammlungen der Wittelsbacher 1806–1848. Hrsg.: Müller, Claudius – Stein, Wolfgang. München: Verlag J. H. Röll, 289–311,.

Arcanum

2004 DVD Könyvtár VI. Lexikonok, adattárak. Budapest: Arcanum.

Archeologiai Értesítő

1883 A magyar műemlékek országos bizottsága 1883-iki martzius 3-án tartott rendes ülésének jegyzőkönyve. Archeologiai Értesítő 3(1): I–III.

Balassa Iván

1971 Herman Ottó Túrkeviben. In Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 20. évfordulójára. Szerk.: Dankó Imre. Túrkeve: Alföldi Nyomda, 179–193.

1974 Herman Ottó és Kada Elek vitája a Kecskemét környéki pásztorkodásról. Cumania 2: 75–94.

1997 A Néprajzi Értesítő megindítása (1900). Néprajzi Értesítő 79: 85–90.

Balázs Márton

1902 A háromszékvármegyei húsvéti írott tojásokról és népszokásokról. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 3: 52–77.

1942 Adatok Háromszék vármegye néprajzához. Sepsiszentgyörgy: Jókai ny.

Balogh István

1974 Bátky Zsigmond és a néprajztudomány. Ethnographia 85(1): 124–133.

Barabás Jenő

1963 Kartográfiai módszer a néprajzban. Budapest: Akadémiai.

Barcsay István

1987 Farkas Sándor, a Csongrád megyei régészet úttörője.Csongrád megyei Honismereti Híradó, 25–31.

Bastian, Adolf

1881 Die Vorgeschichte der Ethnologie. Deutschland’s Denkfreuden gewidmet für eine Museumkunde. Berlin: Ferd. Dümmlers Verlagsbuchhandlung.

Bán Aladár

1917 Dr. Bán Aladár főtitkár évi jelentése. Ethnographia 28(1–3): 149–153.

Bándi Gáborné – Horváth Hilda

2002 Szalay Imre. In: Magyar múzeumi arcképcsarnok. Budapest: Tarsoly Kiadó, 825–826.

Bárkány Ildikó

2002 A néprajzi gyűjtemény. In: A hagyomány szolgálatában. Történeti ismertető Szeged és Csongrád megye múzeumairól. Szerk.: Lengyel András. Szeged: Móra Ferenc Múzeum, 144–150.

Bátky Zsigmond

1900 Tamás Kata, a bánffyhunyadi „nótafa”. (Adatok a népies divat változásához). Néprajzi Értesítő 1(2): 26–28.

1901a Dr. Bátky Zsigmond, assistens jelentése a Kalotaszegen végzett néprajzi kutatásairól. In: Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1900. évi állapotáról. Budapest: Stephaneum ny., 238–244.

1901b Szalagszövő táblácskák. Néprajzi Értesítő 2(9): 147–158.

1902 A magyarországi gyűjtemény. In: A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene. Budapest: Hornyánszky, 349–356.

1903 Farkas Sándor nagy-alföldi magyar néprajzi gyűjteménye. Néprajzi Értesítő 4(3): 33–45.

1904a Adatok a kópjafákhoz. Néprajzi Értesítő 5(3–4): 107–110.

1904b Deutsche Bauernkunst, von O. Schwindrazheim (ismertetés). Néprajzi Értesítő 5(5): 160–164.

1905 A kenderrel való munka Kalotaszegen. Néprajzi Értesítő 6(4): 264–278.

1906 Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére. Budapest: Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége.

1907 Néhány adat Bánffyhunyadnak és környékének népies építkezéséhez. Néprajzi Értesítő 8(1–2): 50–70.

1911 M. Haberlandt, Oesterreichische Volkskunst. (ismertetés). Népművelés 14. 253–254.

1924 Kalotaszegi varrottasok I. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum.

1926 Szarvasagancs-lőportarttóink ornamentikájához. Néprajzi Értesítő 18(1): 1–11.

1929 Kalauz a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Gyűjteményeiben. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum.

1934 Építkezés. In: A magyarság néprajza I. Budapest: Egyetemi Nyomda, 124–245.

1990 Magyarország néprajza. Budapest: Magyar Néprajzi Társaság. (Eredetileg In: A Föld és népei. V. kötet: Magyarország. Budapest, 1905. 173–237.)

1992 Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére. 1906. Reprint. Sajtó alá rendezte: Selmeczi Kovács Attila. Budapest: Néprajzi Múzeum.

Beck Pista

1898 A magyar zsinórdíszítésről. Szegedi Napló 291: 2–4.

Beke György

1980 Búvópatakok. Barangolások Beszterce-Naszód megyében. Bukarest: Kriterion.

Bellák Gábor

1986 A historizmus és a szecesszió népművészetfelfogása. In Lélek és formák. (Kiállításkatalógus). Összeáll.: Éri Gyöngyi – O. Jobbágyi Zsuzsa. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria, 21–26.

Β[eluleszko Sándor]

1905 Csipke- és hímzéskiállítás a Nemzeti Múzeumban. Néprajzi Értesítő 6(1): 164–167.

Berman, Judith C.

1999 Bad Hair Days in the Paleolithic: Modern (Re)Constructions of the Cave Man. American Anthropologist 101(2): 288–304. https://doi.org/10.1525/aa.1999.101.2.288

Bincsik Mónika

2005 A Fejérváry-Pulszky-gyűjtemény keleti tárgyai. In Antiquitas Hungarica. Tanulmányok a Fejérváry-Pulszky-gyűjtemény történetéről. Szerk: Szentesi Edit – Szilágyi János György. Budapest: Collegium Budapest Institute for Advanced Studies, 251–272.

Borovszky Samu

1904 Pozsony vármegye. Budapest: Országos Monográfia Társaság.

Bouquet, Mary

1995 Exhibiting knowledge. The trees of Dubois, Haeckel, Jesse and Rivers at the Pithecanthropus centennial exhibition. In Shifting Contexts. Transformations in anthropological knowledge. Ed.: M. Strathern. London – New York: Routledge, 31–55.

Braun Róbert

1973 A falu lélektana. In: A szociológia első magyar műhelye II. köt. Budapest: Gondolat, 277–351.

Bruder Katalin, szerk.

2004 Wartha Vince emlékkiállítás. Iparművészeti Múzeum 2005. július 15. – szeptember 30. Budapest: Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány.

Bruijn, J. T. P. de

2012 Hammer-Purgstall, Joseph Freiherr von. Encyclopaedia Iranica 11(6): 644–646. Online http://www.iranicaonline.org/articles/hammer-purgstall (korrigálva 2012. december 30.)

Brusius, Mikjam

2017 Hitting two birds with one stone: An afterword on archeology and the history of science. History of Science 55(3): 383–391. https://doi.org/10.1177/0073275317727975

Brusius, Mikjam – Singh, Kavita, eds.

2018 Museum Storage and Meaning. Tales from the Crypt. London – New York: Routledge.

Bucher, Gudrun

2007 Ethnographic Objects – Russian America. In: Culture and Art from the 1700s. The Asch Collection. Göttingen – Sibirien und Russisch Amerika / Sibirien und Russisch-Amerika: Kultur und Kunst des 18. Jahrhunderts. Die Sammlung von Asch – Gottingen. Hg.: Hauser-Schaublin, Brigitta – Kruger, Gundolf. Munchen: Prestel, 243–252.

Búvár

1935 A Herman Ottó emlékkiállítás. Búvár 1(6): 370; (7): 485.

Buza Péter – Gadányi György

2003 A mesterség dicsérete. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht.

Buzinkay Péter

1996 A magyar műgyűjtés története a 19. század második felében. Iparművészet. Szakdolgozat, történelem szak. Budapest: ELTE BTK.

Catalogue

1900 Catalogue de l’exposition historique installée dans le Pavillon de la Hongrie. Paris: Librairie centrale des Beaux-Arts.

Cennerné Wilhelmb Gizella

1978 Théodore Valério Magyarországon. Folia Historica 6: 53–79.

Chaigneau, Marcel

1982 Christophe-Augustin Lamare-Picquot, pharmacien, naturaliste, explorateur. Revue d’Histoire de la Pharmacie 29(252): 5–26.

Chapman, William Ryan

1983 Arranging Ethnology: A. H. L. F. Pitt Rivers and the Typological Tradition. In: Objects and Others. Essays on Museum and Material Culture. Ed.: George W. Stocking, Jr. Madison, 15–48.

Clifford, James

1997 Routes. Travel and Translation in the Last Twentieth Century. Cambridge–London: Harvard University Press.

2005 Rearticulating Anthropology. In: Unwrapping the Sacred Bundle: Reflections on the Disciplining of Anthropology. Eds: D. A. Segal – S. J. Yanagisako. Durham: Duke

University Press, 24–48.

Cranz Dávid

1810 Grönlánd históriája, melyben ez a’ tartomány lakosival együtt leíródik és a’ természeti-históriára sok jegyzések tétetnek. Fordította és egynehány világosító jegyzésekkel bővítette Dobosy Mihály. Buda: Landerer Anna.

Czobor Béla

1886 Kalauz Ipolyi Arnold váradi püspök úr ő excellentiája régi és újabb műhímzés-gyűjteményének kiállításához (1886. október 23.). Nagyvárad: Hügel Ottó.

Czuczor Gergely – Fogarasi János

é. n. A Magyar Nyelv Szótára. Budapest: Arcanum Kézikönyvtár. Online.

Csató Pál

1833 Celebes. Rienzi utazásaiból. Tudománytár 2. köt. 31–53.

1839 Indiai pantheon. Századunk 2. év, január 24. (7. sz.) 49–53. hb

Csányi Károly, szerk.

1907 A budapesti amateur gyűjtemények kiállításának lajstroma. Budapest: Országos Magyar Iparművészeti Múzeum.

Csatkai Endre

1958 A soproni műgyűjtés története. Budapest: Múzeumok Központi Propaganda Irodája.

Cséfalvay Pál

1989 Ipolyi Arnold, a műgyűjtő. In Ipolyi Arnold emlékkönyv. Szerk.: Cséfalvay Pál – Ugrin Emese. Budapest: Szent István Társulat, 93–115.

Cséfalvay Pál – Ugrin Emese, szerk.

1989 Ipolyi Arnold emlékkönyv. Budapest: Szent István Társulat.

Csehély Adolf

1889 Régi magyar hímzések a zólyomi régiségtárlaton. Művészi Ipar 4(4): 145–147.

Csilléry Klára

1980 A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kialakulásának előtörténete. Ház és Ember 1: 9–33.

Csiszér Dóra

2002 Alkalmi tárgygyarapítás a Néprajzi Múzeumban: műkereskedelmi kapcsolatok 1950 előtt a Magyar Osztály gyűjteményeiben. Szakdolgozat. Budapest: ELTE néprajz szak.

Dékáni Árpád

1897–1898 Magyar paraszt csattok. Magyar iparművészet 1(6–7): 290–292.

Deneke, Bernward

1971 Die Darstellung von Wohnäumen in kulturgeschichtiglichen Museen. In: Wohnen – Realität und museale Präsentation. Hg.: von Spies, Gerd. Braunschweig, 78–97.

1980 Hogyan fedezték fel a népművészetet az iparművészet számára. Folcloristica 3–4. 5–59.

Dias, Nélia

1997 Images et savoir anthropologique au XIXe siècle. Gradhiva 22: 87–97. https://doi.org/10.3406/gradh.1997.940

1991 Le Musée d'ethnographie du Trocadéro (1878–1901). Anthropologie et muséologie en France. Paris: Editions du CNRS.

2016 Lamare-Picquot and the fate of his collection: Networks, commercial transactions. Conference abstract, „All the Beauty of the World. The Western Market for non-European Artefacts (18th-20th century)”. International Symposium, Bauakademie, Berlin, 13. 10. – 15. 10. 2016.

Diner József

1891 A magyar parasztmajolika. Művészi Ipar 6(2): 37–50.

Divald Kornél

1909a Zólyommegyei kutatások. Múzeumi és Könyvtári Értesítő 3(2–3): 80–87.

1909b A besztercebányai múzeum. Múzeumi és Könyvtári Értesítő 3(4): 210–223.

1909c A Besztercebányai Múzeum kalauza. Budapest: Múzeumok és Könyvtárak Főfelügyelősége.

1913 A Besztercebányai Múzeum gyarapodása. Múzeumi és Könyvtári Értesítő 7(4): 228–235.

1925 Felvidéki séták. Budapest: Szent István Társulat.

Dobrossy István – Vajda László

2002 Szendrei János. In Magyar múzeumi arcképcsarnok. Szerk. : Bodó Sándor – Viga Gyula. Budapest: Pulszky Társaság – Tarsoly, 841–843.

Domonkos Ottó

1989 Győr-Sopron megye néprajzi gyűjteményei. In Néprajz a magyar múzeumokban. Szerk.: Selmeczi Kovács Attila – Szabó László. Budapest–Szolnok: Néprajzi Múzeum – Szolnok Megyei Múzeumi Igazgatóság, 49–62.

1992 A Soproni Múzeum első száz évének története. In A 125 éves Soproni Múzeum. Szerk.: Domonkos Ottó – Környei Attila. Sopron: Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, 3–32.

Erdélyi János

1960 Erdélyi János levelezése. I. kötet. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta T. Erdélyi Ilona. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Egyed Ákos

1970 Az erdélyi „faluirodalom” fejlődése a XIX. század második felében és a XX. század elején. Aluta 2(1): 217–233.

Entz Géza

1999 [1941] A magyar műgyűjtés történetének vázlata 1850-ig. (Reprint.) Miskolc: Miskolci Egyetem Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszék.

Erdődy Gábor

1984 Herman Ottó és a társadalmi-nemzeti felemelkedés ügye. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Ethnographia

1890 A magyarországi Néprajzi Társaság Szervezete. Tagok névsora. Ethnographia 1(1): 59–68

1891 A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr leiratai. Ethnographia 2(1): 26–27.

1898a Újabb munkálatok a M. Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályában. Ethnographia 9(2): 171–173.

1898b A Néprajzi Múzeum megnyitása. Ethnographia 9(4): 253–259.

1909 A Magyar Néprajzi Társaságnak 1909. márczius hó 17-ikén tartott rendes évi közgyűlése. Ethnographia 20(3): 177–188.

1912 Báró Szalay Imre elnök ünneplése. Ethnographia 23(5): 315–317.

1916 Népművészeti osztály a Magyar Nemzeti Múzeumban. Ethnographia 27(4–5): 252.

1934 Huszka József. Ethnographia 45(1–2): 86–87. https://doi.org/10.1136/bmj.2.3836.86-a

Éber László

1900 Karl Woerman, Geschichte der Kunst aller Zeiten und Völker (ismertetés). Ethnographia 11(9): 428–429

Évkönyv

1889 Az Országos Régészeti és Embertani Társulat évkönyve 1886–1888. Szendrei János, szerk. Budapest: Orsz. Rég. és Embertani Társulat.

Faragó József – Nagy Jenő – Vámszer Géza

1977 Kalotaszegi magyar népviselet. Bukarest: Kriterion.

Fejér György

1838 M. Hammer Purgstall József’ értesítése eránt a’ Magyarok’ ősi lakhelyéről ’s költözködésiről, észrevételek. Tudományos Gyűjtemény 22(10): 3–17.

Fejős Zoltán

1991 Népművészeti divat a múlt század végén és a századelőn. In Népi kultúra és nemzettudat. Szerk.: Hofer Tamás. Budapest: Magyarságkutató Intézet, 143–158.

1998 Kalotaszeg történetei. Néprajzi Értesítő 80: 5–11.

2000a Útmutató néprajzi gyűjtemények értelmezésére. In A Néprajzi Múzeum gyűjteményei. Főszerk.: Fejős Zoltán. Budapest: Néprajzi Múzeum, 9–49.

2000b A néprajzi gyűjtemények tudományos perspektívái. Tabula 3(1): 77–88.

2002a Az ősfoglalkozások képei. Herman Ottó és a magyar őstörténet ábrázolása. Ház és Ember 15: 185–204. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából.)

2002b Nécsey István. In Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk.: Bodó Sándor – Viga Gyula. Budapest: Pulszky Társaság – Tarsoly, 648.

2003a Tárgyfordítások. Néprajzi múzeumi tanulmányok. Budapest: Gondolat Kiadó,

2003b Az etnográfiai jelen mint időszemléleti probléma. In: Léptékváltó társadalomtörténet. Tanulmányok a 60 éves Benda Gyula tiszteletére. Szerk.: K. Horváth Zsolt – Lugosi András – Sohajda Ferenc. Budapest: Hermész Kör – Osiris, 65–74.

2003c Ősfoglalkozási képek: 2003. május 23 – 2003. szeptember 14. Budapest: Néprajzi Múzeum. [Kamarakiállítások, 11.]

2017 A magyar néprajz múzeumi professzionalizációja. Híradások, beszámolók külföldi néprajzi múzeumokról és gyűjteményekről 1918 előtt. Néprajzi Értesítő 99: 13–79.

2018a Mailand Oszkár a párizsi népismertető múzeumokról. Példa a transznacionális múzeumtörténetre. Erdélyi Múzeum 80(2): 14–35.

2018b Indiai pantheon. Elmulasztott lehetőség etnográfiai múzeum alapítására Magyarországon 1840-ben. Ethnographia 129(4): 595–624.

Fejős Zoltán, szerk.

2006 Huszka József, a rajzoló gyűjtő. Katalógus. Budapest: Néprajzi Múzeum.

Fejős Zoltán, főszerk.

2000 A Néprajzi Múzeum gyűjteményei. Budapest: Néprajzi Múzeum.

Fejős Zoltán – Lackner Mónika – Wilhelm Gábor, szerk.

2001 Időképek / Images of Time. Katalógus/Catalogue. Budapest: Néprajzi Múzeum.

Fél Edit

1955 Magyar népviseletek története. Vezető a Néprajzi Múzeum kiállításában. Budapest

1976 Magyar népi vászonhímzések. Budapest: Corvina.

Filep Antal

1974 Bátky Zsigmond, a kutató. Ethnographia 85(1): 118–124.

1988 Farkas Sándor, a néprajzkutatás úttörője. Szentesi Élet 1: 3.

Fischbach, Friedrich

1901 Die Wichtigsten Webe-Ornamente Bis Zum 19 Jahrhundert 1-3. Wiesbaden: Selbs.

Foucault, Michel

2001 A tudás archeológiája. Budapest: Atlantisz.

Fügedi Márta

1997 Mítosz és valóság: a matyó népművészet. Miskolc: Herman Ottó Múzeum.

2001 Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében. Miskolc: Herman Ottó Múzeum.

Gál István

1967 Crane Walter kalotaszegi rajzai. Ethnographia 78(4): 577–584.

Gelléri Mór

1892 Ötven év a magyar ipar történetéből 1842–1892. Budapest: Pesti Könyvnyomda Rt.

Gerelyes Ibolya – Kovács Orsolya

1999 Egy ismeretlen orientalista. Zsolnay Miklós keleti kerámiagyűjteménye. Pécs–Budapest: Múzeum Galéria – Magyar Nemzeti Múzeum.

Gervers-Molnár Veronika

1983 Ipolyi Arnold hímzésgyűjteménye az esztergomi Keresztény Múzeumban. Budapest: MTA Művészettörténeti Kutató Csoport.

Gráfik Imre

1997 A Néprajzi Múzeum magyarországi gyűjteményeinek kezdetei. Néprajzi Értesítő 79: 19–45.

Granasztói Péter – Lackner Mónika

2010 Urak cifraszűrben – néhány példa a cifraszűr 19. századi úri divatjára. Néprajzi Értesítő 92: 45–70.

Grosse, Ernst

1894 Die Anfänge der Kunst. Freiburg–Leipzig: J. C. B. Mohr.

1900 A művészettudomány feladata. Huszadik Század 1(2): 319–329.

Gulyás Pál

1941 Magyar írók élete és munkái. 3. köt. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete.

Gunda Béla

1978 Bátky Zsigmond. A múlt magyar tudósai. Budapest: Akadémiai.

1992 Bátky Zsigmond. Ethnographia 103(3–4): 281–286. https://doi.org/10.1177/001452469210300907

Gurka Dezső (szerk.)

2010 Göttingen dimenziói. A göttingeni egyetem szerepe a szaktudományok kialakulásában. Budapest: Gondolat Könyvkiadó.

Gyarmathy Zsigáné

1896 Tarka képek a kalotaszegi varrottas világából. Budapest: Franklin-Társulat.

1900 Kalotaszegi leányok. Erdély Népei 3(1): 2–5.

Györffy István

1930 Huszka József: A magyar turáni ornamentika. Néprajzi Értesítő 22(1): 57–58.

1938 A néphagyomány és a nemzeti művelődés. Budapest: Államtudományi Intézet.

György Aladár

1886 Magyarország köz- és magánkönyvtárai. Budapest: Magyar Kir. Statisztikai Hivatal.

1894 Xantus János. Földrajzi Közlemények 22(9): 377–381.

Hammer-Purgstall József báró [Josep von Hammer-Purgstall]

1838 A’ magyarok’ eredeti lakföldéről. A’ Magyar Tudós Társaság Évkönyvei 1834–1836 3. 2. 130–144.

1844 Hammer-Purgstall József lt’. tudósítása a’ pécsi főtemplomban található keleti felirásokról. Magyar Academiai Értesítő 4(3): 55–59.

1940 Erinnerungen aus meinem Leben, 1774–1852. Bearbeitet von Reinhart Bachofen von Echt. Wien–Leipzig: Hölder-Pichler-Tempsky.

Hamy, Ernest-Théodore

1890 Les origines du Musée d’Ethnographie. Histoire et documents. Paris: Ernest Leroux.

1892 Collection Lamare-Picquot au Musée royal ethnographique de Munich. L’anthropologie 3(2): 256.

Handler, Richard, ed. (2000) Excluded Ancestors, Inventible Traditions. Essays Toward a More Inclusive History of Anthropology. Madison: The University of Wisconsin Press.

Hauser-Schaublin, Brigitta – Kruger, Gundolf (2006) Cook-Forster Collection: Pacific Cultural Heritage. In Cook’s Pacific Encounters.The Cook-Forster Collection of the Georg-August University of Göttingen. Canberra: National Museum of Australia Press. Online kiadás: http://www.nma.gov.au/online_features/cook_forster/background/the_collection.

Hála József (1993) Jankó János kalotaszegi kutatásai. In Jankó János (1993) Kalotaszeg magyar népe. Néprajzi tanulmány. 1892. Reprint. Sajtó alá rendezte: Hála József. Budapest: Néprajzi Múzeum, 299–328.

Hála József (2004) Semsey Andor, a magyar néprajztudomány mecénása. Magyar Tudomány 170(1): 29–37.

Hála József – Kodolányi János, ifj. (közread.) (2001) Úton a szibériai atyafiakhoz. Jankó János oroszországi levelei. Budapest: L’Harmattan – MTA Néprajzi Kutatóintézet. [Documentatio Ethnographica, 16.]

Heiszler Vilmos – Szakács Margit – Vörös Károly (1989) Photo Habsburg. Budapest: Corvina.

Henszlmann Imre (2016) Henszlmann Imre levelezése és iratai. I. 1826–1860. augusztus. Közreadja Szentesi Edit. Budapest: Balassi Kiadó.

Herman Ottó

1877 Az iparmúzeum. Vasárnapi Ujság 24(44): 698–699.

1885a Ősi nyomok a magyar népies halászatban. 34 rajzzal. Budapest: Franklin-Társulat.

1885b Néprajzi museum. Egyetértés 19. november 19. 318. sz. 1–2.

1885c Még egyszer „Néprajzi Museum”. Egyetértés 19. december 3. 332. sz. 1.

1887a A magyar halászat könyve I–II. 300 ábrával, 12 műlappal és 9 kőnyomatú táblával. Budapest: Természettudományi Társulat.

1887b Magyar bokály, magyar tál. Vasárnapi Ujság 34(19): 311–315.

1892a Magyar pásztoremberek remeklése. Ethnographia 3(7–10): 310–321.

1892b Kalotaszeg magyar népe. Budapesti Szemle 70(184): 131–148.

1895 Bugacz pásztoréletéből. Vasárnapi Újság 42: 688–691.

1896a Ősfoglalkozások. Vadászat, pásztorélet és halászat. Az 1896-iki ezredéves kiállítás történelmi főcsoport hivatalos katalógusa, III. füzet. 1–4., 21–47., 59–120. Budapest: Kosmos Műintézet.

1896b Die ethnographischen Elemente der Millenniumsaustellung Ungrans mit besondere Berücksichtigung der Urbeschäftigungen. Mitteilungen des Anthropologische Gesellschaft in Wien 26: 3–13.

1898a Ősfoglalkozások. 1. Halászat. 2. Pásztorélet. In Magyarország közigazgatási és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye V. köt. Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. Történelmi kiállítás. Néprajz. Szerk.: Matlekovics Sándor. Budapest: Pesti Könyvnyomda Rt., 653–763.

1898b Az ősfoglalkozások. Halászat és pásztorélet. 57 táblával. Különlenyomat. Budapest: Pesti Könyvnyomda.

1899 A magyar ősfoglalkozások köréből. 61 rajzzal és 2 színes műlappal. Természettudományi Közlöny 31: 225–271. (Különlenyomatban is.)

1900a Az ősfoglalkozások. In Vezető az 1900. évi Párisi Nemzetközi Kiállításra szánt némely magyar történelmi, ősfoglalkozási és iparművészeti tárgyak megtekintéséhez. Budapest: Orsz. Magyar Iparművészeti Múzeum, 8–10.

1900b Az ősfoglalkozásokról. Vasárnapi Újság 47(9): 129–131, 134, 136.

1902 A magyar nép arcza és jelleme. 11 táblával és 45 szövegrajzzal. Budapest: Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalat.

1902–1903 Ősfoglalkozások. In Magyarország történeti emlékei az 1896. évi ezredéves országos kiállításon, II. rész. Szerk.: Szalay Imre. Budapest–Bécs: Gerlach Márton és Társa, 435–450., 84–88. tábla, 514–526. ábra.

1908 Az ősfoglalkozások magyarázó lajstroma M. Kir. Mezőgazdasági Múzeum. IV. terem. Budapest: Hornyánszky.

1909 A magyarok nagy ősfoglalkozása. Előtanulmányok. 3 műmelléklet, 8 tábla, 43 szövegábra. Budapest: Hornyánszky.

1983 A pokol cséplője. Válogatta, sajtó alá rendezte, az utószót írta Erdődy Gábor. Budapest: Magvető.

Herman Ottóné

1887 Az erdélyrészi népipar kérdéséhez. Vasárnapi Ujság 34(22): 365–366.

Herrmann Antal

1890a Hazai néprajzi muzeum alapításáról. Ethnographia 1(1): 19–24.

1890b A hazai ethnographiai muzeum. Ethnographia 1(2): 55–56.

1890c Molnár Viktor: Húsvéti tojások. Budapest, 1890. Ethnographia 1(9–10): 466–467.

Hofer Tamás

1988 A népi kultúra jelentésváltozásai a századfordulón. Valóság 31(12): 42–48.

Holló Szilvia, szerk.

2002 Múzsák kertje. A magyar múzeumok születése. Budapest: Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület.

Horger Antal

1902 Csiki székely ablakrácsozatok. Néprajzi Értesítő 3(8): 137–141.

Hunfalvy Pál

1858 Ethnographie der Oesterreicherischen Monarchie von Kari Freihern v. Czoernig. Budapesti Szemle 3(7–8): 228–239.

Hunyadi András

1956 Erővel is, ésszel is. Zselyki és décsei népmesék. Bukarest: Ifjúsági Könyv Kiadó.

Huszka József

1883 Magyar díszítési motívumok a Székelyföldön. A Nagym. Földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi Magy. Kir. Ministerium által megbízott Huszka József rajztanár 1883. évi jelentése. Sepsiszentgyörgy: Jókai Nyomda Rt. (megjelent ugyanez: Huszka 1891)

1885 Magyar diszitő styl. Budapest: Deutsch.

1888 Magyar népies és renaissance dísztményeink. Művészi Ipar 3(1): 1–19.

1890 Teremtsünk igazán magyar műipart. Sepsi-szentgyörgy: Jókai nyomda.

1891 Magyar díszitési motivumok a Székelyföldön. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője II. Szerk.: Nagy Géza. Sepsiszentgyörgy: Jókai nyomda, 39–74.

1894 Népies ornamentikánk forrásai. Ethnographia 5(3): 155–160.

1898a Magyar ornamentika. Budapest: Pátria.

1898b Tárgyi ethnográfiánk őstörténeti vonatkozásai. Ethnographia 9(1): 41–62; (2): 97–108.

1996 A magyar turáni ornamentika története. Budapest: Csaba.

2005 A székely ház. [Hasonmás kiadás]. Pomáz: Kráter.

Ipolyi Arnold

1981 A magyar iparélet történeti fejlődése [1877]. In Rómer Flóris – Ipolyi Arnold – Fraknói Vilmos: Egyház, műveltség, történetírás. Vál., sajtó alá rend.: Rottler Ferenc. Budapest: Gondolat, 120–147.

Istvánffy Gyula

1896 A borsodi matyó nép élete. Ethnographia 7(1): 65–83.

Jankó János

1892 A. R. Hein, Die bildende Künste bei den Dayaks auf Borneo (ismertetés). Ethnographia 3(7–10): 367–371.

1894 Jelentések a M. N. Muzeum Néprajzi Osztályának állapotáról. Ethnographia 5(5): 371–372.

1895a Régi hazai lőportartók szarvasagancsból. Archeologiai Közlemények 18: 81–117.

1895 A cseh-szláv néprajzi kiállítás Prágában. Vasárnapi Ujság, 42(47): 775–777.

1896 Az ezredéves országos kiállítás néprajzi faluja. In Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. V. kötet. Történelmi kiállítás. Néprajzi falu. Szerk.: Matlekovits Sándor. Budapest, 815–937.

1899 Biró Lajos német-új-guineai (berlinhafeni) néprajzi gyűjtéseinek leíró jegyzéke. Összeállította, bevezette: Jankó János. Budapest: Hornyánszky.

1900a A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Gyűjteményei 1870-től 1899-ig. Néprajzi Értesítő I. 33–48.

1900b Magyar és ázsiai hímzésekről. Előadás, Békéscsaba: kézirat, Néprajzi Múzeum EA 2714.

1900c A M. N. Múzeum Néprajzi Osztályának gyűjteményei 1870-től 1899. deczember 31-ig. Néprajzi Értesítő 1(3): 33–48.

1900d A néprajz Finnországban. Néprajzi Értesítő 1(1): 1–13.

1900e A magyar halászat eredete I–II. Budapest: Hornyánszky.

1901a A magyarok eredetéről II. Uránia 2(9): 229–235.

1901b Magyar és ázsiai hímzésekről. In A Békéscsabai Muzeum-Egyesület Évkönyve(1899–1901). Szerk.: Maros György. Békéscsaba: Corvina Könyvnyomda, 142–154.

1902a A Néprajzi Osztály története. In A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene. Szerk.: Szalay Imre. Budapest: Hornyánszky, 337–348.

1902b A Virchow-ünnepély Berlinben. Néprajzi Értesítő 3(2): 17–29. [= Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1901. évi állapotáról. Budapest: Athenaeum, 1902, 153–166.]

1993a Kalotaszeg magyar népe. Néprajzi tanulmány. 1892. Reprint. Sajtó alá rendezte: Hála József. Budapest: Néprajzi Múzeum.

1993b A kalotaszegi és erdélyi magyarságról. In Jankó 1993a: 251–285.

1993c Finnországi jegyzetek. Szerk. és közzét.: ifj. Kodolányi János. Budapest: Néprajzi Múzeum. (Series Historica Ethnographiae, 7.)

2000a Kalauz a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának kiállításához. 1898. Szerk.: Szemkeő Endre – Gráfik Imre. Budapest: Néprajzi Múzeum.

2000b Utazás Osztjákföldre 1898. Bevezetővel ellátta és a szöveget gondozta: ifj. Kodolányi János. Szerk. Szemkeő Endre. Budapest: Néprajzi Múzeum. (Series Historica Ethnographiae, 11.)

2001 Úton a szibériai atyafiakhoz. Jankó János oroszországi levelei. Közreadja: Hála József és ifj. Kodolányi János. Budapest: L’Harmattan.

Jávor Kata

2000 Életmód és életmód-stratégia a pécsi Zsolnay család történetében. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Jegyzőkönyv

1885 Jegyzőkönyv az 1885. évi nov. 1-i Országos háziipari értekezletről. Magyar Ipar 6(22): 313–316.

Jegyzőkönyvi kivonat

1904 Jegyzőkönyvi kivonat a Magyar Néprajzi Társaság 1903. november 18-i választmányi és felolvasó üléséről. Ethnographia 15(1–2): 95–96.

Jelentés

1900 A néprajzi osztály. In: Jelentés a Magyar Nemzeti Muzeum 1899. évi állapotáról. 73–77. Budapest: Athenaeum.

1901 A néprajziak tára. In: Jelentés a Magyar Nemzeti Muzeum 1900. évi állapotáról. 80–87. Budapest: Stephaneum.

1902 Néprajziak tára. In: Jelentés a Magyar Nemzeti Muzeum 1901. évi állapotáról. 69–75. Budapest: Athenaeum.

1903 Néprajzi tár. In: Jelentés a Magyar Nemzeti Muzeum 1902. évi állapotáról. 91–97 Budapest: Athenaeum.

1904 Néprajzi tár. In: Jelentés a Magyar Nemzeti Muzeum 1903. évi állapotáról. 82–94. Budapest: Athenaeum.

1905 Néprajzi tár. In: Jelentés a Magyar Nemzeti Muzeum 1904. évi állapotáról. 86–95. Budapest: Athenaeum.

1913 Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1912. évi állapotáról. Budapest: Stephaneum.

1926 Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1913–1923. évi állapotáról és működéséről. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.

Jelentése

1840 Jelentése Pest, Pilis és Solt t. e. megyék' 1839/40 évi országgyűlési követeiknek. Dubraviczky Simon, Szentkirályi Móricz. Pest: Trattner–Károlyi.

Juhász Antal

1989 A Csongrád megyei múzeumok néprajzi gyűjteményei és tudományos munkája. In Néprajz a magyar múzeumokban. Szerk.: Selmeczi Kovács Attila – Szabó László. Budapest–Szolnok: Néprajzi Múzeum – Szolnok Megyei Múzeumi Igazgatóság, 293–306.

Jurecskó László

1989a A Malonyay vállalkozás kalotaszegi kötetének létrejötte. Ethnographia 100(1–4): 243–277.

1989b Jankó János munkássága és nézetei a magyaros stílus létrehozására irányuló törekvések tükrében. In Sub minervae nationis praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára. Szerk.: ELTE Művészettörténeti Tanszék munkatársai. Budapest: ELTE – ELTE Művészettörténeti Tanszék, 150–158.

1992 Koronghy Lippich Elek a népművészet felhasználásáról. In Közelítések. Néprajzi, történeti, antropológiai tanulmányok Hofer Tamás 60. születésnapjára. Szerk.: Mohay Tamás. Debrecen: Ethnica, 285–295.

Kada Elek

1895 A bugaczi igazságok. Vasárnapi Újság 42: 706, 866–867.

Kádár József – Réthy László – Tagányi Károly

1900–1905 Szolnok-Doboka vármegye monográphiája. Deés: Demeter és Kiss.

Kállay Ernő

1944 Magyar–román vegyesházasságok négy erdélyi községben. Hitel 9(3): 149–162.

Katona Imre

1989 Az Ipolyi-gyűjtemény habán kerámiái. In Ipolyi Arnold emlékkönyv. Szerk.: Cséfalvay Pál – Ugrin Emese. Budapest: Szent István Társulat, 197–206.

Kempelen Béla

é. n. Magyar nemes családok. Budapest: Arcanum Kézikönyvtár. Online.

Kerezsi Ágnes

2006 A Kuznecov-gyűjtemény. A Néprajzi Múzeum legrégebbi mari tárgyai. Néprajzi Értesítő 88: 99–119.

Kérdőív

1909 Kérdőív Magyarország ember- és néptani kutatásához. Néprajzi Értesítő 10(3–4): 249–252.

Kirshenblatt-Gimblett, Barbara

1991 Destination Culture. Tourism, Museums, and Heritage. Berkeley: University of California Press.

Kisbán Eszter

1974 A problémalátás Bátky Zsigmond munkásságában. Ethnographia 85(1): 112–118. https://doi.org/10.1524/phil.1974.118.12.85

Kissné Rusvai Julianna

2010 Pápay József kéziratos debreceni hagyatéka. Nyíregyháza: Élmény ’94 Bt. (Tudásbázis és pedagógusképzés.)

2013 Zichy Jenő, a tudományos kutatások támogatója. In A „Zichy-expedíció”. Szerk.: Bányai Balázs – Kovács Eleonóra. Székesfehérvár: Szent István Király Múzeum, 167–185. (Szent István Király Múzeum közleményei A sorozat, 48.)

Kohler, Robert E. – Vetter, Jeremy

2016 The Field. In A Companion to the History of Science. Ed.: Lightman, Bernard. Malden–Oxford: Wiley Blackwell, 282–295.

Kormos Tivadar

1901 Múzeumi érdekességek. A Nemzeti Muzeum Párisban vásárolt néprajzi tárgyai. Fővárosi Lapok, február 10. (6. szám) p. 86.

Kotilainen, Eija-Maija (toim.)

2006 Kaukaa haettua: Kulttuurien museon kokoelmia. Helsinki: Museovirasto.

Kovács Endre

1975 Hammer-Purgstall. In Világirodalmi lexikon, 4. kötet. Budapest: Akadémiai, 189.

Kovács Gyula

1896 A néprajzi kiállítás. Ethnographia 7(4): 253–272.

Kovács Orsolya

1995 Orientalizálás Zsolnay Júlia és Teréz tervezőmunkájában. Néprajzi Értesítő 77: 183–189.

Kósa László

1989 A Magyar Néprajzi Társaság százéves története 1889–1989. Budapest: Magyar Néprajzi Társaság.

Köstlin, Konrad

1994 A néprajzi látásmód. Népi kultúra a századfordulókon. Ethnographia 105(2): 407–417.

Kresz Mária

1956 Magyar parasztviselet (1820–1867). Budapest: Akadémiai Kiadó.

1966 A Wartha Vince-féle kerámiagyűjtemény. Építőanyag 3: 117–119.

1968 A népművészet felfedezése. Ethnographia 79(1): 1–36.

1977 A Néprajzi Múzeum Kerámiagyűjteménye (A kutatás és gyűjtés története 1872–1972). Néprajzi Értesítő 49: 17–42., 75–89.

1979 Népi szűcsmunka. Budapest: Corvina.

Kresz Mária – Szabolcsi Hedvig, szerk.

1973 A népművészet felfedezése. Tanulmányok a népművészetről és az iparművészetről 1875–1899. Budapest–Szolnok. [Documentatio Ethnographica, 4.]

Kriesch Aladár

1903 Mit jelent hát a kalotaszegi művészet?. Magyar Iparművészet 6(6): 250–256.

Kriss-Rettenbeck, Lenz

1980 Mi a népművészet? Folcloristica 4–5: 91–120.

Kuklick, Henrika

2008 Introduction. In A New History of Anthropology. Ed.: Henrika Kuklick. Malden–Oxford: Blackwell Publishing, 1–16.

Kuklick, Henrika, ed.

2008 A New History of Anthropology. Malden–Oxford: Blackwell Publishing.

Sz. Kürti Katalin

1984 Tóth András (1858–1929) élete és művészete. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982: 535–556.

1985 A Hortobágy a képzőművészetben. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983–84: 245–274.

Lackner Mónika

2004 Az első magyar néprajzi gyűjtemény: a magyar népi kultúra prezentációja az 1873-as bécsi világkiállításon. In Az áttörés kora. Bécs és Budapest a historizmus és az avantgárd között (1873–1920). Szerk.: F. Dózsa Katalin. Budapest: Budapesti Történeti Múzeum, 101–107.

lambrecht Kálmán

1920 Herman Ottó az utolsó magyar polihisztor élete és kora. Budapest: Biró Miklós kiadása.

1933 Herman Ottó élete. Budapest: Magyar Könyvbarátok.

Lay, Felix

1871 Südslawische Ornemente. Herausgegeben von Felix Lay, gezeichnet von Friedrich Fischbach. Hanau: Fr. Fischbach.

Lengyel András, szerk.

2002 A hagyomány szolgálatában. Történeti ismertető Szeged és Csongrád megye múzeumairól. Szeged: Móra Ferenc Múzeum.

Leszih Andor

1956 Szendrey János emlékezete. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei december, 1–3.

Lippich Elek

1903 Beszélgetés a művészetről és Kalotaszeg. Magyar Iparművészet 6(6): 245–250.

Lommel, Andreas

1960 Die Südsee-Sammlung Lamare Picquot im Staatlichen Museum für Völkerkunde in München. Ethnologica 2: 105–131.

Lőrinczy Gábor

1989 A csongrádi múzeumi törekvések első korszaka. Farkas Sándor régészeti tevékenysége és a városi múzeum. In Mozaikok Csongrád város történetéből 1988. Csongrád: Csongrádi Városi Tanács V. B., 7–21.

Lubrun, Isidore

1849 Sur une nouvelle substance alimentaire appelée Picquotiane. Psoralea esculenta. Annuaire des cinq départements de la Normandie 15: 488–501.

Lukács László

1992 Bátky Zsigmond a Kelet-Dunántúlon. Ethnographia 103(3–4): 286–291.

Lutkehaus, Nancy

2009 The Curious Case of Non-Western Objects – From “Artificial Curiosities” to Objects of Identity. A Discussion about Brigitta Hauser-Schäublin, Captain James Cook, and Museums. In: Form, Macht, Differenz Motive und Felder ethnologischen Forschens. Hg.: Hermann, Elfriede – Klenke, Karin – Dickhardt, Michael. Göttingen: Universitätsverlag Göttingen, 87–98. https://doi.org/10.17875/gup2020-1276

Lyka Károly

1934 In Memoriam Huszka József. Magyar Művészet 10(4) :123.

1982 Közönség és művészet a századvégen. Budapest: Corvina.

Magyar Iparművészet

1898b Szironyos munkáknak nevezik. Magyar Iparművészet 1(6): 313–314.

1898c Magyar paraszt csattok. Magyar Iparművészet 1(6): 364–366.

Magyar Minerva

1915 Magyar Minerva. A magyarországi múzeumok és könyvtárak czímkönyve. Budapest: Athenaeum.

Mailand Oszkár

1886 A romän nép hímzései. Tekintettel Téglás István Hunyadmegye néphímzés albumára. Magyar Polgár 20(7): 1.

Malonyay Dezső

1907 A magyar nép művészete. 1. A kalotaszegi magyar nép művészete. Budapest: Franklin Társulat.

1909 A magyar nép művészete. 2. A székelyföldi, a csángó és a torockóimagyar nép művészete. Budapest: Franklin Társulat.

Marchand, Susanne

2000 The Quarrel of the Ancients and Moderns in the German Museums. In Museums and Memory. Ed.: Susan A. Crane. Stanford: Stanford University Press, 179–199. https://doi.org/10.1515/9781503618008-011

Máriaffi Dávid

1901 Gróf Lázár Jenő. 1845–1900. Vasárnapi Ujság 48(2): 25. https://doi.org/10.1136/bmj.2.2138.1845

Marosi Ernő

1988 Rómer Flóris művészettörténete. Műemlékvédelem 32(4): 214–222.

2000 A magyar történelem képei. A történetiség szemlélete a művészetekben. In Történelem – kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2000. március 17. – szeptember 24. Szerk.: Mikó Árpád – Sinkó Katalin. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria – Pannon GSM, 11–33. [A Magyar Nemzeti Galéria Kiadványai 2000/3]

MARÓT Károly

1939 Felsõbátkai Bátky Zsigmond dr. 1874–1939. Néprajzi Értesítő 31(2–4): 355–363.

Sz. Máthé Márta

1975 Rómer Flóris bihari munkássága. (A bihari utinapló.) A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974: 283–346.

Menyhárt Gyula

1973 Riegl, Alois, Volkskunst, Hausfleiß. Berlin 1894. (ismertetés). In: A népművészet felfedezése. Tanulmányok a népművészetről és iparművészetről 1875–1899. Szerk.: Szabolcsi Hedvig. Budapest–Szolnok: M. T. A. Néprajzi Kutató Csoport – Damjanich János Múzeum.

Mihalik József

1912 A sümegi Darnay Múzeum. Múzeumok és Könyvtárak Értesítője 6: 124–151.

Mikó Imre

1976 Egy Jókai-regényhős 1848-ban. In uő: Akik előttem jártak. Bukarest: Kriterion, 293–335.

Mintalapok

1895– Mintalapok iparosok és ipariskolák számára. Faipar, Agyagipar, Szövő- és textilipar. Szerk.: Szterényi József. Budapest: Gerlach és Schenk.

MKÉ

1909 A Besztercebányai Városi Múzeum megnyitása. Múzeumi és Könyvtári Értesítő 3(4): 227–233.

Molnár Viktor

1890 Húsvéti tojások. Budapest: Lampel.

1901 A húsvéti tojások. Képekkel. Uránia 2(4): 100–102.

Móra Ferenc

1964 Szegedi tulipános láda. Budapest: Magvető.

Nagy Iván

1868 Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pótlék kötet. Pest: Ráth Mór.

Nagy Vera

2004 Egy kalotaszegi fotóalbum történetei – muzeológiai felvetésben. Néprajzi Értesítő 86: 69–83.

NBG

1859 Lamare-Picquot. In Nouvelle biographie générale. Sous la dir. de M. le Dr Hoeffer. Tome 29. La Liborlière – Lavoisien. hb. Paris: Firmin Didot Frères, 65–67.

Neck, Rudolf

1964 Ausztria és az oszmánok az osztrák történettudományban. Századok 98(5–6): 1243–1252.

Nemes András

2002 Soproni Múzeum. In Múzsák kertje. A magyar múzeumok születése. Szerk.: Holló Szilvia. Budapest: Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület, 170–173.

Néprajzi Értesítő

1900 A M. N. Múzeum Néprajzi Osztályából. Néprajzi Értesítő 1(5): 78.

1970 „Parasztok és pásztorok”. Néprajzi Értesítő 52: 5–15.

Nikitsch, Herbert – Tschofen, Bernhard, Hg.

1997 Volkskunst. Referate der Österreichisches Volkskundetagung 1995 in Wien. Wien: Verein für Volkskunde.

Nyáry Albert

1904 Rozsnyói gombkötők. Néprajzi Értesítő 5(6): 185–201.

Nyáry Pál

1936 Dr. báró Nyáry Albert élete és munkássága. Budapest: Országos Központi Községi Nyomda Rt.

Nyhart, Lynn K.

2016 Historiography of the History of Science. In A Companion to the History of Science. Ed. by Lightman, Bernard. Malden–Oxford: Wiley Blackwell, 7–22.

Olosz Katalin

2003 Egy kiállítás emlékképei. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság. [Kriza könyvek, 16.]

Orosz Endre

1915 Téglás István emlékezete. Erdély 24(7–12): 34–49.

Orosz [József]

1840 Magyar hirlapok’ szemléje. Hirnök 4. év, június 18. (49. sz.)

Paládi-Kovács Attila

1989 Néprajzi törekvések a reformkori Magyarországon. Ethnographia 100(1–4): 109–120.

Palotay Gertrúd

1948 A magyar népművészet kutatása. Különlenyomat a Magyar népkutatás kézikönyvéből. Budapest: Néptudományi Intézet.

Pápay József

1905 Nyelvészeti tanulmányutam az éjszaki osztjákok földjén. Akadémiai Értesítő 16( 10): 455–472.

Parpola, Marjatta

2003 The Early Collections from South and South-East Asia in the National Museum of Finland. Studia Orientalia, 97: 221–231.

Pekár Károly

1910 A Magyar Nemzeti Szépről. A magyar géniusz esztétikája. Budapest: Modern Tudomány.

Penny, H. Glenn

2002 Objects of Culture: Ethnology and Ethnographic Museums in Imperial Germany. Chapel Hill: University of North Carolina Press.

Pentsy József – Szentgyörgyi Lajos (szerk.)

1888 Kalotaszegi varrottas-album. (Régi magyar hímzés-minták gyűjteménye). I. f. Budapest.

Petendi Géza

1868 Az új népismei múzeum. (Müncheni tárca.) Fővárosi Lapok 9. évf. április 1. (76. sz.) 303–304, április 2. (77. sz.) 306–307.

Petrik Lajos

1889a Adatok a magyar agyagipar történetéhez. Művészi Ipar (3): 95–106, 4(1): 1–16.

1889b Az erdélyi kék sgraffitos edények. Magyar Iparművészet 4(2): 56–60.

Cs. Plank Ibolya – Csengel Péter

1996 Orvosok és Természetvizsgálók Társasága. In A magyar műemlékvédelem korszakai. Szerk.: Bardoly István – Haris Andrea. Budapest: Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 21–45. [Művészettörténet – Műemlékvédelem, IX.]

Poór János

1985 August Ludwig Schlözer és magyarországi levelezői. Filológiai Közlöny 31(1–4): 133–143.

P[orzsolt] K[álmán]

1885 Magyar néprajzi gyűjtemény. Budapesti Hírlap, V. 1885. 256. sz., szeptember 18. Melléklet 1.

Pósta Béla

1898a Archaeologiai tanulmányok oroszországi gyüjteményekben. Archaeologiai Értesítő 18(1): 69–74.

1898b Oroszországi tanulmányairól. Archaeologiai Értesítő 18(3): 334–345.

Pulszky Ferenc

1884 Életem és korom. I–II. kötet. Második kiadás. Budapest: Franklin-Társulat.

Pulszky Károly

1878 A magyar háziipar díszítményei. (Ornamente der Hausindustrie Ungarns.) A szöveget írta a vallás és közoktatásügyi magyar királyi miniszter meghagyásából dr. Pulszky Károly. A chromolithográfiai táblákat készítette Fischbach Frigyes. Budapest: Magyar Kir. Egyetemi Könyvnyomda [Acta Nova Musei Nationalis Hungaric Tomus, 2.]

1879 Iparművészeti jegyzetek. Archeologiai Értesítő 13(7): 259–274.

Rapports spéciaux

1833 Rapports spéciaux faits à l'académie des inscriptions et belles-lettres, à l'académie des sciences et autres corps savans de la capitale sur les collections zoologiques et d'antiquités indiennes de M. Lamare Picquot. Suivi de plusieurs documens relatifs à cette collection. Paris: Tuau.

Ratzel, Friedrich

1885 Völkerkunde. Erster Band: Die Naturvölker Afrikas. Leipzig: Verlag des Bibliographischen Instituts.

1896 The History of Mankind. Translated from the second German edition by A. J. Butler, with introduction by E. R. Taylor. London – New York: Macmillan and Co.

Ress Imre

1985 Ausztriai levéltári források Kőrösi Csoma Sándorról. Levéltári Közlemények 56(2): 227–249.

Réthy László

1885 Magyar styl. Budapest: Akadémiai könyvkereskedés (Knoll Károly és Ta).

Révész Emese

2015 Kép, sajtó, történelem. Illusztrált sajtó Magyarországon 1850–1870 között. Budapest: Argumentuk Kiadó – OSZK.

Richtsfeld, Bruno J.

2007 Onorato Martucci (1774–1846) und sein „chinesische museum”. In: Exotische Welten: aus den völkerkundlichen Sammlungen der Wittelsbacher 1806–1848. Hrsg.: Müller, Claudius – Stein, Wolfgang. München: Verlag J. H. Röll, 157–260.

Riegel, Alois

1998 Népművészet, háziszorgalom és háziipar. In Uő: Művészettörténeti tanulmányok. Budapest: Balassi Kiadó.

Rómer Flóris

1877 Levél a M[agyar] Tör[ténelmi] Társ[ulat] választmányához a czéhszabályok gyűjtése érdekében. Századok 11: 281–282.

1884 Kirándulás a bihari Sárrétre és a magyar ízlés a református ecclésiáknál. Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok szept. 14.

Rózsa Gyula

2002 Koszta József Múzeum. In Múzsák kertje. A magyar múzeumok születése. Szerk.: Holló Szilvia. Budapest: Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület, 190–193.

Ruth, Manfred

2007 Ein Leben mit Katastrophen. Der Naturwissenschaftler, Reisende, Sammler und Philantrop Christophe-Augustin Lamarepicquot. In: Exotische Welten: aus den völkerkundlichen Sammlungen der Wittelsbacher 1806–1848. Hrsg.: Müller, Claudius – Stein, Wolfgang. München: Verlag J. H. Röll, 95–104.

Sáfrány Zsuzsa

1997 Modellek és műalkotások. Az alföldi pásztor alakjának megfogalmazásához. Ethnographia 108(1–2): 265–280.

Sándor István

1951 Első néprajzi kiállításunk és Xántus János. Ethnographia 62(1–2): 185–204.

1953 Néprajzi múzeológiánk kezdetei. Ethnographia 64(1–4): 312–344. https://doi.org/10.2307/3932727

1954 Cs. Sebestyén Károly ünnepén. Néprajzi Értesítő 36: 275–277.

1970 Xántus János. Budapest: Magvető.

Sárkány Mihály

1981 „A ’matyó’ jelző védjegy lett”. (Felirat a Néprajzi Múzeum „A népművészet születése” kiállításában. Múzeumi Közlemények 1: 51–54.

Schedel Ferencz

1841 Gyászbeszéd Csató Pál felett. Magyar Academiai Értesítő 1(3): 29–32.

Schikedanz, A. – Pulszky Károly, szerk.

1877 Kalauz az Iparművészeti Museum gyűjteményeihez. Budapest: Franklin.

Schram Ferenc

1956 Seemayer Willibald (1868–1928). Soproni Szemle 10(3): 284–286.

Sebestyén Gyula

1917 Dr. Sebestyén Gyula alelnök gyászbeszéde báró Szalay Imre elnök ravatalánál. Ethnographia 28(4–6): 313–314.

Sebestyén Kálmán

1998 Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelka élete és munkássága. Néprajzi Értesítő 80: 43–52.

Selmeczi Kovács Attila

2009 Elfeledett magyar mesterségek és népélet. Budapest: Cser Kiadó.

Selmeczi Kovács Attila – Szabó László, szerk.

1989 Néprajz a magyar múzeumokban. Budapest–Szolnok: Néprajzi Múzeum – Szolnok Megyei Múzeumi Igazgatóság.

Semayer Vilibáld

1898 A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya. Vasárnapi Ujság 45(26): 453–454.

1900 Dr. Semayer Vilibald segédőr jelentése, Németországban és Skandináviában tett tanulmányútjáról. In: Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1899. évi állapotáról. Budapest: Athenaeum, 182–187.

1901 A M. N. Múzeum néprajzi osztályának szerzeményei az 1900. évi párizsi világkiállításon. Néprajzi Értesítő 2(2): 25–29.

1901a Biró Lajos német-új-guineai (Astrolabe-öböl) néprajzi gyűjtéseinek leíró jegyzéke. Összeállította, bevezette Semayer Vilibald. Budapest: Hornyánszky.

1901b Bánffy-Hunyad (Kolozs m.) magyar lakosságának somatologiai vázlata. Néprajzi Értesítő 2(3): 33–50., 2(5): 67–78., 2(6): 101–114.

1902a Turkajárás Szolnok-Dobokában. Néprajzi Értesítő 3(6): 97–107.

1902b Jankó János. Néprajzi Értesítő 3(7): 113–115.

1902c Az Erdélyi Kárpát Egyesület kolozsvári Táj- és Néprajzi Múzeuma. Néprajzi Értesítő 3(8): 141–146.

1903 [S aláírással] † Ényi Dömötör László 1850–1903. Néprajzi Értesítő 4(7): 232.

1905a Az ember faji sajátosságai. In Az ember testi és lelki élete, egyéni és faji sajátságai. A Műveltség Könyvtára II. kötet. Szerk.: Alexander Bernát – Lenhosék Mihály. Budapest: Athenaeum, 311–462.

1905b Gróh István: Magyar stílusú rajzminták. (Könyvismertetés.) Néprajzi Értesítő 6(2): 150–161.

1910 A történeti stílusok behatása a népi művészetre. In: Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1909. évi állapotáról. Budapest: Athenaeum, 273–275.

Gy.

1917 Báró Szalay Imre (1846–1917). Budapesti Szemle 171(489): 464–466.

Siegfried, C.

1886 Müller, Marcus Joseph. In Allgemeine Deutsche Biographie 22. 651–652. Online: https://www.deutsche-biographie.de/pnd11805399X.html#adbcontent

Sikorszka Zsolnay Julia, összegyűjt.

1898 Régi magyar hímzések. Budapest: Eggenberger-féle könyvkereskedés.

Sinkó Katalin

1989 Az Alföld és az alföldi pásztorok felfedezése a külföldi és a hazai képzőművészetben. Ethnographia 100(1–4): 121–154.

2002a Ékítményes rajz és festés. Ornamentika-elméletek 1900 körül. In A Mintarajztanodától a Képzőművészeti Főiskoláig. Szerk.: Blaskóné Majkó Katalin – Szőke Annamária. Budapest: Képzőművészeti Főiskola, 197–221.

2002b Tudománytörténeti megjegyzések a nemzeti „forma-nyelv” kérdéséhez 1873–1906. In A nemzet antropológiája. (Hofer Tamás köszöntése.) Szerk.: A Gergely András. Budapest: Új Mandátum, 287–303.

é. n. Törekvések a magyar nemzeti „forma-nyelv” megkonstruálására a 19. század fordulóján. (Kézirat.)

Spitzer Mór

1889 Néhány adat Felső-Magyarország régi agyagiparának történetéhez. Művészi Ipar 4(3): 107–110.

1892 Néhány adat Fölső-Magyarország régi agyagiparáról. Művészi Ipar 7(3): 97–100.

Stein, Wolfgang

2007 „Götzenbilder” und „indianische Gerätschaften. Kunst und Kuriositäten aus Indien, Birma und Ceylon. In: Exotische Welten: aus den völkerkundlichen Sammlungen der Wittelsbacher 1806–1848. Hrsg.: Müller, Claudius – Stein, Wolfgang. München: Verlag J. H. Röll, 117–156.

Steinen Károly

[1904] Közép-Brazília természeti népei között. Átdolgozta Bátky Zsigmond. Budapest.

Steinman, Axel – Bussel, Gerard van

2017 Moving Stories. In: Weltmuseum Wien. Ed.: Schickgruber, Christian. Wien: Weltmuseum Wien, 364–372.

Stoklund, Bjarne

1999 How the Peasant House Became a National Symbol. A Chapter in the History of Museums and Nation-Building. Ethnologia Europaea 29(1): 5–18. https://doi.org/10.16995/ee.890

Stocking, George W.

1968 Race, Culture, and Evolution: Essays in the Historiography of Anthropology. New York: Free Press.

Stolpe, Hjalmar

1892 Entwicklungserscheinungen in der Ornamentik der Naturvölker. Eine ethnographische Untersuchung. Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien 22: 19–62.

Szabadfalvi József

1995 Látófa, állófa, ösztörü, címerfa és társai. Kísérlet egy tárgy történeti-néprajzi megközelítésére. Ethnographia 106(1): 65–84.

1996 Herman Ottó a parlamenti képviselő 1879–1897. Miskolc: Herman Ottó Múzeum.

Szabó K. János

1907 Malonyay Dezső: A magyar nép művészete. Ethnographia 18(6): 361–366.

Szabó T. Attila

1934 A helynévgyűjtés jelentősége és módszere. Magyar Nyelv 30: 160–180.

Szabó t. Attila szerk.

1944 Szolnok-Doboka magyarsága. Dés–Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület.

Sz. I.

1889 Felső-ausztriai hagymás tálak az Iparművészeti Múzeumban. Művészi Ipar 4(4): 142–143.

Szalay Imre

1877 Szalay Ágoston régiség-gyűjteményének ismertetése. Századok 11: 586–598.

1885–1886 Jelentés az 1885. Országos Tárlatról. Művészi Ipar 156–160.

1886 Die Kunstgewerbe auf der ungarischen Landes-Ausstellung 1885. Ungarische Revue 6(5–6): 353–369, 6(7): 497–509.

1897 A rubinok hazájából (Ceylon). Budapest: Athenaeum.

1898 Elnöki megnyitó. A Magyar Néprajzi Társaság 1898. április 20-án tartott évi rendes közgyűlése. Ethnographia 9(3): 236–238.

1907 Múzeumainkról. Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1(1): 3–13.

1907a A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének méltó elhelyezése. In: Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1906. évi állapotáról. III–XXIII. Budapest: Athenaeum.

1907b A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének méltó elhelyezése. Budapest: Athenaeum.

Szalay Imre, szerk.

1902 A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene alapításának századik évfordulója alkalmából. Budapest: Hornyánszky.

1902–1903 Magyarország történeti emlékei az 1896. évi országos kiállításon. II. 896–1896. Budapest–Bécs: Gerlach Márton és Társa.

Szádeczky Lajos

1890 A székely varrottasok. Vasárnapi Ujság 37(46): 749–750. (7 kép).

Szemkeő Endre

1997a Törekvések az önálló Néprajzi Múzeum megteremtésére. Néprajzi Értesítő 79: 57–83.

1997b Néprajzi Múzeum a Csillag utcában (1893–1906). Magyar Múzeumok 3(3): 21–24.

Szendrei János

1885 Nemzeti ipar. Magyar stil. Magyar Ipar 6(15): 202–205.

1887 Néhai Ipolyi Arnold gyűjteménye. Archeologiai Értesítő új folyam 7(4): 342–346.

1889a A habánok története Magyarországon és a habán majolika. Művészi Ipar 4(5): 161–176.

1889b Az Országos Régészeti és Embertani Társulat működése az 1887. évben. In: Az Országos Régészeti és Embertani Társulat évkönyve 1886–1888. Szerk.: Szendrei János. Budapest: Orsz. Rég. és Embertani Társulat, 42–47.

1889c Az Országos Régészeti és Embertani Társulat működése az 1888. évben. In: Az Országos Régészeti és Embertani Társulat évkönyve 1886–1888. Szerk.: Szendrei János. Budapest: Orsz. Rég. és Embertani Társulat, 47–51.

1891 Magyar díszítmények. Művészi Ipar 6(2): 73–96. (Új kiadása: In: A népművészet felfedezése. Tanulmányok a népművészetről és az iparművészetről 1875–1899. Szerk.: Kresz Mária –Szabolcsi Gertrúd. Budapest – Szolnok: MTA Néprajzi Kutató Csoport 1973, 133–149. [Documentatio Ethnographica, 4.]

1892 A keleti és a nyugati művészet hatása a magyar díszítményekre. Művészi Ipar 7(1): 13–34.

Szentesi Edit

1997 Josef Daniel Böhm Parthenon-fríze. In: Pulszky Ferenc (1814–1897) emlékére. Szerk.: Marosi Ernő – Laczkó Ibolya – Szabó Júlia – Tóthné Mészáros Lívia. Budapest: MTA Művészeti Gyűjtemény, 56–69.

2005 Josef Daniel Böhm és a Liber Antiquitas. In: Antiquitas Hungarica. Tanulmányok a Fejérváry-Pulszky-gyűjtemény történetéről. Szerk.: Szentesi Edit – Szilágyi János György. Budapest: Collegium Budapest Institute for Advanced Studies, 59–65.

2000 Rajzok báró Mednyánszky Alajos hagyatékából. In: Történelem – kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2000. március 17.–szeptember 24. Szerk.: Mikó Árpád – Sinkó Katalin. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria – Pannon GSM, VIII–14, 500–504. [A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2000/3.]

Szentimrei Judit

2002 Szőttesek, varrottasok, hímzések. In Kós Károly et. al: Torockói népművészet. Kolozsvár: Kriterion, 85–226.

Szikinczey B.

1876 A m. történelmi társulat ezévi gömörmegyei kirándulása. Archeologiai Értesítő 10(9): 288–292.

Szilágyi Miklós

1984 Gyűjtőmódszerek és forráskritika a néprajztudományban. Debrecen, KLTE Néprajzi Tanszék.

1984a Jankó János és Bátky Zsigmond gyűjtőútja Tolna megyében (1900, 1903). Ethnographia 95(2): 272–288.

1984b Györffy István tevékenysége a Néprajzi Múzeumban. Ethnographia 95(4): 577–593.

1990 Szándékok és eredmények a vidéki múzeumok néprajzi gyűjteményeinek megalapozásában (1920 előtt). Ethnographia 101(1): 1–50.

1993 Jankó János, a muzeológus. Néprajzi Hírek 22(1–2): 21–25.

2000 Halászatgyűjtemény. In A Néprajzi Múzeum gyűjteményei. Főszerk.: Fejős Zoltán. Budapest: Néprajzi Múzeum, 115–130.

Szinnyey József

é. n. Magyar írók élete és munkái. Budapest: Arcanum Kézikönyvtár. Online.

Sz. Kristóf Ildikó

2016 „Terepmunka” a terepmunka kora előtt: Dobosy Mihály, a grönlandi inuitok és az etnológia (antropológia) születése a 19. század eleji Magyarországon. Etno-lore XXXIII. 223–245.

Szmik Antal

1900 Nemzeti motívumok a magyar házi-iparban. Bácska (30): lapszám n.

1902 Adatok Püspök-Bogád néprajzához. Néprajzi Értesítő 3(9): 179–188.

1906 Adalékok Felsőbánya szabad királyi bányaváros monográfiájához. Budapest: a szerző.

1907 Csetneki csipke. Magyar Iparművészet 10(1): 33–35.

1925 A csipke a magyar népművészetben. Ethnographia 36: 53–58 (I–III. tábla).

Szojka Emese

1998 Példák a népi-népies elemek megjelenéséhe